Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-02 / 180. szám

6 NAPLÓ »33. WGiUSZTCS ? ZENEI ÉLETÜNK MÉRLEGE Mai társadalmunk zenei gya- ■kdrlata nagyrészt a nyilvánosság előtt, a hangversenydobogón zajlik. Ezért városunk zenei életének raj­zát a zene nyilvános gyakorlata te­hát a hangversenyélet, eredményein valamint a zenei intézmények mun­káién keresztül értékelhetjük. Zenét hivatásszerűen ápoló intéz­ményeink a két zenei tanintézet: a zeneművészeti szakiskola s zeneis­kola, a színházi és honvédzenekar. iskoláink ugrásszerű fejlődése egy­részt a zenetanulás iránti fokozodó érdeklődésnek, másrészt államunk gondoskodásának köszönhető. A szakiskola feladatánál fogva, de fejlődő személyi és művészi lehetősé­gei birtokában ma ilyen funkciót tölt be a város zenei életében, amely szükségszerűen egy ilyenirányú, in­tézményre hárul. Az intézet tanárai •— mint művészek — művészi tevé­kenységükkel hozzájárulnak a helyi profil kialakításához. A meglévő szak mai és szervezeti lehetőségek pe­dig szinté kötélességszerűen ide kon­centrálják reprezentáns együttesek működését, szervezését addig, amíg * feladatok egy része a fejlődés foly­tán magasabb szervezeti formát ölt. (pl. az opera megvalósulásával együtt járó függetlenített szimfonikus ze- rekar). Ezek az együttesek — énekkarok és zenekar —- miközben tervszerűen haladnak magasigényű pedagógiai célkitűzésük megvalósítása útján, ugyanakkor eredményeiket igyekez­nek a legszélesebb körben közkincs - csé tenni, s ezzel az egész város közösségi kultúrájának hasznára len­ni. A fejlődés úgy kívánja, hogy a népszerű 100 tagú gyermekkart a ze- jnpiskpla szervezze tovább, míg a szakiskola nagyobb növendékeiből nőikart szervez, de tovább fejleszti vegycskarát is. Ez a kórus elsősor­ban az intézet növendékeire és ta­náraira épül, de mint a múltban úgy a jövőben is még fokozottabb mértékben számít társadalmi erők — szülők, pedagógusok, rátermettsé­get érző dolgozók — közreműködé­sére. A városi zenekar magva is az in­tézet tanáraiból és növendékeiből áll. Jövőre 6 operaházi tanárunk lesz. akik, rendszeresen résztvesznek a zenekar munkájában éppúgy, min! a lelkes honvédzenekar és az átszer­vezett színházi zenekar tagjai, akik majdnem kivétel nélkül intézetünk r ávendékei is. Mind a zenekar mind ének­karaink az egész hangversenyévad legnagyszerűbb erőpróbáján az em­lékezetes Kodály-ünnepségeken bi­zonyították be komoly igényekkel mért képességüket. És mégis — február óta zenekarunk — támoga­tás hiányában — nem folytathatta a rendszeres munkát. Mivel a város zenei életének egyik bázisa egy jó szimfonikus zenekar — nem vár­hatjuk meg, amíg kedvezően elin­téződik az immár féléve húzódó tá­mogatás ügye. Ezért helyi vezetőink, Iplkes közönségünk biztatására ősz­szel újra kezdjük a zenekar rend­szeres munkáját úgy, hogy működé­sének alapját művészi és szervezeti vonalon a szakiskola, anyagi vonalon pedig a később vázolt nagyszabású hangversenytervünk biztosítja. Ez­zel reméljük zavartalan lesz a folya matos fejlődés útja, s • talán közben a január óta várt támogatás ügye is elintéződik — kedvezően. Zenei életünk fontos műhelyei az öntevékeny együttesek: üzemi, is­kolai ének- és zenekarok. A TI. Or­szágos kultúrverseny reprezentálta zenei tömegmozgalmunk erejét, s tudjuk, hogy több együttesünk pesti bemutatón is résztvett. A további megerősödést szolgálhatná, ha együt­teseink tagsága szervezetten bekap­csolódna a város hangversenyéletébe, mert új élményekkel, szakmai igény­nyel gazdagodva végezhetné a közös ség érdekében kifejtett kultúrmun- kát. Mint fentebb említettem, a zenei élet fóruma a hangversenydobogó. Hazánkban a hangversenyrendezés állami feladat. így hangversenyeink jelentős részét állami szerv, az Or­szágos Filharmónia rendezi. Ennek köszönhető, hogy hangversenyéletünk az elmúlt évadban minőségben és mennyiségben egyaránt jelentős lé­pést tett előre. 1952-ben összesen 21 hangverseny volt (OF rendezésben) 12 hónap alatt, tehát még 2 hangverseny sem esik egy hónapra. 1933-ban az eltelt 7 hónap alatt 26 hangverseny volt, ami azt jelenti, hogy majdnem min den hétre esett 1 hangverseny átlag 583 látogatóval. A színvonalra jel­lemző, hogy a nagysikerű Kodály hangversenyt meg kellett ismételni, s ami 30 év alatt nem fordult elő, a Psalmus Hungaricust második elő­adásán felétől megismételtette a kö­zönség. A hangversenydobogón nagy nevű művészeink sorában Zathu- reczky Ede, Fischer Annie, lengyel és cseh művészek, együtteseink kö­zű! az Állami Népi Együttes, a Tát­rai vonósnégyes, a Budapesti Fúvós­ötös, a Honvéd Művész Együttes lépi­tek fel. A helyi zenekar kényszerű hiányát a debreceni MÁV zenekar háromszori szerepeltetésével oldot­tuk meg. Ugyanakkor nagyszámban voltak népszerű, szórakoztató hangverse­nyeink, amelyek nagy látogatottsá­got élveztek. Ideigienes szabadtéri színpadunkon is több hangverseny volt az idei nyár folyamán, átlag 1000—1200 hallgatóval. A hangversenyévad hiányaként je­lentkezik hogy a tárgyilagosan le­mérve is kiváló helyi szólistáink alig jutottak képességükhöz méltó fel­adathoz. Kisebb közreműködés, kí­séret. ez minden, ami az O. F. hang versenyein számunkra jutott. Pedig ez nem megoldás! Művészeink fej­lődése sem az egyre magasabb igé­nyeket támasztó szakiskolai művészi oedagógiai munka, sem a jó értelem ben vett vidéki zenekultúra szem­pontjából nem közömbös. Ezért elhatároztuk, hogy ezen is változtatunk. Knnzervatóriumi hang- versenveink tervében minden kon­certező művészünk szerepel cgy-egv zenekari koncerttel, vagy önálló est­tel. Az előre eltervezett műsorok le­hetővé teszik, hogy már a vakáció­ban készüljenek jövő évi feladataik­ra. De nem feledkezünk meg szak­iskoláinkban felnövő ifjú tehetsége­inkről sem. A 3 éves zenetanárképző egyre több tehetséges növendéket köt városunkhoz, akiknek alkalmat adunk komoly előkészület után való nyilvános szereplésre. Zenei életünk fejlődése szükség­képpen vetette fel egy korszerű hang versenyterem igényét. Javaslatun­kat a párt és tanácsszerveink a leg­nagyobb megértéssel fogadták és anyagiak készséges rendelkezésre- bocsátásával biztosítják, hogy ősz­re 650—700 személyt befogadó terem — az ország első vidéki hangver­senyterme — álljon a pihenni, szó­rakozni, művelődni vágyó dolgozók rendelkezésére. Az új és nagyszerű lehető­ség eddig elképzelhetetlen pc-ispek- tívát nyit meg a zenei élet fejlődése számára, amely fejlődést jó terve­zéssel, alapos művészi munkával igyekszünk szolgálni. Elérkezett te­hát az idő, amikor a zene a leg­szélesebb tömegek kincsévé lehet, mert lesz állandó otthona, műhelye, amely új, ezres tömegeket képes be­fogadni. És mindez természetesen termékenyen hat vissza együttesünk, művészeinek munkájára is! E fejlő­désünk adta lehetőségben dolgozók és művészek kölcsönhatása így fog­ja előrevinni egész városunk kul­túrájának ügyét. Realizálható terveink szerint — melyeket adott alkalommal ismerte­tünk — a múlt hónapok hangverse­nyeinek számát havi 3—4-ről 10-re emelve, az eddigi havi 2000 ember helyett 6—-7000 hallgat majd jó zenét. Újabb és újabb dolgozó tömege­ket kapcsolunk be hangversenyeink­be;, üzemek, intézmények dolgozóit, M T H-s ifjakat, középiskolás, szak- érettségis, főiskolás és egyetemi hall­gatókat. Szórakoztató-muzsika, nép­zene. opera és szimfonikus zene szí­nes együttese fogja széppé tenni vá­rosunk dolgozóinak életét. De az idei kezdeményezés sikeréből tanulva ki­váló zenetudósok és előadók közre­működésével előadássorozatokat, hanglemezbemutatókat is tervezünk. A szórakozás a zenei igény foko­zása és kielégítése a jelent teszi széppé, gazdag művészi élménnyel telítetté. De ugyanakkor a jövőbe mutat. U.j, jobb körülmények között, széles tömegek felé kisugárzó zenei munkánk célja: idén megnyíló gyö­nyörű szabadtéri színpadunk, s az egy-két év múlva meginduló helyi opera számára többezres lelkes ze­nehallgatót, zenebarátot toborozni. A zene mindenkor fontos tár­sadalmi szerepet töltött be. De most a legszebb a funkciója: teljessé tenni a dolgozó tömegek kulturális szükség teteinek maximális kielégítését, a mű vészét nagyszerű eszközeivel. Antal György a zeneművészeti szakiskola igazgatója. Kilencven éve született Gárdonyi Géza p1 gerben, a vár mögötti doni- bon, ahol annakidején a hí­res végvár sáncai húzódtak, ahol Dobó katonái verekedtek a török­kel, — áll Gárdonyi egykori lakó­háza. Abban a házban, araelvnek ablakaiból és kertjéből jól lehet látni a dicsőségkoszi)rfizta várat, írta meg Gárdonyi Eifer hős védői­nek harcairól halhatatlan regényét, az „Egri csillagok“-aí, Az Egri .csillagokat méltatva Sőtér István egyik Gárdonyiról szóló előadásában a többi között a következőket mondott«: „Nagyszerű forradalma romantika hatja át az Egri csillagokat, araelv­nek megalkotásával Gárdonyi azt akarta megmutatni, ami a legjobb, a legértékesebb az emberben és ez­zel a mi segítőnkké, a szocializmust építő magyar nép Segítőjévé is vált." * Nem véletlen, hogy most, Gár­donyi Géza születésének 90. évfor­dulója alkalmából, amikor az egész magyar nép hálás szeretettel fordul a nagy író emléke fellé, Gárdonyi Gézára emlékezve éippen a fent idézett sorokat ragadjak ki az őt értékelő irodalomtörténész művei­ből. Gárdonyi Géza ar, Egri csilla­goknak köszönhette igazi népszerű­ségét. annak a regényének. amely­nek értéke évről évre 'nőtt az olva­sók előtt, és évről évre csökkent a polgári irodalomtudósoik szemében. A múltban sokan, sokféleképpen ír­tak Gárdonyiról Gárdánvi legnép­szerűbb regényéről, az Egri csilla- sokról alig ejtenek szót. A Dante Könyvkiadó 19"i2-ben, Gárdonyi ha­lálának tízéves évfordulója alkal­mából „Az egri remete“ címmel könyvekben gyűjtötte 'őrsre a Gár­donyiról szóló írásokat. Közel húsz író és kritikus tollából hosszabb- rövidebb tanulmányok voltak ezek. De a sok írásműben allig fordult elő egyszer-kétszer írásban ez a szó, hogy Egri csillagok és aki tíz tizenöt sort szentelt it' ennek a könyvnek & méltatására, attól is esa.k erőtlen semmitmondó locsogás futotta. Az Egri csillagok mellőzese es el­hallgatása világnézeti és politikai okora vezethető vissza. Ast Egri csil­lagok a nemzeti függetlenségért való önfeláldozó harcot hirdette abban a korban, amikor a magva« politikai élet hivatalos vezetői gyarmati sor­sunk állandósításán fáradoztak, akár, mint a Habsburgok lakájai, akár mint a német fasizmus csatló­sai. Az Egri csillagok a síz.ázndfor- dulóban és a század első évtizedei­ben divatos hazafiatlan _vilúgpo1gár- ság eszménye, vagy a SŐgöit. gyűlöl­ködő nemze+i önzés vak szenvedélye ellenében a szabadságszerr»tő. har­cos hazafiság, a török hódít ás elleni nemeztküzi küzdelem regélne volt, melynek minden fejezete át van szőve Gárdonyi antiklerikális fel­fogásával. A polgári irodalom történészeknek egy tekintélye azt írta, hosíy Gár­donyinak egyetlen írása s»em ad KEDVES VENDEGEK A PÉCSI RÁDIÓNÁL t omoly, méltósűyoskülscjü.szürke házon alig látható kicsiny tábla: Zettkin Klára utca 7 szám Valamikor, vagy húsz évvel ezelőtt vendéglő volt. Kerthelyiségében vas- tagbugyeHárisú kereskedők szórako­zásra vágyó Iparosok itták a hegy levét és szaporították a ház gazdá­jának vagyonát. Azután egy tehetős borkereskedő ütötte fel Itt a tanyá­ját. Ahogyan mesélik: ketten—hár­ma^ /akták tíz szobái é* ha munkás félét kényszerültek bebocsátani a nagy barna kapun, még a cipőjét is levétették véle, nehogy bepiszkol- ja“ a perzsaszőnyegi'ket vagy isten- menta még s sáfránysárga parkettát isi Azután még sötétebb lakók ér­keztek az akkor még Mór-utcai ház­ba. Itt székelt a fasiszta megszállók vérszomjas, kegyetlen bandája a Ge­stapo. A iclszabadulás. az új élet napsu­gara azonban változást hozott ide Is ' Megváltozott az utca neve és megváltozott maga a ház. Kőműve■ »ek. szerelők különféle szakemberek szállták meg az épületet és ha külse- je- kívül meg js maradt komornak, szürkének, belül annál több alakult Kétévi munka után az 1952—53-as év fordulójakor itt kezdte meg mun­káját n pécsi rádió. Eleinte kevesen tudták, ki és m lakja a megszépült, újjászületett há­tat. De egyre gyakrabban álltak meg munkások, parasztok „ nagy kapu előtt. Csoportok is érkeztek. Négyen öten hatan — egyikük, másikuk tokbazárt tangóharmonikát vagy he gedüt cipelt. Ezek voltak az első látogatók, az első rigmusbrigádok. — Bizonytalan léptekkel, idégenkíd .- - igyekeztek beleié a kaouboitozat ízei alatt, suttogom foglak hangjukat, mikor észrevették n pirosbetüs figyel­meztetést: „Felvétel to/vik csendet kérünk!“ — de második Vagy har­madik látogatásukkor már tivoma som maradt a bizonytalankodásnak, degenkedésnek. Mintha hazajönné­nek úgy látogatják tulajdonosaik ,: baranyai dolaozók a pécsi stúdiót. Különösen szívesen jönnek az'eleinte szemérmesen visszahúzódó csoportok rigmusbrigádok \1ár nem is tudni, kik voltak az elsők: a porcelángyáriak.*', vagy a mecsekaljaí MNDSZ asszo­nyok. D» a példa ragadós és snr-a jöttek utánuk az SZTK-sokt a pás a- siák, a belklinika rigmuséneklő ápo­lónői a Béke-aknai bányászasszo nyok. a tanítóképző növendékei, « mohácsi tanuldváros Háláljál és a többiek, hétről-hélre mások és má­sok. Azazhogy volt már arra is pél­da hogy egy-egy csoport kétszer szerepelt. Az első szereplés lázas izgalma, mikrofon előtti izgalmas percei után nem egy rigmusbrigád adott hírt magáról: „Szerelnénk is­mét szerepelni új műsorunkkal, fri stróláinkkal/“ Természetesen — ha a stróíák jók voltak — nem górdii’t semmiféle akadály a második vagy harmadik fellépés elé sem.. A teg­jobban dolgozó legaktívabb brigade kát pedig maga a pécsi rádió hívta meg Ismételt fellépésre — a jó n.un ka jutalmaként, így volt ez a Por­ccláugyárrcl. asszonyokkal padjával. a mecsekaljaí MNDSZ Béke-akna rigmusbri­már tűseknek a csoportoknak *-* new kell sokat magyarázni- ök már tudják, hogy kötelező a néma csend, ha a nagyterem kicsiny szek­rénykéjén felgyűl a piros lámpa és hogy félkörben kell feláüniok a most már barátságosan fénylő mikrofon köré. A harmonikus megszokott moz. iulaijal húzza hátrább a székét■ ne­hogy zeneszerszáma hangjával el­nyomja az énekeseket. Es ha vége a felvételnek és visszajátsszák n mű. sori, már nem nevetnek egymásra csv fondároshcsod,flkozóanr már megis­merik saját hangjukat. Természetesen a pécsi, rádió és a rigmusbrigádok kapcsolata nem me­rül ki csupán a szereplésben. Min­den héten akad a posta között levél egyik-vagy másik csoporttól. Taná­csot kérnek, panaszt fszne.k 'vagy éppen büszkélkednek legújabb ered­ményeikkel. A Béke-aknaiak bekül­dik rigmusaikat, hogy a rádió mun­katársai dolgozzák át azokat, javít­sák ki a rímekbe esetleg a ritmusba becsúszott, hibákat. A mecsekaljaí ta­nács titkára. Devecseri elvtárs rend. tzeresen elküldi a rigmusokat és ta­nácsot kér a csoport nevében a to vábbí működéshez. Ugyaninnen a pártt tokár elvtársnő elsőnek a rá­dióval közölte, hogy ki szándékoz­nak hívni e megye. rigmusénPklőii versenyre. Akadt olyan eset is, mint a porcelángyári. Villányi, elvtárs. rigmusbrigád vezetője és házikói tője arról- számolt be levelében, hogy az üzemtől, a szakszervezettől nnm kap támogatást- még az adatokat, terme lést eredményeket, se adják oefa szí­vesen. „mert n bírálatot nem szeretik a dolgozók és még megharagudná­nak .,A rádión át küldött [bírálat azonban használt, és azóta toilán a viszolygő munkavezetők, műszakiak és szakszervezetiek is rájöttek: a rig. musbrigád munkája nemhogy nem árt, de igenis használ az üzemnek, és használ a megbírált dolgozóknak is akik jobban megfogták a munlttrt vé. gé> és többet kerestek. Termé.szetescn akadnak twbák.-* Hiba, hogy a vasa sink vagy Bé­ke-aknaiak egészen elkedvetlenednek, lia egy-egy rigmusuk nem kerülhet mikrofon elé. Mintha csak elsővor. ban a rádiónak és nem az üzem mun­kájának segítése, a dolgozók fakó. zottabb védelme érdekében írták vol. nak azokat. A pécsi rádió nem ergy esetben csak úgy, ripsz.ropsz bekér egy-egy brigádot, hogy azoknak fal­készülni sincs idejük. Dehát end: nem komoly, nem súlyos hibák. Ttt- nul belőlük a rádió és rigmusénekYö egyaránt. Különösen az a találkozó lesz tanulságos, melyet a közeljöváL re tervez a pécsi rádió és a megyei tanács népművelési osztálya. Ezen « megbeszélésen a rádióban szerepeüt és szerepelni akaró 1kidlúragitációs brigádok megbeszélik tapasztalatai•' kai, észrevételeiket és felkészülnek, hogy még jobb munkával, még job ban szerkesztett, még elevenebb di­csérő és bíráló rigmusokkal is hozzá, járuljanak üzemük, falujuk, megyénk és hazánk anyagi és kulturális szüle ségleteinek kielégítéséhez , semmiféle támpontot politikai állás­foglalása megítélésére. Hát nem elég támpont-e az, hogy amikor Gárdonyi 1896-ban, december első napjaiban egy újsághírt olvasott arról, hogy fővárosi hajléktalanok alósággul ostrom alá fogják az éj­féli menedékhelyeket, s lovasrend­őrök verik szét azokat, akiknek nem jut hely, hogy fejüket lehajt­sák. verset ír az Igazság a földöd címmel. * Gárdonvi Géza 1865. augusztus 5-án született és 1'922-ben halt meg- Élete utolsó huszonöt esztendejét Egerben töltötte- de ez alatt ;i huszonöt év alatt huszonötször sem volt a városban. Tanítóképző* végzett, majd há­rom évig tanítóskodott Gárdonyi sokat és bátran írt a tanítók éle­téről. Rövid tanítóskodása után Gár­donyi újságíró lett. Trój fejlődésé­nek első állomásai ..A lámpás“ (re génv), „igazság a földön“ (verses elbeszélés) és „Az én falum* (no- vellaskötet). Nagy közönségsikert aratott Göre könyveivel, ö azonban néhány ér után megtagadta ezeket -i felületes, külsőséges, ízeskedő, a legrosszabb ka 1 en d á r i um-ad omá zá s ra alapozott műveket Az „Isten rabjai“ című történeti regényében a tatárjárás utáni Ma­gyarországot, a .,Láthatatlan em- l>er“-ben Attila korát eleveníti meg. Társadalmi regénvei közül neveze­tesebbek „Az a hatalmas harma­dik“. ,.ÁJ>el és Eszter“ és „Az öreK tekintetes“ című művei. Színdarab­jai közül nagy sikert aratott ,,A bor" és jelentős érték a „Feke*® nap" című drámája. A világháború alatt egészen el­hallgat Gárdonvi. A proletárdikta­túra a nagv íróknak kijáró tisztelet­tel övezi és anyagilag is gondos­kodik róla „Ha átgondolom eddig lefolyt éle­temet. azt kell látnom, hogv kövek alatt nőtt fű vagyok. Sok idő kel­lett. míg ki tudtam bújni a leve­gőre. Körülményeim olyanok vol­tak. hogv el kelett vesztenem hivfl- tásomnnk ösziörtszerű tudatúi is“ -- írta Gárdonvi népszerűsége tető­fokán, 1905-ban. És amit ebben » néhány szóban önmagáról mond.a* ráillik kora dolgozó népének sor­sára is Egvazon kő nehezült rá is, népünkre is: egy népei lenes ha­talmi rendszer, vezető személyeiben is néptől idegen uralmának nyo­mása. Ez a kő megakadályozta Gár­donyit, hogy műveiben maradékta­lanul azt nyújtsa, amire tehetsége kijelölte. Az Egri csillagokban is benne van Gárdonvi későbbi tévedéseinek gyö­kere, jelentkezik az írónak a val­lásosság felé terelődő idealizmusa. Bornemissza Gergely, az egvkori .jobbágyfiú felemelkedése túlságo­san egyszerűen, túlsónál* megy ’égbe. Hiánvoságai mellett is sí Egri csillagok a magvar irodalom haladó hagyományai közé tartozik és különösen időszerű napjainkban, amikor az imperializmus nemzeti lé­tünk és szocializmust énífő békét munkánk ellen tör. Az Egri csilla­gokban egybeforr a nép felemolkp- d és ének és a haza szabadságának eszmére és a regény minden som teftrekész. honvédő, harcos haza­szeretetre nevel bennünket. Kulturális hírek A MOKÉP Baranyamegyei Válla­lat közvéleménykutatást rendezett és ennek alapján augusztusban „Ma­gyar Filmsorozat“ címmel újra be­mutatja Pécs filmszínházaiban a les népszerűbb magyar filmeket. A Magyar Filmsorozat" keretében be­mutatásra kerülnek a következő fil­mek: „Gyarmat a föld alatt,“ „Ál­lami Áruház,“ „Úri-muri,“ „Civil 3 pályán.“ * Megjelent Takács István: „Építő­gépek alkalmazása“ c. szákköny- ve. A könyv a gépesített építőipar technológiájával foglalkozik. Fő fe­jezetei: az építőgépek felépítése, a gépesítés termelési tényezői, a föld­munka, a szállítás és rakodás, kő­művesmunkák. beton és vasbeton- munkák, végül az előgyártás gépe­sítése. * Vidámvásárt rendeznek megyénk kereskedelmi szervei augusztus hó­nap folyamán. Vasárnap Szentlőrin- cen rendezik meg újra a kul­túrműsorral és sportrendezvényekkel egybekötött vidám vásárt, amely * megye egyik jelentős eseménye lesz- A vásáron a legújabb piacrakerüiő kiváló minőségű áruk vásárolhatók majd. Szigetvár és környéke dolgo­zói, de az egész megye lakossága ér- , deklődéssel várja a színvonalasnak 1 és jólszervezettnek ígérkező nagysze­rű eseményt, amely egyben kultu­rális és sportműsor szempontjából '* (kellemes élményt jelent,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom