Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-12 / 265. szám

2 1953 NOVEMBER lí NAPLÓ Az ENSZ Politikai Bizottsága fo'ytatta a ieszerefési bizottság feledésének v táját Newyork (TASZSZ): Az ENSZ Politikai Bizot'sága hétfőn folytat­ta a leszerelési bizottság jelentésé­vel kapcsolatos vitát. Lodge, amerikai megbízott ab­ban a törekvésében, hogy leplezze a fegyverzet tényleges csökkentésével, az atomfegyver eltiltásával szemben elfoglalt álláspontját, kijelentette, hogy „leszerelés nemzetközi bizton­ság nélkül lehetetlen." Lodge nem mondta meg, mit szándékozik tenni az Egyesült Államok e biztonság megteremtése érdekében, hiszen az Egyesült Államok katonai tömbö­ket létesít a békeszerető országok ellen és bővíti a katonai támaszpon­tok hálózatát ez országok határai közelében. B.alluseck, holland küldött majdnem szószerint megismételte azt, amit előzőleg az amerikai kép­viselő mondott. Mindamellett kény­telen volt beismerni, hogy helyes a szovjet küldöttség álláspontja arra vonatkozólag, hogy az atomfegyver, a hidrogénfegyver és a többi tö­megpusztító fegyver eltiltásának és e tilalom betartását ellenőrző szigo­rú nemzetközi ellenőrzésnek egyide­jűleg kell életbelépnie. Andersen, Dánia képviselője hangsúlyozta, hogy az ENSZ köteles sége a koreai fegyverszünet után nemzetközi téren beállott enyhülést a leszerelés kérdésének pozitív meg­oldására felhasználni. Az ülés végén az indiai küldött­ség módosító javaslatokat terjes»- tett elő a tizennégy állam határozati javaslatához. E módosítások azt kí­vánják. hogy a közgyűlés jelentse ki, hogy „a fegyverkezési verseny nemcsak gazdaságilag egészségtelen, hanem önmagában véve is komoly veszélyt jelent a békére", valamint hogy a közgyűlés „ismerje el általá­nos óhajként és erősítse meg őszin­te törekvéseként az atom-, a bakté­rium-, a vegyifegyver és az összes lobbi tömegpusztító fegyver alkal­mazásának és az alkalmazásra irá­nyuló jognak teljes kiküszöbölését és a lehelő leggyorsabban hathatós intézkedések meghozatalát e cél Mérése érdekében." Az indiai küldöttség módosító in­dítványai felhívást is tartalmaznak az Egyesült Államok, a Szovjet­unió, Anglia, Franciaország és Ka­nada kormányainak képviselőihez, hogy a leszerelési bizottság munká­jának csorbítása nélkül folytassanak nemhivatalos tárgyalásokat, hogy elősegítsék a megegyezést a lesze­relés kérdésében. Görög politikai foglyok hozzátartozóinak memoranduma a nagt* hatalmakENSZ-képvise ölhez Bukarest (Agerpres). A görögor­szági politikai letartóztatottak hozzá tartozóinak bizottsága küldöttségileg felkereste a Szovjetunió, Nagy-Bri- tannia és Franciaország nagykövet­ségét és a nagyhatalmak ENSZ-kép viselőihez intézett memorandumot nyújtott át. „Az általános közkegyelem elen­gedhetetlen feltétele a béke helyre- állításának hazánkban" — hangsú­lyozza a memorandum. Már negyedik hete tart a bécsi Frölih-gyár munkásainak sztrájkja Bécs (TASZSZ). Már negyedik hete tart a bécsi Frölioh-gyár munkásai­nak sztrájkja. A sztrájk az amerikai hajcsármódszerek bevezetésére irá­nyuló kísérletek elleni tiltakozásul kezdődött meg. Több bécsi vállalat dolgozói szolidaritást vállaltak a íztrájkolókkal és anyagi támogatás­ban részesítik őket. A bécsi gyárak­ban és üzemekben pénzt gyűjtenek a Fröllch-gyár munkásai részére. Howard Fast cikke a newyorki „Daily W3rker“-ben az amerikai fasizmusról Newyork (MTI): Howard Fast, a newyorki Daily Worker hasábjain az Egyesült Államokban legutóbb hozott két népellenes ítélet.el fog­lalkozik, Radulovich repülőhadnagy és dr. Herbert Phillips tanár eseté­vel és ennek kapcsán rámutat, hogv az Egyesült Államok jelenlegi urai le szeretnék térbeni az amerikai népet a becsületesség és tisztesség útjáról. Milo J. Radulovich repülőhadna­gyot elbocsátották a légierők köte­lékéből, mert nem a kar. a megszakí­tani kapcsolatait „radikális nézetek­kel" védőit apjával és nővérével és nem volt hajlandó rájuk nézve ter­helő tanúvallomást tenni. Dr. Her­bert Phillips tanári a „bíróság meg­sértésének" vádjával illették és há­rom évi börtönbüntetésre ítélték mert egy bírósági kihallgatáson vé­delmébe vetle a marxista filozófiát. Büntetését elkerülhette vplna, ha enged a felszólításnak és rendőri besúgóvá válik. nevelkedtem, éltem, ismerem ezt az országot — foly'.atja, — de most egy ’új arcával ismerkedtem meg,- amely iszonyattal tölt el és amely­ből a halál lehellete árad. Ezen a földön tisztességes, dolgos nép él, de a bolondját akarják járatni ve­le és a csalók rothadt bandáját ül­tették a nyakába, a legocsmányabb, legszennyesebb gyilkosokat, akik va­laha is hatalomra jutottak egy or­szágban. Talán egy kicsit furcsának és ré­gimódinak tűnik — írja a továbbiak­ban Howard Fast, — hogy Eisen­hower és Dulles Amerikájában az emberi szellemről beszélnek, de ez az emberi szellem a múltban is le­győzte a zsarnokság minden for­máját. muiwmi HP .....ram.......mi mii mi KI IJ ÖLDI HÍREK MOSZKVA A Szovjet Ifjúság Antifasiszta Bi­zottsága a Világifjúság napja alkal­mából üdvözlő táviratot intézett a Demokratikus Ifjúsági Világszövet­ség titkárságához. A táviratban töb­bek között ez áll: — A Szovjetunió ifjai és leányai nevében további sikereket kívánunk a Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetségnek az ifjúság jogaiért, a bé­kéért, a népek nemzeti függetlenségé ért és a jobb jövőért vívott harcá­ban. PEKING A „Vietnami Tájékoztató Iroda" hétfőn jelentette, hogy a Vietnami Néphadsereg főparancsnoksága egy ellenséges bomlbázórepülőgép lelövé- séért a „katonai érdemrend" III. fo­kozatával tüntette ki a néphadsereg egyik légvédelmi alakulatát. Az amerikai gyártmányú B-26-os mintájú repülőgépet november 6-án Riatól hét kilométerre délre lőtték le. A gépet felrobbanó bambaterhe darabokra tépte. BERLIN A „Süddeutsche Zeitung" értesü­lése szerint a bonni kormánykoalíció nártjai megállapodtak abban, hogy a nyugatnémet szakadár állam új el­nökéül Hans Scblange-Schöningent, Nyugat-Németország londoni ügyvi­vőjét jelölik. Az elnökválasztásra 1954. májusá­ban kerül sor. Schlange-Schöningen Theodor Heuss jelenlegi bonni elnökhöz ha­sonlóan a Szabad Demokrata Párt tagja. PEKING Uj-De’íiiből érkezett jelentés köz­li: a madraszi Béke'bizottság legutób­bi .ülésének határozata hangsúlyozza, hogy olyan idegen birtokok további fennállása India földjén, mint Goa, Pondichéry, Mahé és Karikai, veszé­lyezteti India függetlenségét és szu­verenitását. Az ülés elhatározta: november utolsó hetében az összes politikai pártok és pártonkívüli személyiségek részvételével kongresszust rendez a közvélemény mozgósítására annak érdekében, hogy felszámolják az In­dia földjén lévő idegen birtokokat. PARIS Egyre több francia közéleti szemé­lyiség foglal állást a bonni és a pá­risi szerződés ratifikálása ellen. Pierre Ferri post iügyi miniszter egy küldöttség előtt kijelentette, hogy a ratifikálás ellen szavaz. Fer- rand szocialista szenátor, a köztár- -.asági tanács tagja Indre-megye bé­kebizottságához intézett levelében annak szükségességét hangoztatta, hogy véget kell vetni az indokínai háborúnak és meg kell akadályozni a bonni és a párisi szerződés ratifi­kálását. A szenátor levelében az öt nagyhatalom értekezletének mielőbbi összehívása mellett foglalt állást. NEWYORK Az Egyesült Államok Louisiana államában egy cukornádültetvény kétezer munkása több, mint három hét óta sztrájkol. A sztrájkolok kö­vetelik, hogy az ültetvényesek ismer ;ék el szakszervezetüket. KIÉ GRÖNLAND? Irta: M. KOSZOV. Ebben az országban születtem Moszadik pere Teherán (TASZSZ): Mint már kö­zölték. november 8-án Szullanabad- ban (Teherán külvárosa) megkezdő­dött Moszadik, volt iráni miniszter- elnök és Riahi, az iráni hadsereg volt vezérkari főnöke ügyének had­bírósági tárgyalása. Az elnöklő Mogbcl hadosztálytá­bornok felszólította Moszadikot, nyi­latkozzék az ügyét tárgyaló bíróság illetékességéről. Moszadik azt mondotta, hogy min­den törvényhozási intézkedést a „rendkívüli felhatalmazásról szóló törvény’" értelmében hozott. E fel­hatalmazást a medzslisztöl (parla­ment) kapta. így tehát mindaddig, amíg a medzslisz nem helyezi hatá­lyon kívül e törvényhozási intézke­déseket, azok törvényere.jűek. Moszadik a továbbiakban elmon­dotta, hogy Irán történetében még nem fordult elő, hogy a sah elmoz­dította volna a régi miniszterelnököt és újat nevezett volna ki a medzslisz hozzájárulása nélkül. Éppen ezért ő — Moszadik — törvényes miniszter- elnök volt. Moszadik befejezésül megismétel­te, hogy a bíróság nem illetékes ügyének tárgyalására és hogy je­lenleg is ő á törvényes miniszter- iMk, C '1 rönland hatalmas szigetét T ugyanolyan színnel jelzik a világ politikai térképén, mint a kis Dániát. A sziget nevét rendszerint a ,.Dán"jelző kíséri. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy ha a térképrajzoló ragaszkodott volna a tényékhez, Grönland színét és jelzőjét meg kel­lett volna változtatnia: „amerikai"- ra. Grönland több. mint 12 év óta ame rikai csapatok megszállása alatt áll. 1941. áprilisában, amikor az Ameri­kai Egyesült Államok belépett a má­sodik világháborúba, a Pentagon csapatokat oda irányított. Igaz, hogy abban a szerződésben, amelyet Kauf­mann, a washingtoni dán nagykövet 1941. április 9-én aláírt, külön benne foglaltatott, hogy az amerikai fegy­veres erőket kivonják Grönlandból a háború befejezése után. Az Egyesült Államok azonban, megsértve a ma­gára vállalt nemzetközi kötelezettsé­geket, mind a mai napig nem sza­badították fel Grönland területét, sőt, mi több, megerősítették az or­szágot megszálló csapatokat. Grönland már régen magára vonta az amerikai imperialisták mohó te­kintetét. Földjének mélye majdnem minden ismert ásványt és fémet tar- lalmaz. A még távéiról sem teljes geológiai kutatások kimutatták, hogy bőséges arany, ezüst, nikkel, vas, szén, grafit, kriolit és egyéb lelőhe­lyek találhatók az ország területén. A sajtó azt is közölte, hogy az utób­bi években Grönlandban urániumot találtak. Nem lehet csodálkozni azon, hogy az országban számos különleges ex­pedíció kutat stratégiai nyersanya­gok után. De nemcsak a gazdag természeti kincsek érdekelték az amerikaiakat Grönlandban. Elsősorban és legin­kább stratégiai he’yzetét igyekeznek kihasználni széleskörű katonai ter­veikben. Az Egyesült Államok Grön­land megszerzésére irányuló próbál­kozásainak hosszú története van. Eleinte dollárért akarták megvásá­rolni Dániától. Amikor azonban meg győződtek arról, hogy a dán kor­mány nem hajlandó eladni azt a szi­getet, amelynek területe 50-szer na­gyobb magánál Dániánál, az ameri­kai imperialisták a katonai megszál­lástól sem riadtak vissza. Az Egyesült Államok kormánya változatlanul nem vesz tudomást ar­ról, hogy a dán közvélemény határo­zottan tiltakozik Grönland további megszállása ellen. Az amerikai csa­patok továbbra is az országban ma­radnak. A dán közvélemény szemé­ben az Egyesült Államok visszauta­sító magatartása és az újabb kato­nai támaszpontok építése világos bizonyítéka' az Esésűit Államok agresszív törekvéseinek. Az amerikai burzsoá sajtó több­ízben is őszintén nyilatkozott a grön­landi katonai támaszpontokról. így például a New York Herald Tri­bune közölte, hogy a tula^ (Grönland északnyugati része) támaszpontot Li- mey tábornoknak, az amerikai stra­, • _,. ... ---------...... ...... .„uiciucu vau a sapszugi víz­tároló, a haboruutam evek egyik alkotása. A közelmúltban vízierőmű- vet építették itt, amely több kerület kolhozait látja el villanyárammal A képén: a sapszugi víztároló és a víztároló főépületének képe. December 19 a vietnami nép nemzeti ellenállásának napja A Szakszervezeti Világszövetség titkárságán^ felhívása A Szakszervezeti Világszövetség titkársága a vietnami nép nem­zeti ellenállásának küszöbönálló napja alkalmából felhívást inté zett a világ dolgozóihoz: A ///. Szakszervezeti Világkong resszuson a vietnami nép nemzeti ellenállasának napját, a vietnami néppel való aktív szolidaritás nemzet­közi napjává, a vietnami gyarmati háború megszüntetéséért folytatott harc napjává nyilvánították — m ondja többek között n telhívás. A francia imperialisták — annak ellenére, hogy roppant vesztesé­geket szenvednek, annak ellenére, hogy ellentmondásba kerültek az ENSZ alapokmányának elveivel, — minden áron meg akarják tartani előjogaikat meg akarják fosztani V istnam népét attól „ jogától, hogy szabadon, belátása szerint, életszínvonala emelése érdekében rendelkez­hessék az ország kincseivel. A háború azért folyik tovább, mert az Amerikái Egyesült Álla- " mok kormánya egyfelől meg akarja menteni az amerikai mono póliumok prolitját másfelől pedig a nemzetkön imperializmussal ősz szeíogva, arra törekszik, hogy most, amikor a népek rákényszeritették a koreai háború megszüntetésére, Vietnamban megőrizze az ázsiai hár ború tűzfészkét és az ország területét támaszpontnak használja lel a szabad és békeszerető Kínai Népköz*ársasáq elleni agressziójához. A francia közvélemény nyiilanlelemelte szavát a vietnami harcok megszűnteié se mellett, követeli, hogy kezdjenek tárgyalásokat a hábo­rú megszüntetése és a béke megkötése érdekében, — A Szakszervezeti Világszövetség felhívja az egyes országok szak. szervezeti központjait, a nemzetközi szakmai szövetségeket, az összes szakszervezeteket és dolgozókat, hogy ennek, a béke védelme szem­pontjából oly íontos célnai- elérése érdekében politikai nézeteiktől és szakszervezeti hovátartozásukfól függetlenül minden országban tegyék meg a szükséges intézkedéseket arra hoqv december 19 e az egység a vietnami gyarmati háború megszüntetéséért, az expedíciós csapatok ki­vonásáért, a vietnami nép szabadság jogainak elismeréséért vívott harc nagy napja legyen. » A felhívás javasolja, hogy e nap előkészületei során rendezzenek kiállításokat, tömeggyűléseket és értekezleteket z ezeken lep­lezzék le c francia gyarmatosítók bűntetteit követeljék „ vietnami há­ború megszüntetését. — A III. Szakszervezeti Világkongresszus — mondja befejezésül a felhívás — megmutatta, hogy az az ügy, amelyért vietnami testvéreink harcolnak, minden dolgozó, minden nép közös ügye. tégiai légihaderő parancsnokának rendelik alá. — A lap a következő­ket írja: Limey tábornok Tule- ban állomásozó kontinens-közi bom­bázói képesek elérni minden na­gyobb katonai objektumot Orosz­országban ' Euiópában." Az ehhez hasonló közlemények nem hagynak semmi kétséget affe’cl hogy a grönlandi katonai támaszpon tokra azoknak az amerikai agresz- szív köröknek van szükségük, ame­lyek „békeszeretetről" beszélnek, de valójában az újabb háborút készí­tik elő. Grönland példájából is láthatjuk, hogyan valósul meg a hírhedt „erő politikája." Az amerikai agressziói körök az északi sziget területéne \ megszállása után most új feladatot tűztek napirendre. Széleskörű ka­tonai támaszponthálózat létesítését tervezik — Dánia területén. Gruen- iher amerikai tábornok, az Észak­atlanti blokk európai haderejének főparancsnoka augusztus végén Ko- penhágában bejelentette, hogy az Egyesült Államoknak rendkívül „nagy szüksége van erős katonai támaszpontra a Jütland félszigeten." A dán nép levonta a tanulságot Grönland megszállásából. Állhatato­san küzd az ellen, hogy az Egye­sült Államok katonai támaszponto­kat létesítsen az ország területén. Ebbe a harcba a lakosság legkülön­bözőbb rétegei kapcsolódnak be. A dán sajtó a közelmúltban 249 Fün- szigeti lakos beadványát közölte, amely azt követeli a kormánytól és a Folketing-től (parlament), hogy ne engedjen be külföldi csapatokat Dá­nia területére. „Mi, Odens, Assens és Svendborg tartományok alulírott lakosai, felhívjuk a kormányt, hogy tiltakozzék a külföldi csapatok Dá­niában való állomásozása ellen és vessen véget minden erre irányuló előkészületnek." Dániában szeptember 22-én foly­tak. le a parlamenti választások. A választások a dán népnek az ame­rikai támaszpontok elleni egyre fo­kozódó harca jegyében zajlottak le. A választók nagy többsége azokra a pártokra szavazott, amelyeknek választás előtti programmja egy. vagy más formában tiltakozott az ellen, hogy a ’dán repülőtereken amerikai csapatokat helyezzenek el. Ugyanakkor vereséget szenvedtek a konzervatívok, akik programmjuk- ban feltétel nélkül alárendelik Dá­niát az amerikai diktatúrának. A választások eredményei annyi­ra egyértelműnek bizonyultak, hogy a konzervatívok és a Venstre párt képviselőiből álló koalíciós kormány kénytelen volt lemondani. Az úi kormányt a szociáldemokrata párt képviselőiből alakították meg. Az ú.i kormány számol a dán nép hangu­latával és bejelentette, hogy a jelen körülmények között nem szándéko­zik amerikai csapatokat elhelyezni Dániában. Az idegen területen felállított ka­tonai támaszpontok komolyan fenye­getik a népek biztonságát és béké­jét. Grönland sorsa és a dán nép egyre fokozódó harca a dán terüle­ten létesítendő amerikai támaszpon­tok ellen, mind azt bizonyítják, hogy ez a kérdés halaszthatatlan megoldást köve.el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom