Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-15 / 268. szám

4 NAPLÓ 1953. NOVEMBER IS Ami nem tetszik a dolgozóknak A dolgozók igényeinek kielégítése céljábc' feVpiink n Belsped _ . Vállalaton keresztül vállalja, hogy a téli tüze’ő házhozszá'- lítására biztosítja n_ fuvareszközt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy — amíg a mu’tban 10—15 niagánt’uvaros eiepte telepünket és a dolgozóknak mázsánként 6—8. sót tíz forinttal több fnvarköltsé- aet számoltak fel, — mi most 3.20 forintért gondoskodunk a tüzelő hazaszállításáról. Sajnos, a Bolsped Válbt'at nem értékeli ennek a jelentőségét, mert csak részben biztosít in a szállítóeszközt, vagy olyan munka­erőket ad a kocs:khoz. akik nem tudják lebonyolítani a szocialista kereskedelemhez illő áruszá ’ítást. Mi a fuvareszközt minden nap másnapra rendeljük meg, de a Belsped ezt nem minden esetben biztosítja részünkre. Például no­vember 5-én, amikor 2 darab spediteurt rendeltünk, Zsiíkovics, a Belsped Válla'at megbízottja a megremle't kocsik számát megren­delőleveliinkről törölte azzal a megjegyzéssel, hogy „azért is csak egv kocsit adok, nem kettőt!“ Helyes 'enne, ha a Be'sped Vállalat nem akadályozná meg munkánkat, hanem hozzásegítene ahhoz, hogy az új kormány Programm értelmében n dolgozók részére biztosítsuk ti (éli liizeló minél gyorsabb hazaszállítását. Komió kökönyös és Kossuth akna közölt a dolgozók legnagyobb meg­elégedésére villany hálózatot építek lek. örültek a dolgozók, de örömü kér hamarosan bosszúság váltotta fel. Előfordult, annak ellenére, hogy mintegy 40 égő van ezen az útszaka­szon. a dolgozók sötétben botorkál­tak. Az illetékes vállalat ezen úgy segített, hogy most mór két hete éj jel-lappal égnek az égők. Ez tűrhetetlen'állapot. Az áram'lő állításhoz nagymennyiségű szén kell. A 40 éqö jelentős áramot fogyaszt. Az égők kétheti áramfogyasztásával hány traktort, leitókaiapácsot vaqv éppen ruhái állíthatna elő iparunk?! Erre nem gondolt gz illetékes vál lalat vezetősége? Ezen a hibán könnven segíthetne. A segítéshez természetesen több li- gyelm"t kell fordítani a hálózati égők kikapcsolására. Mi, mecsekujlalui dolgozók arra kérjük a vállalat ve­zetőségét. hogy az est beálltával kapcsolják be a villanyt, de reggel, amikor már látni lehet, oltsák is el. DEÁK JÁNOS villa,nyhegesztő Mecsek­ujlalu. HAMBURGER IMRE telepvezető, TÜZÉP Iá. «. telep. November 9-én délután negyed 5 után néhány perccel a pécsi főpos­tán utalványt akartam feladni. A saroktól számított harmadik ablak előtt nagy tömeg várakozott pénz­feladásra. Tvn a szekszárdi vonat­hoz síeltem, de, előbb a sarokban lévő altiaknál tettem próbát', ahol azt a felírást olvastam, hogy „Utal- ványfebidás‘\ Az ablak zárva volt. mögötte villany égett. Kopogásom­ra férfi hang válaszolt: ..Itt kérem már nincsen szolgálat, tessék a ket­tes, vagy hármas ablakhoz menni.“ A kettes ablaknál nagy tömeg volt. így a hármas ablakhoz men­tem. itt viszont hiába zörögtem a csukott ablakon, mert senki sem válaszolt Mint közölték velem az ott sprhanáMók. a kettes ablaknál utalványt nem is lehetett volna be­fizetni, csak a csmkottnál. Ott vi­szont nem volt senki, lehetetlen ál­lapotnak tartom azt, hogy hazánk egvik nagy vidéki városában no lehessen titn'vynvt feladni. Garay György revizor Btt (killest, lonin krí. 63 Ml ŰJSÍÍ6 BfiRANYÁBAK? VEVŐANKÉTOT RENDEZNEK AZ 5. SZÁMÚ HUSBOLTBAN A kiskereskedelem és a vásárló dolgozók közötti kapcsolat elmélyí­tése céljából a Pécsi Hús és Tej- kiskereskedelmi Vállalat november 16-án, hétfőn délelőtt 10 órakor n Sallni-ntca 41 szám alatti 5. számú Húsboltban vevő-ankétot rendez. Ennek az a célja, hogy ’ehetőséget nyújtsanak a vásárlóknak arra, hogy a Húsból! dolgozói előtt élő­szóval adják elő a húsboltokkal kapcsolatos panaszukat, az árnel'á- fással kapcsolatos kívánságukat, a kiszolgálás meggyorsításával kap­csolatos javaslataikat A vállalat igazgatósága kéri, hogy a vevő-an- kéton necsak az 5. számú Húsbo't törzsvendégei, hanem más húsboltok vevői is minél nagyobb számban je hm jenek meg és hozzászólásaikká1, a hibák feltárásával segítsék hozzá a vállalatot a jobb munkához. HÁROM PÉCSI NAGYKERESKE­DELMI VÁLLALAT MÁR TÚL­TELJESÍTETTE ÉVI TERVÉT A budapesti Vegyianyag Nagy­kereskedelmi Központ irányítása alatt álló vállalatok közül a HL ne­gyedévi munka verse n y ben húrom pécsi nagykereskedelmi vúülnlut or­szágos viszonylatban is kimagasló eredményeket ért el. A Pécsi Vc- gvianyag nagykereskedelmi Válla­lat 127, a Pécsi Üveg és Porcelán- értékesítő Vállalat 123, a Pécsi Pa- pírértékesítő Vállalat pedig 1J28 szá­zalékra teljesítette IIT. negyedévi tervét. Az elért eredmények alapján a Pécsi Vegyi,atnyagnagykereskedel mi Vállalat „A központ legjobb vál­lalata" címet nyerte el. A Pécsi Üveg és Porcetlánértékesítő Vállalat munikaversenyben a második lett, míg a Pécsi Papírértékesítő Válla­lat immár harmadszor nyerte el „A s/aknia legjobb vállalata“ címet. Ugyanakkor a Pécsi Vég v tanya g- nagykereskedelnu Vállalat okiólier 26-án, a Pécsi Papirértékesitő Vál­lalat november 10-cii, a Pécsi Üveg- értékesítő \ állatni pedig november 12-én már ez évi tervét is teljesí- tette. Az elért eredményeket mind három vállalat szombaton ünnepség keretében ünnepelte meg. Ezalika- bnmnal 50 jól dolgozót jutalmaztak meg és a Pécsi Yegyianyagnagy- k e rét Ikeilo inti Vállal ntnok éta diák a vándorzűszlót. Hónapok óta élek Pécsett és mint külszo'gá’atban dolgozó, rend­szerint a V>nd églátói pari Vállalat helybeli üzemeiben étkezem. Pe­dig nz itt lévő élelekből nem 'enne szabad ennem, mert az. orvos diétát rendelt. Pécsett azonban nincsen diétás-konyha Helyesnek tar­tanám, ha a Pécsi Vendéglátóipari Vállalat számos üzeme közül leg­alább egyet diétás-konyhává alakítana át. Ez nemcsak az én kíván­ságom, hanem számos más dolgozóé is, akiknek az orvos diétás kosz­tol írt elő. KNAPP LÁSZLÓ a Távvezetékénítő Vállalat do’gozójn (Nagyvárad utca 15.) 1S39 1949 1953 Míg az Egyesült Államok dolgo­zóinak helyzete egyre súlyosabb lesz, az amerikai monopóliumok nyeresé­ge szakadatlanul és gyorsan nő, fő­ként az amerikai Imperializmus ko­reai agresszív háborújának és a fék­telen fegyverkezési hajsza követkéz tében. Az amerikai burzsoá újságok bevallása szerint a hadiipari mono­póliumok nyeresége soha sem volt olyan magas, mint a múlt évben. (A diagrammban feltüntetett 1953. évi nyereség az Egyesült Államok hi vatalos szerveinek előzetes számítá­saiban kimutatott összeget tünteti fel. Nyugat-Európa 12 kapitalista ors*aJ gában a hivatalos nyilvántartás sze­rint 1948-ban 2,959.00« teljes mun­kanélküli volt; ez a szám 1953. áp­rilisában 4,300.900-re (45 százalékkal) emelkedett. Ezt „eredményezte" az amerikai monopóliumok támadása. Az Egyesült Államokban 1952-ben 3 millió teljes és 10 millió részleges munkanélkülit tartottak nyilván. Eh­hez még hozzá kell fűzni, hogy az amerikai statisztika nem tükrözi a valóságot, mivel a vállalkozók gyak­ran nem bocsátják el a felesleges munkásokat, hanem az összes mun­kások munkahetét rövidítik meg, a munkabér megfelelő csökkentése mellett. Rövid külföldi hírek TEHERAN A „Donia Emruz" című lap jelen­tése szerint Makki, az iráni állami olajbizottság tagja a sajtó képviselői előtt felolvasta a sahhoz Intézett titkos levelét. A levélben érinti a kő olaj és a Mosaadik elleni per kér­dését. Makklnak az a véleménye, a ka­tonai bíróság nem illetékes arra, hogy Moszad'k ügyében Ítélkezzék és hogy Moszadik csak a medzslisz en­gedélyével állítható bíróság elé. Makki még kijelentette, hogy to­vábbra is ellenzéki álláspontot fog­lal el Irán mostani kormányával szemben. BEIRUT A libanoni „Akbar Annas" című lap jeruzsálemi tudósítója jelenti, hogy amint az izraeli hadügyminisz­tériumhoz közelálló köröktől értesült, az Egyesült Államok a Truman- programm 4. pontja alapján nyúj­tott „technikai segítség" ürügyével bővíteni akarja az izraeli hadiipart. „A közeljövőben — írja többek kő zött a lop — Izraeliben két amerikai aknavetőket előállító gyár építéséhez szükséges felszerelést szállítanak. BERLIN Berlinben megnyílt a Szabad Né­met Szakszervezetek Szövetsége el­nökségének XV. teljes ülése, amely három napig fart. A teljes ülés meg­nyitásán megjelentek a Szovjetunió, Franciaország. Brazília és Kuba szak szervezeteinek képviselői. A Vatikán és a Schuman-terv Egyes emberek csak akkor éb redtek igazán a második világháború szörnyűségeinek tudatára, amikor 1945. áprilisában 'elült a csatazaj és a porráégett városok romjairól el­szánó füsttel fegyütt fel'lebbent a fá­tyol a rombolás borzalmas képéről. A „szakemberek" felállították a há­ború mérlegét és kiderült, hogy míg az első háborúban „csak" 30 állam üzent egymásnak hadat, addig a má sodik világháborúban már 61 volt a hadviselő felek száma. Az első há­ború 200 milliárd dollárba került, a második már 1000 milliárd dollárt emésztett fel. Az első háború „csak" 10 millió emberáldozatot követelt, a második már 50 millió ember életé­be került. Az amerikai monopóliumok azon­ban busás haszonra tettek szert. Er­re derített fényt az Amerikai Kémiai Konszernek a General Motors urai. a Du Pont család ellen indított pere Megállapították, hogy ez a monopol­kapitalista család évi 1 milliárd dol­lár tiszta nyereséget vágott zsebre, ami lényegesen meghaladja például Belgium évi összes állami bevételét. Érthető tehát, ha a háborúnak ezek a hiénái, az amerikai imperialisták rövidesen egv újabb világháborút kezdtek előkészíteni. Diplomáciai és gazdasági síkon megkezdődött: a „hideg" vagy „ideg­háború". Fegyvere a megvesztegetés, a csillogó arany, a dollár. Az USA kormánya ennek segít ségve! szervez te be a nyugateurópai államokat a szovjet és békeelienes blokkba. Az első lépést maga a volt elnök. Truman tette, aki az amerikai sze nátustól 1017. március 12-én Görög­ország és Törökország „megsegítésé­re" 400 millió dollárnyi segítség meg szavazását kérte. Egyben bejelentet­te. hogy az USA katonai szakértői „ellenőrizni" fogják a segély te Ihász náiósángk módozatait. Ez pedig uny- nyit tesz, hogy a két segélyben ré­szesített ország, Görögország és Tö­rökország az USA katonai ellenőr­zése alá kerül és Amerika csatlósá1- lamává válik. Marshal] külügy­miniszter tovább ment és 1947. jú­nius 5-én a Harward egyetemen tar­tott beszédében nagyszabású nemzet­közi gazdasági tervet Jelentett be Európa „újjáépítésére". valóiéban pedig a világpiac meghódítására és a Szovjetunió elleni háború előkészí lésére. A nyugateurópai államok ve­zetői lépre mentek, elfogadták a Marshall-segélyt és ezzel kiszolgál­tatták országaikat az amerikai nagy­tőkének. Az események gyors egy­másutánban követték egymást: 1948. március 17-én megalakult Brüsszel­ben a Nyugati Unió (Anglia, Francia ország. Belgium, Hollandia és Luxem burg ötven évre szóló paktuma), 1949. április 4-én pedie 12 állam alá­írta az Atlanti Szerződést. ■ (V Az AHanH Szövetség londoni konferenciájának előestéjén. 1950. május 9-én S c h u m a n francia kül­ügyminiszter az általa összehívott sajtóértekezleten bejelentette, hogy a francia minisztertanács elfogadott tőle egy gig/,d.n*ií,yi tervet, amely *»?.<■• 'int a francia és német acél és szén­ipari egy állam fölei}) szervezőt Utaz. palása alatt egiteswk és más ál’a. mókát le feVzólitonak a <»a*'«ikozáis- '■fi. Ez a terv. araelv a mononál* öke további koncentrációját és a Szovjet, unió elleni feéyv érkéz és. k:w.Vx»ki,W't ie1 ent ette, Schumann terv néven ke. "5'i he'e n vi1áfft',’'*éne’en)be. * Az, hogy Schuman a Vatikán embere és hogy politikáját a kloriká- is reakció mindenbe lK-!em.arko,'ó keze 'rá.nvlfja, e«:)ik később válla közismert, •é. A len n vil ván osíélgr ahor a toltuk o r Sebnman kIIliigymínI*»tor múltját, még 'Nót.k kevesen ismerték. —t Róbert 'h'hnman Luxemburgban s* ti letolt. Luxemburg jnár akkor is, rét«ben a klerikális reakció, részben a hatol ina* Lancia, német és Ue'g-t érdekeltsége, kot egyesítő ABBÉD nevű acélttrö»/' kezében vci’t. Schuman fc/iiizte betWiőt11 tblvi a szellembe amelv a nénitP, a ■/.ll'őföldtöl cz kadva az egyházban m'áiiii meg hazáját és boWóvad a \f erikái is nemző ek felettiségébe, 'nehmet: édesfestrére az amerikai eé ■okát szolgáló kozma poll fit tinis, HiW •ve* kortHuvn élt a luxemburgi tilrvé- ■vek adta jogával és hazát cseré1!. Uj hazájának Németországot vár asz. tolta és a .hírhed! H Vilmos i«*.‘M»4r MKétree ula-rt va'ó j,t leit. A klerikal;« ze.Vmröi a müncheni, bonni éa bor. üai ogyotemon mm feledkezett meg. Ez azonban nent akadályozta öt nlb- ban, hogy a vi''ágháborút II. Vifimoc Iwdoeregwon „harcolja“ végig. A há­ború után Lorharingia. apjánaik (szülő földje viíssv-alkérült Franciaországhoz és Schuman francia áléampoilgár left Nom csekély ,.rugalirrn vságra.“‘ va'1 hogy a W erikái!« sürgetésnek enged, ve kópvj «velőinek jelül totifo magát (1919). A francia parlamcfl'ítHm a ha- tajiiws acélimágnás Ouy de Wemdeü nártfogoltja volt, aki :/RotschiIndok­kal és a von Papon által képviselt inonimutválWgtokkfd átillott öMwseköt. teíésbon, Sogítetit, a németektől vitssza vett tortilelolcen zár állá vett üzemek és birtokok körül kitört botrányt el- s;m,;iswi'i és fi Mert halálomra juttat­ni. Érthető, hogy a müncheni egyez­ménynek is híve volt. Franciaország ős*,7,romlása után a viohy-i kormány ban tárcái vállalt és aktív részt vett a haizaáruló Pótxwn gyászos poHtiiiká. iában. IvüziroruííködöM abba®,. hogv az újból Németországhoz csatolt El- sz ;Uz. Lot.b a rí niria fiait l>e»orolták a néni"t liatWrcgihe. Étinek .,köszön, betöri hpgy negyvenezer fiaisii lotha. ringW'i katona cetét veazMottc. Hábo- "ús bűneit n negyedik köztársaság egvházi, kan it Jk iwt a és amerikai nyo. 'náer;, elengedte. Haitnémn« pártfogó' "■egítsé.gével ismét képviae'ö !e'.t, maid megkapta a kii'iigvi tárcát. Mint francia küh'irn/miniszter a Vatikán politikai vonatát követte és teljes oda ''1 i'Sva! 'Szolgált« az amerikai nagy. tőke érdekeit. Adenauerrel Konrad a bonni egye lemen ismerkedett meg. Közös gyóntatójuk volt. Egyazon eszméért: az egvház világuralmáért rajongtak Később a politikában is egymásra találtak. Adenauer, a pápaság és az amerikai nagytőke fanatikus ki­szolgálója egyébként az amerikaiak nvugatnémetországi főbiztosával is rokonságban volt és szoros kapcso­latban állott az amerikai monopol- tőke néhány vezető képviselőjével. Az ola.47 D-“1 Gasper i fintal ko­rában a bécsi parlamentben kép­viselte a Vatikán érdekeit. Később a Vatikán könyv-árában dolgozott és így készült fel arra hogy átve­gye a kleriko-reukciós keresztény­demokrata párt vezetését. Mint kor* mányelnök, gyászos szerepet játszott Olaszország közéletében, ö szabadí­totta a rendőrséget a munkásakra és ő akadályozta meg csendőreivel s délolasz parasztok kezdeményezte földosztást. De Gasperi híven kö­vette Schuman és Adenauer példá­ját. V A Vatikán a XX. században igen ügyes pénzpolitikát folytatott és a világ elismerten legnagyobb ka­pitalista vállalatává fejlődött. Érde­ke természetesen a kapitalista vi- 'ághatalom, az USA felé hajtotta. Közeli kapcsolatba akkor került vele. amikor a harmincas években kitört forradalom komolyan veszé- 'yeztette Spanyolországban érdene't. Ekkor Pacelli (jelenleg XII. Pius pá- oa) Washingtonba ment és tárgya­lásokat kezdett a USA kormányá­val. Sikerült megegyezniük a spa­nyol nép szabadságharca leverésé­nek módozalában. A Vatikán Musso­linit és a neki elkötelezett kormá­nyokat mozgósította a spanyol néu ellen, Washington pedig az inter­venciós háború költségeihez szük­séges tőkét szerezte meg. Ettől kezd­ve egyre növekedett az amerikai befolyás a Vatikánban: amerikai fő­papok kerültek a bíborosi székek­be. jutottak fontos pozíciókba. így például Münch Alajos amerikai ér­sek lett a Vatikán nyugat németor­szági nuneiusa. Ez a főpáp ugyan­akkor az ott állomásozó amerikai csapatok tábori püspökének tisztsé­gét is megkapta, Az amerikai nagy- 'őke hivatalos képviselője, a wash- ngtoni kormány nagyon komolyan vette vatikáni kapcsolatait. A köz­ben XII. Plus néven trónra emelt Pacellihez a Morgan tröszt legki­válóbb pénzemberét, Myron C. Taylort rendelte ki nagykövetnek. Ezzel megindult az a fináncpolitikai és diplomáciai akció, melvnek kere­tében az amerikai segítséggel anya­gilag egyre erősödő Vatikán egész hadseregét" mozgósLotta az impe­rialista államok szégyenletes hábo­rús politikájának és kiszipolyozó rendszerének támogatására, Ez egyébként teljesen megfelelt az 1948 április 16-án formálisan megkötött titkos egyezménynek, ineüyel a pápaság végleg elkö.elez- te magát az imperialista háborús po­litika mellé, A Vatikán tehát szerte a világon mozgósította a „fekete par­tizánokat", papjai,*., szerzeteseit, misz- szionáriusait, sajtóját, egyetemeit, stb. hogy vallásod mezbe bujtatott imperialista eszmékkel fertőzze meg a közvéleményt. Nyílt és titkos kép­viselői mindenütt jelen voltak és vannak: bent ülnek a nyugati par­lamentekben, a kormányokban, a nemzetközi bizottságokban és ér­vényre juttatják a pápa akaratát.— Papjain kívül világi politikusait is a világra szabadítja: az egyes or­szágokban újra szervezte a politi­kai pártokat, beavatkozott a válasz­tásokba (példa erre többek között De Gasperi pártja, az új olasz vá­lasztási reform és a legutóbbi vá­lasztások Olaszországban) és szen­tesíti az általános nagy profittal Já­ró háborús fegyverkezést. Nyíltan támogatta a Marshall-tervet. a Sehu- manriervet. kiállott az Atlanti Szö­vetség mellett, jóváhagyta a gyar­mati hatalmak háborúit Koreában és Vietnamban és ma is azon van, hogy segítsen a nemzeteket az ame­rikai fennhatóság alatt álló Atlanti Tömbbe tömöríteni. A gyarmati és félgyarmati néoekbez ú. n. hittérí­tőket küldött. Ezek feladata a ki­zsákmányolt és eltiport tömegek fé- kentartása. a bennszü'öttek zsírján meggazdagodó gvarmatostió hatalom támogatása és nem utoK-6 sorban és nem érdek nélkül, a tők»« rendszer megerősítése a gyarmatokon. * A Vatíkár t és a zsíros üzleteket lebonyolító pápát kapitalista érde­keik a háborús gyúj/ogatók. az im­perialista hatalmak mellé állították. \ Vaitikán tehát imnerlnlista párt­fogói szekerét tolja és aktívan réerzt vesz a háborús gyújtogatásban. » Szovie'amió eV.iecii szervezkedésben- \ Sdui manókat. Adenauerokat A* De GiBoeriket pártiocoló Vatikan nohtikúiának célja a lelszabadult né nek leigázása. A népek azonban hté -OKziül húzzák a Vatikán lervtit s* 'dnjustatiáiy üavnökeike', ahová va­lók: a történelem lomtárába.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom