Dunántúli Napló, 1953. július (10. évfolyam, 153-176. szám)

1953-07-28 / 175. szám

IMS. JULIUS 28 NAPLÓ 3 A SUMS* Központi üljKotísájfának tézisei a Szovjetunió Kommunista Pártja íeaasiátlílsának 50. évfordulójára (Föli/talás a 2. oldalról) sitja a párt és az ország vezetésének ^helyességét. A tézisek a továbbiak­ban kiemelik, hogy az önbírálat és különösen az alulról jövő bírálat ha­talmas eszköz a pártdemokrácia ki­fejlesztésére, a kollektív vezetés megjavítására. A tézisek a továbbiakban hangsú- 'yozzák, a kommunisták marxista-le- júnista nevelésének fontosságát és karcot hirdetnek a marxista-leninis­ta elmélet tanulmányozásának dog­matikus, betűrágó módszerei ellen. A tézisek ezután kiemelik a dolgo­zók kommunista nevelésének jelen­tőségét és rámutatnak, hogy a töme- Ksket a kommunizmus hatalmas t'gyo legyőzhetetlenségébe vetett meggyőződés, a párt és a szocialista haza iránti feltétlen odaadás, a pro­letár internacionalizmus szellemében kell nevelni. A tézisek befejező része hangsú­lyozza, hogy belpolitikai téren a párt egyik legfontosabb feladatának tart­ja, hogy továbbra is állandóan gon­doskodjék a szovjet emberek ál­landóan növekvő szükségleteinek maximális kielégítéséről. Külpoliti­kai téren a párt továbbra is követ­kezetesen a béke megőrzésének és megszilárdításának politikáját, a minden országgal való együttműkö­dés és kereskedelmi kapcsolatok fej­lesztésének politikáját fogja folytat­ni a kölcsönös érdekek tiszteletben- tartásának elvi alapjain. A kommu­nista párt — mondják a tézisek,— tovább erősíti a soknemzetiségű szov- iet államot, amelynek gránit alap­jait a nagy Lenin rakta le. A tézisek befejező szavai a követ­kezőképpen hangzanak: „Pántunk a néppel szoros egységben magabizto­san halad az új győzelmek felé. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának nemrég tar­tott júliusi teljes ülése új erővel bi­zonyította be kommunista pártunk megbonthatatlan egységét, harci készségét, az előtte álló bel- és kül­politikai feladatok megoldására. A leninizmus zászlaja alatt, a kommunista párt vezetésével előre a kommunizmus diadalához! A Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának pro­paganda és agitációs osztálya. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága mellett mű ködő Marx—Engels—Le’’’"*- Sztá­lin Intézet.“ A fii. Viíágif úsági Kongresszus megnyitásáról Bukarest (TASZSZ): Bukarestben Július 25-én megnyílt a III. Világ- ifjúsági Kongresszus. _A kongresszus megnyitásán a ven­dégek között volt dr. Petru Groza, a Román Népköztársaság nagy nem- ^etgyülése elnökségének elnöke, C. ”arh on akadémikus, Ikuo O j a- ’J1 a, Elisa Branco, Candelaria Rodriguez és mások. .A július 25-i ülésen a tanács ne­jben Jacques Denis számolt be a Demokratikus Ifjúsági Világszö- v’etség tevékenységéről a III. Világ- 'fjúsági Kongresszus után eltelt idő­szakban és a békéért és jogaiért har­coló ifjúság feladatairól. Jacques Denis beszámolója elején inegállapította, hogy sok olyan részt- vevóje van a III. Világifjúsági Kon­gresszusnak, akik a múltban nem jhüködtek együtt a Demokratikus ‘fjúsági Világszövetséggel. A kon­gresszuson meg lesz minden lehető­be annak, hogy elmondják az őket foglalkoztató problémákat és részt- Vegyenek a kongresszus határozatai- hak kidolgozásában. Jacques Denis rámutatott arra. hogy a DÍVSZ az a szervezet, amely ? leginkább képviseli a nemzetközi 'hiúságot, mivel 88 ország, 75 millió fatalját egyesíti. Megállapította. .gy az ifjúságnak a boldog jövő- l 1. a műveltségről, a szabad függet- en hazában való életről szőtt ál- hfait csak olyan világban lehet meg- valósitani, ahol béke uralkodik és ahol minden nép barátságban él egymással. ,Az ifjak és lányok millióinak szí­nben azonban a ragyogó álmok mel élt ott van a holnaptól való rette­gés. Jacques Denis megállapította, hogy s°k ország ifjúságát tölti el a hol- haptóí való félelem. Foglalkozott a Munkanélküliség kérdésével. Felhoz- a, hogy csupán Japánban 10 millió Munkanélküli van és ebből ötmil- *ó fiatal. Olaszországban az állam’ Munkaközvetítő hivatal statisztikai Adatai szerint több mint hatszázezer Munkanélküli ifjú van. A szónok ezután a tanulás és Művelődés lehetőségeivel foglalko­zott. Megállapította, hogy Indiában ”8 százalék az írástudatlan, Algir­] ban 85 százalék, Törökországban 70 százalék. A gyarmati és függő or­szágokban általában teljesen hiá­nyoznak az oktatásra és a sportra szánt előirányzatok. Jacques Denis beszédének további részében megállapította, hogy sok országban lábbal tiporják a demo­kratikus jogokat. Azokban az országokban ez a oelvzet. ahol a háborús készülődés oolitikáiát folytatják. Ezekben az országokban az ifjúságot nem a nép reménységének tartják, hanem olcsó rabszolgának, vagy ágvutölteléknek az eljövendő gyilkos háború szá­mára. Teljesen más helyzet figyelhető meg ott. ahol békés építés folyik — Az ifjúság két utat lát maga olőtt. az egyiket, amely katasztrófá­ba és háborúba vezet, a másikat, a "agyogó utat. amely a béke felé vr rét, ahol minden erőfeszítés a jobb életet, a haladást szolgálja. A vá- 'asztás világos: az ifjúság boldogsá­gáért, a békéért, a függetlenségén való harc útját választja. Jacques Denis ezután az elmúlt évek nemzetközi helyzetével fog­lalkozott és megállapította, hogv erre jellemző, a békeharc mozgalmá­nak hatalmas méretű feilődése. Fog­lalkozott a Szovjetunió békepoliti- káiával. a Kínai Nénköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köz- ‘ársaság kormányápak konkrét lé- léseivel. a koreai háború befeiezésr erdőkében. Az ifjúság nagy remény séggel és figyelemmel követte ezen a tavaszon a vitás kérdések békés rendezésére irányuló új erőfeszítése­ket. Jacques Denis ezután megjelölte a legközelebbi feladatokat. Megálla­pította, hogy fokozni kell az ifjúság részvételét a békeharcban, elő kell segítenie a tárgyalásokért folyó nagy kampányt, harcolni kell valamennyi most folyó háború beszüntetéséért a német és japán kérdés békés megoldásáért, minden nén önrendel­kezési jogáért, a fegyverkezési ver reny megszüntetéséért, a fegvverzo* 'sökkentéséért. a békés építést szol­gáló hitelek növeléséért, harcoln- kell a katonai szolgálati idő meg­hosszabbítása ellen, harcolni kell az országok közötti gazdasági és kul turális csere növeléséért, és állan­dóan erősíteni kell a szolidaritást a gyarmati és függő országok ifjúsá­gával. Jacques Denis nagy tetszéssel fo­gadott beszéde végén kijelentette, hogy mindehhez az alapvető fel­adat az egész ifjúság egységének megvalósítása. Több felszólalás után a kongresz- yzus résztvevői melegen fogadták a délutáni ülésen felszólaló S e 1 je­ni n t. a szovjet küldöttség vezető­iét. aki megállapította, hogy minden ’•észtvevőt az a törekvés hozott ide. hogy közös erőfeszítéssel széppé és boldoggá tegye minden fiatal hol­napját. — De nem minden országban és az ifjúság nem minden rétegének ■’an meg a lehetősége valóra válta­ni ezeket a természetes törekvése­ket Sok országban a fiatalok jeV’ ős részét megfosztják az elemi gaz­dasági. szociális és nolitikai jogok ‘ól. Ilyen körülmények között első­rendű kötelességünk fáradhatatla "ti védelmezni az ifjúság életbevá ő iogait és érdekeit. Seljepin ezután elmondotta, hogy szovjet ifjúság résztvesz a kom­munizmus útján haladó szovjet né­pek békés, alkotó munkájában és '7 ifjúság éppúgy, mint az egész •zoviet nép, határozottan ellenzi a háborút. — A szovjet küldöttség — jelen­hette ki Seljepin, — egyetért azza' a javaslattal, hogy hívják fel az :fjúságot tekintet nélkül a politikai 4s vallási nézetek különbségére, a nemzeti és társadalmi különbségek­re. hogy támneaccg g Béke Vilásta- oács budapesti ülésszakának határo- yatát. A szovjet küldöttség támo­gatja azt a javaslatot, hogv a kon­gresszus feiezze ki szolidaritását a gyarmati és függő orszáeok nénei- p°k és ’Dóságának mczsalma iránt •’melv küzd a minded külföldi be­avatkozás nélküli önrendelkezés jo- •áért. Seljeoin szavait a küldöttek nag” ■',kes°déssel fogadták A délutáni ülésen felszólalt mér “vrtugália. Janán. Dánia. Kub- T’-Zéland. Lengyelország, Burma “'ranniaország és más országok ké­zi selő je is. 1 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának iöiróvereiü ren leiele az ipari termékek nségének vádeltn iröl Dolgozó népünk anyagi és kulfu- fúlis szükségleteinek kielégítése az ‘öari termelés minőségi színvonala­ik emelését, a fogyasztási cikkek alasztékának és minőségének f’cgjavítását követeli. A minőség illesztése terén igen komolv fel- l |t°k várnak az iparra, a keres- i'leleinre, egész népgazdaságunkra ,Népköztársasán Elnöki Tanárba törvényerejű rendeletét adott v- M- ipari termékek minőségének ■ •'kiméről. E törvénvoreiű rende- i I cú| j;, az, liogv a minőség meg­javítását a törvény, erejével ic biz- '°si ts-n. különös gondot fordít a förvénv- )r''in rendelet a fogyasztók jogai­nk védelmére Kimondja, hogv a ^'-voszfőknak a megállapított ren- /j®* áron csak hibátlan minőségű . ,"t szabad eladni. Ha hibás árut » el, kifejezetten fel kell fiin- • íjjj a minőségi hibát és meg kell j ./‘mi azt is. hogv n fogyasztó a mbns árut mennyivel olcsóbban ár ’a' Ha a fogyasztó a neki eladott fj'ban utóbb hibát fedez fel. több- l'.'.í jog illőd meg. Követelheti a árunak hibátlanra való kiesc- Wt- illetőleg a hiba kijaví- |)jj!‘',t.: Követelheti, ho / az árut a M arányában olcsóbban adják és }•• Már kifizetett vételárból n kii- ^ji'bözefet térítsék vissza Ifa az 11 használhatatlan, a fogyasztó annak visszavételét és a vételár visszaadását is követelheti Miiutez természetesen nem vonatkozik az esetekre, ha a fogyasztónak az árut, kifejezetten mint hibásat már eredetileg is olcsóbban adták, vagy ha a fogyasztó a hiba* az átvételkor már ismerte. Kimondja a törvény­erejű rendelet, liogv egv^s tartós használatra szánt cikkeket jótállás mellett kell árusítani Jótállás ese­tében a fogyasztó írást kap arról, hogv a kereskedelmi vállalat az áru esetleges hibáit a jótállási idő alatt díjtalanul kijavítja A fo­gyasztónak mindezek a jogai bírói védelem alatt állanak. A fogyasztók jogainak védelme mellett a törvényerejű rendelet a minőség megjavításának egész sor más kérdését is szabályozza. Ilye­nek: a minőségért való felelősség a minőségi követelmények meg­határozása. a minőségi ellenőrzés és a minőségi átvétel A munkabérekre vonatkozó ren­delkezések kimondták, hogv a rossz minőségű termékekért a hasz­nálhatóság arányában csökkentett mnnnkbér jár Ugyanakkor bizto­sítja a törvén verein rendelet a minőség m''"dnvüásálian való telie- íte-ónvt elérő dolgozók jutalma­zását A törvényerejű rendelet szabá­lyainak megtartását büntető ren­delkezései is biztosítják. S miniszter anécs határozata a kötelező tűz* és íégbiztositás szoláltatásainak megiav fására* A minisztertanács fokozott segítse J.et nyújt azoknak a dolgozó p» -asztoknak. akiket 1953. évben tűz vagy jégkár ért. Ennek érdekében a minigzterta- aács határozatot hozott arra vonat kozólag, hogy g biztosítás kötelez^ voltára tekintettel az Állami Bizto­sítónak kár esetén ki kell fizetni a kártérítést akkor is, ha a biztosí­tott a biztosítási díjat a kereset idő- oontjában még nem. vagyis csak részben fizette rpeg Ez a rendelke­zés január 1-éig visszamenő hatá­lyú, tf’i’-'t kártérítést kainak a tűz- ys jégkárosultak az esetben is. ha 9 kár a rendelet megjelenése előtt, de 1953 január 1 után érte őket. A minisztertanács határozata a jég biztosításnál a kártérítés mértékét 1953. évre húsz—harminchat száza­ikkal felemeli, éspedig: a szövetke­zetekre nézve a kalászosok kártéríté­si összegét, az egyénileg gazdálkodók •a nézve ped’g a holdanként meg­állapított egységes kártérítési össze­get Biztosítás eddigi díja nem vál­tozik, Népünk egysének, államunk erejének, társadalmi rendünk szilárdságának nagyszerű dokumentuma A Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak törvényerejű rendelete a közke­gyelem gyakorlásáról és a miniszter- tanács határozata az internálás in­tézményének megszüntetéséről és a kitiltások feloldozásáról megelége­dettséggel, államunk erejébe vetett még nagyobb bizalommal tölti el Baranya megye népét is. Az Elnöki Tanács rendelete és a minisztertanács határozata azokon a sikereken alapszik, amelyeket eddig elértünk állami és társadalmi ren­dünk megerősítésében. A közkegyelem, amelyet államunk a megbocsátás szellemében gyakorol, társadalmunk szilárdságáról tanús­kodik. Alig néhány hete, hogy lezaj­lottak a választások, amelyen népünk egységesen állást foglalt államren­dünk és társadalmi rendünk mellett, egységesen helyeselte a Magyar Füg­getlenségi Népfront programmját. A felszabadulás óta, a Szovjetunió segítségével, pártunk vezetésével, népünk áldozatos munkájával hatal­mas sikereket értünk el. A romba- dőlt ország helyén új, szebb, gazda­gabb országot építettünk, amelyben a munka a becsület és dicsőség dol­gává vált és egyre inkább azzá vá­lik a széles milliók életében is. A nagyszerű építőmunkában, a nép ér­dekeit szolgáló célkitűzések elérésé­ben felszabadult népünk alkotóereje, amely az élet minden területén, a föld alatt, a föld felett, a tudomá­nyok területén, a művészetben és másutt, hatalmas, a magyar nép történelme során soha nem látott eredményeket hoz létre. E nagyszerű alkotó munka eredményeként dolgo­zó népünk életszínvonala olyan ma­gas fokot ért el, amilyenre nem volt példa soha a felszabadulás előtt. A nagyszerű gazdasági és politikai győ­zelmekkel együtt hatalmasat nőtt dolgozó népünk öntudata, amely kü­lönösen a május 17-i választások so­rán domborodott ki és mutatta, hogy egész népünk egységesen el van szánva arra, hogy munkája eredmé­nyének további fokozásával, állam rendünk további szilárdításával, még nagyobb .egységben dolgozik a szo­cializmus felépítéséért. Dolgozó né­pünk öntudatának emelkedése abban is kifejezésre jut, hogy itt megyénk­ben is az eddiginél sokkal többen tesznek eleget becsületesen állam­polgári kötelezettségeinknek, egyre többen tartják tiszteletben államunk törvényeit, a nép hatalmának alap­elveit, — ezzel párhuzamosan egyre csökken azoknak a száma, akik meg­sértik államunk rendelkezéseit, akik nem tekintik magukra nézve kötele­zőnek társadalmi rendünk alapelveit. E téren további eredményeinket né­pünk növekvő erkölcsi és politikai egysége, fokozódó öntudata biztosít­ja, de biztosítja államrendünk szi­lárdsága is. A rendelet és a határo­zat, amely a vasárnapi sajtóban megjelent, arról tanúskodik, hogy ál­lamunk és kormányzatunk a megbo­csátás szellemében jár el, lehetősé­get ad az elítélteknek, hogy az al­kotmányban biztosított állampolgári jogaikkal teljes mértékben éljenek és munkájukkal résztvegyenek a nagy építő munkában, hazánk erősí­tésében. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete és a minisztertanács hatá­rozata részletesen beszél arról, hogy kiket és milyen mértékben érint a közkegyelem, a minisztertanács hatá­rozata pedig kimondja, hogy legké­sőbb október 31-ig fel kell oldani és meg kell szüntetni az internálásokat, az internáló táborokat, valamint a rendőri őrizet alá helyezést. A rendelet és a határozat nagyje­lentőségű politikai dokumentum, ál­lamunk és társadalmunk rendjének nagyszerű szilárdságának megnyilvá­nulása. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy tovább kell erősítenünk állam- apparátusunkat, tovább kell fejlesz­teni munkáját, amelynek célja a gazdaság megszervezése, hazánk vé­delme és kulturális életünk további felvirágoztatása. E feladatok végre­hajtását kell segíteni megyénk párt- szervezeteinek, töme^szervezeteinek azzal, hogy szüntelenül erősítsék a dolgozó tömegek között folyó neve­lőmunkát. Pártszervezeteink felada­ta, hogy még magasabbra fejlesszék a dolgozókban a társadalmi köteles­ségteljesítésnek tudatát, a törvény tiszteletét. Az Elnöki Tanács rende­lete és a minisztertanács határozata indítson arra minden munkást, pa­rasztot és értelmiséget, hogy még odaadóbban, kötelességtudóbban dol­gozzon Népköztársaságunk erősítésé­ért. ELNÉMULTAK úlius 27-én, amikor nálunk az éjtszakaj műszakok a munka közepén voltak, egy nagy panmin- dzsoni sátorban aláírták „ fegyver- szünet okmányát. Déli két órakor, amikor nálunk a müszakvállás idején egy-két percre lassabban halkabban forogtak, le­álltak a gépek, akkor Koreában a frontokon csend lett. Elnémultak a fegyverek. Ebben az országban többen isme­rik a kis koreai falu, Panmindzson nevét, mint akár a bácsmegyei Já­noshalmáéi. Ezer kilométerekre in­nen ha öt kilométer! is ment előre a tront, hn öt kilométert is hátráltat a Korea ellsn szövetkezet/ zsoldo­sok, akkor is fellélegezve tagadtuk 'I hírt, pedig öl kilométer itthon sem hosszú út egy óra járás, ezer kilo­méterekre innét pedig Csak vékony kis csík a térképeken. Csakhogy Korea földje már rég nincs távol tő- 'ünk, csakhogy a koreai nép sza- >adsághatca, küzdelme már rég a mi harcunk, a mi küzdelmünk is. Volt egy hét melyet koreai hé - ■nk neveztünk amikor több termé­ket, több árut adtak a gyárak, mint megelőzőleg Azóta sok hét telt el, le kimondatlanul is érezték legjobb dolgozóink, hogy amíg a koreai nép Ha, a kínai önkéntes fegyvert szo­rít, addig n gép mellett állni indítc- kart meghúzni, forgácsolni a lémet szenet tejteni ugyanannak a front­nak egy más szakaszát jelenti. Men ha mi erősebbek vngyunk ha „ bé­ketábor erős akkor megtorpannak a támadók. így is lett. ... és most jött a hír. Aláírták a fegyverszünetet, elnémultak a fegy verek. Déli két óra előtt még kat­togtak a géppuskák, bombák robban­tak, de két óra után már olyan csend borult Koreára mint évek. előtt, ami­kor még náluk is béke volt. Nálunk a váltás után ismét meg­indullak zakatoltak a gépek. Keze­lőig már örömmel olvasták a hírt — Örömhír ez, jó újság — így vélekedik a szerárugvár, Nell Fe- renc. — Olyan ez, mint amikor egy faluban sikerült a tüzet elíoilani A FEGYVEREK Nell Ferenc 18 éves ifjúmunkás, nem valamilyen öreg politikus rayéni ség. Számár,, a koreai háború az el­ső naptól kezdve komoly valóság volt. Hallott róla az iskolában ott­hon, olvasott róla és ismerte. Ezért nem meglepetés, hogy a laluban ki­ütött tűzhöz hasonlíthatja most. ami­kor erről beszél szemébe hulló gu­bancos haját kezelejével eltolva — Barna arcán azért itt is, ott is. t^ketp, olajcsepp fénylik. Nell Feri segédmunkás a láncfüző műhelyben. Éppen az előbb mérte, hogy a 38-as láncból félóra alatt 125 kilót tekert pedig ebből ennyi idó­ré csak 65 kiló a norma. — Nem terjedt tovább a tűz ~~ ‘olytatja a megkezdett gondolatot — Pedig akadt volna gyújtogató. Hó- -om év alatt számtalanszor tapasztal­hatták a mi helytállásunkból is. hogy nem hagyjuk sorsára az égő házat... En már csat-, emellett a hasonlat mel­lett maradok ... El is oltottuv a tue reí — Persze ez néni jelenti azt, hogy most már mindé,, rendben vnn — mondja Nell Ferenc egy kis gondol­kodás után — Élnek és intézkednek még azok. akik a koreai háborút fci- *ervezlék. akik a. bombát a gyere- ' ekre dobták Csak akkor maradnak majd a bőrükben, ha nem enged- h'jk. hogy kiugorjanak belőle, már. nedig ha keveset termelnénk vet. v -osszál, akkor örömükben kiugraná- nak belőle. — A mi üzemünk kisüzem é„ kis oont vagyok én benne kezdő Hat hete dolgozom itt Csak azt ígérhe­tem hogy ezentúl már fél tizenket­tőre végze,, a lánctekeréssel és azon­túl az anyagot készítem a gépekhez, hogy jobban menjen a munka Nelj Ferenc nem mondta de tény ss való, hogy győztünk Koreában. A béke győzött a háború felett. A tegyverek elhallgattak, a gépek za­ja még csak erősödött. Győznünk kell a munkában is. mert csai. erős országok fejlett iparok, korszerű me tógazdaságok és boldog, elégedett téne’c érhetik el. hogy az elhaUga* ott fegyverek végkép némák marad­janak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom