Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-11 / 213. szám

4 N Ä P L 6 1953 SZEPTEMBER II A sellyei járási ku’iilrliáz Sellyén, több, mint százezer forintos be­ruházással ebben az évben készült el a .já­rási kultúrház. Szépen berendezett helyiségei, a hatalmas előadóte­rem, a gazdag felszere­lés államunk gondos­kodásáról tanúskodnak. A kultúrház feladata kettős: irányítani a já­rási székhely, s ugyan­akkor az egész járás kultúrmunkáját is. A járás kultúrmun- kájának irányításában a sellyeiek szép ered­ményeket értek el. amit az is bizonyít, hogy a beremendi kultúrott­hon felhívása nyomén megindult versenyben a negyedik helyen vé­geztek’ és 2000 forint jutalmat kaptak. A kultúragitációs brigá­dok rendszeresen jár­tak élenjáró dolgozó­kat köszönteni béke­házakat avatni. Gyako­ri vendégek voltak a kultúrház aktívái a dolgozó parasztok há­zainál, ahol diavetíté­seket tartottak. Még arra is bőven jutott idő, hogy a járás köz­ségeibe ellátogassanak csereműsort adni. Meg ismerték a kultúrház csoportiait Királyegy­háza, Csányoszró, Ma­gyartelek, Magyarmecs ke és Kisasszonyfa dől gozó parasztjai. Felföldi József igaz­gató és Raposa Imre művészeti előadó ma­guk is gyakran jártak vidékre, ahol segítettek a kultúrotthon igazga­tóknak, tanácsaikkal látták el őket. Havon­ta ..kultúrotthon hír- adó"-t készítettek, me­lyet a kultúrotthon igazgatók részére küld­tek meg. A híradón ke­resztül dicsérték a jól dolgozókat, bírálták a lemaradókat, tanácso­kat adtak, tapasztala­tokat közöltek. Több iólműködő szakkörről is beszámolnak a sely- lyeiek jelentései, így a jobb szakkörök közé tartozik a zenekör. a fotó szakkör, termé­szettudományi szak­kör, melyeknek Szilá­gyi Dezső, illetve Kö- vy László a vezetőjük. A járás területén te­hát komoly eredménye két értek el, a járási székhelynek, Sellyének a népművelési munká­ját azonban eléggé el­hanyagolták. A járási kultúrház egyik főfel­adata a dolgozók szó­rakozásának biztosítá­sa. A dolgozók szabad idejükben szívesen lá­togatnák a zeneszótól hangos kerthelyiséget, ezért gondoskodjék a kultúrház vezetősége munkában elfáradt dől gozók szórakoztatásá­ról. Gyakrabban ren­dezzenek műsoros es­teket, színdarabokat, nagyobbszabásu bálo­kat. A rendezvények „száműzése“, eredmé­nyezi, hogy bevételi tervét a kultúrház nem teljesíti. Fel kell azt a téves sellyei né­zetet számolni, hogy „a kultúrház azért van, hogy ott minden ren­dezvény ingyen le­gyen". A jó előadáso­kat, színdarabokat, amint azt az elmúlt évek tapasztalatai iga­zolják. a sellyei dolgo­zók szívesen látogat­ják. Azonban bírálatuk teljesen jogos, amikor azt mondják, hogy a kultúrháztól sokkal töb bet várnak. Nincs minden rend­ben a kultúrház veze­tése körül sem. A kul­túrház igazgatója — Felföldi elvtárs — min dent maga akar elvé­gezni. Nem dolgozik a kultúrház vezetősége, mely papíron 21 főből áll. A magárahagyott igazgató és művészeti előadó természetesen nem tud minden mun­kát elvégezni. így for­dult elő. hogy egy ki­állítás, falra való fel­erősítéséhez már a’ já­rási előadóra is szük­ség volt, ahelyett hogy az ilyen aprólékos mun kát az aktívákkal vé­m unkájáról geztetnék el. Változtat­ói kell tehát a vezetés módszerén! Széles ak­tívahálózatot kell ki­építeni, akik az ilyen munkákat szívesen el­végzik. Nem kielégítő a kul­túrház művészeti mun­kája sem. A kultúr- háznak nincs egy erős, nagyobb feladat meg­oldására képes színját­szócsoportja. A veze­tőknek mindenekelőtt a csoport fegyelmét kell megerősíteniök. A színjátszó és tánccso­port tagjainak példát mutatnak a zene-szak­kör tagjai, az „öre­gek“, akik annak elle­nére, hogy valameny- nyien már idősebbek, a szakköri foglalkozá­sokat rendszeresen megtartják. Az utóbbi hónapok­ban alábbhagyott az ismeretterjesztő mun­ka. A járási kultúrház előadói munkaközössé­ge nem működik rend­szeresen. Augusztus hónapban három elő­adáson alig 150 dolgo­zó vett részt. Most, az oktatási negyedév meg kezdése előtt újjá kell szervezni az előadói munkaközösséget, rész­letes tervet kell ré­szükre kidolgozni, hogy a járás székhelyén és a járás területén is — ha erre szükség lesz — az ismeretterjesztő elő adások a kérdés-felelet estek rendszeressé vál­janak. A hibák kijavítására van mód, van lehető­ség. A vezetőség fel­adata, hogy lépésről- lépésre kiküszöbölje azokat. A hiányosságok felszámolása lehetővé teszi, hogy a sellyei járási kultúrház is előbbrevigye a kultúr- forradalmunk ügyét: ..a dolgozók általános műveltségének emelé­sét“ Borjáti József Megyei Tanács Népművelési Osztály kultúrotthon előadó. Porfaicmítanak főbb pécsi utcát Több levél érkezett az elmúlt hó­nap folyamán szerkesztőségünkbe, amelyekben dolgozóink egyes — po­ros-utcák portalanítását kérték az illetékes szervektől. Legutóbb a Pe­tőfi és Tiborc utca lakói kerestek fel bennünket ilyen tárgyú levelek­kel, amelyeket lapunkban le is kö­zöltünk. A dolgozók jogos panaszai­ra a helyi ipar minisztériumából a következő válasz érkezett: „A Pécs, Petőfi-utcaí útépítéssel és útportalan’^ással kapcsolatos pa­naszt a helyszínen megvizsgáltam ás megállapítottam, hogy a szüksé­ges portaianító olaj az Útfenntartó Vállalathoz megérkezett és mind a Petőfi-utca, mind más utcák porta­lanítása a legközelebbi napokban megtörténik. Az út. átitatásos eljá­rással makadám úttá való kiépítése a baranyamegyei tanács 1954. évi költségvetésében szerepel. VARKONYIJÓZSEF osztályvezető." Az ártee/állítás hatása a pécsi kiskereskedelmi vállalatok tükrében A szeptember 6-i nagyszabású ár­leszállítás dolgozó népünk körében határtalan lelkesedést és vásárló­kedvet váltott ki. Szeptember 7-én falun és városban egyaránt elárasz­tották az üzleteket és a dolgozók az árleszállítás következtében pénzükön sokkal több árut vásároltak, mint amennyit egy héttel ezelőtt vehettek volna. Az üzletekben szinte óráról- órára emelkedett a vevők száma és ennek következtében az áruforga­lom is. Az áruforgalom az elmúlt hét hét­főjéhez és keddjéhez viszonyítva — csak a Baranyamegyei Kereskedelmi Iroda hatáskörébe tartozó vállalatok­nál — főleg ipari cikkekben ugrás­szerűen emelkedett. Például: amíg múlt hét hétfőjén 29 000 forint, kedd jén pedig 241.000 forint értékű férfi és női cipőt adtak el, addig az ár- leszállítás után, szeptember 7-én már 170.000-re, 8-án pedig 410.000 forint­ra emelkedett a férfi és női cipők forgalma. Játékáruból augusztus Sí­én 1.600 forint, szeptember 1-én 2.500 forint, az árleszállítás után, szeptem­ber 7-én viszont már 9.600 forint, B-án pedig 8.100 forint volt a forga­tom. Nagy érdeklődés mutatkozott a konfekciós áruk iránt. Amíg a múlt, hét hétfőjén csak 10 Loden-kabát, keddjén pedig 9 fogyott el, addig az árleszállítás után, szeptember 7-én már 34, 8-án 29 darabot adtak el. Női kabátból augusztus 31-én csak 30, szeptember 1-én 18 darabot vá­sároltak, ezzel szemben szeptember 7- én már 61, 8-án pedig 48 darabot vettek az üzletekben. Lényegesen megnövekedett a for­galom az ipari cikkekben is. Amíg augusztus 31-én és szeptember 1-én kerékpárból egyetlen darab sem fo­gyott el, addig az árleszállítá' után, szeptember 7-én és 8-án 5—5 kerék­párt vásároltak a dolgozók. A múlt hét hétfőjén egy, keddjén pedig mind össze 3 tűzhelyet adtak el, szep­tember 7-én már 13, 8-án pedig 19 darabot vettek. Augusztus 31-én rá­dióból 3, szeptember 1-én 4 darabra volt vevő, addig szeptember 7-én 13, 8- án pedig 19 darab rádiót vásárol­tak. Az elmúlt hét hétfőjéhez és kedd­iéhez viszonyítva töltőtollban 200— 320 százalékkal, édességáruban 150— 160 százalékkal emelkedett a forga- om. A nagyszabású árleszállítás kö­vetkeztében a Ruházati Boltban 219 százalékkal, a pécsi Kiskereskedelmi Vállalatnál pedig 114.5 százalékkal volt nagyobb a forgalom, mint az elmúlt hét hétfőjén és keddjén. Ezek a számok önmaguktól beszél­nek és azt bizonyítják, hogy az ár- leszállítás dolgozó népünk életszínvo­nalának emelkedését segítette elő. — Tanácstagok fogadóórái. A Budai 1. pártszervezet helyiségében 11-én, pénteken délután 5—6 óráig Biró Ferenc és Kovács Lajos, a Budai II. pártszervezet helyiségé­ben délután 6—7 óráig Mattenheim Ferencné és Sallósi Károly, a Nagy Jeno-utca 36. szám alatti kerületi irodában délután 6—7 óráig Török Imre tanácstagok fogadóórát tartanak A „C"-V O N AT Az ezervágányú József­városi pályaudvaron nagy a forgalom. Az érkező és induló vonatok zakatolása, jelzősipok éles füttye, irá­nyító hangszórók lármája tölti be a levegőt. A sötétségbe vesző vég­telen síneken a teher­pályaudvarról Dél felé hosszú szerelvényt vontat egy 328-as mozdony. A:ig hagyja el a pályaudvart, felharsan a hangszóróban az időjelző hangja: — A pontos idő: 20 óra 10 perc! Ekkor indult Pécsre a gyorsteher, a „C“ vonat. A fűtő lapátolni kezd, Cseke László mozdonyve­zető több gőzt enged a gépbe és nemsokára het­ven kilométeres sebesség­gel száguld a gyorsteher a csillagos nyárutói éjszaka ban. A „C“ vonat nem új dolog. 1947 óta közlekedik a vidék és a főváros kö­zött. Feladata, hogy bizto­sítsa a zavartalan, g>urs áruellátást, a vidék és a főváros árukapcsolatát. — Vidékről mezőgazdasági ‘■'kkPket és élőállatot szál­lít Pestre. Budapestről pedig gépeket, textilárut és más iparcikkeket hoz. Pontos, menetrendszerinti közlekedése igen fonto9. mert sok esetben ettől függ sok község és vá­ros következő napi áru­ellátása. Bármennyire is igyek­szik a szerelvény személy zete, mégis kétséges a pontos érkezés. Ahogy be­futnak Sárbogárdra, köz­ük Csete Ferenc elvtárs­sal. a vonat vezetőjével, hogy nem mehetnek egye­lőre tovább: — Elvtársak! Szembő! két tehervonat jön. Pest­iétől pedig azonnal itt lesz a személy. Meg kell várni, míg szabad lesz a pálya. —■ De nekünk ... Csete elvtárs nem so­káig gondolkozik, megbe­széli társaival és már ja­vasolja is: — Mellékvágányra ál­lunk. Ha befut a két te­her. a személyvonat előtt elmegyünk a szabadpá­lyán. — Rendben van! — egyeznek bele a sárbogár­di ügyeletes vasutasok. A szenrtóivvonat előtt ro­bognak Pécsig és csütör­tökön hajnalban, a me­netrend szerint 5 óra 33 perckor begördül a szt­telvény a pécsi főpálya-* udvarra, ahol már vár­ják a kocsirendezők, ra­kodók, postások, hogy a szélrózsa minden Irányá­ba továbbítsák az értékes árut. — Hát ez sikerült’ — állapítják meg a „C“ vo­naton érkezett elvtársak. — Egy kicsit úgy is le­het mondani, hogy ritka­ság -a pontos érkezés, — szól Krassói József elv­társ, a „C“ vonat áru­kezelője. A forgalmi aka­dályok miatt volt rá eset, hogy délelőtt 10 órakor érkezett meg a szállít­mány. — A7 éjjel is 90 oerces késésünk volt — mondja Csete Ferenc elvtárs. Sá­rosától—Pécsig a rakodás meggyorsításával hoztuk be a késést. Kilencven perc késést nem könnyű helyrehozni egy vonatnál, hiszen a megengedett sebességet nem lehet túllépni. — Megvan azért annak a módja! —- mondják jó­kedvűen a vasutasok és vidáman, frissen, mintha nem is 36 óra nehéz szol­gálat lenne mögöttük, is­mertetik munkamódsze­rüket* ^ Á következő állo­másra előre szoktunk tele­fonálni, megkérdezzük, hogy milyen árut akarnak feladni. Mi már aztán tudjuk, hogyan álljunk meg, melyik kocsi legyen a raktár előtt. Míg a hajnalban érke­zett vasutasok beszélget­nek, a kocsirendezők ügyes kézzel összeállítják a nemsokára induló sze­mélyvonatokat. A rendező mozdony fehér gőzfelhőt lövel a hűvös reggeli le­vegőbe s párafelhöbe bur­kolja a vagonok körül sürgő-forgó vasutasokat, rakodómunkásokat. A ..C“ vonat személyze­te ügyet sem vet a nagy forgalomra. Megszokták már. Nyugodtan beszélget nek tovább Éopen azt tér vezgetik. hogy kihívják versenyre az ország többi „C“ vonatának személy­zetét. — Mert jön a nagy őszi forgalom — mondják az elvtársak, — a verse­nyünkkel tovább bővítjük az eddigi mozga'makat és így hozzájárulunk az őszi forgalom lebonyolításának sikeréhez,,, T. M. Bartusek győzött a magyar kerékpáros | körverseny negyedik napján Szerdán délután érkezett Pécsre a kerékpá­ros körverseny mezőnye. A versenyzők Keszt­helyről 168 kilométer megtevése után érkez­tek a Magyar Szovjet Társaság Janus Pan- noniíusz-utcai székhaza elé. A verseny negyedik napjának győztese Bar­tusek, a Budapesti Honvéd versenyzője volt. Bartusek ezzel a győzelmével már három szakasz győzelmet ért el és jelenleg másfél­perces hátránnyal második helyen áll az összesítésben. A versenyzők élcsoportja, mintegy 15 fő, együtt érkezett Pécs határába, ahol Kis-Dala* a Dózsa versenyzője nyitotta meg a hajrát. Bartusek azonban a háttérből ellcnalhatatlanul tört előre, mintegy négy méteres előnnyel futott át elsőnek a célvo­nalon. Kis-Dala a végén visszaesett és így csak a negyedik helyet szerezte meg, azon­ban a négy nap összesített eredménye alap­ján még mindig az első helyen áll. A versenyzők az éjszakai pihenő után, csütörtökön délelőtt 11 órakor indultak a verseny utolsó szakaszára. A Köztársaság- térről csoportban kerekeztek a Zsolnay-gyár előtti indítóhelyre, ahol pontosan 11 órakor rajtolt a mezőny, hogy délután Budapesten befejezze a versenyt és végérvényesen eldől­jön, hogy ki nyerte az egyéni és ki a csa­patversenyt. Az ötnapos verseny hátait««» feladat elé állította a résztvevőket, de a ne­gyedik nap után sem csökkent a versenyzők harcikedve és hatalmas lelkesedéssel indultak a verseny utolsó szakaszára. A Keszthely—Pécs 168 kilométeres távon egyénileg: 1. Bartusek (Honvéd 1.) 5:25:58 (30.822 ínéteres óraátlag),'2. Sere (Dózsa f;.) 5.26:39, 3. Urbán (Vasas II.) 5:26:40, 4. Kis- Dala (Dózsa I.) 5:26:40, 5. Simó (Dózsa 111*) 5:36.40, 6. Török (Ifjúsági II. 5:26:40. A 77 induló közül 75 befutott a célba. Csapatver­senyben: 1. Vasas II. (Kaizer, Urbán, Wind) 16:20:14, 2. Vörös Lobogó I. (Bencze, Látó, Wist) 16:20:14, 3. Honvéd I. (Albert, Bartu­sek, Kozsik) 16:22:03. A négy nap összesített eredménye egyéni­leg: 1. Kis-Dala 21:20:07, 2. Bartusek 21:21:45, 3. Bencze 21:23:43. 4. Holényi 21:24:41. Csapatban: 1. Dózsa I. (Kis-Dala, ötvös, Sere, Sipos) 64:27:00, 2. Vörös Lobogó 1. (Bencze, Cserenánvi, Látó, Wist) 64:27:31. 3. Szikra (Kiss, Nyakas, Sipos, Vida) 64:39:59, 4. Honvéd I. 64:41:00. A Népstadionban rendezik meg a magyar-svéd atlétikai viadalt Szombat-vasárnap Budapesten a Népsta­dionban rendezik meg a magyar—svéd uemze- tok közötti atlétikai viadalt. Magyarország és Svédország válogatott atlétái eddig nyolc alkalommal találkoztak egymással. Minden alkalommal a svédek bizonyultak erősebb­nek. A magyar atlétika a legutóbbi időkben igen sokat fejlődött. Versenyzőink nem egy nemzetközi versenyen bizonyították be, hogy Európa legjobbjai közé tartoznak. A svéd válogatott rendelkezik a Szovjetunió után Európában a legerősebb csapattal. Legutóbb Angliát győzték le a svédek. A most szom­bat-vasárnap sorrakerülő magyar—svéd atlé­tikai viadal egyik érdekessége lesz, hogy a mostani viadal lesz az első olyan versenye a két ország atlétáinak, mikor a női és a férfi válogatott csapatok együttesen lépnek pályára. Az első magyar—svéd atlétikai viadalt 1914-ben Budapesten tartották meg. Ezen a versenyen Svédország hét, Magyarország hat győzeltnet aratott. Atlétikánk ekkor európai ^elsőségre tört, de az első imperialista világháború hamar szétoszlatta reményeinket. A ml^dik svéd—magyar viadal színhelye pgyaticsak Budapest volt. A pontversenyből a svédek kerültek ki győztesen 76:43 arány­ban. A magyar csapatban először versenyzett Várszegi József, aki a gerely vetésben 67 mé­ter 15 centiméterrel aratott győzelmet. A ver­senynél súlyos rendezési hibák voltak. A súlygolyó negyedkilóval könnyebb volt, így Darányi 15.83-as dobását nem lehetett csúcs­nak hitelesíteni. A váltót koromsötétben fu­tották le, a közönség hatalmas tüntetést ren­dezett a rendezőség ellen. Berlinben az öt nemzet versengte kereté­ben 1935-ben Svédország ismét legyőzte a magyar csapatot. Érdekessége volt az akkori versenynek, hogy Sir József a jelenlegi álla­mi edző 100 és 200 méteren kettős győzelmet aratott. 1955-ben Stockholmban újabb ma­gyar—svéd viadal volt, melyet a svédek 94:68 arányban nyertek meg. A magyar atlé­ták összesen öt egyéni győzelmet arattak. Az egyik győztes Bódossy dr volt. aki ma­gasugrásban 193 centiméterrel győzött, isii­ben az ötödik svéd—magyar viadalt Buda­pesten rendezték. Itt arattuk eddigi legtöbb győzelmünket, számszerűit hetet. A svédek is hét számban nyertek. A küzdelem Igen heves volt és a pontversenyből a svédek mindössze nyolc pontkülönbséggel kerültek ki győztesen. Gőterborgban került sorra 1941-ben a hatodik svéd—magyar viadal. Ezen a versenyen az akkor még ifjúsági sorban lévő és ma is versenyző Csányi György szereplése keltet feltűnést Csányi első nagy versenyén három győzelmet ara­tott. A verseny másik érdekessége Németh Imre első szereplése volt, aki a kalapács- vetésben negyedik lett a négvfőnyi mezőny ben 47.78-as dobásával. Pompás győzelmet aratott Csapiár András 1000 méteren. A. pont­versenyt különben a svédek 122:81 arányban nyerték meg. 1^52-ben Budapesten volt a hetedik és 1943- ban Stockholmban volt a nyolcadik svéd- magyar nemzetek közötti atlétikai verseny. A budapesti versenyen elindult Gunder Hágg, az akkori világrekorder, aki az 1500 méteres síkfutásban 3:50.6-os idővel győzött. A magyar atléták mindössze négy győzelmet szereztek. A svédek itt már nagy fölényben voltak a fasizálódott magyar állapotok kö­vetkeztében gyengülőfélben lévő válogatott­jaink ellen. Stockholmban a két nemzet utolsó versenyen méginkabb kiütközött az a körülmény, hogy Magyarország hadviselő, Svédország pedig békében élő állam volt. A magyarok ekkor öt győzelmet arattak. * pontversenyt a svédek 95:6? arányban nyer­ték. A mostani viadalon van mit törleszteni atlétáinknak. A svédeknek most is nagyobb esélyük van a győzelem megszerzésére, a magyar atléták azonban kiélezetté tehetik a küzdelmet. Válogatott csapatunkban szerepel Lippay Antal és Solymossy Egon, városunk két kiváló atlétája is. Mindketten jó formá­ban vannak, könnyen előfordulhat az, hogy legközelebb két új országos csúcsról számol- I hatunk be, melyet Lippav és Solvmossy ért ■ el a budapesti nagy atlétikai versenyen. * Természetjárás! A Lendület SK., a Vö­rös Lobogó SK., a Spartakusz SK. és a Va­sas SK. Természetjáró szakosztályai a szak. szervezeti sportköri csapat-terepveweny-ei- ket folyó hó 13-án tartják a Mecseken. Ta­lálkozás az Orvos-Egészségügyi Szakszerve­zetben, Széchenyi-tér 16. sz. L em. az első csoportnak vasárnap reggel 6 órakor, a má­sodik C'Oportnak fél 7 órakor. * Szombaton este 8 órai kezdettel a Pécsi Vörös Meteor SK családi estet rendez a Jó- zsef-utra 15. szám alatti helyiségében. A rendezőség a pécsi sportbarátokat ezennel meghívja. V; Haladás—Vasas II. Bányász <6:0 Í4.0>. Vasas II. 200 néző, vezette: Rolléder. A szerdán lejátszott megyebajnoki mérkőzésen végig nyomasztó fölényben játszott a formá- balendült Haladás. Pécsre érteni a békéscsabai népi együttes Vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Tiszti Klubban fellép a békéscsabai 100 tagú népi együttes. Magyar, ro­mán és szlovák népdalokkal, tán­cokkal és zenével szerepelnek. Belépődíj 2 forint, jegyelővétel a Tiszti Klubban. HÍR Ilii PÉNTEK, SZEPTEMBER 11 ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK. 10/3. sz. gyógyszertár, Széchenyitér 5. Telefon: 29-81. 10/8. sz. gyógyszer- tár, Kossuth Lajos u. 81. Telefon: 23-94, 10/12 sz. gyógyszertár, Doktor S. u. 17. Telefon: 13-53. — NÉVNAP: Jácint. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: Várható időjárás péntek estig: felhő­átvonulások, többfelé esővel, néhány helyen zivatarral. Élénkebb nyugati­északnyugati szél, a hőmérséklet csökken. Várható hőmérsékleti érté­kek az ország területére: pénteken reggel 11—14, délben 20—23 fok között. — Helyreigazítás. A „Dunántúli Napló" szeptember 9-i számában ..Mi újság Baranyában?" c. rovat­ban hír jelent meg, amely közölte, hogy a pécsi Kossuth Lajos utcai Csemegeboltban a galagonya- és som bor literenként 8 forintos árban kap ható. A hír közlésével Pusztai Jó­zsef, a lap munkatársa hibát köve­tett el, mert a galagonya- és som­bor nem literenként, hanem fé 1 li­terenként kapható 8 forintos árban a pécsi Csemegeboltban. HOL MŰVELŐDJÜNK, HOL SZÓRAKOZZUNK? MOZI Kossuth: Nevess velünk Magyar film (lél 5. fél 7. 9 érakor). Parit: Boldogság madara. Szovjet film. (6, fél 9 órakor) Petőfi: Kéi úi. Magvartil beszélő szovjet film (fél 3, fél 7. 9 órakor.) A PANULAS mellett biztosítjuk gyerme« keinknek a szórakozást Vásároljunk szebb- nél-szrbb szórakoztató és tanuló Játékokat a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban« A Pécsi Rádió mai műsora A Pécsi Rádió a 223.8 méteres hul­lámhosszon sugározza műsorát. 18.40: Délszláv műsor. 19.00: Kezdődik a magyarnyelvű adás. Ismerkedjünk'megyénkkel — Gye- nis József elbeszélése. Hírek az Uj Komlóról. Az elzsibbadt szénkombájn — Gá­bor Balázs szatirikus írása. Szüreti bálra készülődnek Iván- dárdán. Egy nap a szajki földművesszö­vetkezetnél. Kolbászos bableves — Garami László elbeszélése. Zenei műsor: Operettrészletek. 20.00: Műsorzárás. — A Magyar-Szovjet Társaság f. hó 12-én, szombaton este 7 órai kez­dettel rendezi orosz nyelvtanfolya­mainak tanévnyitó műsoros estjét. \ műsorra, melyen a tanévzáróhoz hasonló nívós ének, zene és tánc- számok szerepelnek és az azt kö­vető vidám táncestre meghívjuk az orosz nyelvtanfolyamok múlt évben vizsgát tett haladó, valamint a be­induló tanévre kezdőként jelentkező hallgatóit, előadóit és az MSZT szer vezetetek tagjait és vezetőségét. — Büfféről gondoskodunk. Tánczenét 8 Rendőrzenekar szolgáltatja. Tánc éjfél után 1 óráig. — Találtál: egy nSl nylonhálót. mintás pa­mutból készült nőt erszényt, benne kulcsok é, külön bűző tárgyak és egy gyermektaka- rét Igazol' tűin»donosaik a pécsi kapitány­ság házipénztárában átvehetik. TERMÍNYFOHCAI.MI Vállalat vásárol használt széntüzelésű kályhákat, íróasztalokat és szekrényeket. Jelentkezni lehet: Kulich Gyula-u. 22. alatt, telefon: 29-01. DUNÁNTÚLI napló ■ Magyar Dolgozók Pártja Baritnyamegyei Bizottságának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadói EGRI GYULA Szerkesztősé? 6* kiadóhivatal* Pécs. Megye-u 16 Tel.: 15*32. 15*4$ éa Elfinzefési df|: havi It.- torint Baranyamegyei Szikra Nyomda Pécs, Munkáesv Mihálvutca 10 «. Telefon: 20-27 A nyomdáért felel: MELLES REZSŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom