Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-22 / 248. szám
2 NAPES 1953 OKTOBER ib Az amerikaiak ú abb mesterkedése a felvilágosító munka akadályozására Keszon (Uj Kína): Az Uj Kína hírügynökség külön- tudósítója írja: Az amerikaiak azzal az újabb hazugsággal hozakodnak elő. hogy a koreai-kínai fél az engedélyezettnél több megbízottat küld a felvilágosító részlegbe. L. A. Hamblen dandártábornok, az ENSZ hazatelepítési bizottságának vezetője a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság hétfői ülésén azzal fenyegetőzött, hogy megszigorítják a felülvizsgálatot a katonai demarkációs vonalnál felállított ellenőrző állomáson. Az újabb amerikai koholmány mö gött' az a sötét szándék rejtőzik, hogy minél több időt fecséreljenek el a koreai-kínai megbízólevelek felülvizsgálatával és ezzel is hátráltassák a felvilágosító tevékenységet. A koreai—kínai felvilágosító megbízottak és a felvilágosító táborba, vágy onnan közlekedő egyéb személyzet zaklatása és feltartóztatása jelentős tényezője a felvilágosítások ellen szőtt amerikai mesterkedéseknek. Az amerikaiak eleinte azt akarták. hogy a felvilágosító táborba utazó vagy onnan visszatérő koreaikínai személyzet a demarkációs övezet amerikai részén át kerülőt •tegyen. Csak a semleges nemzetek Austria francia tterszillísi övezetét az amerikai övezethez akar ák csato ni Bécs (TASZSZ): Helmeí. osztrák belügyminiszternek a Tirolban és Vorarlbei'gben állomásozó francia csapatok kivonására vonatkozólag tett kijelentésével kapcsolatban az österreichische Volksstimme megállapítja, hogy e csapatok helyébe amerikai egységek jönnek. Tirolban már folytak tárgyalások ebben a kérdésben a kormánypárt képviselői és az amerikaiak között. ■ Mint a lap hangsúlyozza, Tirol hozzácsatolása az amerikai megszállási övezethez, ellentétben áll a szövetségesek Ausztriára vonatkozó összes megállapodásaival. Az amerikai francia tervek ismét azt tanúsítják, hogy a nyugati hatalmak visz- szaélnek helyzetükkel és kizárólag háborús előkészületeikre gondolnak. képviselőiből álló hazatelepítést bizottság határozott követelésére építették meg az utat a demarkációs vonaltól a Tongjangninál lévő fel- világosító részlegig. A semleges nemzetek. képviselőiből álló hazatelepítési bizottság javasolta az indiai őrizetes térség olyan kiigazítását, hogy ez az útszakasz beletartozzék. Az amerikaiak azonban elutasították ezt a javaslatot. Ehelyett ellenőrző állomást létesítettek az útvonalon az őrizetes térség bejáratánál. A semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság jóváhagyta a Tongjangninál lévő fel- világosító részlegbe naponta ellátogató koreai-kínai megbízottak számát. Hamblen fenyegetése újabb amerikai kísérlet a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság jogos hatáskörébe való beavatkozásra, a koreaiak és kínaiak mozgási szabadságának korlátozása céljából. Li Szan-Csu itá- bornok, a katonai fegyverszüneti bizottság koreai-kínai rangidős tagja a bizottság október 14-i ülésén kijelentette. hogy a koreai-kínai fél nem hajlandó eltűrni semmiféle beavatkozás'., amely gátolni akarja felvilágosító megbízottainak és egyéb személyzetének mozgási szabadságát a demilitarizált övezetben. A s'oviet teneerészek bu gáriai tartózkodása Szófia (TASZSZ): Kedden V. A. Parhomenko altengernagy. a bulgáriai Sztálin kikötőjében baráti látogatáson tartózkodó szovjet hajóraj parancsnoka a bolgár nemzetvédelmi miniszter meghívására tisztek és tengerészek egy csoportjával Szófiába érkezett, A szovjet vendégeket P. Pan- ■csevszki vezérezredes, bolgár nemzetvédelmi miniszter fogadta. A szovjet tengerészek ezután megtekintették a bolgár forradalmi mozgalom múzeumát, valamint a bolgár főváros nevezetességeit, megkoszorúzták Georgi Dimitrov mauzóleumát. Délután Vlko Cservenkov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke fogadta a szovjet tengerészeket. A fogadáson megjelentek a Bolgár Kommunista Párt és a kormány vezetői, valamint M. F. Bodrov, a Szovjetunió bulgáriai nagykövete. A tanácsválasztások harmadik évfordulója (A vezércikk folytatása) mutatni arra, hogy tanácsainknak a tömegekkel való kapcsolata a kor- mányprogramm megjelenése előtti időben több helyen meglazult. A tömegkapcsolatok kiszélesítésénél a tanácsok működése alatt jelentkező nagyarányú fejlődés törést mutatott és különösképpen a tanácsülésekkel, állandóbizottságokkal, fogadóórákkal és beszámolókkal kapcsolatban mutatkoztak komoly hiányosságok. Ezek a tömegkapcsolati területek kétségkívül eredményesebb munkát mutatnának, ha tanácsaink még oda- adóbban, még harcosabban foglalkoz nának ezekkel a kérdésekkel. Meg kell mondanunk. azt, hogy különösképpen a tanácsülések előkészítő munkája nem mindenütt hibamentes tanácsaink részéről. Azt a jelenséget, mely szerint egyes községekben a tanácstagok passzivitást tanúsítanak a tanácsülések iránt, döntően azzal kell magyaráznunk, hogy a tanácsülések megszervezési munka- módszere nem mindig vezet el a sikeres tanácsülésekhez. Ha valamely községben a tanácsülés gyengén sikerült, azt legtöbbször az előkészítő munka felületes, kapkodó volta indokolja. A tanácsülések legdöntőbb hiányosságát abban kell látnunk, hogy a tanácsülés! határozatoknak a dolgozók előtt való ismertetése nem megfelelően és csak elvétve történik. Többet kell foglalkozni tehát a kisgyűlések kérdésével. A tömegkapcsolatok kiszélesítését döntően hátráltatja az a körülmény is, hogy tanácsaink munkájában sók esetben még megmaradt a régi államigazgatásból a bürokratikus intézkedési módszer. Ezen a téren egész sor hiányosság van. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a valóban szocialista államigazgatás legfőbb követelménye: „Megjavítani, valóban átalakítani az államapparátust, kiűzni belőle a bürokrácia és a bomlás elemeit, elérni azt. hogy a nagy tömegek magukénak érezzék és bízzanak benne ..Ezen a területen Vhát feltétlenül minél előbb fel kell számolnunk a bürokratikus, mechanikus intézkedési módszereket, melyek nem alkalmasak a dolgozókkal való kapcsolat szorosabbra fűzésére. j Tanácsaink a dolgozók bejelentéseire, figyelmeztetéseire nem kellő mértékben és nem''kellő időben reagálnak. Még nem látják tanácsaink elég tisztán azt, hogy az ügyfelekkel hogyan kell foglalkozni, hogy azoknak ügyes-bajos dolgait — ha a tanácshoz bejönnek — helyesen és maradéktalanul elintézzék. Tanácsainkat most különösen az új kormány- programm megjelenése után a dolgozók második otthonává kell tenni. Éppen ezért a dolgozókkal előzékenyen, udvariasan kell bánni, nem küldözgetni egyik ajtóból a másikba, egyik emeletről a másikra, ahelyett, hogy a helyszínen azonnal elintéznénk a panaszos különböző problémáját. Tanácsaink feladata az is, hogy szigorúan ragaszkodjanak a szocialista törvényességhez. Népköztársaságunk törvényeinek betartását követeljék meg minden állampolgártól, de ugyanakkor biztosítsák azokat a jogokat is, amelyek a dolgozók állampolgári jogai és különösképpen a legutóbbi időben az élet- színvonal fokozatos emelését célozzák. A szocialista'' törvényesség ne jelentsen megalkuvást az ellenséggel szemben, ellenkezőleg, éppen a szocialista törvényesség ad módot arra, hogy leleplezzük népünk előtt a kártevő ellenséget. A szocialista törvényesség terén eddig megmutatkozó komoly hibákat tehát tanácsainknak sürgősen fel kell számol- niok. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy tanácsaink eddigi munkájába több esetbe^ hiba csúszott be a káderekkel való foglalkozás terén is. Feladatainkat csakis politikailag és szakmailag megfelelő káderekkel oldhatjuk meg, éppen ezért tanácsaink fő kérdésként tekintsék a káderek kiválasztását és azok nevelését. A nagyüzemi mezőgazdaság kiépítése során a termelőszövetkezeteknél több helyen megsértették tanácsaink a szigorú önkéntesség elvét. A szövetkezeti demokrácia megköveteli azt, hogy csakis az önkéntesség alapján, a szövetkezeti tagok egyöntetű akaratával találkozva építhessük tovább a nagyüzemi mezőgazdaságunkat. Természetesen hibák voltak tanácsaink munkájában egyéb területeken is. A kormány programmjának értelmében a tanácsoknak sokkal nagyobb gondot kell fordítaniok, mint eddig, a dolgozók szükségleteinek a kielégítésére. Meg kell javítanunk mennyiségileg és minőségileg az életszínvonal emelését biztosító áruk termelését. Mindezekből következik az, hogy tanácsaink csakis úgy tudnak továbbra eredményes munkát végezni, ha minden intézkedésüket áthatja a dolgozók érdekeiért való hatványozott felelősségérzet. A tanácsok munkája tükrözze vissza a kormány- programmnak azt a legfőbb elvét, , ■*:ely megköveteli azt,.hogy minden kérdés középpontjába az embert helyezzük. Az előttünk álló feladatok megoldásában legyenek tanácstagjaink példamutatóak. A tanácstagok fiataljai harcoljanak azért, hogy ifjúságunk a szocialista haza rettenthetetlen őre legyen. A végrehaitóbizott- ság tagjai érezzék felelősségüket azért, hogy határozataik dolgozó népünk érdekében pártunk és kormányunk határozataival, törvényeivel találkozva, szolgálják az új gazdaságpolitika célkitűzéseit. Tanácstagjaink, tanácsaink biztosítsák azt, hogy megyénk területén szocialista iparunk maradéktalanul teljesítse tervét. Szénbányászatunk, gyáriparunk újabb és újabb sikereit a tanácsok agitációs munkája nyomán ql-je el. A tanácsok biztosítsák hős bányászaink és ipari dolgozóink részére az eredményes munka feltételeit: gondoskodjanak a lakás. élelmezési és egyéb igények kielégítéséről. A tanácsok mozgósítsák a termelőszövetkezeteket és megyénk összes dolgozó parasztjait az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzésére. Járjanak élen tanácsaink abban, hogy a jelenleg lemaradásban lévő őszi munkák üteme meggyorsul jon és biztosítsuk azt, hogv megfelelő mennyiségben és minőségben a földben legyen jövőévi kenyerünk alapja: a búza. rozs és az árpa. Tanácsaink munkája eredményezze nagyszerű termelőszövetkezeteink megszilárdítását, az állami gazdaságok határidőre való tervteljesítését, a gépállomásokon újabb és újabb szíahánovista traktorosok kinevelését. Legyenek tanácsaink igaz harcosai a megbonthatatlan munkás-paraszt szövetségnek, a falu szocialista átépítésének. A tanácsválasztások harmadik évfordulóját csakis úgy ünnepelhetjük méltóan, ha a kormányprogramm irányelvei alapján az eddißi hiányosságokat kijavítjuk, az előttünk álló feladatokat a dolgozók életszínvonal- ■ emelése érdekében maradéktalanul <■ megoldjuk. *686 oU'AEor 22 nagy nap volt Pécs történetében; a több, mint 160 évig életet sápasztó iféüiold ekkor fogyott el a város egéről. Három /emberöltőn keresztül egy percre sem szűnő re- /ménnyel várta a magyarság a ragyogó napot: / a szabadságot. E nap vágyában éltek a leigá- zott apák és fiúk, ez a remény éltette őket. ez:t ápolgatták nemzedékeken át a szívekben. Es a tömény győzedelmeskedett! Az unokák végre megérték a félhold eltűnését. Megérték, hogy nem a pogány szab törvényt a városban. Megérték, hogy nem gyaur a nevük, h~°v nem néznek rájuk úgy, mint a kutyákra szokás. — Megérték? Már a város ostromának hírére mindenki, aki csak tehette elmenekült Pécsről. Az egy hé ig tartó heves harcok után, akik a Mecsekből visszaovatoskodtak a város düledező, üszkös falai közé, borzongató dolgokról beszéltek. A keresztény testvérek felprédálják a várost, fosztogatják és egymásközt osztogatják a házakat, birtokokat Ha pedig valaki tiltakozni mer? —> A kardokon nem tud megszáradni a vér. A7. alig négyszáz lélekre apadt város meggya- lázottan, kiszolgáltatottan vergődik a „felszabadítók" lábainál. A napot sötét, fekete, viharral terhes felhők takarták el. Három hatalmasság is került a város élére — Vincens Krisztián volt az egyik, aki török 'helyett német szóval becsmérelte a magyarságot, s akit nemcsak Pécs, hanem Siklós és Kaposvár roppant határainak is teljhatalmú uradalmi, prefektusává, felügyelőjévé nevezett, ki a császár. Gróf Vecchi Gábor szintén olasz származású Habsburg szolgálatba szegődött generális. Szigetvár és Pécs katonai parancsnoka volt a másik. Radonav Mátyás, az egykori za- lavéri kapitány a harmadik. Vincens Krisztián nem sokáig tartotta titokban örömeit: ige* szerette a fénvt, pompát, bort, s nem csekély mértékben a nőket, mindenek- fclett pedig a pénzt. Vincens . udvartartása" tehát sok pénzt igénvelt. Nem volt mennyiség, ami elég lett volna. Igv érthető hogv a felügyelő mellékjövedelmeinek növelésére minden lehetőséget megragadott. Nagy szenvedéllyel vetette magát tehát elsősorban a jólfizető rézre. — Ossz® is harácsolt nvnden rezet, amit csak a felügyelete alá tartozó területen talált. Még a templomok rézlapokka! fedett tetőzetét is lesze- dette. Eme ötlete után is állandóan egyetlen gondolat járt a fejében: jövedelmeit hoevan növelhetné. — Ekkor jelent meg a városban Radonav. Radonayra úgy lett figyelmes a pécsi és pécskömyéki Jakosság, hogy fejadót és tizedet kezdett tőlük'követelni azon a címen, hogy ő a pécsi püspök. Vincensnek az úí adó- és dézsmaszedő se- , hogysem volt ínvére, Vecchivel is épp elég volt osztozkodni... Es ekkor remek gondolata támadt: Radonayt nem ismeri el püspöknek, a tizedeit viszont szedni fogja. így is tett. Egyik Pécs, Bécs zsákmánya legközelebbi, 1687 augusztus 16-án kelt jelentésében pedig, amelyben a bécsi kamarának a gazdasági ügyek állásáról számol be. hogy magát előre mentse, az ellene érkezendő panaszokat megelőzze, vádat emel Radpnay „jogtalan" erőszakoskodásai ellen. Két általa sugalmazott panaszlevelet is mellékel, melyekben Pellérd jobbágyai tőle kérnek segítséget az ellen, „aki pécsi püspökként akarja tisztelietni magát." E levél megírását követő napon, augusztus 17-én vívta Lotharingiai Károly. Badeni Lajos és Savoyai Jenő, a három nagy hadvezér Nagv- harsánynál azt a roppant csatát, amely a török magyarországi ereje! es hatalmát végkép megpecsételte. — E csata előtt 2—3 héttel még a, török portyázók Mohácsot égették fel, Sásdot dúlták, s mivel Pécs megrohanása és felgyújtsa is fenyegetett, a lakosság újra a Mecsekben keresett menedéket. — Vincenset azonban mindez nem érdekelte. Egyetlen gondja volt csupán: saját -zsákmányának sorsa. A nagyharsányi csata után lassan folyt — munkáskezek h'jján — a cséplés. .az első csóp- lés a török alól felszabadított földeken, illetve az új „újszerzeményű területen" — ahogy a Habsburg-udvarban mondták. A- úí pK«p«tk is az első termésből igyekezett dézsmáját biztosítani. A behajtásnál azonban minduntalan tapasztalnia kellett, hogy Vincens őt.itt is, ott is megelőzte. Augusztus 27-én végül is egy terjedelmes levélben keményen megleckézteti a felügyelőt. „Személyek barátja, ügyek ellensége — kezdődik a levél. — Mindenesetre csodálkozom, hogy olyan ügyekbe avat kozik, amikhez nincs köze. Azonnal hagyjon fel a püspökség tizedeinek és javainak szedegeté- sével, amelyeket eddig beszedegetett... Mindenütt, ahol szükség lesz rá. be fogom bizonyítani, hegy őfelségének nem admin4sztrátora, hanem csalója ... Ezeknek a részeknek leghaszontalanabb embere ..." — és így tovább. Egy hét múltán pedig folyamodvánnyal fordult a császárhoz, hogy a végső nyomorúságra jutott püspökségnek a kinevezési oklevélben megígért birtokokat és tizedeket adja vissza. Szeptember 23-án pedig megírta Vincensnek az előbbinél is borsosabb levelét, amelynek végén valóban ostor csattan: „Isten térítsen magadhoz, te haszontalan, semmiházi ember — kezdi a püspök. — Megjnt tapasztalom, hogy az egyházi javakat tovább is rontani és lopni akarod. Hagyd abba és légy békében. Már korábban megszerezled magadnak az akasztófát. Amit az Isten és a császár nekem adott, te el akarod kártyázni és rossz személyekre vesztegetni. Sem neked sem másn.'V nem engedem a tizedeimet és á püspökséget. És hn nem maradsz békében, kiverlek" —- Ezután még az első vasárnap a belvárosi templomban kihirdette, hogy a prefektust egyházi átokkal sújtotta. De még egy esztendő sem telt el, mikor az új dézsma begyűjtésekor Radonay — Vincensnek tett ígéretét is beváltotta. A kővágószőlősiek három kocsi gabonatizedet szállítottak augusztus 30-án a pécsi prefek- turaházba. Radonay e kocsikat éppen úton találta, s az üröei erdőbe irányította. Mikor Vincens tiszttartója, Pávich Ignác ezt megtudta, a kocsik után lovagolt. A püspök eXkor már tizen- harmadmagával botokkal felszerelve várta a támadást, s a megjelent tiszttartónak mind nekiestek, s alaposan elpáholták. Amikor pedig Vincens is és ispánja is megjelelt, a püspök vesz- szővel, s három paraszt, kezükben cséphadaróval rájuktámadt, miközben a püspök „huncut", „lurkó" és hasonló gyalázkodó kifejezéseket kiáltott feléjük és megparancsolta a parasztoknak, hogy verjék agyon a kamarai urakat. Vincens ekkor pisztolyt rántott, mire Radonay és parasztjai visszavonultak. Vecchi pécs-szigeti katonai parancsnok közben állandóan azon fáradozott, hogy saját „va- 7tot-fü».tét" minél jobban növelje, s ezért a katonai hatóság ügykörébe igyekezett vonni minden jogot, tehát Vincens mindenhatóságát szorította kisebb körre, tekintélyét csorbította. Mikor Vincens ezért szót emelt Vccchinél, azt a választ kapta, ha nem hallgat, nem részesíti katonai segítségben. Ezután Vincens jobbnak látta a hallgatást, hisz karhatalom nélkül „kis" ügyeit nem folytathatta volna. Bánatát azonban állandóan borral locsojgatta. — Wagner ellenőr jelenti Vincensről: „...man H. v. Vicenz mehrern thails. absoderlich aber nachmittag also bezech'er antrifft, das er in zuweilen selbst nit weis, ob er generis masculini oder feminini ist" — tehát, hogy délutánonként úgv leissza magát, hogy azt sem tudja, fiú-e vagy leány. Vecchi tábornok közben tudomást szerzett Vincens réz-gvüjteménvéről. Egy nao megjelentek a generális katonái Vincens házánál, s a rezet lefoglalták, s elszállították tőle. A prefektusnak ez már nagyon fájt, jobban, mint Radonay vesszőcsapásai. Vincens tehetetlen dühében feljelentette Vecchi tábornokot Bécsben azzal, hogy húsz mázsa rezet és egy széDművű török kutat is harácsolt magának. — A Habsbure- udvar e jelentést megköszönve, a rezet is, •• kutat is, felszállíttatta Bécsbe. Jellemző hírek a tőkés országokból BECS Amint az österreichische Volksstimme jelenti, az utóbbi időben jelentősen emelkedett a szén ára Ausztriában. így a Ruhr-vidékröl behozott koksz ára 11 százalékkal, az antracit ára 12 százalékkal, a kőszén ára 10 százalékkal, a Nyugat- Németországból behozott brikett ára 8 százalék' 'ív lett. paris A párisi sa.'ió szenzációs címek alatt közli, hogy nagyméretű sikkasztásokat lepleztek le az úgynevezett „Lakásépítési Kölcsönhitel Társaságnál." A társaság könyveinek néhány évre visszamenőleg történt, átvizsgálásakor majdnem 10 milli-. árd frank hiányt fedeztek fel. így többtízezer betét-tulajdonos, aki abban a reményben, hogy valamikor lakáshoz jut, a társaság pénztáránál helyezte letétbe megtakarított pénzét, pénz és hajlék nélkül marad' NKWYORK Amint a newyorki Daily Worker írja, nyolcezer detroiti iskolásgyermek nem tud iskolába járni, mert nincs sem ruhája, sem cipője. A detroiti . oktatási bizottság a gyermekek megsegítésére ruha- és dpó- gyiijtési akciót szervezett a lakosság körében. PARIS , Font messare. Pécstől északkeletre egy 12 éves fiú ekkor gyújtó beszédet intéz a németek ellen harcoló katonákhoz. De hiába, gyenge még a gyermek. A hős anyát, a szigetvári hős méltó utódját. Zrínyi Ilonát gyermekeivel együtt rabságba vetik és Bécsbe szállítiák. Es a gyermek a munkácsi vártól búcsúzva, feltekint az alkonyi égboltra, a lobogó bíborban úszó felhődre. Olyanok ezek a felhők, mint a piros tafota selyem zászlók, melyekre csak rá kell himezni: „Pro libertate." dr. Harcos Ottó ötödik napja zárva vannak a\á- risi állami színházak: a Nagy Opera, az Opera Comique és a Comédie Francaise. A sajtó jelentései szerint az említett Bzínházak igazgatósága levelet intézett 2300 színészhez és színházi dolgozóhoz, amelyben elbocsátásukról értesíti őket.
