Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)
1953-08-11 / 187. szám
1953 AUGUSZTUS 11 NAPLÓ 8 0. M. Malenkov elvtárs beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsinak ülésén A villányi járás teljesítette (Folytatás a 2. oldalról) lemben körülbelül 70 százalékkal emeljük 1950-hez képest. Minőin lehetőségünk megvan arra, hogy ez* 8 feladatot már 1954-re teljesítsük A kereskedelmi szervezetek nag' mértékben felelősek a közszükségleti cikkek minőségéért, a kereskedelemnek nagy mértékben ki kell használnia a rendelkezésére állé gazdasági emeltvöket, hogy tévéké J^en halhasson a termelésre a lakosság által keresett áruk termeié sénev növpléca pc oivan áruk termelésének csökkentése érdekében, amelyeket a lakosság nem keres. Elvtársak! A nép jólétének emelése terén naSy jelentősége van a lakásviszo- ny°k, az egészségügyi ellátás tovább megjavításának, az iskola- és gyér J*kinf ézmény-háiózat kibővítésének a háború előtt és különösen a háború utáni esztendőkben nagyarányú lakásépítés folyt nálunk, a lakásszükséglet még távolról sincs kielégítve és mindenütt erős lakáshiány érezhető. Különösen érezhető ?z a városokban, hiszen a városi lakosság száma nálunk lelentékenven hiegnött. Az 1926. évi népszámlálás forint a városi lakosság körülbelü' ™ millió fő volt. 1940-ben már 61 billióra emelkedett, jelenleg pedig 8 városok lakossága körülbelül 80 millió. Ebben az évben jelentékenyen növekedtek a lakásépítést szolgáló állatni beruházások *3 összegük majdnem négyszerese ?hnak, amit a háborút megelőző l94Q-es esztendőben költöttünk e cél ÍJ® A lakásépítés azonban még min- h's rosszul halad, a lakásépítési terveket nem teljesítik egészükben, az “'tarn által erre a célra előirányzott jhyagi eszközöket nem használják jej teljesen. Sok minisztériumi, he- vi szovjet- és pártvezető nem forrt! kellő figyelmet a lakásépítésre "*óg nem kevés olyan gazdasági szak Emberünk van, aki nem törődik a mkással. Uj vállalatok építése ese- j®tl gyakran nem építenek kellő hjonnviségű lakóházat a vállalatok h"mkásai és alkalmazottai számára ezért sokszor az újonnan épül! “Zemekben nagy munkaerőnehézsé- ?eh keletkeznek. Sok építőben gyökeret vert az a rossz gyakorlat, hogy I új házakat úgy adják át hasznáéra. hogy sok minden nem készült . teljesen, a munkákat hanyagul /hgezték el. Ez lerontja á lakások tataőségét és a dolgozók joggal tesz- szemrehányásokat emiatt. , A feladat az, hogy megjavítsuk a ®kásépítkezést, biztosítsuk a lakás- Dítés és javítás terén az állami felütök maradéktalan teljesítését. . Több iskolára, gyógy- és gyermek- htazményre is szükségünk van. Az ^53. évi népgazdasági terv a ytaU évhez képest előírja az iskola- yhítés 30 százalékkal, az óvoda- és {■"‘csődeépífés 40 százalékkal és a úrházépítés 54 százalékkal való kelését. • Az iskolák, kórházak és gyermek- atézmények építése az idén minden tanyosság ellenére gyorsabb ütem- halad, mint más építkezések , bkszor előfo-dul azonban, hogy a ÚJtalt összegeket nem teljesen hasz- “tjáfe k) és az iskola-, valamint rzetTnekintézménvépítkezés lassar I Rosszul teljesítik a gyermek- .htézmények építésének tervét a őnnyűipari vállalatoknál, ahol p 'bt ismeretes, — sok nő dolgozik 3 ezért különösen nagyjelentőségű x? óvódák és bölcsődék kérdése. — , ®ta kielégítően folyik a gyermek- Jtazmények építése Ukrajnában. Belorussziában és az OSzSzSzK több V'óékén. x ^ iskolák, kórházak, bölcsődék ,s óvódák hálózatának kiterjesztés»- 3 munkájának megjavítása terén I1®8V felelősség hárul az egészségivé' minlsztériumra. valamint a he- .'I szovjet- és pártszervekre, ame- ^hk kötelesek fokozni gondoskodóikat az iskola-, gyermek- é= gvógvintézmény-építésről, nagyobb figyelmet kell fordítaniok erre. Elvtársak! Az ipar, a mezőgazdaság és a nép lólétének emelése terén előttünk álló halaszthatatlan feladatok megoldása érdekében új. jelentékenyen magasabb színvonalra kell emelnünk egész gazdasági és szervezési munkánkat. Helytelen volna, ha nem látnánk azokat a lényeges hiányosságokat, amelyek az állami és gazdasági szervek munkájában mutatkoznak. Bt hiányosságok nem csekély kárt okoznak a népgazdaságnak. Ezekről a hiányosságokról szó volt pártunk KIX. kongresszusának határozataiban. El kell ismerni, hogy a mi- -úsztériumok, valamint a helyi pártos -szovjet szervek még nem kielégítően teljesítik a kongresszus irány riveit és nem tesznek kellő intézkedéseket a vállalatokat irányító munka megjavítására. A feladat az hogy erőteljesebben szüntessük meg s meglévő hiányosságokat. A vállalatok nem kielégítő irányí- ásának példájául szolgálhat az hogy gazdasági, pénzügyi, és tervező szerveink nem fordítanak figyelmet az önköltség csökkentésének kérdéseire. Ismeretes, hogy az önköltség alapvető mutatószám, amely a vállalat egész munkájának minőségét jellemzi. Sok gazdasági vezető megfeledkezik erről, kevéssé érdeklik s vállalat rentabilitásának kérdései Egész sor iparágban nem teljesítették az ipari termék önköltsége csökkentésének és a munka termelékenysége növelésének ez év első 'élévi állami tervfeladatait. Az iparban még sok veszteséggel dolgozó vállalat van, amelyeknél a ’ermékek önköltsége magasabb, min’ •»zeknek a termékeknek a megállapított ára; az ilyen vállalatok veszteségeit a jövedelmező, jól dolgozó vállalatok terhére fedezik. A veszteséggel dolgozó gyárak, üzemek és bányák léte — amelyek az élenjáró üzemek rovására élnek — aláássa a gazdasági számítás alapjait iparunk- oan, nem teremti meg a szükséges ösztönzést a felhalmozás további növelésére és károsan hat az állami költségvetés jövedelmének növekedésére. Igen sok a veszteséggel dolgozó vállalat és nagy a veszteségek.íisz- szege a szén- és faiparban. Ezekben az iparágakban sok vállalat több éven keresztül nem teljesítette az önköltségcsökkentési tervet és a mun ka termelékenysége emelésének tervét. Ennek következtében a szén- és faiparban a termékek önköltsége még mindig magas és a szén, valamint a faanyagok magas önköltsége késlelteti nemcsak e termékek árának csökkentését, de sok más ipari termék árának csökkentését is. 1952-ben a nem jövedelmező ipari vállalatok veszteségei 16 milliárd rubelre rúgtak. Jelentős veszteségeket okoztak a nem jövedelmező vállalatok 1953 első felében is. Az önköltségcsökkentési tervfeladatok teljesítése terén mutatkozó kedvezőtlen helyzet nemcsak az iparban található meg. Még mindig magas az építkezés önköltsége és nagyok a veszteségek az építőszervek többségénél; nem teljesíti a tervfel- adalokat a munkák önköltsége terén sok gép- és traktorállomás, nem kielégítő a helyzet az önköltségcsökkentés terén a folyami szállításoknál, nem teljesítik a forgalmi költségek csökkentésének feladatait a kereskedelemben. A termék önköltsége csökkentésének döntő feltétele valemennyi vállalatnál a munka termelékenységének növelése. Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy ezt a feladatot sikeresebben oldjuk meg. Vállalataink élenjáró technikai felszerelése helyes kihasználás esetén lehetővé teszi, hogy egyre inkább megkönnyítsük a munkát és biztosítsuk a munka termelékenységének szakadatlan növekedését. A munka termelékenyA kívánt méretű árukat gyártjuk a mezőgazdaságnak femünk dolgozói mindig becsüsén megállták helyüket a termein. Mégis nagyon sok panasz 'ült fel munkánk ellen a megren- I vállalatok részéről. Ugyanis ed- soha nem tudtuk, vagy csak Von ritkán a megrendelt számú nagyságú láncokat szállítani, mikor mi megkaptuk a megren- ^állalatoktól az igényléseket kü- >Öző csattokra és láncokra, anyaigényeltünk azok elkészítéséhez algótarjáni Vasgyártól. Ez eddig Íjén is volna, de a hiba ott kez- |k, hogy a megrendelt középmé- i vas helyett más méretű anya- küldtek. Más hljján ezt kelleti ólgnznunk, de a megrendeli óságra nem tudtuk. Nagy Imre elvtárs beszéde óta mi is látjuk, hogy milyen helytelenül lártunk el. Most,: hogy augusztus 2fl-ra készül üzemünk valamenny dolgozója, elhatároztuk, hogy ezen sürgősen változtatunk. Anyagbeszerzőnket elküldjük a Salgótarjáni Vasgyárba, hogy megbeszélést folytathasson. küldjék a megrendelt anyagokat nekünk is. Ezenkívül cseré’ folytatunk az egyes vállalatokká’ “Ifekvő. vagyis a raktárokban he verő. jelenleg nem szükséges anyagok átvételére. így jobban ki tudjuk elégíteni falusi dolgozóink igényeit és a kívánt árul tudjuk gyártani részükre. Matakovics János Mezőgazdasági Szerárugyár ségének növelése, valamint a termék önköltségének csökkentése szempontjából hatalmas jelentőségű a termelés észszerű megszervezése, az, hogy növeljük a fő termelési folyamatokban foglalkoztatott dolgozók arányát a mellékmunkákat végző, kiszolgáló és kisegítő személyzet rovására. Az önköltségcsökkentés és a munka termelékenységének növelése a szovjet nép anyagi jólétének fokozása szempontjából a termelés valamennyi ágazatában döntő jelentőségű. Minél nagyobb vállalatainknál a munka termelékenysége, minél alacsonyabb az önköltség, annál kisebb valamennyi termék és áru ára, annál magasabb a nép életszínvonala. A feladat az, hogy végetvessünk a termelés önköltsége kérdései elhanyagolásának, biztosítsuk az önköltség rendszeres csökkentését és elérjük, hogy minden egyes vállalat rentábilis legyen. Hogy sikeresen megoldjuk az előttünk álló feladatokat, alaposan fokoz nunk kell a felelősséget az állami ás gazdasági igazgatás minden láncszemének munkájában és növelnünk kell annak kultúráltságát. Az utóbbi hónapokban végrehajtottuk a minisztériumok összevonását és jelentősen kibővítettük a miniszterek hatáskörét. Ezek az intézkedések kedvező eredményekre vezetnek a gazdaság vezetésében és lehetővé tették, hogy idén majdnem hat és fél milliárd rubelt takarítsunk meg. De el kell ismerni, hogy az igazgatási apparátus fenntartása még mindig sokba kerül. A kormány továbbra is javítani fogja az államapparátus munkáját és határozottabban csökkenteni a fenntartására irányuló kiadásokat. Bizonyos módosításokat kell foganatosítanunk a népgazdaság egyes ágai további fejlesztésére irányuló új feladatokkal kapcsolatban a minisztériumok eddig végrehajtott átszervezésén. Népgazdaságunk magabiztosan halad a további fellendülés útján. Erőink forrása a munkások, kolhoz- narasztok és értelmiségiek hatalmas aktivitása és kezdeményezése. Óriási lehetőségeink vannak főfeladatunk — a nép állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítése — megvalósítása terén Szilárd meggyőződésünk, hogy rövid idő alatt nagy sikereket érünk el e feladat megvalósításában. G. M. Malenkov elvtárs beszédének további részét lapunk holnapi számában folytatjuk. galioiiabeadási íervét A villányi járásból jelentik; A villányi járás augusztus 10-én estére a kenyérgabona és takarmány gabona egész évi beadási tervét száz százalékra teljesítette. Ezzel a villányi járás dolgozó parasztjai bebizonyították, a megye összes járásait megelőzve, a haza Iránti hűségüket. Baranya megyei dolgozó parasztok, kövessétek a villányi járásiak példáját. „Augusztus 20-ra tett vállalásunkat 145 százalékra teljesítettük" Alkotmányunk ünnepére tett vállalásunkat augusztus 8-án már 145 százalékra teljesítettük. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy dolgozóink lelkesedéssel és szívből végzik munkájukat. A Béke-brigád 264, a Vendel műköves-brigád 256 százalékra teljesítette vállalását. Lusek Józsefné finomcsiszoló és Cseresznyés Aranka tömítő 174 százalékot ért el az alkotmányi versenyben. Mióta dolgozóink megtették vállalásaikat, egyetlenegy elvtárs sem késett és a munkaidő négyszáznyolcvan percét valóban a termelésre fordítják. Jelentős eredményeket értünk el az anyagtakarékosság terén is. A lakatosműhely hulladék vasanyagból béleli ki azt a préskeretet, amit eddig elsőrendű vasanyagból készítettek. A mozaiklap készítéséhez szükséges granittó szemcsék 20 százalékát abból az iszapból vesszük, amit a korong lecsiszol. Vállalásunk túlteljesítésével elősegítettük, hogy a Kökönyösön épülő bányászházakat határidő előtt átadhassák a komlói dolgozóknak. Ezekhez az épületekhez a mi üzemünk szállította a beton ablakkereteket, a lépcsőket és a mozaik-lapokat. Az építkezésnél ezekre az anyagokra nem kellett várni, mert mi határidőre, sokszor határidő előtt szállottunk. Géber Nándor A Cementáruipari Vállalat Igazgatója. Átadta megbízólevelét Anglia új budapesti követe George Peter Labouchere, rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, Nagy-Britannia és Észak- Irország Egyesült Királyság új budapesti követe, hétfőn délben átadta megbízólevelét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. A megbízó levél átadásánál jelen volt Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára és Sik Endre, rendkívüli követ és meg hatalmazott miniszter, a külügyminisztérium politikai főosztályának vezetője. A megbízólevél átadása után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke fogadta George Peter Labouchere, rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert. Átadta megbízólevelét a Mongol Népköztársaság ú Dasijn Adilbis, a Mongol Népköz- társaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, akit a Mongol Népköztársaság nagy népi huráljának elnöksége magyarországi rendkívüli és meghatalmazott követté nevezett ki, hétfőn átadta meg bízólevelét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. A megbízólevél átadásánál jelen volt Darabos budapesti követe Iván, az Elnöki Tanács titkára és Sik Endre rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium politikai főosztályának ve zetője. A megbízólevél átadása után Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke fogadta Dasijn Adilbis rendkívüli és meghatalmazott követet. Számolják fel az egyenlősdit a reménypusztai termelőszövetkezetben ! A peCS1 reménypusztai termelőszövetkezetben vége felé jár a cséplés. A 90 hold őszi gabona többet fizet, mint amennyire számítottak. 12 mázsa volt a tervükben és volt olyan táblájuk, amelyik a 14 mázsát is megadta. A magas terméseredmény növeli a tagok munkakedvét: hiszen ha a tervezett 12 mázsát érnék is el csupán, akkor is három kiló körül jutna minden mun kaegységre. Tehenészek és a többi állatgondozó, a kertészeti brigád tagjai és a vezetők, a fogatosok és a raktáros, de még az adminisztrátor is nagyobb kedvvel végzi munkáját. amióta a cséplőgépektől olyan jó hírek érkeznek. Csak a növénytermesztésben van egy kis baj. A borsó két hete levágva fekszik odakinn, többször meg is ázott, de nincs erő a betakarításához. A mustárral hasonló a hely zet. De ni csak, van itt még ráérő ember is! Az ebédidő rég elmúlt, fél három körül jár, a cséplőgépek iavában dolgoznak. De távolabb, a fák alatt egész csapat áll. Itt van Hamvas János, a tehenész. Persze neki rendjén a munkája: a déli itatással végzett, az estére való takarmányt is előkészítette. Hanem Horváth Jánost, Ruff Andrást és Gás- oár Mihályt, a három kaszást ugyan csak várja a munka. Le kell vágn’ sürgősen az olajlent, aztán megkezdeni a borsó és a mustár behordá- sát. Megindul a csapat. Hamvas János fürge léptekkel megy a tehenészet felé, a kaszások meg ki, a földekre 'ndulnak. Körmendi elvtárs, az elnök fejcsóválva néz utánuk: — Hiába, fáradtak szegények! A ’izénkét mázsán felüli búzatermést nem adták ám ingyen, meg kellett érte dolgozni, ha jó volt is az időjárás ... — mondja szánakozóan. — Gondolom, meg is lesz a jutalmuk a jó munkáért. — De meg ám! Van olyan tagunk a kocsisok, meg a kertészek között akinek 400 körül jár a munkaegysége. — És a növénytermesztők? . — Hát tudja elvtárs, a növénytermesztésben sohasem lehet úgy keresni, mint az állatoknál, meg a kertészetben... — Viszont van prémium a terv túlteljesítéséért. — A prémiummal vigyázni kell... Nehogy úgy járjunk, mint tavaly, hogy csak az ellentéteket szülje ... — Tehát - nem akarnak prémiumot osztani? — De igen, majd a vezetőség a legjobbaknak megszavazza... — Például kinek? — Hát... talán majd ennek a tehenésznek is, ha továbbra is ilyen íól viselkedik ... — ö is túlteljesíti a tervet? — Ne-ern, de... szóval, nagyon ió munkás ... —■ Engedje meg, Körmendi elvtárs, de én mégis azt mondanám hogy a növénytermesztők a jobb munkások, bizonyítja a nagy búzatermés ... Ezt a brigádot kellene jutalmazni, így szól a törvény. — Dehát nálunk, ha jól megnézzük, csak egy brigád van. a növénytermesztő .,. Azonkívül ott van az a néhány állatgondozó, meg a kertészetiek. A kertészetünk látta el pénzzel az egész szövetkezetét tavasz óta, nekik köszönhetjük, hogy '»dósság nélkül kihúzzuk a termelési 4vet... Szóval nem lenne igazságos most, ezt a néhány embert kihagyni és csak amazoknak adni többet.. Rövid számvetés következik ezután. A közel 500 holdat 70 embernek kellene megművelnie, ennyien vannak. De csak papíron. A valóság ban alig hatvanan, mivel 10 tag betegségre, vagy egyéb elfoglalatságr? való hivatkozással egyáltalán nem vagy csak olykor-olykor jár el dolgozni. amikor éppen kedve tartja Eközött a 10 ember között van olyan akinek mindössze 30—r40 munkaegysége van. sőt olvan is akad aki csu nán 8 munkaegységet szerzett. é löbbi 60 ember közül 10 fogatos. 16 kertészeti dolgozó, 6 állattenyésztő két brigádvezető, egv elnök. egy '•aktáros, egy pedig irodai dolgozó Marad a növénytermesztésre 23 em bér, Tehát nem helytálló Körmendi elvtársnak az az érvelése, hogy az egész szövetkezet az egy növény- termesztő brigádba tartozik s csak „néhány embert rekesztenének ki*' a jutalomból. A kitűnő búzatermést a szövetkezet tagságának pontosan egyharmada érte el s a másik kétharmadnak a prémiumból csak egyenlősdi alapján lehet juttatni, de nem az igazságosság és a törvényesség alapján. A tehenészek a fejés- ben és a borjúnevelésben, a kertészek meg a maguk munkaterületén szintén érhetnek el kimagasló, terven felüli eredményeket, csak olyan iól kell dolgozniok, mint a 23 növénytermesztőnek. A szövetkezetnek év végére 17 ezer munkaegysége lesz. 90 hold őszibúzaföldről körülbelül 45 mázsával csépelnek többet, mint amennyit terveztek. Ha egyenlősdi alapon oszt iák el a prémiumként járó egynegyedrészt. minden munkaegységre hat és fél dekával jut több. Ha viszont kiszámítjuk, hogy a búza meg- ’ermelésével a növénytermesztő brigád például 2000 munkaegységet szerzett s ennek arányában osztják cl a 11 mázsa 25 kiló prémiumot, fél kilónál is több jut belőle munkaegységenként Szoknak, akik megtermelték a többletet. ...Jól fizet az őszi gabona Re- ménypusztán. De a mustár és a borsó két hétig ázik szanaszét a földön. varia a behordást. És Horváth Tános, Ruff András, Gáspár Mihály, g növénytermesztő brigád legjobb •agjai, akik minden erővel harcolóik a gazdag búzatermésért, most, délután 3 óra tájban kedvetlenül bandukolnak kifelé, mert nem kaptak meg munkájukért a megfelelő iutalmat. A borsó meg odakinn szá- "ad. pereg a napon s rothad, ha ’só veri. Jó lenne elgondolkozni 'zen a reménypusztai szövetkezet vezetőinek és nem csupán sajnál- gatni a „fáradt" növénytermesztőket, hanem felszámolni az eg>„.ilős- dit s kiadni a nekik járó prémiumot! II. V.
