Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-15 / 268. szám

6 NAPE6 1558. NOVEMBERI* LE Á Jacobi Vikíor nagyoperettje a pécsi Nemzeti Színházban Mennyi vidámság, hangulat. muzsika fér el négy rövid, röpke órá­ban! Milyen üdítő, pihentető, szóra­koztató Jacobi nagyoperettje a pé­csi Nemzeti Sz.inhéz társulatának e!ő. adásában! A krltiku« néha úgy érzi, hogy. nem a színpadot, a közönséget kell figyelnie. Az örömtől csilil-agó F-zemek, a mindúnteéan feltörő kaca­gás az egyik — természetesen nem egyetlen — mércéje annak, hogy milyen is az előadás A mérce a ..Leányvásár“ előadásain azt mutat­ta, hogy a „Bánk bán“ sikere után ismét siker fogadta az idei évad el­ső zenés énekes; táncos színházi be mutatóját. A történet egysraerű. krtm operett' téma. Egy amerikai milliomos, Jack Haxr'eon tönkreteszi társát. Az ön­gyilkosságiba hajszolt társ egyel'en fia bosszút fogad és az egyik kicsiny amreíkai városkában szokásos tréfás leányvásáron osrj .sooáteégéve! nőül veszi ami a tönkretevőjének lányát, Lucyt, Különböző — nevettető, meg­ható — bonyeda'om után a ;ány sza­kit szüleivel és e’megv férjével a hegyek közé. ahova még véletlen- ségböl sem tévedngfe; fel a HarKson szerű csirkefogók. E dióhéjba, sűrített tartalmi kivo­natból is látszik: valóban egyszerű, Szinte , szokványosnak mondható tör­tén-e#- az operett meséje. Azonban az is kitűnik belőle, hogy a mese nem nélkülözi a társadalmi tanulságot és a gúny, a humor, a dal segítségével leleplezi a velejéia rothadt úri tár­sadalmat. Igaz szüksége van ehhez az i.rqmak idealizált, mesterségesen meoszépi'e't, mfgijayí‘ott alakokr„ is Ilyen a milliomos lánya, valamint a tönkretett tárvmíliiomo« fia: Tom Mlg.gi'es. ök;it feltilemeM« az író osz- táliykor’áiáikon, e’ifelejitietle hibáikat és a cé't 3 leleplezés szolgálatéba élv látottá őket. (Nem napjainkban, ha­nem a századforduló utáni években!. Termés7jetesm ezek az emberen,- nem gyűlölhetik meg velünk Harrison urat és barátait: gróf Rottenberget és fát Legalább is nem gyűlölhetik trverr annyira, amennyire eoy dráma keretei erre módot nyújtanának. Az operett jellegéből adódik, hogy az Izzó szenvedélyek keltése helyeit a äsendes vagy hangos kincve4tetés a k:kacag*atás rwzközeivel él. A nevet­ségesség pedig öl. lay lesz erkölcsi Indiává a darab végén Harrison úr. gróf Bottenberg és a rendez ön múlt. hogy nem lett eykö’csi hallottá az ope. nett e'»<ő ké# feVonAaában muVénák ábrázolt, de a harmadikban valaho­gyan ..észheatérő“ girófi csemete: Rot- íenberg Eriitz úr is. Egyéb loomoliy Jdifogásoínt valót néhezen lehetne felifedezni a rende­ző munkájában, élem, silány ..operett- figurákat“, hanem, élő embereket se­gített színpadra Panp István az ope­rett szereplőiben, Hoiyosen domborí- tott, ki a két «zembenáitió csoport jellegzetes tulajdonságiaií nem ragad t-abfca el magát sum a túlzott, öncé­lú humor; sem a merev, erőszakos korszerűsítés irányában. A szöveg, zene és a tánc összecsengő harmó- rtiiájo (kávéve réhánv tőmegitáncot — és erre a koreográfus munkájának méltatásánál visszatérürnkj a ronda zót dicséri és a becsü’te'es, eredmé­nyes törekvést sok olyan példa bi­zonyítja mint az első felvonás ud- v&rlóquartettje, vagv a második fel- vonásinak az a nmek jelenete, mi­kor a mUtálomos maga „megvédi“ lá­nyé* ,.tolakodó“ szerelmesétől. A részletekbe bocsátkozva már többap. róság tűnik szembe, amit kijavítva még sikeresebbé lehetne fenni az e'őadáist. Igiy például nem mindig in­dokoltak a néző előtt a be lövetetek. Egyszer má?kor a művészek a kö­zönségnél* há'J.al énekelnulk- Ezek az »orósárpok csökkentik ar, egyébként igen jó, posiév rendezési összhatást. Harsónyi Mcrijiícf estéről* estére megérdemelt tapssal üdvőz'.-ik a nézők és ez nem véletlen. Harsá­ny! Margit kritikával le'epWő gúnv. aval mutaitia be a milliomos Harri- sonnét. anélkül hogy túllőne a célon- anélkül, hogv keresek, külsődleges eszközökkel élne. Undoritó. Dénz- és kéiVóvár sznobot ábrázó] aki nevet­séges! pojáca ugyan, de veszedelme: korlátol-«ágában is igazi képviselője osztályának. Érdemes apró je’.enetek- ben megfigyelni: mélyen szervesen csatlakoz:,1. a cselekményhez, a szín­padon történtekhez akkor, mikor Írott ‘'zurepe nincs. A legjobb pé’d-a grra, hogy a szín-művész nagyot al­kothat- akkor, ha csupán epizódfigu­ra ha csak néma szereplőként ve­heti ki részét egy ideig az előadás­ból, A pdzsigiolo“ jelenetné; kitűnő r-aflexekkeí követ] Bessv komama táncát, Gróf Rottenberg és fia leske- lődéeét és leolvasható arcáról min­den: ami cs-% a színen történik. i Méltó pairitn-ert kapott Kovács Anni személyében aki Lucyt alakítja. Ko­vács Anni -nemcsak tisztáin, lágyan érc.kin az örökseié])' Jacobi melódiá­kat, de prózai mondatait is érzés tüli, szenvedélyes, mélázó, fennhéjá­zó: igazi szerelmes, u-gya-u néha el- kényezte'ett szerelmes. Kár, hogy társa: a Tom Migg-'ieu- szerepében be­mutatkozó Karodin/ Ferenc nem vet­te é-t lírai meleg bamgiuláitát és ri­der} m. több ésszé.’, mint szívvel, több gúnnyal, mint érzéssel eleveníti meg a bosszúéi jó fiatalembert. Márpedig Migg/es — ha hideg szenvedély fűti Is — szeret] csellel szerzett felesé­gét és ezt a szerc-ietet éreznür.u- kei- tan-c. ÉrjkszáimaAbain -is megmutallko- zi.k ez, „ hiányosság és hantnia nem kerül közel a sziveikhez. Vannak azonban Korodini Ferencnek jelenő­éi melyeket már nem iel’emez a kés" pemgiefizérü hidegség. Ilyent például a második feVonásbe..-; mondata: „Nem 'smert meg!“ Mennyi megibocsáíáe, mennyi kedv issén, szereltei fűti át ezt a néhány szót! Ta’án énpe-n ezen az egy mondaton keresetül kerül köze] a nézőhöz. Ki i az, akii már meg jelenése kor zúgó tapsi, harsány, hahota fo­gad? Természetesen Szabó Samu, a színház közio’mui'ltban kitüntietett mű­vésze. Gróf Rottenberg igazi gróf: oé'ívzimádó bozománwadász, 'éha (rá­tér. Szabó Samu tudatosan úgy csú­folja k.i a.rmiiya arlszi oki-afát, hogy köziben mértéket tant. nem eredeties- kedik, Mégis vágv talán épp^n ezért — in-imiden mozdulatán, őszinte rnev°- tés köszönti. Kü'tön szót érdemelnek fáncszámiai. Szabó Samu már nem túlságosan fiatal, de arnnyi fürgeség­gé-!. lendiüiteSle! teM'elek mozdulatai, hogv mimben elismerést megérdemel. A rendeziő Papn Istvánt színész­ként megír merjük. Ifjú Rottenberg* kónt egész lényével s nem csupán hatásos momdata'ivail ábrázcii’ía az ao- 14Páll is érv fokkal mulvább a-rw-zto- kraita cscme'ét. Szerepének eovr-nes voma’-i aizionb-an a h-aTmaditc felvo- náriban megtörik és FrVz giróf pozí'tí- vnfo-b lesz. Ez a „javulás“ vem adó­dik jelhíméből, sem a helyzetből, de mérj abból sem. hoqy nőül veszi *a milliomosék szobalányát. Más esz­közökkel ugyan ni int színpadi a.nia mulattat, oúnyol, bírái!- és — különö­sen az első két felvonásban — meg- pfálUkja n letűnt úri rend grófi csi­bészeit. Kifejező mozdulatai, halk hn-ngi-a, ügtyefogvott magatartása nem kelt hatsagó derűt, de eléri célját. Nem rrvmdb afjuk p.) ugyanezt e> ’an'ábasának. Harrison m-IT-iomozn-ak életrekel'iőj-érő>!: Farkas Józsefről. — Szövegtudási hiányosságai meEett ér­zékeit.lenül mozog a szinpívjon, mint. ha nem is az ő lányáról, az ő pénzé­ről, j, ő bőréről lenne szó. Nehezen hihető ez. a közömbösség még eg.v „hidegvérű“ angol főúrról is, hát még egy izgága amerikai miMiomos- róli Néha valós-ág,gall az ellenkező­jét mutaitja amit józan ésszel egv hasonló helyaettben lévő cm beitől várnánk. Mosolyog akkor,' mikor !0 ezer dollárokról folyik az. aii'ku Ic iz- te és veje, Miogles között. Igv hát nem is leplezhet; le telje« valójában Harrison,; és a hozzá hasonlókat", a leleplezést csiípán a szövegre trón magából. éréseiből^vajmi keveset ad a szavakhoz. Nem csoda hát, hogv e»=k a ®z,ava.k azután a kelleténél gyakrabban üresen konganak. Péter Gizi Bessy komonhia szerepé- bon jót alíkoitoHt. A kacér, vidám, könnyd'imíi komoma l>omut-a.it:i a fel­felé kedveskedő, Lofelé taposó szol­gai embertipuvt. Arc. és sízomjáitóka 'gén kifejező, niégwem tú’izxrtt, nem külsődleges, Hibája, hogy nem min­dig vesz tőszó szorvesaii a színpad Mi az, annirt a fvpero*il,-rri a tánctól megkívánunk? Mi%*5sgrbiain az, hogy 4t tánc legyen összhangban a szöveggel, a cselekménnyel, az adott jellemekkel, A ,.Leányvái»ár‘‘ igein sók tekiiinitotben biztálté jo’emseget műit«« ezen a téren. Szaító Samu és Pa;pp !,-i!ván első foli\ioin,ádv>i’í mufl\i'»áKX>s tánca, ál'itiatlában a magáinSEámoik vbfcry nárostiá-ncoik kövei,ilk oat a vonóikul. Külön omliltiéfnre tnélitó Szn-bó Samui és Hainsányi Margit második felvonás- bd'ií grotesizik,, m-n’nitttaitó, sókn'imomdó tánca is, amd’y vnl'éöággiail jieiltemékre és hnfyzcitinc (wáwillt. A tömegtáncok, női azonban hiba van. Efeoi.-wbain a gvaikorlottiság. ez öisJ,zjáttélk htánvosr ságaá s/je-mbciiimőék. De koneográíieí. lag sem lehet raieg-oldottnaik í'-fkintenj az első feVonás vegyas -néEvr-fehuV táncáit, melynek mendiainiivá'iójia is zavaros, llzékom a hiiWlkon fcg.ltomi, jia-vii'janá kéül mám«] előbb! A táneókróJ szólnia meg kWÜ dí. eséműnlk a harmadik felvonás 'haftete-, betéiiisz-áimát és ,az eflőadó mű vészeket: Az. Orfeum-jelemet, férfitáncoseiilt is dicsérét «He®, a (áneoenökct fl®on- ban már nem. A kámlkánt söklkni! job ban ík,i kein dolgozni,, ez -a tánc majd­hogynem ifinnyira igénybevesiz,i a ke­zet is, máma a ffláflbait-. A zenekar haniguáiaitineatn toftmáesioőtia Jacóbi muzsikáját. Endre Emilnélc és Kézdi.Zoltán PálnrrJr „izomban igye- kezaiiie kell, hogy szükség- esetén mér «ékelija a zeneknmt. Az öncélú um. Zöika odia vezet, hogy a második fefl- vonás tónyeges moitdonivaPóvail bíró pletyka áriájából igen keveset luáll- haitott a közömftég. A vend-: g-dioziVdtervez ő, Ütő Endre rn.iindhiirom dis.z/l<itc egyvszerüségébem is -gép, hatásos, segiáti h tLarab hii.n. crnlajlált, a mü-véwi munkát), a művészi töményt. Majoros Teréz és Gáspár Jó­zsef jé’imezeijrőil ezóliva küfönlbségeit keffl te-niniimlk férfi és női jelmez kö­zött. A nőii ruhák igein ezópeik, de­koratívak, ^zöéscsiek voiltialk. Külön ki kell oménünik Kovács Anni eflső M. vonásbe'li ezürke ruháját. A férfiiru- há kiki.al és kéllékekkiél azonban már imt-otit (haj voftS. Korodii-rni I'aneuc kosiztiümj-émek tömése igen rosszul si. körülit. A plszitioil'ytáiskák ttflságosnin újak ós túlontúl (gyonirubíiiszeríídk voltak. Érdtimes az ilyen káceieégekirc is ügyölrii. Végül is megállapíthafjulc hojyee volt lefújni a pont Jacobi Vi'k tor naeyopeneittjérőil, helyes voi'it a nécsii Nemzeti Színház válaszitása, mi­kor erre az opereWre esett. Megfelelt kormányunJi prograrmnjánaJr, mely feladatat tűzte színházaink elé a dol­gozók kulturált, nemes szórakoztatá­sai. Vaóban, a ■jLeáinyvásár'1 nveg- tekóntérie négyórás kell'eme-s «.zóRuko- zá«t hanguilatos pihenést nyújt min­dönkinek. Garami László Mozgalmas élet a pécsilányai tuüíhtítlionlian A pécsbányai Zalka Máté kultúr­otthon, amely néhány hónapja még kapuit sem nyitotta ki mindennap, ma már különböző művészeti cso­portok próbáitól hangos. Legtöbb látogatója a bányába ér­kezett új dolgozókból kerül ki. Meg­kezdte működését a színjátszó cso­port, amelynek vfezetője Szentirmai László csillés, aki maga is mindösz- sze két hónapja dolgoz:k a bányá­ban. November 7-én már műsort is adtak a pécsbányai dolgozóknak. A 30 főből álló fúvószenekar, amelynek egyik leglelkesebb tagja Bognár József kétszeres sztrlhano- vista vájár, naponta kétszer próbál. Működik a negyventagú énekkfir is. A művészeti csoportokon kívül még asztalitenisz-szakosztálya és sakköre ás van a kultúrottihonnak. A képzőművészeti, valamint az iro­dalmi szakkört most szervezik. Megtalálják szórakozásukat az ol­vasni vágyók is A közel ezerkötetes könyvtár könyveit sokan olvassák a fotelokkal, politúrozott asztalokkal kényelmesen berendezett olvasóte­remben. Sok látogatója van a kultúrolfhon- ban a pécsi Gorkij-könyvtár rende­zésében megnyílt könyvkiéllításnak is, ahol a szépirodalmi és ideológiai műveken kívül sok bányászati szak­könyv található. Nem feledkezik meg a kultúrott­hon a bányászok gyermekeiről sem. Legutóbb a „Meseország“ című fil­met vetítették részükre. A pécsbányai kultúrotthon egyre Inkább a dolgozók második otthoná­vá válik, Szegedi Antal: öcsém bevonul nWéiben akkor, ha éppen nem azóCft­ja júltékra «raövege. Táncai istiíllnxso- «ak» ügycsok., «.ajvosen fcwwtieflitaiii kit. zö-iwiéir, ” krniti'lkus egyaránt. Hangja nőm <mí4 lágosiam igiúnyes ugyan-, de kedves, így neinc-sak prózai -szerepét löü'.li be. tíe énekesként w nnegáílija Reggel, mikor útnak eredt, jó anyumnak könnye, csókja záporozta. Melege lett, mint mikor a csillét tolta. Apám, anyám csókja, szava emelte öt a vonatra. Ölelgetik, rázzák egymást, ládáikat kikacagják. S megy a vonat, megy haladva** Hogyha megáll, ügy fogadják a felszálló újoncokat, mint kik együtt lesznek sokai' helyűt. Néhányszavas szerepében heiiitev-ikedoiit az. együttes jó miuiká- jába Tánczos Tibor ós Szalma Sándor, Puskás Tibor ezámára Ifcevós leltető- «éget nyújtott szerepe, de úgy" órez- 7.ül, cz-t a -keveseit e-om akinámía ki teil, jcecn. Koránéi Dénes som éli* «aeréipe n-yujlt'd 'fia J Hheüőaágicii'MóL. Etgyáíkú, ogye-zínű vollit. Néhány szóvá! már az eddigriicikhoin Jifi'ló jtüiifc a , J.f«áeiyyásáa‘* ténosísÁ- maiira. Vizsgá'ljük. rnoeit mog alapo- snibban. milyen imuinlkiát végzett a színház koreográfusa: Mille Imre. Társai, kikkel az estét együtt töltötte valahol, minden kupéban keresték, s izgultak már. hogy nincs sehol, íme megjött. Ö szabódon, de azok csak: „Szervusz, Jóska!" Anyjuk csókját, apjuk kezét, árva kedvesük varkocsát, meleg dolgoknak melegét, súlyát mind magukkal hozták. Tél van bár, dermedt november, köztük nem fázik az ember. így küldi drága szülöttét minden szülő, minden község. , minden csoport, minden üzem, s véle a világba üzen; „Drága hazánkért itt vagyunk. Világ! Mi békét akarunk! MOST OLVASTUK: DÉRY TIBOR: SIMON MENYHÉRT SZÜLETÉSE A z elmúlt évek legpezsgőbb és legtanulságosabb irodalmi vitáié* < ” úgynevezett ,,Felelet-vita'' után érthető érdeklődéssel vártuk* író maradandó érvényű feleletét: új művével. A ,.Simon Menyhért ’*? le'.ése“ márcsak műfaji keretei miatt sem alkalmas arra, hogy Déri/ den kérdésre megnyugtató választ ml ion. A leisregény mai életünk W Ságéból merített témájú, félreérthetetlen optimizmusa azonban bárkit győzhet az író szándékának tisztaságúról, kivételes tehetségének t lehetőségeiről. Déry elöljáróban arról a szorgos vizsgálódásról ír, amely mun* megelőzte. ,,E történet szerény szolgájaként azon igyekeztem, hogy E a fis»'« ' igazat ú jam le, szigorúan megtartóztatva magamat az írófoL i — af • ■ MM Irdm legzeics díszítő túlzásoktól, a fantázia csapongásaUól, a belefele Mkesirléstöh" tAs olvasó azonban már a történet indulásakor úgy hogy Déri/ nem „szerény szolgája\ hamm irányítója az események’1“! a körülmények hősöket teremtő találkozása az ő alkotó befolyásának ^ vetkezménye. :: a Ezt az érzésűnket gyakori közbeszáldsahml ébrentartja as tró; <fl fj beszólás szüneteiben — többnyire erőszakolt szüneteiben _ levonja 0 * nulsá gokat, és mintegy harmadik személyben, .Jiűvös idegemként“ inam rázza meg a történet hátterét, lélektani indítékait, mintha népi eléggé''! nék saját elbeszélő erejében. Ezeket a moralizáló fejtegetéseket, mint r máról a héjáé, könnyen lehámozhatjuk a műről, j Ilyen „közbeszólás“ formájában jelzi az író a kisregény valóját is: ,-E történet, azt példázza majd minden szereplőjével, hofL szeretet erővel, kitartással párosulva csodát tehet." Meglehetősen szál*“ magyarázat. Déry nyilván többet akar mondani a e>csodáiévá szeretet* j fásánál, hiszen mi is többet találunk a műben. Azt, hogy a szeretet e0lZ törekvései és közösségi lehetőségei a szocialista társadalombrtn öss1*!j nádnak; áUamun.kban az ember megbecsülése nem jelszó csupán, l"f’- tettekre serkentő tartalom. - ;| if .......................—i ért miről is szól a mü* flórom falu akar megmenteni egy vá letendö gyermeket, ,és ezt a törekvést az egész álfám támogatja. Menyhért szüé’ése nem ,,egyszerű eset“, hanem nemzeti ügy. Amin^ú „nemzeti érdek" vöt a múltban százezrek pusztulása is. t A kisregény főhőse a világra törekvő kisliú, hőse maga „ nép. . tulajdonképpeni hősnek persze csakképviselői akadnak az elbeszéljek a Bükk-hegység lakói, „la tövében született", becsületes nyerseségü j szókimondó emberek, akiknek „tüzet fog a szakálluk'’, ha munkálj beszélnek. A hősök szembetalálják magukat egy kivételesen nagy L| adattal és becsületesen állják a próbát. Jellemük ábrázolásakor azC, — úgy sejtem Déry. attól tartott, hogy egyszerűségük szürkévé !% őket. Éppen ezért egyes, külső séges tulajdcmságaikat túlméretezte-, ^ ■ é az egyszerűségük mélyén, rejlő különbségeket mulatta meg. így vált', anya, Simon tstvánné, zsörtölődő, házsártos nővé, Bonta párttitkár ” dig, oktalanul káromkodó „ szentekhez lüződö ,,barátságát“ léptenTi, mon hangoztató figurává. Ezek a mellékes tulajdonságom annyira y?íDl5 szökóek, hogy az ábrázolt jellem lényegének tetszenek. . A névtelen hősök szépia ismeretlen. Pedig ők éppen olyan ékjí halátrn menő küzdelmet íolytaj-nak az erdész kisliának megmentés^j mint néven szereplő társaik. Nem számit idő és távolság; az oivosrUk/ j a szülésznőnek el kel/ jutnia a vajúdó aszonyhoz. Csurgóra. Ahol . emberi erő elégtelen állatok, gépekereje segít. Mozdony tör előre á * . boló hóviharban. ménes tapossa az életmentők útját, A cselekmény szálai Bonta párttitkár, a megmozdulás irányítóját kezében futnak össze• Annyi fmber, annyi helyen küzd egyszerre, h fi nr írÁ IfPhfo/o.» ét r r ofv) 1 ríL a i \7 ű/Tn 11 o mrt/» t-AlI A H J t __< az í ró képtelen követni őket. Végülis meg kell elégednünk Bont„ \ rrJl'l nml/nsi 1* só«, a 1 a Ami. n r A 7, aT, .„14. J Aß fi qalmaínak ábrázolásával az úttörők erőleszítésH helyett. Déry csak hány sorsdöntő helyzetben ugtik. át a párttitkár szobájából az esedj, nyék szính:tvére. Az olvasó azonban nem elégszik meg a ,.kiratta\i; helyzetekkel", a percekre exponált íeszültséggel; azokat az emberek'^ látni szeretné, akiket nem ismer, azoknak a mozzanatoknak is tanufi^ l/Á _ /a« ni n m “ • _ (.Á knff/V/lf \T n A-i. X . . _t * ván lenni, amelyekről az író hallgat. Vagyis követni akarja Menyhétért vívott küzdehm egéiz folyamatát, A keret tehát túlsói!0 szűk a téma nagyobb terjedelmet érdemelne, a A „Simon Menyhért születésé'-.ről mostanában sokat vitatkozna^,, lelős és felelőtlen nézeteiej csapnak össze. Bizonyos, hogy a v1L nak elsősorban Dérv Tibor sorovkövetkező müve talán a „Felehet“ f0' tatása látja majd hasznát. ' e—e-i GALSAI PONGRW A minisztertanács határozata óta tovább javö^ a bányászok élelmezése Pécsett ízletes és bőséges éte­leket tálalnak a pécs­bányai legényszállás éttermének virágokkal díszített asztalaira a fehérköpenyes, fejken­dős lányok. Az itt ét­kezők dicsérik Pfaff Anna konyhavezető­nőt. aki gondoskodik arról, hogy az étel nem csak elégséges, hanem változatos is legyen. Megelégedéssel be­szél a legényszállás konyhájáról Holdi Lász ló csillés, aki Pécs VI. kerület egyik legjobb csapatában, a Parragi frontbrigádban dolgo­zik. — Azelőtt sem kel­tünk fel éhesen az asz- ■'(, de az utóbbi he­tekben már semmi pa­naszunk sincsen. Reg­gelire féllitcr kávét, Öt deka vajat és fehér kenyeret kapunk. Ebé-i dünk az utóbbi idő­ben három fpgásosra bővült. Mindennap sü­temény, vagy gyümölcs is kerül az asztalra.- — Húst naponta kétszer, meleg vacsorát heten­ként ötször kapunk. A minisztertanács ok tóber 18-i határozata óta a pécsi bányászok élelmezésének további -javulását a számok; is bizonyítják: Pécs VI. kerületben az elmúlt hónap 18-ig 632 kilo­gramm húst, negyven kilogramm vajat, fi3 kilogramm szalámit kaptak a többi között. Baromfi ebben az idő­szakban nem került az asztalukra. Ezzel szem­ben november 1—10-ig • 1424 kilogramm hús, 72 kilogramm vaj, 133 kilogramm szalámi* biztosította még . tozatosabb, táptéj^í étkeztetésüket. E'vy a tíz napban már zel 150 kilogramröp’t nyas is szerepe‘; húsételek között. jj. A legényszállás }*u, a napi háromszor; c kezésér.t mindi’^pí 8.40-et fizetnek. y delkezésükre ál',,3 jj- gényotthon büfféje., ahol sört, süteméin, rvsnknlnHf't 1 két, csokoláddt rrilhatnak. .u<l A Pécs VI. keö'Y legényszállás kom^ Tn, amely a no^ j(,. bér 7 tiszteletére » ditor.t versenybeú^. Déldunántúll élelmezési Vállalat 1 j jobb konyhája c'^(3 nyerte el, r,aP°.íj> több, mint hárorWí*ri bányász étkezik. , (Gar»f* A

Next

/
Oldalképek
Tartalom