Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-21 / 247. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ yilio PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! ( -------------------------------------------\ A MAI S7AMBAN: A III. Szakszervezeti Világkongresszus október 19—1 délelőtti illése (2. o.) — Krúdy Gyula születésének 15. évfordulójára (2. o.) — A bíráskodás régen és ma (2. o.) — Megígérték — utána jártak '— csak éppen semmit nem intéztek (3. o.) — Mit csinál a DISZ-brigád? (3. o.) — Aktíva-értekezlet a megyei tanács népművelési osztályán (4. o.l — Látogatás a Szentlőrinci Mező- gazdasági Technikumban (4. o.) AI MDP BAR ANYA MEGYEI PARTB1 ZOTTIÁCÁN AK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM AKA 50 FILLER SZERDA. 1953 OKTOBER 2’ Hírek n% őszi munkákról Jó munka Tál, előrelátó gondoskodással biztosítjuk az állatállomány fejlődését, jöredelmezőségét A dolgozók életszínvonalának eme lésében döntő szerepe van az állat- tenyésztés fejlesztésének. Csak akkor lehet bőséges mennyiségű húst, zsírt, tejet, vajat, sajtot és más egyéb állati terméket biztosítani, ha az eddiginél nagyobb gondot fordítunk az állatállomány fejlesztésére, az állatok hozamának emelésére. — Kormányunk, hogy bőséges meny- nyiségfl hús és állati termék álljon rendelkezésre, messzemenő segítséget nyújt az állatállomány fejlesztéséhez. Az állati termékek beadási kötelezettségének csökkentése, az állatnevelési és hízlalási szerződések előnyös feltételei, a takarmányozás megjavítását elősegítő silóépítési kölcsön, a háztáji tehén beszerzésére biztosított kölcsön, mind olyan intézkedés, amely elősegíti az állatállomány fejlesztését, fokozza a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók érdekét az állatok létszámának emelésében, a hozam növelésében. Eddig is nagyösszegú jövedelemre tettek szert a termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók a szerződéses neveléssel. A ma- gyarbólyi termelőszövetkezet mintegy 250 ezer forintot kap és kapott a szerződésesen nevelt tenyészbikákért, Kacsar János kaesótai egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt 12 ezer forintot kapott szerződéses állatáért. Az állat nagy érték, eladása döntő mértékben befolyásolja egy- egy termelőszövetkezet vagy egyénileg gazdálkodó anyagi helyzetét. Tudott tény az, hogy annak a termelőszövetkezetnek tagjai, ahol jól foglalkoznak az állattenyésztéssel, nagyobb jövedelemben részesülnek, mint btt, ahol gyenge az állattenyész tési munka és ezzel együtt az eredmény is. Ugyanez a helyzet az egyénileg gazdálkodóknál is. Az az egyéni gazda él jobban, aki több állatot tart, aki törekszik arra, hogy állatainak hozama minél magasabb legyen. Döntő jelentősége van a falvak dolgozói anyagi jólétének emelésében az állatállomány fejlesztésének, döntő jelentősége van az állattenyésztés fejlesztésének az ország szempontjából és ezért döntő kérdés az állattenyésztés minden kérdése dolgozó népünk életszínvonalának. emelésében. Eddig igen sok termelőszövetkezetben másodrangú kérdésként kezelték az állattenyésztést és „mindent a növénytermesztésért" jelszóval keveset törődtek az állat neveléssel. E hiba felszámolása megkezdődött termelőszövetkezeteinkben és számos helyen hosszabb időre szóló tervezgetések folynak, hogy fejlettebbé, jövedelmezőbbé tegyék az állattenyésztést és így is emeljék a jövedelmet. Állattenyésztésben nem lehet máról-holnapra nagy eredményeket felmutatni; ebben a munkában hosszú hónapokra, sőt évekre van szükség, míg a kívánt eredmény meglesz. Éppen azért az állat- tenyésztés tervszerű munkát, gondosságot követel. E munka sikere is az emberek jó vagy gyenge munkáján dől el, azon áll vagy bukik, hogy azokkal a dolgozókkal, akik állattenyésztésben végeznek munkát, hogyan foglalkoznak a vezetők, hogyan segítik őket, hogyan és milyen gyorsan javítják ki azokat a hibákat, amelyek fékezői az állat- tenyésztők jobb munkájának. Megyénkben is sok igen szép eredményeket elérő állattenyésztőt ismerünk és éppen ott találhatók ezek a dolgozók,, ahol eddig is töb- bé-kevésbbé gondot fordítottak rájuk, segítették őlket. Az ivándárdai Sarló Kalapács tsz tehenészei a múlt évben átlagosan 4200 liter tejho- zamot értek el egy-egy tehéntől, de « mágocsi Rákosi tsz-ben is szép eredményekről lehet számot adni, mert havonként egyszer az összes állattenyésztésben dolgozó részére megbeszélést tartanak, ahol a résztvevők elmondják tapasztalataikat, ismertetik javaslataikat. Az ilyen megbeszélések segítették Tatár Jánost is, hogy 2.6 literről 9.2 literre emelje a gondozására bízott tehenek intállóátlagát. Termelőszövetkezeteinkben általánossá kell tenni az állattenyésztőkkel való foglalkozást, mert ez a munkakedvet segíti elő, elmélyíti a felelősségérzetet a dolgozókban. Mindenekelőtt azonban a hibákat kell megszüntetni, amelyek igen sok helyen megtalálhatók. Az egyik legjellemzőbb hiba az állattenyésztésben dolgozóknál az egyenlősdi. Az egyenlősdi nagyon ká ros. Rombolja a munkafegyelmet, elveszi a munkakedvet, felelőtlenséget, közönyt szül — összeegyeztethetetlen a szocialista bérezés elvével. Általános tapasztalat, hogy abban a termelőszövetkezetben, ahol egyenlősdi van az állattenyésztők között, mind a szaporulat, mind a hozam igen alacsony. A palkonyai Mao Ce-tung termelőszövetkezetben 1952-ben a tehenek mintegy fele ellett csak le. Az alacsony borjúszaporulat főoka az egyenlősdi volt. Az állattenyésztésben dolgozók függetlenül attól, hogy mennyi tejet fejtek és mennyi borjú lett a gondozásuk alatt álló tehenektől, egyformán egy munkaegységet kaptak egy napra. Igv természetes, hogy nem voltak érdekelve a tejtermelés emelésében, a szaporulat növelésében. A Mao Ce-tung tsz-ben egy állattenyésztő, aki 12 állatot gondozott, 365 munkaegységet kapott egész évben. Ha eredményességi munkaegységet kapott volna, minden bizonnyal törekedett volna a szebb eredmények elérésére, mert ha tehenenként 2000 literes hozamot ért volna is el. akkor máris 438 munkaegységet kaphatott volna. Ez nagy különbség és komoly mennyiségű termékkel, jelentős pénzzel jár több •438 munkaegységre, mint 365-re. Az egyenlősdiség az állattenyésztésben komoly hiba, amit minden termelőszövetkezetben meg kell szüntetni. Az állatok gondozását, nevelését, hozamuk emelését csak olyan dolgozó tudja ellátni, aki hosszabb időn át állandóan egy és ugyanazokkal az állatokkal foglalkozik. Ezt eddig sok termelőszövetkezetben nem értették meg. Ezért sok helyen ninos még állandó munkaszervezet az állattenyésztésben, vagy az állattenyésztésben dolgozók sűrűn változnak. E hiba megtalálható még a mohácsszigeti Vörös Fény termelő- szövetkezetben is, ahol viszonylag szép eredményeket értek el az állat- tenyésztés fejlesztésében. Pedig nem nehéz megérteni, hogy az állattenyésztési dolgozók állandó cserélgetése kárára van az állatállománynak, mert az új beosztott nem ismeri a gondjaira bízott állatok takarmányszükségletét, szokásait, gondozásának módját és eltelik bizonyos idő, míg ezt felismeri, addig viszont az állat hozama csökken. — Ezért minden termelőszövetkezetben nagyon helyesen és a tagság érdekében cselekszenek, ha állandó munkaszervezeteket hoznak létre az állattenyésztésben és nem cserélgetik az állattenyésztési brigádok tagjait. Azonban hiába szüntetik meg az egyenlősdit és alakítanak ki szilárd munkaszervezeteket az állattenyésztésben termelőszövetkezeteink, ha az állattenyésztés alapjáról, a takarmányozásról nem gondoskodnak. A sertéstenyésztés és hizlalás fokozása dolgozó népünk zsir- és húsellátásának szempontjából döntő jelentőségű feladat. A termelőszövetkezeteket és egyénileg gazdálkodókat hizlalási szerződések kötésével, előnyös feltételekkel segíti a begyűjtési minisztérium. Az a termelőszövetkezet vagy egyénileg dolgozó paraszt, aki szerződést köt sertéshizlalásra, 400 forint kamatmentes előleget kap és hízott sertését előre meghatározott áron veszi át az Állat és Zsírbegyüjtő Vállalat. A szerződés szerinti hizlalás időtartama kilenc hónap. Ennyi idő alatt kell a Éneikül a legjobb állattenyésztő sem tud eredményeket elérni. Fejlett állattenyésztésről nem lehet beszélni ott, ahol nincs megfelelő mennyiségű takarmány vagy nem gondoskodnak kellő mennyiségű és minőségű szálas, abrak és siló takarmányról. Ezért feltétlenül fontos, hogv a termelőszövetkezetek vezetői felmérjék a meglévő állat- állománynak szükséges takarmány- mennyiséget és intézkedjenek a hiányok pótlására A takarmány pótlására a legnagyobb lehetőség a silózás. Az ivándárdai termelőszövetkezet annak köszönhette, hogy tejtermelése egyik késő téli vagy kora tavaszi hónapban sem csökkent 5.5 liter alá. mert kellő mennyiségű és minőségű silótakarmányt készített. Viszont a személyi Makarenko termelőszövetkezetben az elmúlt téli istállóátlag mindössze 0.5 liier volt. mert a tsz egy köbméter silót sem készített. Idén több termelőszövetkezetünk a tavalyi példából tanulva már kora tavasztól készül az. át- eleltetésre. Sok helyen jómmőséaű zöldsilót készítettek, amelyből például a fazekasbodai Uj Remény feznek 500 köbméter áll rendelkezésére. Azonban nem minden termelőszövetkezetben fordítanak még gondot a silózásra, pedig most lenne az 'de je. hogv a szénával egyenlő táp- értékű kukoricaszárat besilózzák és hasznosítsák a többi silónak alkalmas takarmánvféleséget. Nagv érték a silózáshoz a kukoricaszár. Ha oéldául októberben 100 kát. holdról betakarítják a kukoricaszátat. annak fehérjetartalma 75 ezer litettej termelésére elegendő. Ha viszont ezt a kukoricaszárat novemberben vagy csak decemberben takarítjuk be. akkor már szalmát sem ér és 75.000 liter tej veszteséget jelent. A bőséges mennyiségű takarmány biztosítása mellett igen fontos feladat az is, hogy biztosítva legyen a takarmány gazdaságos felhasználósa. legyen a •takarmánynak felelős kezelője és ne feledkezzenek meg sehol a takarmányok helyes tárolásáról. A szénakazlakat már most rendbe -kell hozni és vastagon le kell takarni szalmával, hogy az eső ne lúgozhassa ki fehérje tartalmát. Ugyanezt kell tenni a polyva és törekkazallal is, mert ezek is fontos kíegészí.ő takarmányok az áttelelte- tésben. Fontos feladatok ezek az állattenyésztésében. A meglévő hibák kija vitásával, a bőséges mennyiségű takarmány biztosításával lehetőség nyí ük a fejlett módszerek alkalmazására, amelyek ugyancsak nagymértékben hozzájárulnak az állatok hozamának, szaporulatának emeléséhez. Nagy lehetőség áll minden termelőszövetkezet és minden egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt előtt az állatállomány fejlesztésében. A kormány fokozott támogatását használják fel mindenütt és törekedjenek arra, hogy az eddiginél fejlettebb legyen állatállományunk, hogy minél előbb bősóees mennyiségű állati termék és húsféleség álljon a dolgozó nép rendelkezésére. zsírsertéseket legalább 126, a hússertéseket legalább 90 kilóra felhizlalni. Az átvételre kerülő hízottsertés ára élő súlyban kilónként 15 forint. A 127—140 kiló közötti súlyt elérő sertések után a 15 forinton felül 2.50 forint minőségi prémium is jár. A 141 kilón felül átadott sertések után pedig 4 forint minőségi prémiumot kap a hizlaló egy-egy kilóra. A hússertéseket 90—110 kiló súlyban kell átadni, amelyért kilónként 15 forintot és két forint minősági prémiumot fizet az Állat és Zsír begyűjtő Viiflütet, A TÉSENYI DOLGOZÓ PARASZTOK befejezték a burgonya és napraforgó betakarítását és 54 hold kukorica található a község határában, amely a törésre vár. Ezt a munkát is rövidesen elvégzik. A községben több dolgozó paraszt, mint Kacsar Béla, Pintér István és Mikics József nemcsak a betakarítással, hanem a búza vetésével is elkészültek. A betakarítás elég jó ütemben haad a községben, de a vetés lassú. Az árpát szeptember 30-ig el kellett volna vetni, de az eredmény csak 75 száz,alék. Meg kell gyorsítani a vetést Tésenyben. * A BAKSAI ELŐRE TERMELŐSZÖVETKEZETBEN befejezték az ősziek vetését, itt viszont a betakarítási munkák haladnak lassan. A napraforgó még kint van a földön szedetlenül és pereg a magja. Ebből komoly kára származik a termelőszövetkezet tagjainak és ezért helyes ha azonnal megkezdik a napraforgó szedését. A szigetvári gépállomás vezetői is elismerik, hogy hibáktól nem mentes az ő munkaterületük sem. Az erőgépek nem teljesítik még műszaknormájukat sem a 3.6 normálholdat. Az utolsó dekádban 22 erőgép 304 holdat szántott meg. Ez azt jelenti, hogy az egy gépre eső napi átlagos teljesítmény még az egy és fél holdat sem haladja meg. Ez nagyon gyenge eredmény. A hibák oka a gépállomás vezetői szerint az, hogy nincs terület biztosítva a gépi szántásra, nem alkalmas a föld, mert gazos, sok a műszaki hibák miatti kiesés. Igaz. hogy sok a géphibák miatt az állás. Az utolsó ötnapos jelentés szerint 22 erőgépnél több mint 150 munkaóra veszett kárba. Azonban ezek a hibák nem komolyak és éppen ezért nem is lehetnek az alacsony eredmények alapjai. Legtöbbször egy-egy csavar eltérése, vagy elvesztése miatt állnak a gépek, amit minden traktoros könnyűszerrel pótolhatna, ha nagyobb önállósággal rendelkezne, lobban törekedne arra. hogy gépe és ö maga ne álljon tétlenül. Egy-egy csavart, ha a gépállomásról nem lehet tartalékba vinni, pótolni lehet átmenetileg a termelőszövetkezetből vagy akár az esetleg közel lévő állami gazdaságból is. A gyenge teljesítmények alapvető oka. hogy a szigetvári gépállomáson sincs semmiféle verseny a traktorosok között. Csák a gépállomás irodájában tudnak arról, hogy melyik traktorosnak mennyi a teljesítménye, de ez csak a legritkább esetben kerül ki a négy fal közül és emiatt a területen dolgozó traktorosok nem értesülnek társaik eredményeiről. Ennek oka a gépállomás vezetői szerint, hogy nincs Hég jobb ellátást A Dé'.dunántúli Üzem élelmezési Vállalat telepvezetői értekezletet tartottak Pécsett. Az értekezleten ismertették. hogy a harmadik negyedévben a bánva kerületek étlapversenyében a pécsbányatelepi konyha érte el az első helyezést. Ezért Pfaff elvtársnőt a Belkereskedelmi Minisz térium Közétkeztetési főosztálya 400 forint pénzjutalomban részesítette» Pfaff «ivtársnő roioftg aoegSZABÖ MIHÁLY ÉS KRIZSÁN FERENC kisasszonyfai dolgozó parasztok befejezték az ősziek vetését “s eleget tettek beadási kötelezettségüknek is. Az élenjárók példáját kell követni a község többi dolgozóinak, mert a betakarításban és vetésben emaradt a község. * SZABADSZENTKIRALY KÖZSÉG BEN 445 holdon elkészültek az őszi vetőszántással, de a föld még nem kapta meg a magot. A községben a búzavetés eddigi „eredménye'* két hold. amit az í-es típusú termelő- szövetkezet vetett. Ne késlekedjenek a vetéssel Szabadszentkirályon, mert 10 nap van csak hátra a határidő 'ejártáig. * BODAN A MEZŐGAZDASÁGI ALLANDÓBIZOTTSÁG nem fordít elegendő gondot a vetésre. Eddig 33 hold búzát vetettek el a községben az 503 holdból. Az állandóbizottság- nak több gondot kell fordítani a vetésre! politikai helyettes, nincs, aki irányítsa, szervezze a versenyt. Az igazság az. hogy ez sem alapos indok, nem ok arra, hogy nincs verseny, nincs versen.vnyilvánosság. Igaz az, hogy a politikai helyettes sokat segíthet a verseny kifejlesztésében, de nem az ő feladata elsősorban, hogy szervezze, irányítsa a versenyt. A munkaverseny szervezése úgy ahogyan gyárakban, bányákban, a szak- szervezet mellett az üzem igazgatóiának, műszaki vezetőinek feladata — a gépállomáson az igazgatónak és a brigádvezetőknek, a mezőgazdásznak is kötelessége. Az öt brigádvezető az ötnapos eredmények alapján ismertethetné a brigádok tagjaival a teljesítményeket, a kereseteket, hogy ki az első és a jó munka nyomán hogyan emelkedik a kereset. Erről nem tudnak a traktorosok. A gyengébb teljesítményű traktorosok például azt sem tudják, hogy Bognár Ferenc traktoros szeptemberben 2298 forintot keresett, de arról sincs tudomásuk, hogy Olasz Mihály, aki a rózsafai termelőszövetkezetben dolgozik, október 1-tő! 10-ig 23.22 munkaegységet és 278 forintot keresett. Az erdmények „titokban tartása" a jó munkával elért keresetek ismertetésének hiánya érezteti hatását a szigetvári gépállomás traktorosainak munkájában és kihatással van az őszi munkák menetére. Most döntő feladat mindenütt a* őszi munkák meggyorsítása és • munka sikerének alapja az eleven verseny, • a jó veraenynyll- vánosság. Ezt kell megszervezni a szigetvári gépállomáson is. ami nagy lendületet ad majd a munka meggyorsításához. a bányászoknak ! kérdezi a bányász elvtársakat, hogy mi a kívánságuk és kívánságukat teljesíti. Az értekezleten a pécsbányatelepi konyhát példaképül állították a többi üzem konyhái elé, mert olyan jől dolgoznak, hogy példájuk követésre méltó. Echter Antal Széchenyi-aknai legény-« * otthon pol. fel, ; -tto-. Érdemes sertéshizlalási szerződést kdtni E.'even, eredményes versenyt, jó versenynyilvánosságot a gépállomásokon ! Az őszi szániás-vetéj munkáiban nagy a gépállomások vezetőinek, dolgozóinak felelőssége. Mindent el kell kfívetniök, hogy a termelőszövetkezeteket, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat jól segítsék r döntő 'jelentőségű munkáik végzésében. Nagyrészt gépállomásaink dolgozóin múlik, hogy mikor és milyen minőségben végezzük el az őszi szántást- vetést. E munkákban komoly lemaradás tapasztalható megyénkben és ennek egyik oka, hogy a gépállomások traktorosai közölt nincs verseny, ríencs hersofiunyilránnsság, s ami esze! kapcsolatos, a trak'orosok egyr'é. sze nem elég önálló. E hibákat már több traktoros, több különböző terű. leien dolgozó funkcionárius szóvátelte és ennek alapján vizsgáltuk meg a szigetvári gépállomáson lévő helyzetet.
