Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-09 / 186. szám

6 NAPLÓ 1953 AUGUSZTUS J> ÚJ ÉLETÜNK A MAGYAR KÖLTÉSZET TÜKRÉBEN Augusztus 19—20-1111 rendezik Pécsett a Vidám Vásárt Ettől a szótól hangos a megyeta­nács hatalmas épülete. Minden osz­tályon ezzel foglalkozik a dolgozók jórésze. Nincs is ebben semmi külö­nös, ha tekintetbe vesszük a tavalyi augusztusi, majd őszivásárok sike­reit. Ezek azt bizonyítják, hogy a falu dolgozói szívesen fogadják avá sár-nyújtotta vásárlási lehetőséget, örömmel veszik az ipari dolgozók munkájának eredményeit, megértik, hogy a kereskedelem a város és falu szorosabb kapcsolata érdekében fejti ki erőfeszítéseit, hogy ott, egy he­lyen mindent láthassanak, megvehes senek és amellett jól is szórakozza­nak. Nálunk még csak egy éves múltra tekinthet vissza ez a kezdeménye­zés, de a Szovjetunióban már hosz- szú esztendők óta rendszeresen meg­tartják ezeket a Vidám Vásárokat. A parasztság mindig élményekkel és vásárolt árukkal megrakodva tér haza otthonába. Sokan láttuk a már bemutatott szovjet filmet: „Vidám vásár" cím­mel. Azóta is emlékezetünkben van­nak a film egyes jólsikerült jelene­tei, de főleg a hangulata, a jólvég- zett munka utáni megérdemelt szó­rakozás vidám hangulata. Ilyet akar rendezni most Pécsett a megyei tanács. Éppen ez okozza a gondot, hogy olcsón és jól sok em­ber szórakozhasson és könnyen jut­hasson munkája végleges eredményé hez: a vásárolt árukhoz. Pénteken délután számoltak be az egyes albizottságok az eddig végzett munkájukról. Először a közlekedés kapta meg a szót, mert ők biztosít­ják az olcsó, fáradságmentes oda- és visszajutást. A nyújtott kedvezmé­nyes utazásokról már beszámoltunk. Most a városi közlekedésről számol­tak be. A vásár két tere között (Ba- lokány—Állatvásártér) állandó busz- körjárat hozza-viszi az embereket. A Széchenyi-térről a Vásártérig pe­dig ingajárat lesz. A MÁVAUT-bu- szok is segítenek a város forgalmá­nak lebonyolításában. Az építési albizottság vállalta, hogy szombat estig, tehát egy hét alatt befejezik az építési munkákat. A díszítő albizottság jelenti: a vá­sár főbejáratához a villamos meg­állótól (volt Anna-malom mellett) oszlopokon álló zászlósorok között jutunk éí, ahol két Q, méteres to­rony mellett mehetünk be a vásár területére. Persze a főbejáraton kí­vül még jónéhány be- és kijárat lesz a torlódás elkerülése végett. A sport albizottság a vásár terü­letén fekvő teniszpályákon rendez bemutató sportversenyeket. Felvo*. nulnak ökölvívók, birkózók, torná­szok, valamint kézilabda és röplab­dacsatákat is élvezhetünk. De gyö' nyörködhetünk a teniszezőink tudá­sában is. A népművelési albizottság megyénk különböző nemzetiségű, tánccsoportjait hívta meg vendég- szereplésre. Szalántáról a délszláv,, Villányból a német, Alsószentmártcn, ból a csángó tánccsoport mutat ja be művészetét. Rajtuk kívül még a MÁV. honvédség és az üzemek tánc­csoportjai is szerepelnek. Különböző zene- és énekkarok is jönnek be Pécsre, többek között a mohácsi szimfonikusok és fúvószenekar. Sza­bolcsról a közkedvelt úttörő leány-, zenekar szerepel. A vidámságot kü­lönböző rigmusbrigádok szolgáltat­ják. Már az elkészüléshez áll közel ar vízen úszó színpad, ahol a divat­bemutatókat is tartják. 14b különbö­ző divatos, praktikus ruhát mutat­nak be a közönségnek. Nem feled­keztek meg, hogy augusztus ■végén már hamar itt az ősz, és ezért a hangsúly az őszi viseletén xesz. Aki­nek valamelyik ruha megtetszik, a vásár pavillonjában meg is veheti, ősszel kezdődik az iskolaszezon. Er­re gondolt a kereskedelem, amikor a szülők gondján kíván segíteni és nagymennyiségű, különböző Iskola­ruhát visz a vásárra. Befejezésül beszéljünk t a vásár egyik újdonságáról: a tomboláról. A város három kirakatában helyezték el a nyeremények egy részét, ame­lyek közül mindenki szívesen vál­lalná egynek-egynek a tulajdonossá­gát. 125-ös Csepel motorkerékpárok, férfi és női kerékpárok, szuper rá­diók, varrógépek, fényképezőgépek, ruhaszövetek, stb., stb. Mindezek mellett sorozathúzásokkal többszáz egységcsomag is szerepel a nyere­mények listáján, 30, 50, 100 és 200 forintos egységárban. Ezen a tom­bolán senkisem kíván nyerészked­ni. Az eladott Jegyek értékét teljes egészében kisorsolják a különböző nyereményekben. Tombolajegyeket már most árusítanak a város minden üzletében és vendéglátó üzemében. Érdekes, hogy a tombola hirdetmé­nyek nem is jelentek meg és máris 30 ezer darab jegyet eladtak két fo­rintos egységáron. Ez a szám arra enged következtetni, hogy a vásárig a nyeremények mennyiségét meg kell emelni és a 20-i húzáson sok dolgozó veheti át értékes nyeremé­nyét. FIATAL LÁNYOK NAPJA Ady Endre 1907-ben feltette a kérdést: „Kié legyen Budapest és kié legyen az ország?“ — Határo­zottan, de kétségeit sem elhallgatva’, felelte: „Csak azoké, akik lent van­nak, akik igézett népe a kultúrá­nak,“ Ady álma 1945-ben valóra vált. A nép lett az úr a hazában. A fel­szabadulás megteremtette a lehető­ségét annak, hogy elindulhatott a szabad élet útján. A felszabadult Magyarországon, az új irodalom kialakulása fokozatos fejlődés és elvi harcok eredménye. A párt munkája, iránymutatása, a marxizmus-leninizmus elmélete, a szovjet irodalom példamutatása, a fejlődő, harcokban alakuló magyar valóság segítette íróinkat hivatásuk felismeréséhez. Elmondhatjuk tehát, hogy költészetünk területén is van már mivel büszkélkednünk. Van már új életünk szépségét, nagyságát kifejező líra. A felszabadulás után az első szó, ami a költészetben elhangzott, ítélet volt a múlt felett. Gellért Oszkár leszögezi, hogy nincs út visszafelé, dönteni kell: „Tegyük le végre már jövendő sorsunkat. Egy isten kezébe, Nem állhat szívünkben többé egy­más mellett, A Werbőczy képe, meg a Dózsa képe.“ Megszólal a népi írók haladó szárnyának költője, Ily- iyés Gyula is. A földosztás nagy, történelmi jelentőségét fogalmazza meg „Megy az eke“ című versében. A költő látomásszerű képbe helyezi az újonnan kapott földet szántó, egy­kori béres alakját: „Én tudom csak mit jelent ez és mit ér ez. Először szánt a magáén ez a béres“. Költé­szetét nemcsak a paraszti élet új, szabad törvénye ihlette ú.i hangra, hanem az újjáépítés lendülete is magával ragadta. Erről beszél a: ..Cserepező“ című pattogó Ütemű ver se. A romszobában olvasó költő valami távolról jövő ritmus ütemét dobolja ujjaival. S amint körülnéz, hogy megkeresse a ritmus hangfor­rását. tekintete a szemközti ház cse­repező munkásaira esik. Úgy érzi, hogy a ritmusban feléje küldött sür­gető biztatás is van: ......hogy áll­ja m a versenyt, hagyjam a könyvet, írjam a verset, tegyem, de tüstént, amit tudok, doboljam'én is az indu­lót.“ A felszabadulás első szabad hangjai között csendül fel Zelk Zol­tán verse. Költeményében zeng fel e'őször őszinte, igaz érzéssel a hála szava a felszabadító hősökhöz. Sze­me előtt jelképpé nő a halott szov­jet katona alakja, ki eljött hoz­zánk, az idegen tálra harcolni. ,,Ö vele dús e század, mert ő a győ­zelem" — hangzik a forró vallomás a Szovjetunió felé. Ugyancsak ő hangoztatja először, hogy a költő elzárkózása az élettől káros, idejét­múlt dolog. Csak akkor tudja hiva­tását teljesíteni, ha pártos, harcos ember. „Légy pártos költő, Pártján csak neki a szegénynek, Sorsunk kormos, de attól lesz fényes majd az ének.“ A felszabadulást követő tisztulási folyamat során, a hároméves terv kezdetének idején, új fiatal tehetsé­gek jelentkeztek költészetünkben. Verseik hamarosan ismertté váltak, mert azok az élmények ihlették meg őket, amelyeket a dolgozó tömegek átéltek. Jelentkezésük elsősorban a témaválasztás terén hozott fordu­latot. Ez az újszerű líra nem a múl­ton merengett, hanem a jelen sza­badságát dicsérte, a nép nagy építő­munkáját emelte a költészet fényé­be. Kucka Péter „Messze volt a föld“ című verse élménnyé tudta tenni, hogy tünteti el a város és falu kö­zötti különbséget a közös célért folyó munka és hogyan alakul ki a nem­zeti egység új, magasabb fogalma. Az új világ teszi a családot is iga­zán meghitt. emberi közösséggé, szemben a burzsoá világgal, mely­ben a család csupán érdekszövetség. Erről vall Benjámin László „Hajnali karének“ című verse. A költő gyer­mekeiről rajzol vonzó, érdekes ké­pet. Egyre több dolgozó ismer a maga életére ebből a nyugodt derű­vel, mosolygó szeretettel megírt köl­teményből. A vers befejező képe már nemcsak a költő családját idézi, ha­nem ezer és ezer dolgozó család boldogságát, életének tiszta derűjét tolmácsolja. Az építésben a harcban né­pünket nagy tanítói vezetik. Innen van az, hogy Sztálinról, Rákosi elv­társról írott versek nem egyszerű köszöntők, hanem bennük munkánk, harcunk legmélyebb kérdései feje­ződnek ki. Sztálin elvtárshoz írt. gazdag verstermékből kiemelkedik Zelk Zoltán: „A hűség és hála éne­ke“ c. négyrészes költeménye. A köl­temény a világ népeinek Sztálin felé KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS PÉCSETT A városunkban t a Húzkodó vendég képzőművészek, a Budapesti Pedagó­gus Képzőművészeti Stúdió Pécsi Mű vésztelepének tagjai augusztus 13-án é.s 14-én a Megye-utca 24. szám alatt, a pécsi tanítóképző kollégiumá­nak épületében megrendezelt kiállítá­son bemutatják a Pécsett készült ta­nulmányaikat, A kiállítást Fazekas Istvánné elvtársnő, n megyei tanács népművelési osztályának vezetője tartja 13-án délelőtt 11 órakor. A ki­állítást a pécsi képzőművészkörök é.s a képzőművészet kedvelőinek nagy érdeklődése előzi meg. • „Drága kincsünk a gyermek" Ma diáiétól! 10 óraikor a mohácsi járási kuthirháizbain kiállítás nyílílk. Címe: „Drága kincsüiiik ,a gyermek“. A kiiáOlíiás anyagút Pécsről vitték ki Mohácsra. A megye székhelyén 2.500 sugárzó háláját fejezi ki: „Versedbe költő, szívünk lángját fonjad, Hogy a Kreml tornyáig fellobogja A hű­ség és hála énekét.“ A békéért vívott küzdelemből a magyar írók is lendületesen veszik ki részüket. Akár Koreáról szól a költő, akár a békés alkotómunka szépségét, örömét dicséri, vagy a sze­relemről, esetleg a megújuló tájról ír, művében ott zeng a béke forró vágya és hősi akarása, de benne tük­röződik a magyar nép elszántsága is: nemcsak munkával, de ha kell fegyverrel is kész megvédeni a bé­két. Ezért ez a líra kemény, férfias, méltó a nagy időkhöz, a nagy tettek­hez, hősi korúnkhoz. A béke hangja száll felénk a meghitt családi élet melegét megörökítő versekből is. így ír róla Kucka Péter: „Nem adom senkinek, sem a szobámat, az apá­mat, a lányomat s Lenint, Mi tudjuk, már, hogy mi a szabadság, S egy emberként harcolunk érte mind.“ Amikor a' 'költő hazájáról ír, gyakran irányítja a figyelmet nép­hadseregünkbe, békénk védőjére. „A béke katonája, ki fegyverét bemárt­ja, az álnok oldalába, nem kíméli a vért.“ (Devecseri Gábor.) Az itt felsorolt példák, költésze­tünk eszmei és művészi színvonalá­nak emelkedését bizonyítják. Líránk a valóság teljes tükrözése, a közös­ség és egyén kapcsolatának kifeje­zése felé halad. Ennek a fejlődésnek a feltétele az irodalomban is, a tel­jes őszinteség, az érzésvilág elmé­lyülése és az ábrázolás bensőséges­sé válása. Csethe Istvánné Társadalom és Természet- tudományi Ismeretterjesztő Társulat irodalmi szak­osztályának titkára. látogatója volt* az érdekes és iámul- ságos kiéll'ítáisnalt. • NÉGY UJ BEMUTATÓT KÉSZÍT ELŐ AUGUSZTUSBAN AZ ÁL­LAMI FALUSZINHAZ Az egész évben folyamatosan ját­szó Állami Falu Színház augusztusban négy új bemutatót készít elő. A „Móricz Zsígmonü“, „Jászai Mari“, a „Puskin" és a „Petőfi Sándor“ tár­sulatok próbálnak Budapesten és szeptemberben Heves, Nógrád, Bács- Kiskuii megyében, valamint a Dunán­túlon mutatják be az újonnan be­tanult darabokat. Az új bemutatók közül hármat, — a „Tamás bánya kunyhójáét, az „Amerika hangjáét, és á Theodor Dreiser világhírű regé­nyéből dramatizált „Amerikai tragé­dia" című színművet — Szovjetunió­ban tanuló negyedik évfolyamos, ösz­töndíjas rendező, — hallgatók készí­tenek elő nyári szünidejük alatt. Bulk.arest. Az MTI kiküldött iminka- táirs.a írja: Messzire szálltaik már a béke gyors hírnökei, a fehér galam­bok Bukairesltíbőlv Vasárnap óla a viliág miniden iájára elvitték a köve- teHés hírét: az ifjúság békében te ba­rátságban alkar élni. Béniteken fiatal lányok magasba eimeili íkarjáról imd'ußtak útinak a békegalkmiboik. Az újisálgíirók házának szinháziter- tnében gyűllek össze péntekem a fia­tal Lányok. A DÍVSZ induló utiá.n, Flo­rida Mezincescu egyetemi tanár, * Béke-\ ilágíanács tagja üdvözölte a feámyokajL A békéről beszéld, amely­nek palántáját « fiatal lányok kéz« munkája, gondot ápolása is «egíti virágba szökkenni. Végekért az ünnepi beszéd, feless t- barnít a taps, végighullámzott a ter­men a kiáltás: „Béke és barátság!" A francia küldöttség égszínkék se­lyem zászlót terített az elnökség asz­talára, g fiatal anyáik ajándékát. Egy' koreai kislány gyönyörű selyemken- dőj.e simult a szászló mellé s az. asz­talt hamarosan elhárították az aján­dékok: bolgár leányok kendője, olasz leányok hímzett jelvényei, magyar- romám, kínai leányok virágai. Azután egymás után léptek az •emelvényre » fiatal lányok. Odette Montier sok­m.ilDió francia lány nevében mondta: „Nemeit kiáltunk « háborúnak I“ Au Ilszem Ili, a világhírű koreai tánemű- vészmő scIkimiBió 'koreai anya és fia­tat lány, de az egész világ valameny- nyi fisOail ilánya. nevében, jelent eile ki- „A béke györeitme a mi győzel­münk is! Békében felépítjük szétrom bolt otthonainkat.“ A béke üzenetét hozta Ninig Csi-Sá, « kínai népi önkén­tesek harcosa, « békéről beszéltek az argentin, a ohilej, a* olasz, a finn leányok küldöttei. Egy festői norvég népviseletibe öltözött fiatal lánynak nincs tolmácsa, mégis megértik meg­tapsolják, őlelllik, csókolják. Bukarestiben össze fonó dma'k a baráti fiatal lányok kezei. Ezek a gyengének marodatt kerek erőseknek bízónyuInaik* hr* • béka nagy ügyéről vám szó. \ aff ri leggel kék egét piszkosszürké- re mázolja az állomásról kirobogó utol­só reggeli személyvonat bodrozódó füstje. Las­san elhalkul a távolodó szerelvény zakatolása. Megkezdődik a szokásos hétköznapi munka. A fűtőház irányából lassan közeledő szerel­vény tűnik fel. A mozdony rövid, éles füttyen­téssel megáll. Nagy szoszogással fehér gőzfelhőt lövell az ég felé és útjára engedi a kocsikat, amelyek egyenként végíggördülnek a pályán, a a váltókezelők biztos keze nyomán helyültre so­rakoznak. A barcsi 2420-as személyvonatot ál­lítják össze a kocsirendezők: Barna József két­szeres szfahánovista kocsimester irányításával A munka megszokott, hétköznapi. Most mégis vidámabban és könnyebben halad a szerelvény Összeállítása, hiszen a pécsi állomás dolgozói jobb munkával, a tervek maradéktalan teljesí­tésével a harmadik vásutasnapra készülnek. A guruló .kocsik mellett két egyenruhás út­törő és néhány gyorsjárású lány igyekszik. Nem­sokára többen csatlakoznak hozzájuk. Mire el­érik a barcsi szerelvényt, már több, mint tizen vannak. Egy újabb kocsi eltakarja őket. A gu­ruló vagon tovahalad, máris felcsendül az ének a ..Megy a gőzös, megy a gőzös..." dallamára: A vasúton létrehoztunk már sok újat, Építjük a szocialista vasutat. Uj erővel, öntudattal Megteremtjük kommunista akarattal Barna-brigád 150-re teljesített. Mégsem mondja, hogy munkája túlfeszített. Többet ésszel mint erővel így tart lépést már előre a jövővel. a >”»must kísérő harmonika utolsó hangjai 'úttörők — Somogyi Laci és Enge Jan- utan pjurnc.utcai általános iskola tanulói — cs1, * a szót. Virág és cigaretta kíséretében veszik a ^ocsi lépcsőjén meglepetten állóBar- üdvözlik . -{mestert, aki alig tudja mire vélni na ^«^megtiszteltetést. * nag' 1 «.msbríffá^ az úttörőkkel tovább A r v a fűtőház felé. Ott is üdvözlik a „gJib díS*.*: st*vicki LMS SZOMBAT DÉLELŐTT A PÉCSI PÁLYAUDVAROM vezetőt, Borbás János és.Künsler János fűtő­ket, akik a harmadik vasutas nap tiszteletére nyolc túlsúlyos vonatot továbbítottak, s ezzel terven felül 2045 tonna szállítmányt juttattak el rendeltetési helyére. Itt dalba foglalják még Kenyeres Géza kazánkovács, Földényi József lakatos, Kun Dezső mozdonyfelvigyázó és So- mogyvári István előfűtő- nevét is. A Tigmusbrigád távozása után Schmal Imre elvtárs, az állomás párttitkára és még néhányan a szerplvény mellett maradnak, beszélgetni kez­denek a kiváló kocsimesterrel. ■ Nem véletlen, hogy Barna elvtársat így megbecsülik. Jó munkát végez. A vasutasnapra való készülődés utolsó előtti napján is 120 szá­zalékra teljesítette brigádja a tervet, ami a vas­utasok munkájában már igen szép eredménynek számít. — Nem könnyű ilyen eredményt elérni —- mondja Barna elvtárs, — új emberek vannak a brigádomban, akik még ném szoktak hozzá a munkához, s nehezebben tudják még ellátni a feladatokat. A párltitkár elvtárs megragadja_az alkal­mat, hogy az új emberek felől érdek­lődjék. Kérdezgetni kezdi a kocsimestert,, hogyan dolgoznak a faluról bekerült új vasutasok? — Gyakran felületesek egy kicsit. A minap történt — tájékoztatja Barna elvtárs a párttit­kárt, — hogy Kelemen István, a brigádom egyik új tagja, nem kezelte idejében a féket, s össze­szaladtak a kocsik. — Éppen ott voltam — veszi át a szót Kis- gyura elvtárs, az állomás egyik kultúrosa. — hallottam, amikor Barna elvtárs beszélgetett Ke­lemennel — S hallgatott a jó-szóra? — érdeklődik to­vább a párttitkár elvtárs. — Hallgatott — nyugtatja meg a kocsimes­ter — megmagyaráztam neki, hogy kisiklást, árurongálást, és dolgozó társainak sebesülését okozhatja gondatlanságával. Azóta sem volt ba vele. Barna elvtársék munkájánál, a kocsirende­zésnél különösen fontos az összedolgozás. Csal így tudják biztosítani akadály nélkül a szerel vények gyors és pontos összeállítását, rendezé sét, a menetrendszerinti indítást. 1950-ben kapt meg Barna elvtárs az első sztahánovista kitün tetést, tavaly a másodikat, s így kapta meg második vasutasnap alkalmával az „Érdeme vsutas" megtisztelő címet is. Most is kiváló tel jesítménnj'el ünnepük a vasutasnapot, ahog; a rigmusbrigád éneke is tanúsítja. A továbbiak ban pedig még jobb eredményeket érnek el a ipari szállítmányok gyors átrendezésével, hog; az ipari vágányról gördülékenyebben menjen rakodás. Tovább alkalmazzák, de még nagyob’ gonddal a Lucskov-féle csurgatós kocsirendezés módszert, és a rúddal való kiakasztást, s má értékes szovjet tapasztalatot. ’— Természetes — ígéri Barna elvtárs, - hogy nem elégszünk meg az elért eredmények­kel Sok tennivalónk van még, nem is eléged­hetünk meg. A beszélgetők hirtelen felfigyelnek, a távol ból kopácsolés hallatszik. — Építik a tribünt , — jegyzi meg az egyil vasutas, —; ott lesz este az ünnepélv. Az arcok mosolyra derülnek. Alig várjál már az ünnepély megkezdését, hiszen rendkívül esemény lesz az a vasutasok életében. Az állomás perronján emberek jelennek meg Hatalmas transzparenseket és zászlókat hoznak Nótázva feszítik neki a piros vásznat a játsza dozó nyári szélnek. Kezük nyomán ünnepi dísz be öltözik a pécsi állomás. Amerre szem ellát mindenütt virág és zászló borítja a falakat. Hirtelen zeneszó, majd ének hangzik fel i várótermek irányából. Az épületben tartózkodi utasok érdeklődve veszik körül a vasutasok kul túrcsoportját, amely műsort ad a várakozó uta­soknak. Egy újabb kedves dalszám után kelle mes női hangot továbbít a hangszóró: _ f [dvözölink a kedves utazóközönsége a harmadik magyar vasutasnap al kalmából! M lí ULTVRFORRAD ALMUNK HÍREI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom