Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-13 / 215. szám
6 N ff p t; 6 1953 SZEPTEMBER 13 A „ZRÍNYI RIADÓJA" Gellert Endre kétszeres Kossuth-díjas rendező értékelésében Kevés olyan színmű került eddig a Pécsi Nemzeti Színházban bemutatásra, amely olyan sikert és ezzel együtt olyan éles vitát váltott volna ki, mint Lippenszkv István és Futaky'Hajna történelmi drámája: a „Zrínyi riadója.1' A színház közönsége nagy-nagy szeretettel, perceken át nem szűnő tapssal fogadta helyi szerzőink eredeti bemutatóját, ugyanakkor az írószövetség pécsi csoportjának néhánv tagja rendkívül lebecsülő, egyáltalán nem építő hangon nyilatkozott a fiatal írók első színpadi kísérletező sóra!. Ezek a vél&mények váltották kj azt a rendkívül éles vitát, mely nem' vált az írók és a színház éppen kialakuló viszonyának javára. A vitára a vidéki színházak ünnepi hetét követő értékelés tett pontot. Gellért Endre, kétszeres Kossuth* díjas, érdemes művész, a Nemzeti Színház főrendezője, a fővárosi bemutatót követő értékelésben részletesen elemezte a „Zrínyi riadója’' c. művet, a rendező és a színház együttesének munkáját. — A „Zrínyi riadójáénak bemutatását mind Pécsett, mind P fesztiválon örömmel keit üdvözölnünk — kezdte meg beszámolóját majd mind járt bevezetőben flea zó látottá vidéki «zánházainkat, hogy kövessék a pécsi példát, karolják fel, segítsék fia* faj íróink drámáinak bemutatását. — Érdemes itt idéznünk a kétszeres Kossuth-díja« rendező útmutatását: — Vidéki városaink színházainak feladata nemcsak az, hogy a leg jobb magyar és külföldi darabokkal ismertessék meq a közönséget hanem az is, hogv maguk köré tömő- rítsék a vidék íróit ‘s- Minden városnak, tájnak megvan a maga történelmi múltja. Minden városnak és falunak megvan a tejlödő jelene. — Ezt nem lehet távoli íróasztalok mögött megírni. Ezt csak az írhatja meg, aki ott él az eseményei, középpontjában. Mj az. amit követésre méltónak, amit helyesnek talált a beszámoló a fiatal szerzők művében? Elsősorban is maga a téma, nagy nemzeti hősünk: Zrínyi Miklós költő és hadvezér életének, harcainak meg eievenítése, másodsorban a mű mou daniva-lója amely hazaszeretetre, ha ladó, hősi hagyományaink tiszteletére neved. Erőssége a darabnak, hogy helyesen veti fel n nagy nemzeti összefogás jelentőségét, hogy több nevesebb súllyal mindenki helyet kap bemne, akj a cselekményre hatással iehet. — Ez az oka — foglalta össze Geiiért Endre — hogy Pécsett igen nagy sikerrel játszották a darabot, hogy bőven aratták a tapsot, a tetszésnyilvánítást. Sok jutott ebből az írónak, a színháznak, de még több a hősnek és amtiert a hős harcol: a szabadságnak. Igen világosan és érthetően mutatott rá a beszámoló hoqy a siker éppen a téma nagyszerűsége következtében vált hatalmassá, A darab azon ban számos hiányossággal bír. így például a néző nem látja Zrínyi és á nép között kialakuló újszerű kapcsolatot, a dráma sok esetben hely* zetdrámává szűkül. A főhős Zrínyi keveset cselekszik, csak szavakkal. — és nem tettekkel — szervez. A szereplő alakok nem fejlődnek, nem bontakoznak ki a dráma fejlődése so rán és így egysíkúakká válnak. — Hiányzik a darabból a magánügy, a szerves éiet. Mindezeket részletezve, megáMa pitotta az értékelés, hogy a szerzőknek érzékük van a drámához szerencsésen keresik a drámai ösz- szeütközéseket és azokat helyesen is oldják meg. mint például a harmadig felvonásban a küldöttségek ősz -lecsapásánál vagy Zsófia és Zrí nyj párjeleneténél. A dráma nyelvezete pedig külön dicséretet kapott. ..Finoman aarchaizált, mégi, könnyed Írói nyelv“ — állapította meg Gél* tért Endre. A következőkben az elő adással foglalkozott. — Lelkes munkát végzett az igazgató, dramaturg rendező és színész egyaránt — mondotta, de hozzátette, hogy a közönséq elé vitt előadás gyengébb, mint amire a mü lehetőséget nyújtott. Valóban. Annak ellenére hogy az előadás az első pécsi bemutató óta sokat- fejlődőt/, még színtelen. szürke volt a íesztiválon is. A rendezés aláhúzta a darab gyengeségeit ahelyett, hogy tompította volna, élezte a hibákat. Fedte a valósáqot az a meg- állapitás hogy az előadás gyakran állóképek sorozatává szürkült, hogy a színészek történelmet akartak játszani éj a fellengzőssé vált szavak mögül hiányzott a tartalom, az őszin te. átél; pábhosz. A rendezői gyakorlati munka meg javításával lehet változtatni ezeken a hibákon és a rendezés nyomán emelkedik majd a színész; munka is. A művészek közül kiemelte Gellért Endre a Zrínyi Miklóst alakító Kormos Lajost. Kormos Lajos formálta Zrínyi férfias, ha kell, gyen géd. Nagv érdeme, hogy okos gondolkodó. . hazáját és népé; szerető államférfit mutatott be. Hiba, hogy utolsó mondatait kivéve, nem eléggé szenvedélyes. Fejlődött Buss Gyula és Tánczo$ Tibor. Buss Gyula már nem fél érzelmeit, indulatait kifejezni. Tánczos Tibor beszéde érthető, kifejező, érezni, hogv van szíve, vannPllr őszinte indulatai. Miklós Klára az előadás egyik legjobb alakítását nyújtotta, Papp István mint velencei . követ, jót alkotott. Bakos László Dömötöré egyszerűbb és bensőségesebb lehetett volna, szavai azonban így is meggyőzőek voltak. Somló Ferenc őszinte érzéseket tolmácsolt, kár hogy hangja néha túlságosan halkká vált. Fesztoráczy Kató apródi epizódszerepében igaz művészetet adott. Kerpeii Judit érzései igazak, dP a színpadon túljátszott-, azokat. Az értékelés a pozitív hősöket be* mutató szereplőknél általában ked vező volt. Annál inkább megbírálta Gellért Endre az ellenséget alakító színészeket. Mindenekelőtt azonban elív; tételként szegezte le. hogy az ellenséget elsősorban nem külső meg jelenésében és modorában kell ábrázolni, hanem velünk ellentétes érzületeiben, melyek szenvedélyesek és amelyekben az ellenség hisz. Az ez izmok, világnézetek és jellemek harcán épül fel az igazi konfliktus. Színházunk előadásában az ellenséges figurákat már öltözékük, hang jük, gesztusaik, járásuk elárulta. Pedig az ellenség igyekszik rokonszen* vesen megjelenni. Az ilyen átlátszó figurák a konfliktust az összeütközést gyengítik. Ezért marasztalta el a bírálat, Hegyi Péter Széplaki End re, Kálmán György, Orbók Endre és Galambos alakítását. Puskás Tibor viszont ellenszenves, sunyi, de élő figurát formált Borgó kapitányból. Végezetül Gellért Endre összefoglalta a tapasztaltakat: — Bátor kezdaményezés't tapasztaltunk a pécsi Nemzeti Színháztól, színház dolgozói és művészei azon-, ban még nem kovácsolódtak együt* tessé. még nem gyakorlati a rende aés nem rnagávalragadó az előadás. Ezeken a hibákon azonban iehet és kell is segíteni. A sHnesebb, jobb emberábrázolús, több szenvedély, több lendület továbbfejleszti, kibon takoztatja majd fiatal szerzőink új magyar drámáját. A referátumot követő vita felada- lett volna hogy az eredmények továbbfejlesztésének éa a hibák megszüntetésiének lehetőségeit tisztázza és esetleg meghatározza azt az utal, mely az együttes, a jó színházi kollektíva kialakulásához vezethet. A vita, azonban nem váltotta be a hoz zá fűzött reményeket. Kormos Lajos elvtárs meglehetősen öntelt hozzászólása, melyben az előadás pécsi sikerére hivatkozott, Szilágyi Albert főrendezőnek szavai nem adtak lehetőséget egészséges vita kibonta* koztatására. Sanészeink — Bakos Lászlón kívül — némáik maradtak és a színház vezető; még azokra a határozott felszólításokra «em reagáltak melyekben fővárosi és vidéki színházaink vezetői, — mint Horvai István kétszeres Kossuth-dijae, vagy Lendvai elvtárs. a szolnoki színház főrendezője —r intéztek hozzájuk. A fesztivál azonban így is ta nulságoa és eredményes volt. Szdné- tleink megismerték a fővárosi és a többi vidékj színház munkáját, eredményeit bemutatták a szakmai és nyilvános előadáson a, pécsi írók és színészek kezdeményező kedvét, alkotó tehetségét, Nem kel; szégyen- kémünk: a pécsi színház eredeti bemutatóját siker kísérte és ez a siker még tokozható. Erre kapott útmutatást a vidéki színházi hét előadá* s-ain é3 vitáin színházunk együttese és most már csak rajtuk múlik, hogy a sok-sok jó tapasztalatot, jótanácsot dicséretet és bírálatot felhasználva, még inkább segítse az október közepén megkezdődő új évadban dolgozóink munkáját, szórakoztasson és tanítson bennünket. Garami László FöfdművesszöveHfezeíek a falvak dolgozóinak jó áruellátásáért O ártunk és kormányunk meg ■** h ntávrt'zto a határozta a földművesszövetkezetek feladatát is: biztosítani a falvak dolgozóinak a bőséges áruellátást. A Baranyamegyei Szövetkezetek Szövetsége is munkához látott, hogy a falvak áruellátása terén lévő hiányosságokat felszámolja. Ennek előfeltételeit kormányunk biztosította: mintegy 12 millió forint értékű minőségileg jó, nagy választékú ipari és egyéb áruféleséggel emelte a raktárkészletet. A Baranyamegyei Szövetkezetek Szövetsége igyekszik, hogy e nagymennyiségű áru — amelyből most az árleszállítással számos cikk olcsóbb le‘t, — mielőbb a falvak üzleteibe kem'- jön. Megyénkben több olyan kisebb község, település van, ahol eddig nem volt vagy még ma sincs üzlet és az ott lakó dolgozóknak sokszor kilométereket kellett gyalogolniok, hogy a legszükségesebb áruféleségeket beszerezhessék. Kormányunk programmja nyomán a következő he tökben minden ilyen kisebb község ben, településen a földművesszövetkezetek „kisboltot" létesítenek, melyeknek feladata lesz: ellátni a dolgozókat a legszükségesebb árukkal. Ilyen „kisboltot" létesítenek me gyénkben 46 helyen, többek között Karácodfán, Husztóton, Mecseksza- kálon, Trefordpusztán, Ivánszöllő- sön, Keserüspusztán. Dolgozó parasztságunk örömmel fogadta az árleszállítást. Ezt mutatják a megnövekedett vásárlások is a földművesszövetkezetekben. Lány- csók községben Menyhardt Gábor és felesége — a helybeli tszcs tagjai — 1014 forint értékben vásároltak ruhaneműt. Boly községben Győrfi Dániel termelőszövetkezeti tag 1043 forint értékű textilt és egyéb ruházati cikket vásárolt a földművesszövetkezetrsél. Lánycsókon Maduda József egyénileg gazdálkodó 660 forintot , költött el a napokban a földművesszövetkezet bolt jájpan. De a forgalom számai is világosan mutatják, hogy az árleszállítás milyen kedvezően érezteti hatását a dolgozó parasztok között. A szigetvári járásban lévő földművesszövetkezeti bolto,}$.:.forgalma szeptember 4-én 86.969 forint volt. Az árleszállítás után, szeptember ll-ói'. i forgalom 156.300 forintra emelkedett. Csak. például a szentegáti k;s- áruház szeptember 11-én 46.325 forint értékű árut adott el. .. . A kórmánvprográtnm megjele- ■í"*’ nése után a földművesszövet kezetek dolgozóinak többsége is jobban végzi munkáját, hogy minél jobban kielégíthessék a dolgozók megnövekedett igényeit. Nagydobsza és vidéke körzeti földművesszövet- kezetenek dolgozói meglátogatlak a községben minden családot, feljegyezték azok igényeit és ennek alap ján rendelték meg a különböző vállalatoktól. az árpkat. Ugyanezt tették a dunaszekcsői földművesszöve’ - kezetek dolgozói .is, akik a családlátogatás eredményeként sók más iparcikk mellett 10 darab tűzhelyet adtak el. Vannak azonban egyes földművesszövetkezeti dolgozók, akik nem vesznek tudomást a kormány p*o- grammjáról, nerh törődnek azzal, hogy kielégítsék a dolgozók igényeit, hogy biztosítsák az áruellátást. Ilyen Miklós Imre is, a Ber- kesd és vidéke körzeti földművesszövetkezet berkesdi boltjának vezetője, aki az árleszállításkor olyan kijelentést tett az árut szállító elv- társaknak:'' csak azért hozzák az árut, hogv öt. ezzel zaklassák és többletmunkát' adjanak neki. Az ilyen emberek veszélyeztetik a faivak jó áruellátását és a helyi földművesszövetkezet vezetőire vár az a feladat, hogy kivizsgálják Miklós Imre munkáját és megtegyék a szűk séges intézkedéseket, hogy ott is za vartalan legyen a dolgozók ellátása. A további tervek, hogy azok- ban a kisközségekben, ahol a „kisboltok" ruházati és egyéb iparcikk árusításával nem foglalkoznak, a körzeti földművesszöve t- kezetek rendszeres időközökben divatbemutatóval egybekötött vásárt rendeznek, hogy ezzel is megköny- nyítsék az itt lakók szükségleteinek kielégítését. így például ma. vasárnap a beremendi Vörös Csillag állami gazdaság területén rendez a földművesszövetkezet divatbemutatót és vásárt. A földművesszövetkezetek ezután jobban gondoskodnak arról is, hogy az egyes időszaki cikkek, megfelelő mennyiségben álljanak a falvak dolgozóinak rendelkezésére. így. idő ben gondoskodtak .csávázáshoz szűk séges vegyszer raktározásáról, és egyéb növényvédő szerek beszerzésé ről. A fö ldmű vés szövet kezetek vezetői nek és a boltok dolgozóinak feladata. hogy munkájukat tovább javítva biztosítsák a dolgozók minél jobb áruellátását és gondot, fordítsanak arra is, hogy a fiókboltok is elegendő árukészlettel rendelkezzenek. — Tartsák az üzleteket tisztán, gondoskodjanak az áruk szakszerű kezeléséről. Ne tűrjék meg az olyan hibákat, mint amilyen a mozsgói űz letbep található, hogy az áru a polcokon Összédohálm a-;textiláru a vasáruval összekeverve hever. A földművesszövetkezetek megtisztelő feladata, hogy gondoskodjanak a vásárlók minden igényt kielégítő kiszolgálásáról. Baranyamegyei Szövetkezetek Szövetsége Fodor Imre, Imre István, J arányi Mátyás, A mull hét szombatján nyilvános„ ^ ságra hozott árleszállítás meg növelte u pécsi, és vidéki üzletet;, forgalmát. Az eddiginél sokkal több verő fordult meg az üzletekben, s több és jobb áru kelt cl a szokásos_ nál. Az egyes üzletek vezetői számokkal bizonyították, hogy az árleszállítás megnövelte a keresletet. A Kiskereskedelmi Vállalat 6.os számú Edénybolt jóban a hétfői forgalom csaknem meghaladta a szombatit, pedig a hétvégi forgalom a vidéki vevők miatt sokkal magasabb, ÁRLESZÁLLÍTÁS után... Vasboltbun pedig hétfőn több, mini 500 vevő fordult meg és a többi kő. zött elkelt 11 tűzhely, amiből egész héten nem fogy el ennyi. Ennek egyik oka, hogy a tűzhely is komoly összeg gél leit olcsóbb. Talán legjobban az Állami Áruházban növekedett a. forgalom. Ahogy az áruház vezetői elmondják, az árle szállítást megelőző héten az átlagforgalom alig érte el a 280 ezer forintot, a hétfői forgalom pedig meg. mint általában egész héten, A O.es \ haladta a 450 ezer forintot. A kiszolgáló kiállította a blokkot, s máris csat.:jgolóba kerül az áru, majd llózsika ölébe. Tovább mennek, tovább nézelődnek. A rövidáru osztály pultjánál állapodnak meg. Kein messze tőlük egy délszláv asszony vásárol kislányával. Kedden délelőtt az Állami Áruházban megfordult vevők között volt Papp Imréné is, hosszúhetényi egyénileg gazdálkodó felesér/e. Az ágy. térítők és a függönyök között válogatott keresztlányával. Keresztlányának Fiilöp Rózsikénak ve t kelengyét, aki még ebben a hónapban férjhez- tnegy. A válogatás, nézegetés után végre megállapodtak egy csinos, szépmintás, színes ág ff térítőnél. A? ára után érdeklődtek. A kiszolgáló, aki gyors kézzel sznl,e le a legkülönbözőbb árukat, készségesen adja a felv'dágo. <i ást; — 231 lóriul! Régi ár 331! — Ezt. vesszük meg! Legyen szíves blokkolni.' A vásárló asszony Dudás Györgyné a somogymegyei Szentborbás község lakója, az ottani Kossuth termelőszövetkezet tagja. —- Ide, jöttünk el vásárolni, hátha nagyobb a választék — mondja. Dudás György nének nagy csomagokkal keli hazamenni, mert vele lévő Annusba lányán kívül még hét gyerek várja nemcsali a vásárfiát, hanem az új ruhát, cipói is. Néhány perc alatt, míg ott tartózkodunk, Dud.ásné elölt a következő áruk halmozódnak fel a pulton nr.ift meg is vesz: 4 méter szatén, kilenc méter karton, » mégegyszer 3 5 né, tér szatén. — Ezt magamnak veszem — mond. ja mosolyogva. A többieknek, m.icr vásároltam. Az egyik gyereknek vedé lem egy kétszáztíz forintos cipőé Jóska fiamnak, meg a férjemnek ruhát. A többiek is, mind kapnak valamit. Dudásék boldog arccal mennek kifelé a~- áruházból. Közüliben csuk úgy duzzad a sok drága áru, amit öröm- rncl visznek a családnak. Bármerre megyünk a városban, mindenütt nagy a forgalom az űzte. lekben. Az árleszállítással növekedett <i forint vásárlóereje, emelkedett az életnívó, emelkedett a vásárlókedv. Egyre több és jobb áru kerül a dolgozók lakásaiba . .. T. M.
