Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-25 / 198. szám

1353 AUGUSZTUS 25 NAPLÓ PARI ÉS PARI ÉP 11 ÉS A pártokfatási év előkészítésének tapasztalatai a pécsi járásban A Központi Vezetőség hatá­rozata alapján az 1953—54-es Pártoktatási évben minőségileg kell emelni az oktatás színvonalát, a párt tervezetek létszámához viszonyítva az eddiginél több — a pécsi járás területén a párttagság 60 százalékát tall bevonni a szervezett oktatásba. Ezek a feladatok komoly, felelősség- teljes munkát állítottak a járás párt- szervezetei elé, mert most az elő­készületeknél dől el, hogy ■ si- tares lesz-e az oktatási év, emelke- éik-e kellően a párttagság elméleti színvonala, hogy gyorsabban halad­hassunk előre pártunk politikájának teljes megvalósítása felé. Az MDP pécsi járási pártbizottsá­ga bizottsági ülésen értékelte az el­fúlt napokban a pártoktatási év előkészítésének eddigi eredményeit, tegyatékosságait és ezekből állapí­totta meg a feladatokat. A tapasz­tat azt mutatja, hogy a községi Pártszervezetek — három-négy ki­tételével — megtárgyalták már he­tekkel ezelőtt a pártoktatási év elő­készítésének feladatait, majd az el­készített tervezetet, mint Bel várd- ÜV.ulán, taggyűlés elé terjesztették teegvitatásra. A vita és a tervek azt futatják, hogy a legtöbb pártszer- tazetben megértették, hogy miről tan szó: a tagság elméleti tu­dásának emeléséről, a járás területén összesen 1198 elvtárs fej­ődéséről, akiknek jelentős része a Központi Vezetőség határozata alap­on idén felsőfokú oktatásban vesz részt. Az oktatási év sikerének alapja a propagandisták jó kivá- tesztása. Ezt a munkát az elmúlt évi oktatás befejezése után megkezdtük: Pj'árí iskolai továbbképzésen, és egyéni tanuláson fejlesztik tudásu­kat a propagandisták. Az alapszer- tazetek javaslatai alapián a járási Pártbizottság munkatársai minden Propagandistával beszélgettek, hogy 6oben az évben milyen oktatási for­mában végez propagandamunkát, teik a tervei, javaslatai. A kiváló- tatásnál természetesen figyelembe tattük, hogy az illető az elmúlt év­tan milyen munkát végzett, milyen Párt iskolai képzettsége van. A be- ftalgétések általános tapasztalata az, fogy a propagandistáknak javasol­ok zöme szívesen, lelkesen vállalta megtisztelő feladatot és csak né- JOhyan voltak olyanok, akik külön- taző „érvekkel" nem fogadták el a megbízatást. , .Természetesen a propagandisták kiválogatása, előkészítése sem men­tes a hibáktól. A legnagyobb hiba egyénileg tanuló propagandisták ^készülésénél található. Az •hvtársak többsége nem készült ed- elég lelkiismeretesen a konfe­kcióra és ennek okául a régen el- ytepelt kifogásokat mondogatják: — ptem érünk rá, sok a munka" és így tevább. A konferenciákra való felké­szülés gyengeségéért nem csak a Propagandista elvtársak a felelősek, ptelös ezért a járási pártbizottság Súációs és propaganda osztálya is, ?tert a felkészüléshez nem adott kel­lő fűd: segítséget annak ellenére, hogy ómásunk volt arról, hogy né­, ar>y elvtársnak komoly nehézségei ősznek az anyag tanulmányozásá- aI- Ezt a hibát a járási pártbizott­ságnak, ezen belül az agitációs és propaganda osztálynak sürgősen ki kell javítani, fokozott segítsé­get kell adni a tanuláshoz, kü­lönösen azoknak, akik ezévben vé­geznek először propagandamunkát. A ha! gatók kiválogatása — amely a pártoktatási év sikeré­nek második igen fontos feltétele, — több helyen, mint Mecsekalján, Belvárdgyulán, jól halad. Ezeken a helyeken a szükséglethez mérten több elbeszélgető bizottságot alakí­tottak és a pártszervezetek vezetői rendszeresen ellenőrizték a bizottsá­gok munkáját, resztvettek a munká­ban. Lotthárdon és Romonyán a párttitkár elvtársak azokkal a pár- tonkívüliekkel beszélgettek, akikkel a későbbiekben a pártszervezetet akarják erősíteni. Mint a példák, úgy a tapasztalat is azt mutatja, hogy ahol a párttit­kár elvtársak és a vezetőség tagjai személyesen vesznek részt és segítik az elbeszélgető bizottságok munká­ját, ott eredményes a kiválogatás és megfordítva: ahol a párttitkár elv­társak elhanyagolják ezt a nagyon fontos feladatot, ahol a vezetőség tagjai nem törődnek eléggé ezzel a munkával, ott komoly hiányosságok vannak. A pártvezetőségek gyenge vagy hanyag munkája rányomja a bélye­gét az elbeszélgető bizottságok mun­káiéra is. Kacsótán Szentes elvtárs a termelőcsoport párttitkára például hetekig zsebében hordta a Központi Vezetőség határozatát a pártoktatás előkészítéséről, de „nem ért rá" el­olvasni és az ő hanyagságából kifo­lyólag a hallgafók kiválogatása nem halad. Súlyos ez a hiba különösen azért, mert egy termelőcsoport párttagjainak fejlődésé­rő 1 v a n szó, az a tét, hogy elő» segíti-e az elméleti képzés a csoport megszilárdulását, vagy éppen a gyen ge elméleti tudás járul ahhoz, hogy nehézségek legyenek a szövetkezet megszilárdításában. Hasonló a hely­zet Bicsérd községben, ahol a párt- titkár elvtársak úgyszólván még semmit sem tettek a hallgatók ki­válogatása érdekében, megelégedtek azzal, hogy taggyűlésen megtárgyal­ták és ezzel ..elintézettnek" tartják a feladatot. Hat olyan alapszervezet van a járás területén, ahol meg sem kezdték a hallgatók kiválogatását és ez a mulasztás másik igen komoly hibára hívta fel a figyelmet. Ahol elhanyago'ták a hall­gatók kiválogatásál-, Ott el­hanyagolták a politikai mun­kát is, ott a pártszervezet nem törődik azzal, hogy erősítse kapcso­latait a pártonkívüliekkel, nem bíz­za meg a párttagokat feladatokkal, nem magyarázza meg a dolgozók­nak pártunk politikáját, kormá­nyunk programmját, hogy hogyan valósul az meg napról-napra és mit kell tenni a mielőbbi teljes megva­lósítása érdekében minden dolgo­zónak. Ezek súlyos hibák, amelye­ket sürgősen ki kell javítani és pó­tolni kell az elmaradást. Hasonló hiányosságok találhatók a DISZ oktatás előkészítésénél is. Még a járási DISZ-bizottság sem tudja pontosan, hogy hány hallgatót válogattak ki és hogyan foglalkoz­nak azokkal a fiatalokkal, akiket ok­tatásba akarnak bevonni. E hiányosságok forrása az, hogy a járási bizottság ellenőrző munkája sok esetben fel­színes volt és nem segítő. — Többször előfordult, hogy megkér­deztük a párttitkár elvtársakat, — „hogy áll az oktatás" — mire azt a rövid választ kaptuk, hogy „foglal­kozunk vele" vagy „még nem fog­lalkoztunk vele" s ezzel sok esetben megelégedtünk. Kevésszer fordult elő, hogy részletesen megbeszéltük volna az elvtársakikal, hogy mit kell tenni, hol kell elsősorban javítani a munkán. A hiányosságok másik forrása, hogy nem vontuk felelős­ségre azokat a titkár elvtársakat, akik a mai napig sem tettek semmit a hallgatók kiválogatása érdekében. E mulasztások következménye a töb­bi hiba, többek között az is, hogy az alapszervezek.k vezetősége közül több nem ellenőrizte az elbeszélge­tő bizottságik munkáját, hogy fel­ütötte a fejét a ..nem érünk rá"- hangulat és ugyanakkor elfeledkez­tek arról, hogy a pártoktatási év sikeres előkészítés’ nem jelent va­lami külön, a többitől elszakító! feladatot, hanem szerves része a többi soronlévő feladat­nak. Elfeledkeztek arról, hogy na­ponta beszélnek azokkal az elvtársak kai, akiket be akarnak vonni párt oktatásba. E hibák kijavításaa pártbizott­ság ülésén hozott határozat alapján megkezdődött. Megkezdtük annak- a hibának a felszámolását is, amelyet az instruktorok elhanyagolásával el­követtünk. A nártoktatás ellenőrzésé re fejlett ehrtársakat vontunk be. akik részt is vettek nyári tovább­képzésen, de nem bíztuk meg őke! feladatokkal, hogy például segítsék egy alapszervezeíben a hallgatók ki­válogatását, a pártoltatasi év előké­szítését. Ha nem követjük el ezt a hibát, már sokkal több eredményről adhatnánk számot. Most megbízzak ezeket az elvtarsakat feladatokkal, hogy a helyszínen mar most segít­sék a pártókt vtá ;i ív sikerét. Változtatni kell, j&vítani kell a munkán úgy is, hogy a pártoktatási év előkészítése ne legyen el­szakítva a mindennapi élettől, ellenkezőleg: szorosan kapcsolódjon ahhoz és a járási párt­bizottság a jövőben segítőén és ne felületes számonkérően ellenőrizze az alapszervezetek munkáját. Az alapszervezetek feladata pedig, hogy pótolják az eddigi mulasztást, be­széljenek az elvtársakkal a tanulás jelentőségéről, arról, hogy csak a fo­kozott elméleti képzettség teszi ké­nessé — és tegyük hozzá érdemessé is — a párttagokat arra, hogy ve­zessék, tanítsák a pártonkívüli tö­megeket, és mozgósítsák őket a termelőszövetkezetek megszilárdítá­sára. a begyűjtésre, az őszi munkák­ra és a többi soronlévő feladatra. Ugyanígy adjanak nagyobb segítsé­get a páriszervezetek a DISZ szer­vezeteknek az oktatási év megszer­vezéséhez. hogy a következő év a pé­csi járás területén is a párttagság és a fiatalok jó és eredményes ta­nulásának éve legyen. Szabó Aranka a pécsi járási oártbizottság ágit. prop. titkára. A látogatókban megerősödött a közös gazdálkodás iránti szeretet Vendégek a mohácsszigeti Vörlis Fény tér meí őszö vet kéz etben Vasárnap délelőtt látogatók érkez­tek a mohácsszigeti Vörös Fény ter­melőszövetkezetbe, Dunaszekcső köz­ségből és Dunaszekcső szigetről az ottani termelőszövetkezet, illetve ter­melőcsoport tagjai, hogy megismer kedjenek a mohácsszigeti szövetke zet életével és fejlődésével, hogy ta­pasztalatokat szerezzenek a nagyüze­mi gazdálkodás további fejlesztésére A látogatóba érkezett vendégek­nek Imre József elvtárs, a termelő- szövetkezet elnöke tartott beszámo­lót, aki elmondta, hogy 1949 óta mi­lyen nehézségeket kellett leküzdeni a szövetkezet tagjainak, hogy elér­jék mai eredményeiket. A széttagol’ föld, a föld termőkénességének gyen­ge ismerete, a kezdeti laza munka- fegyelem, mind olyan nehézség volt. amit kemény helytállással tudtak csak legyőzni és áldozatos munkával érték el, hogy 300 holdról csaknem ezer holdra növekedett a gazdaság területe és a kezdeti alig valamivel több, mint 100 ezer forintos közös vagyon, 1952-ben megközelítette az egymillió forintot. Imre elvtárs el­mondta, hogy ebben az évben, — mert megszilárdították a munkafe­gyelmet, megismerték a föld termő- képességét és időben végezték el a munkákat, — bő termest takarítanak be és elérték, hogy az elosztás két­szeresére emelkedett a múlt évihez viszonyítva és a közös vagyon ezév végére meghaladja'az egy és félmil­lió forintot. A föld jó megmunkálá­sát az tette lehetővé, hegy azt fel­osztották és jegyzőkönyvileg átadták a brigádoknak, munkacsapatoknak cs egyéneknek. A jó munka emelle a föld hozamát, amit mutat az is, hogy ebben az évben prémiumként 200 mázsa gabonát osztanak ki a nö­vénytermesztésben résztvevő dolgo­zóknak. Imre elvtárs beszámolója után a vendégek megtekintették a termelő­szövetkezet kertészetét és állatállo­mányát. Az itt látottak gyakorlatban bizonyították be, hegy jól gazdál­kodnak a mohácsszigeti Vörös Fény termelőszövetkezet tagjai. Különösen a kertészet felé fordultak! nagy ér­deklődéssel a látogatók,. Ez érthető is, mert csak a kertészet 250 ezer forintot jövedelmezett ezévben a szövetkezetnek. A látogatás sok ta­pasztalatot adott a vendégeknek, akik közül Ebner Adém elvtárs, a Dunaszskcső-szigeti Vörös Október tszcs elnöke, a következőket mondta: Szépek a szövetkezet eredményei. A hallottak és látottak arra késztet­nek bennünket hogy mi is bevezes­sük a kertészeti gazdálkodást és az eddiginél szakszerűbben munkáljuk meg a földet. A mi csoportunkban még jobbak a körülmények, mert földjeinket körülöleli a Duna-ág. — Hazatérve, első feladatom lesz, hogy a vezetőséggel és a tagokkal megbe­széljem az itt látottakat. Azt akar- iuk, hogy a mi csoportunk is leg­alább ilyen eredményeket érjen el a következő évben, mint a Vörös Fény." Balogh Györgv. a dunaszekcső! Pe­tőfi tsz legidősebb tagja is elismerés­sel nyilatkozott a Vörös Fény tsz eredményeiről. Szabó György pedig a Dunaszekcső-szigeti Vörös Október tszcs tagja, ezeket mondotta: „Egy hónappal ezelőtt még nekem is az volt a véleményem, hogv kilének a csoportból. Most. megváltozott a né­zetem. Ebben az évben ötödrragam- mal dolgoztam a csoportban és ed­dig 900 munkaegységet teljesítettünk. Zárszámadásig meglesz az 1100—1200 munkaegységünk, amelyért az év végén több. mint 100 mázsa kenyér- és takarmánygabonát viszünk haza. Ebből bőven jut kenyérre, ruhára — még motorkerékpárt is tudok venni a fiamnak. Ez a számolás és az itt látottak győztek meg. Ha a követ­kező évben a mi csoportunk is úgy gazdálkodik,. mint a Vörös Fény tsz tagsága, akkor még az ideinél is nagyobb lesz jövedelmünk." Különösen a kertészet felé fordultak ragy érdeklődéssel a látogatók.,. A vendégek valamennyien megelé­gedetten távoztak a Vörös Fény tsz- ből, valamennylükben megerősödött a közös gazdálkodás iránti szerelőt és az, hogy hazamenve tovább erő­sítik szövetkezetüket. A jobboldali szociáldemokrata ve­tek a negyedszázados Horthy fa- tehus szócsövei voltak a munkás- 8 között. Horthyékkal együtt taj- Kozva szórták a rágalmakat a Szov tanióra, a munkásszervezetekbe férkőzve felkutatták a kommunis­tát és kiszolgáltatták őket az ellen Uradalom pribékjeinek. Lemondtak : osztályharcról, a klérussal való óros együttműködésükkel nagy ólgálatot tettek a fasiszta hóhé­rnak. Pécsett is a jobboldali szociál- -mokrata vezérek tevékenysége az *20-as évek elején csak folytatása előző politikájuknak, s®tek'al ivaszabb és kegyetlenebb eszközök­el. Politikájuk igazi célját, a bur- teázia szolgálását igyekeztek a leg- a8yobb mértékben leplezni. Ez tanban nem sikerült mindig. A pe- egyházmegye vezetőivel való szo- ta együttműködésükről az akkori terikális sajtó a következőket írja: »Nagy emberek sejtelme kezd valóra válni és testet ölteni. A szociáldemokraták letértek a nem­zetköziség útjáról... Lemonda­lak az osztályharcról, lemondanak a gyűlölet politikájáról, mert így mondják, — van ennél na­gyobb hatalom az életben, a po­litikában: a szeretet, az egyetértés, a közös munka.“ ^»Dunántúl“, 1920. márc. 28.) Valóban Pécsett sem volt különb 1 jobboldali szociáldemokraták osz­Adatok a jobboldali szociáldemokraták árulásáról Pécsett, a Hortbv-fasizmus korszakának elején tályharcról vallott nézete, mint má­sutt az országban. Amikor a 20-as évek elején általános forradalmi fel­lendülés jellemezte a nemzetközi munkásmozgalmat, a magyar mun­kásmozgalmat is, a pécsi munkás­árulók leszerelni igyekeztek a töme­get. 1921. március 21-én tartott gyű­lés szociáldemokrata szónoka kilátás­talannak látja a munkásosztály har­cát: „Ö nem próféta, és így nem jöven­dölheti meg, hogy megtörik a Horthy uralom. Hanem azt igenis mondhatja, hogyha megtörik is, azt nem ők fogják megtörni.“ (Megyei Bíróság Levéltára, Pécs, B/1904/1923.) Az áruló vezéreket maga a tömeg leplezte le több alkalommal. A kü­lönböző gyűlések jegyzőkönyvei ta­núskodnak erről. 1921. február 17-en a Schubert-féle vendéglőben tartott pártértekezleten a becsületes pártta­gok erősen bírálták a pártvezetésé­„A közbeszólások során erősen ki­fakadnak a jelenlegi városi veze­tőség ellen, amely nem tesz hiva­tásának eleget a mai nehéz Idők­ben.“ (M. B. L. — a Pécs, B/1904/ 1923.) Ugyancsak a széles párttagság ve­zetőség elleni támadásának jegy eben zajlott le a SZDP 1921. május végi pécsi kongresszusa is. „... az egyik felszólaló hibáztat­ja, hogy a pártvezetőség befolyá­solni engedte magát a burzsoáziá­tól közénk lezüllött emberektől.“ (U. ott.) Azonban nemcsak a burzsoáziától „lezüllött“ elemek igyekeztek a szo­ciáldemokrata vezetőség felé köze­ledni. A pécsi jobboldali szociálde­mokrata vezetők a burzsoáziával vál­laltak sorsközösséget, amikor az eszéki bankban is nagyobb mennyi­ségű összeget helyeztek el. Anyagi érdekeltség a burzsoáziával! Ezt sem tudták elrejteni, titokban tartani. „A közben lefolyt beszélgetés alatt egyik munkás odanyilatkozott, hogy a városi vezetőség az egyik eszéki bankban nagyobb mennyi­ségű pénzt helyezett el.“ (U. ott.) Honnan szerezte a pécsi szociál­demokrata vezetőség ezt a nagyobb mennyiségű pénzt? A véres ellenfor­radalmi rendszer jól megfizette em­bereit. Nem csoda tehát, hogy a szo­ciáldemokrata vezetőség a hatalmas vagyonnal rendelkező pécsi egyház­megyével együtt élen az ellenfor­radalmi rendszerrel szórta a rágal­makat a fiatal szovjet államra, a világ első munkásállamára. Amikor a szovjet nép hatalmas véráldozat­\ . sza a T4 tál verte vissza a Y4 : ”^nciós ál­lam összefogott támadását, amikor már a harcok hevében születtek a biztos győzelem utáni békés, alkotó munka tervei, a pécsi sajtó nem átallotta bemocskolni, e hőskölte­ménybe illő, legendás korszakot. Mint a tűztől, úgy féltek a forra­dalom gondolatától. Féltek az álta­lános munkakötelezettségtől, féltek annak az elvnek a megvalósulásától, hogy: aki nem dolgozik, az ne is egyék. A pécsi jobboldali szociáldemokra­ta vezetőség ellen különösen éles harcot folytattak a kommunisták. A kommunisták célja az volt, hogy lehetőség szerint erős bázist alakít­sanak maguknak a SZDP becsületes tömegéből. Ez a folyamat meg is indult. A Sásdo<n tartózkodó pécsi polgármester (Pécs szerb megszállás alatt volt) — jelentése — amelyet a miniszterelnöknek küldött, — sajnál­kozik a SZDP helyzetén: „Mindezek igen aggasztó jelensé­gek annál is inkább, mert e jelen­ségek szerint a Pécsett nagyszám­ban összegyűlt kommunisták való­sággal uralják a szocialista pár­tot. Azok a törekvések, a párt higgadtabb elemei részéről, ame­lyek a kommunisták eltávolítását követelik, eredménytelenek“. (M. B. L. — a Pécs. B/1904/1923.) Miért voltak eredménytelenek ek­kor a kommunisták eltávolítását követelő intézkedések? Mert a szé- 'es párttagság egy része a kommu­nisták mellett állt. mert a forradal­mi mozgalom felfelé irányuló ten­denciája a kommunistákat igazolta. A pécsi jobboldali szociáldemokra­ta vezérek is — éppúgy, mint a bu­dapesti központ a Népszaván keresz­tül — dicshimnuszokat zengtek Horthy kormányzóvá választása ide­ién. Szedegették a morzsákat, haj­togatták a félig kiürített poharakat, de többször a dúsan megterített asz­talnál is Volt számukra fenntartott hely. Ma, amikor a szociáldemokratiz- mus üzemeinkben, hivatalainkban, iskoláinkban, békés építésünk min­den területén még igyekszik talajt keresni magának, nem árt megem­lékeznünk múltbeli tevékenységéről. Ma a munkafegyelem ellen, a több­termelés ellen, fejlődésünk ellen igyekszik tevékenykedni a legkülön­bözőbb formákban. Célja ma is az, mint régen: szolgálni a burzsoáziát. Fontos tehát számunkra a szociál- demokratizmus módszereinek feltá­rása, tevékenységeinek leleplezése. A jól teljesített napi munka, el­méleti színvonalunk emelése, éber­ségünk fokozása lehetetlenné teszi a talajt a szociáldemokratizmus szá­mára. Fehér István

Next

/
Oldalképek
Tartalom