Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-17 / 269. szám

1953. NOVEMBER 17 NAPLÓ A jó, gondos munka meghozza a sikert Amikor Benceg Ferenc elv'.árs. a ®éke-aknai Sport-brigád vezetője dakanyaritóttá nevét a felajánlási ***, maga sem hitte, milyen kémé- 'len kell majd harcolni az adott *ó becsületéért. Úgy gondolták s áben meg is állapodott a brigád, *o?y naponta 10 csille szénnel többet "ának adni. Valamelyikük halkan "ég is jegyezte: egy kicsit majd varjuk a naptárt. S a baj ak- *** jött. amikor egyikük sem szé- *"fett rá. Baj? Nézzük csak. Benceg Ferenc ugyanúgy, mint a ^tód többi tagja megdöbbenve ^miélte a tényt. Összeomlott a gu- Jtó. Kedden éjjel történt s mi taga- **• még álmukban sem gondoltak Trp' Kő és kő takarta a szénréíe- H. Feltakarítani? — az hatalmas ["inka lenne. De nem sokat gondol­hattak, az idő múlt, közelgett övember 7. ~~ Nincs más, új guritőt kell haj- — mondta Benceg. Vállalom j* éa naponta öt métert haladunk tore. A brigádvezető gyorsan elosztotta ; ["unkát. Egy vájárt és egy csillést magához, a “brigád többi tagját yiig az alapvágatra küldte. ök ®jd szeneinek, kevesebb lesz a ki- _**• A két részre osztott brigád ke- trnyen dolgozott. Aznap még pár ■adalékkal elmaradtak a tervtől, de "“snap és harmadnap már elérték *®Öz százalékot. S negyednap, ép- ?? október 7-e előtt már több. mint a® százalékra teljesítették napi ter­vüket, készen volt az új gurítő is A Sport-brigád beváltotta ígéretét: 1 •a vállalt 100 csille helyett 193-at adott ki. Ha valaki azt hinné, hogy az ün­nepek után a brigád munkalendülete alábbhagyott. — az messze jár az igazságtól. Nézze csak meg a brigád­értékelést, ahol ilyen számokat lát­hat: 141. 200, 400 százalék. Termelé­sük egyenletesen emelkedik felfelé. Most is azért dolgoznak, hogy évi tervüket minél előbb teljesítsék. — Jelszavuk: ezután is 10. csille szén­nel több kerül ki naponta a fejtés­ből. — Minden nap megbeszéljük a tennivalókat, elosztjuk a munkát. Nem kapkodunk egyszer ide, más­kor oda. Részi végzünk a péntek-mozgalomban és ez tervszerű munkát követel. — Már hétfőn úgy kezdünk a munká­hoz, hogy péntekre teljesítsük a ter­vet. És ezt rendszeresen el 1« érjük — mondja Benceg elvtárs. A Sport-brigád tehát méltó ellen­fele a legjobbaknak. Nem Is hagy­ják. hogy hírnevükön a legkisebb csorba is essen. Csak egyszer tör­tént meg. hogy a fiatal Veres nevű fiú nem jött dolgozni. A brigád ak­kor úgy határozott: kérik, helyezzék el tőlük. Úgy is lett. Az már a tör- 'énet végéhez tartozik, hogy a kol­lektíva nagy könyörgésre később visszavette. Azóta náluk műszak­mulasztó nincs. Ha valaki még csak gondolataiban is foglalkozik ilyen- í nel, annak Benceg elvtárs szavai jutnak eszébe: „A brigád becsülete mindennél többet jelent." A műszaki vezetéstől minden se­gítséget megkapnak ahhoz, hogy ter­vüket teljesítsék. Guth elvtárs, a körletvezető napjában sokszor fel­keresi őket, érdeklődik, hol kellene segíteni. Ilyenkor azután megbeszé­lik a munkát, kicserélik tapaszta­lataikat. Mindig gondoskodik arról, hogy a brigádnak megfelelő meny- nyiségű sürített levegő és fa álljon rendelkezésére. Most már az sem fordul elő, hogy ürescsillehiány miatt értékes tízperceket veszítenek. A Spori-brigád jól áll & minőségi munkával is. Pedig napjában 250, sőt legtöbbször ennél is több csille szén kerül ki a fejtésből. — Nézze csak — mutatja Benceg elvtárs az elszámolási lapot. Megengedett pala­százalék egy és fél százalék, — a miénk egy százalék. Mindig ügye­lünk arra, hogy csak tiszta g/én kerüljön a csillébe. Ha lehet, elkerüljük a palát, de különben Is mindannyian árgus seem mel figyeljük, ne hogy belekerüljön. Ha mégis, akkor kiszórjuk. A ter­vet úgy akarjuk teljesíteni, hogy a minőségre se legyen senkinek pa­nasza — mondja. Sok nehézséggel, sok akadállyal küzdött meg eddig a Sport-brigád De eközben egy pillanatra sem té­vesztik szem elől azt, amiért már az év eleje óta dolgoznak: az évi terv teljesítését, illetve túlteljesíté­sét. Ha ugyanilyen lendülettel dol­goznak tovább, biztos sikert érnek eL Jól végezte az évet, készül a jövőre a sellyei járás legjobb termelőcsoportja ^yolc hónappal ezelőtt néhány csa határozott a határszéli Mar- JÍ?*1, hogy közös munkával harcol tágulásáért. Uj Tavasz néven megalakult áy^lőcsoport tagsága azóta mint .J, nagy család, úgv gyűlik össze Jóként, hogy megbeszélje a más- (J** feladatokat. A csoport fiatal nem egymaga intézkedik, ha- mindig meghallgatja a javá­ig középparasztokból álló tagság fényét, javaslatait. ^ munkában résztvesznek az 'zonyok is, akik a növényápo- lá ar>, Állatgondozásban, a la­kkozásokon egyaránt hű segí- , tőtársai a férfiaknak. Íj maradt el az eredmény: gaz- S fermés jutalmazta kemény erő- Cjűéseiket. A betakarítás meg- lsekor számot vetettek erejük- ' * kilenc család apraja-nagyja vállalta a feladatokat, hogy az asz- szonyok két fogatos segítségével el­végzik a behordást, a férfiak pedig azonnal nekilátnak a szántás-vetés­nek. A csoport még a tavasszal leg­jobb tagjai közül két.őt küldött a kétujfalui gépállomásra traktoros­nak. Az 6 segítségükkel időben meg­munkálták a talajt az ősziek alá és szeptember közepén jnár hozzákezd­tek a vetéshez. A traktorosok után — mielőtt a talaj kiszáradt volna — mindjárt vetettek. így október 20-ra valamennyi őszi vetemény a föld­ben voll már s míg a szomszédos, esőtvá ró gazdák még csak most fog­nak munkához, addig a markóci cso­port tábláin a zöldelő búzavetés már megerősödve várja a telet. A mar­kóci csoporttagok elsőnek végeztek az egész megyében a búzavetéssel és kiérdemelték ezzel a sellyei járás legjobb termelőcsoportja címét. Azóta sem pihennek. Szombaton A pécsi ezerőtszázforintos kacsa Mímdeníki úgy gondolja, hogy Bu­dapest és Pécs között osaik repülő, vonat és autáközlekedés van. Ez ágylátszik nem fedi a valóságot, mert van másfajta közlekedés is. Ez pedig — tessék jól elolvasni — rem­ii ír közlekedés. Igaz, hogy ez is re­pülőn, vonaton vagy autón teszi meg a 2Ö0 egynéhány kilométert egyes emberek fejében, vagv éppen egyes embereiknek írt levélben. A múlt hét szerdájától — ha nem is éppen gyorsasági világrekordot fel­állítva — de mégis lassan, biztosan meglette a Budapest és Pécs közötti távolságot. Sőt! Ne gondolja senki azt sem. hogy ilyenfajta ..közleke­dés“ csak Pécs és Budapest között van, mert van Keszthely és Buda­pest között is. Egy újabb, Keszthely ről jött ismerősöm mesélte hétfőn reggel, hogy — amiről az alábbiak­ban lesz szó — már rég „divatját múlta" a balstonmenti városkában. Ugylátszilk Pécs kissé „elmaradt". De ugylátszik a rémhír terjesztői is nagyon elmaradtak, mert olyan zagvvsságot vettek a nyelvükre, amelyen már a fél ország derül, mert a.kár hiszik, akár nem az ujság is megírta, méghozzá a „Szabad Nép“. Mivel ugylátszik elég sokan nem olvasták az „Ezerőtszázforintos kacsá“-t a „Szabad Nép‘‘ 19A3. no- i vem bér H-i számából, hát idézzük ' az alábbiakban, hogy derüljünk mégegvszer, de most a pécsi ..jólér- ’ tesülteken“. reggel már az utolsó kukorica- szárkévét hordták be a határ­ból. A most készülő zárszámadást nyu­godtan, megelégedetten várják. Hi­szen csupán búzából hat kiló jut egy-egy munkaegységre, de bőven ke rül mindenkinek más terményféle­ség, burgonya, cukor, olaj is a kam rájába. Közben kovácsolják az új terve­ket. Jövőre — az új kormány- programm adta kedvezmények fel- használásával — szaporítják állat- állományukat, korszerű tyukfarmot létesítenek, a környező patak vizé­nek hasznosításával pedig kertész­kednek. A tervezgetések első meg­valósulásaként a napokban érkezik Markócra az a nyolc kocából álló tenyésztörzsállomány, amely a fia­tal csoport gazdagodásának újabb forrása lesz. Szinnyey Henrietta KARCOLATOK Ezerőtszázforintos kacsa A rémhírek ágylátszik drágábbaik lettek. Három éven keresztül a reakció minden télien „bedobta" a százforintos mesét. Hogy túdniilik november elsején, vagv december elsején, vagy január elsején, de okvetlenül és biztosan, legbizalmasabb hírforrás szerint, má.r bemondta * rádió, megírta az újság, sót Kucsena ia azt mondja a harmadik emelet négyből, pedig ő csak jód tudja, mert apja gzdatiszt volt a Festetich- birtotkon — szóval lebélyegzik a százforintost. Akinek pénze van, költse el még ma este, vegyen hatvan üveg barackpálinkát, sporíszövetet, melltartót, szárított gombát vagy gumipelenkát, csak pénzét ne tartsa otthon... És eljött a november vagy a január elseje, a százforintos százforintos maradt, a bánatos hívők pedig ismét megjelentek az áruval telt állami áruházakban, könyörögve, hogy a „tévedésből" vásárolt fölösleges tárgyakat vegyék vissza. De lassan-lassan a százforintos rémhír elavult, ócska lett, hitelét vesztette. A reakció tehát emelte aiz árfolyamot és suttogni kezdte az ezerötszázforiutosat. Az ezerötszázforintost persze nem lehet lebélye­gezni. Ugyanis ilyen pénz nincs. Ezért másfa jta „leértékelési hírt" kel­lett költeni. S az ezerötsziázforintról azt terjesztették, hogy ha valamely családfőnek a havi keresete ezt az összeget meghalad ja — annak fele­ségét azonnal elbocsátják állásából. Erre — mondják a hír szerzői — rendelet van, már meg is jelent. Egyesek úgy tudják, hogy a „Szabad Nép‘‘-ben, (újabban a „Dunántúlt Napló“-l>an, szerk.) mások plakátokon látták, de a legtöbben csak biztos forrásból hallották piacon, villamo­son '’»oressóban, szomszédoknál. Meg kell mondani, nem valami értelmes rémhirecske ez. Nem túl sok észt és értelmet vár azoktól, akik számára a világra jött. Talán a jól­kereső sztahanovisták feleségét azizal fogja büntetni a nép állama, hogy kiteszi állásából? Vagy mondjuk egv Kossuth-díjas pedagógusnőt, kiváló magkészítőt, nagvszerű mérnököt kitesznek azért, mert férje is jól keres? Vagv netán ott. ahol az asszony fizetése haladja meg a.z. ezer- ötszázforintot —, a férj marad otthon dadáinak? Talán azért építünk évről-évre üzemi bölcsődéket, óvodákat, azért jelenít meg a családvédel­mi rendelet, azért nyitottunk meg minden iskolát az asszonyok éa-leá­nyok előtt, hogv — most visszavonjunk mindent? Szinte már látjuk azokat, aikiík térden álba fognak könyörögni az igazgatókhoz, hogy uevnn már legyen szíves, vegyen le egy kicsit a prémiumból, vagv tegyék át az üzem legócskább gépéhez . . . mert ezerötszáznvolevan forintot vitt haza elsején és nem alkar annv\t keresni, hogv többet kerecsen. Még szerencse, hogv' a drága és kövér száz és ezerötszáz forintos kacsa, a többi rémhírrel együtt végül is azoknak a torkán akad. akik terjesztik. Még szerencse, hogv a drága és kövér száz és ezerötszázforinfon félti! ran és munkába jár a házastársa is — jól meg tud ja különböztetni az ilyen sötéttollú madarat attól a kacsától, amit tepsiben süt az as<zonv a vasárnapi ebédhez. Fehér Klára Hát ide jutott a pécsi ezerötszáz­forintos kacsa, dicstelen végétért és azok. akik ismét felültek ennek a balgaságnak a hátára, most eszük­be juthat, hogv isméi jjörijljártak és mondjuk mc.g. a jövőben is pó­rul já rnaik A rendszeres, szakszerű trágyázás növe’i a terméshozamot tyA pövénytermelés hozamának emelését a jó állapotban lévő talaj I ^tja. Ha a talaj szegény tápanyagokban, az kihatással van a tér- { jy. tttennyiségére. minőségére. A föld elhasznált tápanyagát pótolni jjjjj *nielyet a trágyázás biztosít. Ezt azonban a megyében még nem jrfrf,n dolgozó paraszt értette meg, többen még másodrendű feladatnak ,m *­----.I-«**. TTwyia+f czámos helyen elmara­ír tuj*' dolgozó paraszt ertene raes, ______ | &s v CZt 3 nagyjelentőségű munkát. Emiatt számos helyen elmara­dt r,.30 a trágyázás! terv teljesítésében. Találunk olyan dolgozó parasz Or>dot 3 me§yében. aki évekig nem vitt ki trágyát a földre. Nem fen . arra. hogy ezzel holdanként egy-két mázsa termést veszít. Az bSi ^fenségek már egvre ritkábban fordulnak elő, egyre több olyan ára ® található, mint Bükkösd, ahol gondot fordítanak a talajerő pótlá- ’ növelésére. hkösdön, ha valaki megkérdezi, §1, trágyázzák-e rendszeresen a I *et, a következő választ kapja: a talaj olyan minőségű, i- ha két évig nem trágyáznánk <br :lt)y a harmadik évben jobb nem i *’ ódért nagyon kevés, vagy sem- \ rT1 terem. “ükkösdi dolgozó parasztoknak ezévben is 9—10 mázsa átlagtermé­sük volt, de volt olyan is, akinek 13 mázsa búzája termett egy holdról. A jó termés titka, hogy minden évben trágyázzák a föld egy-egy részét, amelybe tavasszal kapáso­kat vetnek. A következő évben a kapások terüle­tébe vetett földről terem a viszony­A termelőszövetkezetek küldjenek K traktorosokat a gépilloin isokra Mezőgazdasági termelés feLlen- jänek egyik igen fontos feltéte- az eddiginél több, jobban traktorosokat adjunk a gép- foknak. ®*yénkben többszáz új traktoros­sá*1 szükség és ezeknek jelentős a termelőszövetkezetekből j,.yh biztosítani. Számos helyen hftapi a villánykövesdi Alkotmány 4 Szövetkezetben — a vezetők tpawgolí egyaránt — felismerték «re*** munkájának jelentő- leh *s késlekedtek most sem 1^ «tőség kihasználásával, adtak 'hg] * traktorosnak. Haszna van n«rn csak a közeljövő traktoro ^ is 3ancm a termelőszövetkezet­ek .Amíg a termelőszövetkezet- "Pénzes’' traktoros (aki nem f,*«y tsz-nek sem és a gépállo- 'H feli) dolgozott a tsz-nek, nem c8 mély a szántás. A 14—15 “V jjj^-ántás miatt a répából mint- CT40 százalékkal keves ’bb ter- v*«ont a tsz traktorosa ilyen felületes munkát ritkább esetben végez, hisz neki is érdeke a maga­sabb termés, mert annak arányában kapja részesedéséi. De ettől elte­kintve is minden termelőszövetkezet nek érdeke, hogy emelje a trakto­rosok számát, mert ez nem csak a talajmunkát teszi olcsóbbá, de a munkák jobb és időbeni elvégzését is biztosítja. Ezt megyénkben több termelőszö­vetkezet vezetői és tagjai nem ér­tik meg és mereven elzárkóznak, hogy a traktorosnak, illetve trakto­ros iskolára küldjenek valakit a termelőszövetkezetből. Ez merevség, amely elsősorban a termelőszövetke­zetet érinti, hisz részben azért ha­ladnak most is lassan az őszi mun­kák. mert több traktorosra lenne tzükség. A mezőgazdasági munka megjavítása, a hozam emelése, a termelőszövetkezetek és egyénileg ,gazdálkodó dolgozó parasztok jöve­delmének emelése elválaszthatatlan az új traktorosok kiképzésétől 'ag kielégítő hozamú búza. A község dolgozó parasztjai az őszi trágyázást befejezték. Az udva­rokon csak egy-két napi trágyát le­het látni. A tervteljesítésből csak 10 százalék hiányzik, de ez is azért, mert elfogyott a trágya. A földekre kihordott trágya sem száradt hosszú hónapokig kupacok­ban, igyekeznek mielőbb leszántani, hogy egyenletesen lúgozódjék ki a tápanyag belőle. Tpth József dolgozó oaraszt is ennek köszönheti, hogy ku- "ricából 35 mázsát takarított be holdanként. Ilyen termésre — amely hez hozzájárult természetesen a gon­dos trágyázás mellett az időjárás s I— nem emlékszik mióta gazdálko­dik. Megfizette a trágyázásra for­dított időt, fáradságot ötszörösen a föld. A talajerő pótlását, növelését nemcsak szerves, hanem műtrá­gyával is lehet biztosítani. A műtrágya használata még akkor !s kifizetődő, ha istállótrágyával is ‘rágyázzék a földet. A bükkösdi dol­gozó parasztok a műtrágya 'használa­ttól sem riadnak vissza. Amióta az egyéni parasztok is fokozottabban hozzájuthatnak a műtrágyához, él­nek is ezzel a lehetőséggel Bükkös- dön. Bázingen Lajos. Ferenczi Jó­zsef, Mezei János és Tóth József a műtrágyahasználatnak köszönhetik ielentős mértékben búzatermésüket. Már most gondoskodnak arról a dol­gozók. hogy beszerezzék a tavaszi 'ej trágya záshoz szükséges pétisót.. Azok pedig, akik ősszel tartalékföl­det vettek bérbe nagymennyiségű ;zuperfoszfátot vettek igénybe, hogy növeljék a talaj táperejét. A jó trágyázással, a föld termőere jenek fokozásával is igyekeznek nö­velni a bükkösdi dolgozó parasztok a terméshozamot. Hétlfe 2I7.COO (»cscme'é1 k"’dtek a cs nyoszrói cemeteberlböl az országfásí ás célfaira A csányoszrói csemetekert dolgozói ■>gy hete indították útnak első őszi szállítmányukat a pécsi, vajszlói és sellyei erdészetekhez. Ezt a külde­ményt újabbak követik. November ’H-án. hétfőn 217.000 különböző faj- fa csemetét szállítottak el az ország- 'ásitás és erdősítés céljaira. A 103 holdas csányoszrói csemete- >ert nem hosszú múltra tekint vissza. Hatalmas országfásítási program- műnk hozta létre, fejlesztette nagy­üzemi gazdasággá Még ezelőtt egv- két évvel is a terület nagyobb ré­szén a kitermelt erdő tuskóinak ki­emelésén fáradoztak és ma már az "gész terület kultúrtalaj, amelyen a 'egkorszerűbb gépek tömege, motoros Eürgekapák, kerti traktor, esemete- kiemeló, talajporhanyitó. vető- és más talajmegmunkálcgépek — segí­tik az embert. Jlátfrijatíh a sziqetiiáii múzeumban A szigetvári városi tanács épületé­ben rendezték be a múzeumot, amely felöleli a szigetvári, Zrínyi Miklós korától a 48-as szabadságharcig a város történetét és nevezetes, előta­lált műemlékeit. A múzeum- anyagot Salamon Béla patikus gyűjtötte és az ő ér­deme, hogy ezek az utókor számára annyira értékes tárgyak ma köz- kinccsé váltak. A múzeum három kis termet fog- !al el. Az első terembe lépő látogatót Zigeíet az török.'' Alatta korabeli fegy kori képe fogadja. Felette Zrínyi Miklós mondása: „Környül fekszik Zigetet a török". Alatta korabeli fegy verek és ágyúgolyók, történelmi sor­rendben. A másik falon Zrínyi arc­képe látható, leveleivel me yeket a nagy hadvezér sajátkezűleg írt, 1542- ben. Itt van Szigetvár belső várának kapuja, a súlyos harcok szemtanúja. Falifestmény mutatja be, hogyan hurcolták el a törökök a magyar fia alokat. A második teremben egy vitrin a 17. század kézműves iparát mutatja be. Kézi hímzés, agyagedények, kor­sók, pipák tanúskodnak Szigetvár 17. századbeli céhművészetéről. A pőfalon újra a vár látható. Körülötte ’ófarkas török zászló, kardok és fegy verek és páncéling mutatja be az ak kori katonaság fegyverzetét és ruhá­zatát. Itt van a szigetvári helyőrség zász 'ója a 18. századból. Fennmaradt egy '■sászári emlékirat is, amelyben az uralkodó nagylelkűen megengedi, hogy Szigetváron évente 3 vásárt tart ;anak. A harmadik teremben már közelebbi kor tárul elénk. Kossuth Lajos kora. A nagy államférfiú fel­hívását olvassuk, melyet a magyar néphez intézett, örömmé’ közli a kor oányzó:: .Budavára be van véve" Budavár a mienk." A harmadik teremben újra talál­kozunk az iparművészet remekei­vel, a díszes pecsétekkel, asztalos szerszámokkal, céhládákkal. Napórát is láthatunk amely tanúskodik arról, hogy már a 16. században mérték Szigetváron az időt. A múzeum 1952-ben nyílt meg a közönség számára. Nagy látogatott­ságnak örvend. Havonta 200—250-en is meglátogatják azokat a tárgyakat, melyek a szigetvári hős emlékét idé­zik. Erről beszélnek azok a bejegy­zések, melyeket a múzeumot látogató dolgozók írtak az emlékkönyvbe. Dános Dezső például így ír: „Nagy megelégedéssel és érdeklődéssel néz­tem meg a szigetvári múzeumot, amely felújítja bennem a történelem­ben tanultakat, hogy milyen hősiesen harcoltak a török elnyomók ellen őseink." A 'egéríé1 esebb anyagok rak­tárban zsúfolódnak és íey a nagykö­zönség nem láthatja. Kossuth leve­rí. Széchenyi gróf, török pasa levele rtékes pénzgyűjtemény hever lakai alatt. Őseink emléke és hagyománya megérdemelné, hogy nagyobb, szebb helyet biztosítsanak a számára, ahol minden do'gozó számára megközelít­hetővé válik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom