Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-01 / 204. szám
1953 SZEPTEMBER 1 NAPLÓ 3 PÁR! ÉS PAR1ÉPI7 ÉS * Választmányi ülésen tárgyalták meg a sellyei járásban a Központi Vezetőség határozatát A selLyei járás pártválasztmányá- Bak kibővített ülése vasárnap tár- nyalta meg a Központi Vezetőség június 28-i határozatát. A járási pártbizottság titkára Szvetlik János elvtárs mondotta el a pártbizottság beszámolóját. A beszámoló megmutatta, hogy 1950 óta nagyot fejlődött a járásban a termelőszövetkezeti mozgalom: hatról 31-i'e emelkedett a termelőszövetkezetek száma. Kultu- rális területen is szép fejlődés tapasztalható. Két és fél év alatt 14 kV túrház épült, tíz község kapott villanyt, négy község pedig vezetékes rádiót. A beszámoló kitért arra ■S, hogy a kommunisták vezetésével, 8zok munkája eredményeként öntudatosodtak a járás dolgozói. A dolgozó parasztság határidőre végezte H a munkákat, de fejlődésük az állam iránti kötelezettség teljesítésében is megmutatkozik. Jelenleg a ?ab kivételével minden terményféleségből nagyrészt teljesítették kötelezettségüket. Amellett, hogy a beszámoló sok hibára rámutatott, mégsem tárta fel teljes mértékben a fogyatékosságokat. ami az! mutatja, hogy meg sok javítani való van a kommunista bírálat, önbírálat terén. Mert nem érvényesült a bírálat és ön,bírálat, a járási pártbizottságon eluralkodott az bnteltség, ami Körösi Lajos elvtárs, ■Volt titkártól indult ki. Az önteltség a^ elbizakodás oda vezetett, hogy Lépegében Körösi és Bukva elvtársak irányították a járás politikáját. Még a legfontosabb politikai | kérdésekben is legtöbbször ketten döntöttek. A feladatok végrehajtásában a meggyőzés helyett inkább az utasítgatás, parancsolgatás érvényesült. A kritikátlan légkör uralkodott el, a járási pártbizottság tagjai, munkatársai nem bírálták egymást. Bük va elvtárs nem bírálta Körösi elvtársat, hogy hozzá küldte a dolgozó parasztokat arra hivatkozva, hogy: „nem érek rá velük foglalkozni." Ha például Gyurokovics Imre elvtárs, a csányoszrói egységes vezet,őség titkára valamilyen kéréssel fordult Körösi elvtárshoz és ha „bírálni mert", azt a választ kapta: „Nézzen körül először Csányoszrón és azután beszeljen." Az ilyen eljárás oda vezetett, ahogy Gyurokovics elvtárs is mondotta, hogy nem mertek bírálni. A kritika elfojtása a pártszervezetek munkájában is éreztette hatását, ami a tömegekkel való kapcsolat meglazulásához vezetett. Az elméleti képzés elhanyagolásából adódott, hogy nem nevelték kielégítően a dolgozó parasztokat, kevés gondot fordítottak az egyénileg gazdálkodó parasztság megnyerésére. Az elmélet lebecsülése oda vezetett, hogy Felsőszentimártonban, de másutt is megsértették pártunk parasztpolitikáját. Erről beszélt felszólalásában Szolnoki Marián elvtárs, az egységes vezetőség titkára, aki elmondta, hogy a múlt évben becsületesen teljesítették állam iránti kötelezettségüket a felsőszentmártoni dolgozó parasztok, de ezzel nem elégedtek meg, hanem még 200 mázsa búzát „behajtott" a tanács. Ez azért fordulhatott elő, mert a járási pártbizottság tagjai, munkatársai akarták elvégezni a tanácsok munkáját. Amikor pedig azt látták, hogy nem kielégítő a mezőgazdasági munkák me nete, felelősségre vonták a tanács vezetőit. A számos hiba ellenére is voltak pártszervezetek, ahol jól dolgoztak. B. Kovács József elvtárs, a dráva- foki Virágzó Élet tszcs párttitkára elmondotta: „Magunkra voltunk hagyva, de azért dolgoztunk. A Szabad Nép-et olvastam, nagy segítséget kaptam a pártmunkához. Helytálltak a tszcs kommunistái, mert szeretik a pártot. Ez megmutatkozik eredményeinkben. Egy olyan dolgozónk sincs, aki a kilépéssel foglalkozna. Szép eredményt értünk el: öt kiló búzát, négy kiló árpát osztottunk ki munkaegységenként." Ez a példa is azt mutatja, hogy a járás kommunistái nagy feladatok elvégzésére képesek. Hogy minden párt- szervezetben megjavuljon a pártélet, fontos, hogy a járási pártbizottság gyökeres fordulatot teremtsen munkájában és az eddigieknél sokkal nagyobb segítséget adjon a pártszervezeteknek. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok között eddig gyenge volt az agitációs munka. Legfőbb feladat most, hogy ezen változtassanak. A pártválasztmányi ülés helyes határozatot hozott, hogy erősíteni fogjak a pártszervezeteket, új pártszervezeteket hoznak létre és megjavítják az egyénileg dolgozó parasztok között a politikai munkát, hogy erősödjön a párt tömegkapcsolata és az eddiginél több kommunistát, a népi demokrácia mellett álló dolgozót mozgósíthassanak a párt politikájának megvalósítására, a pártmunka megjavítására, A sásdi járási pártbizottság választmányi ü'ése A sásdi járás kibővített pártválasztmányi ülésén Kész József elv- ters, a sásdi járási pártbizottság titkára ismertette az elért eredményeket, majd ismertette azokat a hibákat, amelyeket elkövettek a járás területén. Ä sásdi járási pártbizottság ebben az évben még egyszer sem hívta össze a pártválasztmányt, a Sásdi járási pártbizottság funkcionáriusai nem a pártválasztmány által biegszabott munkaterv szerint dolgoztak, hanem saját elgondolásaik kiapján. Ez természetesen sok hibát hozott magával. 'Néhány ember határozata és döntése sohasem lehet helyes, néhány ember munkája sohasem helyettesítheti a járás vezető tervét. Mivel a sásdi járási pártbizottságon is ez a helytelen, rossz teunkamódszer uralkodott, ezt vették át az alapszervezetek vezetői ii, ami végeredményben a párt és a tömegek kapcsolatát gyengítette. Kész József elvtárs beszélt még r fonulás elhanyagolásáról is, ami a ‘Járási pártbizottság és az alapszer- J^zetek munkájában több esetben baloldali elhajlásokhoz vezetett. Az első felszólaló, Szabó István *lvtárs, a mágocsi egységes párt- vezetőség titkára, beszélt a kollektív vezetés hiányáról, bírálta Szűcs György elvtásnak, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetőjének munkáját, ki többször is hozott a termelőszövetkezetek munkájával kapcsolatban határozatot, anélkül, hogy az elnökök véleményét kikérte volna. Elmondotta, hogy a ne- merőpusztai állami gazdaságban féléve nincs már párttitkár a járási pártbizottság hibájából, ami súlyos hiányosságokra vezetett az állami gazdaságban. Lőrincz József elvtárs, választmányi tag elmondotta, hogy a járási pártbizottság csak „futólag“ foglalkozott velük Szászváron. Emiatt, két éve működő terme!őcsoportnak még mindig nincs pártszervezete. Általános hiba az is az alapszervezetek munkájában, hogy egy-két jól dolgozó tagot elhalmoznak munkával, míg a többiek alig dolgoznak. Francz István elvtárs, godisai téglagyári párttitkár is bírálta a párt- bizottság munkáját. A felsőmindszenti földművesszövetkezet tűrhetet isn rosszul látja el a dolgozókat áruval, nem használ a bírálat, erről jelentést tettek a járási pártbizottságnak, választ azonban nem kaptak. Ez természetesen rontotta a járási pántbizottság tekintélyét, a párt és tömegek közötti kapcsolatot. Vida József eívtárs, a járási pártbizottság politikai munkatársa, Ternyák T. László el-vtárs, a járási pártbizottság szervező titkára őszinte önbírálatot gyakoroltak, Szűcs György elvtárs, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője azonban, még a másodszori felszólalásában sem beszélt úgy, ahogy azt a pártválasztmány elvárta volna. Az értekezlet első része harcos, segítő volt, a második í-észe azonban vesztett a harcosságából, segítő szelleméből. Például Vadon Antal elvtárs, a járási tanács elnöke nem beszélt a tanácselnökök előfordult túlkapásairól, arról, hogyan akarják a munkát megjavítani és általában keveset szólt a soronlévő fontos mező- gazdasági munkák jó elvégzéséhez adandó segítségről. Ez és az, hogy a felszólalók jelentős része nem vizsgálta meg önkritikusan a saját munkáját és szűkmarkú volt az önbírálattal az értekezlet fogyatékossága. A pártválasztmány ülése e hibáktól eltekintve komoly segítséget adott, hogy megjavuljon a járásban a pártmunka, megszűnjenek azok a hibák, amelyek eddig gátolták a még szebb eredmények elérését. HOZZÁSZÓLÁS PÉCS ÚJ ÉPÍTÉSZETÉNEK KÉRDÉSÉHE Köves Emilnek, a Pécsi Tervező Iroda dolgozójának a „Dunántúli ^Tapló“ augusztus 30-i számában köbölt építészeti fejtegetése rendkívül f°ntos és komoly problémát vetett fol. Valóban ma építeni nagy felelősig. Azok a kérdések, amelyek eddig a Tervező Iroda rajztáblái fölött telítődtek, elsősorban a klasszicista Btílus körül állottak, éppenúgy, mint teaga az 1951. évi építészeti országos vita is. Köves Emil most egy lé- , bőssel továbbmegy: a klasszicista , 8LTus hogyan illeszkedett egy olyan y.árosképbe, mint Pécsé is, ahol különböző korok visszahagyták szépiámmal stílusaikat, — felmerült a teűemléki probléma. Sorrendben elsőnek vizsgáljuk m0g a Pécsi klasszicizmus történeti kérdését, hogy ezen keresztül érthessük teeg, hogy mire van joga e stílus- lak Pécsett és meddig terjedhet ki írnesak térben,1 de eszmei magatar- fosban is. ,,, , . Ha az építészeti megoldások azon a vonalon haladnak, mint arm tea az irodalom új kifejezője, yasy>s fogalmában szocialista, formájában Nemzeti, úgy a magyar (s így a pe ii) klasszicista építészetre is elmond hatjuk, hogy tartalmában osztalyon- ■ fodatu volt, formájában nemzeti, teert míg a főúri klasszicista epi 1 kezéseken az építtető nagyon e is kivétellel — kizárólag anyagi : körülményeinek szerzett reprezen , fotív tolmácsot, addig az e stilus- ' ban. építő polgárság — természetese anyagi lehetőségein belül — ai maga íztályöntudatának, nemzetpolitikai állásfoglalásának adta szccidaris val- j lomását. A pécsi klasszicizmus forradalmi magatartása egyenes folytatása annak a nyolcvan évi küzdelemnek, mely külső, művészi eszközök nélkül a XVIII. század polgárságát vezette a földesúri hatalom ellen, a jogi fel- szabadulásért. A stílus építészíorté- neti jelentősége, hogy e népi tömegek felé is utat tört magának. ° Amíg a porosz klasszicizmust a rideg, feszes militarista szellem; franciát az emoire hűvös előkelősége hatotta át, addig a magyar klasszicizmus barátságos, hangulatos polgári tónusával a legszélesebb néprétegekhez is eljutott. Ennek figyelembevételével meg kell mondanunk, hogy e stílus alkalmazása Pécsett csak azokon a helyeken lehetséges, ahol történelmi városképet nem zavar. Vegyük a közép kori városképet. Kiképzési mag a székesegyház környéke. A tér mélyén feltáratlan római sírkamrák tömege van. A harmincas évek végén feltártuk az országban egyedülálló hét- karéjos templomot, méter magas alapfalaival. A műemlék hat méter mélyen visszaá'sva várja a mentőintézkedést. E környezet rendezése, restaurálása klasszikus megoldást kíván. Kiszabadításra várnak a középkori fellegvár falai bástyator nyaikkal együtt. Itt már csak ro mánstílusu elgondolások vezethetnek. Pécs gótikával nem rendelkezik. E stílus alkalmazása lehetetlen len I ne felfokozott művészi igényessége, a drága építőanyagok halntezyés az építési idő hosszú tartama Vgíatt. Egészen másként állunk a barokk kérdéssel, miután a városban egységes utcasorok e stílustól kapták meg hangulatukat. (Janus Pannonius Káptalan utca). A XVIII. század stílusa ez, azé a társadalomé, mely az egyházi közigazgatás (Pécs püspöki város) és céhélet állandó kettősségében élt. Műemlékké nyilvánított Kossuth Lajos utcánk kérdése a legnehezebb Különböző történelmi stílusok útvonala ez, amelyen az utolsó hetven év alatt legalább tizenöt klasszicista házat eltüntettek. Visszaépítésükkel nagyon óvatosan kellene bánni, mert e stílus térhatást kíván, melyet a szűk utcában nem lehet kiváltani. (Ezért kellene az Egyetemi Könyvtár épülete előtt is egy kis teret kiképezni keleti irányban.) A forradalmi stílusnak, a klasszicizmusnak tehát ott lehet vezetőszerepe, ahol történelmi stílusok nem hatnak. Bárhogyan is álljon a dolog. bármily történelmi stílust, alkalmazunk a környezethez illően, egyet szem előtt kell tartanunk, amire Európa új építészei egyhangúlag emlékeztetnek: mindenben megtartani a klasszicizmus nemes mértéktartását, alkotói hozzéfordulását, mert a művészi lelkesedésnek nem okvetlen attribútuma egy kifejezett stílus hanem a szándék, mellyel a stílust felfogjuk. Vörös Márton a pécsi Állami Levéltár vezetője, „ \ Mohácsi Gépgyár dolgozói szeptember 26-ig befejezik harmadik negyedévi terviiket A szakszervezet jól segíti a dolgozók kezdeményezését A Mohácsi Gépgyár dolgozói teljesítették augusztus 20-ra tett felajánlásaikat cs ennek eredményeként augusztusi tervüket 105 százalékkal fejezték be. Augusztus húszadika után újabb felajánlást tettek: elhatározták, hogy szeptember 26-ig befejezik harmadik negyedévi tervüket. Ennek a célnak az elérését jól segíti az üzemi szakszervezet. Rendszeresen megtart ják az üzemi termelési értekezletet, megbeszélik az elért eredmények és az elkövetett hibák okait, hogy azokat kijavíthassák. A szakszervezet gondoskodik arról, hogy a gépgyár kapujánál elhelyezett versenytáblán naponta megjelenjenek a dolgozók munkájának friss eredményei. Hetenként szervezi az újabb felajánlásokat és hóromnaponként értékelik a felajánlások teljesítésében elért eredményeket. Nemrég fényképeket készítettek a legjobb dolgozókról és az eredmények megjelölésével azokat is kiteszik a versenytáblára. A dolgozók látják, hogy munkájukat, eredményeiket a szak- szervezet is becsüli és ezért igyekeznek mindig jobban dolgozni. — Igen jól dolgoznak Kiss Károly formázó, Soós József lakatos, Kelemen Lajos lakatos, Hentzler és Ha- lena elvtársak magkészítő brigádjai, a vastörő brigád tagjai, Kult János ifjúmunkás esztergályos és Schnell József esztergályos. Valamennyien 148 százalék felett teljesítik tervüket. Az üzemben már hosszú ideje nincs száz százalékon alul teljesítő. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a jó szakmunkások sokat foglalkoztak az új dolgozókkal és kitartó szór galommal tanítják, nevelik a fiatalokat. A Mohácsi Gépgyár dolgozó! már most gondolnak arra, hogy a harmadik negyedévi terv befejezésével egyidőben — előkészítsék az utolsó évnegyed tervének teljesítését is. A műszaki vezetők meggyorsították az üzemrészek között a félkész alkatrészek forgalmát és már megkezdték a forgácsológéppark felújítását. A harmadik negyedévi terv sikeres teljesítése és a negyedik negyedévi termelés jó megalapozása érdekében a szerszámgépeket is egyedi meghajtásra szerelik át. Az üzem szakszervezete szervezze továbbra is jól a tervek teljesítésé- I ért folytatott harcot, serkentse a I dolgozókat jó munkára. Egpifliilszáznyrtvawpzer forint kittiről hinskra és faíasi izzik Az új kormányprogramm alapján a megyei tanács ebben az évben 1.584.000 forintot fordít új kültúrott- honok és falusi mozgóképszínházak létesítésére. Építkezésekre 98.000, berendezési tárgyak vásárlására pedig 300.000 forintot irányoztak elő. Véménden és Arabyosgadányban 5000— 5000 forintos költséggel még ebben az évben állandó jellegű mozit létesítenek, míg Óbányán körzeti mozit építenek keskenyfilmvetésre. Bár község ugyancsak mozit kap még ebben az évben 6000 forintos beruházással. A vetés, a verseny, meg az eső A bogádmindszenti állami gazdaságban megkésett a lucerna, bíbor. here, repce és a fűmag vetése. von- íratott a irágyahordás és z szántás is. Fligl János elvtárs, a gazdaság agronómusa a lemaradás okául a legutóbbi háromnapos esőt teszi. Azonban mindent az esőre sem lehet ráfogni. Más esetben az eső szokott sokmindent ilemosni, most kivételesen mi mossuk le az esőt ért rágalmakat, mert ugyanis az elmaradás oka nem elsősorban a? a szegény eső. amivel akkor is baj van ha esik- akkor is, ha nem. (Félúton nem állhat meg.) Az ok, a versenynyilvánossá!/ hiánya. Nincs talán vcrsenytábla? I)c van. Azonban a dolgozók versenyének rendszeres értékelése helyeit ilyen felírások is találhatók rajta: ,,Szálúnkat elvtárs várjál az iroda- bank' Fligl eívtárs erősen bizonyítja, hogy a dolgozókban megvan a versenyszellem. csak az a baj. hogy ezzel senki, sem törődik. Ez teljesen mégfelel a valóságnak. Augusztus 20. tiszteletére a dolgozói: megfogadták, hogy erre a napra befejezik csáp. lésv. A vállalást nem sikerült teljesíteni, meri mint a dolgozók mondták, nem kaptak segítséget a gazdatág vezetőségétől, a pártszervezettől és a szakszervezettől. A vállalás tel. jesítéséért folyó munka eredményét nem értékelték, mert Szakái elvtársnő aki a ,,versennyel foglalkozott“• háromhetes iskolára ment. Ászt aztán igazán senki nem mondhatja, ' hogy az VB elnök, Halász István elvtárs nem foglalkozott a versennyel. Felírta a noteszába a vállalást, csak éppen a dolgozók a mai napig sem tudják, hogy milyen eredményeket ériek el. Ez volt az oka annak, hogy augusztus 20. helyett csak a hónap végén készülnek el a cs épléssel es ez az oka annak is, hogy lassan, vontatottan megy a munka a gazdaságban. Most miután lemostuk az esőt ért rágalmat, nem árt azt sem megmon. dani, hogy nagyon helyesen tenné a gazdaság szakszervezete, ha fogtálhoz na a dolgozók versenyével, ha szervezné és népszerűsítené a versenyt, a verseny élenjáróit és nem a találkozási időpontok és helyek szerepel. Kének a versenytáblán, hanem a dolgozok elért eredményei. K. V. BÁNYÁSZESKÜVŐ Komló, augusztus 30., délután. A gyalogjáró feketéink az érdeklődők seregétől. A várakozók között ügyes fotóriporm terek helyezkednek< hogy alkalmas pillanat, bon megörökíthessék a nevezetes pillanatot. A kultúrhúz bejáratánál a Magyar Rádió munkatársai dolgoznak. Hosz- szú kábelt húznak keresztül az úttesten és mikrofonnal a kézben várják az eseményeket, hogy az ország minien rádióhallgató iá hoz el. juttassák a hírt. Az összegyűlt komlóiak között izgatott suttogás kap szárnyra: — Már elindultak! — Azonnal itt lesznek! Valóban. Néhány perc és virággal díszített személyautók gördülnek a térre, A nap ütme- peltjei, három bányász. menyasszony és három bányászvőlegény — Krizsánovics Anna, Romsics László. Herr Margit, Körmendi Jó. zsef, Mikola Rózsi és Rock József — szállnak ki a kocsikból. A fiatalok megillctődve állnak a sokszáz szem- pár kereszttűzében. 1 A kultúrház előcsarnokában népviseletbe öltözött fiatalok fogad, ják őket vidám tánccal, majd vi népi zenekar zendít rá a dalra. Oly vidám a hangulat és olyan kedvesek a vendégek, hogy a m cnyasszonyok, •<» gy helyesebben az ifjú feleségek szemében meg. csillan a boldogság könnye. A mamák is si> ős .nevetősen töröl g e. tik szemüket. Nem csoda, hiszen ritka esc. meny van: hármas bányászesküvő. A fiatalok csak állnak és fogadják a sok szét encseklvánatot. — Nagyon ör ütünk az ünneplésnek. Feled, keretien lesz a mai nap — mondja Romsics László. — Körmend József arra tesz ígéretei, hogy feleségével együtt még jobb munkával hálálják meg a pártnak, s komlóinknak ezt a ragyogóan szer napot, ezt a 70»_ doshodást. Uock József így beszél: — Nem. félünk a holnaptól, biza. korivá nézünk a jövőbe. Az idősebb bánya, szók kedvtelve gy'i. nyorködnek a fiatalok- ban. Legénykoruk és saját esküvőjük jui eszükbe, amely bizony nem volt ennyire szép és biz.os. Egy régi bányász, Ki/sz János kétszeres sziahdnovista, többszö. 1ösen kitüntetett Kos, suth-aknui fronimester így szól: — Nagyon szép! Ebből a hármas esküvőből láthatják a fiatalok. hogy megváltozott, életünkben mennyire. Le csúlik és támogatják ókét Én remélem, hogy a többi ifjúmunkás >s Löveti a. mai ünnepel, lek példáját, Újra felcsendül a dal, majd megindul az ajándékot átadók hosszú sora. Vagyontérő aján. dékok halmozódnak í ny másra. Többek között, minden vár kap az MNDSZ-töl — amit Varr Istvánná, az MNDS'Í fő titkára nyújt át- — egy teáskészletei: herendi porcelánból. A fiatalok alig győzik már fogadni a sok szerencsekívánatnt, a sok üdvözlést. Minden, ki, oki eljött erre a szép ünnepre> erős kéz. fogásával szeretné útiára bocsátani ezeket a fiatal, boldog bányá. szokat, hogy szerencsés és örömteli legyen az életük.