Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-01 / 230. szám
DUNÁNTÚLI VILÄO PAOlCTARJAtE6YMÜ13CTEK! A MAI SIAMBAN: A szovjet kormány jegyzéke Franciaország, Anglia és áz Egyesült Államok kormányához á külügyminiszterek tanácskozásának összehívásáról (2. o.) — Hozzászólások a termelőszövetkezetek és gépállomások vezetőinek és élenjáró dolgozóinak III. megyei tanácskozásán (3. o.) — Kijavítják a pécsbáhyatelepi termelési értekezleten felszínre került hibákat és hiányosságokat (3. o.) — Sztálinváros nyomában (4. o.) V_________________________________________________J AZ MDP B ARANYAM ECYEI PÄ RTBI Z O TTí AC ÁN A K LAPJA ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1953 OKTOBER 1 ■ TtmelcszMczet a dolgozó parasztság jólétének útja A termelőszövetkezeti gazdálkodás ényét a tények ezrei bizonyítják ■gyénkben is. A magasabb termés- ■dméhy, hogy például csak ószi- oálxSl az egyéni gazdálkodók 11.9 zsás átlagtermésével szemben 13.4 izsás átlagot értek el termelőszö- Itkezeteinkben, a magasabb jövede- fn, hogy például József Lajos elvre, a lánycsóki Csillag tsz tagja iyedtil ebben az évben eddig több, int 10 ezer forint értékű terményt iresett, hogy számos tsz-ben, mint ildául a magyarteleki Gerő Ernő * tagjai 45—50—60 q terményt ttek haza az előleg kiosztásakor — Í tid azt bizonyítja, hogy termelő- ívetkezetben gazdálkodni jobb, ^edelmezőbb és különösen ott érdesül a termelőszövetkezeti gaz- Mkodás minden előnye, ahol a lévőségeket jól kihasználják és szak- érűen, jól gazdálkodnak. Az ezévi noés, az ezévi' munka nagyobb kdeimet biztosított a termelöszö- tkezetek dolgozóinak, amelyhez 6g nagyban hozzájárultak a korány messzemenő intézkedései. Jelentősek azok az eredmények, telyeket a megye termelőszövetke- elben dolgozó parasztok az elmúlt 1 év alatt elértek úgy a gazdál- dás, mint a tagság jólétének meg- ‘‘ mtése területén. Erről számot btt a szombaton megtartott meri értekezlet is, de megmutatta azt i rogy az eddigi eredményeiken túl l’yen hatalmas lehetőségek vannak közös gazdálkodás fejlesztése, a [Ság jólétének emelése területén. Idául a beremendi Dózsa tsz-ben k pénzből 10 forinttal lehet emelsz egy mrpkaeyjreéfi’-e. iutó.érté- , ha kihasználják a lehetősége- , az öntözéses gazdálkodást, a ft észetet és a tsz előtt álló többi, jövedelmezőség emelésére igen jó teímat. A magyarteleki Gerő Ernő i-ben már cselekedtek is, olyan feldolgozó üzemet létesítettek és tszerűsítenek. amely lehetővé te- hogy minden hónapban 10 foot osszanak ki egy-egy munka- őségre. De számos felszólaló — I a mohácsszigeti Vörös Fény tsg onómusa, Balázs János elvtárs, lomogyhórságyi Vörös Sugár tsz ttitkára, Liszkai Imre elvtárs és g sokan — azokról a hatalmas -■tőségekről is beszéltek, amelyek ^ormány intézkedései nyomán az lig soha nem látott, bőséget és tét teremtik meg. ha jól dolgoz- £ és jól élnek a nagyüzemi gaz- l.odás nyújtotta előnyökkel. a megyei tanácskozáson felszólaló elnökök és tsz tagok szavaiból csendült ki, hogy a hibák kija- isával, jobb munkával, a kezdeti lézségek leküzdésével a termelő- vetkezeteket bőven termő, jól jö- .el néző gazdaságokká teszik, amely idén tagnak a jólét forrása lesz gondtalan, boldog életet biztosít. • z minden lehetőség megvan. Vez minden segítséget megadott megad a továbbiakban is pártunk kormányunk. I termelőszövetkezeti gazdálkodás Vyeit, a szebb életet, a nagyobb kdeimet az elmúlt hetekben is tilos egyénileg gazdálkodó dolgozó 'ászt felismerte és úgy határozott, ?y bár messzemenően segíti állunk az egyénileg gazdálkodókat, hiúkra is kedvezményeket biztoÍ mégis a társasgazdálkodás útját sztják, mert így nagyobb lehető- t látják saját jólétük megteremnek. A hetvehelyi Sztálin tsz-be, íjpetrel tsz-be, a kisnyárádi Uj Inal tsz-be, a szajki Úttörőbe, a ibereki Béké-be, a nagydobszai "ös Csillag-ba és számos más ter- Őszövetkezetbe 2—3—4—5—6 csb- kérte felvételét, vagy jelentették hogy a gazdasági év végén belép- 1 a termelőszövetkezetbe. Ezek az belépők, vagy belépni szándéko- helyesen felismerték, hogy egyé- gazdá’kodásukkal soha nem érik Ízt a Jövedelmet, amit elértek és inpk a termelőszövetkezetek tag- belátták, hogy előbb-utóbb. ha &bbra is a maguk kis parcelláján fcoznak és maguk viselik a gaz- kodás minden gondját, esetleges Át, messze elmaradnak jólétben a •helőszövetkezetek tagjai mögött, (ségtelenül helyes ezeknek a csaliknak a választása, elhatározása és helyes mindazoknak a megváltozott véleménye is, akik az utóbbi napokban elálltak kilépési szándékuktól és úgy döntöttek, hogy tagjai maradnak a tsz-nek, nem lépnek ki éppen most, amikor már a kezdeti nehézségek zömén túljutottak, megindultak a jólét útján, amikor a párt és a kormány minden eddiginél messzebbmenő segítséget ad. A ká- tolyi December 21-ben 8 család, a nagykozári tsz-ben 3 és még számos helyen, helyenként 2—3—5—7 család változtatta meg véleményét és marad továbbra is tagja a termelőszövetkezetnek. Az új belépők, a véleményüket helyes irányba megváltoztatottak mellett vannak még olyanok is, akik nem jutottak el addig, hogy helyesen, minden oldalról számot vetettek volna szándékukról. Még számosán azt hajtogatják a megye termelőszövetkezeteiben, hogy kilépnek. A cselekvés miértjére azonban alig-aüg tudnak elfogadható választ adni, legtöbbször azt hangoztatják, hogy egyénileg akarnak gazdálkodni tovább. Ebben természetesen senki nem gátolja meg őket, de kötelesség felvilágosító, intő szóval feléjük fordulni, mert senki másnak nem ártanak, mint saját maguknak. „A párholdas parcellán a nehéz munkával is, az időjárás viszontagságaival is, az elemi csapásokkal is minden gazdának egymagában kell küszködni. A szövetkezetben a sok család és a nagy- gazdaság erejével meg tudnak küzdeni minden nehézséggel. Egyéni gazdálkodó maga veszi magára a termelés minden gondját-baját. Meg dögllk egy tehene — hosszú ideig megérzi. Eey rossz termés úsrv tönkreteszi, hogy csak nehezen tud talpra állni“ — mondotta Nagy Imre elv- társ, a bécsmegyei termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak értekezletén, Az ingadozók, kilépni szándékozók felvilágosítása, meggyőzése ezekben a napokban minden kommunista, minden a termelőszövetkezet ügye mellett szilárdan álló tag kötelessége. Kormányunk programmjának alapvető célkitűzése a dolgozó nép életszínvonalának emelése. Éppen ezért nem mindegy és nem lehet mindegy e^v szilárd tsz-tagnak sem, hogy magára hagyja-e gondjaiban, ingadozó, kilépni akaró társát, vagy oda áll mellé, megfogja kezét és visszatéríti a helyes útra, amely valóban biztosítja már most a gondtalanabb, gazdagabb életet. A jószándéku, a közös és egyéni gazdálkodás között ingadozókat mindenütt meg kell győzni elhatározásuk helytelenségéről. de ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy vannak olyan elemek is, akik vagy befurakodva a csoportba, vagy a szövetkezeten kívülről a közös vagyon széthordásá- ra, elherdálására akarnak biztatni néhány gyenge jellemű emberi. Az Ilyet természetesen nem lehet tűrni sehol és a legkisebb próbálkozásra is kemény kézzel kell lecsapni. Aki kezet próbál emelni a közös vagyonra és akár egy szalmaszálat is el akar tulajdonítani, arra törvény teljes szigora sújt le. mert a szövetkezet vagyona nem Csáki szalmája, az a törvény védelme alatt áll. Legyenek tehát éberek a termelőszövetkezetek mellett szilárdan álló dolgozók, nyugodtak lehetnek abban, hogy helyes útjukon pártunk és kormányunk, minden erejével támogatja őket. Napjainkban harc folyik és eredményes harc a termelőszövetkezetek megszilárdításáért és e harc egyik legfontosabb feladata az őszi vetés meggyorsítása. Ne várjanak a tsz tagok a vetéssel, mint Gövcsönyben és még néhány helyen. Az idő kedvez, vetni kell, mert e fontos munkának elhanyagolása, elhúzódása érzékeny károkat okoz minden tagnak, akár a termelőszövetkezetben akar tovább ra is gazdálkodni, akár egyénile- próbálja meg a földművelő munkát Az ingadozók meggyőzése, a közös vagyont elherdálni akaró leleplezése, megbüntetése mellett elsőrendű feladat: vetni, vetni, vetni, vetni — mert a virágzó jólét útján ez most az első lépés, amit a jövő évi bő termés érdekében meg kell tenni, minden termelőszövetkezetnek. A TERMELŐSZÖVETKEZETEKÉRT, AZ ŐSZI MUNKÁKÉRT Uj belépők a szentlői-inci Úttörő tsz-be Őszi munkákkal Megyénkben egyre több egyénileg gazdálkodó paraszt győződik meg arról, hogy igazi boldogulását csak a nagyüzemi gazdálkodásban találja meg. Meggyőzőek azok a számok, amelyek arról beszélnek, hogy a termelőszövetkezetek tagjai ezév- ben is több jövedelmet értek el, mint az egyénileg gazdálkodók. A több jövedelem, pártunk és kormányunk fokozott segítsége, magasabb életA raentlőrinc! Úttörő termc-lőszö- letitezeiberi ,U i’Unú.t év us>é . is korán a földbe tét'.ék a magvakat, aminek eredmenye, hogy a holdanként! átlagtermésük búzából 18, árpából 19 mázsa volt. Ehhez nagyban hozzájárult az is. hogy kereszt- sorosán vetették az őszieket. A termelőszövetkeze;, tagjai úgy határozlak, hogy a korai, keresztsoszínvonalat biztosit a tsz-ek tagjainak. A nagyüzemi gazdálkodás útját választották Szentlőrincen Szentes János és Varasdi Istvánná egyénileg gazdálkodó parasztok is, akik a szentlőrinci Úttörő tsz-be kérték felvételüket. A közgyűlés elfogadta kérelmüket és október 1-től Szentes János negyedmagával, Varasdi Istvánná másodmagával megkezdte a munkát a tsz-ben. ros vetéssel az ezévihe* hasonló Jó eredményt .»karnak elérni jövőre Az elmiúU héten befejezték a 20 hold bfborhere, a 10 hold.őszi takarmány keverék, a lő hold rom és 51 hoki ősziárpa vetését amelynek több, mint 80 százalékát keresztsoroean ve tették el. Ezen a héten megkezdték a búza vetését is, kedden 20 hold ószibúzát vetettek el keresztsoroean. a tsz megszilárdításáért A személyi Makarenko tsz dolgozói nagy örömmel fogadták s kormány programmját, a Programm után megjelent kormányintézkedéseket és elhatározták, hogy még szilárdabban állnak a nagyüzemi gazdálkodás mellett. A szilírd elhatározás és a jó munka eredménye, hogy ősziárpa vetési tervüket 100 százalékra teljesítették és határidő előtt befejezik a búza vetését is. hogy jövőre bő termést arathassanak. A termelőszövetkezet tagjai már eddig meggyőződtek arról, hogv a boldog életet csak a nagyüzemi gazdálkodás biztosítja. Ezévben is például Peteráez István búzabtól Itt mázsát, Uzon Mihály pedig 13 má zsát kapott. Sarosácz János három tagú családjával 24 mázsa búzát é« 8 mázsa árpát szállított haza. Most a kormány intézkedései nyomán méginká'bb meggyőződtek arról, hogy csak a tsz-ben folytatódó munka biztosítja a további felemel kedést. Ennek érdekében végzik el időben az őszi munkákat. Lukács Mihály községi tanácselnök. | i * A napokban tartott gyfNtsen stő- vetkezetünk tagjai lelkesedéssel fogadták azokat az újabb kedvezménye, hét, amelyeket pártunk Központi Vesetőségének a begyűjtésről hozott réaitirozata szót* tt meg A tagok meg fogadták, hogy olyan lendülettel vég. tik az fízzi munkákat, hogy az elmar raddst — ami az utóbbi időben történt, — rövidesen helyrehozták és minden őszi vetési határidőre élvé- (fZttenek. Jelenleg a vetést, tOózétt éz mély szán lázi végezzük, KÖDÖK SAIfDORltt az éjpetrat Dózsa tsz tarja, BEFEJEZTÉK AZ ÁRPA VETÉST, A ROZSOT É» BÚZÁT VETIK KÖBLÉNY KÖZSÉG DOLGOZÓI Köblény község dolgozói • Vor* meny nagy segítsége láttán lelkesen végzik az őszi munkákat. Az ősziárpa vetését befejezték és a rom, búza vetését végzik. A Kárasz községgel folyó párosversettyben a mi községünk vezet, A betakarítási munkákban is szép eredményt ért ei községünk dolgozó parasztsága. A kukorica betakarítása a befejeződött. Deák István tanácselnök Pápai Mihály egyénileg dolgozó paraszt Bő termést szüretelnek a monvoródi tsz tagjai — emelkedik jövedelmük Messzire hallatszik a lányok kacagása a falu alatt húzódó mintegy S0 holdas szölötáblán. A Molnár brigád tagjai, öregek, fiatalok — mintegy negyvenen — vidám hangulatban szü retelik a szőlőt. Közben arról beszélgetnek, hogy mit vesznek abból a pénzből ami a beadáson lelül megmaradó 500 hektoliter borért kapnak.’ Mészáros bereite elnök rövid. számítást végez: Ha 10 hektó lesz az átlagtermés, akkor 500 ezer lórim kerül szétosztásra. Ha minden tagnak egyformán 200 munkaegysége lenne, akkor csak a bor árából 2080 torint futna egv személyre, A számítás óvatos, hisz ahoi leszedték a szőlőt. — több mint 12 hektó átlagtermést adott és lesz olyan rész i*. ahol 20 hektót szüretelnek. A szüretelek, a tsz tagjai boldógan gondolnak arra, hogy a szőlő megérte az egész évi fáradságot, mert jól tizet és Tamás Lajos is — akt ősszel meg akar válni a tsítől — gondolkodóba esik, hogy végrehajt, sae elhatározását. A szépen fövedehnnő gazdaságot nem Jcőny- nyá otthagyni és áfra kezdeni a régit, a nehezebbet. A szederkényi és mártó kéméndt lermelősző- vetkezetelcnejr igyskez n: kell, ha be akarják hozni a monyoródtok előnyét a mustbeadásban, mert ezzel is igye kérnék hogy n„ csak a jövedelemben, hanem a kötelezettség teljesítésében iK szép eredményeket érjenek el. t KOVÁCS gyula borbegyüjtési felelős. Nem lépek ki a termelőszövetkezetből Az egyhdzasharasztí ,,Harc a jobblététC termelőszövetkezetnek 4 éve vagyok tagja. Nagy Imre elvtárs beszéde után úgy határoztam, hogy kilépek a termelőszövetkezetből — jobb lesz egyénileg gazdálkodni. Később felszólítást kaptam, hogy mint rokkant, akarok e ismét iparengedélyt. Ekkor gondolkodni kezdtem, papírt, ceruzát vettem elő, hogy mennyi fövedelmem von a szövetkezetben, — érdemet-e kilépni. Van 401 munkaegységem■ Egy munkaegységre 3.25 kiló búza, 1'kUó árpa. 1 kiló napraforgó 75 deka burgonya „ jövedelem és 800 forintot kaptam. A terményt átszámítottam pénzre, ami egy hónapra 1000 tapint jövedelmet jelent. Bárhogy ezámítga ttom, ha' visszatérek a kaptafához, nem fesz ilyen jövedelmem. Ezután a kedvezményeket számítgattam, amelyek még ezután éreztetik hatásukat, nem kell a háztáji tehén után tejet beadni. a kormányprogramm óta 12 kiló húst Is kaptam a tsz-ben és így tovább. Végül is arra az elhatározásra futottam, hogy nem lépek ki a termelőszövetkezetből. Ez akkor váH bennem szilárddá, amikor a termriőszövetkeietek és gépállomások dolgozóinak országos tanácskotása lésajlott. Ott határozatot hoztak a termelőszövetkezeti gazdálkodás fő' vedelmezöbbé tételére. Most rajtunk a sor hogy ezt végrehajtsuk. ' EImond/aKATONA JÓZSEP tsz-tag. Befejezték az ősziárpa és a rozs vetését, megkezdték a búza vetését a szent lőrinci Úttörő termelőszövetkezet tagjai Lelkes békekölcsönjegyzés a Pécsi Bőrgyárban Reggel hat óra van. A Pécsi Bőrgyár udvarán pattogó indulók hallatszanak, s a dolgozók vidáman dúdolják hozzá a szöveget. Az anyagraktárban lelkesen folyik a békekölcsönjegyzés. Negyedóra alatt nyolc dolgozó 3000 forintot jegyez. A meszesműhelyben 7 óra 25 perckor mér 9.080 forintot jegyeztek a dolgozók. Béke- fi József, aki havonta átlag 1000, illetve 1000 forinton felül keres — teljes havi fizetését akarta jegyezni.de csak 500 forintot fogadtak el tőle. — Tegnap este — mondotta —, hallgattam Nagy Imre elvtárs beszédét és abból is megértettem azt, hogy ebben az országban minden a dolgozók érdekében történik. Ezt saját magamon is éreztem, mert azelőtt egy szoba- konyhás lakásban hatan laktunk, egy évvel ezelőtt pedig népi demokráciánk kétszoba- konyhá-s lakáshoz Juttatott. Tavaly és idén Hévízen szakszervezeti üdültetésben részesültem. Mindezt most azzal viszonzom, hogy a termelésből kiveszem részemet és a mostani békekölcsönjegyzésben is példát mutatok. Farkas József, a meszesműhely legfiatalabb dolgozója. Mindössze 18 éves, mint ipari tanuló, nemrég szabadult. 800 forintos fizetése mellett 150 forintot jegyzett. — Azért jegyeztem szívesen, — mondotta, — mert tudom, hogy ezzel népgazdaságunkat segítem. Szívesen adom a pénzt, mert én magam is tovább akarok tanulni, könyvelői tanfolyamra jelentkeznem. Szüleim 1950 óta a véméndl „Uj Alkotmány“ tszcs-ben dolgoznak. Azt üzenem, hogy a termelés és a békekölcsönjegyzés területén kövessék a városi üzemi dolgozói: példáját. Mér a déle lóit! érákban tÜbbazásezer iorinlot («gyeeieb U komiéi bányászon A Komlói Szénbányászati Tröszt I; IL HL IV. és V-ö« üzemének dolgozó# szeptember harmiincadi- kán .reggel az elsők közt kezdték meg a békék öloson jegyzést Délelőtt 11 óráig már többszázezer forintot jegyeztek. Az I. üzem dolgozói közül 66-sn jegyeztek délelőtt 11 óráig *7 800 forintot. A II. üzem elsők közt jegyző 71 dolgozója 99100 forintot jegyzett. A III, üzemben 9* fő 808bO forintos jegyzését számolták össze eddig az időpontig, a IV. üzem lét dolgozója 95.650 forintot adott kölcsön áramunknak. Az V. üzemben 2)8 dolgozó 126.800 forintot jegyzett szeptember 50-án délelőtt 11 óráig, a jegyzésgyűjtés azután tovább folyt. A dolgozók kétheti fizetésüket jegyezték. Bugyik Gyula vájár 1550, Fitos Nándor vájár 1000, Dénes János vájár 1800. Bodis András vájár 2.000 forintot adott kölcsönképpen államunknak.
