Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-28 / 201. szám

1953 AUGUSZTUS 28 ÍN A P L O 3 PÁRJ ÉS PA R TÉPITÉS * A nyári egyéni fanulásos propagandista továbbképző tanfolyamok konferenciáinak néhány tapasztalta A nyári propagandista to­vábbképző tanfolyamok hogy Sztálin elvtárs: „A szocializmus közgazdasági problé­mai a Szovjetunióban“ — című műve néhány alapvető tanításának megismertetésével segítse a propa­gandisták felkészülését a jövő ok­tatási évre. A propagandistáknak, ?kik a marxista-leninista elmélet tér Jesztésének, tanításának megtisztelő feladatát végzik, nagy szükségük van e mű alapos ismeretére. Az egyéni tanulásos tanfolyamo­don nemrég fejeződtek be az első konferenciák, „A modern kapitaliz­mus gazdasági alaptörvénye“ — cí­mű témából. Az itt szerzett tapasz­talatók számos hiányosságot hoztak felszínre, melyeket a pártbizottsá­goknak komolyan figyelembe kell fenniök. Ez annál is inkább fonto­sabb, mivel a propagandisták több­sége egyéni tanuló. „A modern kapitalizmus gazdasá­gi alaptörvénye“ — című témából tartott konferenciákon a hallgatók többsége lényegében megértette, a maximális profitért folyó harc öss­zefüggését a kapitalista országok — különösen az amerikai imperializ­mus — háborús kül- és belpolitiká­jával. A nemzetközi események ta­nulmányozása és elemzése megvilá­gította előttük, hogy a kapitalista termelés fő mozgató rugója a maxi­mális, tőkés profit biztosítása — en- bek a célnak van alárendelve, a burzsoázia egész tevékenysége. Meg­értették, hogy ennek a célnak az férése sarkalja az imperialistákat a saját országukban a dolgozók fo­kozottabb kizsákmányolására és nyo­morba döntésére, más országok né­peinek elnyomására, a háborús elő­készületek meggyorsítására. Az ered­mények ellenére a konferenciák még sem voltak mentesek a hibáktól. A hiányosságok elsősorban a konferencia vezetésben mutatkoztak. „A modern kapi­talizmus gazdasági alaptörvénye“ — c>mű témából még az elmúlt hónap végén tartottunk előkészítőt a kon­ferenciavezetők részére. Az előkészítő egyik fő tapasztalata az volt, hogy elvtársak jó része nem készült fel kellőképpen azzal az indokkal, hogy: »Ezt már úgyis tanultuk.“ Az elbiza­kodottság, az elmélet lebecsülése odavezetett, hogy — a gyenge fel­készülés miatt — az elvtársak egy őszének pótkonferenciát kellett fartani. Egyes elvtársak nem tudtak megfelelő választ adni a nyitó kér­désekre. így például gyenge választ adott Kész József elvtárs. Hiányzott az elvi éberség több elvtárs részé- föl is, mert nem reagáltak egy-egy óiba elkövetésére. Hiba volt az alap­fogalmak megértése és megmagya­rázása körül is. így például össze­keverték az általános válságot a gaz dasági válsággal. Az előkészítő kon­ferenciára való hiányos felkészülés odavezetett, hogy. egyes elvtársak által vezetett konferenciákon még jobban kiütköztek ezek a hiányossá­gok. Az elvtársak által vezetett konferenciákon már jobban megmutatkozott az, hogy kik voltak azok, akik nem készültek fel meg­felelően az előkészítő konferenciára bittrich József elvtárs felkészülése s®m volt alapos, pedig neki, mint a pécsi városi pártbizottság szervező titkárának különösen példát kellett volna mutatnia. Gungl Ferenc elv­társ, a komlói városi pártbizottság ágit. prop. titkára sem tanult kellő alapossággal, több elvi hibát nem javított ki. Konferenciáján egyes elv­társak például azt állították, hogy: „1939-ig volt általános válság“ — a „gazdasági és politikai válságon kívül van még túltermelési válság is“, ezenkívül még hasonló hibákat is lehetne felsorolni, amit Gungl elvtárs nem javított ki. Rajnai elv­társ, a siklósi járási tanács elnöke szintén ebbe a hibába esett. Nem javította ki az olyan hibákat, mint például: „a társadalmi törvények az emberek akaratától függnek“ — vagy például: „a jogi (állami) tör­vények némiképp az emberek akaratától függnek“. Ezen kívül Raj­nai elvtárs konferenciáján feltételes jóslatokba bocsátkoztak a hallgatók, ami egyrészt néni vonatkozott a hall­gatókra, másrészt terméketlen vitát eredményezett. Alapvető hiba volt az is, hogy a konferenciavezető elvtársak egy ré­sze megelégedett azzal, hogy a hall­gatók bizonyítások és érvelések nél­küli megállapításokat tegyenek. Szin te általános volt az a hiba, hogy 25- 30 perces összefoglalókat tartottak. Ilyen összefoglalót tartott például Fóris Kálmán elvtárs, a siklósi já­rási pártbizottság titkára is. Ezek a hiányosságok abból adódtak, hogy a konferenciavezető elvtársak nem ké­szítettek alapos konferencia vezetési vázlatot. Ebből fakadt, hogy a váz­latból nem tűnt ki világosan: a terv- szerűség, a nevelés, a hallgatók kö­vetkeztetésre való nevelése stb. A konfekciókon résztvevő hallgatóknál is megtalálható a gyenge, hiányos felkészülés nyomai. Jól készültek fel a hallgatók például Pécsett Földvári Ferencné elvtársnő és Kamarás László elvtárs konferen­ciáján. A konferenciák többségére azonban nem ez jellemző. Villányon például félbe kellett szakítani és pótkonferenciát kellett tartani a hall gatók hiányos felkészülése miatt. Gyenge volt még a hallgatók felké­szülése Mohácson, Pécsváradon és Sásdon. Hiába volt még az is, hogy a hallgató elvtársak, akik a nyitó kérdést tartották, nem tudták azt át­fogóan elmondani: rendszertelenül, sok lényeges dolgot kihagyva mond­ták el válaszukat. Komoly hiányos­ság volt az is, hogy az elvtársak megállapítottak bizonyos tényeket, de nem eléggé bizonyították e fé­nyek helyességét, igazát, — nem ér­veltek. Megállapították például: „A második világháború után a világ­kapitalizmus általános válsága még ,óbban elmélyült“, de, hogy mi bi­zonyítja ezt, arról már nem beszél­tek. Ez azt a veszélyt rejti, hogy lé­nyegében nem értették meg, csak gondolkodás nélkül szajkózták az egyes tételeket. Aki betűszerint el­sajátított tételeket ismételget anél­kül, hogy azok helyességéről meg­győződött volna, nem érezheti telje­sen magáénak azokat és így nem is tud szilárdan helytállni azokért. A konferenciákon való megjelenés sem volt kielégítő. A tanfolyamok megnyitóján a hallgatók 75—85 szá­zaléka jelent meg. A konferenciákon azonban már csak 85—75 százalékos volt a megjelenés, ami tíz százalékos lemorzsolódást jelentett átlagosan. Ez komoly figyelmeztetés kell, hogy legyen elsősorban a hallgatók, de a pártbizottságok és a pártszervezetek felé. Egyes pártbizottságok igazol­ták a hallgatók távolmaradását, anélkül, hogy megnéznék, hogy az indokolt-e vagy sem. Ezen a hibán a jövőben gyökeresen javítani kell, mert a konferenciákról való hiány­zásnak komoly következményei le­hetnek az új oktatási év sikere szempontjából. Ezeket figye'embevéve leg­fontosabb feladat a következő konferenciák eszmei színvonalának emelése. Ennek érdekében meg kell javítani az elvtársaknak tanulási módszerüket — több időt kell sza­kítani a tanulásra. A tanulás egyik módszere a jegyzetelés. Éppen ezért nem elég gépiesen kivonatolni az irodalmat, hanem komolyan, elmé- lyülten kell tanulmányozni annak tartalmát. Arra kell törekedni, hogy az irodalomban kifejtett gondolatok lényegét ragadják meg és jegyzetel­jék ki és saját gondolatukat, véle­ményüket fűzzék hozzá. A konferen­ciavezetők állandóan ellenőrizzék a hallgatók tanulását, nézzék meg jegyzeteiket és közöljék a jegyzetek­ről alkotott véleményüket. Felada­tuk az is, hogy fejlesszék az elvtár­sak vitakészségét, hogy helyesen meg tanítsák őket az érvelésre. Például a helyes érveléssel be kell bizonyí­tani, hogy az imperialisták által elő­készített háborút el tudja hárítani a békemozgalom. E tétel helyességét igazolni lehet azzal, hogy felsorol­ják azokat az eszközöket, amelyek­kel az imperialisták el akarják érni a háborút (fegyverkezési hajsza, tá­madó szövetségek, provokációk soro­zata, stb.), majd a békemozgalom különböző határozataira utalva be kell bizonyítani, hogy a béke hívei éppen azok ellen az eszközök ellen harcolnak, amelyek hivatva lenné­nek a háborút kirobbantani. Követ­keztetés: ha a békemozgalom kiüti a háborús gyujtogatók kezéből a há­ború kirobbantásának és előkészíté­sének eszközeit, akkor ez a háború nem törhet ki. Ez csak egy példa a sok közül, amely érzékelteti a he­lves bizonyítást, érvelést. Annak ér­dekében, hogy megfelelő legyen a nyitókérdésekre adott válasz, java­soljuk. hogy a hallgató elvtársak tanulásuk ideje alatt dolgozzák ki a fő kérdéseket, készítsenek maguk­nak vázlatot. A konferenciavezető elvtársak leg­fontosabb feladata, hogy maguk is alaposan készüljenek fel a konferen­cia vezetésére. Ügyelniük kell arra, hogy az összefoglalók ideje legfel­jebb 10 perc legyen. Az összefoglaló lcgiontosabb feladata, hogy tisztáz­za a hibás, hamis nézeteket, eldönt­se a viták során felmerülő problé­mákat. Az a cél. hogy megmutassa a főkérdést, vagy azt a kérdést, amelyről a legnagyobb vita folyt és azt, amit kevésbbé értettek meg a hallgatók. A konferenciavezető elv­társaknak meg kell érteniük, hogy a propagandisták nem úgy fogják vezetni a konferenciát, ahogyan azt a módszertani előadások során hal­lották, hanem úgy, ahogy a konfe­rencia vezetőjüktől látták. Ezért ? nyári egyéni tanulásos prooagandis ta továbbképző tanfolyamok eddigi tapasztalatait felhasználva készülje­nek a következő konferenciára. Virág József a megyei pártbizottság ag!t. prop. oszt. munkatársa. A Hímár patronáló-csoportja az eddiginél jobban segíti n termelőszövetkezetek megszilárdítását Az aratás-cséplés idején minden Vasárnap munkásokat szállító teher­autók gördültek ki Pécsről. Az üze- hti dolgozók keresték fel a termelő- következetek tagjait, hogy elbeszél­gessenek velük, megismerjék egy­más problémáit, elmélyítsék, meg |°bban megszilárdítsák kapcsolatu­kat. A Pécsi Bőrgyárból is már hosz- szu évek óta vasárnaponként vi­dékre mennek a legjobb, legkep- zettebb kommunisták. A falvakra járó 16 bőrgyári elvtárs *hár több, mint egy éve állandóan uSyanabba a községekbe jár: Kapós- fékcső, Mágocs, Bikái, Egyházasko­Na^yhajmás termelőszövetkeze- *e'be. „Régebben szokás volt. hogy piádig más helyre ment a patronazs pigád — mondja Gungl János elv­ers, az üzemi pártbizottság titkára. így nehezebb volt a munka, s ki­sebb eredmények is születtek, hi- fen minden kiszállásnál először meg [pllett ismerni a községet, az em­bereket." , .. . V állandó patronálás jelentőse­ge az, hogy a kiutazó elvtársak jól ismerik az embereket. Régebben, amikor még komoly problémák voltak a termelőszövet­kezetek adminisztrációs munkáinál, a patronázs-csoporttal kimentek a Pécsi Bőrgyár könyvelői és bérel­számolói is. Segítettek az irodai mun kánál és a munkaegység számolásnál. Volt idő — tavaly nyáron, — ami­kor arató-brigádot alakított a pat- ronázs-csoport és segített levágni a termést. Ez mind a falusi és váro­si dolgozó egészséges kapcsolatá­nak ^alakulását szolgálta. A Pécsi Bőrgyár patronázs-cso- portjának egyik leglelkesebb tagja, Szalai László elvtárs, bőrfaragó, így beszél erről: „Nagyon fontosnak tar­tom a patronázs csoportok munká­ját. Baráti kapcsolat alakul ki a vá­rosi és a falusi dolgozók között. Ez erősíti hatalmunk alapját, a munkás-paraszt szövetséget. Elősegíti, hogy véglegesen elhalvá­nyuljon, megszűnjön a régi rend át­ka, a falu és a város közötti kü­lönbség." Ugyanígy vélekedik erről Törjéki István elvtárs. a patronázs- csoport egyik legidősebb tagja is. A mezőgazdaság előtt nagy fel­adat áll: meglévő termelőszövet­kezetek megszilárdítása. Ehhez nagymértékben hozzájárulhatnak telvilágositó munkájukkal az üze­mi, városi munkáspatronáló bri­gádok. „Hogy minél jobban hozzájárulhas­sunk ehhez, megjavítjuk a patronáló­munkát. Ha szükséges, még egy pat­ronálóbrigádot küldünk vidékre. — Amikor pedig az általunk patronált csoportok szép eredményeket érnek el, még a kultúrcsoportunkat Is ki­küldjük, hogy műsoros esttel jutal­mazza a termelőszövetkezet dolgozóit —pjiondja Gungl János elvtárs. — S mindenekelőtt bevezetjük a patro­nálok7 bes2ámoltatását, hogy ellen­őrizni tudjuk tevékenységüket. Így még jelentősebb eredményeket ér­het el a patronáló-brigádok és a ter­melőszövetkezeti tagok közös erő­feszítése,“ Halyes-e, ha a tszcs vezetősége visszatartja a tagoknak járó gabonát ? A kistapolcai „A mi alkotmá- ' nyunk" termelőcsoport tagjai ezév- ben szép eredményeket értek el. Ga­bonából két-három mázsával több termett holdanként, mint amennyi­re számítottak az időben végzett ve­tés és az agrotechnika alkalmazása nyomán.“ A bő termés szépen jöve­delmezett a csoportnak" — mondo­gatják a tagok. — Aki jól dolgozott, annak bőven kerül a kamrájába, padlására.“ Eddig előlegként két kg búzát és egy kg árpát osztottak ki a tagoknak egy munkaegységre. A következő kiosztásnál — amire a zárszámadás után kerül sor. a veze­tőség terve szerint — búzából még egy és fél kilót, árpából pedig újabb egy kilót osztanak ki. Miért csak a zárszámadás után akarják a termelőcsoporthan a meg­lévő gabonát kiosztani? Különös el­gondolás vezérli ebben a csoport ve­zetőségét,. ahogy mondani szokás: a cél elérése érdekében a könnyebb ellenállást választották. A tszcs könyvelőjének, özv. László Józsefné elvtársnő szavai szerint szó sem lehet arról, hogy a többi gabona* ki­osszák most, mert két hónappal ez­előtt jegyzőkönyvet Írattak alá a ta­gokkal arról, hogy a kiosztásra ke­rülő gabona 30 százalékát vissza­tartják a zárszámadásig, hogy ezzel is serkentsék őket a munkára. (!?) Mit mondanak a csoport tagjai? Incze Antal sertésgondozó így beszél: „Jó lenne, ha a visszamaradt gabo­nát is kiosztaná a vezetőség, hiszen nagy szüksége van rá minden tag­nak. Cipőt, ruhát kell venni és úgy gondoltam, hogy a számunkra feles­leges gabona árát fordítom erre.“ Hasonló véleményen van Borbély Gergely és a csoport számos tagja is. Kinek van igaza, a tagságnak, vagy a vezetőségnek? A tagságnak. 1. Azért, mert a bizonyos vissza­tartott gabona őket hielt és annak felit aszná’ásónak időpontját csak a tagok szabhatják meg és nem a ve­zetőség. 2. A vezetőség elgondolása (a jobb munkára való serkentés) ilyen mó­don nem helyes. Egy példát erre. Kovács Károly traktorosnak a havi fizetését nem adja ki a gépállomás vezetősége, mondván: „Ha a követ­kező két hónapban is *ól dolgozol, megkapod a fizetést“. He’y-s lenne ez? Nem és ügvpnt»v P'-m helyes a csoport vezetőséginek e’iárása sem. 3. Ezért helyesbíteni keh a köny­velő elvtársnő szavait a következő­képpen: Osszuk ki a visszatartott gabonát, hogy ezzel is serkentsük a tagokat a még jobb munkára. MI ÚJSÁG BABA NYAKAIM? SZOMBATON MEGNYÍLIK A „SZABADSÁG" ÉTTEREM A dolgozók szórakozási igényeinek fokozottabb kielégítése céljából, aug. 29-én, szombaton délután 5 órakor, a Teréz-utca 4 szám alatt, a volt „Kis-Debreceni“ vendéglő helyén, a pécsi Vendéglátóipari Vállalat meg­nyitja a „Szabádság"-éttermet. Ez­zel Pécs városa újabb étkező- és szórakozóhelyiséggel gyarapszik, — ahol frissen készült sült ételek, üdí­tő italok állnak a dolgozók rendel­kezésére. A zenét Banka István né­pi zenekara szolgáltatja. Az új ét­termet disznótoros vacsorával nyit­ják meg és minden nap éjjel 1 óráig tartják nyitva. MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS LESZ PÉCSETT Az augusztus 19—20-i Vidám Vá­sár után rövidesen újabb vásár lesz Pécsett. Október 4—11 között nagy­szabású Mezőgazdasági Kiállítás megrendezésére kerül sor. A kiállí­táson résztvesznek Baranya megye termelőcsoportjai, gépállomásai, egyé nileg dolgozó parasztjai, továbbá a picsi nagyipari vállalatok, mint a Bőrgyár, Dohánygyár, stb., valamint a kisipari szövetkezetek. A kiállítá­son való részvételét máris bejelentet te a keszthelyi Kísérleti Gazdaság, a baranyamegyei állami gazdaság, a szentegáti Kísérleti Gazdaság, a pé­csi Háziipari Szövetkezet, ezenkívül számos pécsi kereskedelmi vállalat is. A megyei tanács most dolgozza ki a kiállítás részletes tervét. Te­kintettel arra, hogy a szokásos pé­csi őszi nagy vásár október 15-re es­ne, a megyei tanács azt tervezi, hogy az őszi vásár időpontját előbbre hoz­za. Ezzel lehetővé válik, hogy az őszi nagyvásárt a Mezőgazdasági Ki­állítással egyidőben tartsák. így öbb dolgozó paraszt tekintheti meg a kiállítást, amely a szocialista me­zőgazdasági termelés eredményeit mutatja majd be. HANGVERSENYTERMET KAP PÉCS Pécsnek eddig nem volt olyan hangversenyterme, amely mind be­fogadóképesség, mind pedig akuszti­ka szempontjából megfelelt volna a követelményeknek. Az új kormány- programm keretében Pécs most a Kossuth Lajos utca 83 szám alatt új, korszerű hangversenyteremhez jut. A városi tanács 80 ezer forintot for­dít az átalakítási munkákra és a berendezésre. Október elején a hang­versenyeket már ebben az új terem­ben tartják, amelyben hatszázötven személy fér el. MEGKEZDTE MŰKÖDÉSÉT A PÉCSI VEGYESIPARI VÁLLALAT Az Irányi Dániel tér 9. szám alatt megkezdte működését a pécsi Ve­gyesipari Vállalat. Ennek célja, hogy a csökkent munkaképességű idős vagy beteges dolgozókat, akik előre­haladott koruk vagy betegségük miatt más vállalatoknál munkát vé­gezni nem tudnak, visszavezesse a termelésbe, munka alkalomhoz és kereseti lehetőséghez juttassa. A Vegyesipari Vállalat jelenleg már száz fővel dolgozik és öt részlege kapcsolódott be a termelésbe: asz­talos, kárpitos, varró, vízvezetéksze­relő, szobafestő és mázoló részleg. KOMLÓN 1 5 MILLIÓ FORINTOT FORDÍTANAK TATAROZÁSRA A kormány programmja nyomán Komlón is megkezdték a tatarozás! munkálatokat. Erre a célra álla­munk az egész országban 100 millió forintot költ. Ebből csupán Komlón 1.5 millió forintot használunk fel. A tatarozás! munkálatok nagyobb mértékben most az Újtelepen foly­nak, ahol teljes külső tatarozás, asz­talosmunkák, ablak, ajtőiavítés. úi WC-k építése folyik. A házak köré pedig kerítést építenek. Ezek az el­sősorban már nagyrészt elkészültek. Az újtelepi dolgozók nagy öröm­mel fogadták ezeket a javításokat. Az újtelepi munkák befejezése után a város más részeiben folytatódnak a javítások. # KOMLÓN MEGALAKULT A SZÓRAKOZTATÓ VÄLLALAT Komló dolgozóinak szórakozási és kulturális igényeinek kielégítését-e megalakult a Komlói Szórakoztató Vállalat. A vállalat feladata szórako­zási és kulturális rendezvények szer­vezése, a különböző dekorációs fel­adatok megoldása, társas kirándulá­sok megszervezése. A vállalat Kom­lón, a Kossuth Lajos utcában kezdte meg működését. Róka Endre népm. vezető, előadó. A városi tanács válasza az Orvostudományi Egyetem gazdasági igazgatójának Az Orvostudományi Egyetem gaz­dasági igazgatójának sürgető leve­lére, amely a „Dunántúli Napló“ augusztus 22-i számában jelent me;», a városi tanácsnak a következő a véleménye: Köztudomású, hogy a Közlekedési Vállalat a villamosvasút megszünte­tését tervezi és remélhetőleg a kö­zeljövőben trolibuszok váltják fel a negyven év alatt elavult villamoso­kat. Megszűnik tehát az állomás és a Széchenyi-tér közötti villamosjárat is, amely akadályozza a sebészeti klinika munkáját, zavarja a bete­gek nyugalmát, de egyben nehezíti a Bem utca és a Rákóczi út meg­növekedett forgalmát. A villamos megszüntetésével a Bem utcában enyhülnek a forgalmi nehézségek, de nem oldódik meg a sebészeti klinika problémája, mer: a Bem-utca villamos nélkül is za­jos marad, sőt a város szívé­be, a Széchenyi-térre irányuló for­galom ezen az útvonalon a jövőben még növekedik. Ezért az út város- rendezési terv szerinti kiszélesítése is rövidesen időszerűvé válik. A városi tanács véleménye sze­rint a klinikát kell egy csendesebb a követeleményeknek megfelelőbb helyre tenni. Addig is, míg erre le­hetőség nyílik, átmeneti megoldásra az építési osztály rövid időn belül javaslatot dolgoz ki. A Kórház-téri tűzifa árusítást meg szüntettük úgy, hogy az most nem zavaró a belklinika munkájára. Ugyancsak a Vitéz-utcát érintő pa­naszt is rendeztük, mert az utat olajjal portalanítottuk. A városi tanács minden segítséget megad, hogy az egyetemek problé­mái megszűnjenek. Dulánszky Nándor osztályvezető mérnök, városi tanács,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom