Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-04 / 233. szám

VflAO PBOlETtRSA! délyezésének szabályozása (4. o.) — A minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának odaítélése az élenjáró állami gazdaságoknak, gépállomásoknak és erdőgazda­ságoknak (4. o.) — Őrségen a közös vagyon meg­védéséért (5. o.) VASÁRNAP, 1953 OKTOBER 4 ARA 50 FILLER X. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM DUNÁNTÚLI «Irislé­A MAI SZAMBÁN: Kalkán Jam* kffcrópparaszt a termelőszövetkezet tagja marad (2. o.) — Nemzetközi szemle (3. o.) — A ter­A gépállomások feladata: lokozni a Teles ütemét Az őszi munkákban eddig gyen­ge eredményt ért el megyénk. Ép­pen a legfontosabb munkánál, a vetésnél van súlyos elmaradás an­nak ellenére, hogy a gépállomások az utóbbi öt napban jelentősebb elő­rehaladást értek el, mint az ezt meg­előző öt napban. Szeptember 30-ig be kellett volna fejezni az ősziárpa vetését, de ez az igen fontos mun­ka nem készült el. Ez az elmaradás érezteti hatását a rozs es <1 búza vetésében is. A vetés elhúzódásának több oka van, amelyeket sürgősen ki kell javítani. A vetés legnagyobb fékje a vető­gépek kihasználatlansága. A gépál­lomások udvarán tízesével állnak a vetőgépek, amelyek nem vesznek részt a munkában. A szigetvári gép­állomáson mintegy 40 kisebb tel­jesítményű gép áll tétlenül, mintha nem lenne rá szükség. Hasonló a helyzet a szentlőrinci gépállomáson és másutt is. A gépek kihasználat­lanságának forrása, hogy a gépállo­mások — a bólyi kivételével, — nem, vagy nagyon gyengén készül­tek fel az őszi munkákra. Nem kapcsolják össze a kisebb teljesít­ményű vetőgépeket, mert „nincs kapcsoló szerkezet“, holott egy kis ügyességgel, leleményességgel egy erősebb akácfa rúddal megoldható lenne ez a „hatalmas" probléma. A rossz felkészülés, a „majd úgyis menni fog, ha kell“ hangulat most érezteti hatását. Vájjon felkészülés­nek nevezhető-e az újpetrei gépállo­más munkája? Egy vetőgép a vóká- nyi termelőszövetkezet földjén már hónapok, — a gyapotvetés óta — never, rozsda marja. Senki nem kerte szómon, hogy hiányzik egy vetőgép, hol a vetőgép. hisz jön az őszi vetés, amikor minden gépre szükség van. Vagy lehet-e felkészü­lésnek nevezni azt, hogy a gépállo­más udvarán összetört gyűrűshenge- m hevernek a rozsdamarta báró­nak között és a gépállomás utolsó a jegyében az őszi munkák vég­esében? Ez minden, csak gondos, ló felkészülés nem. A különböző hibák, amelyek most éreztetik ha­tásukat rányomják bélyegüket csak­nem a megye összes gépállomásainak munkájára. S ahelyett, hogy a hi­bák kijavításán, a tsz-ek fokozot- tabb megsegítésén gondolkodná­nak, számos helyen, — mint Öcsár- a°h, Szigetváron — belenyugszanak a „megváltoztathatptlanba". Pedig nem megváltoztathatatlanok a hi- “ak, a problémák, sőt gyorsabban, mint gondolnák, kijavíthatók. Min­denekelőtt arra van szükség, hogy munkába állítsák a gépeket és ne Csak a nagyteljesítményűeket hasz­nálják. — A másik komoly hiba. a verseny nyilvánosságának elha­ló Sok traktoros tett vállá­ra st a génállomásokon, de ereároé- ]p[Uk értékelése — egy-két kivétel- g, ~~ elmarad. A gépállomások több n megelégszenek azzal, hogy naponként kiírják a táblára az önjárókat és elmaradókat és úgy f buelják, hogy ezzel mindent meg- v 'eh. Hogy értesü’-«. a traktoros a ./^ny állásáról, aki a hatodik ha­bban dolgozik és csak hetenként syszer kerül be a gépállomásra. — . ugylátszlk nem mindenütt fon- gén Ezen a területen a szentlászlói els* lomós — amely nem véletlenül d,° az őszi munkákban — követen- Itt példa a többi gépállomás előtt. Zei r®n^szeresen megjelenik a „Me- ia„ Híradó", a gépállomás „újság­hoz eljuttatnak a traktorosok­rnp ’ hQ“v lássák az eredményt, is- bák Ai a feladatokat, tudjanak a hi­fi '?!■ A versenyárakra Ásnék ez méri Szere rneR ’s látszik az ered- génmi611’ amely i°bb' miit a többi a “»pásé. Ezen a területen óriási PéldA it“r6dömsé8’ amit 101 mutat náesaU ?z i8, bogy a megyei tá­tikái iápállomás csoportja poli- vo]n osztályának jelenteni kellett tett * .olttóber l-ig, hány traktoros tGn-Vb-llalást, milyen eredménnyel egy ’tt azt, de ez a jelentés még pí^jjo ^Pállomásról sem érkezett meg verse neSyedikét mutat a naptár. A golá- y nyilvánosságának elhanya- a nem holmi írásmunka elma­radása, nem felesleges és nem „bü­rokráciacsökkentés". A jó verseny- nyilvánosság politikai munkát je­lent, előre lendíti a munkát, fokoz­za a munkakedvet, a vetélkedést, fo­kozottabban érdekeltté teszi a trak­torost a munkában. Erre sajnos, még kevés gondot fordítanak gépállo­másainkon. Sok olyan traktoros van a megyében, akit már csak né­hány nap választ el attól, hogy tel­jesítse őszi tervét. Aki teljesítette őszi tervét, az azután végzett mun­kájáért 50 százalékkal magasabb fi­zetést kap, ami jelentős többlet és nagyban hozzájárul a jövedelem emeléséhez. Ennek tudatosítása is komoly hajtóerő lenne a traktorosok munkájában, de erre sem fordíta­nak elég gondot. A szigetvári gép­állomáson például még nem is szám fejtették az évi tervüket már telje­sített traktorosok fizetését, mert „nem tudják hogyan kell". Pedig az a traktoros, aki közel áll éve- tervének teljesítéséhez, még inkább meggyorsítaná a munkáját, hogy mielőbb elérje az 50 százalékkal fel­emelt fizetést, a kisebb teljesítmé­nyűek pedig igyekeznének, hogy ők is mielőbb az élenjárók nyomába léphessenek. Ezt nem ismerték fe' eddig gépállomásainkon. Az a fel­adat, hogy megteremtsék az élő eleven versenyt a traktorosok kö­zött a friss, mozgósító versenynyil- vánossággal. Ha ezt a hibát kijavítják, meg­szűnik a versenynyiivánosság hiá­nyából fakadó hiba is, hogy egyes traktorosok nem szívesen vetnek inkább szántanak. A szántásra való hajlás oka. hogy a vetésnél jobban ijssze kell hangolni a munkát a ter­melőszövetkezettel, a vetésnél kissé „bonyolultabb" a feladat, mert meg kell szervezni a vetőmag különböző helyre való szállítását stb. Ha a verseny nyilvánossága arra is kitér, hogy ki az első a vetésben és nem csak normálholdban beszél — amibe minden bele tartozik, még a kavics- hordós is, — akkor nem lesz valami nagy büszkeség a traktorosoknak, hogy bár jól állnak a szántásban, de utolsó helyen kullognak a vetésben, itt van szükség a népnevelő mun­kára, amit — azért mert a népne­velők nagyobb része a gépállomások „belső“ tagjaiból áll — jelenleg nem végeznek a traktorosok között. Emiatt egyes traktorosok sem érzik eléggé felelősségüket a vetés gvors elvégzéséért, nem szállnak szembe a néhány termelőszövetkezetben meg­található „várunk“ hangulattal. így azután inkább szántanak, a vetés pedig marad. Kétségtelen, hogy a népnevelők ilyen módon való szer­vezése nem éri el a kívánt célt, mert bent a gépállomáson a gépész, az agronómus és a többi „belső“ elv társ ismeri a fontos politikai szem- pontokat, de a traktoros, aki kint van a területen, bizony sokszor va- kargathatja fejét, hogy mit mond­jon, hogyan válaszoljon a felmerülő problémákra, kérdésekre. Itt első­sorban a politikai helyettesek és a gépállomások pártszervezetei veze­tőinek vannak komoly tennivalóik. Természetesen nem csak hibák vannak a gépállomásokon és tévedés tenne azt hinni, hogy csak hibákról, de eredményekről nem lehet beszél­ni, Számos helyen, mint a szent- lászlói, a vajszlói, mohácsszigeti, má- gocsi és még több gépállomáson je­lentős eredményeket lehet számba venni, de most nem arról van szó hogy értékelést tartsunk az elért eredmények felett, hanem arról, hogy sürgősen ki kell javítani a hibákat, amelyek gátolják az őszi munkákat, amelyek eddig gátolták az ősziárpa határidőre való elveté­sét is. Vannak a megyében kiváló traktorosok, akik ha kell éjt nap­pallá tesznek a nagyfontosságu őszi munkák elvégzéséért, de az kell, hogy az elmaradó traktorosok is fel­zárkózzanak az élenjárókhoz és el­sősorban a vetésnél mutassanak fel kimagasló eredményeket a jóminő­ségű szántás mellett. A MEGVALÓSULÓ KORMÁjVYPROGRAMM JÖVÖRE 115 LAKÄS ÉPÜL PÉCSETT A KOMMUNÁLIS BERUHÁ­ZÁSI KERETBŐL P écs város tanácsa a legutóbb megtartott tanácsülésen behatóan foglalkozott azokkal a felad utókkal, amelyek az új kormánypro­gramul alapján a kommunális szolgáltatások területén a tanács előtt áll­nak. E feladatok közé tartozik több k között a lakásigények fokozottabb kielégítése. A tanácsülésen megállapították, hogy a dolgozók lakásigé­nyeinek kielégítésében még nagy hiányosságok vannak. A lakásviszonyok terén országosan mutatkozó hiányosságok felszámolására, pártunk és kormányunk megtette a szükséges intézkedéseket. Már 1954-ben 40.000 lakás épül az országban. Kormányunk a városi tanács 1953 évi kommunális beruházási hi­telkeretében 870 ezer forintot biztosított lakásépítkezésre. Ebből az ösz- szegből a tanácsnak 40 lakást kell elkészítenie még ebben az évben la­kás szétválasztás, romlakások helyrehozatala és félig kész épületek be­fejezése útján. A kommunális osztály azonban a hitel gazdaságos fel- használásával a dolgozóknak több. legalább 43 lakást kíván rendelke­zésre bocsátani ezévben. Augusztus végéig Pécsett máris 20 lakás ké­szült el 396 ezer forint értékben. így a hátralévő időszakban még 24 la­kást kell elkészítenie. Az 1933 évi lakásépítkezések mellett már megindultak az 1954. évi beruházásokra az előmunkálatok. így szeptember 9-cn a tanács a Deák-utca folytatásában egy 32 lakásos szövetkezeti társasház és egy 48 lakásos társasház helyét jelölte ki. Befejezik jövőre a Rákóczi-útnn lé­vő félig elkészült házat, amelyben 26 lakást létesítenek. A jövő évben a kommunális beruházási hitelkeretből az 1953. évi 10 lakással szemben, már 115 lakást építenek. EMELKEDETT A KÖRZETI ORVOSOK SZAMA A felszabadulás előtt Pécsett mindössze 12 körzeti orvos állt a dolgozók rendelkezésére. Ez azt je­lenti, hogy a külvárosok orvosi ellá­tottsága a Horthy-rendszerben csak másodrangú kérdés volt. A felszabadulás után, 1952-ben Pécsett már 00-ra emelkedett a kör­zeti orvosok száma, míg ebben az esztendőben 28 körzeti orvos szol­gálja a dolgozók egészségügyöt. Ez azt mutatja, hogy kormányunk mi­lyen nagy gondot fordít a dolgozón egészségügyi ellátottságára. A VENDÉGLÁTÓ VALI.AI.AT MELEG LÁNCOSSAL LÄTJA EL AZ ÜZEMEK DOLGOZÓIT A Vendéglátó Vállalat a Jókai-té- ren láhgos-konyhát létesített. Ennek célja az, hegy a pécsi gyárak, üze­mek, hivatalok dolgozóit zsírban sült, friss, meleg lángossal lássa el. A meleg lángost darabonként 1.30 forintos árban a pécsi Vendéglátó Vállalat mozgó árusítói hozzák for­galomba, akik ellátogatnak a pia­cokra, a vasútállomásokra és isko­lákba is. A lángos-konyha megnyi­tásakor naponta még csak 1000 me­leg' lángos fogyott el Pécsett. Azóta oiyan népszerű lett a meleg lángos. hogy a mozgó árusítók naponta 3000 darabot adnak el a városban. EGYRE TÖBB DOLGOZÓ VÁL T TAKARÉKBETÉTKÖNYVET Dolgozóink egyre jobban megértik, hogy akkor járnak el helyesen, ha megtakarított íorintjaikat nem otthon őrzik, hanem takarékbetétként helyezik eí. Ezt mi sem bizonyítja iobban. mint az a tény hogy amíg 1952 január elsején a haranyamegyri postahivataloknál, illetve az Orszá­gos Takarékpénztár pécsi fiqk/ánál 6000 takarékbetétés volt, addig '1952 szeptember végén már 7.800 volt a taharékbelétkönyvesek száma. Ezév január elsején már lt.00C-re szökött tel a pénzüket takarékbetétként el helyezett dolgozók száma, szeptember végére pedig elérte a 17 ezret. A tavalyihoz viszonyítva nemcsak a betétkönyvesek száma emelkedett ha nem majdnem kétszeresére szökött iei a betétösszegek forintértéke is. Ez azt_ bizonyítja: a dolgozók mind jobban megér tik r hogy az Országos Takarékpénztár a dolgozók bankja, ahol bizalommal helyezik el megtaka ritott összegeiket, addig amíg felhasználásra nem kerül. MÁRCIUSTÓL OKTÓBERIG 480.000 FORINT ÉRTÉKŰ CSECSEMÖKEI.ENGYE-UT AL­VÁN YT ADTAK KI PÉCSETT A városi tanács kereskedelmi osz­tálya szeptemberben összesen 170 .■secscmőkelengye-utalványt adott ki. amelynek alapján a szülők, akár jogosultak voltak a társadalombizto­sításra, akár nem, 400 forint értékű ingyenes cseesemökelengyét (pelen­ka és egyéb ruházati cikk) kaptak- Március 1-től kezdve, egészen október l-ig a pécsi városi tanács kereskedelmi osztálya összesen 1200 darab 400 forintos ingyenes esecse- mőkelengye-utalványt adott ki 180.000 forint értékben. JÖVÖ HÓNAPBAN HIDEG- KONYHA NYÍLIK MEG PÉCSETT A pécsi Vendéglátó Vállalat a Kossuth Lajos utca 34. szám alatt lévő házhan. a Ruházati Bolttal szemben, november elsején hideg- konyhát létesít, amely hideg ételek­kel látja el a dolgozókat. Ezzel le­hetővé teszi azt, hogy a nőtlen dol­gozók, vagy a családjuktól távol lévők kész hideg-ételekhez juthassa­nak. Ugyanakkor a hideg-konyha azt a célt is szolgálja, hogy a közü- letek. vállalatok, egyesületek családi est rendezésekor itt szerezhessék be a szendvicseket, cukrászsüteménye­ket. OKTÓBER ELSEJÉN MEG­KEZDŐDÖTT A TEJ SZABADFEI, VASARLASA A minisztertanács határozata alap ián az egész országban. így Baranya megyében is október 1 -tői kezdve az állami és szövetkezeti tejgyüjtök megkezdték a szabadtej felvásárlását is. Kormányzatunk ezzel nagymér­tékben elősegíti, hogy parasztságunk helyben értékesíthesse a békáson felül termelt tejet. A tej állami szabadára 3.4 száza- ékos zsírtartalom mellett Baranya megyében 2.40 forint, amit a tejke­zelők tíznaponként rendszeresen ki­fizetnek a termelőknek a beadásra adott tej árával együtt. Azokban a helyiségekben, ahol a termelők tej­beadási kötelezettségüket vajban tel jesítik, a kötelezettségen felül be­adott vajért kilogrammonként 40 forintot kapnak. A iqhtej állami sza badára 4 forint, míg a jnhgomoíva állami szabadára kilogrammonként 20 forint. 1954-BEN HÁROM U-I NAGY ÜZLETET LÉTESÍTENEK PÉCSETT A pécsi Kereskedelmi Iroda most- készítette el Pécs város 1954 évi bolt hálózatfejlesztési tervét. Eszerint a jövő esztendőben három helyen léte­sítenek új nagy üzletet a dolgozók szükségleteinek kielégítése céljából. Tekintettel arra. hogy a Rákóczi út a jövő évben Pécs város egyik leg­forgalmasabb utcája lesz, a Rákóczi út 74 szám alatti épületben egy nagy, korszerű élelmiszerboltot nyit­nak. A Bem-utca és a Rákóczi út sarkán lévő iparcikket és élelmiszert árusító boltot nagy élelmiszerbolttá alakítják át. Ez az üzlet kétszer olyan nagy 1h*r. mint amilyen je­lenleg. A harmadik üzlet az egy­kori „Vadászkürt“ vendéglő helyén nyílik majd meg. Ez vegyes iparcik­keket árusító áruház lesz. Az új üzletek megnyitása mellett a jövő évben a már meglévő bolto­kat is kibővítik, átalakítják és a kö­vetelményeknek megfelelően korsze rűsítik. EMELKEDETT A BŐI .CSŐDÉI agyak szama A fasiszta Horthy-rendszer „szo­ciálpolitikájára“ jellemző, hogy 1938 ban Pécsett mindössze 30 volt a böl­csődei ágyak száma, és 1938-tól 1944 ig, tehát 6 év alatt is csak tízzel emelkedett. Ezzel szemben a fel- szabadulás után az 1944. évi 40-nel szemben 1952-ben már 80-ra emel­kedett a bölrsödei ágyak száma, ami pártunk és kormányunk messzeme­nő gondoskodását bizonyítja a gyer­mekekről. A bölcsődei ágyak száma idén már 92-re emelkedett. A Ma­gyar Népköztársaság Minisztertaná­csának az anya- és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről hozott határo­zata alapján a bölcsödéi ágyak szá­ma még tovább emelkedik. Ez a ha­tározat előírja, hogy a bölrsödei fé­rőhelyek számát 1954 év végéig or­szágos viszonylatban a mainak közei kétszeresére kell emelni. A HAZA JAVÁRA, A MAGAD HASZNÁRA Levelezőink a negyedik omlón, szeptember 30 án reggel háromnegyed 7 órakor a 49/1 Építőipari Vállalat Berek-ut. eai építkezésén, lelkes röpgyülés volt. Sudár János építésvezető ismertette a Magyar Népköztársaság M- nisztertanácsánajc felhívását a negyedik békekölcsön jegyzésre. Utána megkezdődött a békekölcsönjegyzés. A gépcsoportnál szépen halgdt q jegyzés és a gépke zelők, valamint a körzetes villanyszerelők addig nem is mentek ki a műhelyből, amíg lg njm jegyeztek. A gépkezelő szaktársa^ szívesen adták egyhavi fizetésük leiét mert meggyőződtek arról, hogy államunk már eddig is jól gazdálkodott forintjaikkal. A Berek utcai nyolc főből álló gépkezelő csoport 4.100 forint béke kölcsönt jegvzelt. Ez alkalommal Hauszmann Jánosné elmondotta, hogy „ múltban soha sem tudott üdülni menni Népi demokráciánk lehetővé tette számára, hogy férjével együtt a Mátrában üdülhete f. S7.AWYI JANOS Komló. Berek-utcai építkezés. békekölcsönjegyzésről VI i. a Pécsi Kokszművek DISZ-fiataljai példá- san kivesszük részünket a negyedik békeköl­csön jegyzésből is. mert tudjuk azt. hogy a kölcsön­adott forintjaink a haza javát; és a magunk hasznát szolgálja. Azé\rt jegyzünk lelkesen békekölcsönt, mert tudjuk, hogy pártunktól és kormányunktól senki sem kapott olyan ^pkat, mint éppen az ifjúság. Nálunk a Kokszműveknél is számos fiatal elment szakérett­ségire, tisztiiskolára, vagy főiskolára, egyetemre; lehe­tőségük van arra. hogy továbbképezzék magukat. — Ezek a gondolatok vezérelték DISZ-fiatalja(nkat, ami­kor békekölcsönt jegyeztek. A iakatosműhelyben dol­gozik Grein Mihály, aki 400 forintot jegyzett. Szat*ó László ugyancsak 400 forintot, míg Sümegi Károly 500 forintot jegyzett. DISZ fiataljaink azonban nemcsak n békekölcsön jegyzésből, hanem a tervteljesitésből is kiveszik részüket, mert fiatalságunk valóban a haza javát, és a maga hasznát kívánja ezzel szolgálni. Wirth József, Kokszművek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom