Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-01 / 230. szám

1953 OKTOBER 1 N A P L ö 3 Hozzászólások a termelőszövetkezetek és gépállomások vezetőinek és élenjáró dolgozóinak 111. megyei tanácskozásán Lelkeshangolatú röpgyö-ése' et tartottak szeptember 30-án reggel a Pécsi KokszmOveknél József Lajos a lány csoki Csillag tsz párttitkára: Továbbra is a szövetkezetben akarok dolgozni — Először a gépállomás munkájá­vá! szeretnék foglalkozni. Amióta a lánycsóki Csillag termelőszövet­kezetnek dolgozik a gépállomás, elő- hántós ekét még nem láttam a cso­port 480 hold földjén. Ellenben lát­tam, hogy három ekével szántott a traktor és az utolsó eke csak fél, amely nem forgatja a földet. Ezt már szóvátettem a gépállomáson, de a mai napig is ezzel szántanak. A gépállomás vezetősége úgy gondol­ja, hogy feltesznek egy vasat az ekére és azzal el lehet végezni az összes szántást. Olyan vastag az ekevas eleje (nincs éle), mint a há­tulja. Traktoros ezzel nem törődött, nem törődött a minőségi munkával. Én ezt a traktorost kiállítottam a földről. — Elvtársak! A többtermésért ilyen gépekkel nem dolgozhatunk, mert így nem mutathatunk példát az egyénileg gazdálkodóknak. Nem tudom, miért nem lehet az ilyen hi­bákat megszüntetni. A gépállomás­nak rendelkezésére áll motorkerék­pár, arra feltehetnének három eke­vasat és elvihetnék a traktorosnak a többieket pedig megjavíthatnák. Ha jó munkát végez a gép és mi is, akkor megtelnek raktáraink. — Én az állattenyésztésben dolgo­zom. de elkövetek mindent, hogy a növénytermesztésben is szép ered­ményeket érjünk el. Többek között pillangós növényeket vetünk, mert hasznos a földnek. — Állattenyésztésben arra törek­szünk, hogy. a legjobb minőséget ér­jük el, a hozamot emeljük. Nem mindegy az, hogy egy tehén napi tejhozama három vagy hat liter. Az állattenyésztés hozamának emelésé­vel biztosítani tudjuk a magasabb életszínvonalat dolgozóink szá­mára. Ezután József Lajos elvtárs. a tsz- tagok emelkedő jövedelméről be­szélt. — Számítsák ki a csoporttagok, hogy a múlt évi termés és az idei milyen jövedelmet biztosított. Ne­kem négyszázon felül van munka­egységem. Nézzük meg, mit kaptam én terményben: 40 mázsa kukoricát, 11 mázsa árpát, több, mint 11 má­zsa kenyérgabonát és megkapom a visszahagyott 60 mázsa terményt az elszámoláskor. Tehát ebben az év­ben több, mint 10 ezer forintot ke­restem, míg tavaly 60 kiló árpát és hat mázsa kukoricát kaptam. — Ezenkívül pártunk és kormá­nyunk messzemenő segítséggel biz­tosítja a jólét emelkedését, hogy többek között a háztáji gazdaság­ban tehenet, baromfit tarthassunk. Én továbbra is a szövetkezetben akarok dolgozni, mert ez az egye­düli útja a mi boldogulásunknak. Máté József az ági tsz pórivezetőségi tagja: Bürokrácia, tervszerűtlenség Hozzászólásának elején a tsz gazdasági helyzetéről beszélt. Töb­bek között elmondta, hogy a tsz több tagjának ezévi eddigi jövedel­me eléri a 17—18 ezer forintot, majd az építkezésnél előfordult hi­bákról számolt be. amelyek érzé­keny veszteséget okoztak a szövet­kezetnek. — 1952-ben egy 60 férőhelyes is­tálló építését kezdtük el. Az építés­hez 15 ezer darab cserepet kaptunk. Először tehát a legkésőbb szüksé­ges anyagot küldték. Ezután úgy terveztük, hogy júniusban építke­zünk, de csak augusztusban küldtek 10 ezer téglát, a másik tízezer pe­dig csak decemberben érkezett meg. Az istállót nem tudtuk felépíteni. Ebből elvtársak nem csak a tsz tag­ságának, hanem az államnak is ká­ra származott. Ezután a pártbizottság, a gépállo­más munkájáról beszélt, majd pe­dig kérte a felsőbb szerveket, hogy nyújtsanak segítséget a tsz meg­szilárdításához. Tolnai Ferenc a magyarteleki Gerő Ernő tíz elnöke : Érdemes a termelőszövetkezeiben dolgozni — A múlt évi nehézségeket eb­ben az évben sikerült teljesen el­tüntetnünk, mind a növénytermesz­tésben, mind az állattenyésztésben. A múlt évben öt mázsa búza, 8.2 mázsa árpa átlagtermésünk volt. Idén 14 mázsa árpa — ezen belül 24 holdról 16.80 mázsás ősziárpa át­lagtermést takarítottunk be. Jó ta­lajmunkával, korszerű agrotechniká­val biztosítani lehet a magas ter­méseredményeket. Nem ütközött ne­hézségbe az állam iránti kötelezett­ség teljesítése és a múlt évben ka­pott vetőmagot is az idén adtuk visz- sza. — Az idei eredmények nem nyug­tatnak meg bennünket, a jövő év­ben ennél jobb eredményt akarunk elérni. A járási mezőgazdasági osz­tály agronómusának segítségével és a gépállomás munkájának igénybe­vételével harcolunk, hogy szántóföld jeink holdankénti tiszta jövedelme elérje az ezer forintot. A magas jö­vedelem eléréséhez hozzájárul a szer­ződéses növények termesztése, külö­nösen az őszi káposzta és a repce ter­melése. Ez a növényféleség holdan­ként 2.500 forintot biztosít a szövet­kezetnek. Ezen felül a termelőszö­vetkezeteknek nyújtott segítség nyo­mán, a prémium emelésével, ha csak 200 mázsát termelünk cukorrépából, akkor is 8—8.900 forint többletjöve­delemhez jut a tagság. — Az idei terméseredmények meg engedték, hogy — az állam iránti kötelezettség teljesítésén kívü: — három és félszer többet kapjon a tagság, mint az elmúlt évben. Min­den munkaegységre tartalékoltunk — az előleg kiosztásán kívül — öt kiló búzát és 1.5 kiló árpát. — Nagymértékben elősegítette a tagság jövedelmének emelését kor­mányzatunk nagy segítsége. A beszá­moló foglalkozott azzal, hogy a gép­állomási tartozások címén mekkora összeget engedett el kormányzatunk A mi multévi hátralékunk 94.000, a hitelelengedés 61.000, a tavalyi tar­tozásra kifizetett 44.000 forint a gép állomástól visszafizetésre került, az ezévi 19 százalékos beadási kedvez­mény 40.000 forintot jelent szövet­kezetünknek. Kormányzatunk a kü­lönböző intézkedésekkel 331.000 fo­rinthoz juttatta termelőszövetkeze­tünk tagságát. Legalább négy évig kellett volna dolgozni, hogy ennyi­vel emelhessük a tagok jövedelmét Az engedmények nyomán — a ter­ményeket forintra átszámítva, — 30 forint esik egy munkaegységre. — Elvtársak! Az előleg kiadása­kor nem egy és nem kettő család volt olyan termelőszövetkezetünk­ben, amely 45—50—60 mázsa ter­ményt vitt haza. Ezután áttért Tolnai Ferenc elvtárs a tsz terveire, amellyel már a követ­A bólyi Kossuth tsz-ben a Béke-brigád tagjai szeptember köze­pén elkezdték a burgonya szedését. Már az első napon 100 zsák “'■rgonyát szedtek, hogy mielőbb befejezzék a betakarítást. kező évben az eddiginél sokkal ma­gasabbra akarják emelni a tagok jö­vedelmét. — Egyedül a növénytermesztés­sel magas eredményeket elérni nem lehet. Az állattenyésztés nagyon fontos eszköze a jövedelem növelé­sének. A jövedelmezőség biztosítása érdekében tejfeldolgozó üzemet léte­sítettünk, amely havonta 8—10.000 forintot hozott a szövetkezetnek. A jövedelem további növelése megkö­veteli, hogy 60 olyan tehenet állít­sunk be, amelyeknek napi hozama eléri a 10—16 litert. Nagy Imre és Rákosi Mátyás elvtársak beszéde óta havonta 2—8 forintot tudunk kifizet­ni egy-egy munkaegységre. Terveink, természetesen befektetést is követel­nek. Ezen a területen nem csak be­szélünk, hanem cselekszünk is. Fel­kutattunk egy fölözőgépet, amit 4000 forintért meg is vásároltunk. A tej­üzem beruházásai még 10—12.000 forintot követelnek, de ez a saját erőből végrehajtott beruházás ko­moly jövedelemhez juttatja a tagsá­got. — Állattenyésztésünk fejlesztése megköveteli azt is, hogy biztosítsuk a takarmányt. Nem elég az, hogy tar­talékolunk 400 mázsa árpát, 300 mázsa zabot, a siló építését is foly­tatni kell. Erre 55.000 forintos be­ruházást kaptunk. Ha ez november­re elkészül, akkor ebből a pénzbő' csak 27.500 forintot kell visszafizetni középlejáratú hitelként. Az eredmé­nyek, a kedvezmények azt mutatják, hogy érdemes a termelőszövetkezet­ben dolgozni. — Innen szólok minden tsz elnök­höz, párttitkárhoz és tsz taghoz. Azt tapasztaljuk, hogy azokban a tsz- ekben, ahol az elnök, a párttitkár és a vezetőség szilárdan áll a nagy üzemi gazdálkodás mellett, ott nincs ingadozás, ott megvan a jövőbe ve­tet4 biztos hit. Én 1949 óta dolgozom a csoportban. Igaz, hogy közben dol- fo/tam más munkában is, de vissza­jöttem a csoporthoz, mert azt ta­pasztaltam, ha valahol jól lehet éln> akkor a szövetkezetben lehet. Hullám János a mohácsszigeti gépállomás igazgatója: Jobb együltmőködéM a gépállomások és tsz-ek között — Az előttem felszólaló tsz elnö­kök sok hiányosságot mondtak el a gépállomások munkájával kapcsolat­ban. A bírálat helytálló. Munkánk­nak ez a sok fogyatékossága abból adódott, hogy még mindig nem elég szoros a kapcsolat a termelőszövet­kezetek és a gépállomások, között. Ha a kapcsolatot megjavítanánk, ha több szőr felkeresnénk egymást, akkoi jobban végezhetnénk a munkánkat. — Ahhoz, hogy gépállomásaink jó munkát végezzenek, hogy termelő- szövetkezeteink ne szidják a gépállo­másokat, szükséges az is, hogy az ÁMG főigazgatóság műszaki igazga­tósága is megjavítsa munkáját. Jön­nek a gépállomásra új gépek, ame­lyeket elküldünk a termelőszövetke­zetekbe. hogy segítsék a műnk!*. Előfordul, hogy egy-két forduló után kiszakad a gép kereke, mert a he­gesztés, csak oda van „pacni ’va1. Fel kell vetni más kérdést is. Gyen­gén szerkesztik meg egyes mezőjaz dasági gépeknek — vetőgép, egyete­mes kultivátor, .tárcsa stb. — von! aló szerkezetét, amelyek állandóan el­szakadnak és a szerelők nem győzik javítani. Az ÁMG főigazgatóság mű­szaki igazgatósága komolyabb segít­séget adhatna a gépállomásoknak azzal is, ha már az üzemben, ahol a gépek készülnek, jobban ellenőriz­nék a minőségi munkát. Ezután arról beszélt Hullám elv­társ, hogy a vetőszántásban ;e'entös eredményeket értek el, de á vetéssel elmaradtak. Fogadalmat tett, hogy a lemaradást behozzák és határidőn­él végzik az őszi vetéseket. A továb­biakban így folytatta: — Beszélni kell az emnerekről való gondoskodásról is. Igen helyes intézkedés, hogy a traktorosok me­leg ruhát, esőköpenyt stb. kapnak. Azonban az idén 40 munkaruhánál többet nem szállított a vállalat. A traktorosok joggal követelik a mun­karuhát, de kérésüket nem tudjuk kielégíteni, ami befolyásolja mun­kájukat. Ezen kívül beszélni ke'l a beruházásokról is. Gépállomásunk egy gyönyörű, hatalmas szerelőcsar­nokot kapott. Itt szép fürdőt, zuha­nyozót építettek, van vízvezeték is csak az a baj, hogy víz nincs és nem tudnak dolgozóink fürödni. Egy ilyen beruházásnál nem csak az építésről, hanem a vízről is gondoskodni kel­ene. Végül a terme'ős7övetkezetek gép­ihaszná'ásáná1 fo’á'ható hiányossá gokról beszélt, arról, hogyan lehet megjavítani a gépállomások és a ter- melőszövetke7*‘tí'1, v^-fott az együtt­működést. A hétórai röpgyűlésen a lakato­sok és az irodai alkalmazottak vet­tek részt. Ennek a röpgyűlésnek Jámbor Károly elvtárs, tervosztály­vezető volt az előadója. Azt beszél­ték meg röviden, hogy a közelmúlt­ban mit kapott üzemük a munka megkönnyítésére és meggyorytásá- ra. Többmillió forintot költött ál­lamunk az üzem szénőrlőjének és szénkeverőjének létesítésére. Ezen­kívül többszázezer forint értékben kaptak gázfuvókat, robbanás ese­tén is üzembiztos motort, olajkap­csolókat, kátrányszivattyúkat, mű­szereket, hangosbeszélőt. De nem­csak ezen a téren tapasztalható kor­mányunk gondoskodása a dolgozók­ról. Ebben az évben már 65 gyári dolgozó nyaralt az ország legszebb üdülőiben és ezek közül tizenketten ingyenes üdültetésben részesültek. A Kokszművek dolgozóit is öröm­mel lepte meg az árleszállítás, emel­kedett az életszínvonaluk, s ezen a téren további javulás várható. — Ennek érdekében — mondotta Jámbor Károly elvtárs, — adjunk államunknak kölcsönt, jegyezzünk valamennyien a haza javára, a ma­gunk hasznára, negyedik békeköl­csönt. A röpgyűlés után valóban „a ha­za javára, a maguk hasznára" je­gyeztek a Pécsi Kokszművek dolgo­zói, szívesen adták, amit kormá­nyunk kért tőlük. Szegedi István előmunkás — fizetésének felét, — 700 forintot jegyzett az elsők kö­zött. Potocsár György kemencemun­kás, Arnold István művezető ugyan­csak havi fizetésük felét ajánlották fel kölcsönképpen. A Kokszművek dolgozóinak fo­rintjai az életszínvonal további eme­lését segítik majd és elősegítik azt is, hogy üzemük 1954-ben feltétlenül megkaphassa a generátortelepet, egy új, 22 ezer köbméteres gáztartályt I és egy úgynevezett P/7-es kemence- I blokkot. „Jobb munkával növelem jegyzett forintjaim értékét** Négy éve dolgozom Komlón, négy hónapja veszek részt a gesztenyést akna mélyítésében. Egy szállító és egy légakna épül Gesztenyésben, Komló egyik eléggé távoleső erdő borította negyedében. Ha elkészül nek, KözépEurópa legkorszerűbb ak­nái közé sorolhatjuk majd ezeket, amelyek 1000 mélernyirp nyúlnak le a föld mélyébe. Jelenleg c hetvene­dik méternél törtünk, de mindent megteszünk, hogy az aknát mielőbb átadhassuk rendeltetésének. A DISZ brigádban dolgozom, múlt havi tervünket 110 százalékra telje­sítettük. A brigád tagjaival elhatá­roztuk, hogv szeptemberben még jobb eredményt érünk el. Szeptember 30 án engem is leike­restek a jegyzésgyiijtők. Nekem már megvolt a tervem és 1000 forintot je gyeztem, átlagkeresetem két heti ré­szét. Azért jegyeztem, mert kötelessé­gemnek tartom. Két gyermekünk van, egy kisfiú és egy kislány. Sze telnénk könnyebben nevelni őket, mint bennünket neveltek szüléink. Szép terveink vannak. Testvérem, aki Béke-aknán bányász, most vásá­rolt családjával egv hálószobabútort. Mi is szeretnénk venni, mégpedig hamarosan. Kormányunk gondosko­dása folytán a bútor ára is átlag 20 százalékkal csökkent. Egy ötezer fo­rintos hálón annyit takarítok meg, amennyit a negyedik békekölcsönre jegyeztem. De nem sokat érne az én kölcsö- nőm ha rosszul dolgoznék. Ma meg­néztem a verseny táblát: sikerült va- lóraváltani ígéretünket. 116.7 száza­lékra teljesítette brigádom a szep­temberi tervét, szeptember 29 én is 130 százalékot értünfc el. Ezután még iobban igyekszünk. Azon leszünk, hogy a negyedik negyedévben telje­sítményünk tovább növekedjék. Elmondta: PALA1 SÁNDOR aknamélyítö vájár, Komló, gesztenyési akna. Kijavítják a pécsbánvatelepi termelési értekezleten felszínre került hibákat és hiányosságokat Termelési értekezletet tartottak szeptember 29-én a pécsbányatelepi bányászok. Az éjjeles műszakban dolgozók számára tartott értekezle­ten Kolb Vilmos elvtárs, bányames­ter beszámolóját a dolgozók hozzá szólásai követték. A hozzászólók mindegyike arról beszélt: jobb műszaki feltételeket kérnek munkájukhoz. Irzsikovszki József elvtárs, fabekészítő csapatve­zető elmondotta, hogy Páncél Ferenc fejtésébe nem tudják minden eset­ben bekészíteni a fát, mert az nem érkezik meg fentről. Jogosan vetette fel azt is, hogy hanyagul locsolnak a fejtésben és ezért sokszor nagy szénporban kell dolgozniok. A hiba forrósa, hogy kopottak a tömlőcsat- lakozók és szabványuk nem egyfor­ma. Ez a tény egyrészt a lakatosok felületes munkáját mutatja, másrészt azt követeli, hogy sürgősen gondos­kodnia kell az üzemvezetőségnek a csatlakozók' pótlásáról. Halbich Fe­renc, a Parragi-fejtés fabekészítő csapatvezetője ugyancsak a hiányos műszaki feltételekről beszélt. Náluk mindenegyes esetben nehézséget okoz a tömlő átépítése, mert az alap­vágaton — a csőlakatos osztály dol­gozóinak hibájából — nincs szelep és nem tudják a levegőt lezárni. A dolgozók bírálatára helyesen reagáltak a műszaki vezetők. Kolb Vilmos elvtárs azonnal beszélt Brück ner János fakészítő felvigyázóval és figyelmeztette a hiányosságokra. A termelési értekezlet résztvevőinek javasolta: takarékoskodjanak jobban a bányafával,’ ne hagyjanak heverni, elveszni egyetlen darabot sem és gyorsítsák meg a fakocsik fordulóját. Ugyancsak ígéretet tett arra, hogy a csőlakatosokkal egy-két napon belül kijavítják a felvetett hiányosságokat, és a következő fenntartó műszakban már kijavítják a Parragi fejtés lég­vágatán is a vasutat. Az értekezlet pozitívuma volt, hogy a dolgozók bátran elmondták a hiá­nyosságokat, de komoly hiba, hogy az értekezleten a dolgozóknak csak egy töredéke vett részt. Ha a szak- szervezet máskor termelési értekez­letet tart, azt jól készítse elő, érte­sítsenek minden dolgozót és biztosít­sák, hogy nagyobb legyen a résztve­vők létszáma. Gyors javítással csökkentik a kocsiforduló idejét a Műszaki Kocsihivatal dolgozói Nemrég alakult meg Pécsett a Műszaki Kocsihivatal, amelynek Vincze Karoly elvíárs lett a veze­tője. A műszaki kocsihivatal dolgo­zóinak feladata, hogy gyors kocsi- javítással segítsék a vasúti forga­lom meggyorsítását. Ennek érdeké­ben létesítettek Pécsbányarendezőn is kocsijavító részleget. Azóta be­vezették a vágányok közötti javí­tást, ami nagymértékben csökken­tette a kocsiforduló idejét. — Szeptember 26-án 29 olyan ko­csit javítottunk meg vágányok kö­zött, amelyek javítását azelőtt csak műhelyben végeztük. Ezzel a mód­szerrel a 48 órás „beállítási", illet­ve javítási időt 4—5 órára csökken­tettük. Az előszállítások megindulá­sa óta 1130 kocsit javítottunk meg rövidített időtartam alatt. „vágá­nyok között" — mondja Vincze Ká­roly elvtárs. A műszaki kocsihivatal dolgozói* megértik a kocsiforduló meggyor­sítása és az áruk gyors továbbítá- ásának jelentőségét. Főleg arra fordítanak nagy gondot, hogy a pé­csi feketeszén időben kerüljön ren­deltetési helyére. Jó munkájával kü­lönösen kitűnik Lakner Imre asz­talos, aki 145 és Ferenczi Janos lakatos, aki 128 százalékos átlagtel­jesítményt ér el. Nehezíti a dolgo­zók munkáját, csökkenti a kocsik jobb kihasználását és növeli a ko­csiforduló idejét az. hogy a szénbá­nya egyenlőtlenül rakja meg a ko­csikat és a rakomány igazgatása vé­gett, ezeket a kocsikat ki kell „so­rozni". A bánya igazgatósága ha megszüntetné ezt a hibát, jobban se­gítené a vasutasok munkáját. Jól dolgoznak a pécsi műszaki ko­csihivatal javító műhelyeiben is. — [II. negyedévi kocsijavítási tervü­ket már augusztus 26-án befejezték ás a IV. negyedévi tervet is hama­rosan teljesíteni fogják. A jó eredmények mellett van­nak hibák is. Nem a javítók mun­kájában, hanem az anyagellátásban. Ütközők és különböző csavarok hiá­nya hátráltatja a munkát, mert az Anyagellátási Igazgatóságnál hiába sürgetik az anyagokat. A műszaki kocsihlvatal dolgozói ió munkát végeznek és azt akarnak fovábbra is végezni az őszi forga- >om sikere érdekében. Várnai László tudósító Vasútigazgatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom