Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-06 / 209. szám

NAPE» 1953 SZEPTEMBER * 2 A Masrykr Népközt rircaság Miiiiszlertanácinak és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata az árleszállításról (Folytatás a 1. oldalról) i Az árleszállí tás mértéke o/n ban: Hangsxereli pengetés hangszerek 17 iskola hegedűk 9 zongora, pianino 9 divatékszerek: gyöngyök 20 nyakláncok 20 fülklipszek 20 Jrítéli, papír és iskolaszerek gyermekkocsik 15 játékok 12—15 iskola- és ovodatáskák 20 befőzőhártya 20 Vendéglátóipari árak az étlap szerinti ételek ára átlagosan: 1* kategóriájú üzemeknél 6 II. kategóriájú üzemeknél 10 III. kategóriájú üzemeknél 15 IV. kategóriájú üzemeknél 15 Az árleszállí­tás mértéke %- ban: cukrászsütemények, minden cukrászdában átlagosan 10 Ukőrfélék minden üzemben átlagosan 15 a 10.— Ft-os és 10.— Ft-on felüli menük ára 1 Ft-tal csökken. A kenyér ára szeletenként tíz fillérrel csökken minden üzemben a péksütemény ára az I. és II. kategóriájú üzemekben dara­bonként 15 fillérrel, a III. és IV. kategóriájú üzemekben darabonként 35 fillérrel csök­ken. Szolgáltatási dijak cipőjavítási díjak 15 gyorsmosás zsákban 15 puha férfi ingmosás 15 kemény férfi ingmosás 10 Az árleszállí­tás mértéke %- ban: vegytisztítás 15 Budapest mindazon kerületeiben, ahol a villanyáram díjszabás jelen­leg magasabb a budapesti belterületi díjszabásnál, a fogyasztói villany­áram díja a legutóbbi leolvasás idő­pontjától számítva a belterületi díj­szabás mértékére csökken. Mozi és cirkusz helyárak mozi helyárak 33 cirkusz helyárak 33 x A bel- és külkereskedelmi minisz­ter és az illetékes miniszterek bizto­sítsák. hogy az árleszállítás szeptem­ber 6-tól az ország egész területén végrehajtásra kerüljön. Gondoskod­janak az árleszállításba bevont vala­mennyi cikk és szolgáltatás új, le­szállított árának közzétételéről. MAGVAR DOLGOZOK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA Ml ÚJSÁG BARANYÁBAN? KULTUROTTHONT AVATNAK MA BÜKKÖSDÖN Ma délelőtt 10 órakor Bükkösdön kultúrotthont avatnak. Az avató ün­nepséget összekötik a bükkösdi ás­ványbánya dolgozóinak bányász- űn>nepével, Erre az alkalomra gazdag kultúrműsort állítottak össze. AZ OLVASÓK ÜNNEPE PÉCSETT , A Magyar írók Szövetsége Pécsi Csoportja október 10-én este a pécsi Nemzeti Színházban rendezi meg az olvasók ünnepét. Ennek célja, hogy még szorosabbá tegye a kapcsolatot az író és az olvasó között. Az ün­nepségen Zelk Zoltán Kossuth-díjas költő is résztvesz. MÚLT HÓNAPBAN 250 VEZETÉ­KES RÁDIÓHANGSZÓRÓT SZERELTEK FEL BARANYÁBAN . ötéves tervünk ajándéka: a veze­tékes rádió, amit a falvak dolgozói örömmel fogadtak. A pécsi posta- igazgatóság kerületében ma már 70 ^vezetékes rádió-góc működik. Ez év­ben pedig Baranyában újabb veze­tékes rádió-gócokat létesít a posta ’ Drávasztárán, Felsőszentmártonba n, Alsószéntmártonban, Pécsváradon, Majson és Bezedeken. Emellett a már meglévő gócokba újabb elő­fizetőket kapcsolnak be. A pécsi . posta műszaki dolgozói augusztus hónapban Komlón 150, Mohácson 50, Siklóson 50 vezetékes rádióhang­szórót kapcsoltak be. OKTÓBERBEN UJ MARADÉKÁRU ÜZLETET LÉTESÍTENEK PÉCSETT A KISZÖV, Pécsett a Kossuth La­jos utcában maradék-üzlet létesítését tervezi. Az új üzlet a terv szerint októberben nyílik és a vidéki kis­ipari szövetkezetek által hulladék­ból és maradékokból feldolgozott áruk értékesítésével foglalkozik. 800.000 FORINTOS BERUHÁZÁS­SAL KIBŐVÍTIK ÉS KORSZERŰ­SÍTIK A PÉCSI FAIPARI SZÖVET­KEZETÉT 'A Pécsi Faipari Szövetkezet Ró­zsa Ferenc utca 20 szám alatt lévő üzeme már szűknek bizonyul. Ezért elhatározták, hogy 800.000 forintos ' költséggel az üzemrész fölé egy emeletet építenek. A faanyagok szá­rítási idejének csökkentése érdeké­ben korszerű szárítót építenek. Az építkezési munkálatókat szeptember 20-án megkezdik. SZEPTEMBER VÉGÉIG KIBŐVÍ­TIK A PÉCSI AUTOMATA TELE­FONKÖZPONTOT Á pécsi főpostán megkezdték az automata telefonközpont kapcsoló­gépeinek kibővítését és korszerűsí­tését. A munkálatokat még ebben a hónapban befejezik. A telefonköz­pont gépeinek korszerűsítése nyomán októbertől kezdve a telefonhívások­nál a tárcsahang (búgás) sokkal gyor sabban „bejön" majd. A bővítés ezenkívül lehetővé teszi a több elő­fizetői beszélgetést is. Míg eddig egyazon pillanatban 120 előfizető beszélhetett másik 120 előfizetővel, szeptember végétől kezdve ez a szám 180-ra emelkedik. Ez gyakor­latban a pécsi távbeszélőszolgálat 50 százalékos javulását jelenti majd. A bővítés ugyanakkor lehetővé te­szi azt is, hogy új előfizetőket kap­csoljanak be a hálózatba. HAVONTA ÁTLAGOSAN 27.880 FORINT CSALÁDI PÓTLÉKOT KAPNAK A TSZCS-BEN DOLGO­ZÓK CSALÁDTAGJAI Március elseje óta a tszcs-ben dol­gozók családtagjai is családi pótlé­kot kapnak. Családi pótlék annak jár, akinek három tíz éven aluli gyér meke van. A pécsi SZTK havonta átlag 171 baranyai tszcs-tagnak 27.880 forint családi pótlékot folyó­sít. Hatalmas segítség ez kormány­zatunk részéről, főleg, ha figyelem­be vesszük azt, hogy a mezőgazda- sági biztosítottak negyedévenként mindössze 6 forint társadalombiztosí­tási díjat fizetnek. A befizetett ösz- szeg tehát családi pótlék, gyógyszer­juttatás és kórházi ápolás révén többszörösen megtérül. Válasz a bírálatra A „Dunántúli Napló“ augusztus 26-i számában megjelent „Az öt pere bürokráciája“ című cikkre közöljük, hogy az ügyet kivizsgáltuk és meg­állapítottuk, hogy a szigetvári járási tanács valóban hibát követett el, mert a Mikicsér házaspár fizetését kéthetes késedelemmel intézte el. Felhívtuk a járási tanács figyelmét arra, hogy a jövőben kerülje el a hasonló bürokratikus intézkedéseket. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a Mikicsér házaspár sem járt el helyesen, mert nem a rendeletben előírt időben — augusztus 25-én — jelentkeztek szolgálattételre, hanem szeptember 1-én. A járási tanács pénzügyi osztálya a fizetést az ille­tékes iskolához küldi, s mivel Mi- kicsérék későn jelentkeztek a katád- fai általános iskola igazgatójánál, ezért is kapták fizetésüket késedel­mesen kézhez. Martonossy József megyei tanács okt. oszt. vez. Országos gabonatermelési értekez efc Szombaton az Agrártudományi Egyetem épületébe összehívott or­szágos gabonatermelési értekezleten a gabonatermelésben élenjáró állami gazdaságok dolgozói, termelőszövet­kezetek elnökei és brigádvezetői, gépállomások agronómusai és élen­járó traktorosai, valamint a gabona- termeléssel foglalkozó kutatók és szakemberek vettek részt. Győri Mihály földművelésügyi mi­niszterhelyettes megnyitójában hang súlyozta: az értekezlet jelentőségét különösen növeli a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetőségének ezévi júliusi határozata és kormá­nyunk programmja, amely célul tűz­te ki a dolgozókról való fokozott gondoskodást, az életszínvonal foko­zottabb emelését. \ 1936 hideg, havasesös nd-gemberßben elkeseredet- lenj^geißeny vesztetten gya. logoit' nap-nap után a me. szestelepi napközi-otthon felé a 30 pengős szellemi szükségmunkás... Már reggel 6 órakor elindult, hogy a szélvihar, ral, síkos úttal megküzdve• háromnegyed 8 órára be­érjen a napköziotthonba. Autóbusz akkoriban még ismeretlen volt ezen ■{a tájon. De miért, is járt volna?... A bányászasz- ''szonyoknak nem volt úgy­sem pénzük arra a ,<fény. üzésrehogy autóbuszon tegyék meg az utat a város lg. A széliem,i szükségmun. ■ hús pedig még a rövid út­szakasza villamosra sem kapott bérletjegyet a vá­rostól, mert volt 30 pengő fizetése• amelyből ha akart válthatott jegyet ma­gának! Így maradi a gya. , loglás, ami: ,,ige.n jót tesz az egészségnek“, mondo­gatták a városatyák gú­nyolódva, ha a szellemi szükség munkás panaszkod •j. ni mert, A meszcsialepi hídnál di. Meszestelepi napközi otthon 1936 —1953 dergő, rongyos kis bá­nyászgyerekek várták a szellemi szükségmunkást. Ötven-hatvan gyerek egy kis ,,terembe" bezsúfolva, alkotta a napköziotthont, ahol gémberedett tagokkal, átázottan próbálkozott ve. lük foglalkozni a szellemi szükségmunkás. A bútor­zat igazán ,,,korszerű*' volt! Kiselejtezett iskolapadok, rozzant lóca, töröHlábu, székek, otthonról hozott zsámolyok között csetlett- botlott a gyermeksereg. Az ellátás ,,kifogástalan", leg. alább is ezt kellett írni a havi jelentésben. Hetenként kétszer bab vagy lencse, kétszer burgonya, egyszer káposzta és egyszer tejben dara. Ez minden héten pon tosan visszatért, úgy hogy a legkisebb gyermek is tudta, hogy a következő nap mi lesz az ebéd, Ritka nagy ünnepek előtti napon viszont cukrozott kalács is volt, valószínűleg azért olyan ritkán, hogy a bá­nyászgyerekek jobban fej- beniartsák a pirosbetűs ünnepeket,! A hiyénia annak a kor. nak megfelelő volt. Rozs­dás kanalak, félig mosott tányérok (amelyeket az, ebéddel együtt a központi konyha autója hozott), piszkos tejesüvegek. A vas kályha annyira rossz, hogy füstölgése mellett a cső állandó kieséssel fenyege­tett. Füst volt, de meleg nem. így az állandó szel. löztetés miatt a nap nagy részét mozgással kellett el­tölteni. így aztán gyerme­kek és nevelő egyformán várta a délu'án 5 órát. hogy elhagyja a napközi, otthonnak csúfolt nyomor­tanyát. Az orvos és védőnő ha nagyritkán kigyalogoltak, tehetetlenül állottak, csu­pán jelentéseket írhattak, amiket nem olvasott el senki, így a bajok orvos­lása is elmaradt. 1953 szent emberében va donaiúj épületben indult meg Meszestelepen az óvodai- és iskolai tanítás. Ti régi, rongyos kis bá. nyászgyerekek, akik most már felnőttek vagytok, jöjjetek velem emlékezni!.. A ti. gyermekeitek világos, modern csőbútorral felsze­relt iskolában tanulnak. — A ' ti korotokban nem volt iskolátok, ti legzor­dabb időben is Gyárváros, ra kellett át analog ölnötök. Korszerű, sok játékkal fel szerelt óvodába járathat­játok most gyermekeiteket, — nektek csak törött,lábú szék jutott és az egyetlen babát, az egyetlen lovat csak vágyakozva nézhetté­tek. Most teljesítik a neve. lök kérését — akkor a 30 pengős szükségmunkás, hiáb(, harcolt, értetek, mert ha szólt a hiányosságok­ról, sokszor állását vesztet­te! Érzem, a meszestelepiek, kel együl, ha felnézünk az úi büszke házsorokra, a gyönyörű iskolára, velem dobban a szívük azoknak a régi szellemi szükség- munkásoknak, akik végig, szenvedtük Meszestelep Remény .utca, B anya trlr Borbála-telep. Littlce- kaszárnya, Stockház szó. morn állomásait. V. ABALIGETI 'ÓITA Ilyen volt a dolgozó parasztok, zsellérek sorsa a papi birtokokon Igaza volt a magyar klerikális reakciónak, amikor arról cikkezett, liogv „a középkor szelleme tovább él Magyarors/. á- gon.‘‘ Ez a szellem valóban meg­maradt a feudális csökevénvekben, aminek áldozata a főpapi földesuraknak dolgozó parasztember volt. A felsza­badulás előtt a parasztéi nem be­csülték. emberszámba sem vették. Csak arra volt jó, hogy mint gazda­sági cseléd a földet művelje és fő­papi gazdája vagyonát növelje. Cse lédnek lenni mindenkor szomorú sors volt, de a legszomorúbb sors azoknak jutott, akik főpap-földes- urak szolgálatába kényszerültek. Ezt Szentiványi Béla, volt piarista uradalmi főkormányzó is beismeri: szerinte 1937—38-ban a gazdasági cseléd évi jövedelme, a természet­beni juttatásokat is beleszámítva, mindössze 970 pengő volt, ami havi 80 pengő jövedelmet jelent. Ebből családot fenntartani nem lehetett! A cselédek bére, a „kommenció“ (konvenció) Fekete József, a ciszter ciek előszállási birtokán dolgozó cselédember adatai szerint évi 40— 50 pengő készpénz, Í4—17 mázsa szemes gabona és néhány mázsa tű­zifa mint természetbeni juttatás. Cselédjeiket az egyházi uradal­maik, ahol csak lehetett, megrövi­dítették. így pl, a piaristák nagydobszai uradalma Világos Ist­vántól és fiától 4 és fél mázsa tűzi­fát vont meg minden megindokolás nélkül. A literekben történő terményfizetés is megkárosí­totta a parasztokat. „Nagy sérelem ott éri a cselédeket, hogy míg lite­rekben sokat tesz ki a szemét, a pelyva (térfogatánál fogva), súlya alig van. Ha a szemét pl. kitesz két litert, súlya nem haladja meg a 10 dekagrammot. Négyszáz liter búza így nem háromszáz kilogrammot, hanem-csak 250—280 kg-ot nyom. A rozsnál, árpánál a különbség még több — „jelentette a hajdúvánne- gyej főorvos. Teljes konvenció csak családos embereknek járt, ami a parasztság további megrövi­dítését jelentette. Gyerekek, fiata­lok. és nőtlenek csak negyed, fél, esetleg háromnegyed konvenciót kaptak. Idősebb cseléde k, akiknek munkabírása csökkent, szintén nem kap­tak teljes konvenció t. A konvencióban helyenként egy-kéf hold föld is s z e r e p e 1. Ez azonban az egyházi uradalmak bevallása szerint is (Előszállási ura- de’em leíróba, 1942t csupán •-■>»*. a célt szolgálta, hogy a cselédet röghöz, az egyházi u r a d a- 1 óra földjéhez kösse és a földesúrnak jobban kiszolgáltassa. A legrosszabb földet, persze, a cse­lédek kapták: „Az uradalmi kuko­rica szép csöveket termett, de a cse­lédeké— fájt a szívünk ha saját kókadózó kukorica vetésünkre néz­tünk]“ — írta egy előszállási gazda­sági cseléd Az egyházi ura d a 1 m a k- b a n az ingyen robot is dí­vott, Erről a pécsi őrkano­nok s á g v e 1 é n y i uradalmá­nak egy cselédje írta 1922-ben: „A velényi uradalomban az intéző a szegődéskor belevéteti a szerződésbe hogy a cseléd felesége hány napot köteles az uradalomnak ingyen dol­gozni ... Az itteni intéző a határ­szélre hordatja ki az olyan cseléd bútorát, aki megtagadja a családta­gokkal végeztetett ingyen munkát... Életsorsunk napról-napra súlyosab­bá válik... még vasárnap sincs pi­henésünk. És úgy látszik, hogy a papi birtokon nagyobb a kizsákmá­nyolás, mint máshol.“ A nyomorúságos kommencióért lá­tástól vakulásig (hajnali 2 órától es­te 9—10 óráig) nehéz gazdasági mun kát kellett végezni: „Az intéző úr nagyon zsarolja az embereket... az az alapelve, hogy ki kell használni az embereket a végtelenségig, mert innen úgy sem mernek sehova men­ni“ — írja Ugronicz Ferenc, a Pan­nonhalmi Főapátság hecsepusztai uradalmának egyik volt cselédje. Baleset vagy súlyos sérülés azzal a szörnyű következménnyel is járt, hogy az áldozatot kártalanítás vagy végkielégítés nélkül azonnal elbo­csátották. Ez történt László Mihály- lyal, a mélykúti (Előszállás) gazda­ság cselédjével is, aki hosszú szolgá­latában félig megvakult: végkielé­gítés nélkül kidobták. A cselédekénél is rosszabb volt az időszaki munkások (kubikosok, nap­számosok) sorsa. A napszámbért, az aratórészt az egyházi uradalmak igyekeztek minél lejjebb szorítani. Erdei Ferenc, a kalocsai érsekség uradalmáról megállapította. hogy „az érseki birtokon rosszabb a nap­szám, min: bárhol a környéken, gya­korta szállt egy pengő alá!" A pécsi püspökség lapán- csai uradalmában a munká­sok 1941-ben nem akarták aláírni az aratási szerződést, „mert tnóg a Ba­ranya vármegye alispánjától kiadott legkisebb munkabéreket sem akarták megadni A la­kosság emiatt zúgolódott." (Jelentés a földművelési minisztériumnak). Az egyházi uradalmak fiatal gyer­mekeket is dolgoztattak. Erről a már idézett Ugronicz Ferenc He- csepusztáról (Pannonhalmi Főapátság' azt. írja, hogy „a gyermekek napi­bérét ötven fillérrel kevesebbre szá­mították a kiszabott bérnél. A gyer­mekeket napkeltétől napnyugtáig dolgoztatták. Ha valamelyiket meg­látták egy pillanatra pihenni, rög­tön ötven fillére büntették.“ Azért, hogy a munkabéreket még lejjebb szoríthassák, messziről olcsó munkaerőt szegőd- tettek: olyan munkásokat fogad­tak fel, akik az olcsóbb bért elfogad­ták. Ez főként Dunántúlon volt szo­kásban. Ezenkívül aratógépe­ket helyeztek készenlétbe a munkások meg ijesztő se­re. Ez a szokás meg a ciszterciek uradalmaiban dívott. (Lásd Grősz- per iratait). A summások. aratómunkások ellá­tása siralmas volt. Oszlánczi Fló­rián, a kalocsai érsekség volt sum- mása írja: „Elhelyezésünk egy istál­lóban volt, csakhogy oda nem ■kötöttek bennünket a já­szolhoz, mint az állatokat. Az érsek úr élelmezésünkről úgy gondoskodott, hogy... húst csak ak­kor kaptunk, ha egy állat megdög­lött. A döghúst velünk etet­ték meg, bár azt is meg kellet' fi­zetnünk.“ Az egyházi uradalmak a kishaszon bérlettel részben jó üzletet kötöttek részben pedig a kishaszonbérlök „fe­lesleges" munkaerejét saját maguk­nak biztosították, A haszonbéreket oly magasra haj­tották fel, hogy még Szmrecsányt, egri érsek is bevallotta, hogy ,,a ha­szonbér már magasabbra felemelhető nem volt" (1930). A haszonbér- szer ződésekkel a bőrt is lenyúzták a dolgozó pa­rasztokról. Ez kényszeritetm Sárrétudvari községet arra, hogy 8 nagyváradi latin szertartású püspök­ségtől bércsökkentést kérjen. Ezt azzal indokolta, hogy ellenkező eset­ben a bérlet túl magas bérösszeg* miatt a lakosság munka és kenyér nélkül -marad (1926). Az egyházi uradalmi cselédek és bérmunkások sanyarú helyzetét 8 komisz, bánásmód, a durva elnym más, valamint a fizikai és telki erő­szak alkalmazása csak fokozta A verés, a pofozás, ütle­gel é s ezeken az uradalmokon meg­szokott jelenség. A gazdatisztek még fegyvert is fogtak a véd­telen parasztokra! Szabó József, aki a zirci földeken dolgozott, írja, hogy Hagyó Kovács Gvula ciszterci jószágkormányzó dü­hében két órára egy fá b_‘'' köttette ki. Miközben a csősz, — akivel a kiköttetést végeztette. °vett, elvett tőle egy csontot és oda­dobta neki. „Nesze — mondotta, egyél kutya. A kutyának csont ís kijár!“ Az egyházi uradalmak intézőinek durvaságát a csendőrök brutái'- eljárása egészítette ki. A csendőrök a jegyzők, főjegyzők ú. n. „aj ám dékföldeket" kaptak. Ennek jében minden szolgálatra készek vol­tak. összeszedték azokat, akik mé­nem bírták tovább az igát és meg­szöktek, végrehajtották a kilakolt8’ tásokat, fegyverrel léptek fel a jog­gal sztrájkoló mezei munkások len és mérhetetlenül állatias durva­ságukkal halálra sanyargatták uradalmi cselédeket és bérmunkáso­kat. Keserves sorsa volt annak, a‘° az egyházi uradalomban vállalt caMp kát, A főpap-földesúr gyémántgyü' rűs keze oly súlyosan nehezedett rá. hogy nem sokáig bírta: miután utó-' só erejét is kiadta, összeroskadt azok közé került, akiket „csökken* munkaerejük miatt" az uradalom minden kárpótlás nélkül elbocsátott" Ilyen volt a parasztság sorsa * múltban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom