Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-02 / 231. szám
1953 OKTOBER 2 NAPLÓ 3 Vetöszántás 76 6 százalék, vetés csak 15 százalék A vetés gyenge eredményének okai a szeutlőrinci gépállomáson „Még ebben az évben tíz nagy lakóházat tatarozunk és huszonöt lau ást lé cesí tünk“ * kormány programmját a Pécsi Épületkarbantartó Vállalat dol- gozói örömmel fogadták.— ügy érezzük, kötelességünk ezekért a célokért az eddiginél jobban dolgozni. Megfogadtuk, hogy vállalatunk szeptember 18-ra befejezi III. negyedévi tervét. ígéretünket teljesítettük és most azért harcolunk, hogy éves tervünk teljesítését már december 10-én jelenthessük. Vállalatunk a helyi igények kielégítését látja cl s igy nagy feladatokat kell megoldanunk a kormány Programm megvalósítása érdekében. A feladatok végrehajtása közben igen komoly nehézségekkel kell meg- küzdenünk. Anyag- és munkaeszköz hiányaink vannak és nem rendelkezünk még elegendő számú, jó szakképzettségű munkásokkal. Az utóbbi hiányosságon azzal segítettek idősebb dolgozóink, hogy maguk melle vették a fiatalokat, tanították és oktatták őket, sőt ezt teszik még ma is. Gungl Mihály kőműves Kuncz Antal ifjúmunkást segíti. Kuncz Antal éppen csak teljesítette az előirányzatát, mielőtt Gungl Mihály pártfogásba vette, most pedig 130—150 százalék között van a teljesítménye. Hasonló jó eredményt ér el ma már Hege Béla ifjúmunkás is, aki azelőtt még a tervét sem teljesítette és akit Komáromi János kőműves patronál. Igen sokat segítettek munkánkban azok a bíráló cikkek és levelek, amelyek hibáinkkal kapcsolatban megjelentek. Azóta a városi tanács kommunális osztálya is megjavította a tervezést és a mi dolgozóink is jobban ügyelnek a tervekre. Nem fordulhat elő többé olyan eset, hogy a kommunális osztály terve szerint megépítünk egy lakást és éppúgy elfelejtjük a kéményt építeni, mint ahogy a tervező! Munkánkat még tovább akarjuk javítani, mert igen nagy feladatok előtt állunk. Az új kormányprogramm értelmében korszerű szerelőműhelyt építünk a Gázműveknél, munkásfürdőt a Hangszer- és Asztalosárugyár- ban, tatarozzuk a Vorosilov-utcai általános iskolát, hangversenytermet építünk a Kossuth Lajos-utca 83. számú házban, stb. Pécs területén még ebben az évben tíz nagy lakóépület teljes, külső-belső tatarozását végezzük el s előreláthatóan legalább 25 lakást létesítünk. Tatarozzuk például a Légszeszgyár-utca 4. számú elhanyagolt házat, a Marton utca 22, Szőlő utca 4 és a Mátyás király utca 32 szám alatti házakat. Romos és eddig más célt szolgált épületeket lakásokká alakítunk át sok helyen. Például a Sztálin-út 8., Ibárruri Dolores utca 4, Vorosiiov utca 3 és a Gyümölcs utca 5 számú házakban végzünk ilyen munkát. —* Ezzel egyrészt városunk képet tesszük szebbé, — másrészt a régi, nyirkos, sötét, elhanyagolt lakásokat, üzlethelyiségeket újjávarázsoljuk. — A falakat ellátjuk szigetelő vakolattal, megfelelő méretű, tágas ajtókat, ablakokat, új padlóburkolatot alkalmazunk, ahol szükséges, bevezetjük ezekbe a lakásokba a villanyt, vízvezetéket és ahol lehetséges: a gázvezetéket is! A rom épületekből és használhatatlan műhelyekből, a nagyméretű lakások megosztásából kialakított új és korszerű lakások csökkentik a lakáshiányt és kényelmesebbé, szebbé teszik dolgozóink életét. Vállalatunk valamennyi dolgozója ígéri: képességünk legjavát adjuk 'annak érdekében, hogy évi tervünket december tizedikére befejezhessük! Ezzel akarunk hozzájárulni a kormányprogramm mielőbbi megvalósításához. SÁRICS JÁNOS igazgató PÓTH MIHÄLY ÜB-elnök A jó szüret néhány kérdése A szentlőrinci gépállomás dolgozói a vetőszántás elvégzésében aug. 31-én még a 15. helyen voltak. De szeptember 5-re már a 10. helyre törték fel magukat, szeptember 10- én két gépállomást elkerülve, a nyol cadik helyre kerültek. 15-én pedig a hatodik helyet foglalták el a megye gépállomásainak versenyében. A szeptember 20-i értékelés szerint már az ötödik helyen büszkélkedtek, de lehet, hogy a következő napokban még előrébbre kerülnek, mert a 29-i adatok szerint 76.6 százalékra teljesítették szántási tervüket. 22 vetőgép áll kihasználatlanul A vetésterv teljesítésében már nem dicsekedhet a gépállomás ilyen szép előretöréssel — ezen a területen súlyos elmaradás van. A gépállomás őszi vetésterve 1380 hold, amelyből a 29-i adatok alapján mindössze 197 holdat vetettek el, ami a terv 15 százalékát sem haladja meg. Nincs tehát arányban az elvégzett vetőszántás és a vetés. Ennek oka a gépek rossz kihasználásában található. Az őszi kalászosok vetésére mindössze egy 30 soros és két hármaskapcsolt vetőgépet állított be a gépállomás. Ez összesen három gép •— s 12 termelőszövetkezet vár a gép állomás vetőgépeire. Nem az a hiba, hogy kevés a rendelkezésre álló vetőgép, hanem az, hogy a gépállomás udvarában négy 30 soros és 18 14—16—18 soros vetőgép áll. Ezeket azért nem lehet használni Németh Károly elvtárs vezető agronómus szerint, mert fogaskerék-törés miatt hasznavehetetlenek, a kisgépekhez pedig vonó-szerkezetet kellene csinálni, de nincs vasrúd. A vetőgépek kihasználatlanságának nemcsak ilyen „objektív“ okai vannak. Található más is, ami azt mutatja, hogy lazaság, nemtörődömség v'án a gépállomás vezetőinek munkájában. A kis vetőgépek azért állnak, mert nincs vasrúd a vonószerkezet elkészítéséhez. így mondják. Egy kis körültekintéssel ez a hiba már régen megszűnhetett volna és 18 vetőgép végezhetné a vetést. Ha a gépállomás udvarán, vagy a műhelyében nincs vasrúd, az még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem található. A kacsótai Jobb Sors tsz mindössze két kilométerre van Szent Iőrinctől. Itt két darab hat méteres kisvasúti sínt tudnának adni a gépállomásnak, csak el kellene menni érte, amelyből két vonószerkezetet lehetne készíteni. Ez csak egy példa. De számos helyen található vonó- szerkezetnek alkalmas vasanyag csak utána kellene járni és nem belenyugodni abba, hogy „nincs“. „Nincs keret“ a hiányzó alkatrészek pótlására A vetőgépek kihasználatlanságának másik oka, hogy a törött fogaskerekeket a 30 soros vetőgépekben „nem lehet“ pótolni, mert a kiutalt pénzkeretből erre a célra nem jut. Különös gondolkozásmód kell ahhoz, hogy „a keretet“ a vetés végzése elé helyezzék. Mi a fontosabb, az. hogy a vetést mielőbb elvégezzük és biztosítsuk az ország kenyerét, vagy az a néhány száz, esetleg egykét ezer forint, amibe az a néhány fogaskerék kerül, ami szükséges a vetőgépekhez? Az ilyenfajta költségtervezés és keretmegállapítás nem az őszi munkákat segíti elő. A gépek kihasználatlanságának nemcsak a rossz költség- tervezet az oka, hanem az is, hogy különböző alkatrészeket akkor kapnak meg a gépállomások, amikor azokra már nincs szükség, vagy hónapok múlva használhatók azok a gépek, amelyekbe szükségesek. Ezen a területen viszont a gépállomások felsőbb szerveinek van sürgős javítani valójuk. Általában igen sok a panasz a szentlőrinci gépállomáson is a „keretekre“. Emiatt a gépállomáson lévő öt motorkerékpárból csak kettőt tudnak használni. A másik három hónapok óta szétszedve áll, a különböző alkatrészek pedig kosárban tárolva várják, hogy ismét az embert, a munkát szolgálhassák. A körzeti szerelőknek, a vezető agronómusnak gyalog kell ki- járniok a területre, ami hosszadalmas, fáradtságos és nem alkalmas a körzetben dolgozó gépek és munkák ellenőrzésére. I Finnek következtében gyenge, laza természetesen az ellenőrzés is, ami hátráltatja az őszi munkát. Egy példa: a szabadszentkirályi termelőszövetkezetbe küldtek egy kilenctagú gyűrűshengert, amelyre igen nagy szüksége van most minden termelőszövetkezetnek, mert száraz és rögös a föld és ezzel lehet morzsalé- kossá tenni. Az elszállított gyűrűs- hengert visszaküldte a traktoros azzal, hogy „hasznavehetetlen“. A gépet le is tették a gépállomás udvarára és ott feküdt. Napok múltak el, míg végre kiderült, hogy üzért hasznavehetetlen a gyűrűshenger, mert a traktoros nem tudta összerakni. Az esethez csak annyi tartozik még, hogy sem a körzeti szerelő, sem a körzeti gazdász nem járt Szabad- szentkirályon, hogy megmutatta volna a henger összeállításának módlát. Egy példa ez a sok közül, amelyek hátráltatják az őszi munkákat. Pedig vetőgép, gyűrűshenger kellene a kacsótai, szentdomjáni, királyegyházai, bicsérdi és a he- lesfai termelőszövetkezeteknek, mert sürget az őszi vetés. A belenyugvást hangulatot fel kell számolni E hibákhoz hozzájárul még az, hogy Kerekes János elvtárs, politikai helyettes, szeptember 1. óta szabadságon van és emiatt Kerekes elvtárs szerint „nincs aki helyettesítse, nincs aki kijárjon a dolgozók közé“. A politikai munka gyerigesége mellett ellaposodott a verseny szervezése és az eredmények népszerűsítése is, ami ugyancsak hátráltatója az őszi munkáknak. A hibák kijavíthatok a szentlőrinci gépállomáson, ha nem nyugszanak meg abban, hogy va'ami „nincs“, hogy „nincs rá keret“ ha elmélyítik mindenkiben a felelősséget az őszi munkák időbeni elvégzéséért. Kurilla Vince Népgazda Ságunknak jelentős jövedelme származik a szőlőtermelésből, illetve a borászatból. Kul túrnövényeink közül egyik sem támaszt olyan nagy igényeket a gondos és szakszerű munka iránt, mint a szőlő. Kormányunk mindent elkövet, hogy a fejlett magyar szőlő kultúrát jelentősen fejlessze. Idén nem kedvezett a koratavaszi hosszas esőzés a szőlő virágzásának. Egyszerre lépett fel a szőlő legveszedelmesebb betegsége, a levél-, és fürtperonospóra. Ennek ellenére is szőlőtermelésünk közepesnél jobb eredményt Ígér, kivéve azokat a területeket, ahol a jégverés okozott komolyabb kárt. Most rajtunk a sor, hogy a meglévő termésünket jó felkészüléssel, veszteségmentesen kiváló minőségű borrá készítsük. Miközben a szőlőérést vizsgálgat- iuk és már előre meghatároztuk a szüretelés időpontját, nézzünk körül a présházban és a pincében. Első dolgunk legyen a présházban, a pincében a szükséges szüretelési edényeket, eszközöket, gépeket megtisztítani és kijavítani. Seperjük tisztára a présházat, a pincét, a falakat meszeljük le. Az ajtókat, ablakokat naponként hagyjuk nyitva, hogy a helyiség jól kiszellőzzön. A szüretelésnél használt edényeket, puttonyokat, kádakat, kármentőket, amelyeket egész éven át a por, penész, pi- ' szók belepett, hideg vízzel, sörte vagy gyökérkefével mossuk tisztára. Tisztogassuk meg ugyancsak hideg vízzel és kefével lemosva a préseket, zuzókat, vizsgáljuk meg, nem igényelnek-e valami javítást, vagy pótlást. Nézzünk körül pincéinkben, hogy hordómk használható állapotban vannak™ Hordóinkat ha egész éven át üresen kénezve tartottuk, tanácsos alaposan kimosni, esetleg kiforrázni és egyelőre szüretig kiké- nezni. A használat előtt a hordókat újra ki kell öblíteni és a mustot kénezés nélkül belefejteni. Szüret alatt tartsunk mindenütt tisztaságot. Ne resteljük a használatban lévő edényeket és eszközöket időközben hidegvízzel leöblíteni. Éjjel üresen álló edényeket, sajtárakat, puttonyokat, stb. esténként mos suk ki, mert azokban szőlőlé marad, az pedig melegben azonnal erjedésnek indul, megecetesedik. Az ecet a puhafába hamar beleívódik és így az edényekkel magunk terjesztjük a bőrbetegségek csíráit. Szüretelésnél vigyázzunk, hogy minél kevesebb veszteség érien. Szedjük össze a földrehullott szeme» két. Éppen ezért szüretelő ollóval végezzük a szedést, ne késsel, mert az utóbbinál a fürt rázódik és a szem lepereg a földre. Válogassuk ki a rothadt fürtöket, mert azoknak a kezelését külön kell végezni. A rothádt terméssel a mustba káros baktériumok kerülnek. Csak annyi szőlőt szedjünk le, amennyit aznap fel is tudunk dolgozni. A leszedett és összezöcskölt szőlő hamar penészes lesz — ecetbaktériumok keletkeznek benne. Szüreteljük a szőlőt fajtánként. Először szedjük a korán élőket, utána pedig a későn érőket. A szüretelő edények lehetőleg fá- bó' legyenek, ne szüreteljünk kosárba, ónozott vederbe. Minden termelőszövetkezeti dolgozó és egyéni dolgozó paraszt tartsa legfőbb kötelességének a veszteség- -lélküli szüretelést, gondosan ügyelőn a szüretelés tisztaságára, igye- ezzen jó munkája révén saját hasznára, az ország javára dolgozni. Szabó Márton a siklósi állami gazdaság dolgozója. r IJjabb belépők a termelőszövetkezetekbe Most, hogy egyre világosabban látják már az egyéni'eg gazdálkodó parasztok: mennyivel nagyobb jövedelmük van a termelőszövetkezetek tagjainak, mint nekik, mind töb ben határozzák el, hogy a következő gazdasági évben ők is a nagyüzemi gazdálkodást folytatják. A termelőszövetkezeti tagok jövedelme, a 18—20 mázsa búza, a 8—10 mázsa árpa, rozs, a 7—8 mázsa burgonya a sokszáz forint, az évi átlagos 10—15 ezer forint értékű terményjövedelem, ami csak a közös gazdaságból származik, nagy meggyőző erőnek bizonyul. Az új belépők, akik ezekben a napokban határozzák el magukat a nagyüzemi gazdálkodás mellett szinte valamennyien azt mondják: azért lépek a termelőszövetkezetbe, mert ott jobban megtalálom szá mításomat, mint az egyéni gazdaságban A kozármislenyi Jobb Élet termelőszövetkezetbe 2 család és két egyedülálló kérte mór felvételét vagy jelentette be, hogy szándéka van a termelőszövetkezetbe belépni. Rankl János, Nagy Endre és felesége, ifj. Kanizsai István és felesége és Kretz Antal akar a kozármislenyi tsz tagja lenni. Nagy Imre és feleségének kérelmét a jövőheti közgyűlés tárgyalja. Rankl János már volt tagja a tsz-nek, de személyes el'entétek miatt elmaradt a közös gazdálkodásból. Most úgy dönt, hogy visszatér • termelőszövetkezetbe. A szűri Kossuth termelőszövetkezetbe három egyénileg gazdálkodó jelentette belépését: Gó' Dénesné, György Gézáné, Csermák Antalné, Gál Dénesné és György Istvánné férjei is rövidesen követik feleségüket a tsz-be. Most még az ádami gazdaságban és az Útépítő Vállalatnál dolgoznak. Mindketten úgv látják, hogy a tsz-ben jobban biztosíthatják jólétüket. Oécstől 15 kilométerrel délnyugatra Bi1 csérdtől két kilométerrel délre fekszik Zók. Kicsi, 400 lakás körüli falucska. Külön tanácsa, alsótagozatú iskolája van. Horváth titkár elvtárs, aki egyébként ügyes rajzoló, különös s lakú edényeket, edény mintákat fest a bicsérdi kultúrotthon falára. Ezek a festmények, ezek a freskók a zóki kultúrát mutatják be. A terem fala mentén elhelyezett vitrinben pedig a Zóki kultúra leletei, cserépedényei láthatók. Mi is az a zóki kultúra? Pontosabban: Vu- cedol-zóki kultúra? Zók déli határa dimbes-dom- bcs vidék. Az egyik dombot, amely a többihez hasonlóan, körülbelül 50 méter magas, Várhegynek hívják. — Miért Várhegy? — mert a régi időkben ott vár volt — hangzik a válasz. A „régi idők'' persze a török korban volt. Mert ami régi, az a falusi ember számára mindig a török kort jelenti... A Várhegy’ azonban ezúttal ‘rácáfol a falusi emberre, mert a Várhegy nem a török korról, hem 400 éves múltról, hanem 4.000 esztendős Pultról beszél, s ez nem kis különbség. A Várhegyet igen nehezen lehet megmászni. Három oldaláról, csaknem olyan meredek, Tjint a fal. A hegy oldalában keskeny, mintegy télméternyi szélességű bevágott ösvény kányáig a tetőre. A körülbelül 30 katasztrális hold- jtyi fensíkról messzi vidékre pompás kilátás nyí- h-k. Egészen Pécsig szépen ellátni. , 60—80 évvel ezelőtt néhány zóki gazda elhatározta, hogy a tetőre szőlőt telepít. A szőlő hltetése, forgatása közben állandóan apró, cse- répdarabokat emelt ki az ásójuk, kapájuk. Néha Egészen csinos edénykék is napfényre kerültek 1®17 nyarán aztán Gáspár Vince szőlőiéből, Bo- "fó Lajos, Harka József és Nagy János szőlőjéül előkerült leleteket behozták dr. Szőnyi Ólának, a Pécsi Váró6i Múzeum igazgatójának. első leletek a gyarapodási naplóba 50/1917, A„ZOKI KULTURA“ számmal lettek bejegyezve. Szőnyi a tárgyak, leltározása alkalmával megjegyezte, hogj>\a Várhegyen őskori telep lehetett, s a leletek mindén bizonnyal a hegyen épült lakótelepről származnak . Mikor Pécs szerb megszállás alá került, 1919-ben a szerb hatóság a Várhegyen nagyarányú ásatásokba kezdett. Még a környék lakosságát is közmunkára kötelezték. S ekkor elkezdődött az izgalmas kutatás az egykor itt letelepedett ősember nyomai után. A Kutatók különös, földbevájt házakat találtak. A házak égett falai nagy tűzről, valami szörnyű katasztrófáról beszéltek. Az itt lakó ember ugyanis házait úgy építette, hogy háromnegyedében földbesüllyesztette s így csak a gerendázat, a tetőszerkezet emelkedett ki a földből. A ház, a szobafalát pedig vesszővel befonta, s agyaggal kidöngölte. A házakat, a telepet tűzvész érhette, vagy ellenséges törzs gyújtotta fel. A házakat nagy sebtében hagyhatták el a lakók, mert a tűzhelyek padkáin ott sorakoztak az értékes edények, szerszámok, amelyeket a tulajdonos nem tudott magával vinni. De nem is tudott ide többet visszajönni, hogy a romokat eltakarítva, a házakat újra felépítse, mert ebben az esetben a mai kutatók megbolygatott, széttúrt nyomokra akadtak volna. A ma kiemelt földréteg alatt pedig aránylag minden szépen megmaradt, csupán a ház leégésekor néhánv edény deformálódott. Még a tűzhelyet is újra lehetett használni. Jugoszláviában, Eszéktől nem messze van Vucedol, szintén egy kis község. A zóki ásatás alkalmával rájöttek arra, hogy az Európában eddig egyedülálló Vucedoli néptörzshöz tartozott a zóki ember is, s ez az azonos kultúra a Laibach —Mondsee-i kultúrkör változata. Itt Zókon is megtaláltak a mészbetétes, be- simitott, csípett díszű edenyeket. A mészbeté- teseken jellegzetes úgynevezett álzsinórvonala- zás látható. Az álzsinórvonalazást a mészbetétes edényeken alkalmazták. A zóki ember is tehát vonalhúzás közben a karcoló eszközt sűrűn megnyomta, s így gödrös árkocskát kapott, ebben pedig a díszt adó fehér mész kitűnően megtapadt. — A szerbek az itt feltárt anyagot az eszéki, illetve -zágrábi múzeumba szállították. De 1936-ban Fejes György, 1941-ben és 1943-ban Vasvári Antal szőlőjében Török Gyula, volt pécsi múzeumigazgató is végzett ásatásokat. Az ekkor talált gazdag anyag, uz orsógombok, bütyökfüles bögrék, hengeralakú hálóneh°zZkPk. s mészbetétes edények, csonthorgok, s. a lakóházak azt bizonyították, hogy a Vucedol—Zóki kultúra embere nem lovas-nomád hanem halászó vadászó, gyűjtögető nép volt. Azt is bebizonyították, hogy műveltségünk őskorában éltek, mikor még a fémeket nem ismerték. De még pontosabban is meghatározhatjuk idejét, mert a kőkorszaknak két szakaszát tudjuk megkülönböz tetni. Az egyik, a régibb, a paleolith korban főként kovából ütögetéssel. pattintv»tással készültek az eszközök/ a fejlettebb kőkorban pedi? már agyagpaláljól, dioritbóí. bazaltból, kvarcbó1 vagy gránitból. . Ezek már szépe" csiszoltak, s igen sok munkát igényeltek. A zóki gyönyörűen csiszolt kőbalták azt mutatják, hogy a Vucedol- Zók! kultúra embere 4—5000 évvel ezelőtt él" elves és díósőre'retiV!4^ók községn»' Kiss .T0z«»f tanító népművelési (lm* zető javaslatára s?,ületett ama elhatároz41-» k»- a kultúrotthonban a Vnce',r'l-7ók' kul ''-" emlékeit szemléletessé teszik, mert ezzel is a tv domány megbecsülését, a haza szeretetét szolgái ják. Harcos Ottó H
