Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-28 / 279. szám

1953. NOVEMBER 28 NAPLÓ----------------------------------------■ A VAJSZLÓ1 ÉS A BESENCEI LEGELŐN Megyénkben hatalmas területet — közel 54 000 holdat tesznek ki a legelők. Az elmúlt években leg- ... ölték, fűtermésúk évről-évre csökkent és egyre kisebb állomány élhetett meg rajtuk. Az im megvalósítása során szarvasmarha. ló, ser .............. «tarjuk növelni és ezért napirendre kel] tűzni legelőink megjav Ellenőrzés az Ésrakbaranyamegyei Népbolt és a Pécsi Ruházati Bolt üz'eteiben “------------ , .... , többjüket elhanyagolták, fűtermésüK evrol-evre csökkent UUm - w során szarvasmarn« ; keli tűz.ni legelőink ... ranyában is több tízezer holdat gondozás hiánya miatt felverjen a gyom és abol száz jószág » mege.he.ne, 'Obbjüket elhanyagoltak, xuieonesu. ló sertés és juhállományunkat tetemesen meg ÜLSS] tűzni legelőink’ megjavítása ügyét is. Nem szabad túrni, hogy Ea­nto csak tíz-húsz jószág legelésszen. Vajszló és Besonce két szomszédos község, legelőik mégis ügy elütnek egyi Példájukból tanuljanak és okuljanak községi tanácsaink és legeltetési bizottságaink! elütnek egymástól, mint ég a földtől. A besencei határtól a pécsi ors-zag- u-ig hatalmas legelő húzódik. A te- fü.et — melyet egyik oldalon a sely- A®' vasút kettős acélszalagja észak­ja" Pedig az erdő zúgó fala fog köz- Vs — a vajszlói áuattenyésztő gaz- aak legnagyobb kincse. Azért van *tkora becsülete, mert az 1300 hoi- vajszlói határban csak hetven rétről kaszálhatnak füvet — ^en maradnának az állatok a liatár J^'edét kitevő lege'ő nélkül. Mi- . A’t lefutnak az árkokból a vadvi- A** és a meleg tavaszi szellő behoz- 2 8 községbe a se'kedő fehérhere. csenkesz. a. csomóseblr és az an- jJ“ Perje friss tintát — az állatokat sem lehetne tartani az istálló­dé. Kiss Pista bácv megfúiia a r“®terkürtöt és április elejétől míg a hó ki nem •szorítja a legelő­je — nincs sok gondjuk az álla tok- ^ a vajszlói gazdáknak. .'v’ajszló dolgozó parasztsága nern- az aratásban és a másodvetés- r?n volt a siklósi járásban az e'sők ‘®*ött. Tudják, hamar kiürül az az ^fszény, amelyiitbói mindig csak el­őznek. A legelő egész nyáron el- i SjU* a jószágokat' — ők is megnd- j/ mindazt., atu; a legelőnek jár “fcsülettel! Ta nú nincs még egv ézség Baranyában, ahol ilyen szép fosott, dúsfűvű legelő szegélyez- a határt. Alig olvad el a hó J«nfce Pál, a legeltetési odaszól Farkas Józsefnek,, < X’Xtság másik tagjának: Farkas már ér ti a szót bizottság l.'-sc Ooas/All I fiLivar, -----, a j.f° ttság másik tagjának: Itt az ide- r Farkas már él ti a szót és vasár- íj** déltájban, r.rnikor minden gaz a húslevest kanalazza végig- égatják a szomszédokat. Ma snap tf.“"“-'«-". -A -............. . It c*sel kocsik fordulnak ki a kapu- '(.Jó,a legelő felé, raj luk három-négy H borana> meg nehéz fogas. A ki­lőj 'Jijlcs fogata, ásói vagy lapátot Arra még nem volt példa, hogy ha rt'ateártó gazda is kihúzta volna fo,.8at a munka alól. Mert sürgős a “lka! éveken keresztül háborítatla- (i».. hagj’nák a gyepét, a gyökerek összefonódnának mint a nemez glÍAt'nák a talajtól a levegőt. Állan­ifAA csökkenne a termőréteg, gyen- ’• — ---------1...ít»lb»so­fc lt Ifi'h ................ e a fü. A fogas azon ban fe'haso­d(.^s a gyökereket szellőzteti a föl- 5^' Olyan nélkülözhetetlen segítsé- tu', ad a legelőnek, mint a dús haj- ^ 8 fésű. ftaVjsfet szerszámosok a k’sebb göd- lt0 A temetik be — eLsim.itják a ya- hw*. drásrjkat, leeregetik a mélyebb hu«L*ír^l a vizeket.. Két-három napi lt| — rendbejött a legelő. Akár ,s hajthat a pásztor. ^ nem raeev a/. ilvcn egy-k entire hittlf'rt is bízná rá jószágát vala- 4 A?n idegen, ismeretlen emberre'' botja végére acatoló vasat és ha fel- 1 üti fejét a bogáncs, a szerbtövis vagy nyílik a kékvirágú katáng — bököd- jc. irtsa ki a többi haszontalan gaz­zal együtt. A pásztorszerződés nem marad írott rnalaszt. A földek vége oda nyú Itt ki a legelőre és minden legelő- bizottsági tag munkája mellett utána néz a pásztornak is. Hamar kitellik az esztendeje, ha a gaz-böködés he­lyett egész nap csak az ostort dur- rog tatja. De nemcsak ezt a pontot kell a pásztornak megszívlelnie, van a szer­ződésben más is! Más legelőkön a kutak környékén jó nagy körben kiég, tönkremegy a fű. Ha hanyag a pásztor és nem törődik a legelővel, akkor az itatás után a kút körű! hagyja elheveredni az állatokat és a napról-napra összegyűlő trágya ko­párrá égeti a kút környékét. A vaj- szióiaknál ez nem fordulhat elő! Szabó Pista bácsi, meg a két Kiss mindennap máshol delelteti, fekteti a gulyát és mire végetér a legelte­tési időszak megfektetik, megt.rá- gyázzák az egész legelőt — valóság­gal hizlalják a füvet. A legeltetésnek is meg van a ma­ga módja. Más helyen nekiereszfik a pásztorok a jószágot a nagyvilág­nak, VajszkSn a fűvel is takarékos- kodnak. Barázdával négy szakaszra osztották a legelőt és egy-egy sza­kaszon addig legeltetnek, amíg csak ‘art a fű. Utána mennek a második, majd a harmadik szakaszra. Mire a negyedikkel is végeztek újra kezd­hetik az elsőn, kinőtt, megerősödött a gyep. Akármennyire is kezelik a legelőt, előfordulhat, hogy egv-egy területen kivénül a fű. Ha megritkul a gyep helyet ad a gyomoknak és ha nem vigyáznak, ellepi, megfertőzi ez a te­rület az egész lege’öt. A vajszlóiak ügyelnek erre is. Két helyen, ahol megritkult a fű — a gépállomássá,! feltörették mind a nyolc-tíz holdat és kukoricát vehettek bele. Ha kipi­hente magát a föld — újra gyepesí­tik és másutt törnek fel elvénhod- gyepet. * A legelői uyárfasor o«ztja kellé. Ha nem is lenne itt ez a határ, ak­kor is tudnánk, hogy az !-------' rész a vajszlóiaké — a ti Besence ha tájra. Alig megyünk át a nyárfák alatt, hatalmas szerbtövi­sek állják el az utunkat. Nincs az a ritka gaz a természetrajzkönyvben, amit itt fel nem lelhetnénk. A gu­lya szétszórva, kelletlen üt keresi üskék között megmaradt gyér fü vet. Két tehén eloldalgott, most Csak úgy csattog bunkója a tehe­nek oldalán. Az ijedt jószágok be- keverednek a töméntelen vadszeder- bokorba, a tüskés indák rátekered- nek lábukra, véres csíkot húzva raj­ta. Megnézheti este a gazdájuk, mennyi tejet adnak. A k úttól nyolc-tíz méteres körben kiégett a fű. A vályú környékén egy holdon több a trágya, mint az egész legelőn. A ki csurgóit víznek nem csináltak utat, az állatok a sár­ban méteres gödröt tapostak. Cso­da, hogy itatáskor a síkos földön nem törte ki a lábát a jószág. A legelő hepe-hupás, köröskörül rengeteg vakondtúrás éktelenkedik. A tavalyiakat már ellepte a gaz és háborítatlanul szórja szét magját és fertőzi a legelőt a tömérdek gyom. Miért nem böködtétek ki a renge­teg tüskét meg tüntettétek él a va­kondtúrásokat? — kérdezem a pász­torgyerektől. Bizalmatlanul rám néz, majd kiböki: Nincs bent a szer­ződésben. Miért is vették volna bele? Sok­kal nagyobb gazfészkek vannak itt vakondtúrásoknál. Egy-két éve feltörtek egy nyolc-tíz holdas dara­bot. Nem vetettek bele semmit elhódította a tarack, meg a szerbtö­vis, ás a szelek szárnyát megnyar­galó magvaik ellepik a legelőt. Ha "gy hagyják, egy-két év múlva gaz tengerré válik az egcsz legelő. gazdája is, orvosa if .‘tttoVn-jl, _mecrnézik. Pá sztor -nemcsak vigyázó ja ^teknsk ha­ls a rábízod megnézik, ki kezére Olyan ajánlkozónak, aki csak ics 1 l^ikozna — nincs w^ópásért,'1 meg' "a könnyű életért Okozna ’- ' nincs sok keresniva- Vajszlón. Kiss Pista bácsi i« ^ÜJt meg a faluban, őt is. fiát is “““—­s mindenki. Szabó Pista bácsi új ember — de egész életé- pá-sztorkodol.t, érti a módját 'x'Ukra esett idén is-a választás A]?., •ki A szerződést alaposan meghány­«A pásztornak nemcsak az k 'élessége, hogy rendben megőriz- állatokat, de az ő tisztsége a I 0 tisztántartása is. Szegeljen a A vajszlói tanácselnök, Ravadics Ferenc elv-társ nem té­veszti el soha szem elől a legeié ügyét. Most, itt, Benke Pál lakásán is azt tervezik, még most az őszön kiültetnek a legelőre vagy kétszáz darab kapadai nyárfát. A gyorsan növő fák nemcsak árnyékot adnak a tűző nap elől, hanem hajnalonként az alattuk szétáramló hideg levegő elősegíti a harmatképzödést, akadá lyozza a fű kiszáradását. A tanácselnök figyelemmel hall gatja a terveket — érdeklődik, meg­vannak-e már a csemeték? Amikor Benke elmondja, hogy két fáit kel­lene valahol kivágni kútgómnek a legelőre. — a tanácselnök jegyez. Benke tudja, hogy nem marad a pa­píron a dolog. Ravadics olyan em­ber, — aki együtt él a dolgozó pa­rasztok gondjával, bajával és ami rajta múlik — ott segít is. .Segít itt is feltétlenül! Tudja, hogy csak akkor lehet fellendítem a község állattenyésztését, csak ak­kor lehet rendben eleget tenni a tej- beszolgáltatásnak, több tejet, húst, gyapjút vinni a szabadpiacra, ha van bőven takarmány, ha gondozzák, ápolják a legelőt. Még a héten meglesz a kiutalás! A Baranyamegyei és a Pécs Váro­si Állami Kereskedelmi Felügyelő­ség célellenőrzést tartott az Észak- baranyamegvei Népbolt Vállalat bolt hálózatában és a Pécsi Ruházati Boltnál. Az ellenőrzések után az Állami Kereskedelmi Felügyelőség csütör­tökön délelőtt értekezletre hívta össze mindkét vállalat vezetőit, bolt­vezetőit, a kereskedelmi szervek irá­nyítóit. Az értekezleten Krancz Ödön, az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség vezetője beszámolt az el­lenőrzés során tapasztalt eredmé­nyekről és hiányosságokról. Az Észa kba ranya megyei Ncpbolt Vállalatnál a bol" hálózat 42 százalé­kát. vizsgálták meg. Három esetben találtak árdrágítást. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a hibák forrása az, hogy a vállalatnál az árleszállítás alá esett cikkeket nem árazták l>c pontosan. Ez la vállalatvezetés harvag, a vállalati ellenőrök fe­lületes munkáját mutatja. A. felületes munka következménye az volt, hogy például Vasas I-«n a 71. számú bobban a „Falu'1 szap­pan, amelynek új fogyasztói ára 15.30, változatlanul 18 forintra volt beárazva. Vasas Il-n a 40. számú boltban a 7/10-es csillagos Brandyt. amelynek árát körülbelül egy év­vel ezelőtt szállították le. továbbra is 74 60 forint helyett 77.20 forintért hozták forgalomba. Ugyanebben boltban a szappanpelvhet 5.40 he­lyett 7 forintért, a ...Flóra“ kéztisztí­tót 5.10 helyett 6 forintért hozták forgalomba. Az Állami Kereskedelmi Fel- iigyelöség a boltok nagyobb ré­szében rendet és tisztaságot ta­lált. Különösen a szászvári 51. számú botban volt példás az árukezelés. A 88, 82 és 45. számú boltokban ha­sonlóan példás tisztaságot és helyes- árukezelést tapasztaltak. A 26 szá­mú üzletben a legutóbbi ellenőrzés óta javulás mutatkozott az áruke­zelés terén, azonban a cipő és fű- szérrészlegen rendetlenség volt. Az ellenőrzés az Északbaranyame- gyei Népbolt Vállalat üzleteiben pénztárrovancsoLást is végzett és néhány üzletben komoly pénztöbb­letet talált. A szászvári 52. számú boltban 405.92, 68. sz. hosszúhetényi boltban 36.91, a 77. számú hosszú- hetényi üzletben 21.05 forint többlet volt, ami azt mutatja, hogy gyenge a vállalat ellenőrzése ezen a téren is. A panaszkönyvekben leírtakra nagyrészt válaszolnák, de azt nem csatolják a panaszkönyvhöz. Az ellenőrzés során megállapítot­ták, hogy a kereskedelemben előforduló hiányosságok nagyrészt abból fakadnak, hogy a dolgozók és a vállalatok vezetői nem tanul­mányozzák a ..Kereskedelem Ál­talános Üzleti Szabályzatát” A Pécsi Ruházati Boltnál 12 üz­letben tartottak célellenőrzést. Fő­leg a hivatalosan megállapított árak betartását ellenőrizték. Egy esetben tapasztaltak több számolást, mégpe­dig a 22. számú boltban. Itt a vásá­rolt 7 tétel közül Fürj Dénes bolt­vezető az árleszállított 11 forintos női pamutzoknit 12 forintért adta. Az árukezelés, az áruk tárolása, a boltok és a raktárak rendje általá­ban jónak mondható. A 15.-ös szá­mú boltban helyesen kezelik és tá­rolják az árut, a 20-as bolt pedig arról neveze­tes, hogy az itteni dolgozók lelki­ismeretesen foglalkoznak a vá­sárló dolgozókkal és igyekeznek minél szebb árut biztosítani ne­kik. A Kereskedelmi Felügyelőség az Északbaranyamegyei Népbolt. és a Pécsi Ruházati Bolt üzlethálózatá­ban tapasztalt hiányosságok kijavi- ‘ása érdekében határozati javaslatot ‘erjesztett az értekezleten megjelen- ‘ek elé, amely részletesen foglalko­zott a hibák kijavításának módjá­val, amelyet az értekezlet részvevői elfogadtak, maid a vita során ész­revételeiket, javaslataikat tolmácsol­ták. így értük el a takarmányrépa rekordtermését kergeti vissza a többihez a pásztor Egy-két olyan legelő van . csak" megyénkben, mint a vajszlóiaké a lobbi nem all jobban a besenceiekénéL A siklósi J , ~ ezer. egész Baranya megyében 54 ezer hóid togeJő varÄcTre, ?' télen rendbetegyek — olyanná, mint a vajszlóiak a sajátjukét3 hatunk veszendőbe tízezer holdakat! A járási tanácsok \z ?**’ tési állomások dolgozói hassanak oda, hogy a község laríáJ k a?7^"--------------­- Fmm t. i vízleve zető ............ Tegyenek intézkedéseket a legelő fásítására, készüljenek fel a f gyepesítésre — tiszütsók ki, hozzák rendbe a kutakat tó lm a tevaszi egyengessek ki a kutak környékét. Kitavaszodásig jUt’ ra „foJ !om bőven. Szakítani kell az eddigi nemtörődömséggel bo-v ..oJL ÄSST"“több tíze2er vason füvel ££ Oroszlán Imre ^ózsTgyörgy PÉCSBÁNYATELEPEN 1V1 a voltam először Pécsbányatelepen. A Társa­it dal mi- és Természettudományi Isrneretterjesz­megbízott, hogy az „öreg“ legényotthonban Jjt.vZ81 torksak Dózsa GyörgyrőL Hangulatos, szép az autóbuszmegállótól erdőn át az otthon felé. „^Györgyön gondolkozva csendesen ballagok a a .000 viLlózó fények felé. Nyitott ajtó fogad. Be­ába. Emeletes ágyak, kellemes meleg. meg s egy szobába, ~ __ __ ^i k ágy tetején fiatal elvtárs. Hudecz gondnok elvtársat keresem. ^ Menjen csak az elvtárs a folyosón balra, három gtolál, nyisson be a középsőn. “’’álságos fény, nagyhasú kályha ontja a meleget. ___Előadni jöttem elvtársak. > Jószei-encsét! — válaszolják rá. Neon1 b.ácsi- az otthon politikai felelőse mosoly- ' hlu u> ■szíves szavú, öreg bányász, elindul összeszedni ^Igatóságot. jöttek nemré.g — mondja — tolxii-zott fia- H-a.’l_Píír naP.ia érkeztek. Ismerkednék csillékkel, bá­éves fiúk, mindjárt padokat is hoznak ma- '.‘ Ügy gondoltuk, barátságosabb lesz az előadás 'éto ,^ si ir°dájaban. 26—30-an ülnek a pádon, mé- s^’m'ktgetnek. Kö/éiük ülök. Tanuljunk törtónekuet elvíársak, de úgy, ahogy az valójában volt. Az iskolában mj idősebbek, meghamisítva tanultuk a magyar történelmet. Az elvtársak kívánták, hogy Dózsa Györgyről szól­jak. Es beszélünk arról, hogy mit jelent a magyar tör­ténelemben 1514, beszélünk arról, hogy züllés/,tették az urak, főurak, főpapok az ország erejét, nem törőd­ve azzal, hogy mit jelent dél felől a török, nyugatról a német. Beszélünk arról, hogy minden teher a pa­rasztság vállára omlott, hogy zsellérré váltak sokezres tömegek. Teher és teher, adó és adó. Beszélünk Dózsá­ról, aki bér nemességet kapott, mégsem lesz az úri rend kiszolgálója. Csillogó szemek, figyelő arcok kö­vetik az elbeszélést, amikor Dózsa György ceglédi be­szédet említem. Amikor megemlékezünk a bányamun­kások részvételéről a parasztok harcában, büszkeség és erő, majd Báthory es Zápoiyainál harag .oi.i e. * fiatal arcokat. Maguk jelentkeznek szólásra és elmond­ják, hogy Dózsa György hőse, igazi hőse a magyar népnek, mert a nép jogaiért, a nép szabadságáért küZ' dött. I,’ iatálok, ifjak, bányászok lesznek. Dózsa György “■ is példa lesz számukra. Beszélünk arról, hogy új életünk, szebb életünk útjára a nép javára és jobb sorsára vigyáz a mi pár tunic. — Jószeroncsét! Viszontlátásra elvtársak! Scher Tibor I.apunk csütörtöki számában már hírt adtunk a Pécsi Álla­mi Gazdaság hatalmas takar­mányrépa terméséről. — Az alábbiakban Somogyi Gyula elvtárs, a gazdaság főagronó- musa beszámol a takarmány- répa termelésnél alkalmazott agrotechnikai módszerekről: A Pécsi Állami Gazdaság az 1953- as gazdasági évré 33 hold takarmány répa termelését kapta feladatul, melyből 23 és fél holdat öntözéses, kilenc és.fél holdat pedig száraz termelésre állítottunk be. A répa trágyaigényes növény, ezért 1952 őszén minden holdra 200 mázsa érett istállótrágyát hordtunk ki. majd a területet november 30-ra traktorral >0 cm mélyen megszántottuk. Idén márciusban — amikor felszárad* a talaj — az őszi mélyszántás rögeit szét.fogasoltuk, majd símitóztunk. Március 22-én elérkezett, a vetés ideje. Előzőleg minden holdra 150 kg szuperfoszfát műtrágyát szórtunk ki, majd fogassal alá‘.akartuk. A vetéshez holdanként 15 kg vetőma­got. használtunk a Beto-Rosa fajtá­ból. A sortávolságot a szokásos 30— 35 cm helyett 50 em-re növeltük, mert úgy terveztük: ha az egyelést is ritkábban végezzük, akkor egy- agy növény részére nagyobb tenyész- terület áll rendelkezésre. A vető- gép előtt és után nehéz hengert já­rattunk, hogy a földet jó odanyom­juk a répagomolyokhoz. A takarmányrépa április első hetére egyenletesen, hiánytalanul ki­kelt. Azonnal 50 kiló pétisót szór­tunk minden holdra, majd április 15- tg befejeztük a saraboiást. Megérte a sietség: mire a répabarkó és a bolha megjelent —- a növények meg­erősödtek — „kinőttek a foguk álól." Az egyelés a csapadékos időjá­rás és a munkaerőhiány miatt von­tatottan ment, bár már április 28- an megkezdtük, csak május 18-ra fejeztük be. Az egyelést a szokásos­nál ritkábbra — 25—26 cm-re vé­geztük. A sarabolás és az egyeles között és ugyanúgy az egyelés után is, amíg csak a sűrű levélzet meg­engedte — a répa. lóvontatta Deyl- kapával járattuk. Az első mélykapálást kézi erővel május 25 és julius 15 között végez­tük el, a másodikat részben az ara­tás előtt, részben az aratás alatt. Az első öntözést a 23 és fél hold- nyi területen barázdás öntözési módszerre) július 22-én kezdtük meg. az eddig földjeink mellett fei- használatlanul elfolyó szennyvízből. Éjszaka öntöztünk, hogy a víz meg , ne perzselje a növényzetet. Ugyan­ig.'' jártunk el a második öntözés­nél, augusztus második felében is. Az öntözések után a szedés meg- kezd<,-.seig, illetőleg mindaddig, míg az erős lévé Ize tu répa köze kártétel . nélkül be tudtunk menni, gyomtola- ni.ást. végeztünk, öntözés után a le- vélzat is olyan buja fejlődésnek in­dult, hogy az egész répatáblát telje­sen beárnyékolta. így a talaj nem tudott kiszáradni es a nyirkos ta­lajban a répa test rohamos fejlődés­nek indul’;. Hiába egyeltünk a szo­kottnál ritkábban — a répatestek szorosan egymás mellé nőttek és égy-egy sor szinte áthatolhatatlan fa­lat alkotott. A 23 és fél holdnyi öntözött terü-r létből átlag 830 mázsa termést ta­karítottunk be. de volt olyan táb­lánk is, ahol több, mint 116-1 mázsa termett. A többszáz mázsa zöld ré­palevelet a silózáshoz használtuk fél. Utazás a „külön rendelet“ miatt A borbála.elepi dolgozó parasztok már több esetben panaszolták, hogy a beadott tej után járó pénzt 10—15 napos késéssel kapják meg és azért is Pécsre kelL bejárni háromszor- négyszer. A panaszokból csak néhányat em­lítünk: A borbála-telepi dolgozó parasztok a pécsbányaielepi 25-ös és a 26-os Népboltba szállítják a tejet. De a te­jéit. járó pénzt nem a helyszínen kapják kézhez, hanem a pécsi tej­ipari központba kell bejönniök. Ez egy-egy dolgozó parasztnak három forintba kerül De nem ritka eset, hogy 9—12 formába kerül az Utazga­tó«, mert a központ sem fizet pon­tosan. Túrái Andrásné is háromszor járt Pécsett a központban, míg vé­gül kézhez kapta a tejért járó ösz- szeget. A rendelet kimondja, hogy a le­szállított tej árát a szállítónak 10 naponként ki kell fizetni. Ugylát- szik a központnak a— Borbála-te­lepre vonatkozóan — „külön” ren­deleté van, mert 15—20 napos ké­sésekkel fizetik k.i a dolgozó parasz­toknak a járandóságot. A november 10-ig leszállított tej árát például csak november 23-án fizették ki. A pécsi Tejipari Vállalat vegye figyelembe és orvosolja a borbála- telepi dolgozók panaszát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom