Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-29 / 202. szám

1053 AUGUSZTUS 29 NAPLÓ PÁM ÉS PÁRT ÉPÍTÉS * Á mohácsi járási pártbizottság választmányi ülése elé Pártválasztmányi ülésre készülünk a mohácsi járásban is. Pártunk Központi Vezetősége júni­us 27—28-i határozata alapján meg­vizsgáljuk munkánk eredményeit, hiányosságait. Járásunk területén jól halad a begyűjtés, elsők vagyunk a megyénkben, országos viszonylatban Pedig a másodikak. Gépállomásaink nagy segítséget adtak a gabonabe- Eyüjtés meggyorsításához. Mindkét Bépállomásunk a bólyi és a mohács- ligeti, 100 százalék fölött teljesí­tette cséplési tervét. Üzemeinkben is lendületesen folyik a munka. Min­denütt teljesítették,, a féléves tervü­ket. Az alkotmányunk ünnepe tisz­teletére tett vállalásokat szintén túl­teljesítették, különösen jó eredményt árt el a Selyemgyár, az exportterv- teljesítésében. De jó eredményt ér­jek el a Mohácsi Gépgyár dolgozói Is, akik — az elmúlt évben egyszer sem teljesítették havi tervüket, — a félévi tervüket most ők is túltel­jesítették. Ezek az eredmények is mutatják, "egy megváltozott dolgozóink viszo­nya a munkához. Erről tanúskodik Pár község példája is. amely a be­gyűjtésben az első helyet vívta ki országos viszonylatban. Tavaly Bár község az ország utolsó községei kö­pött volt. Járásunk területén több t“rmelőszövetkezetünk komoly fej­lődésen ment keresztül, így például a kölkedi Uj Élet, a mohácsi Vörös Fény, a nagynyárádi Kossuth ter­melőszövetkezetek. Mindez azt mu­stja, hogy azokon a helyeken, ahol többet és alaposan foglalkoztunk a lerrnelőszövetkezetek pártszervezetei vel, ott jó volt a politikai munka és szép eredményeket értek el, nem érvényesült az ellenség hangja. Azo­kon a területeken pedig, ahol vi­szonylag kevesebbet foglalkoztunk a Pártszervezetekkel, ott érvényesült 82 ellenség befolyása és a demagó­gok is az ellenség hangját fújták. Az elért eredményeink el­vnél© is komoly hibákat követ­tünk el. Ezek a hibák elsősorban a Jhrási pártbizottság munkájából fa­kadnak, amit elősegített az, hogy hiá­nyos volt a vezetés. Ez leginkább ab m>n mutatkozott a járási pártbizott­ságon, hogy lebecsültük a tanulás je- entőségét, fontosságát. Nem tartot­ok be a tanulófélnapot, nem készül­tünk fel egy-egy fontos elvi kérdés­ek a megtárgyalására, — ami kiha- t°tt a vezetésre. Több esetben elő- J0rdult, hogy személyemben döntöt- ,em egy-egy fontos kérdésről, anél­kül, hogy azt megbeszéltem volna a Pártbizottság osztályvezetőivel. Vök ?? is,. hogy a járási tanács munká­it igyekeztem elvégezni, ahelyett, á°gy megfelelő segítséget adtam vol- aa- Ezzel a helytelen beavatkozással megsértettem a tanács önállóságát. Sy volt ez az aratás, cséplés és be­gyűjtés ideje alatt, amikor a csép­lőgépek és a kombájnok rajonírozá- sát személyesen irányítottam. A já­rási tanács végrehajtóbizottság ülé­sein is az én határozataimat érvénye sütettem. A járási párt bizottsági üléseken is hasonló volt a hely­zet, ahol a határozatok meghozatalá­ban az én szavam döntött. Ebből eredt, hogy az osztályvezetők nem érezték egész munkájukért a fele­lősségét. Ebből fakadt az is, hogy minden osztályvezető csak az osztá­lya munkájáról beszélt. Osztályve­zetőink nem adtak megfelelő segít­séget a városi pártbizottság munká­jához sem. Mátyus Ernő elvtárs, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője egyeseiben sem tár­gyalta meg a városi pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetőjével az előttük álló feladatot. Ugyanez volt a helyzet G. Nagy Lajosné elvtárs, ágit. prop. titkárral is. Ö sem segí­tette a városi pártbizottságot, ezen keresztül pedig a pártszervezetek munkáját. Annak, hogy ilyen hibák előfordulhattak, oka: hiányzott a bí­rálat és önbírálat. A járási pártbizottság ülésein ho­zott határozatok végrehajtásáért nem vontuk felelősségre egymást, ami az ellenőrzés hiányából fakadt. Az el­lenőrzés elmulasztása visszavezethe­tő a kommunista bírálat és önbírá­lat jelentőségére. Az osztályvezetők csak részben bírálták a munkámat, azt is csak felületesen. Ez oda veze­tett, hogy a politikai munkatársak még kevésbbé bírálták az osztályve­zetők munkáját, ami természetesen kihatott az alsóbb pártszervezeteink munkájára is. Pártszervezeteinkben már csokorban jelentkeztek ezek a hibák, így például a bólyi egységes pártvezetőség titkáránál, Zsuró Já­nos elvtársnál, aki több esetben visz- szautasította az alapszervezetek tit­kárainak bírálatát, ezzel a magatar­tásával kedvüket vette a munkától. Az ilyen esetek lazították a párt tö­megkapcsolatát. A járási pártbizottság nem figyelt fel az ilyen és hasonló esetekre, ami oda vezetett, hogy meglazult a dol­gozókkal való szoros kapcsolat. Mi­vel a tömegekkel való kapcsolat nem volt kielégítő, — megmutatkozott ez a délszláv és a németajkú nemzeti­ségi dolgozóinknál például abban, hogy viszonylag a legkevesebb tag­jelöltet vették fel közülük pártszer­vezeteink. Pártszervezeteink nem figyeltek fel megfelelően a nyári munkák ideje alatt újonnan feltűnt becsületes élenjáró dolgozókra. Ke­vés olyan példa van járásunk terü­letén, mint a sátorhelyi állami gaz­daság pártszervezetének példája, ahol a legkiválóbb traktorosokat és kombájnosokat vették fel tagjelölt­nek. Ilyen kiváló munkás Bauer György háromszoros sztahánovista traktoros. Hogy ez a többi pártszer­vezeteinknél nem így van, azért a járási pártbizottság minden egyes tagja és munkatársa is felelős. Ezen a hibán szintén sürgősen változtat­nunk kell, hogy erősíthessük a pár­tot, dolgozó népünk élcsapatát. Pártválasztmányi ülésünk most ül össze, amikor ismét nagy feladatok állnak a pártbizottság és pártszervezeteink előtt. Feladatunk, hogy maradéktalanul végrehajtsuk a párt határozatát és a kormány pro- grammját, megjavítsuk munkánkat, nagyobb segítséget adjunk a felada­tok elvégzéséhez. A járás kommu­nistáinak most az a feladata, hogy üzemeinkben továbbra is jól harcol­janak a harmadik negyedévi terv teljesítéséért. A mezőgazdaság kom­munistáinak, dolgozó parasztjainak most az a feladata, hogy gyorsan vé­gezzék el a betakarí-ást, közvetlen utána az őszi szántás-vetés munkáit A kormányprogramm megvalósításá­ért folyó harcnak az is az egyik cél­ja, hogy ebben a közös harcban, üze­meinkben és szántóföldön egyaránt, úgy végezzük el munkánkat, hogy ezzel még szilárdabbá, erősebbé te­gyük a munkás-paraszt szövetséget. König János a mohácsi járási pártbizott­ság titkára. £ HépJtözlársasáo E tűri Tanácsának törvényerejű rende'ete kertészeti és szülészeti Iskola létesítéséről A Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak törvényerejű rendelete érteimé ben az Agrártudományi Egyetem kert- és szőlőgazdaságtudományi ka­rából — Budapest székhellyel — ker­tészeti és szőlészeti főiskolát létesíte­nek. Az új főiskolán a tanulmányi idő négy és fél év. A főiskola az egyetemekével egyenlő értékű képe­sítést ad. JÓL MEGY A ©SOP® Tílretcszi hosszúsz&rú lai»ék- lapá<át. előveszi rövid csibukját. kezdődik a „szertartás." Megtörni, 'gyújt, széleset töröl száján és csak !ána beszél. Hát én nem panaszkodhatok elv lrs ... Jól megy a csoportban ... rre már sokan rájöttek. Nagy Im- ! elvtárs beszéde után többen ki sartak lépni, most pedig ... Elgondolkozva füstöl. ^ Lióállományunk szép — mondja ‘luden átmenet nélkül. — Van hat- ät) darab, közöttük ötvenhat kan- *• Csak könnyű lovak kellenének. két fiakkerünk, ha megbeteg- :'k valaki, gyorsan bevihetnénk az foshoz. ■— Marhaállományunk is szép — Üytatja. — Pontosan nem tudom, •‘gy mennyi van, de azt hiszem, hogy akünk van a legszebb a megyében, gy írja: „a rózsafai csoportnak/' kialudt a pipa. Gyújtót kotor elő. Jövőre nem lesz gondunk a ba­kiira, a tojásra sem. összeadtunk arminc kotlóst, csibe van elég, lesz üt beadni. ,— És mennyi volt a részesedés? ^dezem. Eámnéz, majd rendíthetetlen nyu- kommal folytatja megkezdett té­«3át. Pénzben sincs hiányunk. Hat- ar>nyolcezer forintunk van a bank- an a selejtállatokból — de ez csak 2°kból. Kell is. Akarunk venni 8 9iőstehenet, de igazi fejsőtehenet! hosszat sejtek. Miért hallgat a Té­vedésről? Újból megkérdezem. Nyugodtan pöfékel. — A részesedés ? Négy kiló bú­jj munkaegységenként... Árpából a*sféi kilót kaptunk. Zabból is volt Sy kiló, de valószínű, hogy másfél lesz. Mert nagyon szép volt a zab, ej de szép ... Megint félremegy a beszélgetés. ~ Kérdezem ismét, hogy mennyit ka­pott? — Én? Tíz mázsa búzát. Egyelőre. Elég lesz kettőnknek két évre. De nem muszáj megtartani, el is lehet azt adni. Van szabadpiac. De miért engem kérdez elvtárs? OH van a Reményi Imre kovács. Huszonkét mázsa búzát, nyolc mázsa árpát vitt fel a padlásra. Amikor egyéni gazda volt, sosem termett neki ennyi. Másfelől kérdezem. Arról, hogy mit kapnak még? A cukorrépatermésről kezd beszél­ni. — Ilyenek! — öleli két karját. Lesz itt olyan elvtárs, aki három­négy mázsa cukrot visz haza. Ott van a Gergál Pista, meg a Vollár János. Másodmagukkal, harmadma- gukkal dolgoztak egész évben, kap- -tak is szépen. Éppen mondtam, hogy mikor volt egy egyéni gazdának még ilyenkor is zsákszámra cukorja. — Mert mi épp a napokban bontottunk fel egy ötven kilós zsákot. — Mondom clvlárs, nem szenved Itt senki szükséget. Van a téesz­csében mindenkinek kenyere. Csak a lógósok ágálnak. Azok pedig azért akarnak kilépni, mert nincs nekik... Tudja, azok olyan emberek, akik egyéni gazda korukban sem nagyon szerették a munkát. Felsorolja a lógósokat. Lukács Jánost, Magda Jánost, a Meszes Jó­zsefet, meg a Sértő Józsefet. Az egyik lánya kuláknál van férjnél, az beszéli tele a fejét. Ez a Meszes. A másik, Sértő Sándor örök életében kupec volt. Persze, hogy nem tetszik neki a munka ... — Mondtam nekik, hogy legyenek nyugodtak — magyarázza. — Az ■ K ember csak egyszer hibázik életé­ben, másodszor már nem követi el ugyanazt. Mi is. tanultunk most, A lógósokat kizárjuk és lesz jövőre még szebben virágzó termelőszövet­kezetünk. mert a tagság zöme ezt akarja. Nagy Tmre elvtárs beszéde után még ingadoztak, többen a Me­szesek után akartak indulni. Én csak egyet mondok, a szomszédomat, — int a szomszéd háza felé, — a Nagy Simon Sándort. Nagy elvtárs beszéde után ö is ki akart lépni, most már meggondolta magát. Izmos, barna vizsla kopog a szo­bába. Leül Lovász István előtt és ránéz. — Na mi kell? — kérdezi Lovász. — Nem megyünk vadászni! Körültekintek a konyhában. A fa­lakon rengeteg szarvas és őzagancs ékeskedik, mint győzelmi trófea. Ké­pek is vannak, többnyire vadászté- májúak. Kérdezem a vadászatról. Lovász elmeséli legutóbbi kalandját, ami a múlt pénteken esett meg vele. Ki­jöttek a járástól, „Ripit" autóra ül­tették, Lovász motorral robogott utá nuk. Lesbeálltak az árpatarlón, a halastó felöl jöttek a vadkacsák, dur- rogott vagy harminc puska, de egyik sem talált. Hej, az anyátokat, majd én adok nektek — kiáltotta. Csak egyet lőtt és két vadkacsa bukfen­cezett lefelé. Megirígylem Lovász Istvánt. — Igaza van elvtárs. jól élek. Dől gozgatok, vadászgatok — csak egy hiba van: még nincs rádióm. De a télen veszek egy ezerkétszázforinto- sat... Ideülök a heverőre, kézbe­veszem a tajtékpipát és rádiózok ad­dig, míg csak el nem alszom. M. L. Tizennégy koreai fiatal érkezett városunkba Tegnap, a déli órákban 14 koreai ifjú, — köztük egy leány — érkezeti városunkba, akik a pécsi Bányaipari Technikumban folytatják tanulmá­nyaikat. Az állomáson 14 egyenruhás fiatal fogadta a koreaiakat, jövendő iskola társaikat. A koreai fiatalok, mint később kitűnt, csupán tíz hónapja tartózkodnak hazánkban s ezalatt a tíz hónap alatt kiváló magyarszakos tanárok felügyelete alatt tanulták a magyar nyelvet. A koreai fiatalok nem először jár­nak ezen a vidéken. Nemrég — nyári szünidejükből egy hetet — Komlón, az új szocialista bányaváros építői között töltőitek s maguk is kivették részüket az építőmunkából. A pécsi diákok közül, akik szintén dolgozlak a nyáron Konr.'ón —• sokan kedves ismerősöket üdvözölhettek a koreai ifjakban s a nyári ismeretség most az iskolai idő tartama alatt szoros barátsággá feüődik. Köztük van Zan Hák-Ki, Kim Zun-Hjob, Pák To-Há, akik a Komlón töltött egy hét alatt már örömmel újságol­ták a magyar fiataloknak, hogy ha­marosan újra találkoznak, mert a pécsi Bányaipari Technikum hallga­tói lesznek. Négy évig tanulnak vá­rosunkban s utána visszautaznak ha­zájukba, Koreába, hogv gz itt szer­zett tudásukkal hazájuk javát szol­gálják. Ml VJ SAG BARANYÁBAN? KILENCEZER FORINT JUTALOM A JÓ BEGYŰJTÉSI MUNKÁÉRT A Közalkalmazottak Szakszerveze­te Baranyamegyei Területi Bizott­sága 9.000 forint értékű jutalomtár­gyakat tűzött ki a tanács dolgozói, szakszervezeti aktívái, kultúrbizott- ságai részére, akik a Baranya és Somogy megyék között folyó begyűj­tési párosversenyben jó munkájuk­kal kitűnnek. A 9.000 forint értékű jutalom 3 kerékoárból. 20 töltőtoll­ból, 3 néprádióból és 2 darab aktatás­kából áll. PÉCSETT EDDIG 960.290 FORINT ÉRTÉKŰ TERVKÖLCSÖN­KÖTVÉNYT VÁLTOTTAK BE Az Országos Takarékpénztár pé­csi fiókja és a pécsi postahivatalok folytatják az Ötéves Tervkölcsön sorsolása alkalmával kihúzott nyere­mények kifizetését. Augusztus 28-án este 7 óráig 7.970 baranyai nyertes között összesen 960.290 forintot fizet­tek ki. DEKORÁCIÓS RÉSZLEG ALAKULT PÉCSETT A Baranyamegyei Kereskedelmi Iroda szervezésében Pécsett dekorá­ciós és karbantartó részleg alakult, amely máris huszonhat dekorációs dolgozóval és kirakatrendezővel mű­ködik. A dekorációs és karbantartó részleg feladata, a Kereskedelmi Iro­da hatáskörébe tartozó összes bol­tok kirakatainak művészi kivitelezé­se és rendezése. DIVATTERVEZÉS AZ ÁLLAMI Áruházban A pécsi Állami Áruházban érde­kes újítást vezettek be. A vásárló- közönség kényelme érdekében divat tervező-szolgálatot létesítettek. Ha valaki méterárut vásárol, az ott lévő divattervező minden nap délután fél 4—6 óráig a helyszínen megtervezi a vásárló részére a kívánt fazont. Jól bevált az áruházi vevő-szol­gálat is, amely élőszóval, vagy a 11—88-as szám feltárcsázása után telefonon is felvilágosítást ad az ér­deklődőknek arról, hogy milyen úi áru kapható az áruházban, mennyi szövet szükséges egy rend ruhához. A vevő-szolgálat ezenkívül regsel 9 órától este 6 óráig pontos, felvilá­gosítást ad az autóbuszok, ynnp+ok indulási idejéről, a színházak és mo­zik kezdési idegéről, va'amint mű­sorára vonatkozólag is.«Különösen a vidéki dolgozók veszik igénybe a vevőszolgálatot, ameiv a pécsi hiva­talok, intézmények elhelyezése ügyé­ben is felvilágosítást nyújt. UJ KULTŰUOTTHONOK BARANYÁBAN Szulimán községben 1.1.000 forin­tos költséggel és társadalmi munká­val új kultúrotthont építenek. — építkezési munkálatokat már a jövő héten beíeiezik. Bükkösdön 64.000 forintos költséggel megkezdték a kultúrotthon építését. Nagypall köz­ségben egy elhagyott épületet alakí­tanak át kultúrotthonná. A munká­latokat szeptember elején kezdik meg és a hónap végén már be is fe­jezik. SZABADTÉRI SZÍNPADOT KAP MOHÁCS Pécs után Mohácson is szabadtéri színpadot építenek 15.000 forintos beruházással és társadalmi munká­val. Az építési munkálatokat máris megkezdték. LENGYEL ÁRUK ÉRKEZTEK PÉCSRE A Kossuth Lajos utcai csemege­boltba többféle lengyel áru érkezett a napokban. Fél kiló lengyel méz 14.50 Ft, lengyel eper-jamből fél kiló 9 forint. Egy doboz lengyel angolna olajban 20 forintért kapható, míg a lengyel szardínia ára 21 forint. A lengyel paradicsomos szardínia 15.— forintért kapható. — A csemegebolt­ban ezenkívül fekete bors (egész) is kapható már. Naponta Budapestről repülőgépen szállítják a boltba a legfrissebb és legjobb minőségű cuk­rász süteményeket. Szeptember 6-ra hészülnek a bányászok A komlói Bánkuli Antal körletének dolgozói már 145 csille szenet adtak terven felül a bányásznapra vállalt 187 csilléből A komlói Kossuth-akna körletei közül az egész hónapban kiválóan termelő Bánkuti-körlet dolgozói ha­ladnak az élen. Ebben a körletben a szeneló csa­patok közül mindegyik brigád száz százalékon felül termel. A sok jól dolgozó csapat közül legjobban a fia­tal Somogyvári Jenő brigádja harcol a bányásznapra tett vállalása mi­előbbi valóraváltásáért. Felajánlá­suk, hogy szeptember 8-ra elérik a 200 százalékot. Augusztus 26-án már i 194 százalékos eredménnyel büszkéi- I kedtek. Jól küzdenek a Bánkuti körlet bá­nyászai a munkafegyelem megszilár­dításáért is. Amíg korábban a dol­gozók öt-hat százaléka „bumlizott“, szerdán mindössze egyetlen bányász maradt távol igazolatlanul a munka­helyről. Ez a lelkes, jó munka, a 480 perc maradéktalan kihasználása, az üres­csille időbeni biztosítása meghozta eredményét. A körlet dolgozói aug. 26-án reggelig a bányásznapra ter­ven felül vállalt 187 csilléből már 145 csille szenet szállítottak felszín­re. Uj frontok megteremtéséért harcolnak a bányásznapra készülő elővájó csapatok Komlón Közel 80 előváj ási csapat harcol a komlói Kossuth-akna üzemeiben azért, hogy mielőbb új frontokon kezdhessék a széntermelést. Lassan Henrik csapata — az egyik legjobb komlói elővájó brigád — már az alkotmány dekádban dere­kasan kivette részét a munkából. Az alkotmány ünnepének tiszteleté­re egy hetven méter hosszú új sze- nelőfrontot adtak át társaiknak. Ezen a fronton már megindult a termelés és naponta több, mint 200 csille szénnel járul hozzá az elma­radás behozásához. Azóta a Kincses­körlet — amelynek e hónapban 551.2 tonna adóssága gyülemlett fel — nemcsak túlteljesíti napról-napra előirányzatát, de már elmaradásá­ból is közel 200 tonnát törlesztett. Lassan Henrikék most más munka helyen harcolnak Komló jövőjéért, újabb frontelőkészítő munkát vé­geznek. A közelgő bányásznap még jobb munkára serkenti őket. Szep­tember 6 megünneplésére vállalták, hogy napi 1.8 méter előirányzatuk helyett 2.2 métert haladnak előre a most készülő csapásvágaton. Azóta napról-napra túlteljesítik tervüket is, vállalásukat is: a legutóbbi há­rom munkanapon, 28-án reggelig hat méter vágatot készítettek terven felül. Eredményeiket tovább akar­ják fokozni. Ezért elhatározták, ők is csatlakoznak a péntek-mozgalom­hoz: a bányászhéttől kezdve minden héten öt nap alatt fejezik be hat napra szóló tervüket. Példájukra még jobban igyekez­nek a többi elővájó brigádok is, hogy újabb és újabb szénterjnelő munkahelyek határidő előtti átadá­sával a jelenlegi 320 méteres front- homlokhosszt szeptember végérr 'on méterre növeljék meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom