Dunántúli Napló, 1953. november (10. évfolyam, 257-280. szám)

1953-11-05 / 260. szám

»53 NOVEMBER S N Ä P E ö 3 teremtsenek rendet A bissei dolgozók kérik: az illetékesek az ő tanácsukon is A bissei tanácsbftzán többen meg£orduinak naporJja. Sokan nem naSy kedvvel menni(k oda, csak s »muszáj" hajtja oki >t, ha valamit sürgősen kell elintéirni, például jár­műévé! átírás és ehhez hasonló uS.vet. Viszont a í'/ulákok, szívesen ^resik fel a tanácselnököt, titkárt, nyilvántartót akár a lakásukon is. Ilyenkor aztán m iádén féle szép szó- v’al illetik Ömacitt János tanácsel- nököt. Vajda kulá’k úgy szólítja, „el- nők bácsi", DáviijL Sándor kulák így mondja: „Mi új£(ág Janikám?", idős kardos Jánosné pedig ezzel állított a tánácse’njik szobájába: „Mi a Parancs, elnök (papa?" — Hogy állnsik a vetéssel? — kér­dezte Omacht János szigorúan, mint- “°gy újságíró is van az irodájában. De a kulákas^zony nem bírta titkol­ni örömét és az „elnök papa" kér­ésére odaváglia a csattanós, világos Olaszt: 7- Hogy ájhink? Ahogy mások... kínáljuk János, holnap is vetünk. Az ilyen Jénosomozás, szoros ku- ‘akbarátság odavezetett, hogy négy nappal a búy.a vetés határideje után, n’ég egy kufák sem végzett a vetés- ?el* a község pedig, mindössze 138 nőid kenvéngabonát vetett el, a 450 nőid tervből. Súlyos lemaradás, de nem ^avarja a tanácselnök nyugalmát Ö mzony nem. húz ujjat egy kulákkal éno, dehogy szerez haragost. Kéz- ?®*t mos alapon sokkal szerencsé- *yh dolgozni — tartja, — így a ta­nácselnök is jól jár, nó meg a kulá­is. Csak a becsületes, szorgal­mas dolgozó parasztok károsulnak. A közmondás arról beszél, hogy »aki egyszer a korpa közé kevere- , megeszik a disznók". Ömacht tanácselnök is hasonlóan járt, azzal különbséggel, hogy ő a kiplákok ^ózé keveredett. Először csak egy orsó bort fogadott el Dávid Sándor fiáktól. Ez igazán nem sok, de a Piák sokat kívánt érte, azt, hogy 'Oiacht, mint a községi tanács el- R°ke, agitálja meg Hajdú Sándort, °zsa Istvánt és még néhány dolgo- f0*- hogy segítsenek levágni Dávid Piák gabonáját. Az agitáció sikerült ,s: 'e is vágták'a gahonát, de a muri­ért mint Rózsa István is mondta, ?}ég semmit sem kaptak. Dávid ku- 'ak nevetett egyet a markába és ég­. földre dicsérte a tanácselnököt: ordemes ezt Janikámnak szólítani. Aztán egyik este. megint egy korsó porra! állított be Ömachték lakásá- a- A tanácselnök felesége is látta a történteket, de nejen tudta, milyen tervet sző a férje 1 és megkérdezte: — Minek hozta ea a bort? Itt va­lami készül! — Semmi közöd hozzá, te ilyenbe ne avasd magadat — mondta az el­nök. Még azt sem t égadta, hogy való­ban készül valami, pedig erről nem szólt senkinek. Dunát a jó hír ólom- ábon, a rossz hír madárszárnyon jár s így ez a kellemetlen hír is gyorsan bejárta a fa'ut. Ma már mindenki tudja: Dávid kulák azért vitte a bort, hogy ő kerüljön a szeszfőzdébe. Dá­vid „jó szakember", hisz ez a szesz­főzde az övé vfilt régebben. Később a földművesszö'/etkezet tulajdonába került és mosA, ismét volt gazdája, — Dávid Sándor kulák lett a szesz­főzde vezetőja. Ezután a kulákokkal való puszi- barátság kiterjedt a tanácsaparátus- ra is. Az iita ira kedvet kapott Bó­ra János is, a. községi tanács titkára és Sértő Ferenc nyilvántartó. Ok már nem olyan szerencsések, mint a tanácselnök, nem viszik lakásukra a bort, — ha Jnni akarnak, el kell men niök érte. IJie ők nem sajnálják a fá­radságot. V'oltak már inni a haza­áruló Nagj Ferenc apjánál is. Sokáig a lhallgatták ezrt, de milyen az ember, mikor mérges? Ami a szí­vén, az a száján is és már mondja, így történi, hogy a nemrégiben meg­tartott vibgrehaj tóbizottsági ülésen összeszól 3 Jkozott a tanácselnök, a ta­nácstitkár’ és ott mindenki előtt egy­másra kiabálták a tetteket. Bóra azt mondta n tanácselnökre, hogy a ku- lákok hordják neki az ajándékbort, a tanáé selnök pedig mérgében el­árulta u nagyközönség előtt, hogy Bóra tmácstitkár a kulákokhoz jár pincébí:.. Nagyon kellemetlen az ilyes mi, mert azt mondják: ilyenkor még a négy falnak is füle van. Bissén is így vnJt, mert hamar megtudta az agész.í/alu és igazolják, hogy így tör­tént. De a törfénefnek még nincs vege. a bissei tanáccsal nem véletle nül« iégetdelenek a községbeliek. 19 %-jj ál tartanak a sertésbegyüjtéssel. Om acht János ezit azzal „indokolja", „nincs hízottsertés". Arról nem be- szŐ ], hogy még egy kulák sem adott be sertést, pedig van olyan, akinek júliusban kellett volna kötelezettsé­gi )t teljesítenie. Azt is elhallgatja, p ogy az elmúlt évben sok-sok hely- t elen intézkedéssel igen megsértet­lek a dolgozó parasztok igazságérze­tét és ezt még idén sem igyekeztek kijavítani. Ördög Jánoséknak tavaly decemberben kellett vo’na leadni a sertést, ök szívesen vitték volna a begyüjtőhelyre előbb is, mert takar­mányuk nem volt és 150 kilósra hiz­lalták már. Számtalanszor kérte a tanácsot: vigyék el a disznót, mert nem tudják hizlalni, mindig veszít a súlyából. De a tanács nem hallgatta meg, „nem kellett" a sertés. Egy­ikben ördögék felé jött Bóra tanács- titkár az állatforgalmi felvásárlójá­val és ördög Jánosné hallotta, mi­kor Száraz Jánosék háza előtt azt mondta Bóra: *,Itt van egy 80 kilós hízó, el lehet vinni, de ne szóljanak senkinek". Szárazéktól el is vitték a 80 kilósat, Ördög Jánostól pedig csak februárban vitték el a sertést, mikor 50 kilót veszített súlyából. Idős Szabó Jenőné ugyanígy járt. A 100 kilós hízóját nem vették át tavaly decemberben, csak idén má­jusban. amikor már 70 kilósra lefo­gyott. — Történtek ilyenek — mondja Ömacht János. — de ez a siklósi ál­la tforgalmi hibája. Hogy kinek a hibája azt tud­ják a bissei dolgozók. Nyilvánvaló az Allatforgalmi Vállalatot valaki­nek tájékoztatnia kellett és a bissei tanács tájékoztatta is a kulákok ja­vára, az ötholdas kis parasztokat pe­dig csak keserítette. Helyes, hogy a tanács megköveteli a beadási köte­lezettség teljesítését, de súlyos hiba, hogy a kulákok portáján nem néz körül, mintha ott nem is kellene teljesíteni a beadást. A falubeliek figyelik a tanács munkáját és meg- 1 átták már régebben ezeket a hibá­kat. Ömacht János azonban igyeke­zett elvenni kedvüket, — ahogy mon dani szokás, kordában tartani őket. hogy ne merjenek szólni. Szabó Je­nőné így beszél: „Azzal fenyegetőz­nek, majd meg'átja, maga is a hor­tobágyi határt. így kell beszélni a mi gyerekeinknek? Akiket mi állítot­tunk oda? Én meg is mondtam nekik: maguk nem építenek, hanem rombolnak! Nem gondolnak a kisebb emberekre csak a kulákokra és úgy dolgoznak: Először én, másodszor én és harmadszor is — " • Tehát a maguk javára. Ifjú Kele­men János tanácselnökhelyettes pél­dául nem is vetett, mégis aratott. Szekeres Jánosék leadták a földjü­ket elvetve és Kelemen ebből bérelt árpát is, búzát is. A bissei dolgozók kérése az, hogy illetékesek teremtsenek rendet az ő tanácsukon is. Llpóczki József Az őszi vo(<5s mielőbbi elvégzésért Vorfm' e>’ ó-ín nem lenz n »elfyei járásban o'yan tsz es egyéni gazda. aki nem végezte vonni < I az ősz ek vet eset Október 31-re járásunkban 12 község fejezte be az ősziek vetését. Többek között Gilvánfa, Gyöngyös­mellék, Sósvertike. Ezek a községek nemcsak a vetéstervüket teljesítet­ték, hanem 60—70 holddal több őszi kalászost vetettek. Ezekben a köz­ségekben egyszer sem merült fel az a káros nézet, hogy „száraz a föld nem lehet vetni". Az eredmény „titkát" abban Látom, hogy az ál- landóbizottsági tagok felelősséget éreztek az őszi munkákért. Példamu­tatásaik mellett fokozottan segítet­ték és ellenőrizték gazdatársaikat. Ha kellett fogaterőt vagy gépierőt irányítottak a fcgatnélküli gazdák­hoz. Jó példa erre Sósvertike, ahol az elmúlt vasárnap is 16 fogat hord­ta a trágyát, szántottak, vetettek s fogatnélkülieknek, hogy mielőbb be­fejezzék az őszi búza vetését. Kezdetben járásunkban is kezdett eluralkodni a várakozás. Nyakra- főre tartottuk a községi tanács- és tsz-elnököknek az értekezleteket. — Kerestük-kutattuk a vetésben mu­tatkozó lemaradások ókait. De hiá­bavaló volt a sok értekezlet, meg­beszélés, nem ment úgy a munka ahogy kellett volna. Rájöttünk ké­sőbb, hogy a tanácselnökökkel és tsz elnökökkel hiába való volt a sok megbeszélés. A munkájuk elaprózó­dott. Úgy határoztunk később, hog}' a megbeszélést, a segítségadást, a szán tás, vetés közvetlen irányítóival, a tsz-ek és gépállomások brigádveze­tőivel, községekben pedig a mező­gazdasági állandóbizottság -tagjaival kell megtartani. Ennek meg is lett az eredménye: Gilvánfán, Sósverti- kén .és azokban a községekben, ahol befejezték az ősziek vetését, ott ez hozta meg az eredményt. Az eredmények láttán most úgy határoztunk, hogy a lemaradó köz­ségekben, tsz-ekben ötnapQnként megbeszéljük a tennivalókat a bri­gádvezetőkkel és az állandóbizottsá­gi tagokkal. A lemaradó községekbe összpontosítjuk a gépi erőt, meg­szerveztük' az egymás közötti segít­ségadást. Példaképül állítjuk azo­kat a községeket, amelyek már be­fejezték az ősziek vetését. A járási •tanács mezőgazdasági osztályáról ogy-egy szakember állandóan kint tartózkodik ezeken a helyeken és közvetlen segítik, irányítják a mun­kát. A közvetlen segítségadással, az erők összpontosításával bátran mond hatom, hogy november hatra egyet­len tsz és egyénileg dolgozó paraszt sem lesz, aki nem fejezte be az 6sz< magvak elvetését. — Ha a múlt év őszén — amikor kosarazni kellett a vetőmagot egyik községből a má­sikba, mert. szűkén volt, — meg tudtuk oldani a vetést, akkor most csak egy kis akarat kell és pótolni tudjuk lemaradásunkat. Elmondta: Sterba Frigyes a sellyei járási tanács főagronómusa. Az őszi munkák eddigi eredményei — hiányosságai A villányi gépállomás figyelmébe A kLsjakabfalvai ter|neliőszövetke- zet tagsága lelkesen dolgozik az őszi betakarítás, számlás-vetés el­végzéséért. A tagok a személyekre kiosztott földön a betakarítás min­den munkáját elvégezték. A kuko­ricát leszedtük, cukorrépát elszállí­tottuk, a burgonyát felszedtük, ki­válogattuk belőle a vetőmagot. Megkezdtük a silózást Eddig két silógödröt töltöttünk meg 90 köb­méter silóval és még ugyanennyit készítünk, hogy állatainknak bizto­sítsuk a téli takarmányt. Az ősziekből elvégeztük az árpa és a rozs vetését, de a búza vetése hú­zódik, mert csak egy traktor van a faluban és vontatottan halad a munka. Bése Ferenc és Cselle Benő elvtársak többször beszéltek a villá­nyi gépállomás vezétőivel és kérték őket, hogy küldjenek erőgépet. Az ígéret már két hét óta megvan, de a gép nem érkezett meg, hogy a szántás gyorsításával segítse a búza mielőbbi elvetését. A faluban dol­gozó traktoros példásan dolgozik, hogy minél többet szántson, de egyedül nem tudja a kisjakabfalvai földet megművelni. Küldjenek már gépet a mi falunkba is a villányi gépállomásról, hogy legalább no­vember 7-re befejezhessük a búza ve lését. Kisjakabíalva most kapott han­goshíradót, lemezes rádiót, amelye­ket november 7-én szeretnénk ünne­pélyes keretek között felavatni. — Méltón szeretnénk 7-én ünnepelni és szeretnénk, ha vetési elmaradásunk nem rontaná kedvünket. Kérjük a villányi gépállomást, segítsen, hogy a vetés befejezésével is köszönthes­sük november 7-ét. Lovász József sajtófelelős. A falusi p/írtszervezet és a népi tanács az c/szi munkák sikeréért ^7 őszi mezőgazdasági munkála-. °kban a legfontosabb a határidőit ^tos betartása és az élenjáró a g- °technikai módszerek maradéktalan '^almazása. Ezt szem előtt tartó fta ^övila Miresei falu (Románia, (Ja- t !l tartomány) pártszer vezetőnek Ehetősége, amikor elhatározta, hogy 7 eddiginél jobb munkára seri énti helyi népi tanács tagjaik ^ Pártszervezet irányításával és segítségével a népi tanács r lég- rehajtóbizoltsága időben ke tdte Pieg a szervező munka''1. fi tanácstagok példát mutatnrík az j,?níáró agrotechnikai má ászerek kaLnnazásában és a mun kálatok /ttos élvégzésében is. Soan e Para- if£V tanácstag a faluban elsőnek gézt© el az őszi vetéseket,. hó^ Pártszervezet agitátora i házról- PcCíf járlak a faluban ét; konkrét üakkal győzték meg a d olgozó p_a- Jénz^at az agrotechnikí, jelentő- rvífröl. Nicolae Pravda1 agitátor , daui idén hektáronkénl; 24 mázsa Íá’Zat takarított be. A maga példá­ink Eredményesen felhasz; nálta a dol- Parasztokkal folytatott beszél­ik,,,^ során és egyre többen kér- tőle, hogy milv en munka- ^szerrel érte el a kit áló termést. agitátor-kollcktív ában pár- °nkívülick is dolgoi itak. akiket * Pártszervezet a falu legkivá- *ább dolgozó paraj ztjai közül válogatott ki. agitátorok részlettesen ismertet- hat.a legutóbbi párti- és kormány- Ow/mzatokat, mint például a díj- tésp K- állatorvosi szolgálat beveze- tőrú “lányos mező gazdasági adók 86 Vagy csökkt »ntése, stb. A parasztok világosan látták Sj .at az előnyöket, amelyeket ezek (Ui 'mázkedések j» terítenek a falu sozói számára. Az agitátorok ugyanakkor megmagyarázták a falu dolgozóinak, hogy jobb munkával, magasabb terméseredményekkel moz dítják elő a párt és a kormány új programmjának teljesítését és ezzel Ne engedjük elégelni a kukoricaszárat A kukoricaszár igen értékes ta­karmány, ha idejében levágják és gondoskodnak a silózásáról. Télen is nedvdús takarmánnyal lehet etetni az állatokat és meg lehet előzni a fejési átlag csökkenését. A megye néhány termelőszövetke­zetében jól látják a silózás fon- J tosságát és a villánykövcsdi tsz például két 100—100 köbméteres silógödröt is ásott, hogy elegen­dő takarmányt biztosítson télire. A pócsai Alkotmány termelőszö­vetkezet tagjai is jól gondoskod­nak a téli takarmányozásról. Azonban egyre gyakrabban ta­pasztalható, hogy egyesek ahe­lyett, hogy takarmányozásra hasz­nálnák fel a kukoricaszárat, kú­pokba rakva gyújtogatják a földe­ken. Hétfőn este a beremendi gs bissei határban égett a kukorica- szár. Erre a siklósi járási tanács Keresztes nevű agronómusa azt mondja: „Mit tegyek? Azt csinál­nak vele, amit akarnak." A siklósi járásban talán már teljesítették a silózási tervet? Nincs és nem is lesz takarmányhiány? Mert ha ezt nézzük — és ezt kell nézni. — akkor nem azt csinálnak vele. amit akarnak. A kukoricaszár égetése a megyé­ben több helyen előfordult. Jó lenne, ha az illetékesek utánanéz­nének és megakadályoznák egye­sek felelőtlen pazarlását! együtt a saját életszínvonaluk emel­kedését is. Movila Miresei íalu pártszerve­zete a szemléltető agitáció min­den eszközét felhasználja az őszi vetési és szántási kampány­ban. Mozgósító jelszavakat és dicsőség­táblákat helyeztek el a falu külön­böző pontjain. A faliújság cikkei a gépi erővel végzett szántás és ve­tés, a tisztított és csávázott vető­mag, az élt..járó agrotechnikai mód­szerek jelentőségéről szóltak. A körültekintő felvilágosító munkának meg is lett az ered­ménye. A falu dolgozó parasztjai már szep­tember 19-re befejezték a repce ve­tését és október első hetéig több, mint 1000 hektáron vetették el az őszibúzát. A terv szerint most ősz­szel összesen 1500 hektárt kellet' bevetniük. Az agitátorok és a párt­tagok példamutatóan dolgoznak. — Radu Arama, Dumitru David, Dobre Musa és a többi párttag az elsők közt fejezte be az őszi vetést és most már az őszi mélyszántást vég­zik. A pártszervezet vezetősége tag­gyűlésen értékelte az őszi vetés és a mélyszántás érdekében ki­fejtett politikai munkát. A taggyűlésen az eredmények mel­lett számos hiányosság is napvilág­ra került. Több felszólaló bírálta a pártszervezet vezetőségét azért, hogy nem mozgósította kellőképpen az ifjúmunkás szövetségi alapszervet >em. A taggyűlés az eredményekből és a hiányosságokból leszűrte a kel­lő tapasztalatokat, hogy azok fel- használásával tavasszal még ered­ményesebben indíthasson harcot a bő. terrhésért. (Megjelent a Scanteia októ­ber 13-i számában.) Á pécsi járási SZALÁNTA ÉS NÉMETI KÖZ­SÉGEK délszláv dolgozó parasztjai a vetés megkezdése előtt vállalták, hogy november 7-re a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom ünnepé­re befejezik az ősziek vetését. Fo­gadalmuknak eleget tettek a község dolgozó parasztjai, szerdán befejez­ték az őszi búza vetését is. A két községben jól hasznosíthat­ták a tartalékföldeket is. A község határában egyetlen hold föld sincs, amelynek gazdája nem volna. A szalántai és a németi délszláv dolgozó parasztok a jólvégzett munkával is ünnepük november he­tedikét. 24 óra helyett 11 nap A vasutas dolgozók többsége fel­ajánlást tett, hogy az őszi csúcs- forgalom ideje alatt az eddiginél is jobb munkát végeznek a kocsi­fordulók meggyorsításáért, a fel­adott áruk gyors továbbításáért. Plakátok is hirdetik a vasutas dolgozók törekvését, hogy 24 óra alatt az ország bármely részéből biztosítják az áruk megérkezését. A sok eredmény mellett azonban fordulnak elő olyanok is, amikor az áru nem 24 óra, hanem csak­nem ennyi nap alatt érkezik meg a rendeltetési helyre. Október 21-én reggel a magyar- hertelendi állomáson feladtam hét zsák burgonyát mint teherárut és Szentlászlóra irányítottam. A fel­adási és érkezési hely között mint egy 70 kilométer távolság van. E levél írásakor 11. napja szállítás alatt van a hét zsák burgonya, de még nem érkezett meg. A burgo­nyának a hosszú ideig való zsák­ban tartása nem használ. Az a kérésem, hogy az egyes ál­lomások ' raktári dolgozói fordítsa­nak nagyobb gondot az áruk szál­lítására. szüntessék meg az ilyen zavarokat. Szentlászló, október 30. FCLÖP JÓZSEF szcntlászlói lakos. tanács jelenti: AZ ARANYOSGADÄNYI uj ba­rázda termelőszö vél kezet tagjai az őszi ’vetés gyors befejezése érdeké­ben az elmúlt vasárnapon is dolgoz­tak, hogy a vetésben mutatkozó le­maradásukat pótolják. A szorgal­mas munka meghozta az eredményt. Még a hét elején jelentették a já­rási tanácsnak, hogy befejezték at őszi búza vetését. Most, hogy az őszi munkákat el­végezték, megkezdődött a tsz-ben az éwégi zárszámadás. A tsz tagjai rö­videsen megtudják, hogy mennyi jövedelmet hozott ez az év, mennyi­vel gyarapodott a közös vagyonuk I értéke. „November 7-re járásunk első lesz a begyűjtésben4* Mi, a sellyei járási tanács végre­hajtóbizottsága és a községi taná­csok végrehajtóbizottságai öröm­mel vettük a sásdi járás begyűj­tési versenyfelhívását. Dolgozó parasztjaink az utóbbi időben épperi azzal mutatták meg kötelességtudásukat, hogy me­gyénkben élenhaladnak a mező- gazdasági munkákban. E szép eredményen felbuzdulva elhatároz­tuk, hogy a hátralévő néhány nap alatt lemaradásunkat a begyűjtés­ben is pótoljuk. Számítunk elsősorban Gilvánfa, Sósvertike és Felsőszentmárton dolgozó parasztjaira, de bízunk Okorág, Monosokor, Pettend köz­ségek becsületes dolgozó paraszt­jainak kötelességtudásában Is. Ez­ért azzal válaszolunk a sásdi járás felhívására. hogy megyénkben november 7-re, a begyűjtésben is az őszi munkákban is első lesz járásunk. Sellye, 1953 november 4-én. A járási tanács végrehajtóbizott­sága nevében: VARGA LAJOS járási tanács­elnök és valamennyi községi tanácselnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom