Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-20 / 246. szám

2 NAPLÓ ms OKTOBER M 111. Szakszervezeti Világkongresszus október 18-i délelőtti ülése Béos (TASZSZ): A III. Szakszer­vezett Világkongresszus október 18-i délelőtti ülésén folytatták di Vittorio beszámolójának vitáját. Enrico S i m i 11 i, Trieszt Szabad Terület Egységes Szakszervezeti . Szövetségének elnöke Trieszt dolgo­zóinak nehéz helyzetéről beszélt. A „B"-öveze.ben a dolgozókat meg­fosztották a demokratikus szabad­ságjogoktól, az „A"-övezetet az ame rikai-angol imperialisták haditámasz ponttá változtatták. Százötezer triesz ti munkás közül húszezernek nincs munkája. A szakszervezeti mozga­lomban szakadás állott be. A szak­szervezetek tevékenységét a katonai kormányzatnak a gyarmati módsze­rekhez hasonlatos rendszabályai kor­látozzák. Az Egyesült Államok és Anglia kormányának Trieszttel kapcsolatos határozata — mondotta Similli — ellentmond a lakosság túlnyomó többsége érdekeinek. Ez a határo­zat, amelyet az ENSZ tudta nélkül hoztak, ellentétben áll a 21 állam által aláírt olasz békeszerződéssel. A szót ezután Eloi Alvarez S o- brino brazíliai küldött kapta meg. Rámutatott, hogy Brazília szakszer­vezetei, a Brazíliai Dolgozók Szö­vetségének kivételével nem tartoz­nak á Szakszervezeti Világszövetség hez, minthogy a kormány, a brazíliai dolgozók akarata ellenére olyan rendeletet adott ki, amely a szak- szervezeteknek csak a „Szabad Szak szervezetek Nemzetközi Szövetségé­be" engedi meg a belépést. Az a tény, hogy ezen a kon­gresszuson a brazil szakszervezetek 34 küldötte van jelen — jelentette ki Sobrino, — azt bizonyítja, hogy a dolgozók nem egyeznek bele a kormány önkényes rendelkezésébe. A megtorló intézkedések ellenére a dolgozók fokozzák harcukat jogai­kért, a munkásellenes reakciós tör­vényhozás ellen. Brazília dolgozói határozottan állást foglalnak az el­len, hogy az ország gazdaságát az Egyesült Államok diktátumának ren deljék alá és követelik. hogy ál­lítsák helyre a kereskedelmi kapcso­latokat a Szovjetunióval, a népi Kí­nával és a népi demokratikus or­szágokkal. Az. ezután felszólaló Gya Hali Dakar és Szenegál dolgozóinak ne­vében üdvözölte a III. Szakszervezeti Világkongresszust. N. Gom, a Kameruni Szakszer­vezeti Szövetség főtitkára Fekete- Afrika népeinek súlyos helyzetérő' beszélt. Kenyában háromezer ango' ültetvényes kezén húszezer négyzet- kilométer termőföld van, ugyanak­kor ötmillióötszázezer benszülött mindössze hetvenötezer négyzetkilo­méter földdel rendelkezik. A lakos­ság kilencven százaléka írástudat­lan. Az orvosi ellátás csaknem tel­jesen hiányzik ötvenezer lakosra egv orvos jut. Enrique Pastorin o, az Uru­guayi Dolgozók Általános Szövetsé­gének főtitkára közölte, hogy az uruguayi magánvállalatok kétszáz­kétezer munkása közül ötvenezer­nek nincsen munkája. 1937-től 1951- ig negyvenháromezer kisbirtokos ment tönkre. Ezután Michel, a Luxemburgi Szabad Munkás Szövetség képvise­lője rámutatott, hogy a „Marshall- térv" keretében Luxemburgnak nyújtott egész „segélyt" hadianyag- gyártásra fordították. Ezt a „segélyt" A «zovjet harliteneerészek látogatása Romániában Bukarest (TASZSZ) Constanta ki­kötőjében szovjet hajók tartózkod­nak. A hajók hivatalos baráti láto­gatásra érkeztek. A szovjet haditen­gerészeket meleg, szívélyes fogadta­tásban részesítették. Szombaton Constantában N. Ceau- seson altábornagy, a Román Népköz- társaság fegyveres erői minszterének helyettese fogadást adott. A fogadá­son megjelentek a szovjet tengeré­szek. élükön V. A. Parhomenko al­tábornaggyal, továbbá a Román Nép köztársaság haditengerészetének pa­rancsnoki kara, a Román Népköztár saság fegyveres erőinek tisztjei, a város társadalmi életének képvise­lői. Vasárnap reggel a szovjet hadi- tengerészek csoportja élén V. A. Parhomenko altengernaggyal Buka­restbe érkezett. A csoport tagjai meg tekintették Románia fővárosát. „A Román Népköztársaság tervgazdasá­gának fellendülése" című kiállítást. A nap folyamán a szovjet haditen­gerészeket fogadta E. Bodnaras, a Román Népköztársaság fegyveres erőinek minisztere. A szovjet haditengerészeket min­denütt kedves vendégként fogadják. A román társadalom és a szovjet tengerészet találkozása minden egyes alkalommal a román és a szovjet nép megbonthatatlan barátságának megnyilvánulásává válik. pedig a dolgozóknak kall megfzet niíBc. Hasszán S z a d a u i nak, a Tuni­szi Dolgozók Általános Szövetsége vezetőjének (aki elnökölt a délelőtli ülésen) beszédét Hadzsi Ali, a tuni­szi küldöttség tagja olvasta fel. A beszéd rámutat, hogy a tuniszi mun kásosztály a kongresszust megelőző időszakban megtartott nagyszámú gyűlésen határozottan állást foglalt a Szakszervezeti Világszövetség azon alapelvének támogatása mellett, amely szerint az életszínvonal eme­léséért folyó harc nem választható el a szabadságért és nemzeti füg­getlenségért vívott harctól. A délelőtti ülés végén di Vitto­rio, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke záróbeszédet mondott. Kije­lentette, hogy a beszámolója nyomán kibontakozott vita megmutatta, hogy a kongresszus küldöttei egyetérte­nek a beszámolóban foglalt tételek­kel, éspedig: kezdeményező lépése­ket kell tenni a gazdasági fejlődés és a dolgozó tömegek életének meg­javítása érdekében, nemcsak a gyar­mati és félgyarmati országok szak- szervezeteinek kell állást foglalniuk a nemzeti függetlenség mellett, ha­nem az Egyesült Államoktól függő­ségbe került kapitalista államok szakszervezeteinek is, a szakszerve­zeteknek harcolniok kell a demo­kratikus jogok és szabadságjogok védelméért. Di Vittorio a továbbiakban az egyes küldöttek és megfigyelők fel­szólalásaival foglalkozott. Brit-Gua- yana küldötteinek felszólalását érint ve elítélte az angol hatóságok brit- guayanai agresszív cselekményeit. Di Vittorio javasolta a kongresz- szusnak: határozatban tiltakozzék e cselekmények ellen, fejezze ki szo­lidaritását Brit-Guayana lakossá­gával. A gyarmati és félgyarmati orszá­gokban folyó nemzeti-felszabadító mozgalom fejlődéséről szólva di Vit­torio a kongresszusi küldöttek viha­ros tapsa közepette kijelentette: a Szovjetunió lelkesítő például szol­gál a kapitalizmus járma alatt nyö­gő valamennyi ország népe számára a ragyogó jövőért vívott harcban. Di Vittorio befejezésül hangsú­lyozta azt a meggyőződését,’' hogy a III. Szakszervezeti Világkongresszus a -dolgozó tömegeknek a kizsákmá­nyolás és nyomor ellen vívott har­cát még magasabb színvonalra emeli. (MTI) A wovjet hadihajók kifutottak Gdynióból Gdynia (TASZSZ): Gdynia, ion- gyei kikötőben október 18-án ünne­pélyesen elbúcsúztatták a szovjet ha­dihajókat. A kikötőből kifutó szovjet hadi­hajókat a „Bliskawica" lengyel ak- naraikó hajó kísérte a nyílt tengerre. A szovjet haditengerészeknek a Lengyel Népköztársaságban tett lá­togatása a lengyel-szovjet barátság ragyogó megnyilvánulása volt. A Német Nemzeti Demokrata Párt kongresszusa Berlin (TASZSZ): Amint a Berli­ner Zeitung közli, október 17-én a Német Nemzeti Demokrata Párt kongresszusán megvitatták dr. Lo­thar Bolznak, a párt elnökének be­számolóját. A küldöttek lelkes tetszésnyilvá­nítással fogadták Wilhelm Piecknek, a Német Demokratikus Köztársaság elnökének a kongresszuson felolva­sott üdvözlő táviratát. A kongresz- szus résztvevői üdvözlő táviratot in­téztek Otto Grotewohlhoz, a Német Demokratikus Köztársaság minisz­terelnökéhez. Tíbe'i lííidöitségeV zászlókat és ajándékokat adtak át Mao Ce-Tungoak és Csu lenek Peking (Uj Kína): Hét tibeti kül­döttség vasárnap délelőtt zászlókat és ajándékokat adott át Mao Ce- Tungnak, a központi népi kormány elnökének és Csu Tenek, a népi fel­szabadító hadsereg parancsnokának. Az ajándékok ünnepélyes átadása után Mao Ce-Tung és Csu Te fo­gadást adott a küldöttségek tiszte­letére. Maurice Thores fiát bíróság elé állítják (MTI) Maurice Thoreznek, a Fran­cia Kommunista Párt főtitkárának fiát bíróság elé állítják, „rendőrtiszt­viselők megsértése és fegyverrejte­getés" miatt. Az amerikai pórázon rángatott francia hatóságok valójá­ban azért állítják bíróság elé Thorez fiát, mert 1952 májusában résztvett a Ridgway tábornok elleni tünteté­sek szervezésében. ßRlT-GU AYANA Levél Gcorgetownból A külföldi lapok az utóbbi időben igen sokat foglalkoznak a Latin. Amerikában elterülő Brit-Guayana angol gyarmat helyzetével. Mint a külföldi sajtó jelentéseiből ismeretessé vált, a Karaibi-tcnger szigeteiről „rendcsipálás“• céljából sürgősen haditengerészeti és szárazföldi erőket vezényelnek át Brit.Guayana por Hair a. Nagy-Britannia kormánya közzétette rendeletét a brit-guayanai al­kotmány érvényének felfüggesztéséről. Az angol kormányzó kihirdette aZ országban, n rendkívüli állapotot. Jellemző a ,,Daily Mail“ washingtoni tudósítójának Gcorgetownból keltezett jelentése, amely szerint a Brit. Guayandbnn lezajló események fófel'utjiói az amerikaiak. A i,Pravda“ szerkesztősége leven-1 kapott Brit-Guayanából, amely be. *'-ámol az ország helyzetéről. Az alábbiakban közöljük a levél szövegét. Nagy-Brífann'a gyarmata, Brit- Guayana a délamerikai szárazföld északkeleti részén terül el. Brit- Guayana közel félmillió lakosságá­nak nagyobb része hindu- és néger. Azonkívül a középső területek őser­dőiben mintegy 17 ezer indián él — ennyien maradtak mindössze az or­szág őslakosságából. Brit-Guayaná- ban mindössze néhányezer európai ember tartózkodik. Országunk és népünk sorsát évszá­zadok óta... a cukor határozza meg. Az ember számára oly elengedhetet­lenül szükséges cukor az oka azok­nak a véres gonosztetteknek, ame- ’yeket a gyarmatosítók hajtottak és hajtanak végre az országban. A cu­korültetvényeken az Afrikából ide­szállított néger rabszolgák tízezrei dolgoztak görnyedt háttal. Mikor pe­dig a rabszolgaságot eltörölték és a négerek ezerszámra szöktek az ül­tetvényekről, az ültetvényesek em­bertelenül kizsákmányoló szerződé­sek alapján megszervezték hindu és kínai kulik, portugálok „behozata­lát". Ezeknek helyzete nem sokbar különbözött a rabszolgasorstól. Kü­lönösen sok munkást hoztak az or­szágba Nyugat-India szigeteiről. A cukorültetvények munkásainak nagy része jelenleg közülük kerül ki. A cukoripart gyakran nevezik Brit-Guayana „mentőövének". A cu- 'cornád termesztés és a cukorgyártás ényleg az ország gazdaságának egyik fontos ága. Ezenkívül kifej­lődött a bauxit, arany és gyémán* bányászata. Komoly méretekben fo­lyik a fakitermelés. De mindaz!-, amit készítünk, nem a nép javára használják fel, hanem elkótyavetyé­lik külföldön. A cukorkivitel 1951-ben meghalad­ni a 27 millió dollárt. Ugyanebben az évben kivittek közel 16.5 millió dollár értékű bauxitot, 4.4 millió dől lár értékű rizst, 2.9 millió dollárt értékű rumot, 1.7 millió dollár érté­kű gyémántot és több, mint egy­millió dollár értékű melaszt (a sz'- rup egy fajtája.) Ebben az esztendőben az ország­ban uralkodó angol monopóliumok hihetetlenül nagy profitot vágtak zsebre. Egyedül a „Bookers brothers Mac Conall and Co limited" társa­ság, amely kezében tartja az ország cukoriiltetvényének nagy része', mint egy 10 millió dollár jövedelmet hú­zott. Ugyanakkor népünk széles tö­megeinek helyzete tovább rosszab­bodott. Az imperialisták a cukorültetvé­nyek országává, nyersanyagszáli'tó országgá változtatták Brit-Guayanát. A többi gyarmatokhoz hasonlóan a fogyasztási cikkek nagyrészét be kell hoznunk. De amíg földjeink gazdag termését és ásványi kincsein,rét fil­lérekért exportálják, nekünk há­romszorosan kell megfizetnünk a leg szükségesebb cikkeket. A sajtóban mégjelent adatok alapján látható, hogy 1938 és 1943 között a behozott áruk árai 136 százalékkal emelked­tek, exportcikkeink árai pedig csak 25 százalékkal. így tehát a nyomo­rúságos bérért dolgozó munkás és a verítékes fáradozása gyümölcsét áron alul eladó farmer kénytelen az an­gol monopóliumok által megállapí­tott magas árakon vásárolni a köz­szükségleti cikkeket. Nem meglepő tehát, hogy népünk életszínvonala mérhetetlenül alacsony. A városokban, a farmokon a nép nyomorog. Rendkívül alacsony a cukoripari munkások életszínvonala, A szovjet mezőgazdasági gépgyárak többféle típusú burgonyaültető- és burgonyakapálógépet bocsátanak ki. Az „Ut a kommunizmus felé”-koI- hoz (Moszkva terület) mezőin próbálják ki az új „KKP-2" típusú szovjet burgonyabetakarító kombájnt. Az új gépcsoport 30—40 ember munká­ját helyettesíti. — A képen az új kombájn betakarítja a burgonyát. A dolgozók jólétéért A debreceni vasutasok a legkor­szerűbb berendezéssel ellátott orvosi rendelőt kapnak. Az építési munká­kat — közel egymillió forintos be­ruházással — a legközelebbi napok­ban megkezdik és az új rendelőt elő­reláthatólag már a jövő év elején át­adják rendeltetésének. %■ A debreceni járműjavítóban dol­gozó vasutasok gyermekei részére — több mint félmillió forint költ­séggel — nyolcvan személy befoga­dására alkalmas bölcsőde és napközi otthon épül s ezt a legkorszerűbb berendezéssel látják el. A minden­kori külső hőmérsékletnek megfele­lően gépi úton szabályozzák a bel­ső helyiségek hőmérsékletét. A ter­vek szerint az új bölcsődét és nap­köziotthont még az idén birtokuk­ba vehetik a járműjavítóban dolgozó vasutasok gyermekei. Egyidejűleg három fürdő és öltöző építését is megkezdték a járműjaví­tóban. * A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet a kormányprogramm meg­jelenése óta fokozottabban figyel a dolgozók igényeinek kielégítésére. A minőség megjavítását szolgálja a rendezésükben október 22-én meg­nyíló úgynevezett selejtkiállítás is. A kiállításon bemutatnak olyan élelmiszeripari, ruhaipari és más közszükségleti cikkeket, amelyek a hibás gyártás, helytelen tárolás, vagy lelkiismeretlen árukezelés kö­vetkeztében minőségileg kifogásol­hatóvá váltak. A kiállításon az ipar és a keres­kedelem szakemberei vesznek részt, azonkívül meghívják a selejtet gyár­tó vállalatok képviselőit is. * A sztálinvárosi dolgozók üzemi ét­keztetését legnagyobbrészt az üzem­élelmezési vállalat biztosítja. Jelen­leg tizenhat konyhája működik a vállalatnak, ezenkívül a dolgozók kérésére már tizenhét büffét is fel­állítottak. A büffékben cukrászsüte­ményeket és hideg ételeket olcsón vásárolhatnak a dolgozók. Nyolc üzemi étkezőhelyen már étlap sze­rint választhatnak a dolgozók három négyfajta étel közül. Az üzemélelmezés további javítá­sára a közeljövőben újabb három konyha nyílik meg Sztálinvárosban. * Az ecet konzerválja a „C” vita­mint, amelyre télen fokozottan szűk sége van az emberi szervezetnek. A konzervipar újfajta, vitaminos sa­vanyúságot készített. Rövidesen for­galomba kerül a vitaminos uborka és saláta. Az ecettel pácolt halakat 's „C" vitaminnal készítették. * Sokszáz-féle, fából készült köz­szükségleti cikket gyárt a minőségi fatömegcikk kisipari szövetkezet. Készítenek fogvájót, hajcsavarót, gyermekbútort, húsvágódeszkát, öl­tözőszekrényt, stb. Megkezdték — a családvédelmi rendelet óta egyik leg keresettebb közszükségleti cikk — ,a gyermekágy gyártásának előkészüle­teit is. Már 1954. év elején kétezer gyermekágyat készítenek. Az országban egyre fokozódik a mun kanélkiüliség. A dolgozók helyzetét tovább sú­lyosbítják a nehéz lakásviszonyok. A zsúfoltság olyan méreteket ölt, hogy gyakran több család él egyet­len szűk kis szobában. Óriási művelésre alkalmas terü­letek pusztán maradnak. Évente az ország, területének alig félszázalékát vetik be. Ugyanakkor Brit-Guayana sokezen farmere nélkülözi a szük­séges földterületet. Hivatalos ada­tok szerint 1946-ban minden far­merre átlagban csak 3.75 acre föld jutott, mégpedig nagyrészt igen rossz minőségű. Ugyanakkor szakemberek számítása szerint a létminimum biz­tosításához legalább 15—20 acrera van szükség. A farmerek nagyrésze így kénytelen súlyos feltételek mel­lett földet bérelni a nagybirtokosok­tól. A földhiány, a magas bér, a rizs és egyéb mezőgazdasági termékek alacsony árai, végül pedig a föld­művelés vízözönelőtti módszerei okozzák Brit-Guayana parasztságá­nak rendkívül nehéz helyzetét. Ha­zánk népe azonban nem akar be­letörődni ebbe a sorsba. Brit-Guayana története számos olyan példát ismer, amikor népünk önfeláldozó harccal válaszolt a ke­gyetlen gyarmati elnyomásra. A rabszolgák már 1763-ban fellázad­tak, s ez a felkelés 14 hónapig 'ár­tott. Az ültetvényeken igen s 'kszor fellángolt a szerződéses munkások sztrájkja. Az ültetvények munká­sainak minden megmozdulását ke­gyetlenül elnyomták, de a harc nem ült el, hanem ma is folyik. A rend­őrség az 1948. évi hosszú sztrájk idején öt munkást megölt és sokat mégsebesített. Nyugodtan mondhat­juk, hogy a cukorültetvények és a cukorgyárak munkásai Brit-Guaya­na proletariátusának legharciasabb szellemű csapatai. A munkások felismerték a szer­vezett akciók előnyét. Az ország­ban ma nincs olyan iparág, amely­nek ne volna szakszervezete. A gyar­mati hatóságok meg akarják aka­dályozni a munkások tömörülését és ezért nem hajlandók elismerni a szakszervezeteket. így például mór hosszú idő óta folyik a cukoripari munkások harca szakszervezetük el­ismeréséért. Az egész nép harcra kelt a nem­zeti függetlenségért. 1950-ben meg­alakult a Népi Haladópárt, amely az ország nemzeti felszabadító mozgal­mának élén áll. A Népi Haladó Párt népszerűsége ragyogóan megmutatkozott Brit- Guayana idén áprilisban megtartott törvényhozó tanácsi választásai al­kalmával. A Népi Haladó Párt . vá­lasztási programmia többek közt a következőket mondta: „Csak ; az im­perializmus hazáikban bitorolt, po­litikai és gazdasági uralmának megf szüntetése tudja megteremteni a fej­lődéshez szükséges feltételeket." A párt követelései közt szerepelt a munkások bércnek emelése, a raun: kaviszonyok javítása, az ország ipar rának fejlesztése, szakszervezeti szabadság, a földreform végrehajtá­sa. Ezekkel a követelésekkel indult s választásokon a Népi Haladó Párt és ezekkel a követelésekkel győzött. A Népi Haladó Párt jelöltjei Brit-' Guayana törvényhozó tanácsának 24 helye közül 18-at szereztek meg. A párt az ország többi haladó erőivel együtt demokratikus kormányt ,ala? kított és harcot indított a jelenlegi alkotmány felülvizsgálásáért. A Né­pi Haladó Párt azon van, hogy meg­szüntessék az angol kormányzó vé­tójogát és a felsőházat; a reakciós államtanácsot, amelynek tagjait a kor mányzó nevezi ki. Ezenkívül a párt' követeli a külföldi tőke tulajdoná­ban lévő nagy cukorültetvények ál­lamosítását. A gyarmati hatóságok már a vá­lasztások előtt támadást indítottak a nép demokratikus jogai ellen. — Törvénytervezetet fogadtak el, mely előírja a „nemkívánatos írásművek" betiltását. A gyarmati hatóságok korlátozzák a Népi Haladó Párt tagjainak mozgási szabadságát az or­szágban. Bár a párt jelöltjei győz­tek mindazokban a kerületekben, ahol cukorültetvények vannak, tény­legesen még csak nem is tartózkod­hatnak ezekben a kerületekben. A hazánkban vívott népi harr egész története, de különösen az utóbbi események arról tanuskod- • nak, hogy semmiféle reakciós erők nem tudják visszatartani népünket haladásától a nemzeti függetlenné* és a szabadság felé. Népünk szilár­dan hisz abban, hogy a szebb élet. gyermekei boldogsága, a béke é« » többi népekkel való együttműködő útja egyszersmind a nemzeti füg­getlenség és a szociális haladás har­cának útja is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom