Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-02 / 180. szám

I NAPLÓ 1993. aegusätcs- * A KOMMUNIZMUS DIADALMAS ÚTJÁN A Fehér-tengeri Sztálirt-csaiornától a Turkmén főcsatornáig Nagy írtra indulunk, téren és időn- át. Térbeli- utunkon eyff karcsú, hófehér sieoojet gőzös visz majd bennünket- Vz időn keresztül gondolatban utazunk, ve­iét fonalunk a szovjet nép liösi munkájúnak, nagyszerű alkotásainak dicső története lesz. Térben hatalmas utat teszünk- meg., végigutazunk a nagy orosz síkságon, az erdőborítntía, hideg észak: vidékről az Azovi-tenger pálmafákkal szegélyezett partjáig és a távoli Tur/má­niáiig. Időben annál kevésbbé hosszú az álunk: csupán két évtized. 1933 augusztus 2-an indulunk útnak btajúiifo a l'etór-fettgep parti vizem váltja az iin-nepálye- pillanatot, a-uiti- kot a: lebév-teiigeic—balti-tengeri csa­tornái hivataiosun' átadják, a fo-rgw. iontna'k. A puttóit’ hatalmas tömeg gvültf töHizH. Ott vannak közöttük a Sztálin nevét viselő áj csatorna ép*-1 tőt. akik húsz hónapi dicsősége.-, ke­mény munkátal vájták ki a sziklák é mocsarak között a 127 kilométer luMs/íi csatorna útját. Büszkeségtől repeső sziweit gyönyörködnek elké­szüli munkájúkbaii és az összegyűli köniyéfeDen Fako-oknak élénken ma- U> a rázzak: — Gondoljátok c-ak el! A hajók­nak. ezttwkú l nem keif megkerülni öl« Skandináviát, hu Leningnádba alkat­nak j.íkm. közvetlen útjuk van a Balti, tnngriihez és * Svi.rcn keresztül az «-gesz Volga-medencébe. Ifajók szál­lítják majd az épületfát, az apátitól. b fehértengeri halakat az ország bel­sejébe 1 Az ünneplő emberek ezrei várat- ] ít ind elhallgatnak és egyirányún lnrduin»k. A csatárira bejáratánál' meg-fctenik az ,,.Mioft in'’-gőzhajó. 5 az emberek most löt ke* ujjongásba törnek ki: a gőzös ledélzetén. Kiró* cs Voro-ifov között ott áll Sztálin, a- ! ehér-tenger—Balti-tenger csatorna épíféséwek kezdeményezője és leg­több tervezője, akinek nevét a csa­torna viseli. Hajónk megindul az új csatornán, óriási lépcső fokaiként vezetnek bztáli ti-csatorna zsilipéi a karéi iái er­dők mélyébe. A Jzikiák közé mester­ségesen bevágott meder természetes ta­vakkal váltakozik Kihagyjuk a csatol­na 19 zsilipjét és PoTenyeené) elérjük az Onyega-tavat. A tó tiéli részén szétágazna ]fc a hajóutak: a Szvit fo­lyón nyugatra Leningrad és a Balti tenger felé, délnek pedig a \ itegrán keresztül a Volga-medencébe visz az út. Áthaladunk a Fehér-tavon és ki­érünk a Volgára. Már indulhatnánk js a hatalmas folyón a Szovjetunió déli részei felé, de még egy kis ki­térőt kell tennünk. Közben ugyanis időben is haladtunk vagy öt évet és így ha most dél felé tartunk, Mosz­kva felé, tanúi lehelünk a szovjet nép újabb nagy alkotása: a Moszkva, csatorna megnyitásának. Volgán, de jókora utat az időben, is. Kiszálltak a Nagy Honvédő Háború nehéz évei. utána ismét az építő­in unka békééi ideje következett, » mire LTjanovszk városhoz, a nagy Lenin szülővárosához érkezünk, nap­tárunkon már az 1955-as évszám áll. Ideje is. mert nagyszerű látványtól esnénk d, ha egy-két évvel koráb­ban érkezünk: nem láthattuk volna n kujbisevi vízierőmű nagyszerű épít­kezését, a lépkedő kotrógépek és ko­losszális toronyd'ai'trk. meg a többi acélár iá* mim kaját. | iovábölinlad'itnk délre és elérjük a | hős várost. Sztálingrádot. Ftt kezdő rdiik egv ója-b-b h attal írni* e-atom a. a Volga—l ral-c-atorna építése. A több mint 600» kilométer bosszú csatorna Iratmillió hektár földet öntöz nwypi a S/táiiri-grád felett kibővülő Sztálin, giádii tenger vizével. Épül a Volga— 'Ahiiubo csatorna is. amely új helyen köti ö«s/e az Ahtrilva folyót a Volgá­val. Kpiil a hatalmas sztálingrádi \ ízieiőmű. Kgys/er csak a hatalmas diadalív és j. V. Sztálin NowM-meotáli» szobra tűnik d'énk. A 128 kilométer hosszú Moszkva- rsaUrna felépítése megjavította Moszkva víz­ellátását és a fővárost összekötötte a Volgával. Gyorsan halad tovább az idő, a háborúelőtti sztálini ötéves tervek évei, » ahogy közben ismét megin­dulunk a Volga felé, láthatjuk a moszkvai víztárolót, az ivanovoi vízierőmű vet, az uglicsi vízi erőmü­vet, a ribíni vízgyűjtőt, majd a seserbakovi vízierőtnú ezeknek az éveknek nagyszerű alkotásait. Megérkeztünk az egy esztendős V. I. Lenin Volga—Don-csatorna első számú zsilipéhez Végighaladunk a kilenc zsilipen és Kulacsnál elérjük a Dont. Dél felé indulunk; a Don itt egyre szélesebb lesz. Ez a cimljanszki tenger! Közei félnapig hajózunk ezen a mesterséges víztárolón, amelynek ho«sza majd­nem kétszáz kilométer. Még egy gigantikus építkezés mellett haladunk el, a eiinljanszki vízierőmű mellett, azután továbbha- ’adimk a Donon és Rosztovnál el­érjük az Azovi-tergert. Ideje, hogy megpihenjünk kissé, hiszen nagy utat tettünk meg a hi­deg Fehér-tengertől a verőién vés Azovi-tengerig. ’ Kikötünk hát az Azovi-tenger nyugati oldalán és rö­\ icl sétál teszünk Dzsankpj, városban. Az épülő új városnegyedek között találjuk a délukrajnai é> az észak- krimi csatorna építkezésének igazga. lóságát. Itt megtudjuk, hogy az >50 kilo­méter hosszú délukrajnai és észak- krimi csatorna 500.00!) hektár föl­diét öntöz majd. Dzsankoj közelében : ZOO millió köbméter térfogatú víztá- : iioiő, a délukrajnai csatorna északi részénél, a MoJoesnaja folyón hat- .milliárd köbméteres víztároló épül. Nyugatabbra. a Dnyeper alsó folyó­sánál lesz a kahovkai tenger és a ka ho vitai vízierőmű, amely olcsó árammal látja majd el a vidék me- zőgazadságát. Újból hájóra szálúink és visszafelé haladunk egy darabig. Másodszor is átmegyünk a Volga—Don-csatoruán é> elérjük a káspi-tengert. Krasznovodszknál ismét part rászál­lunk, mert utunk utolsó szakaszán, a Turkmén főcsatornán ma még nem lehet hajóval közleked­ni. A leendő csatorna t.fCO kilométer hosszú útvonalát gépkocsin kell be­járnunk. 195-T-re azonban felépül a Turkmén főcsatorna, a világ leghosz- szabb csatornája. Az Anau—Darja alsó folyásánál kezdődik, végighalad a Karakum-sivalagon és Kraszno- vodszk város kerületében torkollik a Káspi-tengerije. A csatorna t,580.0f;0 hektárnyi új termőföldet öntöz majd. Felépül a tahia-tasi vt'zierőinű. amely évenként 209 millió kilowatt­óra áramot ad. Utunk itt végétért. Elbúcsúzunk a csatorna építőitől és mégegyszer vé­gigpillantunk a Sztálin-csatornától a Turkmén főcsatornáig vezető útra, amelynek minden szakasza egy-egy dicsőséges lap a szovjet nép nagy­szerű építő munkájának történeté­ben. Exkavátor óriás Nagyszabású üve«szál-üyáríási kísérletek a Szovjetunióban Hatalmas utat teszünk most meg análásóra A szovjet ipar sokféle anyagot gyárt üvegszálból. Az üvegszál elő- állrrátóna-k módszereit fcorsseríisfók és új módszereket dolgoznak ki. Ezzel a munkával külön tudományos kutató, intézetben foglalkoznak. V. E. Se.V- ko, az intézet igazgatója az alábbia­kat közölte az „Izvesztyija" munka­társával : A kievi „Glavmasgyetyál" kísérleti műhelyeinek dolgozóival közösen új­fajta készüléket tervezünk az „elsza­kíthatatlan'1 üvegszál előállítására. — Korszerű technológiai eljárást dol­gozunk ki az üvegszálnak textil és hőszigetelő célokra való felhasz­Az üvegszál értéke, erőssége, át­mérőjétől függ. Mennél kisebb az üvegszál átmérője, annál tartósabb és jobb minőségű a belőle készült anyag. Ezért az intézet laboratóriu­maiban ebben az évben a különösen vékony üvegszálak és hőszigetelő- anyagok gyártásának technológiáját dolgozzák ki. Az intézet az üvegszálaknak a technika különböző területein való felhasználását kutatja, hogy azokat a gyapjú, selyem és pamut teljes- értékű pótlására lehessen felhasz­nálni. Hatalmas, új győzelmet ünnepel a Szovjetunió gépipara. Az uráli Ordzsonikidze nehézgépgyárban befejezték az első „ES 20—65" típusú lé­pegető exkavátor gyártását. Az óriási földásógép markolója 30 köbméter kapacitású, karja 65 mé ler hosszú. Az exkavátor magassága sokemeletes ház magasságával fel­ér. A szovjet gépgyártás gyakorlatában hasonló nagyteljesítményű ex­kavátort még nem gyártottak. A gép termelékenysége igen nagy: napon­ta 15 ezer köbméter talaj megmozgatását végzi el. A képen: húszköbméteres markolójú lépegető exkavátor szerelése. Mozaikok a szovjet falu életéből Kolhozok és gépállomások villamosítása Kubany-vidéken. A Kubnny-vidéki falvakban már hozzátartozik az éleihez a villamos, ság. ÉvrőHvre nő a kolhbz.villanytelepek Száma és kapacitása. A falusi villanytelepeknek nagy szerepe van a kolhoztermelés munkaigényesebb folyamatainak komplex gépesítésében. Kubany-vidéken eddig kétszázötven kolhozba vezették be az áramot. Az ,-Ut a kommunizmus felé''-kolhozban 32, összesen 270 kilowatt teljesítőképességű villanymotor működik. A Szóv. jetrkerületi ..Molotov''- és ,.Leninkolhozokban több. mint 60 viüanymo. tor segíti a kolhoz par asztok munkáját. Az %0tradmj“-kclhozközi villamos vízierőmű több mint 60 villanymotort, tart üzemben. Fokozódó ütemben épülnek falusi villany telepek. Az állam hosszúlejáratú hitelekkel, hidro­technikai és villamosberendezések szállításával segít a kolhozoknak ezen a téren. A falusi ár amfejte sztö-t el epek építkezésein teljesen gépesítik a föld- és betonmunkákat. Idén 8 új falusi áramfejlesztő telep épül a Ku­bany-vidéken. Uj gyapotszedőgépet kap a szovjet sérti meg azokat. Szükség esetén falu. A minap fontos esemény történt a taskenti „Vorosilov“-gyár gépgyár­tóinak életében: a szerelőműhely nagy futószalagja megkezdte az „SzHM—18—M“ újtípusú gyapotsze­dőgép szériagyártását. Azóta a mű­helyből méltóságteljesen gördül ki egyik világosszürke gép a másik után. Az „SzHM—48—M“ típusú gép tervezői figyelembe vették a kom­bájnvezetők .javaslatait. Körülbelül másfélezer módosító javaslat érkezett be a tervezőkhöz. E javaslatok alap­ján különleges légnyomásos gyapot- felszedőt is szereltek a gépre. Ez a szerkezet összegyűjti a földre lehul­lott gyapotot, s ezáltal a betakarítás­nál nagymértékben csökken a vesz­teség. Egy nem mindennapi gép. A. Abzsandadze, a tbiliszi tervező iroda mérnöke új magajáró gépet szerkesztett. A gép gyártását már meg is kezdte a harkovi „Sarló és Kalapács“-gyár. Ez a gép a tea, a gyapot, dohány, a tengeri, a napra­forgó és más magasszárú növények sorközeit munkálja meg. A géptest nagyméretű kerekeken 1.30 méterre a föld felszíne fölött van. A gép a növények felett halad el és nem w'áon/a Topalova, n Bugyonnif-kolhoz kom­' ' szomolszervezeténeh titkára abban a pH. tanaiban szaladt oda a mázsához, amikor az üres tehergépkocsi éppen a kijárati kapu felé indul. — lvan Vasziljevics! — kiáltja oda a lány a soffőrnek. — Vigyen magával a kombájnszérűre. A gépkocsivezető fékez és Szón ja gyorsan felkapaszkodik a kocsira, Klava Konykova mellé, akit a kolkozvezetőség azzal bízott meg, hogy a gabonát az elevátorhoz kísérje. Az állami begyiijtőhelyen a gabona lerakódá­sánál Kát ja Hiscsenko brigádja dolgozik. A lá­nyok már a második hete éjszakáznak a magtá­raknál. Bajaidban pihennek egy kicsit, míg a soffőrök feltöltik üzemanyaggal a tartályokat, azután, újból munkához fáinak. Bizony nem köny. nyű ez a munka> de senki sem panaszkodik. — Szonja! Nem tudod, mennyi gabonát adott be eddig a ,,Sztáliné'-kolhoz? — kérdezi Klava, amikor már az országúton robog velük a gépkocsi. — Pontosan nem tudom, de azt hallottam. Hogy vasárnapi munkát vállaltak — válaszolja Szonja. — Úgy gondolják, hogy ebédidőre telje­sítik a, gabonabeadási tervet. Bestéiül kell erről a komszomolistákkal és figyelmeztetni kell erre édesapádat is. ö a kolhoz elnöke, neki kell első­sorban intézkednie, nehogy lemaradjunk a be­adási versenyben. Megérkeznek a 3-as számú növénytermelő bri­gád szérűjére. A gépkocsi odaúllt a szállítószalag alá. Vaszilij Zagorijev, a szérű kommunista gé­pésze bekapcsolja a motort, a borostyánszínű gabonafolyam zuhatagszerűen ömlik a kocsiszek­rénybe. Időközben megérkezik a kolhozelnök is Nyi- kogoszjan agronómus társaságában. — Nos, mi a helyzet a begyiijtőhelyen — AZ UTOLSO VÉTELI JÉG V Irta: A. P.FATUNY1N kérdezi a kolhozelnök a Komszomol-szer vezet titkárától. — A ,Sztálin*.kolhoz túl akar tenni rajtunk — mondja Szonja. — Azt beszélik, hogy holnap délig teljesíti a gabonabeadási tervet. — Azt mondon. hogy délidőre? — Konykov, az elnök, egy percre elgondolkodik, majd órájára pillant. — Tudod mitf Ülj csak ide a kocsiba. Tanácskoznunk kell Kaszajjal.. Az 1-es számú brigád szérűjén végre megta­lálják Mihail Alijevics Kaszajt, a párttitkárt. — Mihail Alijevics! — kezdte az elnök. — Meg kell kétszerezni a gabona szállításának üte­mét, hogy ne maradjunk el u. ..Sztálin"-kolhoztól. A szérűkön elegendő gabona van. Úgy gondolom, hoqjt vasárnapi munkát szervezünk. Bizonyára se­gítségünkre lesznek védnökeink is, a gyári mun. kasok. — A te feladatod, Szonja, hogy mozgósítsd a fiatalokat. Remélem, hogy a Komszomol most, is segítségünkre lesz, mint mindig — mondja a párttitkár. Szonja, útban a begyűjtőkéig felé, Velikoknja- zseszkij faluban beszámol Vera Boronkina könyv. tárosnönek. a konuzomolbizottság tagjának a küszöbönálló vasárnapi munkáról. — Vera! Néked• mint népnevelőnek régin kel­lene járnod a házakat és beszélgetni az emberek, kel Reggel aztán velük együtt quere ki n szérűre és mutass példát a munkában. Ne feledkezz meg az iskolásokról, a diákokról. Ök is biztos szívesen segítenek a kolhoznak. A begyiijtőhelyun dolgozó lányok örömmel fogadták a komszomoltitkár közlését a vasárnapi- munkáról. Nyina Zajceva, Nadja Danyilceva és Gál ja Kulikove komszomoltagok elhatározták: úgy dolgoznak, hogy egy percre se késleltetik a i/abonaáradatot. Ezen az éjszakán hajnali 4 óráig hordták « kolhozból a gabonát. Reggelre a. gabonafolyam még jobban megnö­vekedik. Megjönnek a városból a kolhoz védnö­kei. is, az üzemi munkások. Béli 7 órára több mint másfélezer mázsa ga­bonát szállítanak a begyüjtöhelyre és félóra múl. i'a Ivan Volkov soff őr visszaérkezik a szérűre az annyira várt Írással: az utolsó vételi jeggyel. Konykov kezébe veszi az okmányt és megkérdezi: — A szomszédok teljesítették tervüket? — Teljesítették — válaszolja Volkov. — Ve­lünk együtt, cgyidóben kaptuk meg az utolsó nyugtái. * Csendes, nyári éjszaka terül a vidékre. A fel­hők mögül felbukkanó hold óriási gabnnahegyrket világít meg. Az egyik ilyen gabonahegy tövében ott ül Szonja és az agronómussal beszélget: — Mondd csak Vaszilii! ■Mikor kapnak a kol­hozparasztok előleget? Hiszen beadási tervüket már teljesítették. Rövidesen sor kerül az előlegosztásra is. Egy. előre még senki sem kéri. Mindenkinek bőségesen van még tavalyi gabonája. Idén is kiadunk mun~ kaej/ységenkint legalább .5 kilnnrammol. Nézd csak. mennyi gabona van a szérűkönt Szonia elgondolkozva néz a sztyeppéi éjsza­kába. Idönkint gépkocsik fényszórói villannak fel.'A begyűjtőkéig felé vezető úton szüntelenül robognak az autók. A többi kolhoz gabonaterme­lői is sietnek eleget tenni legelső államiránti kö. telességüknek: a gabonabeadásnak. i könnyen meg lehet változtatni a ke­réktávolságot. A „CsSz—1.5“ típusa gépnek még egy különös sajátossága van: alkalmas arra. hogy a meredek lejtőkön is dolgozzék. „Vörös jurták“ a hegyilegelön. Nagy méneseket, csordákat, gu­lyákat és nyájakat hajtottak át még télen a járhatatlan hágókon a hegyi­legelőkre Kirgizia kolhozparasztjai. A csikósok, csordások, gulyások és juhászok tízezrei késő őszig a he­gyek között élnek családjaikkal együtt. A Kirgiz SZSZK népműve­lésügyi minisztériuma húsz vándor­mozit küldött a hegyek közé. A he­gyilegelők szállásain a párt és a Kom szomol népnevelői „vörös jurtákat“ (vörös sátrakat) rendeztek be, ame­lyekben a pásztorok rádiót hallgat­nak, orosz és kirgiz nyelvű köny­veket, folyóiratokat és napilapokat olvashatnak. A népnevelők rendsze­resen tartanak kiselőadásokat és tá­jékoztatják a pásztorokat a külpoliti­kai és belpolitikai eseményekről. Ej könyvesboltok a tadzsik falvak­ban. Tádzsikisztánban az Októberi For­radalom előtt a lakosságnak csupán fél százaléka tudott írni-olvasni, tad zsik nyelvű könyvek pedig nem vol­tak. Ma viszont nemcsak minden fa­luban, hanem minden egyes tadzsik kolhozparaszt házában is találunk már könyveket. A tadzsik kolhozok 75 százalékának van saját könyvtára. Sok kolhozkönyvtárban a könyvek száma eléri a tízezret. A kolhozpa­rasztok egyre jobban érdeklődnek a könyvek iránt. Idén az első félév­ben másfélszer annyi könyvet vásá­roltak a tadzsik falvakban, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. Nemrégiben új könyvesboltok nyíl­tak meg több kerületi köznontban: Ordzsonikidzeabadban, Kaniaba- damban, Ura-Tubeban és több más kerülti központban. A gorkiji területen rohamosan ter­jed a gyorsvágási mozgalom A gorkiji területen rohamosan terjed a gvorsváeási módszer. Jelen­leg a legtöbb vállalatnál a munka- padok 25—30 százalékán már gyors­vágási módszerrel dolgoznak. Sok munkás nagyszerű eredményeket ér el. Jermakov. a „Gorkij" autógyár dolgozója kerámikus kések alkalma­zásával a közérikeménységű acél megmunkálásánál percenként, 2.280 méteres, szürke öntvénvnél pedis 3.600 méteres vágási sebességet ért el. Naumov esztergályos a lágyacé' vágásánál percenként 3.600 méteres vágási sebességet ért el. Gorkijban munkások és szakem­berek részvételével tudományos ter­melési konferenciát tartanak. A kon­ferencia célja az élenjárók gazdag tapasztalatainak tanulmányozása, va­lamint a bevált módszerek beveze­tése az elmaradó vállalatoknál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom