Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-13 / 240. szám

1953 OKTÓBER 13 NAPLÓ 8 A tervezett 169Í vagon helyett 203 vagon kertészeti terményt szállítanak be - és külföldi piacokra a bari állami gazdaságból LEVELEZŐINK ÍRJAK „Ha töobet termelünk — jobban is élünk“ \ Béke-aknai kettes számú fejtésben dolgozom. Fejtésünk a máso- dik szinten van, hármas telepet fejtünk. Tizenöten dolgozunk csapatunkban, Varró Lajos elvtárs, frontmester vezetésével. Harmadik negyedévi tervünket 114 százalékra teljesítettük. Jó ered­ményünket úgy értük el, hogy Varró elvtárs helyesen, észszerűen szer­vezte a munkát és így minden csap attag jól kihasználhatta munkaide­jét. Pedig voltak és vannak nehézségeink is. A fejtés változó vetőkkel van tele, a fa leadását és a fejtés biztosítását pedig maga a csapat vég zi el. Hogy könnyítsünk a munkán és meggyorsíthassuk a szénterme­lést, a vetők mellett kerülő gurítókat hajtunk. A kerülő gurítót három harmadban telepítik a legjobb szakmunkásokkal. Molnár Lajos, Fóris András, Bernát János idősebb vájárok, a fiatalokkal összefogva jólvég- z.k ezt a munkát. Mi tudjuk azt, hogy több szén termelésével elősegítjük a több közszükségleti iparcikk gyártását, ugyanakkor családunk számára is jobblétet teremtünk, mert többet ke résünk. Saját példámból is mond­hatom: érdemes becsületesen dolgoz ni. 114 százalékos tervteljesítésre műszakonként 66 forintot kerestem! Mi ezután is fokozzuk a termelést, hogy tovább gyarapodhasson or­szágunk vagyona és tovább emelkedjék jólétünk, még több árucikk árát szállíthassuk le. Ha többet termelünk — jobban is élünk! NAGY JÓZSEF (14) Béke-aknai dolgozó. „Nem tűrjük a lógósokat“ A 2260 holdat elfoglaló bári I állami gazdaság messze környéken híres termelvényeiről, jó munkájá­ról A gabonabetakarításban is az elsők között voltak, sztahánovista Bredjuk gyorscséplő-brigádjuk az ország tíz legjobb csapata között végzett, 3.500 mázsával adott több gabonát a tervezettnél államunknak a gazdaság. Most az őszi betakarításon mun­kálkodnak. A dombokra felkuszó 51 holdas szőlőben már a szüret végé- felé járnak. Az elmúlt évben 35—40 százalékos minőségi felárral, export- szállításra vette át a felvásárló vál­lalat a gazdaság kiváló borait. Ebben az évben hasonló jó minőségű boro­kat készítenek: a 22—23 fokos must, —16 maiigános bort Ígér. A szőlődombokra idecsillan a szé­lesen hömpölygő Duna, amelynek vízével a 250 holdas kertészetet és 50 holdas gyapottáblát öntözik. A gondosan munkált kertészetben nagv szerű eredmények bizonyítják a fej­let módszereket alkalmazó, nagy­üzemi gazdálkodás előnyét. Az asti papríkafajtának messze környékről csodájára járnak: darab­ja 70—80 dekát nyom. Holdanként közel 100 mázsás átlagtermést ad. Szépen fizet a torma is: egy 'hold­ról 150—200 mázsát szednek. A dán óriásfajta karfiolt 10 holdon termesz tik a gazdaságban. A gondosan ön­tözött területen három kilogramm­nál kisebb példányt nem lehet talál­ót. viszont nem megy ritkaságszám­ba az öt kilogrammos. Annak elle­nére, hogy a karfioltermést rovarkár érte, így is megadja a 75—80 má­zsát holdanként. A rovarkár miatt megritkult részeken kalarábét ültet­tek., így ugyanarról a tíz holdról még öt vagon kalarábét is betakarí­tanak. Paradicsomot és télikáposztát is termel a bári állami gazdaság. Az öntözéses kertészetből kikerülő nö­vényféleségek mennyiségét és a gaz­daság dolgozóinak jó munkáját jel­lemzi, hogy az ezévre tervezett 169.1 vagon helyett 203 vagonnal szállí­tanak a bel- és külföldi piacokra. A gazdaság környékén ezekben a na­pokban nagyobb a forgalom, mint egy kisebb vidéki városban. A kon­zervgyárak tíztonnás autói egymás­után robognak tova a frissen sze­dett áruval. De még így is megtör­ténik, hogy a szedés gyorsabb az el­szállításnál. Ilyenkor — hogy a fagy veszélytől megóvják — vermelik a paprikát. De nemcsak a kertészetben, ha­nem a gazdaság egész területén lá­zas tevékenység folyik. Az ötven holdas gyapottáblán már megkezdő­dött a holdanként 6.5, 7 mázsás átlag terméssel fizető gyapot szedése. A gyapot mintaszerű gondozását elősegítette, hogy mindenegyes dol­gozó a részére kiosztott parcellán Liszenkó szovjet tudós módszerével óvta az értékes növényt. A betakarításban nagy fel­adat hárul a szállítóeszközökre. Ezt Ribakov módszer szerint, holtfuvar nélkül oldják meg. A földekről a gazdagon fizető terményeket hord­ják be a vontatók, szekerek kifelé pedig a vetőmagot, trágyát szállít­ják. Éjjel-nappali műszakban dolgoznak a gazdaság összes erőgépei. Szántják a talajt, vetik a magot. A gazda­ság dolgozóinak vállalása, hogy no­vember 7 tiszteletére egy héttel a határidő előtt befejezik a szántást- vetést. Eddig nyolcszáz holdon vé­geztek az ősziek vetésével. Az őszi szárazságra tekintettel az időjárás­nak megfelelő magágyat készítettek: az eke után gyűrűshengert kapcsol­nak, majd tárcsáznak és fogasolnak. Keresztsorosan vetnek, majd köny- nyűfogasolással takarják a magot. A bári állami gazdaság dolgozói­nak jó munkáját igazolja, hogy a ke­letdunántúli igazgatóság huszonhét állami gazdasága közül az elsők a •zántés-vetésben. Nem maradnak le a versenyben az állattenyésztési részlegek dolgo­zói sem. A tehenészek például az Októberi Szocialista Forradalom tisz teletére vállalták, hogy éves tervüket november 7-ig befejezik és az év végéig hetvenezer liter tejet fejnek az előirányzatukon felül. A téli ta­karmányozáshoz eddig ezer köbmé­ter silótakarmányt készítettek. En­nek minőségét nagyban javítja a kertészetből hozzájuk kerülő három­ezer mázsányi hulladék. Esténként a kultúrházak környé­ke elevenedik meg. Tánc és színját­szócsoportok gyakorolnak, a gazda­ság dolgozói szórakoznak, művelőd­nek az üzemegységenként többszáz személyes kultúrotthonokban. A kul­túrtermekben többszáz kötetes könyvtárak, lemezjátszó zenegépek és egy nemrégiben tizenhatezer fo­rintos költséggel vásárolt keskeny- filmvetítő áll rendelkezésükre. Gondoskodás történt a sportolók­ról is: közel tízezer forintot kaptak nemrégiben felszerelésük kiegészíté­sére. Szó esik a kultúrtermekben a jövő évi tervekről is, amelyeknek megvalósításához kormányunk új orogrammja jelentősen hozzájárul, öntözéses kertészetük növeléséhez száz holdon készítik elő még az ősz folyamán a talajt. A szőlőtelepítés­hez tizennégy holdon forgatják meg a földet. Építenek melegházakat is, hogy a jövő tavasszal még több vi­tamindús primőrárut szállíthassanak a városi lakosoknak. Jó munkájuk jutalma nem is marad el: még ezévben másfél kilométer hosszúságban elkészülnek a majorokat összekötő kövesutak, vízvezetéket kap a gazdaság. így lesz valósággá Nagy László igazgató terve is: hogy a bári állami gazda­ság dolgozói szociális és kulturális téren is úgy éljenek, mint a váro­sok ipari üzemeinek dolgozói. A bányászati magasépítőnél dol­gozom István-aknán. Nekünk is van tervünk az építkezésen. Ezt a tervet részletesen felbontották minden egyes dolgozóra. A tervet kell és lehet is teljesíteni, de csaj? akkor, ha min­den dolgozó becsületesen kiveszi ré­szét a munkából. Nálunk — sajnos, — hibák vannak még ezen „ téren. Vannak többen, akik élenjárnak, — de nem a munkában, hanem — a he nyelésben/ Ilyen többek között Pé esi Márta is, aki állandóan csavarog a munkahelyen és aki mindennel toglalaíoskodik csuk éppen nem dolgozik. Pécsi Márta példáját követ­ték Tóth Istvánná, Bede Györgyi, Ferenczj Magda és Lakatos Mária. Ezek azt várták, hogy a többiek tel­jesítsék becsületesen a tervüket, de éppen csak annyi fizetést kapjanak, mint ők, a lógósok. Az utóbbiakat eltávolították már az építkezésről, de Pécsi Márta még mindig köztünk van, velünk egy brigádban dolgo­zik. Mi is hibások vagyunk, mert megtűrjük hogy a mi bőrünkön élős. ködjék és mégsem közösítjük ki. De hibásak u brigádvezetők és a mun kavezetök is, mert nem fegyelmezik. Helyes volna, hn a brigádvezetők és j munkavezetők nemcsak kiabálná­nak és mérgelődnének, hanem más eszközökhöz is folyamodnának. Pél­dául a lógósokat osztanák egy kü­lön brigádba, ahol a munkájuknak megfelelő hért is kapnák. Igv csak é',ősködnek mint Pécsi Márta is, aki csak azért keres, mert mé végezzük el helyette is a munkát! Mi munkaversennyel, jó munkával akarunk harcolni n többtermelésért, a tervek határidő előtti teljesítéséért, ezért nem tűrjük a lógósokat! HORVÁTH IR£N építésj dolgozó István-akna. KitiinteMék a m^/íteazdasáízi kiállításon szerepelt legjobb állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket és egyénileg gazdálkodókat Komplexbrigádok segítik a rakodás meggyorsítását a pécsi állomáson Október 4-től 11-ig tartották Pé­csett a megyei mezőgazdasági kiál­lítást. A kiállításon megyénk álla­dó gazdaságai, termelőszövetkezetei es egyénileg dolgozó parasztjai be­jutatták munkájuk eredményét, a nagyobb termelési eredmények el­érésének a ..titkát" állattenyésztés es tövénytermeiés terén. A kiállítá­son az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek és egyénileg dolgozó Parasztok állatai a bírálati eredmé­nyek és az állatok termelése, a nö­vénytermelési kiállításon a termés­eredmények alapján díjat osztottak kr A díjkiosztás október 11-én volt Novics János elvtárs, a megyei ta­nács elnökhelyettese beszéde után. A_ növénytermelési kiállításon úíjat nyert állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyé- nileg dolgozó parasztok: Kalászosok termeléséből I. díjat nyert: Sátorhelyi Béke őre állami gazdaság, bólyi Kossuth tsz, Antal •János magyarbólyi dolgozó paraszt. i}- díjat nyertek: bólyi állami gaz­daság. mágocsi Rákosi tsz, Szabóka József, pécsváradi dolgozó paraszt. U. dijat nyerlek: beremendi Vörös -sillag állami gazdaság, pócsai Al­kotmány tsz, Kucsancsanin Jován dolgozó paraszt. Kapások termelésénél I. díjat nyer tek: beremendi Vörös Csillag állami gazdaság, siklósnagyfalusi Uj Élet _ Nagy Gábor mohácsszigeti dol- gozo paraszt. II. díjat nyertek: bó- állami gazdaság, kátolyi De- ember 21 tsz, Antal József magyar- d°íyi dolgozó paraszt, III. díjat Vertek: pécsi állami gazdaság, ger- pv1 PÓZí/a fez. Sándor János ma- 8 yF.ddiyi dolgozó paraszt. t-7°*'•^termelésnél I. díjat nyer- .. - Pécsi állami gazdaság, béremén- Nózsa tsz, Csopodin Jodrán pé- S dolgozó paraszt. II. díjat nyer- k: bári állami gazdaság, mohács- Ageti Vörös Fény tsz, Már József fdcsi dolgozó paraszt, III. díjat .zádori Ui Hajnal tsz. y l.. “termelésért I. díjat nyertek: mányi állami gazdaság, monyoró- Uj Elet tsz, Dobszai József má- ugyűdi dolgozó paraszt. II- díjat \Isiklósi állami gazdaság, he esiai Uj Éiet tsz. III. díjat nyertek: Pccsj állami gazdaság, mohácsszi- 86“ Vörös Fény tsz. Gyümölcstermelésben elért ered­á.,eriyeikért I. díjat nyertek: pécsi r- arrlj gazdaság, mohácsszigeti Vö- os Fény tsz, Kocsis Mihály bere- n dolgozó paraszt. II. díjat siklósi állami gazdaság, szi­u., “ri Kossuth tsz, Barkovics Mi- df' i. kthárdi dolgozó paraszt. III. rta } nyertek: villányi állami gaz­H"?ág, Szabóka József pécsváradi aol«ozó paraszt. Virágkertészeti eredményért I. dí­jat nyert: bólyi Kossuth tsz, II. díjat a sellyei Béke tsz. Dicsérő elis­merésben részesültek Tamási Fe­renc és Lantos József pécsi lakosok citrom szaporításáért. Állattenyésztési eredményeikért I. díjban részesültek tehenészetben: csobokapusztai állami gazdaság „Il­ka" nevű tehene, ivándárdai Sarló Kalapács tsz Irén-nevű tehene, Zeré- nyi Lajos szabadszentkirályi dolgo­zó paraszt tehene. Első díj 700 fo­rint. I/a díjban részesült a babarci állami gazdaság tehene, 600 forintot kapott. II. díjat kaptak: bólyi álla­mi gazdaság, harkányi Első Megyei Tanácskozás tsz, Cicárdi János dol­gozó paraszt tehenei. A második díj 350 forint. III. díjat kaptak: szent­lőrinci tangazdaság, somogyhárságyi állami gazdaság, bólyi Kossuth tsz tehenei. Harmadik díj 250 forint. — Üszőnevelésért I. díja.:, 500 forintot Vállalat. III. díjat, 200 forintot nyert a hetvehelyi állami gazdaság, bük- kösdi Köztársaság tsz. Apróállattenyésztésben I. díjat, 200 forintot nyert szentmántonpusztai állami gazdaság, harkányi Első Me­gyei Tanácskozás tsz, Gerébi György né dolgozó paraszt. II. díjat, 150 forintot nyertek: babarci állami gazdaság, pellérdi Alkotmány tsz, siklósnagyfalusi Uj Élet tsz, bólyi Kossuth tsz, Szabó Gyula pécsi. Ka­pos János aranyosgadányi dolgozó parasztok. III. díjat, 100 forintot nyertek: erzsébeti Béke tsz. Nyulak és galambok díjazására 600 forintot osztottak ki. A kiállításon összesen 20.300 fo­rint került kiosztásra az állatte­nyésztésben elért szép eredménye­kért. A vasút munkája csak akkor lehet eredményes, ha azt a szállító vállalatok is elősegítik. Ez a szovjet munkamódszereken alapuló kom- plexbrigád-mozgalmon keresztül tör ténhet meg legeredményesebben. Pécs állomásán eddig ezt a mozgalmat nem használták fel eléggé a szállíttató vállalatok és a vasút dolgozói közötti együttműködés el­mélyítésére. A negyedik negyedév kezdetén a kereskedelmi dolgozók vállalást tettek, hogy a IV. negvedévben már aktív komplexbrigádok mű ködnek. Azóta valóban már négy végrehajtó, munkahelyi komplexbrigád működik. Mind a négy brigád tagjai a rakodási idő csökkentését és a ko- csikihasznélás tervteljesítésének emelését tűzték ki feladatul, egy-egy iparvágányon önállóan rakodó vállalatokkal — mint például a 73/6 Anyagellátó Vállalat, a Bőrgyár, a VASÉRT, a Terményforgalmi Válla­lat — fűzik szorosabbra a kapcsolatokat. Valamennyi — Pécs állomás­ról szállíttató — vállalatot fűzi egybe egy ú. n. „összefogó" komplexbri­gád, amelynek célja, hogy a hibákat, nehézségeket, szűk keresztmetsze­teket feltárva a szállításban részvevők és az állomás dolgozóival megbe­széljék és a kijavítást ennek megfelelően irányítsák. Lomnici István Pécs, MÁV-dolgozó. Országos Újító Kiállítás Pécsett kaptak: pécsi állami gazdaság, Ze- rényi Lajos szabadszentkirályi dol­gozó paraszt. II. díjat, 300 forintot kapott Bodonyi Gyula Ózdfalui dol­gozó paraszt. III. díjat, 200 forintot kapott Tóth Gyula csonkamind­szenti, Boli Ferenc kisherendi dol­gozó parasztok. Díjazásban részesül: bikák az anya tejtermelését figyelembevéve: I. díjat, 700 forintot kaptak: babar­ci állami gazdaság, ivándárdai Sar­ló-Kalapács tsz, Kacsar János ka- csótai dolgozó paraszt, II. díjat, 350 forintot kapott a szentmártonpusztai állami gazdaság, garéi Felszabadulás tsz, Zerényi Lajos szabadszentkirályi és ' Tóth Gyula csonkamindszenti dolgozó parasztok. III. díjat, 250 forintot kaptak: Jéki János, Végh József, Bozsánovics János dolgozó parasztok. Lótenyésztésért I. díjat nyeri, bá­ri állami gazdaság, szentdénesi Sza­bad Élet tsz. II. díjat nyertek: szen- tegáti állami gazdaság, nagyárpádi Uj Alkotmány, drávacsepelyi Dózsa tsz, III. díjat nyer-.ek: görösgali ál­lami gazdaság, siklósi állami gaz­daság, magyarteleki Gerő .Ernő tsz, Szeicz József bükkösdi dolgozó pa­raszt. A lovaknál a díjazási pénz­összeg ugyanaz, mint a szarvasmar­ha tenyésztésnél. Csikók csoportjá­nál I. díjat nyert csobokai állami gazdaság, véméndi Uj Alkotmány tsz II. díjat nyert bári állami gaz­daság, szentegáti állami gazdaság, erzsébeti Béke tsz, Lausz Mihály dolgozó paraszt. III. díjat nyert: bári Uj Élet tsz. Első díj 600, má­sodik 300, harmadik 200 forint. Juhtenyésztési eredményért I. dí­jat, 400 forintot nyert a kelemen­ligeti állami gazdaság, II. díjat nyert magyarhertelendi Gyapjútermelő Pénteken délután megnyitotta ka­puit Pécsett a III. országos Újító- Kiállítás, amely október 24-ig áll a látogatók rendelkezésére. A kiállí­tást Dunai Ernő elvtárs Kossuth- díjas az Országos Találmányi Hiva­tal elnökének beszéde után Mayer József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnökhelyettese nyitot­ta meg. A megnyitón megjelentek a pécsi és pécskörnyéki üzemek kül­döttei, vállalati igazgatók, újítási előadók, újítók, sztahánovisták, mér nökök és fizikai dolgozók, akiket egy formán lelkesít a magyar technika fejlődésének ügye. A kiállítás gazdag anyaga — amely az egész ország, minden iparágának jelentős újításait mutatja be — fel­tárta a látogatók előtt azokat a ha­talmas újítómozgalmi eredményeket, amelyek nagymértékben segítették elő eddig is a tervteljesítést. De*ré- szesek az újítások, az életszínvonal emelésében is, mert fejlettebb tech­nikával, gyáraink jobb minőséget állíthattak elő az ipar minden te­rületén. A nehéz fizikai munkát leg­több helyen gépek végzik el. Az újí­tások nagymértékben gondoskodnak a dolgozók munkavédelméről, s a balesetelhárításról, — népgazdasá­gunk pedig törvényerejű rendelet­ben biztosítja az újítók megérdemelt díjazását. A pécsi tlll. Országos Ujítókiállítás anyagát úgy válogat’a össze a ren­dezőség, hogy a Baranya és Tolna megyei iparvidék legfontosabb ipar­ágai számára minél több tapasztalat- cserére alkalmas újítást mutathasson be. Értékes új út ások láthatók termié, «ebevs nagyságban és kicsinyít ein, mo. (feliben a bányai par, a gépipar, a ko. látszat, a vegyészet, a bőr- és cipő­ipar az építőipar és épíitőanyagipar. a mezőgazdaság, az élelmezési ipar és más iparágaik területéről. A ta­vasszal Budapesten bemutatott kiál. Irtás anyaga —- amely azóta Miskol­cot és Győrt is bejárta — kibővült a pécsi, pécskörnyéki üzemek leg­frissebb újításaival. A kiállításon láttuk Vereczkey Lajos elvtársat, a pécsi szénbányák igazgatóját, aki nagy figyelemmel tekintette meg az ózdi, dorogi, tatai bányák újításai mellett a pécsi bá­nyák gazdag anyagát. Itt láthatjuk az Egervári -féle iszapszivattyu modelljét is, melynek segítségével az iszapos víz a bányából könnyen eltávolítható. Bemutatták a Bör- z s e i-féie tűzgátelzáró szerkezetet, amely a bényatüzek továbbterjedé­sének megakadályozására szolgál. Számos egyéb kitűnő újítás mellett, a falon ott sorakoztak a pécsi szén­bányák legjobb újítóinak fényképei is. A látogatók érdeklődéssel tanul­mányozták Hajós Ödönnek, a Dél- dunántúli Áramszolgáltató Vállalat újítójának tengelycsapcsiszoló gépét. A Pécsi Porcelángyár újítói is érté­kes újításokkal gazdagították a ki­állítás anyagát. A kerámiai munka- közösség nagyfeszültségű deltaszige- telőt egybefaragó-gépe. továbbá s fémszórás alkalmazása komoly gaz­dasági megtakarítást eredményeztek Az ÉM Pécsi Építőgépkarbantarfí Vállalata Árvái István és C s e r- fenka István újítását, az átalakí­tott betonkeverőgépet mutatta be, több más értékes újítás között. A Pécsi Bőrgyár elhozta a kiállításra Horváth Antal balesetvédelmi újítását, a hengerlőgépekre alkal­mazott kézvédőt. A bőrgyár dolgozói érdeklődéssel nézték meg az Újpesti Bőrgyár tapasztalatcserére kiválóan alkalmas újításait. A Pécsi Vegyi- anyagnagykereskedelmi Vállalat igazgatójának, Szántó Pálnak újí­tása a bőrgyári hulladék-sertéssző- rök újszerű felhasználásával értékes anyagot ad a kefeipar számára, s ezzel két millió forintot takarít meg népgazdaságunknak. A fejlett pécsi malomipar sok értékes tapasztalat- :sereanyagdt találhat a kiállításon, így például a Vasmegyei Malom- pari Egyesülés újszerű ciklonját. De bemutatásra került a kiállításon, a Magyarszéki Malom automatikus gabonanedvesítő készüléke is. A me­zőgazdasági látogatók szintén sok masztalatot szerezhettek a kié’' anyagából. A Baranya megye Me- csekaljai Mezőker korai burgonya- kísérleti telepe érdekes képsoroza­ton mutatja be a terméshozam eme- ’ésének új módszerét. A Délbaranya megyei Népbolt újítói újszerű liszt és terményömlesztő berendezésüket hozták el a kiállításra. A kiállításnak ez a kibővült, gaz­dag anyaga kitűnő lehetőséget nyújt majd tapasztalatcsere számára az ?gyes iparágak többi üzemeiben • is. Október 24-ig bőven van idő, hogy i kiállítást minden üzem, minden fe’gozó — akár többször is — meg- ekinthesse. A kiállítás újításainak bevezetése megkönnyíti majd a mun kát; de a látottak alapján új javas- 'atok is születnek, amelyek nagy­mértékben elősegítik majd az újító­mozgalom további fejlődését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom