Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-30 / 229. szám

I DUNÁNTÚLI Vi LAO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Nagy Imre elvtárs a minisztertanács elnökének beszéde AZ MPP BAR ANYAMEGYEI PÄRTBI Z O TTIÁCÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 229, SZÁM ARA 5Q FILLER SZERDA, 1953 SZEPTEMBER 30 A haza javára, a magad hasznára Népköztársaságunk kormánya a mai napon kibocsátotta a negyedik, békekölcsönt és felhívással fordult az ország dolgozó népéhez, hogy kölcsönjegyzésével járuljon hozzá szocializmust építő munkánk meg­gyorsításához, hazánk, békénk, füg­getlenségünk megerősítéséhez, to­vábbi gazdasági és kulturális fel­emeléséhez. Dolgozó népünk nagy lelkesedés­sel válaszolt kormányunk min­den eddigi felhívására. Ez a határ­talan lelkesedés jellemzi a negye­dik békekölcsönjegyzést is, mert ipari munkásságunk, dolgozó pa­rasztságunk, értelmiségünk tudatá­ban van annak, hogy a haza javá­ra, a maga hasznára jegyzi ezt a bé­kekölcsönt is. Dolgozó népünk ma már nyitott szemmel jár az országban és vilá­gosan látja, Kelettől-Nyugatig és Északtól-Délig, szerte az országban városban és falun egyaránt lázas építőmunka folyik. Szinte napról- napra, óráról-órára épül és szépül az ország, benne Baranya megye is. A dohos, nyirkos, bacilust lehelő nyomortanyák helyébe új, kor­szerű, egészséges, napfényes lakások épülnek. Nagyszerű munkásszál­lások, gyárak, üzemek, iskolák, szülőotthonok, bölcsődék, óvódák, napközi otthonok, üzemi étkezdék, kultúrotthonok, könyvtártermek, mo zik, szabadtéri színpadok, üdülők, korszerű fürdők, élelmiszerüzletek, bekötő utak, mezőgazdasági épüle­tek létesülnek szerte az országban. Az első békekölcsönjegyzéskor Komló még sártengerben lévő, el­hanyagolt kis falu volt, amely ma­gán viselte a múlt rendszer bűnös emlékét, de ma már komoly város­sá fejlődik. Itt épült Európa egyik legkorszerűbb, 4.800 személyes bá­nyászfürdője, amelyet két hét múlva véglegesen átadnak rendeltetésének. Még ezévben Béta-aknán és a III- as aknán is új fürdőt létesítenek. A Karbantartó Vállalat 650 ezer fo­rint összegből már eddig is 36 .kor­szerűtlen, szűk bányászlakást javí­tott ki, alakított át korszerűbbé és még ezévben 44 lakás átalakítására kerül sor az Ősközségben. Kökönyös- ben 500 darab, túlnyomórészt két­szobás lakás épül december 31-ig, Kenderföldön, Berek-völgyben pe­dig 700 új lakást építenek. A közeli napokban átadják az új kétemele­tes komlói tanácsházat, még ezév­ben megnyitja kapuit az új kéteme­letes modern szálloda. Ki tudná mind felsorolni azt a sok segítséget, amit kormányzatunk dolgozó parasztságunknak n/ujtott és nyújt modern mezőgazdasági fel­szerelések, traktorok, kombájnok, cséplő-aratógépek, kultivátorok jut­tatása révén. A cséplési kedvez­lény, az adókedvezmény, a külön- öző tartozások eltörlése, az elemi árért járó felemelt kártérítési ösz- :eg, a legutóbb megjelent begyűj­ti kedvezmény mind-mind dolgo- i parasztságunk életét könnyítette leg és tette szebbé. Csak a beadá- kötelezettség 10 százalékos csök- entése Baranya megyében szahad- iaci értékben számolva, 7,684.898 Drintot tett ki. A következő évi együjtési kedvezmény pedig Bara- ya megye termelőszövetkezeti pa- asztsága részére 36.574.400 forin- Dt jelent. Ipari munkásságunk, dolgozó pa- asztságunk mellett, értelmiségünk 5, évről-évre egyre jobban érzi ormányunk gondoskodását és az llamkölcsönökbe befektetett ‘onP" Dk busás visszatérülését. Pedagó- usaink új, korszerűen felszerelt is- olákban tanítják ma mar a jovo lemzedékét, ifjúságunkat. Orvosa- nk Pécsett például a Munkácsy Mihály utcában olyan hatalmas és mintaszerűen felszerelt kórházban dolgozhatnak, amilyenről a múltban nem is álmodhattak. Amíg az orr-, fül és gégészet rendelkezésére 1930- ban mindössze 19 négyzetméternyi szűk terület állott a sebészeti klini­kán, most az új kórházi helyiség­ben 1.450 négyzetméternyi területe van és 90 helyiségben folytatják a betegek gyógyítását. Éppen azért, mert ipari munkás­ságunk, dolgozó parasztságunk és értelmiségünk látja és saját magán tapasztalja, hogy minden kibocsátott államkölcsön közvetlenül is szolgálja a dolgozók hasznát, a kölcsönjegy- zés évről-évre népszerűbb lesz. Ez a magyarázata annak is, hogy az új kormány Programm megjelenése és a legutóbbi hatalmas arányú árleszállítás után, dolgozó népünk most fokozottabb lelkesedéssel je­gyez békekölcsönt, amely a beruhá­zások és a nyeremények fői-májá­ban többszörösen és kamatostól meg térül. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy 1952-ben Ba­ranya megyében és Pécsett több, mint ötmillió forint kölcsön-nyere- ményt fizettek ki az Országos Ta­karékpénztár pécsi fiókjában és a postahivatalokban. A tervkölcsön negyedik sorsolásakor 1,853.692, az első békekölcsön második sorsolása után 1,149,590, a tervkölcsön ötödik sorsolása után pedig 2,133.700 fo­rintot, összesen tehát 5,136.982 fo­rintot fizettek ki Baranyában és Pécsett 40 ezer 040 nyertes között az 1952-es évi három sorsolás során szeptember haváig. A nyertes dolgozók a kifizetett összegekből új bútort, új ruhát, tü­zelőt, hízót, lakberendezési cikke­ket, rádiókat vásároltak. Szebb és barátságosabb lett otthonuk és érez­ték azt, hogy ma öröm élni és dol­gozni, mert minden a dolgozó nép érdekében történik, a termeléstől kezdve a szociális, kulturális és gazdasági beruházásokon keresztül egészen a békekölcsönjegyzésig min­den egyetlen célt szolgál: a dolgo­zók életszínvonalának emelését. A munkásak és alkalmazottak körében a jegyzés fél'^.'i keresetük alapján történik. A kölcsönjegyezte- tőknek, vállalatoknak, intézmények­nek, és pénzügyi szerveknek nem szabad félhavi keresetnél magasabb összegű jegyzést elfogadni. A köl­csön jegyzésénél az önkéntességet szigorúan be kell tartani. Az új államkölcsön az előbbi köl­csönökhöz hasonlóan nyereményköt vények formájában kerül kibocsá­tásra. A jegyzett kölcsön összegét a munkások és alkalmazottak a múlt évekhez hasonlóan tíz hónap alatt törleszthetik. A kötvény összegét húsz év alatt fizeti vissza az állam. Minden harmadik kötvény nyere­ménnyel kerül kisorsolásra. A falusi lakosság körében a köl- csönjegyzéseket, — szigorú önkén­tesség elve alapján, — a helyi ta­nácsok fogadják el. A tanácsok ál­tal gyűjtött és kifizetett jegyzések után húsz százalék illeti meg a ta­nácsokat. Ezt az összeget minden helyi tanács szabadon felhasználhatr la szociális és kulturális beruházá­sokra'. Dolgozóink ma már nemcsak azt látják, amit ma építünk, hanem kibontakozik szemük előtt a szebb jövő perspektívája is. Megtanultak távlatokban gondolkozni és éppen ez a magyarázata annak, miért jegyzik olyan lelkesen húsz évi tör­lesztésre a negyedik békekölcsönt is. Azért, mert tudatában vannak an­nak, hogy ezt is a haza javára, a maguk hasznára jegyzik! II Néplcöztársaság Elnöki Tanácsának törvényére ű rendeled a borbeadásra kötelezel* termelők részére nyű tolt kedvezm*ryevrői Az 1953—54. gazdasági évre meg­állapított begyűjtési arakat szó ore, mustra és borra vonatkozóan £>’ ségescn 50 százalékkal *e‘ * emelni. A bőr forgalmával kapcsolatban érvényben lévő forgalmi^ * zások jelen törvényerejű re hatálybalépésével megszűnnek- Azokban a községekben, « • borbeadási tervüket tmndéglátóipari vállalatok, foldmu­vesszövetkezetek, italmérési enge­déllyel rendelkező személyek, tár­sadalmi szervek borszőlőt, mustot, vagy bort továbbeladús cé'jából vá sárolhatnak. Je'en törvényerejű rendelet 1953. szeptember 1-i hatállyal lép érvény be. Végrehajtásáról a begyűjtési miniszter gondoskodik. E törvényerejű rendelettel ellen­tétes jogszabályok hatályukat vesz­tik. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának felhívása a negyedik békekölcsön jegyzésére Magyarország dolgozó népéhez! Felszabadult népünk alkotó ereje gyökeresen megváltoztatta országunk arculatát. A termelésben elért nagy eredményeink gazdagabbá tették hazánkat, megerősítették népi demokratikus államunkat. Hazánk nem elmaradt ország többé, hanem fejlett ipari ország. Eredményeinket a munkásosztály, a dolgozó paraszt­ság, az értelmiség, egész népünk odaadó munkájának köszönhetjük. A szocializmus építésének programmja nemcsak a jövő ragyogó távlatait nyitotta meg népünk előtt, eredményeink lehetővé teszik, hogy népünk jólétét emeljük, a dolgozók állandó an növekvő anyagi és kulturális szükségleteit egyre inkább kielégíthes­sük. A kormány programmjának meg valósítása egész népünk osztatlan elismerését váltja ki és fokozza népünk munkalendUletét. Azok az intézkedések, amelyek töhh, mint tízezer fogyasztási cikk árának leszál­lításában, az áruk minőségének javításában jelentkeznek, amelyek jelentős kedvezményeket nyújtanak a me­zőgazdasági lakosságnak, amelyek a lakásépítés programmját valósítják meg, népünk mindennapi életét szebbé és boldogabbá teszik. Eredményeink eléréséhez jelentősen hozzájárult az a többezermilHó forint, amelyet dolgozó népünk népgazdaságunk fejlesztésére kölcsön jegyzéssel bocsátott eddig az állam redelkezésére. A kormány prog­rammja is bizonyítéka annak, hogy az államkölcsönök dolgozóink gyümölcsöző befektetései, amelyeknek minden forintja bőségesen térül vissza az egész ország és valamennyi dolgozója javára. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa ezért elhatározta,'hogy ebben az évben is államkölcsönt bocsát ki. Az új államkölcsön, a negyedik békekölcsön, 1953 október 1-én ezermillió forint összegben kerül kibocsátásra. A népgazdaság anyagi erőforrásainak jelentős megnövekedése lehetővé tette azt is, hogy ebben ai esztendőben a kormány csökkentse a kibocsátásra kerülő államkölcsön összegét, az új államkölcsönt pedig elsősorban olyan beruházásokra fordítsa, amelyek az életszínvonal közvetlen emelését szolgálják: a könnyű­ipar s az élelmiszeripar fejlesztésére és főként a mezőgazdasági termelés növelésére. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meg van győződve arról, hogy felhívása az egész magyar nép körében, városban és faiun egyaránt, lelkes visszhangra talál. A negyedik békekölcsön népünk anyagi és kulturális felemelkedését szolgálja, még szorosabb egységbe kovácsolja, új nagy győzelmekre lelkesíti népünket. A negyedik békekölcsön forintjai hozzájárulnak a kormány célkitűzéseinek megvalósításához, előse­gítik, hogy több és jobb fogyasztási.cikk álljon a lakosság rendelkezésére, szebb és egészségesebb lakások nyújtsanak boldog otthont dolgozóinknak, új mezőgazdasági gépek, több műtrágya, korszerű agrotechnika dúsabb termeléssel tegye gazdagabbá népünk életét. Magyar Dolgozók! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! A haza javára, a maga hsznára, jegyezzen mindenki békekölcsönt! Budapest, 1953 szeptember 30. ______A MAGYAR NEPKÖZTARSASAG ~ m inisztertanácsa A pénzügymiirszter közleménye a negyedik békekölcsön kibocsátási feltételeiről 1. A negyedik békekölcsön 1953. október 1-én kerül kibocsátásra. A visszafizetés időtartama húsz év, az­az 1973. október 1-ig minden köt­vény visszafizetésre kerül. 2. A kölcsönt kizárólag a lakos­ság körében lehet elhelyezni. A kölcsönjegyzés rendjét a pénzügy- miniszter álLapítja meg. 3. A kölcsön száz millió forintos osztályokról tagozódik. Minden osz­tály húszezer sorozatból áll. Egy- egy osztály kötvényeinek „sorozat­száma" 20.001-től 40.000-ig, egy-egy sorozaton belül a kötvények „szá­ma" 01-től 50-ig terjed. minden esedékesség előtt kell nye­reménysorsolást tartani. 7. Az egyes nyereménysorsolások alkalmával minden száz millió fo­rint névértékű osztályra a követ ke­id nyereményeket kell kisorsolni: 100 Ft névértékű kötvényre eső nyere­egy kisorsolásra kerülő nyeremé­nyek mennyisége az összes mény, beleértve a névértéket is sorsolás alkalmával db sorsolás alkalmi 50.000 Ft 1 39 25.000 „ 2 78 10.000 „ 10 390 5.000 „ 30 1.170 1.000 300 11.700 500 „ 1.100 42.900 200 „ 6.407 249.873 4. A kölcsön százforintos névér­tékű alapcímletekben kerül kibo­csátásra. Forgalomba kerülnek ösz- szevont kötvények kétszáz és öt­száz 'forintos névértékben, amelyek kettő, illeive öt darab százforintos kötvényeknek felelnek meg. Az ösz- szevont kötvényeknek öt, illetőleg két „száma" van. Az összevont köt­vények az azon feltüntetett ,.szá- mok"-nak megfelelő öt, illetőleg kél nyereményre jogosítanak. Az ötven forintos félkötvény és az időközi A nyeremények száma összesen: 7.850 db A nyeremények forint- összege: 2,481.400 Ft Ezenkívül minden sorsoláson van még egy db százezer forintos fő­nyeremény is. 8. A nyereménnyel ki nem sorsolt kötvények 1958. október 1-től 1973. október 1-ig terjedő tizenöt év alatt névértékben kerülnek kisorsolásra. 306.150 db 96,774.600 Ft 9. A nyereménnyel kisorsolt, va­lamint a névértékben visszaváltás­ra kerülő kötvényeket 1976 október 1-ig lehet beváltani. E határidő után a még be nem váltott kötvé­nyek érvényüket vesztik és azokra sem a névértéket, sem a nyereményt nem lehet már kifizetni. elszámolások céljaira szolgáló ne­gyedkötvények a száz forint névér­tékű kötvényre eső nyeremény meg­felelő hányadára jogosítanak. 5. A nyeremények összege évi öt százalékos kamatozásnak felel meg. A nyereményekből húsz százalék nyereményilleték levonásra kerül. A kölcsön nyereményei: a száz­ezer forintos főnyeremény, az ötven­ezer, huszonötezer, tízezer, ötezer, ezer, ötszáz, kétszáz forintos nyere­mények, melyek a százforintos köt­vényre vonatkoznak és magukban foglalják a kötvény névértékét is: 6. A nyeremények kifizetése 1954. október 1-től minden év április és október első napján esedékes. A kölcsön húsz éves időtartama alatt «ti AJá - í o b i h t Pécs VI. kerület. Bélé- és Pe őfi-akm dolgozói befelezték III. negyedévi terv két A Pécsi Szénbánya Vállalat dolgozói nevében örömmel je'enfem, hoj*y üzemeink — István-akna ki vételével — befejezték III. negyed­évi tervüket. A csatából legelsőként kerültek ki győztesen Béke-akna bányászai akik már szeptember 26-án teljesítették III. negyedévi tervüket. Má­sodiknak Pécs 6. kerület do'gozói fejezték, be III. negyedévi tervü­ket, majd Petőfi-akna bányászai jelentették: szeptember 29-én. dél előtt tíz órakor teljesítették negyedévi tervüket. VERECKEI LAJOS igazgató Pécsi Szénbánya Vállalat Teljesítették III. negyedévi tervüket a Mezőgazdasági Szerárugyár dolgozói A Mezőgazdaságir Szerárugylr dolgozói fokozott igyekezettel dol­goztak azért, hogy tervüket határ­idő előtt teljesíthessék. Kedden, szeptember 29-én délelőtt ít óra­kor három hónapi lelkes munkájuk eredményeként befejezték negyed­éves tervüket és megkezdték ans nak túlteljesítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom