Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-11 / 264. szám
1 november ii NAPLÖ KOMLÓN A MODUL-ÉPÍTKEZÉSNÉL Member 7. Egy napra elcsendesedtek a Modul-épitkezesen is a !ver5 gépek, nem zúgtak a transzpor török motorja*, a toronyda ímeredő acélkarja nem iorgott hatalmas terhével az epü et • ■ kt»ek, ünnepeltek az építők; a brigádokat az embereket, aktkalko 'tjiikksl, agyukkal, szívükkel izmos kezükkel építik a nagysze A kitüntetleket az új sztahanovistákat, a forradoim» műszúi, nagy «P eredményeit tisztelték. S másnap, harmadnap tovább lolyt a mun . Pjobb, nagyobb lendületiek - , ’. ■ -■ é * fiatal férfi áll a frissen le- k betonfödémek tetején. Az ‘.olyan 30 év körüli, széljárta, íitta arcáról, bokáig sáros ba- saról messziről lerí, hogy gaz- Va3mi keveset ül az íróasztal ett; Schmidt elvtárs, az épít- s Vezetője. A másik férfi Sipos ?’ a tervező, szemüvegben és paradhatatlan bundáskabátban. ’ ‘megint kevés a gőz és nem tud- a betonelemeket szárítani — Schmidt fejcsóválva. — Ez a legégetőbb problémánk. — .(készülnek vontatottan az ikretek, pedig hogy kellenéL>n... igen... Azt hiszem, betűnk ezen. Ablakkeretre most tt ^^ég, készítsünk csak er- A kőművesek akkor tudnak falazni. ..^SVeznek ebben. A betonele- utl ,készítö brigád máris kapja I j fást: erkélykeretet kell ön- .. aablonkészítő asztalosok pe- .1 formákat csinálnak. Nem lejt e§y pillanatig sem tétováz- k>den óra. minden perc drá- ~eeember 31 rohamosan köze- sitlíorra át kell adni készen ...‘etet. No, de álljunk megcsalt DiH— ac anjuna megcsalt •úí klatr.a- Ugyanis a Modul építek. Amikor fit;’ _ ágiakat rakták le a kőműéké*efémkészítők az első ke- ha-á öntötték, .már meg volt az d auV, ■ december 21. Akkorra Ük 'esz az épület. Ezért dol- hki °St is kettőzött erővel minOktóber elején indult meg a munka. Azóta sok nehézséget, akadályt küzdöttek le. Újszerű építkezés ez, úgy hívják száknyelven: Modulrendszer. Lényege: mindent, amit agy épületen előregyártott elemekből lehet készíteni;' azt ftt abból csinálják. S ami a legszembetűnőbb: minden betonelem pontosan illeszkedik a másikhoz, nem kell faragni, ha az egyik szélesebb, vagy beönteni a rést, ha valamelyik kisebb. Gyorsabb, pontosabb, olcsóbb — ez a Modul-rendszer. Komlón ezzel a módszerrel először építenek. Merész tervek. S merész emberek is láttak ahhoz, hogy Szigetszentmik- 'ós és Békéscsaba után Komlón is 12 ezer forinttal olcsóbban, s ahány nap, annyi lakás készüljön el. Az építésvezetőség irodája előtt álló versenytábla arról tanúskodik, hogy a bátorságot siker koronázza. — A Schenk-brigád 135, a Schraub-bri- gád 145 százalékot ért el a november 7-i versenyben. A Lévai-brigád még ennél is többet. Lévaiékról az a hír terjeng már hosszú idő óta, hogy ők a legjobbak. Gyorsan dolgoznak, miattuk nem maradnak el a tervvel. Azt mondják, hogy a rossz hír gyorsabban terjed, mint a }ó. Nos, ez így Igaz. Sokszor szóvátették már, hogy ők csak a mennyiséggel törődnek. S amikor legelőször selejtes darabok kerültek ki a brigádtól, pillanatok alatt mindenki tudott róla. Keményen rájuk is pirítottak. Lévaiék nem fogadkoztak, ígérgettek. Dolgoztak. A minap már arról beszéltek a dolgozók: ez igen, ez munka, most jól dolgoznak. A Lévai-brigád most már nemcsak a magas százalékáról híres, hanem a minőségi munkáról is. A gyom munkában most a daru az élenjáró. Érdemes külön szólni a daruról. Mindenki az építkezés szívének tartja. Az 5—10 mázsás betonelemeket játszi könnyedséggel „dobálja" fel az épület tetejére. Ez a „dobálós" a gyakorlatban úgy fest: a daru hatalmas karja felemeli terjiét és egy pillanat alatt arra a helyre teszi, ahova a tervező kijelölte. Egyik nap a transzportőrt az épület egyik sarkáról a másikra kellett szállítani. Nyolcan-tizen elkezdték — tolni. A sáros, mély talajon alig haladtak. „Talán a daru" — kockáztatta meg valaki halkan. Nem kellett több, mint szólni a daru fiatal kezelőjének, Biró Jóskának. A hatalmas test még egy pillanatig lebegett a levegőben, aztán megrets- csent a csigasor és a gép lassan leengedte. Mindez két perc alatt tör- ‘ént, s a szállítószalag máris ontotta a frissen kevert betont. Időt, emberi erőt takarítottak meg, gyorsabban készülhet az épület. Az építők már most számolgatják a napokat, ugyanúgy, mint azok a bányászok, akik majd beköltöznek az új lakásokba. S egyre jobban, nagyobb lendülettel, több tapasztalattal dolgoznak az évi terv teljesí tésén. Biztosak benne hogy mire tel virrad a határidő napja, újabb kész épülettel gyarapodik Komló, s újabb sikerrel az építő kollektíva. Bocz József ^ siklósi járatban több gondot kell fordítani a begyűjtés teljesítésére A megyei tanács begyűjtési osztályáról jelentik: lórási tanácsok helyes munka)Ug betartásától nagyban függ a tervek teljesítése, amely ^Szfh3tatlan az életszínvonal »lij,. 7^1. a siklósi járásban a be- iiat)e<i‘ terv teljesítésében komoly óságok tapasztalhatók. sikl, t^l járás az előző begyüj- ^.^Pányoknál a járások kö- v®rsenyben az elsők között M szerepelt. fiijt»1: .anban a járás a kapások belelt 6aen az utolsó helyen kullog IJ'ert aka a járási tanácstól indul ki anyaS°I:ták a felvilágosító E tly; b nem magyarázták meg a it^Jknáesok a törvényesség beit a jelentőségét, nem örköd- •kW f?rvcnyesség betartása felett. 1 tcú • ,°sy a kuIákok szabotálják ^'"Jasi kötelezettség teljesítését. községben, mint Egyházas ln- a tanács titkára a járási tanács instruktoraira vár, hogy majd azok elvégzik helyettük a beadásukat nemteljesítő kulákok elszámoltatását. Ózdfalun 12 kulák nem tett még eleget kukoricabeadási kötelezettségének. Drávapalkonyán a tanácselnök elvtárs azért nem akarja elszállíttatni a kuláktól lefoglalt kukoricát, mert a kulák lakzira készül és véleménye szerint helytelen lenne a kuláknál megzavarni a készülődést. A példamutatás terén is komoly hiányosságok vannak. A kórosi tanácselnök, Nagy János 160 kiló, Gugora Imre nyilvántartó öt mázsa, Bogádmindszenten az ál- liandóbizottság elnöke, Bonyár Sándor 20 mázsa kukoricával tartozik az államnak, de ezen kívül van neki 9 mázsa napraforgó és 13 mázsa burgonya adóssága is. A siklósi járás tanácsai a községek között nem szerveztek eddig versenyt a begyűjtésben, amely nagymértékben hozzájárul az elmaradáshoz. Siklósnagyfalun, Be- remenden, Egyházasharasztin és még több helyen üresen tátong a versenytábla. A siklósi járásban vannak élenjáró, kötelezettségüket jól teljesítő dől gozó parasztok. Beremenden Her- czegh Ferenc, ifj. Schmidt György, Sipos Károly, özv. Szabó Sárrmelné és még sokan a járás területén maradéktalanul eleget tettek kötelezett ségüknek. Azonban a helyi tanácsok — mert a járási tanács erre nem figyelmezteti őket —, nem támaszkodnak munkájukban az élenjárókra. összefoglalva az elmaradás oka: a vezetők példamutatásának, felelősségre vonásának elmulasztása, a törvényesség semmibe vétele, a politikai munka alkalmazása. Ezeket a hibákat ki kell javítania a járási tanácsnak, a községi tanácsoknak, az eddiginél több gondot kell fordítani a begyűjtési tervek teljesítésére. Jelics László lekötötte a megafon !rc . ?Prnclyvonat Siklós felé 10 I?azlva indul a-3- vágányról. ifeié volna? 10 perc és utazik ha- üjjj ■ Sietve ment a pénztárhoz. W^Vet keresett. Alig. hogy el- VKedett lassú, egyenletes hú- Ai ‘oöult a vonat, haza ... j^öoniáson senki sem várta, e t», P-gy írta, hogy az estivel jön. ifi. ifn '€>' jobb, gondolta magá- &etésagy tesz a csodálkozás, meg^öídt nagy volt Az anya azt lja^afa, mihez kapjon, ölelje, cső kau *‘^t, vagy a sütőt nézze, ahol K? 5S sült, a fiának. á^tt°reg Csillag már nem lelken- a annyira, ö messziről szemléiig /‘f- Milyen férfias lett! A moz- tte’ “®széde is más. Büszkeség töl- t, aal-,Mindúntalan elfogta az ér- A i.-' .ö fia, az ő gyereke.- a helyére került. A kabát got* a szekrénybe. Amit meg- ^ Miska, azt a helyére is rakta !tte °Pa észrevette. Hogy is ne eia*.v,olna észre, mi-kor tedobott mindent ott, ahol épaz o fia Vol* ULL mu|iuem oh, anvi gttéMikor Miska kiment,, hogy fei. 7f a háztáját, meg is jegyez- - ingének. !tek aJI°d-é! Megváltozott ez a íto,; Nagyon megváltozott. Meg- a rendre. Miit éppen a libát szeleteibe, ü«. fezében a kés, hátrafordult „ í..fete: bt, inöcn apát elküldenék légit^ Ry évre katonának ha rajtam ’ hogy tanulnák meg, hogyan kell rendet tartani, meg rendre nevelni a fiúkat. — De hiszen én voltam katona ... anyukom... 9 évig — lépett közelebb az aszonyhoz az öreg. — Voltál... voltál... de ott nem arra tanítottak ... — Hát, ha nagyon akarod, elmehetek. — Most már késő, már megnevelték a fiadat. A vacsoránál szóbakerült, hogy mihez kezd Miska. — Én úgy gondolom — mondta ki véleményét az öreg, — hogy pihenj egy kicsit, mondjuk 2—3 hetet... El leszel itthon a ház körül a jószággal, aztán bejössz hozzánk a szövetkezetbe. Az anya másként vélekedett. — 2—3 hét az semmi... Kitelel, ráér tavasszal munkába állni. Van miből megélnünk. Jól fizetett a csoport ... nagyon jól, édes fiam ... Csillag Miska kezében megállt a villa. Elgondolkodott a hallottakon, ö másként számított, más terveket szőtt. Ki is mondta. — Holnap bemegyek a csoportba és munkát kérek az elnöktől. Már holnap munkába állok ... — De fiam! — aggályoskodott az anya. — Nincs szükségem pihenésre — folytatta határozottan Miska — nincs idő henyélésre ... Hiszen még nincs is földben az őszi gabona. — Hát ezt meg honnan tudod? — kérdezte csodálkozva az apa. — Megérdeklődtem én mindent tövéről-hegyire, hogy áll a csoport a munkával... elmondták a vonatban. — Csak legalább jól megnézd, hová .mégy — mondta féltőn az anya. — Nincs jó meg rossz munka édesanyám. Csak jó meg rossz munkás. Mindenütt dolgozni kell, aki dolgozik, többet keres, én nem válogatok. Mikor a két öreg kettesben maradt, az apa nem állta meg szó nélkül. — Hát jól ránk pirított ez a gyerek. Okosan beszélt, mintha nem is katonaságnál, hanem valami iskolában lett volna... még rajtam is túl tesz. — Mondtam én, hogy nem ártana, ha te is elmennél, egy kicsit tanulni, okosodni a katonasághoz — mosolygott ravaszul az asszony ... Másnap Csillag Miska bekopogott a csoportelnökhöz. — Isten hozott fiam. Leültette és kikérdezte töviről- hegyire. Hogy s mint volt? Mi a terve? Mihez fog most? — A csoportban akarok dolgozni, — jelentette ki határozottan Miska — A csoportban? — Jól van ... Mindjárt nézek neked valami jó munkát — és kezébe vette a munkabeosztás könyvet. — Sohse keresse — fogta meg az elnök kezét Miska. — Ahol szükség van emberre, oda tegyen. Én dolgozni akarok... Gáldonyi Béla Több megértést, szélesebb látókört a kisipari engedélyek kiadásánál Kormányunk programmja megállapította. hogy a lakosság jobb ellátása érdekében szükség van a magán kisipar munkájára. 1954-ben jelentős mértékben emelni kell a köny nyűipar termelését, hogy az országban — így Baranya megyében is,— elegendő mennyiségű közszükségleti iparcikk legyen, javuljon a lakosság ellátottsága. A könnyűipar (beleértve a helyi- ipart is) termelése jelenleg nem helyettesíti a magán kisipar tevékenységét. Éppen ezért az a feladat, hogy a szükségletek megfelelő kielé gftése érdekében emeljük a magán kisipar termelését, emeljük a kisipari termeléssel foglalkozók számát. A minisztertanács ezzel kapcsolatosan .nemrég határozatot is hozott és ez is biztosítja, kifejezi a kisiparosok fokozott megbecsülését. Az állam sokirányúan támogatja a kisipari munkát. E támogatás ellenére a helyi tanácsok és a megyei tanács ipari osztály állandóbizottság egyes tagjai, járási ipari előadók nem értik vagy nem akarják megérteni e támogatás célját és jelentőségét. A helyi tanácsoknak, a járási, ipari előadóknak és az ipari osztály ál- landóbizobtság tagjainak kötelességük, hogy felkutassák az iparjukat nem folytató szakembereket, hogy felvilágosítsák, felbátorítsák őket szakmájuk továbbfolytatására. Ezt igen sok helyi, járási tanács elmulasztja. A megyében felmértük, hogy a lakosság szükségleteinek eddiginél jobb kielégítése érdekében mintegy 950 iparjogosítványra van szükség a kisipar összes ágában. Ez a szám reális. Ennek ellenére eddig csak 307 kisipari engedélyt adtunk ki. Ennek oka a tanácsok (sásdi cs sellyei járási) .egyes funkcionáriusainak közönye £s a kisipari szövetkezetek megyei elnökségének az a téves nézete, — nem titkolt ellenállása, — hogy a kisipari engedélyek kiadása „káros" lesz és egyes szövetkezetek „meggyengülnek". Az Íven nézeteket hangoztatók téves úton járnak. Rákosi elvtárs is világosan megmondta, hogy a kisipari engedélyek kiadása nyomán „kifejlődő kapitalizmustól" nem kell félni. A valóságban éppen fordítva áll a helyzet. Az, hogy kisipari engedélyeket adunk ki, nem gyengíti a szövetkezetét, hanem lehet mondani, erősíti. Azzal, hogy az eddiginél több kisiparos kezdi meg újra munkáját, fokozza a kisipari szövetkezetek felelősségét, hogy az eddiginél jobb minőségű, választék- dúsabb árut termeljenek. Ha ezt teszik, a kisipari szövetkezet nem gyengül, hanem erősödik. Semmi oka sincs a „gyengüléstől" való félelemnek, a jólműködő kisipari szövetkezeteknek. Az olyanoknak, mint a mohácsi, vagy a pécsi Kesztyű és Bőrkonfekció Kisipari Szövetkezet és még legalább 45 kisipar: szövetkezet a megyében, amelyek derekasan megállják helyüket és minőségileg kifogástalan árut gyártanak. A kisipari engedélyek kiadása terén megtalálható ellenállás helytelen és nem tűrhető. Nem tűrhető az sem, hogy egyesek, akik mos: szövetkezetben dolgoznak, azon spekulálnak, hogy vagy felosztják a szövetkezetét, vagy pe^'g nagyobb csoportot szerveznek és kilépnek, hogy majd tovább, mint magán kisiparosok folytathassák munkájukat. Az ilyeneket felelősségre kell vonni, az ilyen kísérleteket nem lehet megtűrni. Pártunk és kormányunk lehetővé teszi, hogy olyanok Is beléphessenek a kisipari szövetkezetbe, akik azelőtt nem voltak kisiparosok. E téren is található ellenállás, holott, erre semmi ok nincs, mert ezek a szövetkezetekbe belépő új tagok rendelkeznek szakismeretekkel, vannak nekik ötleteik, elképzeléseik, kedvet éreznek a szövetkezeti termeléshez és elősegítik, hogy a sző-» vetkezet előbbre jusson. Több megértést, szélesebb látókört kell követelni a helyi, a járási 'anácsoklól ezen a téren, mert annak ellenére, hogy Baranya megye i kisipari fejlesztés területén jelentős eredményeket ért el, még ko- molv hibák is találhatók, amelyeket jobb munkával, alaposabb körültekintéssel, nagyobb felelősséggel ki kell javítani. Csak c hibák kijavítása biztosítja, hogy kormánypro- grammunknak ezt a részét is maradéktalanul végrehajtsuk és ezzel is hozzájáruljunk a dolgozók életszínvonala Emeléséhez. Pálkuti Antal a megvei ipari állandóbizott-' ság elnöke. Váfasz a „Két levél" c:mű cikkre A „Dunántúli Napló" november 7-i számában „Két levél" címmel cikk jelent meg. A cikkben szereplő első levél a Terményforgalmi Vállalat felé azt vetette fel ,hogy az általuk irt levélben 3.770 tartozást írtak a vókányi Törekvés tsz-nek. A Terményforgalmi Vállalat megküldte a válasz1. A tsz-nek küldött levélben az állt, hogy a S.770 tartozásban a zsáktartozás „nem foglaltatik benne". Most a válaszból kiderül, hogy a 3.770 az forint tartozás, méghozzá zsáktartozás, azaz mégis zsák az a nem zsák. Ezzel a zsákértékkel 1952 júniusa ófa tartozik a szövetkezet. Most tehát, hogy kiderült a bürokrácia oiw* kis' útvesztőjéből, hogy mi akar lenni a követelés, helyes, ha a tsz rendezi ezt. A Terményforgalmi Vál- 'alatnak viszont azt kell rendeznie, hogy a sokszorosított példányú felszólító levelek értelmesek, világosak legyenek és ne találjanak benne a reklamáláskor sem ellentéteket a forint legyen forint, a zsák pedig zsák és ha ilyen tartozása var, ? tsz-nek, akkor az „foglaltasson bpn- ne az összegben." A második levélre, amely n tavaszi bükköny minőségi átvételé*, kifogásolta, szószerint idézzük a választ : „A fennálló rendelkezések értelmében a tsz-ek állal rendelkezésünk re leszállított magféleségek ellenértékének 70 százalékát a szállítás megtörténtekor kell n tsz ek fzlé ,.T‘‘ utalvánnyal kiegyenlítenünk, m.ig a le.inmaradó 30 százalékot az átvevő szerv által küldött minőségi elszámolás után kell annak betudásával a tsz télé kifizetni. Az önök esetében az történt, hogy a 979 kg tavaszbiiídcöify általunk történt elszámolásakor már megérkezett az átvevő minőségi értesítése 'S tehát a kifizetést nem kellett külön 70 és 30 százalékra megbontani, ha, nam az 100 százalékban megtörténhe tett az alábbiam szerint: 979 kg tas'aszbükköny á 120 Ft/q Ft 1.174 S0 90.4% tisztaság miatt felár 5.87 ,,T'* utalvánnyal kifizetve Ft 1.180.67 Amint az előadottakból kitűnik, nincs szó 70 százalékos levoriúsról, hanem az általunk kiállított ,,T“ utalvánnyal az áru ellenértéke 106 százalékosan kiűzetésre került. Reméljük, hogy a közöltekkel a kívánt felvilágosításokat maradéktalanul megadtuk és vagyunk üdvözlettel; ZS1TKOVSZKY ORBÁN“ Mi pedig reméljük, hogy a Terményforgalmi Vállalatnál megtanulnak egyszerűbben is fogalmazni, mert erre — bár érthető — nem lehet azt mondani, hogy „egyszerű kérem az egész, világos, mint a nap.” Válasz a „Dunántúli Napló“ bírálatára A Dunántúli Napló november 1-i számában „IKSZ" aláírással megjelent levél a vasárnap délben tapasztalható gázhiánnyal foglalkozik. Már korábban is több panasz érkezett vállalatunkhoz a vasárnapokon tapasztalható gázhiány miatt. Ennek oka az, hogy a vasárnapi fogyasztás a déli órákban nagymértékben megnövekedett. Az a körü’mény hogy az ipari üzemek ilyenkor nem használnak gázt. nem segít semmit mert a városi hálózatra kapcsolt ipari fogyasztás egyébként sem éri el a háztartási fogyasztás 1/3-át. — Míg munkanapokon a fogyasztás a napszakokkal egyenletesen emelkedik é§ csökken, addig a vasárnapi fogyasztás túlsúlyban a déli órákra esik. Ezt az egyidőben jelentkező nagyfokú gázigényt meglévő berendezéseinkkel kielégíteni nem tudjuk, de ígérjük, hogy a jövőévi beruházásaink során megvalósuló bővítésekkel ezt a hibát kiküszöböljük. Horváth József Pécsi Gázmű igazgatója.
