Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-21 / 247. szám
2 NÄPCö 1953 OKTÓBER ZI III. Szakszervezeti Világkongresszus október 19-i délelőtti ülése Bécs (TASZSZ): . A III. Szakszervezeti Világkongresszus október 19-i délelőtti ülésén felszólalt V i a 11 o, a Szudáni Dolgozók Szakszervezeti Szövetségé- nak főtitkára, a Szakszervezeti Világszövetség Végrehajtó Bizottságának tagja. Kiemelte, hogy a francia, angol, belga, portugál, spanyol gyarmatosítók szétmarcangolják az afrikai kontinenst. Afrikát katonai támaszponttá, nyersanyagforrássá próbálják változtatni, az afrikaiakat pedig ágyütöltelékként akarják felhasználni. Afrikában mindenütt faji megkülönböztetést alkalmaznak, a bérezésnél, a munkásfelvételnél, a. magánéletben, a társadalmi életben és a törvényhozásban egyaránt. Ezután Kaidi Lakdar (Algír) szólalt fel,. Kijelentette, hogy Algír politikai, gazdasági és szociális éle- t' a súlyos gyarmati rendszer nyomass alatt sínylődik. Detuleon (Belgium) Belga- Kongó dolgozóinak súlyos helyzetét lameriette beszédében. Belga-Kongó — mondotta — most mindinkább a nyugateurópai és ame rikai hadiipar olcsó nyersanyagszállítójává válik. Az imperialisták, hogy mindenáron elfojtsák a dolgozóknak a vadállatias kizsákmányolással szembeni ellenállását, óriási elnyomó apparátus^ létesítettek. — Csup^n 1952-ben mintegy tízezer benszüiöttet vetettek börtönbe, hatezret pedig elviselhetetlen éghajlatú vidékekre száműztek. A szónok kiemelte, hogy a kongói munkások harcának legközelebbi célja a szakszervezeti jogok és a szabadságjogok biztosítása. Ezután Oscar Gonzales, a paraguayi üvegipari munkások szak- szervezetének főtitkára emelkedett szólásra. « Elmondta, hogy Paraguay gazdasági rendszerét teljes egészében alárendelték az amerikai monopóliumoknak, amelyek az országot az Egyesült Államok nyersanyagszállító függvényévé változtatták. Paraguay munkásosztálya és népe nevében — mondta a szónok, — kérem ezt a kongresszust, az egész Világ dolgozóinak kongresszusát, hogy tegyen lépéseket Obdulio Barte, a paraguayi munkások egyik vezetője és a több, mint negyven hónapja börtönben sínylődő más szakszervezeti vezetők szabadonbo- csátásáért. Kamerun képviselőjének rövid beszéde után L. C o s t i 1 i o Flores emelkedett szólásra, aki a gua- temalai parasztok nevében üdvözölte a Szakszervezeti Világkongresszust. Országunk, ahol a lakosságnak több, mint háromnegyed része ruhátlan. írástudatlan és éhezik, most a szabadságéi folyó kitartó harcban mutat példát — mondta a szónok. — Mi tudjuk azonban, hogy egymagunkban nem fejezhetjük be sikeresen ezt a harcot, mert nemcsak a 22 feudális család ellenállását, hanem a külföldi társaságok ellenállását is le kell küzdenünk, — Ezért a guatemalai parasztság nevében azzal a felhívással fordulok az egész világnak ezen a dicső kongresszuson képviselt munkásosztályához, hogy vállaljon szolidaritást Guatemala népével, amely a szabad életéhez való alapvető jogáért száll síkra. Ezután Baraka >t, a transzjor- dániai munkáskongresszus megalapítására létesült előkészítő bizottság képviselője beszélt, majd a délelőtti ülés végén Ahmed As-Safia, a szudáni szakszervezetek képviselője szólalt fel. A III. Sz«kszerve-eti Világkongresszus október 19-i esti ülése A III Szakszervezeti Világkongresszus október 19-i esti ülésén Vidzsadzsaszasztra beszámolójával kapcsolatban felszólalt Li Sze-Bo (Kínai Népköztársaság). Jose Melan- dez (Kosta Rica), Jose Moréna (Latinamerikai Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége), Abdulla Húszéin (Szíria). Mumne (Libanon), Alfonse Droi- re (Franciaország), Tham Ngve (Burma), Ziantidesz (Cyprus)'és Csikaja (Közép-Kongó). Kinevezték az új nyugatnémet kormányt Bonn (MTI): A DPA jelentése tetlen. szerint Theodor Heuss, szövetségi elnök kedden délelőtt átnyújtotta Adenauer második kormánya minisztereinek a kinevezési okmányokat. Adenauer javaslatára az elnök 18 minisztert, köztük négy tárcanélküli minisztert nevezett ki. A postaügyi miniszteri tárca még betöl§>zövetségi kancellár és külügyminiszter: Dr. Konrad Adenauer. Alkancellár és gazdasági együttműködési miniszter: Franz Blücher. Belügyminiszter: dr. Gerhard Schröder. KÜLFÖLDI HÍREK MTI Nagy-Britannia, Ausztrália és Uj Zéland képviselői — mint az „AFP" jelenti — az elmúlt napokban értekezletet tartottak Canberrában. Az értekezleten, amelyen a Csendes- Óceán és Délkelet-Azsia „védelmével" foglalkoztak, Nagy-Britanniát Swinton, a nemzetközösségi kapcsolatok ügyeinek minisztere és Harding tábornagy, birodalmi vezérkari főnök képviselte. Ausztrália küldöttségének vezetője McBride ausztráliai hadügyminiszter, Uj-Zéland küldötte pedig Centry tábornok, vezérkari főnök volt. MTI Casey ausztráliai külügyminiszter, aki résztvett a „Colombo-terv" bizottságának Újdelhiben tartott értekezletén, nyilatkozatot adott a ,,PTI" indiai hírügynökségnek, nyilatkozatában — mint az „Indinfo" jelenti — kijelentette, reméli, hogy India is résztvehet majd a koreai politikai értekezleten. Az ENSz új tagjainak felvételéről szóló vitával kapcsolatban Casey a különböző belpolitikai rendszerű országok felvétele mellett foglalt állást. PARIS Szaigonból Párisba érkezett hírek szerint a Bao Daj által egybehívott „Vietnami nemzeti kongresszus" megtagadta feloszlását. A „l'Humanité" hétfői számában vezércikkben foglalkozik a kongresz- szussal és azokkal a mesterkedésekkel, amelyekkel az amerikaiak a maguk céljaira akarják felhasználni a kongresszust. PARIS A múlt hétfőn Párisban lezajlott küldöttgyűlés határozatainak megfelelően ma harminckilenc megyében, Franciaország nyugati, keleti és északi vidékein, valamint a párisi övezetben megkezdődött a francia parasztság akcióhete, amelynek keretében a parasztok megtagadják a párisi és más nagyvárosi piacok hússal és más mezőgazdasági termel- vényekkel történő ellátását. A parasztság megmozdulását az váltotta ki, hogy a Laniel-kormány önkényesen, a termelési költségekre való tekintet nélkül, szabta meg egyes mezőgazdasági termelvények árát és így a végső nyomorba taszítja a hatalmas adókkal amúgy is roskadásig megterhelt parasztgazdaságok százezreit. A piac-sztráik keretében a parasztok megtagadják a gyümölcs- és főzelékfélék szállítását is. A bíráskodás régen és ma Az állsmi gazdasfgo'< és gépál'omáso' lél gépjavításával kapcsolatos in ii '7'erianácsi határozat végrehajtásáról A minisztertanács az állami gazdaságok és gépállomások téli gépjavításnak előkészítésére hozott határozatában kötelezte a kohó- és gépipari minisztert, hogy ez év végéig a gépállomásoknak és az állami gazdaságoknak terven felül adjon át mintegy harminckettő millió forint értékű új, illetve használt, de kijavított szerszámgépet, mérőműszert és kéziszerszámot. A kohó- és gépipari minisztérium illetékes osztálya a miniszter utasítására haladéktalanul megkezdte a minisztertanácsi határozat végrehajtását. Legnagyobb nehézipari üzemeink a szükséges gépeket készséggel bo- osálják a mezőgazdaság rendelkezésére. Ezidéig száz darab használt, jó állapotban lévő, üzemképes szerszámgépet választottak ki. Ezeket a gépeket legkésőbb november 5-ig átadják rendeltetésüknek. A minisztertanácsi határozat arra is kötelezte a kohó- cs gépipari minisztert, hogy 1953 december 31-ig az állami gazdaságok és gépállomások részére gyártasson le kétezeröt- száz darab műhelyberendezési tárgyat. A kohó- és gépipari minisztérium illetékes főosztálya a kétezer- ötszáz darab műhelyberendezési tárgy elkészítésére a minőségi laka- tosárugyárat jelölte, ki. A minőségi lakatosárugyár a műhelyberendezési tárgyak gyártását vállalta, ezenfelül a földművelésügyi minisztérium újabb kilencszázhatvan darabos igényét is kielégíti december 31-ig, amennyiben a szükséges hengereltárukat. faanyagokat cs hegesztőclck tródákat megkapják. A minisztertanácsi határozat kimondja, hogy az állami gazdaságokat és gépállomásokat meg kell erősíteni megfelelő szakmai képzettségű, gyakorlott műszaki káderekkel. A minisztérium harminc főből álló szerelő-csoportot állított össze a gépjavítások minőségi ellenőrzésére. Az ötven mérnök, nyolcvan technikus és a kilencszáz szakmunkás átadása is folyamatban van. Mull hónapban valami dolgom akadt a Megyei Bíróságon. Annak az írónak, akit kerestem, ajtaján „Zárt tárgyalás" feliratú szigorú tábla tiltott el mindenkit a hívatlan belépéstől. Kénytelen-kelletlen leültem a folyosón egy idős asszony mellé. Sokáig kellett vámunk. A mellettem ülő néni megvigasztalt, sorra kerülök én is. sőt megkérdezte, vájjon, én is válni akarok-e. Beszélgetésbe kezdtünk. Kiderült, hogy a néni legnagyobbik lányának házassági bontópere folyik a zárt ajtók mögött. ..Eljöttem vele, mégse legyen egyedül — mondta — ha már otthagyta a férje. Amiatt!" A túlsó pad felé intett, ahol egy jólöltözött, kissé kifestett fiatal nő ült. Elmondta azt is, hogy a veje jól kereső szakmunkás, munkájában szép eredményeket ért el, de egy idő óta feleségével nem törődik, most pedig el akar válni. Az asszony segédmunkás. férjétől hónapok óta egy fillért sem kap gyermeke tartására, de nem akar válni, reméli, hogy visszatér hozzá a férje. Végre kinyílt a tárgyalóterem ajtaja, vérpirosra gyúlt arccal, bosz- szus vonásokkal egy fiatalember robogott ki a túlsó pádon ülő nőhöz és felháborodva morogta: „Micsoda bürokrácia! Másfél órán át vallat, s a végén sem választ el, hanem 3 hét múlva új tárgyalásra idéz." — Mögötte szerényen, de nyugodtan és határozottan egy fiatal asszony jött a mellettem ülő nénihez és azt mond ta: „Mégis csak jó kezekbe került az ügyünk, gondoskodnak a gyerekről. kötelezték a férjemet, hogy havi tartásdíjat fizessen a gyermekünknek, sőt a munkaadója ezt egyenesen az én kezemhez fizeti." Nem kétséges, az asszonynak igaza van. A nép bírái gondoskodnak a gyermekről. De vájjon igaza volt-e a férjnek, mikór a három heti halasztást bürokráciának bélyegese? Mielőtt válaszolnánk, böngésszünk egy kicsit jogtörténetünk lapjain. * Egy kicsit messze megyünk visz- sza. 200 évvel ezelőtt, 1746 szeptember 16-án meghalt Pécsett egy jómódú, nemes ember. Vránovics Tamás. Nagy vagyonának örököse, egyetlen fia, Ferenc még kiskorú volt, gyámságra szorult. A jövedelmezőnek ígérkező gyámságra Ele- fánti Jaklics József, az örökhagyó ..rokona" és Zsidanovics István, a gyermek nagybátyja is pályázott. Az ..atyafiságos szeretettől" telített rokonok számítása azonban nem vált be, mert Vránovics Tamás végrendeletében fiának gyámságából rokonait kizárta és gyám rendelésére a püspök-főispánt és a nemesi vármegyét kérte. A vármegye pedig gondoskodott arról, hogy a jó jövedelemhez tekintélyes urai jussanak hozzá- A kirendelt gyámot, Her- sching János főadószedőt felhatalmazta, hogy a gyermek minden vagyonát vegye birtokába és kezelje azt, Hersching János kezébe is vette i vagyont és 13 évig „kezelte". — Óvakodott azonban az átvett vagyon leltározásától, s mire ezt elvégezte, a gyermek ingóságai sehol sem voltók. Ezekről csak azt állította, hogy eladta őket, vételárukat pedig a gyér mek javára kölcsönadta. Hogy mekkora volt az ingóságok vételára, soha többé nem lehetett megállapítani. Ettől kezdve számadást vezetett 1758-ig, de mint afféle lelkiismeretes gyám, a gyermek tartására mind össze évi 72.— forintot, taníttatására 30.— forintot, saját gyámi díjául ellenben évi 200.— forintot számolt el. 1760-ban Baranya megye közgyűlése megszüntette a gyámságot és Vránovics Ferencet most már feljogosította vagyona szabad kezelésére. Hersching János nem soká meghalt. Vránovics Ferenc kezéhez az özvegy kiadott némi készpénzt, egy csomó oklevelet, meg könyvet, de úgylátszik, hogy más is járt volna az immár gyám nélkül maradt ifjúnak, mert Herschingné asz- szony nem volt hajlandó kiszolgáltatni a férje által ímmel-ámmal készített leltárt és eredeti számadáVránovics Ferenc hiába követelte az özvegytől a számadásokat, s nem volt más hátra, pert kellett indítania ellene az alispán előtt. 1762 no- bemberében volt a perfelvételi tárKrúdy Gyula születésé iek 75. évíordulújira C zerte az országban ezekben a napokban emlékeznek Krúdy ^Gyulára. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1878 október 21-én született, „amikor a felhőt hozó szelek rohantak át a nyír ségi tájakon." Ifjúsága jelentős részét Nyíregyházán és Debrecenben töltötte. Édes apja ügyvéd volt, nagyapja pedig honvédkapitány a 48-as szabadságharcban. A családban tehát még élénken éltek a szabadságharc eszméi. Az apa is ebben a szellemben nevelte fiát. A szülői házból kikerülve, ifjúkorának igen jelentős állomása: Podolin volt. E szepességi város lakóinak élete mély hatást gyakorolt Krúdyra. Alig volt 20 éves, mikor írói tollat vett kezébe, hogy soha többé el ne eressze azt. Szülei akarata ellenére Debrecenbe, majd Budapestre ’ ment, s mint újságíró kezdte meg pályáját. Budapesten a Milleneum ígéretektől terhes levegőjébe telepedett le. Sorra jelennek meg tárcái, elbeszélései vidéki lapokban. Első írói sikerét az 1910-ben megindított „Színdbád" sorozat jelentette. Ezt követte a „Mohács", a „Festett király", és az „Első Habsburg" című regény trilógiája. Művein keresztül hamar megbecsült alakja lett a századeleji szellemi életnek. írásaiban a regényesség fényét különös ‘ melankólia tompítja. A szépséget a szomorúság teszi megkapóvé. („A vörös postakocsi", „A hét bagoly".) Eredeti egyéniség volt, — álmai, képzelődései vitték őt előre írói pályáján. Ez érthető Krúdynál, mert egy hanyatló társadalom életét figyelte, ezért néha elvágyakozott abból a világból, amelyben élt. Érezte, hogy a kapitalista társadalom pusztulásra van ítélve. Csendesen, csipős humorral figyelte a századeleji dzsentrik életét, s megírta léha életüket. ÍZ rúdy írói Képzelet világának megtestesítője a „Színdbád". Ábrán- dozva barangol velünk az író. Bejárja a kisvárosok csendes utcáit, s az óbudai patinás házak falai között szinte érezzük a régi világ levegőjét. Majd megáll az író egy dzsentri házánál. Humorával kipel lengérezi az „uraságot", aki mélán szemléli a világ folyását, — jóllehet csizmára pénze nincs, de az agarait el nem adja csak azért, mert ez az utolsó szimbóluma annak, hogy: „uraság" volt! Ez a világ Krúdy világa, a valóság és a képzelet aranyszálaiból épít egy egészet. Krúdy életének egyik igen jelentős állomása az az idő, amikor felismerte a „dzsentrik dekadenciáját, maradiságát." Azután úgy írt róluk, hogy „becstelen és szemtelen osztály." Ez a felismerés egyre közelebb vitte őt a feltörő forradalmi eszmékhez. 1918-ban megjelent „Kánaán könyve" című munkájában már az új eszmék vezetik, s az új hangú Krúdy szólal meg: ..Belélegzettem a forradalom kábító füstjét.' követhettem tekintetemmel felszálló röppentyűjét, amelyet hiába vártak a legjohb magyarok a múlt században." Az osztály azonban, amelyben élt, visszahúzta. — Élete a Horthy-rendszerben hajsza volt, s örökös küzdelem a létért. De ő harcolt egy ideig erősen, míg végül a kilátástalan küzdelem megtörte testét, öss zeroppant. 1933 májusában halt meg, amikor virágzott az orgona a csendes tabáni házak udvarán. Születésének 75. évfordulóján kegyelettel emlékezünk Krúdy Gyulára. Egy letűnt kor hiteles krónikása volt, igazi író! Élete és munkássága számunkra azért érték, mert műveiben a hanyatló polgárság őszinte képét adja. Egy pusztuló társadalomban élt, de látta az új világ kibontakozását és emberséges lelke várta azt a kort, ámenről a „múlt század nagyjai csak álmodozhattak." í’ letműve. fogyatékosságai ellenére is haladó hagyományaink egy részét képezi, s Krúdy Gyula neve ott áll irodalmunk fényes lapjain. Haladó író volt. műveit olvassuk, s szórakozva merítünk erőt új, országéDítő munkánkban! (H. I.) Angol minisztertanács London (MTI) Az „AFP" jelentése szerint hétfőn délután ülést tartót! a brit, minisztertanács, hogy előkészítse az új parlamenti ülésszakot. A minisztertanács ülésén Edén beszámolt a londoni hármas külügymiiszteri értekezlet eredményeiről, najd megvitatták a gyarmatügyi miniszternek a britguayanai helyzetről tett nyilatkozatát, valamint a trieszti kérdést. Az alsóház kedden ül össze. gyalás. Herschingné asszony ügyvédje azonban minden hájjal megkent perhúzó volt, egy teljes évig halogatta az érdemi válaszadást. — Hol az idézés módját kifogásolta, hol a bíróság hatáskörét. Minden vonatkozásban bizonyításra ‘kényszerítette a felperes ifjút, s a bíróság egyik tárgyalásról másikra halasztotta az ügyet, hol Siklóson, hol Bólyban, hol Ürögön. csak ritkán Pécsett tárgyalva. Már 1763-at írtak, amikor az alispán végre Her- schingnét válaszadásra kötelezte. Az özvegy most meg azt kezdte tagadni, hogy köteles volna számotadni férje tetteiről. Férje ügyeiről különben sem tud semmit. Mindezt végtelen hosszúságú periratokban, több változatban is kifejtette, s ezzel ismét elhúzta a pert újabb két esztendeig. 1765 végén a formális kifogásokból kifogyott, gondolt egy merészet, s most már egyenesen azt kezdte tagadni, hogy a férje gyám és elszámolásra köteles lett volna. Szegény Vránovics előkerestelte a megye levéltárából a gyámrendelésre vonatkozó iratokat. Kiderült, hogy a számadások megvizsgálására valamikor régen kiküldött bizottság munkájának nyoma sincs a levéltárban. Hogy a bizottság tagjait eljárásuk felől nyilatkozatra bírják, külön vallatóparancsot kellett kieszközölni, egyenesen a királynőtől. Ezzel persze rengeteg idő telt el. úgy, hogy csak 1769-ben Volt végülis kénytelen bemutatni Herschingné asszony a 20 esztendeje készült elsárgult leltári iratokat. Ekkor me*i azzal vádolta a gyámság alól felmentett felperest, hogy a gyám halálakor feltörte szekrényeit, szétszórta iratait és ebből származtak a zavarok. Vránovics kénytelen volt magát e vád alól tisztázni, csak azután tehetett megjegyzéseket az elszámolásra. De minek is folytassuk tovább? Summa-summárum: az alispán 8 esztendei huza-vona után 1770 novemberében ítéletet mondott Az özvegy számadásait fogadta el és felperest követeléseivel elutasította. Fellebbezhetett szegény, meglett emberré serdült ifjú Vránovics Ferenc, Baranya vármegye tekintélyes törvényszéke újabb 3 esztendei halogatás után 1773 szeptemberében az alispán ítéletét helybenhagyta, Indokolásul leszögezvén, hogy a volt gyám állása — tudniillik a főadószedés — feltehetővé teszi, hogy ó az összes kiadásokat a gyámoflt érdekeire fordította, csupán a „körülmények" tették lehetetlenné az igazolást. így bántak el az uralkodó osztály egyik tagjával, a vagyonos nemes ifjúval is, csak azért, mert tehetetlen gyermek volt, férfi korában pedig szembe mert szegülni a vármegye uralkodó klikkjével. Mi történhetett a jobbágy-gyermekkel? Erre is akad péida. i769-bcn meghalt Pete Gergely mérei egésztelkes jobbágy, özvegye, 2 fia és 3 ’anya maradt. Földesura, Tallján Adám, „nehogy az özvegy újra férjhez menvén elpazarolja az : árvák iavait," atyai gondoskodással saját kezelésébe vette a telket, s az állatok 'eladásából befolyt 121.— forintot. Kötelezte magát, hogy e pénz utón kamatot fog az özvegy kezéhez fizetni, a telket cs a pénzt pedig visszaadja, mihelyt a fiúk „jobbágyi kötelességre alkalmatossal« lesznek", magyarán mondva, mikor a fiúk képesek lesznek robotolni, kilencedet, tizedet szolgáltatni,, stb- Hogy addig is el tudja tartani az özvegy a gyermekekét, kezéhez ad egy borjas tehenet, egy házat és egy negyed telket, amely után „az özvegy csak esztendőnként 26 napot köteles robotban dolgozni." Hiába folyamodott az özvegy még a vár- meeve közgyűléséhez is. hogy legalább az első házasságából magával vitt jószágot hagyják a kezén, a vármegye „az árváik érdekében" a föl- desúr határozatát helybenhagyta. A nyomorult jobbágy-árvákat tehát a földesúr gyámkodás címén cg? szerűen kifosztotta, a gyermekek tényleges táplálását, nevelését ped’í az anyára hagyta, boldoguljon a kezén hagyott vagyontöredékkel ahogy tud. Aki azt hiszi, hogy minder, túlzás, vagy éppen rágalmazás, ner.z< meg Baranya megye levéltárába* 1762. évi XXI. 215 számú percsomőt és Somogy megye jegyzőkönyvébe* az 1771. évi II. kötet 1957—1961 lap* iáit. Degré Alajos, T. T. I. T. történelmi szakosztályának előadója.
