Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-13 / 215. szám
!!?53 SZEPTEM RFR 1 IN \ P L O 3 Az RM Művek csőgyára dolgozóinak nagygyűiése népi demokratikus országtól. Itthon | gazdasági termelésben. A tartós és is minden erőfeszítést megtettünk, következetes árleszállítás egyetlen alapja a termelés emelkedese altatóban, a mezőgazdasági és könnyű: . A Rákosi Mátyás Müvek csőgyárának dolgozói pénteken délután nagygyűlésen tárgyaltak a kormany- programmról. az árleszállításról. Arról, hogy a gyár kollektívájának milyen feladatokat kell megoldanioK ahhoz, hogy a kormányprogramul újabb győzelmekhez vezessen, j A nagygyűlésen felszólalt Gerő Ernő elvtárs. a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja. A szeptember 6-i széleskörű árleszállításról szólva megállapította, hogy ez az árleszállítás annak a politikának a következménye, amelyet pártunk Központi Vezetősége ez év június vegén hozott határozatával kezdeményezett. I Pártunk tagsága, munkásosztályunk sokszázezres tömege, dolgozó Parasztságunk, egész népünk helyesléssel fogadta, magáévá tette a Központi Vezetőségnek azt a fontos határozatát és kormányunknak e határozaton alapuló programmját. — .'.mondotta Gerő elvtárs. A határozat óta javult a dolgozók életszínvonala. A budapesti párt-aktíva ülésen Rákosi elvtárs közölte, hogy az eddigi rendszabályok eredményeképpen a lakosság tiszta megtakarítása egy év átlagában mintegy 1200 millió forint. De azok a rendszabályok, amelyeket addig hoztunk, túlnyomórészt olyan rendszabályok voltak, amelyek a jó termésből közvetlenül adódtak, másrészt olyan rendszabályok, amelyek (közvetve hatottak ki a dolgozók életszínvonalára. A mostani árleszállítás már közvetlenül hat ki a dolgozók életszínvonalának emelésére és méretekben is nagyobb, mint az előzőek., Pártunk és kormányunk . mintegy két hónapja megígérte, hogy még ez .év őszén érezhetően megjavul a dolgozók életszínvonala. Ez az .árleszállítás kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy pártunk és kormányunk szavát megtartja. Távolról sem állítjuk, hogy a mostani árleszállítás és a már korábbi intézkedések révén egy csapásra meg Szűnt volna a dolgozók minden gondja. De határozottan fel kell lépni az ellen, hogy egyesek lekicsinyeljék a munkásosztály által, parasztságunk, értelmiségünk által a párt vezetése Í'éyéíí étért eredményeket. Persze, elv ..társak, jobb lett volna, ha nemcsak 10.000 különféle cikk árát tudtuk vplna leszállítani, hanem leszállít- : haltuk volna a hús, .a zsír és néhány más fontos cikk árát. De ha a ,kor- „rriányunk és a párt most elhatározta volna e cikkek árának leszállítását, felelőtlenül járt volna el. Az elvtár- sak tudják 1952-ben az időjárás rendkívül kedvezőtlen volt a mező- gazdaságra. Ennek következtében az a feladat állott előttünk, hogy az .ezévi aratásig és, ami az állati termékeket illeti, még tovább, minden körülmények között biztosítsuk a nép ellátását, hogy átmentsük az or- 1 szág, állatállományát, amely előtt a pusztulás veszélye állott s hogy biztosítsuk mindenekelőtt a munkásság ,-és általában a városi lakosság viszonylag tűrhető ellátását hússal, zsiradékkal, cukorral és egyéb ter- . mékkel. Ennek érdekében a múlt év őszén a Szovjetunió kormányától Pártunk és kormányunk kért és köl- csönképpen kaptunk egymillió méter mázsa takarmánygabonát, félmillió métermázsát kaptunk a Kínai Nép- köztársaságtól,, több, mint félmillió métermázsa burgonyát pedig több fi min sztertanács határozata az általános és közép sői leve ezö oktatás bevezetéséről A kormányprogramm köznevelési célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a minisztertanács határozatot hozott a levelező oktatás kiszélesítéséről. A határozat értelmében az 1953/54. tanévtől be kell vezetni az általános és középiskolai levelező okta tást az olyan továbbtanulni kívánó dolgozók számára, akik munkaköri beosztásuk, vagy az iskolától távoleső, munkahelyük miatt nem látogathatják a dolgozók esti iskoláit. A levelező oktatás keretében az általános iskola V—VIII. osztályát tizenöt hónap, a középiskolát, általános gimnáziumot,- ipari technikumot, közgazdasági technikumot négy év alatt 'ehet elvégezni. Ebben az iskolai évben a levelező oktatás keretében mintegy 18.000 dm gozó kezdi e! az általános iskolai, illetve középiskolai tanulmányait. Így újabb ezreknek nyílik lehetőségük a továbbtanulásra, az általános és szakismeretek gyors és eredményes megszerzésére. Egy-egy osztály befejezése után a levelező tanulók vizsgát tesznek és iskolai bizonyítványt kapnak. A vizsgák sikere érdekében a levelező oktatásban tanuló dolgozók a vizsgák előtt általános iskolánál három nap, középiskolánál hat nap fizetett tanulmányi szabadságban részesülnek, hogy elegendő takarmányunk legyen. Olyan nagy mennyiségben hoztuk be külföldről a zsiradékot, amire még nem volt példa. Mindennek eredményeképpen alap iában véve sikerrel láboltunk ki egy hihetetlenül nehéz mezőgazdasági évből. De nem volt elegendő kukoricánk és árpánk ahhoz, hogy ez év első nyolc hónapjában állatainkat fel hizlaljuk. Mindenki megérti, Rogy oizonyos idő kell ahhoz, amíg a túlnyomórészt lábonálló kukoricából isir és hús lesz. Ha a kormány_ és i párt leszállította volna most annak a sertésnek az árát — természetesen másról-is szó van — amely a most még lábonálló kukoricából fog meghízni, akkor olyan váltót adott volna a dolgozók kezebe. amit nem lehet beváltani. Felelős párt, olyan párt, amely hús a munkásosztály húsából és vér a véréből, a dol- gözó nép élcsapata — és népi demokratikus .kormány ilyesmit nem tehet. Amikor majd meglesznek a feltételek, ha majd eljön az ideje, akkor pártunk és kormányunk nem fog habozni, hogy a zsír. a hús és más elsőrendű élelmiszerek árát leszállítsa. Ennek az árleszállításnak megalapozottnak, tartósnak kell lennie, olyan árleszállításnak, amelyet nem követhet az árak újabb emelkedése, hanem csakis újabb és további ár- leszállítások. (Nagy taps.) Gerő elvtárs ezután a tüzelő kérdéséről beszélt. Pártunk vezetőit és kormányunkat a tüzelő kérdése is igen erősen foglalkoztatja. Mindent elkövetünk, hogy ezt a kérdést a lehetőséghez képest megoldjuk. Nem arról van szó, hogy nincs elegendő mennyiségű tüzelő, nem a mennyiséggel, hanem a minőséggel és a választékkal van baj. Mi ennek az oka? Az. I hogy a jóminőségű szén termelésénél az év első felében lemarad unk. Kevesebb szenet kaptunk, mint amennyit a terv előírt. Tüzifaszük- ségletünket nagyrészt behozatal útján fedezzük és itt némi nehézségek vannak. Pártunk Politikai Bizottsága és a minisztertanács igen alaposan foglalkozott ezzel a kérdés sei Nem állítjuk, hogy kifogástalanul fogjuk megoldani, de az teljesen kétségtelen, hogy rendkívüli erő feszítéseket fogunk tenni a tüzelő minőségének megjavítására. Gerő elvtárs ezután elmondotta: Egyes elvtársak felvetik azt a kérdést, vájjon nem adunk-e túl sokat a parasztoknak, s amiatt kevesebbet a bérből, fizetésből élőknek. —- Bizonyos, hogy az utóbbi időben a párt és a kormány a parasztságnak, a mezőgazdaságnak nagyon sokat ad — mondotta Gerő elvtárs — és még a továbbiakban is sokat fogunk adni. A mezőgazdasági termelés a mi ipari termelésünkhöz képest hallatlan mértékben elmaradt. Ezért nem tudjuk még a városi lakosságot és mindenekelőtt a munkásosztályt, értelmiségünket, al- kalmazottainkat bőségesen ellátni. Ahho’z, hogy bőséget teremtsünk nemcsak élelmiszerekben, hanem könnyűipari nyersanyagokban, amelyeknek szállítója a mezőgazdaság, emelni kell a mezőgazdasági termelést. De hogyan? Nekünk nincsenek hatalmas, kihasználhatatlan területeink. nekünk á hozamot keli emelni, az egy holdra eső növény- termelés hozamát, s az állathozamot húsból, tejből, gyapjúból és egyéb termékből. Ehhez pedig érdekeltté kell tenni a parasztságot s a termelőszövetkezeteket a mezőA földművelésügyi miniszter rendeletet adott ki a magántulajdonban lévő földek haszonbérletének szabályozásáról. Minden egyénileg dolgozó földtulajdonos vagy földhaszonélvező mezőgazdasági ingatlanát haszonbérletbe adhatja vagy kiadhatja részművelésre. Minden állampolgárnak joga van földet haszonbérbe vagy részes művelésbe venni. A haszonbérlet és a ré- szesművélés feltételeit a felek egymás között szabadon állapíthatják meg és a szerződést szóban vagy írásban egyaránt megköthetik. A beadási kötelezettséget a haszonbérlőnek kell teljesítenie. Részesművelés esetében a beadási köteleipari termelés növekedése különösen. Gerő elvtárs ezután felsorolta azokat az intézkedéseket, például a lakásépítési terv növelését, a munka- védelmi beruházások összegének fel emelését, amelyek közvetlenül a munkásság s általában a városi lakosság életszínvonalának emelését szolgálják, majd így folytatta: — A dolgozó nép életszínvonalának emelése, a szocializmus sikeres építése a helyes politika mellett a munkások, a műszakiak, a dolgozók jobb munkájából fakad. „Termelj többet, jobban élsz" — mondja pártunk. Ez persze azt jelenti, hogy termelj olcsóbban, takarékoskodj az anyaggal, az idővel, légy fegyelmezettebb. gyártsál jobb minőségű árut, termelj selejt nélkül. Ennek a jelszónak a megvalósulása a munkásoktól, s a műszaki értelmiségtől függ. Itt az elvtársak feltárták az anyagellátás hibáit. De nekünk az anyagot nem az imperialisták szállítják. Ezt az anyagot Ózdról, Diósgyőrből hozzák, a mi embereink gyártják. Az elvtársak azt mondják rá, hagy nem megfelelő. Persze, ott is vannak nehézségek. Tőlünk, saját magunktól függ ennek a megoldása. Az üzem vezetésének, a minisztériumnak kötelessége. hogy megteremtse a többtermelés, a munkaverseny gazdasági és műszaki feltételeit. Kötelességük, hogy betartsák és betarttassák a kollektív szerződések előírásait, hogy a lehető legnagyobb mértékben gondoskodjanak a dolgozók egészségéről, élet- biztonságáról és a gyakorlatban bizonyítsák be. hogy népi demokráciánkban valóban a legfőbb érték az ember. A párt és a kormány ezt minden < vezetőtől megköveteli és meg fogja követelni. Befejezésül Gerő elvtárs ezeket mondotta: Az első kézzelfogha'ó eredmények azt mutatják, hogy helyes úton járunk. Pártunk, kormányunk politikája az egyedül helyes politika, amely dolgozó népünk. munkásosztályunk ügyét szolgálja. A mi pártunk nem csalhatatlan. Köve tett el hibákat, de nem félt ezeket a hibákat nyiltan, nemcsak a párttagság. hanem az egész nép színe előtt bevallani. Meghozta azokat a határozatokat, amelyek szükségesek voltak a hibák kijavításához. Mos: a jó úton vágyunk és az első eredmények láttán még nagyobb elszántsággal, még törhetetlenebb aka rattal kell hozzáfognunk az eddig még ki nem javított hibák bajok kijavításához és megszüntetéséhez. Pártunk vezetésével hatalmas eved menyeket értünk el elvtársak. Ezek nélkül az eredmények nélkül nem tartanánk most ott, ahol tartunk, nem lenne szó árleszállításról, Iranern szó lenne tömeges munkanélkü ’.iségről. az árak felemeléséről, mint a kapitalista országokban. Pártunk és kormányunk továbbra is szívén viseli a dolgozó nép. mindenekelőtt a munkásosztály érdekeit. A nagygyűlés ezután határozatot hozott. A határozatban vállalták hogy az év végéig behozzák eddigi lemaradásukat, öntudatos munkával megjavítják gyártmányaik minőségét és az 1.77 seléjtet 1.06 százaikra szorítják le. A vállalat vezetőség fokozottabban hasznosítja s dolgozók javaslatait. Százötven olyan újítási javaslatot, amit eddig még nem bíráltak el, az év végéig nemcsak felülvizsgálják, hanem amelyiket lehet be is vezetnek. A nagygyűlés az Internacionalé * hangjaival ért véget. felelős. A haszonbérleti vagy részesművelési szerződés nincs hatósági jóváhagyáshoz kötve, csupán nyilvántartás végett kell bejelenteni a községi, illetve városi tanács végrehajtó- bizottságához.-A bejelentésért mindkét fél felelős. Ez a rendelet megkönnyíti a föld hasznosítását azok részére, akik nem földműveléssel foglalkoznak, vagy akik egyéb életkörülményeiknél fogva földjüket saját maguk megművelni nem képesek. Ezzel egyidejűleg a földművelés- ügyi miniszter elrendelte a íöldfel- ajánlások elfogadásának további szüneteltetését. A földművelésügyi miniszter szabályozta a maciin tulajdonban lévő földek haszonbérletét ze’tség teljesítéséért mind a két fél A minisztertanács határozata az 1953. évi Mázasak átcseporiositásánái mutatkozó lemaradás [elszámolására A minisztertanács a kormány programmjának megfelelően csökkentette az 1953. évre előirányzott nehézipari beruházási kereteket, ugyanakkor terven felül száz millió forintot biztosított munkavédelmi és szociális beruházásokra, továbbá lényegesen növelte a lakosság életszínvonalának megjavítását közvetlenül szolgáló könnyű és élelmiszeripari beruházások eredeti tervét. A minisztertanács szeptember 11-i ülésén az Országos Tervhivatal elnökének jelentése alapján megvizsgálta az említett határozatok végrehajtásának állását. A minisztertanács megállapította, hogy a határozatok végrehajtásánál komoly hiányosságok vannak. A beruházások átcsoportosítására a miminisztériumok az intézkedéseket vontatottan teszik meg. Súlyos lemaradás van a terven felüli új beruházásoknál. Ezen belül különösen nagy a késés a munkavédelmi és szociális beruházások megvalósításánál, ahol a minisztériumok ezideig a minisztertanács által jóváhagyott hiteleknek csak mintegy húsz százalékát használták fel. A minisztertanács utasította a minisztereket, hogy haladéktalanul szervezzék meg a határozatok végrehajtásánál mutatkozó késés felszámolását. Súlyosabb mulasztás esetén gondoskodjanak a felelősök megbün tetőséről. Különös súllyal kezeljék a terven felüli munkavédelmi és szociális beruházások gyors megvalósítását és gondoskodjanak arról, hogy az üzemek ezeket a lehető legrövidebb időn belül megépíttessék. A miniszter tansies határozata a növénytermelési munkák ellenőrzéséről minőségének Fejlett iparunk segítségével a mezőgazdaság évről-évre nagyszámú traktort és más különféle mezőgazdasági gépet kap. A mezőgazdaság gépesítésének hatása azonban nem mutatkozik meg kellően a termésátlagok emelkedésében. A gépi munkák megszervezésében, a munkák minőségének ellenőrzésében nagyon sok állami gazdaságban, gépállomáson és termelőszövetkezet ben meg nem engedhető hanyagságok mutatkoznak Az alapvető agrotechnikai szabályokat súlyosan megsértik és a gépi munka termésfokozó hatása elsősorban emiatt nem érvényesül kellő mértékben. Ezért a minisztertanács elhatározta, hogy a megyei és járási tanácsok főagrbnómusait megbízza az állami gazdaságok és a gépállomások által végzett növénytermelési munkák minőségének állami ellenőrzésével. Ellenőrzési tevékenységük elsősorban a gépi ■ munkákra, ezen belül mindenekelőtt a talajmunkák- ra, a vetésre és a növényápolásra terjedjen ki. A megyei és járási tanácsok fő- agronómusait a növénytermelési munkák minőségének állami ellenőrzése terén a következő jogok liléik meg: a) felülvizsgálhatják a megye, illetve járás területén minden állam’ gazdaság és gépállomás növénytermelési munkáinak minőségét. b) az agrotechnikai szabályok megsértése esetén az állami gazdaság igazgatója, illetve a gépállomás igazgatója útjárj kártérítésre kötelezhetik a kárt okozó traktorvezetőt, illetve dolgozót és az őket irányító brigád vezet őt. A kártérítés a munka újbóli, díjazás nélküli elvégzésére vagv az újbóli elvégzéssel járó munkabérköltség megfizetésére •erjedhet ki. t c) Ha a megyei, illetve a járási tanácsok főagronómusal az állami gazdaság vagy gépállomás által vég zett munkában egy brigád működési körét meghaladó területen tapasztalják az agrotechnikai szabályok megsértését, a felügyeleti szerveknél fegyelmi eljárás megindítását javasolhatják az állami gazdaság, illetve a gépállomás igazgatója és föagronómusa ellen. A felügyeleti szerv ilyen esetben köteles a fegyelmi eljárást két héten belül lefolytatni és határozatáról a megyei, illetve a járási tanács főagronómusát értesíteni. Amennyiben a főagronómus a felügyeleti 'zerv fegyelmi határozatával nem ért egyet, közvetlenül a földművelésügyi miniszterhez fellebbezheti. A megyei és járási főagronómu- soknak a jövőben sincs joguk az egyes állami gazdaságok és géoál- lomások igazgatóinak, vagy az üzemek egyes részlegei vezetőjének uta rítást adni. A földművelésügyi miniszter a megyei és járási főagronómusokon kívül a növény termel ési munkák mi nőségének ellenőrzésével megbízhat más. a földművelésügyi miniszter irányítása alatt. működő szervnél dolgozó agronómust is. A földművelésügyi miniszter az állami ellenőrzéssel megbízott megyei és járási 'őagronómusokat, illetve az ellenőrzéssel megbízott agrqnómusokat megfelelő igazolvánnyal látja el. A földművelésügyi miniszter egy héten belül szabályozza az ősszel elvégzésre kerülő alapvétő növény- termelési munkák minőségi követelményeit és pontosan "megállapítja: milyen munkát ' lehet megfelelő minőségűnek elfogadni és milyen munkát kell elfogadhatatlannak (se- lejtnek) minősíteni. A IjüdiDüvelósiigyi minisztérium közleménye a iartaisktöldek liaszKitásáról A minisztertanácsnak a tartaléktőidéi-; hasznosításáról szóló határozata élénk visszhangot keltett dolgozó parasztságunk körében. Nyomban a minisztertanácsi határozat megjelenése után mind az egyénileg gazdálkodók. mind a termelőszövetkezetek nagy számban jelentették be. hogy tartalékföldet kívánnak haszonbérbe venni. Nagy számban jelentkeztek azok a dolgozó parasztok, akik már az elmúlt évben is használtak állami tar- 'alékföldet, mert tapasztalatból tudták. hogy gazdálkodásuk jövedelmezősége, állatállományuk fejlesztése szempontjából milyen előnyökkel jár a tartalékföldek haszonbérlete. Több községben, mint pl. Duna- szentgyörgyön. Bönvrétalapon már az első napákban valamennyi tartaléktőidet haszonbérbe vették és a ki nem elégített jelentkezők már csak a szomszéd községben jutottak bérlethez. Alsónyék községben a? igénylők saját gazdaságaikat átlag 8—9 kát .hold tartalékfölddel egészítették ki. Dunaföldváron Györkó Lajos dolgozó paraszt három kát. hold saját földje mellett öt kát. hold földet vett haszonbérbe. A szerződés megkötésekor kijelentette, hogy eddig még nem bérelt földet, mos- azonban gyermekei segítségével több földet tud megművelni és így jobban el tudja látni családját. Molnár József kakasdi középparaszt azért bé- relt tartalékföldet, mert gyarapítani akarja állatállományát és ehhez több a »ármányra van szüksége. A jó eredmények elérésében nagy szerepe van a tanácsok szervező és felvilágosító munkájának. Ahol felismerték a tartalékföldek hasznosításának jelentőségét, időben hozzáláttak a munkák megszervezéséhez, széles körben ismertették a földek visszakérésének, haszonbérbevételének határidőit és feltételeit, a tartalékföldek haszonbérletével járó előnyöket, a vetőmagkölcsönnel és a termelési hitellel nyújtott kedvezményeket, ott az eredmény már az első napokban megmutatkozott. Győr megyeben egy hét alatt a tartalékföldek 48 százalékát hasznosítottak. Jó munkát végez Bács-Kiskun és Tolna megye is. Több megye hasznosítási munkájában azonban komoly lemaradás ta- oasztalható. Az első héten Békés megyében a tartalékföldeknek csak öt százalékát, Nógrád megyében hat százalékát. Borsod megyében pedig kilenc százalékát hasznosították. Ezekben a megyékben a tanácsok munkáját megengedhetetlen opportunizmus jellemzi. Lebecsülik a feladatokat, nem fordítanak kellő gondot a hasznosítás megszervezésére, elhanyagolják a felvilágosító munkát -s az ellenőrzést. A hasznosítást gátolja még az is, hogy a tömegekkel való elevenebb kapcsolatok kiépítése érdekében a tanácsok nem vonják be a mezőgazdasági állandóbizottsá- got a hasznosítás végrehajtásába. A tartalékföldek hasznosításában mutatkozó lemaradást sürgősen fel kell számolni, mert csak így biztosítható az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése.
