Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-15 / 242. szám

1953 OKTOBER 15 NAPLÓ 3 Sasélesebbkörű, meggyőzőbb felvilágosító munkát a tartalék földek hasznosításáért Az elmúlt évek során különböző okok miatt a megye területén jelentőmennyiségű föld került a tanácsok kezelésébe tartaléktőidként. É földeket nagyobbrészt a tanácsok irányításával munkálták meg a koz ség dolgozói, kisebb volt azoknak a száma, akik béreltek tartalékföldet, mert a gazdálkodás szempontjából nem volt előnyös az egy évre szóló bérbeadás. A rövid idejű bérlet nem tette lehetove. hogy a fold kthosz- nálására hosszabb terveket készítsen g dolgozó paraszt, nem íordított arra sem gondot hogy növelje a lold lermőerejét. Úgy gondolta: csak e3Y ®v^9 használhatom, ki tudja, azután kié esz. . > A tartalékföldek rossz kihasználásából, a kedvező ién bérleti lehetőségekből, ezeknek a földeknek ala csőn,, terméshozamából jelentős károk érték dolgozó parasztságunkat de az egesz dolgozó népét is. A ter­melőszövetkezetek jelentős része is idegenkedett a tartalékföldek hasznosításától azzal a jelszóval, hogy „sok a töld.“ Kedvezmények a tartalékföldek bérlőinek A kormány programmjánaik meg­jelenése után rendelet jelent meg a tartalékföldek bérbeadásának ren­dezéséről is. A megjelent intézkedés nyomán az eddigi egy év helyett öt évre vehetők bérbe a tartalékföl­dek. Ezzel lehetővé válik a hosszabb időre szóló tervezés, a talajerő növelése, a föld gondos keze­lése. A tartalékföldek hasznosításénak módjáról megjelent intézkedéseik el­sősorban a dolgozó parasztság jöve­delmének emelését segítik elő. Nagy jelentőségűek azok a kedvezmé­nyek, amelyeket államunk nyújt a tartalékföldeket bérlőknek. A tar- lalékföldek után a beadási kötele­zettséget 1954 január 1-töl három év­re előre kell megállapítani, a be­adási kötelezettséget 30—40 száza­lékkal kell csökkenteni; 1954-ben nem kell a tartalékföld u;tán jöve­delemadót fizetni, 1955 január 1-től Pedig 20 százalékkal kevesebb a jö­vedelemadó. Ezenkívül a bérbevett földterület után nincs tejljeadási kö­telezettség, 1954—56-ban a 0—6 aranykorona jövedelmű tartalékföl­dek után 40, a hat és ennél maga­sabb aranykorona jövedelmű tarta­lékföldnek 30 százalékkal csökken­tik a beadási kötelezettségét. De nemcsak terményekből, hanem élő­állatból és állati termékből kedvez­ményeket kapnak a tartalékföldek bérlői. A 0—6 aranykorona jövedel­mű tartalékföld után 1954-ben 75. 1955—56-ban 50 százalékkal csök­ken a beadási kötelezettség és a megmaradó mennyiséget szabad vá­lasztása szerint teljesítheti a bérlő rendelkezésére álló begyűjtési cik­kékből. A tartalékföldek bérlőimen tesülnek az OFA-föld földadójának megfizetése alól, ami egyedül négy kiló búza többletet jelent egy aranykorona jövedelem után. Nagyjelentőségűek ezek a ked­vezmények és érdemes számítást ^végezni, hogy m«nnyire kifize­tődő a tartalékföldek bérbevé­tele. Ha például egy 9 hold földdel ren­delkező dolgozó paraszt bérbevesz négy hold 5—12 aranykorona jöve­delmű földet, kedvezmény nélkül 840 kiló búza és 120.8 kiló hús lenne beadási kötelezettsége. A kedvez­mény után a számok igy alakulnak: 1954-ben 588 kiló búzának megfe­lelő terményt és 30.2 kiló húst kell beadnia. Ha a bérbevett föld jöve­delme csak 3.5 aranykorona, akkor a régi 364 kiló búzának megfelelő ter­mény és 120.8 kiló hús helyett csak 218 kiló búzának megfelelő ter­ményt kell beszolgáltatnia és hús­beadási kötelezettsége nincs. Ez s számítás csak a beadási kötelezett­ség csökkentésére vonatkozik. Ezen kívül ott van még a jövedelemadó eltörlése, a tejbeadás megszünteté­se, az adó mérséklése és a többi kedvezmény, ami egyébként is ko­moly többletjövedelmet jelent min­den dolgozó parasztnak, minden tar­talékföld bérlőnek. A termelőszövetkezeti tagok jövedelmét emeli a tartalékföld E nagyjelentőségű kedvezmények hatására igen sok községben min­den tartaléktőidet bérbevettek a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók. A mohácsi és villányi járás ter­melőszövetkezetei közül több úgy is akarja a tagok jövedel­mét emelni, hogy tartalékfölde­ket hasznosít és annak termé­nyeit, a bérbevétel kedvezmé­nyeit a tagok gazdasági erejé­nek növelésére fordítja. Érdemes tartalékföldet a termelő- szövetkezeteknek is bérbe venni. Er­ről győződtek meg ebben az évben a lothárdi Uj Alkotmány tsz tagjai is. 209 hold tartalékföldet vettek át. Ebből 51 holdat búzával, a többit takarmánygabonával vetették el. A Vetésből 542 mázsa búzájuk és 1580 mázsa takarmánygabonájuk termett. A gépállomási díj és vetőmagköl- csön, valamint a beadási kötelezett­ség teljesítése utón 313 mázsa búza ^ 1320 mázsa takarmánygabona ma­radt a termelőszövetkezetnek. A 313 mázsa búzából 1.9 kiló jutott egy- ®fiy munkaegységre. A tartalékföid­rői termett gabonával együtt 4.5 kiló búzát oszthattak egy munka­egységre. A takarmánygabonát rész­ben szétosztották, részben pedig a közös állatállomány takarmányozá­sára fordítják. Hasonlóan jövedel­mezett a tartalékföld az elmúlt év­ben a hetvehelyi Sztálin és még több termelőszövetkezetnek. Jelentős mennyiségű földet vettek bérbe a dolgozó parasziok Természetesen nemcsak a termelő szövetkezeteknek, hanem az egyéni­leg gazdálkodóknak is érdemes tar­talékföldet bérelni. A nagyjelentő­ségű kedvezmények hatására a mo­hácsi, villányi és szigetvári járások dolgozó parasztjai jelentős mennyi­ségű tartalókföldet vettek bérbe, bár még itt is van bérbe vehető terület. Vajszló községben minden tarta­lékföldet bérbevettek a dolgozó parasztok, de Németi községben sincs már gazda nélküli OFA- föld, sőt a németi dolgozó pa­rasztok már a szomszéd közsé­gekben is béreltek földet. Gyüdön 400 hold tartaléktőidet vet­tek bérbe a község dolgozói, de még mindig van jelentkező, aki szeretne földet bérelni. Bogádon az elmúlt évben gondot okozott a községi ta­nácsnak a tartalékföldek megmun­kálása, de most már nem gond. Va­lamennyi földet itt is bérbevették a dolgozó parasztok, összesen 72 holdat. A községben több olyan dol­gozó paraszt van, aki ezév tavaszán leadta földjét, hogy „nem érdemes vele bajlódni." Bárdos Antal ki- lencholdas dolgozó panaszt is tavasz - szal csak három holdat tartott meg birtokából. Most visszakérte a le­adott hat holdat. A községben Kver- kvárics Rudolfné ezév tavaszán két hold OFA-földet vett bérbe, amely­ről mintegy 60—80 mázsa kukori­cája termett. A föld használatáért 378 kiló májusi morzsolt kukoricát kell fizetnie, de a következő évben a kedvezmények nyomán még ez a mennyiség is csökken. A tanécpok feladata, felelőssége Ahol a dolgozó parasztoknak a községi tanács és a mezőgazdasági állandóbizottságok tagjai elmondták, elmagyarázták a tartalékföldek hasz­nosításának jelentőségét, a bérbe­vétel kedvezményeit, ott megvan az eredmény, ott a tartalékföldek már megmunkálás alatt vannak, ott nincs már gond a földek hasznosí­tásával. De ott, ahol a tanács ezzel nem foglalkozott kielégítően, mint a sellyei, siklósi és sásdi járások­ban, ott komoly mennyiségű föl­dek várnak még gazdára, dol­gos kézre. A megye területén eddig 42.378 hold tartalékföldet vettek bérbe a terme­lőszövetkezetek és egyénileg gazdál­kodók, de még nincs hasznosítva 21.992 hold föld, ami nagyjelentő­ségű terület, amelyről nagymennyi­ségű termést takaríthatunk be. Ha ezt a területet megfelelő időben be­vetik a dolgozó parasztok például kenyérgabonával, akkor holdanként 8 mázsás átlagot számítva, 211.288 mázsa gabona terem. Ez a gabona- mennyiség 960.040 ember egészévi kenyérellátását biztosítja. Nagy tehát a községi tanácsok felelőssége a tartalékföldek hasznosításáért és úgy kell dol- gozniok. hogy mielőbb és minél több földet béreljenek a dolgo­zó parasztok, hisz saját jövedelmüket emelik ve­le, amellett, hogy az ország élelmi­szerrel való ellátásában nagyjelen­tőségű segítséget adnak. Az eddigi­nél tehát sokkal jobb, meggyőzőbb, politikai munkát kell végezniök a községi tanácsoknak, az állandóbi­zottságoknak a tartalékföldek hasz­nosításáért, mert minden nap késés jelentős veszteséggel járhat, külö­nösen ott, ahol ősziekkel akarják bevetni a területet. Ebben a mun­kában helyes, ha segítséget adnak a falusi pártszervezetek a községi ta­nácsnak és ellenőrzik, hogy milyen gondot fordít e nagyjelentőségű kérdésre az állandóbizottság. Világosítsák fel a dolgozó parasztokat Beszéljenek arról az állandóbizott­ságok tagjai, hogy nemcsak a föld­del rendelkezők, hanem a föld nél­küliek is vehetnek bérbe tartalék- földeket, hogy konyhakertészet cél­jára is igényelhető föld, amelynek területét a városi vagy községi ta-' nács a városhoz vagy községhez leg­közelebb eső területről köteles kije­lölni és így is segítséget nyújtani a bérlőknek. Mondják el, hogy az a dolgozó paraszt, akinek kérése indo­kolt, kölcsön vetőmagot is kaphat a bérelt föld után, amelyet öt száza­lékos többlettel a jövő évi termés­ből kell visszafizetni és akinek szük­sége van rá, annak az állam 500 forint termelési kölcsönt ad egy-egy hold tartalékföld után. Ezek is ko­moly kedvezmények a már felsorol­takon kívül, ezek is a dolgozó pa­rasztok vagy a földhöz visszatérők gazdasági erejének növelését segítik elő. A kormány kedvezményei a tarta­lékföldek bérlőinek nagy segítséget jelentenek. ' Éljen minél több termelőszövet­kezet, földdel rendelkező dolgo­zó paraszt és földdel nem ren­delkező ezekkel a kedvezmények­kel, béreljen mielőbb erejének megfelelő mennyiségű földet, gondoskodjon így is az ország jobb átlátásáról, saját jólétének növelésé­ről. Csak a mlszalii vehetők és fizikai dől jo sók összefogásával lehet kijavítani a hibákat és teljesíteni a tervet István-iknin (Folytatás az 1. oldalról.) — Szeretnék beszélni még arról a fejetlenségről is — folytatta, — amely néha egyes műszaki vezető^ munkájúiban ta­pasztalható. Többen jönnek hozzánk műszakonként Kisegíteni", tanácsot adni a munkában. De azt sem tud" juk melyik vezető utasítását hajt­suk végre. Az egyik azt mondja: ke- rülőgiurífcót kell hajítani. A másik deogná’jt javaséi, a harmadik újból másít. A többi Ho'Ziz.W.óló is erónno® példát sorol* ía\ amel-ytekkiél alátámasztották mik bogy egyes ,műszáki vezetők fételőftenűT nem törődnek a műszaki fé'JttátJeWk bi*tosiítáeávall — és ,-leez, ahogv lesz“-jelszóval — ahogy Ta" vasz Lajos elvtárs is jellemezte — elhárítják maguktól a felelősséget. A felsizóliajlóik elmondották: a létszám- hiányt nem tudják jó munkával pó tolni amikor egyszerűen nincsenek biztosítva a jó munka feltételei sem,. A Tavasz fejtésben például elmaradt a kijáró ‘gurító, Schauker József elö- vá jóisi munkahelyéről hiány rámáik a munkához, szükséges eszközök. Pe" diiig a d-oí.goizóikbain van lelkesedés. Schauiker elviére kérte az értekez- íetm, hogy csak egy-egy csilléssel erősítsék meg a reggeléi és déluiá nos hainmadot a csapatban akikor teljesítik a * harmadik harmad elő rányzaitá; ;s — természetesem ,, meg fölélő műszaki fettételek, nemde« fa- éllátiás, szerszám-ellátás melllett. A jelenlegi beosztásiban a vájároknak is llaipátolniok kell, alacsonyabb ér íékű munkára vész e; a drága idő mert Grósz elvtársinak a föbánya" meslpmnek az a véleménye, hogy .szokjanak le a három emberről“.-— Sokszor gátolja a osapat^. munká­ját szie-rszámhóáiny Nincs- Istvámak- nán új fű-rész, sok esetiben síne­ket csavarokat sem kapnak az e’.ő- vájásokhoz, s nem ritka a tömlő- hiány sem. Eg yets műszak; vezetők nemtörő" dömségia, hanyagsága odáig vezet hogy a dogozók bdzafaia megrendül a műszaki vezetőkben és ők ie ke­vesebb gondot fordítanak a mun­kára. MisBsaebbmenve pedig, egy­szerűen nem hajítják végir€ utasító - siaiilkait aem. Erről beszéltek Tavasz Lajos, Tóka János és Mogyorósi Má­tyás elvtársak. Mogyorósi Mátyás ak nász elismerte, hogy a műszaki ve­zetők hibája elsősorban a fegyel' mezetilensiég. Egyesek é'ia’.szamiaik'mun kaiidő alatt, mások afek-or szálnak k: a bányából, amikor ők akarnak. — Vannak olyan műszaki vezetőik, akik elnézőek a hibák felett és jiricmőék'ie- ten dolgokért egyre több. i-döelőtti kiszállóét engedélyeznek. Wilk Jó no® gépészmérnök elmondta., hogy az anyag- és szerezámhdányt egyes dol­gozók még csajt fokozzák fegyelme- zeBlenségükkel. Ebben az évben már 800 méter új tömlőt szállított ak le a bányába, ég mégis hiány v«n töm­lőkből, mert egyesek nem őrzik a szocialista vagyonit, eltűrik hogy a tömlőkéi éllwnséges elemeik össze" vagdossák és hazahordják. Egy-egy fejtés ,,beálltával“ nem gondosko­dik senkisem arról, hogy a tömlő­ket rendeltetés helyére szállít teák. A M-ehlmann-csapait volt munkahelyén már egy hete npm dolgozäv senki, de a tömlők még mindig ott vannak, az aliaipvágatom. Az IsivfiHknai aklivaérfekezlet hisznos, tanulságos volt. Számos hiba és hiányosság került felszínre, amelyéket a közeljövőben feltétlenül ki ketl javítóm*.. Az érte- kéziéinek sikeréit elérnie célját. * részvevők valamennyien érezték fe­lelősségüket. Legtöbb bínálatt a mű" szaki feltétetek bizBORiöáisáva') é* egyes műszaki -vezetők közömbössé­gével kapcsoltabban hangzott el, alá­húzva «at hogy ezen a terül-éten van a jegttöbb és a legsürgősebb javíteni- vajló. Azonban annak ellenére hogy egyes műszaki vezetők néni kielégítő, hanyag munkája is a hibák ‘forrása, az István. aknai dolgozóknak érezniük kell: valamennyien felelősek a jelenlegi lemaradásért, nekik is jobb, sokkal lelkesebb munkát kell végezniök « tervteljesítés érdekében. Szffias élv- társ, a műszaknak nevében ígéretéé tett a hibák gyors kijavítására. A mű-szalki vezetők ezrárányú igyekeze­tét feltétlenül témogatniiok kell a fizikai dolgozóknak is. Helyes, ha az üzemi bizottság megjavítja a ver ?emynyilvánosságot, de aat is látni keik hogy a tenrnrtadá® nemcsak a műszaki feltételek hiányos biztosí- tánániaik következménye, a jó munka feltételének megteremtése pedig nemcsak a műszáki vezetők fe’tadata. A műszaki feltételek biztosításához tartozik a fejtési ká járatok elkészí­tésének meggyomsítása,, a fejtések fa. anyaggal való jó eRllátása, a gépék megőraéise és karbantartása «tb. Ezt pedig csak úgy tehet elérni, ha a versem ymozgallm-ait k-teziétesclták ae elő vajáéi és biztosítási csapatok műn. -kajára ». Ehhez pedig jó szervezési ié»s politikai munkára van eeflkeéfa. ■rmiit együtt kell elvégezniük a szak- szervezetnek és a műszáki vezetők, nek. Az értékértet fő tanulság a: -a fizikai és műszaki dolgozók összefogására, ló együttműködésére vem szükség ah­hoz hogy leküzdve minden nehézsé* get, akadályt, István-aknán is telje­sítsék a tervet. A Pécsi Kol<s?művek DISZ-fiataHai a szervezeti életből is kiveszik részüket A Pécsi Kokszmüveknél a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulójának tiszteletére lelkes ver­seny mozgalom indult. A kemenceüzemrésx dolgozói vál­lalták, hogy negyedik negyedévi tér. DlSZ-fiataljainli meg óbb munkával készülnek november 7-re Jó munkát végeznek a D 3.dunántúli Áramszolgáltató Vállalat DISZ~,iata>jai de Aég jobb eredményt közülük mégis a Komlón dolgo­zó „Építő brigád“ tagjai érik eL Feladatuk hogy az új komlói bányászlakásokba bevezessék a villanyt, — ezenkívül hálózatot bővítsenek és távvezetéket építse­nek. Ebben a brigádban dolgozik Kövesi Gyula elvtárs iljúmunkás villanyszerelő, áld átlag 130—140 százalék­ra teljesíti tervét. Mindenki „fáradhatatlan“ nak is­meri, mert munkájában leküzd minden gátat és aka­dályt. Egyformán jól dolgozik télen és nyáron, nem számít nála a rossz idő. Mindig igyekszik, de sohasem kapkod. Biztosan, jól javít. Ha ö az ügyeletes ha nem, mindig áldozatkészen vállal éjszakai munkát is, pedig sok esetben 15—20 kilométeres körzetben kell azonnal megvizsgálni a vezetéket.1ó munkájáért becsű- hk brigádjának tagjai. Szorgalmasabb, áldozatkészebb, valóban DISZ-Hadaihoz méltó munkára serkenti őkkt is. Követik példáját. Október első dekádjának tervét 135 százalékra teljesítették. ' A Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat DISZ- tiataljai már az alkotmányi verseny befejezésekor meg. tették november 7-re felajánlásaikat. Marosinszlci An­tal elvtárs, traíómérő vállalta, hogy november 7 ig 142.5 százalékot ér el. Szeptemberben már túlteljesítette vállalását — 156.5 százalékos eredménnyel került a legjobb dolgozók közé. Takács Sándor ifjúmunkás és Földi Éva íiatal, elhatározták hog„ november 7-ig, ter­vükön felül két roncsmérőt készítenek. Ezt a vállalást már október 13 án teljesítették, ugyanakkor újabb felajánlást tettek. Tervük szerint november hetedikéig ufabb három roncsmérőt készítenek el. ígérik: ezt is becsülettel teljesítik. . A Pécsi Dohánygyár DISZ fiataljai minden hónapban becsülettel teljesítik tervük at Nincs közöttük egy sem, aki ne érné el' legalább a száz százalékot. Olyan már annál több van, aki túlteljesíti előirányzatát. Molnár József elvtárs, DISZ-titkár jár élen a mun­kában. Fiatal kora ellenére háromszoros sz-íahánovis- ta. Bár az utóbbi időben nehezebb lett a csomagolási munka, — ugyanis a csomagok biztonsága érdekében kétszer kell átfűzni zsineggel a ládákat — mégis el­éri a 145—150 százalékot. November hetedike tiszte­letére elhatározta, hogy 150 százaléknál nem lesz ala­csonyabb a teljesítménye. Tatai Mária DISZ-fiatal követi példáját. Teljesít­ménye 104—106 százalék. Amrein Mária előkészítő en­nél is jobb eredményt ért el, 112 százalékra teljesítette szeptemberi tervét. Salamon Júlia ifjúmunkás ugyan­csak 112 százalékot ért el. ö azonban nemcsak a meny- nyiségi, hanem a minőségi munkára is nagy gondot fordít. Magasabb százalékot érhetne el, ha nagyobb csomókba szedve öntözné a dohányleveleket, de úgy nem lenne tökéletes a nedvesítés, sok dohánypor kép­ződne. A dohányporképződést sikerült a legkevesebbre csökkentenie amellett, hogy az óránként 72 kilós elő­irányzat helyett 76 és fél kilónak megfelelő dohány­bálát bont szét. A Pécsi Dohánygyár DISZ-fiataljainak is nagy részük van abban, minden hónapban, hogy teljesítik a tervet és sikerült 4 százalékról 1.5 százalékra csök­kenteni a gépállásokat. ■'ükön felül 122 tonna kokszot állt- ‘anuk elő. A kondenzációs üzemrész dolgozói 21.280 forint meg nkarítást akarnak elérni tervük túlteljesítésé­vel. Hasonló vállalásokat tettek a benzol és a többi üzemrész dolgozói is. A felajánlások teljesítése hatal­mas meg'akantást jelent és az ön­költség jelentős csökkentését ered­ményezi majd a negyedik negyedév­ben. Jól tudják ezt a DISZ fiatalok :s, akik elhatározták, hogy jobb mun kával segítik az ígéretek valóruvál- ‘ását. A felajánlások meg4, éleiével cgyidő 'jen mozgalmat indítottak az anyag- 'I kar ékosságért és megszervezték az ócskavas fokozottab felhasználását. Ennek alapján a villamos és lakatos nűhelyekben 5.830 forintot akarnak megtakarítani a negyedik negyedév­ben — használt, anyagok feldolgozd, sával. A DISZ fiatalok erre még kü- ’ön fogadalmat tettek: ezen felül 800 forintot takarítanak meg, különböző anyagok ■■újbóli felhasználásával. Már is megindult a harc, az ígéret valóra, váltásáért. A Kokszművek DISZ fiataljai a szervezed életből is kiveszik részű, két. Jól 4szervezték az idei DlSZ.ok- tatást. Az első összejövetelen — há. rom igazoltan távolmaradó fiatalon kívül — mindenki megjelent. Seaítet. tek a szakszervezetnek a békekölcsön jegyzésében is. A kultúr csoport, <melyek főleg DISZ tagokból áll — '' jegyzés idcwn műsort rendezeti 1 dolgozók smmára. A Pécsi Kokszművek dolgozói el­határozták, hogy évi tervüket de\. ■ember 20-án befejezik. Járuljanak ennek a célnak eléréséhez még jobb munkával a DISZ fiatalok! Teljesít­sék továbbra is példamutatóan tervü két!

Next

/
Oldalképek
Tartalom