Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-15 / 216. szám
2 N A PLÓ 1953 SZEPTEMBER 15 A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a Szovjetunió mezőgazdaságának további fejlesztését szolgáló intéz kedések rő 1 A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése 1953. szeptember 7-én N. Sz. Hruscsov elvtárs beszámolója alapján határozatot hozott a Szovjetunió mezőgazdaságának továbbfejlesztését szolgáló intézkedésekről. A határozat bevezető része hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió szocialista mezőgazdasága, amely a Kommunista Párt vezetésével jött létre, és szilárdult meg, hatalmas ipari, technikai bázisra támaszkodik és a világ legnagyobb és legjobban gépesített mezőgazdasága. Vitathatatlanul bebizonyította döntő fölényét Bi nd a kisárutermelő parasztgazdaság. mind a nagyüzemi kapitalista mezőgazdasági termelés felett. A szocialista mezőgazdaság a békés építés éveiben és a nehéz háborús megpróbáltatások éveiben egyaránt bebizonyította nagy életerejét, azt s képességét, hogy egyre növekvő mértékben el tudja látni a lakosságot élelmiszerrel, a könnyű- és élelmiszeripart pedig nyersanyaggal. — Szüntelenül fejlődik a kolhozok korszerű technikával felszerelt közös gazdasága és erősödik a kolhozrendszer. A kolhozok és szovhozok biztosították a mezőgazdaság termelékenységének jelentős növekedését és a mezőgazdaság nagyfokú árutermelését. A határozat megállapítja, hogy a Szovjetunió el van látva gabonával és növekedett az egyéb termények és termékek állami begyűjtése is. A továbbiakban megállapítja a határozat, hogy a mezőgazdasági tér mékek termelésének színvonala azonban nem elégíti ki teljes mértékben a lakosság növekvő élelmiszerszükségleteit, valamint a köny- nvű- és élelmiszeripar nyersanyag- szükségleteit, és nem felel meg a mezőgazdaság technikai ellátottságának, valamint a kolhozrendszerben rejlő lehetőségeknek. Most, ami kor a Szovjetunióban már létrejött a hatalmas, technikailag tökéletes nehézipar és jelentősen megerősödtek a kolhozok, minden fekétel meg van a mezőgazdaság minden ágának gyors fellendüléséhez. A határozat ezután sorba veszi a hibákat, amelyek fékezik a lakosság létfontosságú szükségleteit kielégítő könnyű- és élelmiszeripar további fejlesztését és komolyan akadályozzák a kolhozok és kolhozparasztok jövedelmének emelkedését. Megállapítja a határozat, hogy különösen kedvezőtlenül áll az állat- tenyésztés fejlesztésének ügye. Sok kolhozban még lassan növekszik az állatállomány, alacsony az állatok hozama és gyengén fejlett a takarmányalapja. Sok szovhoz munkájában szintén jelentős hiányosságok vannak, alacsony a mezőgazdasági növények terméshozama és az állat- tenyésztés produktivitása. A hibák okait vizsgálva megállapítja a határozat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja következetesen haladt a nehézipar minden eszközzel való fejlesztésének irányvonalán, mert ez szükséges feltétele a népgazdaság minden ága sikeres fejlesztésének s ez úton nagy sikereket ért el. Eddig az ország iparosítása kötötte le a legjobb kádereket. A nehézipar, valamint a mező- gazdaság és a könnyűipar egyidejű gyorsütemü fejlesztését nem lehetett biztosítani. Ehhez meg kellett teremteni a szükséges előfeltételeket. Ezek az előfeltételek most már létrejöttök. A mezőgazdaság több fontos ága elmaradásának azonban vannak más okai is és ezek a mezőgazdaság vezetésének hiányosságaiban gyökereznek. Részletesen vázolja azután a határozat ezeket az okokat, amelyek közül elsőnek emeli ki, hogy a szocialista gazdálkodás egyik alap elvét megsértve, nem tették a dolgozókat anyagilag érdekeltté a termelés fejlesztésében, a jövedelmezőség növelésében. Hiba volt, hogy az élenjáró, jól dolgozó kolhozokra nagyobb beszolgáltatási feladatokat róttak, mint a rosszul dolgozó kolhozokra. Sok kolhozban megsértették a kolhozgazdaság artyel formájának egyik legfontosabb elvét — a közösségi és személyi érdekeknek olymódon való helyes összeegyeztetését az artyelben, hogy a személyes érdekek alá legyenek rendelve a közösségi érdekeknek. Egyúttal azonban minden kolhozportának joga van nem nagy, kiegészítő személyi gazdasághoz, amíg a közös gazdaság nem tudja teljesen kielégíteni fogyasztási szükségleteit. Az artyel forma legfontosabb elveinek megsértése jelentkezett például a háztáji gazdaság termékbeszolgáltatásainak magas normáiban és a kolhozparasztok személyi gazdaságára vona'-kozó adópolitikában. A továbbiakban rámutat a határozat, hogy a hatalmas technikai lehetőségeket a mezőgazdaságban még nem kielégítően használják ki. Hiba van a párt, a szovjet és a mezőgazdasági szervek irányító munkájában. a káderek kiválasztásában és a falusi pártpolitikai munka terén. A kolhozok elnökeitől és veze- lőségétől, a kolhozparasztoktól függ, hogv sok artyelben még nem megfelelő a munkásszervezés, a munka- fegyelem és előfordul a közös tulajdon iránti hanyag magatartás. A határozat ezután feladatul tűzi ki, hogy a kolhozok, szovhozok és kerületek mezőgazdaságának elmaradt ágait, az élenjárók színvonalára kell emelni. A feladat az, hogy a legközelebbi két-három év alatt a Szovjetunió mezőgazdasága élelmiszertermékekben bőségesen kielégítse az ország lakosságának növekvő szükségleteit és bőségesen el- 'ássa nyersanyaggal a könnyű- és élelmiszeripart. A továbbiakban részletezi a határozat a megteendő intézkedéseket Ezek között elsősorban foglalkozik az állattenyésztés további fejlesztésével. a kolhozparasztok — munkások és alkalmazottak — gazdaságai kötelező állati termék beszolgáltatásának csökkentésével. A határozat példákkal szemlélteti az állattenyésztés fejlesztése terén elért sikereket, de ugyanakkor meg állapítja azt is, hogv a közös állatállomány elért növekedése és termelékenységének színvonala nem kielégítő. Különösen élesen jelentkezik ez most. amikor a népgazdaság úi. magasabb fokra emelkedett és mérhetetlenül megnőtt a lakosság szükséglete az állattenyésztési termékekben. Megállapítja a ha'ározat. hogy az állattenyésztés fejlődésének kedvezőtlen helyzetét mindenekelőtt a takarmánvtermelés és betakarítás elmaradása magyarázz j Ezért- felelősség terheli a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumát, a szovhozügvi minisztériumot. sok helyi szoviet és mezőgazdasági szervet. A határozat ezután konkrét pontokban megjelöli az elkövetkezendő két-három esztendőben elvégzendő feladatokat az állattenyésztés leggyorsabb fellendítésére, az elmaradás felszámolására. Kötelezően előírja, hogy az egész mezőgazdaság állat- állománya 1954-ben a következő méretekig emelkedjék: tehén 29.2 millió, szarvasmarha 65.9 millió, juh és kecske 144.4 millió, sertés 34.5 millió darab. A szarvasmarhaállomány növekedésével kapcsolatban különösen hangsúlyozza a határozat a tehénállomány növelésének, a baromfitenyésztés további fejlesztésének fontosságát. Szigorúan meg kell valósítani a párt és a kormány által megállapított azt az elvet, hogy az állami kötelező állati termékbeszolgáltatást hektáronként állapítják meg. Ezzel elejét veszik annak a káros gyakorlatnak, hogy az állattenyésztés fejlesztése terén élenjáró kolhozok kötelezettségeit emelik. A határozat kötelezően előírja a párt és a szovjet szerveknek, hogy széles körben magyarázzák meg a kolhozparasztoknak, munkásoknak és alkalmazottaknak azokat a határozatokat, melyek a kolhozok és kolhozparasztok anyagi érdekeltségének fokozására irányulnak a közös állat- tenyésztés fejlesztésében. Intézkedik a határozat az állattenyésztés produktivitásának fokozását szolgáló kiegészítő bérezés rendszeréről, s javasolja a kolhozoknak, hogy a közgyűlések határozatai szerint az állati termékek és az állatok értékesítéséből származó pénzösszegeknek mint egy huszonöt °Vát előlegképpen év negyedenként fizessék ki a kolhoz- parasztoknak. A közös állatok tenyésztésének minden eszközzel való fejlesztése mellett a helyi párt, szovjet és mezőgazdasági szerveknek fel kell szá- molniok azt a káros gyakorlatot amely a kolhozparasztok érdekei* csorbítja, a személyi tulajdonbar lévő állatok tekintetében. 1953 második félévében fel kell menteni a húsbeszolgáltatás alól és nem kell bevonni az 1954 évi beszolgáltatásba a kolhozparasztoknak azokat a gazdaságait, amelyek 1953. június 15-ig nem rendelkeztek személyes tulajdont képező állattal. 1953 január 1-i állapot szerint törölni kell a kolhozparasztok — munkások és alkalmazottak — gazdaságainak az állati termékek kötelező beszolgáltatásai terén a múlt évekből fennmaradt minden adósságát. Ez a rendszabály segíti a kolhozparasztokat a személyes tulajdont képező állatok megtartásában és beszerzésében. Nagy gondot fordít a határozat a szilárd takarmányalap megteremtésének kérdésére, irányelvül kimondva: szükséges, hogy minden kolhoz és szovhoz egy tehénre legalább 5—6 tonna silótakarmányt tegyen el. Véget kell vetni annak, hogy sok gép- és traktorállomás közömbösen viseltetik a kolhoz állattenyésztés-fejlesztés ügyével szemben. Gondoskodik a határozat arról, hogy a kolhozok részére megfelelő mennyiségű építőanyagot biztosítson a Szovjetunió állami tervbizottsága, .V .kötelezően írja elő, hogy a legközelebbi két-három évben meg kell valósítani a szovhoztermelés minden ágának komplex gépesítését. Meg kell erősíteni a mezőgazdaság fejlesztésének irányítását. A pártszervezeteknek be kell avatkozniok az állattenyésztés ügyeibe és minden erőfeszítést meg kell tenniök, hogy sok magaskéozettségű vezetőt neveljenek a mezőgazdaság e fontos ága fámára. A határozat ezután a kolhozok és szovhozok burgonya és zöldségtermelésének növelésével kapcsolatos feladatokat állapítja meg. Kifejti, hogy a Szovjetunió nagy lehetőségekkel rendí’kezik a burgonyar és zöldség- termelés terén. Az élenjáró kolhozok és szovhozok ezeket a lehetőségeket kihasználó burgonya, káposzta, uborka és más zöldségféle-termést érnek el. Sokhelyütt azonban a burgonya és zöldségtermelés növelésének meg lévő lehetőségeit nem használják ki elegendően. Felelős ezért a Szovjetunió mezőgazdasági- és begyűjtési minisztériuma, valamint a Szovjetunió szovhozügyi minisztériuma. Fog lalkozik a határozat a gép- és trak- torállosnások e téren elkövetett hibáival is. A legközelebbi két-három év alatt a burgonya- és zöldségtermesztést olyan mértékig kell fejleszteni, hogv az teljesen kielégítse nem csak a városok, ipari központok és a feldolgozó ipar szükségleteit, hanem az állattenyésztés burgonyaszükség- ’eteit is. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése határozatában konkrétan megjelölte a növények terméshozamának élentős emelésével kapcsolatos feladatokat. Előírja a többi között, hogy 1954-ben a kolhozokban a burgonya-vetésterületeket négymillió 128.500 hektárra, a zöldségvetés-terü- leteket egymillióháromezernégyszáz hektárra kell emelni. Hasonlóképpen intézkedik a szovhozok burgonya- és zöldség-vetésterületeinek emelésérő' és megállapítja, hogy 1954-ben miiven terméseredményeket kell elérniük a kolhozoknak és szovhozoknak e növényekből. Előírja a párt- és szovjet szerveknek, hogy széleskörben magyarázzák meg a kolhozparasztoknak, munkásoknak és alkalmazottaknak azokat a határozatokat melyek fokozzák a kolhozok és kolhozparasztok anyagi érdekeltségei burgonya- és zöldségfélék termesztésében. Ezek a határozatok csökkentik a kolhozoknak a növényekre megállapított kötelező állami beadas normáját és fokozzák a felemelt arakon való állami felvásárlásokat. A Szovjetunió Kommunista Parija Központi Bizottságának teljes ülése kötelezi a Szovjetunió szov- hozügyi minisztériumát, hogy az 1953—54. évben pótlólag 154 szov- hozt állítson át zöldség és burgonya termelésre. Intézkedik a határozat a kolhozok és szovhozok vetőburgonya alapjának létrehozásáról és kötelezően kimondja, hogy a burgonya és a zöldség begyűjtési és fel- vásárlási tervének sikeres végrehajtását biztosítani kell. Ennek érdekében minden támogatást meg kell adni a kolhozoknak a betakarítás megszervezésére, a betakarítási mun :ák gépesítésére. Előírja a határozat a kolhozokban ás szovhozokban a zöldségtermesztő brigádok megszilárdítását, a dolgozók ,szakmai oktatását és kötelezővé teszi a pártszerveknek, hogy a kolhozokban és szovhozokban javítsák meg a zöldség- és burgonyatermesztés fejlesztésének pártirányítását. A Szovjetunió Kommunista Parija Központi Bizottságának teljes ülése határozatot hozott a gabona, az ipari növények és az olajos növények hozamának növeléséről is. Ez a határozat kifejti, hogy a legértékesebb élelmiszernövény, a búza vetésterülete az 1940. évihez képest 8.1 millió hektárral emelkedett. Az ország élelmiszerellátása szempontjából oly fontos vidékek, mint Ukrajna, Észak-Kaukázus, Krim, amelyek súlyosan szenvedtek a háború idején, gyorsan helyreállították mezőgazdaságukat és jelentősen kibővítették gabonatermelésüket, kifejti a határozat, hogy ugyanezen idő alatt kibővült a cukorrépa, napraforgó és több más ipari növény vetésterülete is, nagy eredményeket értek el a Szovjetunióban a gyapot-termelésben. A komoly eredmények mellett azonban a gabona, az ipari növények és az olajos növények termelésében lényeges hiányosságok is mutatkoznak, így nem alkalmazzák mindenütt az élenjáró agrotechnikai módszereket, nincs megszervezve a gép- és traktorállomások elé kitűzött határidők betartásának, a gépállomások minőségi munkájának ellenőrzése és hibák vannak a termés-tervezésben is, mert az élenjáró kolhozoknak növénytermesztési brigádoknak túlságosan magas tervíeladaíokat adnak, ami megfosztja a dolgozókat annak lehetőségétől, hogv termelékenyebb munkájukért prémiumot kapjanak. Tekintettel arra, hogy a gabona- termelés az egész mezőgazdasági termelés alapja, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése határozatának értelmében különösen a központi feketeföldi övezet vidékein, a jobb- parti Volgameniti vidékeken, a délkeleti vidékeken, Kazahsztánban és Nyugat-Szibériában kell fokozni a búza termelését. A továbbiakban a kapásnövények, a gyümölcsfélék terméshozamának emeléséről intézkedik és a fűtermesz téssel, a szántási munkákkal, a talajjavítási munkákkal foglalkozik a határozat és előírja a műtrágya- gyártás növelését. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése határozatot hozott a gép- és traktorállomások munkájának további megjavításáról is. A gép- és traktorállomások jelentik a kolhozrendszer ipari, anyagi, műszaki bázisát és döntő erőül szolgálnak a kolhozok termelésének fejlesztésében. Ezek az állami nagyvállalatok, amelyek a kolhozok mezőgazdasági munkájának mintegy háromnegyedét végzik el, szervező szerepet is betöltenek. Lehetővé teszik sok munkaigényes munkafolyamat gépesítését, s ezzel a kolhozparasztok munkájának megkönnyítését, a mun ka termelékenységének jelentékeny fokozását. Megállapítja a határozat, hogy a nagy eredmények mellett a gép- és traktorállomások munkájában komoly hiányosságok is vannak. A gép- és traktorállomások ’épészkáderei körében nagy a fluk- uáció, a gépészkáderek képzésében ;s mutatkoznak hiányosságok. Sok 'erület párt-, szovjet és mezőgazdasági szervei nem foglalkoznak kielégítő módon a gép- és traktorállomások vezetőkádereinek kiválogatásával, nevelésével, nem használják ki a rendelkezésre álló lehetőségeket, hogy az iparból és tudományos intézményekből mérnökkádereket vonjanak be a gép- és traktorállomások munkájába. A hiányosságok kiküszöbölése érdekében a gép- és traktorállomások fő feladata, minden eszközzel fokozni a mezőgazdasági növények erméshozamait, biztosítani a közös állatállomány számszerű növelését. Ennek érdekében kötelezően előírja a határozat, hogv a gép- és trak- torállomásokon olyan állandó gépészkádereket képezzenek ki, akik a legteljesebben és legtermékenyebben képesek kihasználni a technikát. Intézkedik a határozat az ér- vénybenlévő bérezési rendszer kiegészítéséről, s a többi között kimondja azt is, hogy a traktorosoknak és a gép- és traktorállomások állandó dolgozóinak, amennyiben a kolhozokban nincs háztáji gazdaságuk, háztáji földet kell juttatni. A gépészkáderek képzettségének megjavítása érdekében kimondja a határozat, hogy át kell térni a gé- pészkádercknek ipari tanintézetekben alkalmazott képzési rendszerére és a meglévő gépesítési iskolákat mezőgazdasági gépesítési , ;n- . intézetekké kell átszervezni különböző szakmák szerint. 1954—57-ben legalább 300 új mezőgazdasági gépesítési tanintézetet kell létesíteni egyenként kétszáznegyven—kétszáz hetven tanuló számára. A meglévő mezőgazdasági gépesítési tanintézetek számára kétszáz tanulmányi épületet. 315 gyakorlati foglalkozások célját szolgáló épületet és 600 közös lakóépületet kell építeni. A gép- és traktcrállomásoknak é* a szovhozoknak új traktorokkal, rne zőgazdasági gépekkel és felszerelés sei való további ellátása érdekében a népgazdasági tervekben 1954-től 1957. május 1-ig terjedő időszakra elő kell irányozni legalább 500 000 általános rendeltetésű traktort. 250.000 univerzáltraktort, továbbá szükséges mennyiségű mezőgazdasági gépet, gépkocsit, mozgóműheivt is különböző felszerelést. A továbbiakban a határozat nagyszámú mű hely. garázs, pajta épükéről és a* ezekhez szükséges építőanyagok bt* tosításáról intézkedik. A gép- és traktorállomásokon dolgozó munká ••ok. mérnökök, technikusok lakáS- viszonvainak rendezéséről i* történik intézkedés. 1954—56-ban 10 300 'akóházat és 3000 közös lakóépületet emelnek és 450 millió rubel hitéit biztosítanak 1954—56-ban á gép- és traktorállomáson dolgozó munkásoknak, az egyéni lakásépítkezéshez. Intézkedik a gép- és traktoráúomá- sok, a kolhozok és a szovhozok villamosításáról, a traktorok és mezőgazdasági gépek tartalékalkatrészeinek gyártásáról. A mezőgazdaság területén felme -ülő új. nagy és bonyolult felad».- ‘ok tejesítése megköveteli a mezőgazdaság irányításának megjavítását. A határozat hangsúlyozza, hogy a feladatok sikeres végrehajtása ércekében emelni kell a falun a po- htikai és szervezőmunka színvonalát. A pártszervezeteknek felvilágosító munkát kell végezniük azok között a traktoristák és más gépkezelő káderek között., akik a gép- és traktorállomásókról más szervezetekhez men'-k dolgozni. Felhívással kell fordulni hozzájuk, hogy tér !enek vissza a gép- és traktorállo- másokra és meg keU nekik magyarázni az új bérezési rendszert, ami 'gén sok előnyt biztosit számukra. Hangsúlyozza a határozat, kötelezni kell a Szovjetunió kultúrába ügveinek minisztériumát, hogy 1954 —55-ben 6500 gépészmérnököt, ezen belül 1954-ben 2500 mérnököt irányítson a Szovjetunió mezőgazda- sági és begyűjtési minisztériumához, a gépi- és traktorállomásokon végzendő munkára. Intézkedik a ha tározst arról is. hogy a körzeti agrn nómusok és zootechnikusok helyett a gép- és traktorállomások a kolhozokban való állandó munkára ag ronómusokkal és zootechnikusokkal rendelkezzenek, úgv, hogy minden kolhozt egy-két olyan mezőgazdasági szakértő lásson el. aki a Répás traktorállomások állományába tartozik. 1954 tavaszára százezer ilyen agronómus és zooteehnikus munkábaállításáról intézkedik a ha tározat. A kolhozelnöki káderállomány megszilárdítására politikai és szakmai szempontból megfelelő főiskolai, vagy mezőgazdasági középiskolai képzettséggel rendelkező szakembereket válasszanak ki és, nevel jenek erre a munkára. A mezőgazdaság irápyitásának megjavítása érdekében intézkedik a határozat a Szovjetunió mezőgazdasági és begyűjtési minisztériumának, valamint a helyi merőgazdasági szervek munkájának átszervezéséről is. A mezőgazdasági propaganda minőségének javítása érdekében a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága a többi között utasítja az illetékes szerveket. hogy tartsanak rendszeresen módszertani szemináriumokat a nft vénytermelés és állattenyésztés dől gozói számára. Javítsák az élenjáró gyakorlati módszerekkel foglalkozó irodalom, a tankönyvek és szemléltető eszközök minőségét, vonjanak be a mezőgazdasági propaganda- munkába tudósokat, készítsenek színes, oktató, tudományos és népszerű mezőgazdasági filmeket. szer vezzék meg az élenjáró módszerek rádiópropagandáját, készítsenek hangfelvételeket a tudósok és szakemberek által tartott előadásokról, széles körben feilesszék a versenyt (Folytatás a 3. Maion)
