Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-17 / 218. szám

2 1953 SZEPTEMBER « NÄPCÖ Az ENSZ közgyűlés 8. ülésszakának megnyitó üléséről Newyork (TASZSZ) Szeptember képviselője az Egyesült Nemzetek Kínai Népköztársaság ENSZ-beli Newyork (TASZSZ) Szeptember 15-én, New-Yorkban megnyílt ' az ENSZ közgyűlésének 8. ülésszaka. Az ülésszak előzetes napirendjén több, mint hetven kérdés szerepel, köztük az ENSZ főtitkárának beszá­molója az ENSZ munkájáról, a Biz­tonsági Tanács, a gazdasági és szo­ciális tanács és a gyámsági tanács beszámolója, továbbá a Biztonsági Tanács három nem állandó tagjának, a gazdasági és szociális tanács hat tagjá»ik és a gyámsági tanács két tagjának megválasztása. A napiren­den szerepel továbbá az új tagok felvételének kérdése, a leszerelési bizottság beszámolója, valamennyi fegyveres erő és fegyverzet szabályo­zásának, korlátozásának és csökken­tésének kérdése. Megvitatásra kerül a tuniszi és marokkói kérdés is. Ezt a két kérdést az ázsiai, az arab és más országok javaslatára tűzték a közgyűlés előzetes napirendjére. A burmai kormány javaslatára a közgyűlésnek meg kell vitatnia a Kuomintang-klikk Burma ellen irá­nyuló agresszív cselekedeteinek kér­dését. Az előzetes napirend magában foglalja a gazdaságilag elmaradott országok gazdasági fejlesztésének és technikai segélyezésének kérdését, valamint más kérdéseket. A közgyűlés „A Korea egyesíté­sével és újjáépítésével foglalkozó ENSZ-bizottság“ beszámolójával kapcsolatban megtárgyalja a koreai kérdést is. Ezidőszerint az összes küldöttsé­gek figyelme arra a javaslatra irá­nyul, amelyet Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere tér jesztett elő és amelyben indítvá­nyozza, hogy az ENSZ-közgyűlés 8 ülésszakán vitassák meg a koreai kérdéssel foglalkozó politikai érte­kezlet résztvevőinek kérdését. A Szovjetuniót az ENSZ-közgyűlés 8. ülésszakán képviselő küldöttség vezetője A. J. Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminiszterének el­ső helyettese, a Szovjetunió állandó képviselője az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A küldöttség tagjai között van: J. A. Malik, a Szovjet­unió Nagybritanniai nagykövete, G. N. Zarubin, a Szovjetunió nagykö­vete az Amerikai Egyesült Államok­ban, Sz. K. Carapkin, a Szovjetunió ENSZ-beli állandó képviselőjének he lyettese. Az ENSZ-közgyűlés 8. ülésszakát az eljárási szabályoknak megfelelő­en Pearson, Kanada képviselője, a közgyűlés 7. ülésszakának elnöke nyi tóttá meg. Javasolta, hogy a mandá­tumvizsgáló bizottságot Kuba, Iz- land, Indonézia, Uj-Zéland, Peru, Szíria, a Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Államok képviselőiből vá­lasszák meg. A bizottság összetéte­lét a közgyűlés egyhangúlag jóvá­hagyta. Kínai Népköztársaság ENSZ-beli képviseletének kérdését. Lengyelország, az Ukrán SzSzK, Csehszlovákia, és a Bjelorusz SzSzK képviselői támogatták a Szovjetunió javaslatát. Anglia képviselője viszont az amerikai javaslat mellett szólalt fel. A 8. ülésszak elnökének megvá­lasztása előtt A. J. Visinszkij, a Szovjetunió képviselője szólt hozzá a napirendhez. Javasolta, hogy a Kí­nai Népköztársaság képviselői fog­lalják el Kína jogos helyét a köz­gyűlésben és az ENSZ egyéb szer­veiben. Rámutatott, hogy több kér­dés, így például a koreai kérdés meg oldásának kísérletei a Kínai Nép- köztársaság képviselőinek részvétele nélkül nem járna gyakorlati ered­ménnyel. Egy ufómban a fröztársas'g meidöniésére és a monarchia helyreállítására irányuló összeesküvés' fedezlek (el London (MTI) A londoni rádió jelentése szerint Szalah Szalem egyiptomi propagandaügyi miniszter jelentette, hogy a kormány a jelen­legi rendszer megbuktatására és a monarchia helyreállítására irányuló összeesküvést leplezett le. Az össze­esküvést — mint Szalah Szalem mondotta -*■ külföldi imperialisták és hazaáruló egyiptomiak szervezték: „Az volt a céljuk, hogy elégedetlen­séget szítsanak, különösen a hadse­reg tisztjei körében.“ Szalah Szalem bejelentette azt is, hogy Egyiptom a brit csapatok visz- szavonásának feltételeként nem haj­landó résztvenni egy úgynevezett „közös nyugati védelmi rendszerben“ Adenauer a nyucatnémef szakszervezetek szociáldemokrata vezetnek lemondását kcveieli Berlin (MTI) Jakob Kaiser, a bon­ni kormány „össznémetügyi minisz­tere“, Adenauer szakszervezeti ta­nácsadója Bonnban tett sajtónyilat­kozatában megvilágította, hogy a Keresztény Demokrata Unió és a vele szövetkezett többi reakciós párt milyen célt követ a Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetséghez intézett ultimátumával. Az ultimátum tudvalevőleg azt követeli: a Szakszervezeti Szövetsé­get cs az egyes szakszervezetek ve­zetőségét záros határidőn belül olyan formán alakítsák át, hogy az új ve­zetőség összetétele biztosítsa a szak- szervezeti mozgalom „pártpolitikai semlegességét.“ Jakob Kaiser most kijelentette: A koalíciós pártoknak nem az a cél­juk, hogy saját párthíveiket ültessék a szakszervezetek vezetőségébe, ha­nem az, hogy a Szociáldemokrata Párt képviselőit eltávolítsák a Szak- szervezeti Szövetség és az egyes szakszervezetek éléről. Kaiser végül hangoztatta, hogy amennyiben a Szakszervezeti Szö­vetség nem teljesíti Adenauerék kö­veteléseit, a Keresztény Demokrata Unió „legnagyobb sajnálatára“, kény télén lesz külön keresztény szak- szervezetek létesítésével megbontani a nyugatnémetországi szakszervezeti mozgalom egységét. A „Freies Volk“, Németország Kommunista Pártjának központi lapja ismételten felszólította Nyugat- Németország dolgozóit: kényszerítsék a szakszervezeti vezetőket az Ade- nauer-klikk zsaroló ultimátumának elutasítására és a szakszervezeti egység harcos megvédelmezésére. Dulles, az Egyesült Államok kép­viselője javasolta, hogy a közgyűlés az idei évben ne vizsgálja meg a A. J. Visinszkij elvtárs másodszor is felszólalt, és rámutatott, hogy bár Dulies azt javasolja, halasszák el a kérdéstárgyalását és ne ezen az ülésszakon döntsenek róla, az Egye­sült Államok képviselője a valóság­ban egyszersmindenkorra el akarja odázni a kínai nép törvényes jogai­nak helyreállítását. A közgyűlés negyven szavazattal, nyolc ellenében, nyolc tartózkodás­sal úgy határozott, hogy elsőnek az Egyesült Államok javaslatát teszik fel szavazásra. A javaslat mellett negyvennégyen, ellene tizen szavaz­tak, két küldött tartózkodott a sza­vazástól. Ilymódon elfogadták az Egyesült Államoknak azt a javasla­tát, hogy az idén ne vizsgálják meg a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli képviseletének kérdését. A Szovjet­unió javaslatát nem tették fel sza­vazásra azzal az ürüggyel, hogy a közgyűlés elfogadta az Egyesült Ál­lamoknak e javaslatot „kizáró“ indít ványát. A közgyűlés 8. ülésszakának elnö­kévé Pandit Nehru asszonyt, India képviselőjét választották meg. A Szovietuifó Legfelső Tanácsa Elnökségének határozatai új minisztériumok megalakításáról Moszkva (TASZSZ): A Szovjet­unió Legfelső Tanácsának Elnöksé­ge a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak előterjesztésére a gépkocsiköz­lekedés szervezésének megjavítása, az ipari és mezőgazdasági tömeg­rakományok, valamint az utasok gépkocsiszállításának biztosítása, az új közutak építése fejlesztésének és a meglévők kihasználásának meg­javítása érdekében határozatot ho­zott a Szovjetunió szövetségi-köz­társasági gépkocsiközleke­dési és gépkocsiútüg y i minisztériumának megala­kításáról. A Szovjetunió gépkocsiközlekedés­ügyi és gépkocsiútügyi minisztériu­mának a Szovjetunió Minisztertaná­csa által jóváhagyott jegyzék alap­ján vállalatokat és szervezeteket ad tak át. A Szovjetunió gépkocsiközlekedé­si és gépkocsiútügyi miniszterévé Lihacsov Iván Alekszejevicset nevezték ki. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának előterjesztésére az ország ásványkincseinek kom­plex és tervszerű geológiai felkuta­tása, a szovjet népgazdaság szük­ségleteinek ásványi készletekkel történő biztosítása, valamint az or­szág ásványi kincsei védelmének jobb megszervezése érdekében ha­tározatot hozott a Szovjetunió geológiai és ásványkincs­védelmi minisztériumá­nak megalakításáról és átadta neki a Szovjetunió Minisztertanácsa ál­tal jóváhagyott jegyzékbe foglalt vállalatokat és szervezeteket. — A Szovjetunió geológiai és ásvány­kincsvédelmi miniszterévé Antro­pov Pjotr Jakovlevdcset nevezték ki. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak Elnöksége a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának előterjesztésére határozatot hozott a Szovjet­unió repülőipari minisz­térium ának megalakításáról és átadta ennek a minisztériumnak a Szovjetunió Minisztertanácsa által jóváhagyott jegyzékbe foglalt válla­latokat és szervezeteket. A Szovjetunió repülőipari minisz­terévé Gyementyev Pjotr Va- sziljevicset nevezték ki. A Szovjetunióban a háború óta eltelt években hatodszor szállította le az állami kiskereskedelmi árakat. Az árleszállítás az összes élei»»' szercikkekre és közszükségleti iparcikkekre vonatkozik. A legújabb árlej szállítás a lakosság számára nem kevesebb, mint 53 milliárd rube többletet jelent. . A kenyér és péksütemények ára 1953. április 1-től 10 százalékká* csökkent a Szovjetunióban. A képen: a leningrádi 9. számú élelmiszerüzlet kenyér- és péksüte* mény osztálya látható, ahol 90 féle kenyér- és péksütemenyfajta és 251 féle cukrászkészítmény vásárolható. Jugoszláviában állandóan emelkednek az árak Jugoszláviában szüntelenül emel­kednek az árak. Az állami és „szö­vetkezeti“’ kereskedelem a magánke. reskedelemmei versengve hajtja lel az árakat. Az elmúlt évi árakhoz vi­szonyítva Zágrábban átlag 22 szá­zalékkal emelték a közszükségleti cikkek árát. Mint ahogyan a ,,Na rodni Liszt’ című újság írja, a zá gtábi „Na-Na“ kereskedelmi válla­lat az áremelések révén a- év e!só negyedében 4,436.000 dinár, a *KT° na“ vállalat 3,040.000 dinár, az ,.Op ste tragovacska produzelye“ (Ált»' lános kereskedelmi vállalat) 9,629.00^ dinár haszontöbbletet vágott zsebre A zombori járásban a különböző kot vetítő vállalatok az áremelés révén a múlt évben 200 millió dinár kü‘ lön hasznot számoltak el. Sárga pokol „Sárga pokol"-nak nevezik életüket a szicíliai kénbányászok. Szicíliában rendkí­vül gazdag kénlelő­helyek vannak. A kénlelőhelyek tulaj­donosa az amerikai monopóliumoknak alá­rendelt Montecatini vegyipari tröszt. A kénbányák gazdái kö­nyörtelenül kizsákmá­nyolják a munkáso­kat. A kitermelés a legprimitívebb mód­szerekkel történik. A lefejtett kén tömböket a föld alatt szétzúzzák és zsákokban a kül­színre hordják. A kén­hordást, amely „köny- nyű'' munkának szá­mít, gyakran 10—12 éves gyermekek vég­zik, giarasos bérért. Raduccio városkától 14 kilométerre van a sziget egyik) legna­gyobb kénbányája. A bányában nincs szel­lőztetés. A bányászok sokhelyütt térdig víz­ben járnak. A munka' biztonság hiánya miatt sok a szerencsétlen' ség. A munkások szállá' sa azelőtt lóistálló volt A bányatulajdonosod már 20 évvel ezelőtt sem tartottak benn* lovakat, mert félteik hogy rájuk dől. Ilyen áron bányász- szák a szicíliai ként amelyet az amerikai monopóliumok hadi' ipari alapanyagnak használnak. Az ott hon alig húsz percnyire van a bá- nyálól, de Frantának m„ legalább há­romnegyed óráig tartott az út. Nem volt kedve sietni. Délelőtt odajött hozzá az ltjúsági Szövetség elnöke meg az öreg Slachta, akj a Szakszerve­zetben dolgozik. Szóllak Frantának, jöjjön mű- S7.nl- után a gyűlésterembe, megbeszélés lesz. — Hogy milyen? Hát a lógósokkal — húzta lel vésztjóslóan szemöldökét az elnök. Bányászfiatalok S. Svoboda nyomán — Szóval megint kapok egy lelkitröccsöt,— gondolta Franta. Hát igen, Franta dolgozik egy hétig, egy hónapig, vagy keltőig is — aztán vége. Akkor már ónja az otthont, a bányát és a liúkat. Va- lanij mulatságosabb dolog után néz, mint a bá­nyászat. Horgászni, vagy fürdeni megy munka helyett. A gyülésteremben némán várakoztak, amíg végre autó állt meg az otthon előtt; az igazgató érkezett. Egy évvel ezelőtt még a bányában dol­gozott. — de hogyan dolgozott! Sokat írtak róla az újságok is. Hosszú léptekkel sietett végig az igazgató a termen, megállt a fiúk mellett és keményen, bá­nyászmódra kezetszorított mindannyiukkaJ., — Azután bocsánatot kért a késésért. — Az értekezletet — magyarázta — azért hívtuk össze mert a bánya nem teljesíti tervét és a fiatalok azok, akik most komolv segítséget nyújthatnának. Csakhogy megtörténik. — foly­tatta, — hogy közületei, egy két ember nem ielenik meg a munkahelyen. — Ez pedig nagy baj, mert a hiányzókat pó­tolni kell. Úgy hallom — nézett az öt fiúra, — ti csináljátok ezt a leggyakrabban. Fiúk! Bányá­szok, nem értelek benneteket! A kócos Trnka hátrasimilotta szemébe hulló haját és szinte suttogva szólalt meg: — Behozzuk a mulasztásokat. Ledolgozzuk vasárnaponként. — És te, Cvach? — nézett Frantára az igaz­gató. — Te is megpróbálod? Franta vörös arccal állt fel, — Én inkább elmennék a bányából... — De miért? Nem mondanád meg?! — kiál­tott rá Mickó, a nevelő. — Nincs itt jó helyed? Szén szobáitok vannak az otthonban, az élel­mezés is jó... Otthon sem táplálhatnak benne­teket jobban mint Ht! Franta válaszolni akart, de nem tudott meg­szólalni ... Igaz, hogy szép szobáik vannak, jó a koszt is, de senki sem törődik azzal varrnak e problémáik, akarnak-e szórakozni, vagy spor­tolni ... A nevelőket csaj. az érdekli, hogy el­mentek-e műszakra de arról senki sem beszél, milyen rossz az, ha a csillék összekapcsolására osztják be őket, amikor már jól összedolgozott brigáddal termeltek. El akarta mondani, hogy mostanában olyan sivár és unalmas az élet az otthonban... Franta szarvakon gondolkozott, hogy is kel­lene ezt elmondani de nem jutott el odáig, mert az elnök éles hangja lelcsattant: — Most ugye hallgatsz? Hát jó. Ha te így gondolkozol, akkor nincs is szükség a munkád­ra a bányában! A tel színen lógsz dolgozni, hiá­ba vagv jó bányász. Az igazgatónak sehogysem tetszett ez a be­szélget és. Hiszen csak elvadítják ezeket n fiúkat a szidalmakkal! Pedig ez a Franta tud dolgozni, ha akar... Sajátmagára is haragudott, hogy hagyta idáig jutni a dolgokat a tanulóotthon­ban, Hirtelen mozdulattal felállt. — Hát azt hiszem most eleget beszélget­tünk. Gyerünk... A többit, remélem majd a bá­nyában megbeszélhetjük. J^xen az éjszakán nem tudott, Franta aludni. Amikor Micko, a nevelő végig­járta a szobákat, hogy felébressze a fiúkat, Fraif ta már felöltözve ült az ágya szélén. — Na mi az Franta? — csapott le r° Mic- ko. — Nem hagy aludni a lelkiismereted, ugyef Franta eddig még töprengett, gombát men­jen-e szedni, vagy inkább dolgozni. Most végre döntött: ne gondolják, hogy betörték. Tritkával tart lesz, ami lesz. Hamarosan beértek az erdőbe. A zsák rövid idő alatt tele lett gombával. Franta örömmel nézte a gazdag zsákmányt. Trnka pedig végig feküdt a füvön. — Gyere. — hívta Franta. — Eladjuk és én bemegyek dolgozni. — Hát csak menj, — mordult rá Trnka. — Először el kell adnunk a gombát. — Ne lélj, nem logom kidobni. — Azt tudom, — mosotyodotf el Franta. — Valamit majd te is kapsz belőle. — tette hozzá Trnka. — Valamit? — Hát csak nem akarsz telezni? Az én öt­letem volt az egész és a zsákot is én szereztem, Franta hitetlenül nézett barátjára, — Ezt komolyan gondolod? Szóval becsap' tál, mi? Na, ez rád vatll.., Be sem fejezte a mondatot, nagyot ugrott és taposni kezdte a gombával telt zsákot. — Nesze!... Akkor neked se legyen! — Megörülté!?! — kiáltott Trnka dühösen- Neki akart menni Frantának, de az megtorduU és tutni kezdett a bánya felé. Néhány perc múlva már az országúton vo" Franta. Mikor látta hogy a másik nem köveik lelassított. A nap sugarai vidáman csillogtak at ütmen ti pocsolyákon, messziről már látni lehetett a bányát. Egyszer csak autóduda szólalt meá< s ugyanakkor megállt a fiú mellett az igazgató autója. Franta tanácstalanul lordult meg: most mi lesz? Az igzg-ató pedig intett neki. hogy ül' jön be. Nem volt más hátra, — beült. — Dolgozni mégy? — kérdezte az igazgató­Franta bólintott. — örülök neki. Már megijedtem amikor reg" gél jelentették, hogy ma megint nem jöttél be. Az autó lassan ment, az igazgató pedig kér­dezősködött, Beszélgették a bányáról, az otthoné ról és a fiatalokról. Franta mosi végre kibökött mindent, ami a megbeszélésen beléje szorult. Nincs kultúráiét unatkoznak. Hiába jó az ellá­tás, ha nem gondoskodnál, arról, hogy jól érez­zék magukat a fiúk az otthonban. A bányában pedig rosszul szervezik meg a munkát. Hol- itt' hol ott kell dolgozniok, mindig idegen brigád­ban. Mindig ott ahol valaki hiányzik éppen. Amikor az iroda elé értek, az igazgató meg­szorította Franta kezét: — írd meg hűm mindezt a faliújságra, és csak dolgozz nyugodtan. Rendbehozunk mindert a bányában is, meg az otthonban is. Magam in­tézem el, hogy rádiót meg új lemezeket kap­jatok. Lesz új ping pong felszerelés is, meg rend­behozatjuk a sportpályátokat. Megbeszélem at elnökkel, hogy rendezzenek kultúresteket ék egészítsék ki a könyvtáratokat is. Azzal elővette jegyzetfüzetét amelyben rtef ** ponta feljegyezte az elintézni valókat. Most a következőket írta a füzetbe: ..Beszélgetni a tanulóotthon igazgatójával és nevelőivel.“ Köz­ben már rendezgette gondolatait, mi mindent mond el nekik a nevelésről, az életről. Elma­gyarázza nekik, hogy ők követték el a hibát, mr kor vadon hagyták nőni ezeket a fiúkat. Az berni! úgy kell gondoskodni, ahogy a kert neveli szeretettel kedves palántáit

Next

/
Oldalképek
Tartalom