Dunántúli Napló, 1953. július (10. évfolyam, 153-176. szám)

1953-07-04 / 155. szám

f V/LÄO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI r A MAI SZAMBÁN: Wilhelm Pick üzenete a német néphez (2. o.) — Mi rejlik az úgynevezett „koreai-amerikai kölcsönös vé­delmi szerződés“ tervei mögött? (2. o.) — Vasutasok harca a zavartalan közlekedésért, a zökkenőmentes teherforgalomért (3. o.) — A siklósi járás DlSZ-brigád- jai az aratás és növényápolás sikeréért (3. o.) — A dolgozók írják (4. o.) — Több gondot, figyelmet, alapos­ságot a városi hangoshíradótól (4. o.) 1 AI M DP BAR ANYAMEGYEI PÁRTBI ZOTTJÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM AHA 50 PILLÉK SZOMBAT, 1953 JÚLIUS A kereskedelmi szervek feladata, bogy kielégítsék a dolgozók igéoyeit A felszabadulás óta eltelt nyolc esztendőben hatalmas fejlődésen ment keresztül hazánk és ezen be­lül kereskedelmünk is. Uj, korszerű áruházak, és boltok megnyitásával megtettük az első lépéseket a dol­gozó tömegek igényeinek jobb, töké­letesebb kielégítése felé. Megyénk­ben a tanács, illetve a MÉSZÖV vette kezébe az állami és szövetke­zeti kereskedelmi szervek irányítá­sát, s néhány esztendő alatt több­száz ruházati, élelmiszer-iparcikk- boltot, áruházat, kisáruházat stb. nyitott, amelyek a dolgozók megnö­vekedett igényeinek kielégítését hi­vatottak szolgálni. A kereskedelmi szervek feladata, hogy jó kapcsolatot teremtsenek a termelők és a fogyasztók között, hogy fejlesszék a város és a falu közötti jó kapcsolatot, jó áruelosz­tással és áruelhelyezéssel segítsenek a munkás-paraszt szövetség megszi­lárdításában. Feladata a kereskede­lemnek, hogy aktívan hasson vissza a termelésre, hogy kedvező irány­ban folyásolja be a dolgozók Ízlé­sét és ezzel is segítse a kultúra fej­lesztését, végül pedig — de nem utolsósorban — a dolgozók anyagi és kulturális felemelkedését szol­gálja. Megyénkben többé-kevésbbé eleget tesznek ennek a feladatnak a ke­reskedelmi szervek. Vannak ered­mények a termelők és a fogyasztók közötti helyes kapcsolat megterem­tésében. Egyes ruházati boltokban az eladók érdeklődnek a dolgozók igényei iránt és azokat továbbítják közvetlen felettes szervüknek — in­tézkedés végett. Az Állami Áruház vezetői például rendszeresen ellen­őrzik a panaszkönyveket és az azok­ban lévő javaslatokat figyelembevé- ve javítják állandóan munkájukat. Az eredmények mellett azonban vannnak hiányosságok is. Semmi­esetre sem szolgálja a termelők és a fogyasztók közti helyes kapcsolat kialakítását a MEZÖKER vagy bár­miféle más átvevő szerv önkényes eljárása. A MEZÖKER nemrég cu­korborsót rendelt a sásdi járás egyik termelőszövetkezeti csoportjában. A csoport tagjai a cukorborsót leszed­ték, rekeszekbe rakták és több na­pon at készenlétben várták a felvá­sárlót, az azonban majdnem egy hét ,e,'TU'táva! érkezett csak meg és az állasban megsárgult borsót másod­osztályúnak értékelte. A csoport tag- lait mintegy 600 forinttal, a városi dolgozókat pedig azzal károsította eg, hogy állott zöldborsót szállított számukra friss főzelékféle helvett. Nem jár el helyesen az az eladó í?:. ^meghallgatja ugyan a dol- kérelmeit az áruk minőségé- ek javításával kapcsolatban, de fe­izokai a °a , elhallsatja, eltitkolja azokat. A dolgozok kérelmeit el kell juttatni az illetékes fórumhoz és SUx^?Sen* ^^©síteni kell azokat. míinw'i éa ?zöY.etkezeti kereskedel­münk feladata, hogy fejlessze a vá­efs .a. falb dolgozói közötti kap- csolatot, jo aruelosztással és elhelve- zessel segítse a munkás-paraszt szö­vetség további megszilárdulását számos Olyan boltunk és áruházunk van a megyében, amely ezen a té­ren is betölti feladatát. A mágocsi szövetkezeti kisáruházban például soha nincs hiány semmiféle árucikk­ben, mert a boltvezető előrelátó és megfelelően képviseli a község dol­gozó parasztjainak érdekeit. A Dél- baranvamegyei Népbolt egyik mohá­csi ruházati boltja is iól kielégíti a dolgozók igénveit. A bolt vezetője állandóan gondoskodik a megfelelő áruellátásról, időben megrendeli azo- Kat a cikkeket, amelyek a legkere- 3£l,ebbek. hogy a vásárlók minden időben megkaphassák a számukra 'egfontosabb árukat. Ez lenne a fel­adata minden áruház és bolt veze­tőjének. Sok esetben azonban ennek eppen ellenkezője történik. Még igen sok az olyan boltvezető, aki nem ve- szi figyelőmbe a dolgozók igényeit, aki azt gondolja, hogy a vásárlók vannak érte, nempedig megfordítva. Helytelen magatartásával rontja a dolgozók hangulatát és nem segít a munkás-paraszt szövetség megszilár- y-'tásában, hanem éppen gyengíti azt. ‘Íven boltvezető a nagyvátyi föld­művesszövetkezet boltjának a veze­tője is, aki már csak akkor rendeli meg a közszükségleti cikkeket, ami­kor azok teljesen kifogytak. Semmi­be veszi a dolgozók kéréseit, igé­nyeit. Heteken át nincs trafikáru a boltban. Felrúgja a községi tanács végrehajtóbizottságának a dolgozók érdekében hozott határozatát, amely szerint naponta háromszor kellene nyitvatartanla annak érdekében, hogy az aratásban résztvevő dolgo­zók este is megvásárolhassák a ré­szükre szükséges cikkeket. Az ilyen boltvezetők ellen szigorúan fel kell lépni. A megyei tanács kereskedelmi osztálya és a MÉSZÖV nem tűrheti meg egyetlen boltvezető ilyenirányú önkényeskedését, kiskirályoskodását sem, mert ha tűrik, azzal a dolgo­zók ellen vétenek! * A szocialista kereskedelem felada­ta, hogy aktívan hasson vissza a termelésre, vagyis, közvetítsen mi­nél több árucikket a dolgozók felé, hogy azt követően emelkedhessék a termelés. Vájjon hogy hat vissza a termelésre a fenti eset? Úgy, hogy csökkenti a termelést, elkedvetleníti, elégedetlenné teszi a dolgozókat és sem azokat, sem pedig a keresett árucikket termelő dolgozókat nem serkenti a többtermelésre. Igen sok vásárló bizalommal for­dul a boltok vezetői, eladói felé, kéri tanácsukat egy bizonyos áru­cikk megvásárlásánál. Ilyen esetek­ben igen sok eladó helyesen jár el, amikor a vásárló egyéniségének, Íz­lésének megfelelő árut kínál. Az Állami Áruház egyes kiszolgálói el­jutottak oda, hogy öltözködési kér­désekben is szívesen adnak segítsé­get a vásárlóknak, de nem találunk mindenütt erre való törekvést. Még előfordul egyes áruházakban és bol­tokban, hogy olyan árut akarnak a vásárlóra kényszeríteni, ami annak nem felel meg. Ha például az illető sötétkék zoknit akar vásárolni és az kifogyott, akkor égre-földre dicsérik a rózsaszínű, világoskék, zöld és sárga zoknikat, nem azért. — hogy a dolgozók igényeit kielégítsék, ha­nem hogy a kevésbbé keresett és kedvelt cikken is mielőbb túladja­nak. Nem ritka eset az sem, hosv egyes eladók fiatal vásárlóknak sö- tétszínű kartonokat ajánlanak, idő­sebb asszonyoknak pedig éonen a pirospettyes kartont dicsérik és mindenáron elhitetik, hogv a niro'- szín áll legiobban neki. S ha sikerül ..meggyőzni“ a vásárlót, — aki hogy megmeneküljön az ilyenfaite ..agitációtól“. megvásárolj* a kínált árut — mosolyog az eladó a mar­kába. Az állami és szövetkezeti ke­reskedelem dolgozóinak nem ez a feladata, hanem az. hogv kedvező irányban folyásolják be a dolgozók ízlését és ezzel is segítsék a kohóra fejlesztését, feladata hogv a biza­lommal hozzá forduló dolgozónak a pénzéért megfelelő árut szolgáltas­A belkereskedelmi miniszter ren­deletére az állami és szövetkezeti kereskedelmi üzletek raktárait úgy kell feltölteni, hogy onnan a leg­szükségesebb árucikkek soha ki ne fogyjanak. A baranyamegyei állami kereskedelmi szervek ezirányban már megtették a szükséges lépése­ket, kilátás van arra, hogy a rende­let alapján megyénk többszáz állami és szövetkezeti boltjában megjavul a dolgozók ellátása a különféle árucik­kekkel. A megyei tanács kereskedel­mi osztálya és a MÉSZÖV feladata, hogy ellenőrizzék mindenütt ennek a rendeletnek a végrehajtását és szi­gorúan vonják felelősségre azokat, akik azt megszegik. Értessék meg minden boltvezetővel, hogy a keres­kedelem van a dolgozó népért, nem pedig megfordítva. Pártunk, mint semmilyen más téren, — itt sem tűr meg lazaságot. A kereskedelmi párt- szervezetek tagjai legyenek leghí­vebb harcosai a még meglévő hibák felszámolásának, a belkereskedelmi minisztérium rendelete végrehajtá­sának, segítsenek abban, hogy állami és szövetkezeti kereskedelmünk va­lóban betölthesse nagy és megtisz­telő feladatát a dolgozók állandóan növekvő igényeinek megfelelő kielé­gítését! Kiapadhatatlan erő forrásául szolgál a jelen országgyűlés valamennyi tagja számára népünk egyöntetű elhatározása és mélységes bizaiint Az országgyűlés megkezdte munkáját Az 1953 május 17-én megválasz tott országgyűlés pénteken délelőtt kezdte meg munkáját. Tíz órn után néhány perccel vo nulták be az ülésterembe az ügyek ideiglenes vitelével megbízott minisz tertanács tagjai. Megjelent <rz ülésen n budapesti diplomáciai képviseletek számos ve­zetője és tagja. 4 képviselők munkáját irányítsa az a cél, hogy tovább mélyüljön, erősödjék a magyar munkások és dolgozó parasztok szövetsége Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke lépett az elnöki emelvényre és üdvözölte az új országgyűlés tagjait: — Tisztelt országgyűlés! — Köszöntőm az országgyűlés tag­jait, mint szeretett magyar népünk hivatott képviselőit, akiknek meg­tisztelő feladata és kötelessége lesz országunk legfőbb ügyeinek irányí­tása, az elkövetkezendő négy esz­tendőben. Felemelő tudat és kiapad­hatatlan erőforrásul szolgál a jelen országgyűlés valamennyi tagja szá­mára népünk egyöntetű elhatározása és mélységes bizalma, amellyel a Magyar Függetlenségi Népfront je­löltjeit képviselőkké választotta. — A mélységes bizalom e nagy­szerű megnyilvánulása arra kötelezi magyar népünk választott képvise­lőit, tevékenységüket úgy irányítsák, olyan törvényeket hozzanak, ame­lyek a haza felvirágoztatását, az egész magyar nép jólétének, életszín vonalának fokozott emelkedését, a népi demokratikus törvényesség meg szilárdulását vonják maguk után. Munkájukat irányítsa az a cél, hogy tovább mélyüljön, erősödjék a ma­gyar munkások és dolgozó parasz­tok szövetsége, amely népi demo­kratikus államunk szilárd alapja Legyen törvényhozó munkájuk olyan, amely tovább acélozza né­pünk egységét, tovább mélyíti dol­gozó népünk szeretetét és ragaszko­dását a Magyar Dolgozók Pártja és népi demokratikus kormányzatunk iránt. Ehhez a nagyszerű munkához kívánok sok sikert az országgyűlés minden tagjának. Ezután az országgyűlés ügyrendje •'rte'mében az országgyűlés legidő ’■ebb képviselője. Harrer Ferenc- mint korelnök, foglalta el az dnöki széket. Üdvözölte az ország- gyűlés tagiait és megnyitotta az alakuló ülést: — Amikor a nép biz,aknából és Metkoromnál fogva másodszor fog­lalom el a korelnöki széket, öröm és büszkeség tölt el, hogy megérhet­tem. hogy a magyar dolgozók színe- virágát, az ifjúságot és a lelkűkben fiatalokat magukban foglaló ország- gyűlés első ülésén — ha csak né­hány percig is — az elnöki tisztet elláthatom — mondotta Harrer Fe­renc, majd az ülés jegyzőkönyvének vezetésére és az egyéb jegyzői teen­dők ellátására az országgyűlés két legfiatalabb tagját, Inklovics Mária és Kaptur Margit körjegyzőket kér­te fel. Bejelentette, hogy a lemondások folytán megüresedett képviselői he­lyekre a Népköztársaság Elnöki Ta nácsa az 1945. évi VIII. törvényeik'-’ 77. paragrafusa alapján Fodróczi Lajos, Gurcsó Sándor. Hegyi Imre. Mileji István és Pollák Ferenc so- ronkövetkező pótképviselőket behív­ta. Ezután az országgyűlés az ügyrend értelmében mandátumvizsgáló bi­zottságot választott. A Magyar Füg­getlenségi Népfront javaslata alap­ján a mandátumvizsgáló bizottság tagjaivá Benke Valéria, Dudog Pál, Egri Gyula, Fodor Imre, Lukács György, Mislóczky Mátyás és Peskó Livia országgyűlési képviselőket vá­lasztották meg. A megbízólevelek megvizsgálásának tartamára Harrer Ferenc korelnök az ülést felfüg­gesztette. Szünet után Egri Gyula, a man­dátumvizsgáló bizottság előadója be­lő bizottság megvizsgálta a megvá­lasztott képviselők megbízólevelét, s megállapította, hogy azok a tör­vényben előírt kellékeknek megfe­lelnek. Az országgyűlés a jelentés­ben foglaltakat tudomásul vette és a felsorolt * képviselőket igazoltnak jelentette ki. Ezután sor, került az országgyűlés tisztségviselőinek megválasztására. A Magyar Függetlenségi Népfront ja­vaslata alapján az országgyűlés el­nöki tisztségére Rónai Sándor, az al elnöki tisztségekre Mekis József és Nagyistók József, a jegyzői tisztsé­gekre Boros Gergely. Czéb József. Kádas István, dr. Pesta László, Sárii Rózsi és Zentai József képvi­selőket az országgyűlés egyhangú­lag megválasztotta. Szünet után Rónai Sándor mon­dott elnöki székfoglaló beszédet. Engedjék meg — mondotta. — hogy köszönetét mondjak azért a nagy bizalomért és megtisztelteté­sért. hogv az országavűlés újból el­nökévé választott. E bizalom és megtiszteltetés azért kü'önösen drá­ga számomra, mert Önökön keresz­tül az egész dolgozó magyar nép helyezi belém bizalmát. Ez arra kö­telez, hogy az e tisztséggel járó fel adatokat maradéktalanul teljesítsem. — A szocialista építés óriási fe­lelősséget. feladatokat ró az új or­szággyűlésre. ígérem, hogy mint az országgyűlés elnöke, minden tudá­sommal. erőmet nem kímélve, a dolgozó nép érdekeit mindig szem előtt tartva, népköztársaságunk al­kotmányának szellemében igyekszem eleget tenni feladatomnak. így kí­vánom kiérdemelni azt a megtisz­telő bizalmat. amely személyem 'r#nt megnyilvánult. Az országgyűlés ezután a Népköz társaság Elnöki Tanácsának elnö­két, két elnökhelyettesét, titkárát és tizenhét tagját választotta meg. Rónai Sándor elnök bejelentette hogy a Magyar Függetlenségi Nép­front a Népköziái',saság Elnöki Ta­nácsa elnökének Dobi István, el­nökhelyetteseinek Révai József és Nagy Dániel, titkárának Darabos Iván országgyűlési képviselőket, az Elnöki Tanács tagjainak pedig An­dies Erzsébet, Apró Antal. Ács Lajos. Barcs Sándor, Gosztonyi Já­nos. Harustyák József, Házi Árpád. Kristóf István, Mihályfi Ernő, Ná- nási László, Nezvál Ferenc, Parragi György, Rusznyák István, Seregély! József, Szabó Pál. Úszta Gyula és Vég Béla képviselőket javasolja. Az országgyűlés a Magyar Füg­getlenségi Népfront javaslatát egy­hangúlag elfogadta. Ezután Kovács Béla igazságügy­miniszter benyújtotta a Magyar Nép- köztársaság alkotmányának módo­sításáról szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés úgy határozott, hogy a törvényjavaslatot kinyomat­ja, tagjai között szótoszttatja és elő­zetes tárgyalás, valamint jelentés- tétel céljából kiadja a jogi bizott­ságnak. Az állandóbizottságokat választot­ta meg ezután az országgyűlés. Kádas István jegyző ismertette a Magyar Függetlenségi Népfront javaslatát az új országgyűlés kü­lönböző bizottságainak tagjaira: JOGI BIZOTTSÁG: Ács Ferenc, dr Bárczi Gusztáv, Csikasz Józsefné, Dubi Ferencne, Gosztonyi János, dr. Harrer Ferenc, Koczina Gyula. Kovács István. Kris­tóf István. Molnár Erik, Nánási László, Pongrácz Kálmán, Reszegi Ferenc, Szabó Pál, Szentiványi La­jos. KÜLÜGYI BIZOTTSÁG: Andics Erzsébet. Barcs Sándor dr Bene Zoltán, Dénes István. Hor­váth Márton, Izsák Júlia. Keleti Fe­renc, Kiss Károly, Matécz János. Mekis József, Mihályfi Ernő. Nóg­rádi Sándor, Piros László, Szekfü Gyula, Vass Istvánná. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG: Ács Lajos, Antos István. Berki Zoltán, Borbás Lajos, Dedinszki Já­nos. Dinnyés Lajos. Dögéi Imre. Friss István. Gazda Géza. Gém Fe­renc, Gyarmati Sándorné, Harus­tyák József, Herczeg Ferenc. Hor­váth Ede. Janza Károly, Juhász Im- réné. Kádár Béla. Matolcsi János, Miklós Árpád. Molnár Ernő. Nagy Dániel. Nezvál Ferenc. Dobozi Er­zsébet. Sebes István. Süveges Dá­niel, Szabó Rezső, Szádeczky-Kar- doss FJemér. Szalai Béla. Tausz Já­nos. Vida Miklós. Wolf Johanna. KULTURÁLIS BIZOTTSÁG: Dr Bognár Rezső. Borsos Ida. Hn- dosi Ilona, Horváth Márton. Ilku Pál. Karácsonyi BMa, Komócsin vo!tán Kónva Lajos Ladánvi Fe­renc, Majlát Jolán. Nagy Sándor, Non György. Parragi György. Sza­bó Ferenc. Veres Péter. Az országgyűlés a Magyar Fügéét 'enségi Népfront javaslatát elfogari- ia és a javasolt képviselőket bizott- ->»> tagokul megválasztotta: Ezután Rónai Sándor elnök az or- ■zággyűlést megalakultnak jelentet­te ki. majd bemutatta a volt Elnö­ki Tanács jelentését az előző or­szággyűlés utolsó ülésszakától az új országgyűlés egybehívásáig kifejtett működéséről. Az országgyűlés a je­lentésben foglaltakat tudomásul vette. Rónai Sándor elnök ezután javas­latot tett a legközelebbi ülés ideié­re és napirendjére. Javasolta, hogy az országgyűlés július 4-én. szom­baton délelőtt tíz órakor tartson ülést és annak napirendjére tűzze ki: az alkotmány 24. paragrafusá­nak módosításáról szóló törvén via- vaslat tárgyalását. A napirendi ja­vaslatot az országgyűlés egyhangú­lag elfogadta. Az elnök ezután az ülést bezárta. Őrlési kedvezmény a dolgoz« parasztságnak A begyűjtési miniszter és az élei-. vagy 16 százalék búzakorpát és 8 miszeripari miniszter közös rendel- | százalék takarmánylisztet. Ha kezést adott ki a búza és vámőrléséről. az rozs A dolgozó parasztság lisztellátásá- nak megjavítása érdekében, a ma­lomipar most kétfajta őrlési arányra tér át. A vámőrlésre jogosultak jú­lius elsejétől szabadon választhatnak a kétfajta arány között. A malmok és az általuk fenntar­tott cseretelepek az őrlésre vagy vámcserére átvett gabonából a tisz­tított súly alapján — a zsák súlyát nem számítva — az alábbi őrlemé­nyeket kötelesek kiadni: a) búzából 25 százalék egyszer- fogós finomlisztet, 50 százalék búza* kenyérlisztet és az őröltető kíván jelentette, hogy a mandátumvizsgá- sága szerint 24 százalék búzakorpát őröltető több finomlisztet kíván, ak­kor 31 százalék finomlisztet. 48 százalék búzakenyérlisztet és 20 szá­zalék búzakorpát kap. b) rozsból is kétféle őrlés között választhat a termelő, Az egyik őrlé­si arány szerint 65 százalék rozs- kenyérlisztet és kívánsága szerint 38 százalék rozskorpát, vagy 18 száza­lék rozskorpát és 15 százalék rozs­takarmánylisztet kap. A másik őrlé­si arány szerint 68 százalék rozs- kenyérlisztet és kívánsága szerint 30 százalék rozskorpát vagy 18 szá­zalék rozskorpát és 12 százalék rozs takarmánylisztet kap. //, V v\ __ rt v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom