Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-03 / 206. szám

2 NAPLÓ 1953 SZEPTEMBER S V. Sz. Szenei nagykövetnek, a Szovjetun ó németországi főbiztosának Me Conanthoz, az Egyesült államit németországi fiizlosához Berlin (TASZSZ): Conant, az Egye­sült Államok németországi főbiztosa 1953 augusztus 27-én a német állam­polgárok övezetközi közlekedésének kérdésében levelet intézett V. Sz. Szemjonovhoz. a Szovjetunió né­metországi főbiztosához. Hasonló tartalmú levél érkezett az angol és a francia főbiztostól is. Ezzel kap­csolatban V. Sz. Szemjonov nagy­követ szeptember 1-én levelet inté­zett Conanthoz, amelyben a többi között a következők állanak: „Mint ismeretes, a Német Demo­kratikus Köztársaság kormánya, atnelynek a szovjet hatóságok már 1949-ben átadták a közigazgatási fel­adatokat, ez év júniusában elhatá­rozta, hogy továbbmenően jelentősen megkönnyíti a német állampolgárok­nak a Német Demokratikus Köztár­saság és Nyugat-Németország közti közlekedését. Minden egyes községet feljogosítottak, hogy akadálytalanul engedélyt adhasson a község lako­sainak nyugatnémetországi utazásá­ra, továbbá arra, hogy nyugatnémet­országi lakosok tartózkodhassanak a községben. Ilymódon Kelet-Németország bár­mely lakosa tetszése szerint bármi­kor ellátogathat Nyugat-Németország ba. A Német Demokratikus Köz­társaság hatalmi szervei nem akadá­lyozzák nyugatnémetországi lakosok keletnémetországi utazásait sem. A Német Demokratikus Köztár­saság kormányának ezen intézkedé­sei teljesen megfelelnek az ország egysége helyreállítását szolgáló po­litikájának és széleskörű támogatás­ban részesülnek mind Kelet-, mind- pedig Nyugat-Németország lakossá­ga részéről. Ugyanakkor Adenauer nyugatné­metországi kormánya akadályozza a kelet- és nyugatnémetországi német állampolgárok szabad közlekedését. Szemjonov levelében felhívja a fi­gyelmet azokra a tényekre, amelyek akadályozzák a német állampolgárok szabad közlekedését Kelet- és Nyu­gat-Németország között, majd így folytatja: Ami azt a javaslatot illeti, hogy szüntessék meg a német állampol­gárok övezethatár-átlépési engedé­lyét, célszerűnek tartanám, ennek a kérdésnek eldöntését a Német De­mokratikus Köztársaság, valamint a Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya elé utalni. Feltételezem, hogy ez a lépés elősegíti a két kor­mány közti kapcsolat megteremtését annak érdekében, hogy megoldják a Németország egységes, demokrati­kus és békeszerető államként törté­nő újjáépítésével kapcsolatos egyéb halaszthatatlan kérdéseket is." Hasonló tartalmú levelet intéztek Francois-Poncethez, Franciaország né metországi főbiztosához és Wardhoz, j Nagybritannia helyettes németorszá- I gi főbiztosához. Erdey-Gróz Tibor oktatásügyi miirszter rádióbeszéde az áj tanév megnyitása alkalmából Erdey-Grúz Tibor oktatásügyi mi­niszter rádióbeszédet intézett az ál­talános iskolai és középiskolai tanu­lókhoz, a pedagógusokhoz és az is­kolás gyermekek szüleihez. Beszédé­ben többi között hangsúlyozta: — A hazaszeretet különösen je­lentős most, mikor a szocialista ha­zát szeretjük, azt a hazát, melyben minden a dolgozó népé és melyben minden a dolgozó népért történik. A szocialista hazaszeretet arra is megtanít, hogy nem szabad elkülö­nülnünk társainktól, hanem karölt­ve, egymást támogatva és segítve kell dolgoznunk. Nem lesz szocialis­ta ember abból, ki nem segíti a ta­nulásban elmaradókat és nem törő­dik társai tanulmányi munkájával. — Nem elég azonban hazánkat megismerni, hanem meg kell ismer­ni másutt is a haladás erőit. Külö­Párisba érkezett az amerikai titkos szolgálat vezetője Páris (TASZSZ): A „Liberation" c. lap közli, hogy szeptember 1-re vir­radó éjjel Párisba érkezett Allan Dulles, az amerikai kémszolgálat vezetője, az Egyesült Államok jelen­legi külügyminiszterének fivére. Al­lan Dulles a béke ellen irányuló szá mos összeesküvés értelmi szerzője­nösen fontos számunkra, hogy meg­ismerjük s ezáltal még jobban meg­szeressük a Szovjetuniót, a világ leg­haladóbb, leggyorsabban fejlődő or­szágát. Igen sokat tanulhatunk a Szovjetunió példájából és ez sok té­velygéstől kímél meg minket, meg­gyorsítván fejlődésünket. Ahhoz vi­szont, hogy megismerhessétek a szov­jet irodalmat, tudományt és techni­kát, meg kell tanulnotok oroszul. — Az oktatás és nevelés munká­jának oroszlánrésze pedagógusaink­nak jut. Pedagógusaink látják fel­adataikat. Érzik felelősségüket s ennek megfelelően végzik munkáju­kat, kiérdemelve tanítványaik, va­lamint az egész dolgozó nép meg­becsülését és szeretetét. Kérem pe­dagógusainkat, haladjanak tovább a megkezdett úton, fejlesszék lanka­datlanul tovább szakismereteiket és növeljék ideológiai képzettségüket. — Nem kezdhetjük meg az új tan­évet anélkül, hogy a szülőle támo­gatását ne kérnők. Az ő segítségük nélkül nem lehet eredményes az iskolai munka. Arra kérem a szü­lőket, hogy minél szorosabban mű­ködjenek együtt a pedagógusokkal s nevelő tevékenységüket hangolják össze az iskoláéval. Gyermekeink ne velése, jellemének kialakítása csak úgy lehet eredményes, ha a szülők és a pedagógusok közös terv sze­rint munkálkodnak. A Szev etufíié új szTiai követe Moszkva (TASZSZ): A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának Elnöksége Szergej Szergejevics Nyemcsinát a Szovjetunió szíriai rendkívüli és meghatalmazott követévé nevezte ki. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnöksége Vaszilij Afanaszjevics Bjeljajevet, a Szovjetunió szíriai rendkívüli és meghatalmazott nagy­követét felmentette tisztségétől. Juocsziáv-o'asz jegy/é’váltás (MTI) Szeptember 1-én Jugoszlá­via tiltakozó jegyzéket intézett az olasz kormányhoz az ellen, hogy „olasz katonai egységek tüntető fegy­veres felvonulást rendeztek a jugo­szláv határ mentén“ — jelenti a londoni rádió. Az olasz kormány válaszolt a jegy­zékre és válaszjegyzékében hivatko­zott arra, hogy „Olaszország elővi­gyázatossági és védelmi jellegű in­tézkedéseket tett." \z olasz-jugoszláv viszonyról Belgrád (TASZSZ): A jugoszláv- olasz határról érkezett jelentések szerint az egész jugoszláv—olasz ha­tár mentén folytatódik az ols-sz egy­ségek felvonulása. A motorizált és egyéb osztagok felvonulásán kívül carabinierik is tartanak őrjáratokat a jugoszláv határ mentén harminc- negyven főből álló csoportokban. Az olaszok minden határmenti őrhelyet megerősítettek. Augusztus 31-én a határ felett köröző egyik olasz ka­tonai repülőgép száz méter mélyen behatolt jugoszláv terület fölé. Negyvenkét n’assal lezárni a Paris- szaigonl u’ssszáliítsgép Páris. (MTI) A Páris-Szaigoni rendes repülőjárat „Constellation“ rendszerű utasszállítógcpc a francia- országi Barcelonnctte közelében kedden este kigyulladt és lezuhant — jelenti az „AFP“. Az „Air France“ repülőtársaság jelentése szerint a gépen harminc- három utas és kilencfőnyi személy­iét tartózkodott. A szerencsétlensé­get senki sem élte túl. Az utasok között volt Jacques Thibaud, világ­hírű hegedűművész is. Országszerte csalscliáfogatásoVat tartana’* a föltírcüvesszöveMek a öo'gozó parasztság vásárlási igényeinek m nd jobb kielégítésére A földművesszövetkezetek az őszi idényre nagymennyiségű szebbnél- szebb áruval látják el áruházaikat, boltjaikat. Elsősorban arról gondos­kodnak, hogy a városoktól távoleső községi elárusítóhelyeken is mindent megkapjanak a vásárlók, amire szűk ségük van. A vásárlási igények mind jobb kielégítésére országszerte családlátogatásokat tartanak. A csa­ládlátogatások alkalmával megkérde­zik, milyen áruféleségre van szük­ség. majd a kérések figyelembevéte­lével állítják össze az árumegrende­lést. A Szovjetunió tőzegtelepei állandóan új, korszerű gépeket kapnak. Ma már számos tőzegművelési folyama tot teljes mértékben gépesítettek. Különböző villany- és traktorvontat ású gépek teszik lehetővé a tőzegter- melés jelentős megnövekedését és a munkások munkájának megkönny1»® sét. A telepeken hidromonitor gépek dolgoznak. Nagyteljesítményű^ szi­vattyúk juttatják el a tőzegtömeget a mezőkre kiszárítás végett. Külön' leges gépek alakítják és vágják a tő zeget. gyűjtik össze és rakják vago­nokba. Exkavátorok és más gépeze íek ássák a szárító árkokat. A ké­pén: hernyótalpas módszerrel alakít iák a tőzeget a Markovo-Szbornoje (Ivanovo terület) tőzegtelepén. (Foto: F. Karisev) Az olasz rendőrség önkényesltedései Róma (TASZSZ): A „l'Unitá“ köz­lése szerint az olasz rendőrség meg­támadta azt a tüntetést, amelyet Ná poly tartomány dolgozói szerveztek a kommunista sajtó hónapjának kü­szöbönálló megnyitása alkalmából. Torre del Grecoban a rendőrség meg támadta a Kommunista Párt helyi szervezete előtt összegyűlt dolgozó­kat, akik Emilio Sereni kommunista szenátor beszédét akarták meghall­gatni. A rendőrség könnyfakasztó bombákat használt, letartóztatások­ra is sor került. A rendőrség lépései felháborodást keltettek a dolgozók körében. Castellammareban és Som­ma Vesuvianában a hatóságok be­tiltották a kommunista sajtó hó­napja tiszteletére szervezett tünte­tést. Mi sz igazság Pusrlss Rico „öitaiányzatául“ kapcsolatban? Newyork. Puerto Rico-i hazafiak levelet intéztek a newyorki „Daily Worker“-hez. A levélben ezeket írják: Az Egyesült Államok külügyminisztériuma hivatalos jelentésben közölte az ENSZ-szel, hogy az Egyesült Ál­lamokhoz tartozó Pu­erto Rico önkormány­zatot nyert. Ilyenfor­mán az Egyesült Ál­lamok a jövőben be­szünteti az ENSZ tá­jékoztatását a Puerto Rico-i politikai, gazda­sági, társadalmi és ok­tatásügyi helyzettel kapcsolatban. Az ame­rikai külügyminiszté­rium jelentése lényegé­ben hazugság, amely­nek célja a nemzetközi közvélemény félreve­zetése és Puerto Rico rabszolgaságának fenn­tartása a végletekig — állapítják meg a levél­írók, majd feltárják a való helyzetet: Puerto Rico gyarma­ti helyzete változatlan marad, miután úgyne­vezett „alkotmányát“ az Egyesült , Államok bármikor ha szükséges nek tartja, hatálytala­nítja. Ugyanakkor az amerikai kongresszus érvénytelennek mond­hat ki bármely, a Pu­erto Rico-i törvényho­zás által elfogadott törvényt, amely ellent­mond az Egyesült Ál­lamok tőkései érdekei­nek. Az „önkormányzati“ jogot nyert Puerto Ri­co nem választhatja meg szabadon keres­kedelmi partnereit és az országban az ame­rikai vámtörvények maradnak érvényben. Ezen felül Puerto Rico természeti kincsei fe­lett a nagytőkések ér­dekeit szolgáló ameri­kai kormány rendelke­zik. — Puerto Rico mutat rá a levél — nincs képviselve ei ENSZ-ben. Mi, puertoricoiak — hangzik a levél befe­jező részében — fel­kérjük a latinamerikai országokat, az arab ál­lamokat, a népi demo­kratikus országokat, Indiát, Pakisztánt és más országokat, lep­lezzék le Munoz Marin gyarmati kormánya és washingtoni urai mes­terkedéseit és szólítsák fel az Egyesült Álla­mok kormányát: bizto­sítsa igazi függetlensé­günket és nyújtson módot arra, hogy mint gZabad, szuverén, de­mokratikus köztársa­ság vehessünk reszt az ENSZ ülésein. ként ismeretes. Az amerikaiak nevetséges Űrügyekké! bönönbe zárják a koreai tiadiloglyokat Keszon (Uj Kína) A koreai nép­hadsereg hadifogságból hazatért tag­jai elmondják, hogy az amerikaiak különféle ürügyekkel bebörtönöztek legalább ezer kocsedószigeti hadi­foglyot, hogy így az utolsó pillanat­ban megkíséreljék erőszakos vissza­tartásukat. Bak Vun ír és Hon Csőn Un elmondta, hogy július végétől augusztus 16-ig az 5-ös számú tábor 2. századának négy hadifoglyát zár­ták be az amerikaiak jogtalanul. Az ellenük felhozott vádak nevetsége­sek voltak. Legtöbbjük bűne az „engedetlenség“ volt, Li Bon Ljongot azért zárták be, mert népdalt éne­kelt, a tizenkilenc éves Kin Szu Bon nem engedte, hogy sapkájáról levág­ják a rangjelzést, egy Csüng nevű egészségügyi katonát pedig azért tartoztattak le, mert engedély nél­kül ápolta egyik hadifogolytársát. Anglia és a csendesóceáni blokk London (TASZSZ) Mint a londoni rádió jelentette, Webb, Uj-Zéland külügyminisztere kijelentette, a csen desóceáni „védelmi“ szövetség kü­szöbönálló washingtoni ülésén meg­tárgyalják az Egyesült Királyság vi­szonyát az egyezményhez. Azonban az Egyesült Királyságnak a csendes­óceáni „védelmi“ szövetségbe való felvétele kérdését aligha fogják meg vitatni. A tavasszal nagyon nehéz volt a terme* Iőszövetkezetiek élete, A tavalyi gyen­ge termésből szűkén jutott, A disznócskát lélhí- zottan kellett levágni és kapáláskor már alig- alig akadt szalonna a kamrákban. Némely háznál a kenyérnek való is szűkén volt. Ráadásul még az első vetésű gyapotot is kipusztitotta a sok ta­vaszi eső, későn kapták rá az előleget. Alig 1.50- et osztottak belőle munkaegységenként. Nehéz ta­vasz volt ez Kisimre János 3 éve volt n szövetkezetben, az alapító tagok közül való s bármennyire rágta is fülét a felesége, egyetlen szó szemrehányást nem tett volna az elnöknek. Tudta elég annak a gondja baja. ő segítene legszívesebben a tagsá­gon, ha tehetné. De hát üres kamrának bolond a gazdasszonya. Ha Kisimre János felesége fenye­getőzött, csak egyre csitította. — Mit érsz vele, ha az elnökhöz szaladsz? Eleget morognak a többiek legalább mi hagyjuk békében. — De hűi engem békén hagynak-e a gyere­kek? Hogy gondolhatok lábbelire, meg ruhavétel­re, ha a kenyér ix szűkén van? ,.. — Nem soká tart ez így. Átmeneti állapot. — Megette a fene, ha minden tavasszal be köszönt ilyen átmenet. — Eh, lcönnyen felejtesz te asszony ■ •. Nem volt neked gyerekkorodban még egy rossz papu­csod sem< nemhogy két pár cipőd lett volna, mint a kislányodnak. — Ez sem a tavalyi jövedelemből van... — Hanem a tavaly előttiből! — Igen, csakhogy az nem tart ám örökJré. Ha kiszakadunk a kéléve vett ruhából, járhatunk meztelen — kiabált az asszony. — Csillapodj már no — békílette szelíden a térti. — Az idén megint jó a termés. Kaphatunk annyit, hogy elvetjük a ruházkodás gondját, a kenyérrel sem lesz baj. Az asszonyt azonban nem lehetett elhallgat- tatni. Minden este újabb bajokkal állt elő az ember meg csak hallgatott és nyelte a mérget- yasámap az újság meghozta az új kormánypro Jövedelemosztás nramm.ot. Kisimre János többször is átolvasta a termelőszövetkezetekről szóló részt, utoljára han­gosan is felolvasta, a feleségének. Jó ideig csend volt, csak az ebéd sercegett a tűzhelyen, meg a tányérok, evőeszközök ütőd- tek össze néha ahogy Kisimréné a tálaláshoz ké­szülődött. — No, most beszélj, ne hallgass! — szólt in­gerülten a íéríi. — Mit csinálunk, — maradunk, vagy kilépünk? — Hát,.. azt ráérünk még eldönteni, — Én nem érek tál — dobbantott az ember. Én nem hallgatom végig mégegyszer azt amit ezen a tavaszon kaptam tőled. Mintha én len­nék az oka a tavalyi aszálynak. Az asszony mély lélegzetet vett, sípolva tör­tek ki melléből az első szavak, de hiába folytat­ta volna, a férfi fejébe csapta a kalapot és el­tűnt. Ebédre sem került elő, csap késő este va­csora után. ll/fennyi szorongással aggodalommal várta haza az asszony és hogy fellélegzett, amikor meghallotta az ismerős lépteket! A férje szótlanul, mogorván ült neki a vacsorának. — Ho\ voltál, mit végeztél? — kérdezte jó sokára az asszony. — Ló meg szerszám után néztem. Az egyéni gazdálkodáshoz kell, ha ráköltjük az összes jö­vedelmünket is... Az asszony úgy elámult, hogy beszélni is e?' lelejtett. Furcsa, szorongó érzés szállta meg, de most már nem merte tovább bőszíteni ez urát. Hogy is mert volna előállni azzal hogy ő az el­múlt húrom évben megszerelte a közös barorriíi- tenyészetet, nagy tervei vannak, keltető gépet szereznek be, iskolára megy s az új építkezése­ket is 6 akarja irányítani, mert a kőművesek azt sem tudják milyen egy korszerű baromfiól. A minisztertanács határozata nagy port vert tel a szövetkezetben, s az első napokban úgy lát­szott, a tagság egyharmada kilép. Közben a g?" pék segítségével befejeződött az aratás, meg­kezdték az árpa cséplését. Az egvífc táblának a* átlaga 22 mázsán felül volt. A ínfű alatt a búza juk js a várinál jobban fizetett. A jó termés égé szén lecsillapította a kezdeti mozgolódást. Kisimréné leste a ieileményeket, de nel" merte zaklatni hallgatag férjét. Egy dologról azon ban minden este beszámolt: „Máma megint Nagy Mari néni. mea Teleki János táncolt vissza, azl mondják, őjc bizony nem lépnek ki. meggondol ták.“ Így ment ez napról-napra. Ahogy hetek' Íréi ezelőtt a kilépni szándékozók neve szaporo dott úgy lett most egyrp több. aki visszamaradt­Á íéríi egy hétre csépelni ment. ki a pusztá­ra. esténként se járt haza. Közben fülheggyel hal­lotta, hogy megkezdték a gabona osztást Szom­bat este, amikor hazaért felesége sugárzó arccal vezette be a kamrába. A nem éppen kicsi helyi­ség tele s teli volt zsákokkal. — 610 munkaegységünkre 35 mázsa búza> csak előlegben, meg azután 18 mázsa árpa, ke1 mázsa cukorborsó. A süldőkkel már ezt “tettein a héten fél hízók lesznek, mire befogjuk őket • Meqkaptuk közben, a szabadpiacot, az árpa 300 forintért megy mázsánként — sorolta lelkendez ve az asszony, ö már azt i, kiszámította, kog? árpáért 5400 forintot kapnak. Egyedül ebből P° tolhatják a ruházkodást , lesz kerékpár, hogy 1ijf kelljen gyalog járnod a pusztára. villanyvasaló' meg rádió is ... — Hát, a lovakat, a szerszámot miből vesz- sziik meg? — kérdezte komoran a lérli s csak nézte, nézte a sok terményt, olykor megsimogatM a kövér zsákokat. A felesége hallgatott s megfigyelte, hogyan enyhül meq a férje tekinte le hogyan lopakodik egy 1,-ís halk, bujkáló mosoly a bajsza alá. Ekkor már bátran megszólalt. LT ' * át csakugyan ki akarsz lépni? .. — Te elégedetlenkedtél mindig — válaszol' kötődve a férji. — Ugyani Az csak átmeneti dolog volt! HOLKA VILMOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom