Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-09 / 211. szám

1953 SZEPTEMBER 9 NAPLÓ 8 Hírek a sellyei járásból a% őszi mezőgazdasági munkákról A sellyei járásban számos helyen az árleszállítás után új lendülettel folytatódott az őszi munkák végzé­se. A járásnak Sellye község mutat Példát. Hétfőn megkezdődött az ár­pa vetése. Az első napon öt holdat vetettek el a község dolgozói. A ve­tőszántás eredménye: a terv 50 szá­zalékát teljesítették, míg a trágyá­éi tervet teljesítették. ' A szántás-vetés mellett nem ha­nyagolják el a község dolgozói a be­takarítást sem. A napraforgótermés 42, a burgonyatermés 32 százaléka már a szárítóhelyeken van. Ezzel az eredménnyel Sellye a járás közsé­gei között folyó versenyben az első helyre küzdötte fel magát. Sósvertike községben már nem ha­lad ilyen jól a munka. A trágyázást tervet csak 36, a vetőszántást 42 százalékra teljesítették. Takarmány- keverékből 25 hold a terv, de még csak 4 holdat vetettek el. Ne kés­lekedjenek Sósvertikén sem az őszi munkákkal, Sellye község nekik is példát mutat. * Felsőszentmártonban a kukorica törése jól halad, de a szárvágást el­hanyagolják. A letört kukoricaföld három százalékáról vágták csak le eddig a szárat. Ne halogassák ezt az igen fontos munkát a felsőszentmár- toniak, mert jelentős kár éri őket. a kukorica szár — ha időben levág­ják, — egyenlő értékű takarmány a közepes minőségű szénával. A felső- szentmártoni dolgozó parasztok a burgonyaszedés 50. a trágyázás 90, a takarmánykeverék vetését pedig 25 százalékban már elvégezték. * Gyöngyösmellék dolgozó parasztjai messze elmaradnak Sellye és Felső- szentmárton mögött. Itt a trágyázá- si tervet eddig 8. a vetőszántást egy, a napraforgószedést. 6, a burgonya­szedést 10 százalékra teljesítették csak. A gyöngyösmellékiektől gyors előretörést várnak a sellyei járás dolgozó parasztjai. „Okultunk a tavalyi hibákból: kerrztsorosan, korán vetjük el bizán!:at“ Csoportunk annak ellenére, hogy czévben jól gazdálkodott, igen sok hibát követett el. Ezek a hibák már az elmúlt év őszén kezdődtek, amikor a következő évi termést ké­szítettük elő. Hallgattunk az egyes tagok véleményére, hogy „ráérünk a vetéssel.“ A gépállomás sem sokat törődött velünk és így a szántás sem haladt úgy, ahogy kellett volna. Hiányzott a vetőmag, amit mázsán­ként kellett beszerezni. így aztán nem is csoda, hogy az árpa és búza vetését csak szeptember végén kezd­tük meg. De volt olyan búzánk, ame­lyet decemberben és januárban ve­tettünk. Hiba volt az is, hogy csak szűk körben alkalmaztuk az új mód­szereket. Ennek az lett a következ­ménye, hogy búzából is, árpából is alacsonyabb volt az átlagtermésünk, mint más tszcs-kben. Ebben az évben csoportunk sok­kal jobban indult harcba a követke­ző évi bő termésért. A lelkes munka, a helyes szakirányítás azt eredmé­nyezte, hogy már készenlétben van vetésre a búza, az ősziárpa vetőma­gunk. Elvetettük a repcénket, a vető szántást két traktor végzi, így még ezen a héten megkezdhetjük a ve­tést. Úgy határoztunk, hogy ezévben az őszieknek több, mint ötven szá­zalékát keresztsorosan vetjük. Ebben a gazdasági évben munka­egységenként három kiló búzát, 1.70 kijó árpát, 30 deka borsót és 40 deka hagymát osztottunk, de a mostani jó munkánkkal, a korai vetéssel, az új módszerek alkalmazásával azt akar­juk, hogy a következő gazdasági év­ben az osztalék az ezévihez viszo­nyítva kétszeresére emelkedjék. Horváth János a mohácsi Béke tsz elnöke. ..Minifen ?gronfmu$naf az éN#ri módszerek propagand,s asnak kell teim«" A párt és a kormány programm- j árnak végrehajtása rántk mezőgaz­dasági szakembereikre azt a felada­tot rója, hogy még odaadóbban dolgozzunk a bő termésért, az élen­járó agrotechnikai módszerek elter­jesztéséért. Minden agronómusnak az élenjáró módszerek: propagan­distájának kell lennie. Járásunkban 31 termelőszövetke- kezet, van. Minden csoport várja segítségünket. A segítség csak úgy lehet állandó, ha a szövetkezetek vezetőivel, brigád vezetői vei állan­dóan kapcsolatot tartunk, és Leg­alább hetenként egyszer megbeszél­tük a so roll következő feladatokat. Ez biztosítja, hogy szakmailag he­lyesen végezzék el a munkákat. De nem ez az egyetlen lehetőség. Meg­beszéléseket, úgynevezett „tájérte- kezletet*" kell tartani, ahol a helv-i sajátosságoknak megfelelően pél­dákkal mutatjuk meg a korszerű agrotechnika alkalmazásának jelen­tőséget. Ilyen értekezletet tartot­tunk a teklafalusi Vörös Őrség és a gilyánfai Alkotmány termelőszö­vetkezetben. Eredménye lett, hogy már a tavaszi kapások elvetésénél széles körben alkalmazták a négy- z/otes vetést. Ezeken a területeken a termés eléri a 40—45 mázsát is holdanként. Propagandamunkánk eredménye, hogy- a járás területén lévő csopor­tok az őszi gabonafélék mintegy 50 százalékát keresztsorosan és ko­rán vétóik. E néhány példa is mutatja, hogy milyen nagy az agronóinnsok fele­lőssége és ez a felelősség különösen most az árleszállítás után nőtt meg, amikor mindenki láthatja, hogy a jólét, a bőség a mi kezünkbe, a dolgozók kezébe van letéve. A jólét és a bő termés pedig elválasztha­tatlan egymástól. Puskás Margit, a sellyei járási tanács agronómusa. 485 hold velöszántást végzett a Miltner-brigád Miltner Ferenc elvtárs. a palota- bozsoki gépállomás traktoros bri- gúdvezetője versenyre szólította megyénk gépállomásainak összes brigádvezetőit az őszi szántási terv túlte'jesítésére. Miltner elvtárs bri­gádja vállalta, hogy a 4246 normál­holdas tervét 5945 normálholdra teljesíti, a brigád minden egyes erőgépénél bevezetik a me'egkor- mánvváttast. Miltner Ferenc elvtárs brigádja eddig 485 hold vetőszántást végzett. A brigád példája nyomán a palota- bozsoki gépállomáson minden trak­toros brigádnál bevezették a meleg­kormányváltást, ami azt eredmé­nyezte, hogy amíg augusztus 20-tól augusztus 31-ig a gépáV’omás trak­torosai mindössze 46? holdat szán­tottak meg, addig szeptember 1-től szeptember 5-ig 695 hold vo’t a tel­jesítményük. Ml VJSÁG BARANYÁBAN? TÚLTELJESÍTETTEK AUGUSZTUSI TERVÜKET A VÉCSI HELYI­IPARI VÁLLALATOK A pécsi helyiipari vállalatok megfogadták, hogy december 21-re rí teljesítik''évi termelési tervüket. A pécsi Épületkarbantartó Vál­lalat a fend időre huszonhat lakásnak terven felüli elkészítését vállalta, míg a Patyolat Mosoda, a cipőipari vállalatok, általában a kisipari sző. vetkezetek azt vállalták, hogy a iavi ások, u szolgáltatások idejét lerövi­dítik. Ezt a vállalásukat máris teljest’élték, mert a javítások idejét Il­ii nap helyeit ma már 6—8 nap alatt végzik el. Az új kormányprogramtn elhangzása óta a pécsi helyíiparl vállalatok a közilletek részére való dolgozás helyett, áttérlek a dolgozók szükségle­teinek fokozottabb mértékben való kielégítésére. A pécsi Asztalos és Hangszer gyár 137 százalékra, a Komlói Ve­gyesipari Vállalat pedig 150 százalékra teljesítette augusztusi tervéi. Nem. rég alakult meg Pécseit is a Vegyesipari Vállalat. Ez 210 százalékra tel­jesítette tervét, ami azt mutatja, hogy beváltó'ta a hozzá fűzött remé­nyeket és valóban a dolgozók szükségletét elégíti ki. MEGALAKUL PÉCSETT A MAGYAR FÖLDRAJZI TŐP^ASAG HELYI CSOPORTJA A közeljövőben Pécsett is megala­kul a Magyar Földrajzi Társaság he­lyi csoportja. A Társadalmi és Ter­mészettudományi Ismeretterjesztő Társulat baranyamegyei szervezete a Magyar Földrajzi Társasággal kar­öltve tervbevette, hogy Pécsett föld­rajzi tárgyú előadássorozatot tart. Jeles budapesti és helyi előadók be­vonásával összesen 6 előadást ter­veznek egész délutánt betöltő föld­rajzi filmvetítéssel. Ennek keretében filmen keresztül is bemutatják a Mecseket, a Balatont, és Magyaror­szág több más földrajzi nevezetes­ségét. 420.000 FORINTOT KAPTAK A BARANYAI HELYIIPARI VÁLLA­LATOK SZOCIÁLIS ÉS KULTU­RÁLIS BERUHÁZÁSOKRA Az új kormányprogramra alapján, a könnyűipari minisztérium 420.000 forintot juttatott a baranyamegyei helyiipari vállalatok részére. Ezt az összeget teljes egészében szociális és kulturális beruházásokra fordít­ják. A 420.000 forintból a szigetvári Műszaki Vállalat, a mohácsi Gép­gyár, a mohácsi Szerárugyár, a Ba­ranyamegyei Szikra Nyomda és a siklósi Faipari Vállalat részére ebéd­lő-helyiséget, öltözőt és WC-t építe­nek. Az építkezési munkálatokat máris megkezdték. FELKUTATJÁK A BARANYAI ÉS TOLNAI GEKET TBC-GYANUS KÖZSE A baranyamegyei tanács egészségügyi osztálya, az új kormányprog­ramra megjelenése óta még fokozottabb gondot fordít az ipari és mező- gazdasági dolgozók egészségvédelmére, a betegségek megelőzésére. A ta­nács Pécsett, a Sallai utca 1. szám alatt Röntgenképszúrő Állomást lé­tesített, ahol a pécsi ipari üzemek dolgozói és az iskolák növendékeinek tüdejéről készítenek röntgenfilmf elvé telt. Óránként 100 dolgozó tüdőszűrő vizsgálatát végzik el. A Röntgenképszúrő Állomás létesítése óta eddig már 12.900 pécsi dolgozót vizsgáltak meg teljesen díjmentesen. A hatal­mas röntgengépet hamarosan tehergépkocsira rakják és elindulnak vele a baranyai és tolnai községekbe, ahol a tbc-gyanus betegeket vizsgálják meg és a tüdejükről szintén keskeny filmfelvételt készítenek. Ezzel elejét veszik annak, hogy a tüdőbaj vidékein tovább terjedjen. OLCSÓBBAK LETTEK A HÚS­ÉTELEK A VENDÉGLŐKBEN Kormányzatunk az éttermi ételárak haszonkulcsál harminc százalékkal csökkentette. így az ételek eladási ára 10—í5 százalékkal csökkent. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy még olyan ételáru (például a hús), olcsóbb lett az éttermekben, amelyek nek beszerzési ára a szeptember 6-i árleszállítás után változatlan maradt. dolgozhatnánk. Az anyja keserves ... káromko­dott egy kanyargósat, aztán elment ő is. Bokor egy szivarka véget tett a fogai közé és erős harapásokkal rágni kezdte. Nagy La­jos a földhöz csaota sisak’át. mellé ült és szúró Pillantásokkal célozta Gabit. Nyomasztó csend '’olt. A fiú tehetetlenül érezte, hogy még Bokor b öt okolja. Darab drót akadt a kez^b“ óda- ént vele a megl.yukgatott falhoz és beledugta j* nyílásba, mely mögött a víz folyt. Nézte mi­lyen mélyen van bent a sziklában. Kis ideig tar­tott a csend, de a segédvájár nem bírta sokáig Te, az Istenedet, ha nem hagyod abba, én lepénnyé verlek! — Engem nem! — fordult feléje Gabi. tor­kát fojtogatta a keserűség. Kis ideig állta a pil­lantást, aztán leakasztotta a lámpáját, a deszka éléről és elindult kifelé. — Hova hé? — szólt utána a vájár. , — Nem leszek senkinek rugdalni való bo­iQndia, — fakadt ki a gyerek. Mióta bányász lett .annyi szitok érte, hogy úgy érezte, torkig *an vele. — Tedd le azt a lámpát — szólt rá enyhül- febb hangon a váiár. de Gabi »ele volt daccal, jekoppantottá a fal tövébe és nekivágott a sö­tétnek — „csak azért is!“ Kiért a fénykörből, eSyik karját magasra tartva a födémet tapogat­ja, másikkal a támfákat ügyelve. Figyelte a le­begő húzását meg lábai alatt a keskeny sint. dogy el ne tévedjen. A folyosó ijesztően néma volt, csak a támfák recsegtek a nyomástól vagy ®gy-egy darabka szén esett le. Botorkált lassan lépegetve. A sötétség és elkeseredés úgy elcsüg­gesztette, hogy kövér könnyek gurultak le az a>'cán. Távol a kanyarulatban fény tűnt fel. Gabi 6rra gondolt, ha megbújik, a szemben jövő el- hlegv mellette anélkül, hoav éc7revenné. Kite- £ett a sínek közül,, de megbotlott s nekiesett egy kálóm fának. Elfutotta a méreg. — Nem buiik ő 'kórki jön! Nem parancsolhatja vissza senki, *Syszerúen nem megy — elég volt! , Tüntetőén, zajjal lépett. A lámpa már egész közel került. ., — Mi az öregisten — állt meg a szembe­jövő. Megfogta a mellén lógó villanylámpát s ^világított Gabira. — Mit keresel itt — kérdezte határozott hangon. — Kiszállok — dacolt egyenesen a fénybe JJézve a fiú. Az ember láthatatlan volt a fény- ^óva mögött, de a hang ismerős. —t Ki engedte meg? — Én magam. Nem leszek senkinek rugdalni Val6 bolondja, — ismételte meg Gabi. ■— Hm ... szóval szöktünk? — Én ugyan nem. Megmondtam, hogy ki­űzök. S hol a lámpád? — Otthagytam az elővájásban. — Mo'vik csanal-hoz tartozó!? — Egyikhez sem. Tegnap csilléztem, azelőtt két napig lónál voltam, még előbb készletet tol­tam a huszonhármasban, ma meg idetettek, — sérelmezte, de mintha már a beszéd is oldotta volna az érzelem keserűségét. Az ember mintha mérlegelné a helyzetet. Nincs itt valahol egy fa­rakás? — kérdezte. — Innen nem messze van egy — készséges- kedett Gabi. — Hogy láttad a sötétben?-- 13fi1 4 ,'Y‘4D'*-n--ón Né hány lépést visszafelé mentek a falmen­tén. — Várj csak — mondta az ember és leült, letette maga mellé a lámpát és a sisakot s le­húzta egyik lábáról a gumicipőt. — Ki kell rázni — magyarázta cinkos mosollyal, — bele ment a szén. A fény arcára esett .amely fekete volt a szén tői, de homloka fehéren világitott, néhány szeplő barnálott rajta s a félhomályban is látszott, hogy világos hajában sok az ősz szál. Gabi most meg­ismerte. — Maga a mérnök — mondta. A férfi bólintott, lehajolt s gonddal tekerte körül kap­cával a lábát. — Hova valósi vagy — kérdezte a fiútól/ — A felvidéken születtem, de a háború után idekerültünk Pécsre, most Gyárvároson lakunk. — Hogy kerültél a bányába? — Édesanyám megbetegedett, de van két ki­sebb testvérem is még — nézett komolyan a férfi fiteite-cö szemébe Gabi. — Apád? — Nem tudunk róla, eltűnt, amikor meg­semmisült a második magyar hadsereg. — Emlékszel rá? A fiú nemet intett. — Csak a napra, amelyen feketét öltött az anyám, akkor nyilvánították holttá. Gabi mesélt. A mérnök jóindulattal hallgat­vágatra. Meg aztán... néztem a vájárt ahogy fúrt — úgy állt a gép mögött, mintha gyeplőt fogna. Jó lenne bánni tudni avval a géppel is. Meg aztán ... — megakadt, ránézett a nyugod­tan ülő emberre, nem tudta, mit kell most ten­nie. Felállt. — Hát akkor én megyek ... — Hová? — Mondtam, hogy kiszállok — felelte dacosan. — Azt lehet — mondta a mérnök, — de előbb menjünk csak a lámpáért, mert ki sem szállítanak így. — Gabinak már előbb is fúrta fejét, a gondolat, mi lesz, ha az aknánál nem engedik k> No ió vis^o-negy, ha muszáj, de ott nem marad, annyi szent. Messziről nagyivben lengő lámpa fénye köze­ledett feléjük. Melléjük érve megállt, Gabi kicsit meghökkenve ismerte fel Bokori, aki mellé ma reggel osztották. — Mi van Bokor munkatárs? — kérdezte a mérnök.-c Állunk, felelte kelletlenül. Gondoltam meg keresem addig ezt a fiút, nehogy valami baj érje a sötétben. Úgy otthagyott minket. — Miért ment el? —- Mert én dolgozni akarok, ahelyett meg járatják velem a bolondját és csúfot űznek belő­lem. — fakadt ki Gabi. A mérnök kérdően nézett Bokorra. — A Lajos — legyintett a vájár. — nem rossz ember az. csak ideges, ma aztán, hogy nem ment a munka, hát kissé kirohant. Erről nem nehéz tenni. — S mit csinált a fiú? — Semmit, hozzánk különben is csak ma került — magyarázta a mérnöknek, — ki a jó- tene gondolta, hogy ilyen hamar tüdőre szívja. Gabinak szertefoszlott a maradék keserve. — No jó, — csapott vállára könnyedén a mér­nök — menjünk csak azért a lámpáért. Szóval miér.l állnak maguk — fordult a vájárhoz. Bokor elbeszélte a történteket Farkassal, ta. Egyszeresek fölkapta fejét. — Tudja Tölgyes meg a lőmesterrel. A rrternök dühbe gurult ar? imonf r»+f q furáénál «nn n ír _ - \ ' . r , ... elvtárs, az imént ott a fúrásnál találtunk egy csermelyt a sziklában, hát az éppen olyan volt, mint a Klobucsár apó patakja. — Hány éves vagy — kérdezte a mérnök. — Tizenhat — felelte szégyenlősen. — Iskolába? — Tavaly még jártam. — Szereted a bányát? Gabi megvonta a vállát. — Szeretném, csak.. — Tanulnál inkább ugye? Majd én utána nézek a lőmesternék — mondta. — Addig menjetek le a fejtésbe. Te meg... — fordult Gabi télé. — Osztassa be hozzám mérnök elvtárs — szólt közbe a vájár, — majd én nevelek belőle bányászt. — Jól van — egyezett bele a másik — le­gyen gondja rá, hogy mindent lásson, de... — ránézett Nagy Lajosra, aztán a fiúra. Tudom, — találta el Bokor a mérnött- Azt gondoltam, hogy a bányában is lehet gondolatát, — nem lesz hiba semmi, tanulni — tért ki a felelet elől. A mérnök elsietett. Gabi fölcsillanó szemmel — Mit? nézett utána, majd fölkapta a lámpáját és oda­— Hát... például, hogyan lehetne megzabo- állt a vájár elé. lázni azt a vizet, amire ma bukkantunk, mert — Melyik fejtésbe megyünk Bokor elvtárs" ugye ha elrobbantjuk a követ, kicsorog az alap Leszko Margit. ÚJABB GYÜMÖLCSBOROK ÉR­KEZTEK A PÉCSI CSEMEGE­BOLTBA A Kossuth Lajos utcai Csemebolt- ba a sóskaborbolyabor, meggybor, al­mabor után most újabb vitamindús gyümölcsborok érkeztek. Ilyen a ga­lagonya és a som-bor, amelynek li­terje 8 forintért kapható, míg a mál­nabort 10 forintért hozzák forga­lomba. E HÉTEN MEGKEZDI MŰKÖDÉ­SÉT A TÁRSADALOM- ÉS TER­MÉSZETTUDOMÁNYI ISMERET­TERJESZTŐ TÁRSULAT A Társadalom- és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat ba­ranyamegyei szervezete, amely Pé­csett július 5-én alakult meg. szep­tember 11-én. pénteken délután tart­ja meg első elnöki ülését. Ezen meg­választják az egyes szakosztályok el­nökeit és jóváhagyják az 1953—1954- es évi munkatervet. Ezzel a Társu­lat megkezdi munkáiéi Pécsett és Baranya megye területén. 1090 DOLGOZÓ VETT RÉSZT A PÉCSI CSILLAGASZATI HÉTEN A Társadalom és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat ba­ranyamegyei szervezete által a Séta­téren rendezett Csillagászati Héten 1000 pécsi dolgozó vett részt. Végig­hallgatták a természettudományom előadásokat és lávcsövön keresztül megtekintették az égitesteket. A résztvevők közül számosán olyan nagy érdeklődést mutatnak a csilla­gászati problémák iránt, hogy beje­lentették bekapcsolódásukat a" pécsi csillagászati szakkör munkájába. A Társadalom és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat ba­ranyamegyei szervezete a Csillagá­szati Hét lezajlása után is folytatja tudományos munkálat, az égitestek megfigyelését minden kedden és csütörtökön este. besötétedés után a Leőwev Klára leánygimnázium tető- terraszán. TÖBB. MINT 54.000 FORINT MEG- TAKARITAST .IFI ÉNT BELVARD- GYULA DOLGOZÓ PARASZTSÁ­GÁNAK AZ ADÓTÖRLÉS A belvárdgyulai községi tanács kapu ián fekete táblán piros és fehér krétával a következő felirat olvas­ható: „54.038 forint összeget tesz ki, amit a község parasztsága az új kormányrendelettel adótörlcs címén kapott. Ezen parasztságunk vásárol­hat 233 pár bakancsot. 300 nár férfi félcipőt. 330 női félcipőt. 2250 méter mosóanyagot. 1350 m flanell ruha­anyagot. 55 kerékpárt és 300 női készruhát.“ Ez a felirat bár még egészen friss, szeptember első nap­jaiban került a tanács kapujára, mégi» vasárnap óta már idejét múl­ta. Ugyanis a legújabb árleszállítás óta 51038 forintért »v>«r !óval töb­bet vásárolhatnak bct*úrá<rvul»» dolgozó parasztok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom