Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-15 / 216. szám

2 N A PLÓ 1953 SZEPTEMBER 15 A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a Szovjetunió mezőgazdaságának további fejlesztését szolgáló intéz kedések rő 1 A Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának teljes ülése 1953. szeptember 7-én N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolója alap­ján határozatot hozott a Szovjet­unió mezőgazdaságának továbbfej­lesztését szolgáló intézkedésekről. A határozat bevezető része hang­súlyozza, hogy a Szovjetunió szocia­lista mezőgazdasága, amely a Kom­munista Párt vezetésével jött létre, és szilárdult meg, hatalmas ipari, technikai bázisra támaszkodik és a világ legnagyobb és legjobban gé­pesített mezőgazdasága. Vitathatat­lanul bebizonyította döntő fölényét Bi nd a kisárutermelő parasztgazda­ság. mind a nagyüzemi kapitalista mezőgazdasági termelés felett. A szocialista mezőgazdaság a békés építés éveiben és a nehéz háborús megpróbáltatások éveiben egyaránt bebizonyította nagy életerejét, azt s képességét, hogy egyre növekvő mértékben el tudja látni a lakossá­got élelmiszerrel, a könnyű- és élel­miszeripart pedig nyersanyaggal. — Szüntelenül fejlődik a kolhozok korszerű technikával felszerelt kö­zös gazdasága és erősödik a kolhoz­rendszer. A kolhozok és szovhozok biztosították a mezőgazdaság terme­lékenységének jelentős növekedését és a mezőgazdaság nagyfokú áru­termelését. A határozat megállapítja, hogy a Szovjetunió el van látva ga­bonával és növekedett az egyéb ter­mények és termékek állami begyűj­tése is. A továbbiakban megállapítja a határozat, hogy a mezőgazdasági tér mékek termelésének színvonala azonban nem elégíti ki teljes mér­tékben a lakosság növekvő élelmi­szerszükségleteit, valamint a köny- nvű- és élelmiszeripar nyersanyag- szükségleteit, és nem felel meg a mezőgazdaság technikai ellátottsá­gának, valamint a kolhozrendszer­ben rejlő lehetőségeknek. Most, ami kor a Szovjetunióban már létrejött a hatalmas, technikailag tökéletes nehézipar és jelentősen megerősöd­tek a kolhozok, minden fekétel meg van a mezőgazdaság minden ágá­nak gyors fellendüléséhez. A határozat ezután sorba veszi a hibákat, amelyek fékezik a lakos­ság létfontosságú szükségleteit ki­elégítő könnyű- és élelmiszeripar további fejlesztését és komolyan akadályozzák a kolhozok és kolhoz­parasztok jövedelmének emelkedé­sét. Megállapítja a határozat, hogy különösen kedvezőtlenül áll az állat- tenyésztés fejlesztésének ügye. Sok kolhozban még lassan növekszik az állatállomány, alacsony az állatok hozama és gyengén fejlett a takar­mányalapja. Sok szovhoz munká­jában szintén jelentős hiányosságok vannak, alacsony a mezőgazdasági növények terméshozama és az állat- tenyésztés produktivitása. A hibák okait vizsgálva megálla­pítja a határozat, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártja követke­zetesen haladt a nehézipar minden eszközzel való fejlesztésének irány­vonalán, mert ez szükséges feltétele a népgazdaság minden ága sikeres fejlesztésének s ez úton nagy sike­reket ért el. Eddig az ország iparo­sítása kötötte le a legjobb kádere­ket. A nehézipar, valamint a mező- gazdaság és a könnyűipar egyide­jű gyorsütemü fejlesztését nem le­hetett biztosítani. Ehhez meg kellett teremteni a szükséges előfeltétele­ket. Ezek az előfeltételek most már létrejöttök. A mezőgazdaság több fontos ága elmaradásának azonban vannak más okai is és ezek a mezőgazdaság ve­zetésének hiányosságaiban gyöke­reznek. Részletesen vázolja azután a határozat ezeket az okokat, ame­lyek közül elsőnek emeli ki, hogy a szocialista gazdálkodás egyik alap elvét megsértve, nem tették a dol­gozókat anyagilag érdekeltté a ter­melés fejlesztésében, a jövedelmező­ség növelésében. Hiba volt, hogy az élenjáró, jól dolgozó kolhozokra nagyobb beszolgáltatási feladatokat róttak, mint a rosszul dolgozó kol­hozokra. Sok kolhozban megsértet­ték a kolhozgazdaság artyel formá­jának egyik legfontosabb elvét — a közösségi és személyi érdekeknek olymódon való helyes összeegyezte­tését az artyelben, hogy a szemé­lyes érdekek alá legyenek rendel­ve a közösségi érdekeknek. Egy­úttal azonban minden kolhozportá­nak joga van nem nagy, kiegészítő személyi gazdasághoz, amíg a közös gazdaság nem tudja teljesen ki­elégíteni fogyasztási szükségleteit. Az artyel forma legfontosabb elvei­nek megsértése jelentkezett például a háztáji gazdaság termékbeszolgál­tatásainak magas normáiban és a kolhozparasztok személyi gazdasá­gára vona'-kozó adópolitikában. A továbbiakban rámutat a hatá­rozat, hogy a hatalmas technikai le­hetőségeket a mezőgazdaságban még nem kielégítően használják ki. Hi­ba van a párt, a szovjet és a me­zőgazdasági szervek irányító mun­kájában. a káderek kiválasztásában és a falusi pártpolitikai munka te­rén. A kolhozok elnökeitől és veze- lőségétől, a kolhozparasztoktól függ, hogv sok artyelben még nem meg­felelő a munkásszervezés, a munka- fegyelem és előfordul a közös tu­lajdon iránti hanyag magatartás. A határozat ezután feladatul tűzi ki, hogy a kolhozok, szovhozok és kerületek mezőgazdaságának elma­radt ágait, az élenjárók színvonalá­ra kell emelni. A feladat az, hogy a legközelebbi két-három év alatt a Szovjetunió mezőgazdasága élel­miszertermékekben bőségesen kielé­gítse az ország lakosságának nö­vekvő szükségleteit és bőségesen el- 'ássa nyersanyaggal a könnyű- és élelmiszeripart. A továbbiakban részletezi a ha­tározat a megteendő intézkedéseket Ezek között elsősorban foglalkozik az állattenyésztés további fejleszté­sével. a kolhozparasztok — munká­sok és alkalmazottak — gazdaságai kötelező állati termék beszolgál­tatásának csökkentésével. A határozat példákkal szemlélteti az állattenyésztés fejlesztése terén elért sikereket, de ugyanakkor meg állapítja azt is, hogv a közös állat­állomány elért növekedése és terme­lékenységének színvonala nem ki­elégítő. Különösen élesen jelentke­zik ez most. amikor a népgazdaság úi. magasabb fokra emelkedett és mérhetetlenül megnőtt a lakosság szükséglete az állattenyésztési ter­mékekben. Megállapítja a ha'ározat. hogy az állattenyésztés fejlődésé­nek kedvezőtlen helyzetét minde­nekelőtt a takarmánvtermelés és be­takarítás elmaradása magyarázz j Ezért- felelősség terheli a Szovjet­unió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, a szovhozügvi mi­nisztériumot. sok helyi szoviet és mezőgazdasági szervet. A határozat ezután konkrét pon­tokban megjelöli az elkövetkezendő két-három esztendőben elvégzendő feladatokat az állattenyésztés leg­gyorsabb fellendítésére, az elmaradás felszámolására. Kötelezően előírja, hogy az egész mezőgazdaság állat- állománya 1954-ben a következő mé­retekig emelkedjék: tehén 29.2 mil­lió, szarvasmarha 65.9 millió, juh és kecske 144.4 millió, sertés 34.5 millió darab. A szarvasmarhaállo­mány növekedésével kapcsolatban különösen hangsúlyozza a határozat a tehénállomány növelésének, a ba­romfitenyésztés további fejlesztésé­nek fontosságát. Szigorúan meg kell valósítani a párt és a kormány ál­tal megállapított azt az elvet, hogy az állami kötelező állati termékbe­szolgáltatást hektáronként állapítják meg. Ezzel elejét veszik annak a ká­ros gyakorlatnak, hogy az állatte­nyésztés fejlesztése terén élenjáró kolhozok kötelezettségeit emelik. A határozat kötelezően előírja a párt és a szovjet szerveknek, hogy széles körben magyarázzák meg a kolhoz­parasztoknak, munkásoknak és al­kalmazottaknak azokat a határozato­kat, melyek a kolhozok és kolhoz­parasztok anyagi érdekeltségének fo­kozására irányulnak a közös állat- tenyésztés fejlesztésében. Intézkedik a határozat az állattenyésztés pro­duktivitásának fokozását szolgáló ki­egészítő bérezés rendszeréről, s ja­vasolja a kolhozoknak, hogy a köz­gyűlések határozatai szerint az állati termékek és az állatok értékesítésé­ből származó pénzösszegeknek mint egy huszonöt °Vát előlegképpen év negyedenként fizessék ki a kolhoz- parasztoknak. A közös állatok tenyésztésének minden eszközzel való fejlesztése mellett a helyi párt, szovjet és me­zőgazdasági szerveknek fel kell szá- molniok azt a káros gyakorlatot amely a kolhozparasztok érdekei* csorbítja, a személyi tulajdonbar lévő állatok tekintetében. 1953 második félévében fel kell menteni a húsbeszolgáltatás alól és nem kell bevonni az 1954 évi beszol­gáltatásba a kolhozparasztoknak azo­kat a gazdaságait, amelyek 1953. jú­nius 15-ig nem rendelkeztek szemé­lyes tulajdont képező állattal. 1953 január 1-i állapot szerint tö­rölni kell a kolhozparasztok — mun­kások és alkalmazottak — gazda­ságainak az állati termékek kötelező beszolgáltatásai terén a múlt évek­ből fennmaradt minden adósságát. Ez a rendszabály segíti a kolhoz­parasztokat a személyes tulajdont képező állatok megtartásában és be­szerzésében. Nagy gondot fordít a határozat a szilárd takarmányalap megteremtésének kérdésére, irány­elvül kimondva: szükséges, hogy minden kolhoz és szovhoz egy tehén­re legalább 5—6 tonna silótakar­mányt tegyen el. Véget kell vetni an­nak, hogy sok gép- és traktorállomás közömbösen viseltetik a kolhoz állat­tenyésztés-fejlesztés ügyével szem­ben. Gondoskodik a határozat arról, hogy a kolhozok részére megfelelő mennyiségű építőanyagot biztosítson a Szovjetunió állami tervbizottsága, .V .kötelezően írja elő, hogy a legkö­zelebbi két-három évben meg kell valósítani a szovhoztermelés minden ágának komplex gépesítését. Meg kell erősíteni a mezőgazdaság fej­lesztésének irányítását. A pártszer­vezeteknek be kell avatkozniok az állattenyésztés ügyeibe és minden erőfeszítést meg kell tenniök, hogy sok magaskéozettségű vezetőt nevel­jenek a mezőgazdaság e fontos ága fámára. A határozat ezután a kolhozok és szovhozok burgonya és zöldségterme­lésének növelésével kapcsolatos fel­adatokat állapítja meg. Kifejti, hogy a Szovjetunió nagy lehetőségekkel rendí’kezik a burgonyar és zöldség- termelés terén. Az élenjáró kolhozok és szovhozok ezeket a lehetőségeket kihasználó burgonya, káposzta, ubor­ka és más zöldségféle-termést érnek el. Sokhelyütt azonban a burgonya és zöldségtermelés növelésének meg lévő lehetőségeit nem használják ki elegendően. Felelős ezért a Szovjet­unió mezőgazdasági- és begyűjtési minisztériuma, valamint a Szovjet­unió szovhozügyi minisztériuma. Fog lalkozik a határozat a gép- és trak- torállosnások e téren elkövetett hi­báival is. A legközelebbi két-három év alatt a burgonya- és zöldségter­mesztést olyan mértékig kell fejlesz­teni, hogv az teljesen kielégítse nem csak a városok, ipari központok és a feldolgozó ipar szükségleteit, hanem az állattenyésztés burgonyaszükség- ’eteit is. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának teljes ülése határozatában konkrétan meg­jelölte a növények terméshozamának élentős emelésével kapcsolatos fel­adatokat. Előírja a többi között, hogy 1954-ben a kolhozokban a bur­gonya-vetésterületeket négymillió 128.500 hektárra, a zöldségvetés-terü- leteket egymillióháromezernégyszáz hektárra kell emelni. Hasonlóképpen intézkedik a szovhozok burgonya- és zöldség-vetésterületeinek emelésérő' és megállapítja, hogy 1954-ben mi­iven terméseredményeket kell elér­niük a kolhozoknak és szovhozoknak e növényekből. Előírja a párt- és szovjet szerveknek, hogy széleskör­ben magyarázzák meg a kolhozpa­rasztoknak, munkásoknak és alkal­mazottaknak azokat a határozatokat melyek fokozzák a kolhozok és kol­hozparasztok anyagi érdekeltségei burgonya- és zöldségfélék termesz­tésében. Ezek a határozatok csök­kentik a kolhozoknak a növényekre megállapított kötelező állami beadas normáját és fokozzák a felemelt ara­kon való állami felvásárlásokat. A Szovjetunió Kommunista Pari­ja Központi Bizottságának teljes ülése kötelezi a Szovjetunió szov- hozügyi minisztériumát, hogy az 1953—54. évben pótlólag 154 szov- hozt állítson át zöldség és burgonya termelésre. Intézkedik a határozat a kolhozok és szovhozok vetőburgo­nya alapjának létrehozásáról és kö­telezően kimondja, hogy a burgo­nya és a zöldség begyűjtési és fel- vásárlási tervének sikeres végrehaj­tását biztosítani kell. Ennek érde­kében minden támogatást meg kell adni a kolhozoknak a betakarítás megszervezésére, a betakarítási mun :ák gépesítésére. Előírja a határozat a kolhozokban ás szovhozokban a zöldségtermesztő brigádok megszilárdítását, a dolgo­zók ,szakmai oktatását és kötelezővé teszi a pártszerveknek, hogy a kol­hozokban és szovhozokban javít­sák meg a zöldség- és burgonyater­mesztés fejlesztésének pártirányítá­sát. A Szovjetunió Kommunista Pari­ja Központi Bizottságának teljes ülése határozatot hozott a gabona, az ipari növények és az olajos nö­vények hozamának növeléséről is. Ez a határozat kifejti, hogy a leg­értékesebb élelmiszernövény, a búza vetésterülete az 1940. évihez képest 8.1 millió hektárral emelke­dett. Az ország élelmiszerellátása szem­pontjából oly fontos vidékek, mint Ukrajna, Észak-Kaukázus, Krim, amelyek súlyosan szenvedtek a há­ború idején, gyorsan helyreállítot­ták mezőgazdaságukat és jelentő­sen kibővítették gabonatermelésüket, kifejti a határozat, hogy ugyanezen idő alatt kibővült a cukorrépa, nap­raforgó és több más ipari növény vetésterülete is, nagy eredménye­ket értek el a Szovjetunióban a gya­pot-termelésben. A komoly eredmé­nyek mellett azonban a gabona, az ipari növények és az olajos növé­nyek termelésében lényeges hiá­nyosságok is mutatkoznak, így nem alkalmazzák mindenütt az élenjáró agrotechnikai módszereket, nincs megszervezve a gép- és traktorállo­mások elé kitűzött határidők be­tartásának, a gépállomások minő­ségi munkájának ellenőrzése és hi­bák vannak a termés-tervezésben is, mert az élenjáró kolhozoknak növénytermesztési brigádoknak túl­ságosan magas tervíeladaíokat ad­nak, ami megfosztja a dolgozókat annak lehetőségétől, hogv termelé­kenyebb munkájukért prémiumot kapjanak. Tekintettel arra, hogy a gabona- termelés az egész mezőgazdasági ter­melés alapja, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottsá­gának teljes ülése határozatának ér­telmében különösen a központi fe­keteföldi övezet vidékein, a jobb- parti Volgameniti vidékeken, a délkeleti vidékeken, Kazahsztánban és Nyugat-Szibériában kell fokozni a búza termelését. A továbbiakban a kapásnövények, a gyümölcsfélék terméshozamának emeléséről intézkedik és a fűtermesz téssel, a szántási munkákkal, a ta­lajjavítási munkákkal foglalkozik a határozat és előírja a műtrágya- gyártás növelését. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának teljes ülése határozatot hozott a gép- és traktorállomások munkájának to­vábbi megjavításáról is. A gép- és traktorállomások jelentik a kolhoz­rendszer ipari, anyagi, műszaki bá­zisát és döntő erőül szolgálnak a kolhozok termelésének fejlesztésé­ben. Ezek az állami nagyvállalatok, amelyek a kolhozok mezőgazdasági munkájának mintegy háromnegye­dét végzik el, szervező szerepet is betöltenek. Lehetővé teszik sok munkaigényes munkafolyamat gépe­sítését, s ezzel a kolhozparasztok munkájának megkönnyítését, a mun ka termelékenységének jelentékeny fokozását. Megállapítja a határozat, hogy a nagy eredmények mellett a gép- és traktorállomások munkájá­ban komoly hiányosságok is van­nak. A gép- és traktorállomások ’épészkáderei körében nagy a fluk- uáció, a gépészkáderek képzésében ;s mutatkoznak hiányosságok. Sok 'erület párt-, szovjet és mezőgazda­sági szervei nem foglalkoznak ki­elégítő módon a gép- és traktorál­lomások vezetőkádereinek kiváloga­tásával, nevelésével, nem használ­ják ki a rendelkezésre álló lehető­ségeket, hogy az iparból és tudo­mányos intézményekből mérnökká­dereket vonjanak be a gép- és traktorállomások munkájába. A hiányosságok kiküszöbölése ér­dekében a gép- és traktorállomások fő feladata, minden eszközzel fo­kozni a mezőgazdasági növények erméshozamait, biztosítani a közös állatállomány számszerű növelését. Ennek érdekében kötelezően előír­ja a határozat, hogv a gép- és trak- torállomásokon olyan állandó gé­pészkádereket képezzenek ki, akik a legteljesebben és legtermékenyeb­ben képesek kihasználni a techni­kát. Intézkedik a határozat az ér- vénybenlévő bérezési rendszer ki­egészítéséről, s a többi között ki­mondja azt is, hogy a traktorosok­nak és a gép- és traktorállomások állandó dolgozóinak, amennyiben a kolhozokban nincs háztáji gazdasá­guk, háztáji földet kell juttatni. A gépészkáderek képzettségének megjavítása érdekében kimondja a határozat, hogy át kell térni a gé- pészkádercknek ipari tanintézetek­ben alkalmazott képzési rendszeré­re és a meglévő gépesítési iskolá­kat mezőgazdasági gépesítési , ;n- . intézetekké kell átszervezni külön­böző szakmák szerint. 1954—57-ben legalább 300 új mezőgazdasági gé­pesítési tanintézetet kell létesíteni egyenként kétszáznegyven—kétszáz hetven tanuló számára. A meglévő mezőgazdasági gépesítési tanintéze­tek számára kétszáz tanulmányi épületet. 315 gyakorlati foglalkozá­sok célját szolgáló épületet és 600 közös lakóépületet kell építeni. A gép- és traktcrállomásoknak é* a szovhozoknak új traktorokkal, rne zőgazdasági gépekkel és felszerelés sei való további ellátása érdekében a népgazdasági tervekben 1954-től 1957. május 1-ig terjedő időszakra elő kell irányozni legalább 500 000 általános rendeltetésű traktort. 250.000 univerzáltraktort, továbbá szükséges mennyiségű mezőgazda­sági gépet, gépkocsit, mozgóműheivt is különböző felszerelést. A továb­biakban a határozat nagyszámú mű hely. garázs, pajta épükéről és a* ezekhez szükséges építőanyagok bt* tosításáról intézkedik. A gép- és traktorállomásokon dolgozó munká ••ok. mérnökök, technikusok lakáS- viszonvainak rendezéséről i* törté­nik intézkedés. 1954—56-ban 10 300 'akóházat és 3000 közös lakóépületet emelnek és 450 millió rubel hitéit biztosítanak 1954—56-ban á gép- és traktorállomáson dolgozó munká­soknak, az egyéni lakásépítkezéshez. Intézkedik a gép- és traktoráúomá- sok, a kolhozok és a szovhozok villamosításáról, a traktorok és mezőgazdasági gépek tartalékalkat­részeinek gyártásáról. A mezőgazdaság területén felme -ülő új. nagy és bonyolult felad».- ‘ok tejesítése megköveteli a mező­gazdaság irányításának megjavítá­sát. A határozat hangsúlyozza, hogy a feladatok sikeres végrehajtása ér­cekében emelni kell a falun a po- htikai és szervezőmunka színvona­lát. A pártszervezeteknek felvilá­gosító munkát kell végezniük azok között a traktoristák és más gép­kezelő káderek között., akik a gép- és traktorállomásókról más szerve­zetekhez men'-k dolgozni. Felhívás­sal kell fordulni hozzájuk, hogy tér !enek vissza a gép- és traktorállo- másokra és meg keU nekik magya­rázni az új bérezési rendszert, ami 'gén sok előnyt biztosit számukra. Hangsúlyozza a határozat, kötelez­ni kell a Szovjetunió kultúrába ügveinek minisztériumát, hogy 1954 —55-ben 6500 gépészmérnököt, ezen belül 1954-ben 2500 mérnököt irá­nyítson a Szovjetunió mezőgazda- sági és begyűjtési minisztériumá­hoz, a gépi- és traktorállomásokon végzendő munkára. Intézkedik a ha tározst arról is. hogy a körzeti agrn nómusok és zootechnikusok helyett a gép- és traktorállomások a kol­hozokban való állandó munkára ag ronómusokkal és zootechnikusokkal rendelkezzenek, úgv, hogy minden kolhozt egy-két olyan mezőgazda­sági szakértő lásson el. aki a Rép­ás traktorállomások állományába tartozik. 1954 tavaszára százezer ilyen agronómus és zooteehnikus munkábaállításáról intézkedik a ha tározat. A kolhozelnöki káderállomány megszilárdítására politikai és szak­mai szempontból megfelelő főisko­lai, vagy mezőgazdasági középisko­lai képzettséggel rendelkező szak­embereket válasszanak ki és, nevel jenek erre a munkára. A mezőgazdaság irápyitásának megjavítása érdekében intézkedik a határozat a Szovjetunió mezőgazda­sági és begyűjtési minisztériumá­nak, valamint a helyi merőgazda­sági szervek munkájának átszerve­zéséről is. A mezőgazdasági propa­ganda minőségének javítása érdeké­ben a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága a többi között utasítja az illetékes szerve­ket. hogy tartsanak rendszeresen módszertani szemináriumokat a nft vénytermelés és állattenyésztés dől gozói számára. Javítsák az élenjáró gyakorlati módszerekkel foglalkozó irodalom, a tankönyvek és szemlél­tető eszközök minőségét, vonjanak be a mezőgazdasági propaganda- munkába tudósokat, készítsenek színes, oktató, tudományos és nép­szerű mezőgazdasági filmeket. szer vezzék meg az élenjáró módszerek rádiópropagandáját, készítsenek hangfelvételeket a tudósok és szak­emberek által tartott előadásokról, széles körben feilesszék a versenyt (Folytatás a 3. Maion)

Next

/
Oldalképek
Tartalom