Dunántúli Napló, 1953. július (10. évfolyam, 153-176. szám)
1953-07-05 / 156. szám
1853 JTTLIUS 5 NAPLÓ 3 (Folytatás az 1. oldalról) f szocialista ipa- Losnas Utján úgy kell előrehalad *3? A S2ioclalizmus felé, hogy az a ep féTderék tIs°sorban a szocialista iSPra: urális helyzetének szüntelen iavulágjp gÄT^mki: aépgazdlfáguuk^eTe^Se 'térni: és jelentős erU^SOknak általános 3^.aÄ8T2£dlT£™Sr gi Lrrevnetfeé?VÍZS8á/Ja 3 “SKtaÄÄfog tenni Ä SU*tt is?MáE különösen ai^lara vaIé törekvést, hozOá a nem, rendelkezünk Az f,.far^k ges aIaPanyagbázissal Az autarchia amellett, hogy ea,ria SSS“ Ä{ -Ä IS" ake0eVStkehee^8"krÓ1’ k«d^P ■ .te országokkal való keres eSf'ä ^alomból, de mindenek! éi a néni d PP,en a Sz<™jetunióval valamint dc™okratlku.s országokkal, kölcsönös f?aídP1' Kmával fennálló egy ü ttm ííkfidádO"f gl J ,seSítségb<31 és erőfor^ sal t k01 adÓdnak' Ezz^ az ban , kormány fokozottabban amTviiniffPg gazdaságpolitikájá- n.’ .amivf] tehermentesíteni kívánja népgazdaságunkat. Politika kirányátt0a ^én 3 ,gazdasá8 alapvető ágá,y-’ az SaZdaSáS két SS“* 1 ’tekinteffi^8^' &°£z» a “r "ag/arányú beruházások meUeí? ™ futotta O'm381- erőforrásaiból nem üének nyereanvOOO^ ,r°bamos fejlődé PSSM^.F'SSffli STMJ-Ä? SS Kis s|ÄÄnt0S5 iűlea i • K csökkentésével eevide Iftfe" emelje » mSSL nél Oyorsabh a at’ 3 termelés mi- hajtimdTäa|y|ltirersveine-Il!n ■ ami alapjában o .változásokkal, ■tás túlzott ütemz szoclahsta iparosí- és a mezőnazd 6aek csökkentésében 1 esztésében°^fda t.ag fokoz°ttabb fej- :odik fk d0mb°r0dik ki- kirajzónak célkS^ Sazdaságpolitikájá- “tban a Sa d°lgozó nép- elsö- ualának áUandóaSemSse.életSZÍnV°' csolátos ^eruház^^t és a veIe kapttcsoportosüásf3S0k .átütemezése és beruházási le "ék"2 k"L,termeIósi é' gyón körültekint kidolgozása na- jgériyel. Az Orsz’á a apos munkát központi feladata dS°t- Terv’hivata) megadott irányelvek által munkát minél eldhh alapfan ezt a bogy népgazdaságainkat8^ elvf*“niban iparunkat a} ás elsősorss»-a“Ä Iparunk termelési terveinél jesitése ugyanis nélkülözh feltétele mindazoknak a renc lyoknak, amelyeket a kormá gazdaságpolitikai és az életszí emelése terén megvalósítani A mezőgazdasági termelés £e; se Sem lehetséges az ipari tei tervek hiánytalan teljesítése A kormány célkitűzései siker valósításának kulcsa tehát m osztályunk kezében vai^ Ez kötelezettséget jelent, egy rés; kötelezi a kormányt, hogy a szabályok kidolgozásánál a legnagyobb figyelmet fordítsa kásosztály életszínvonala er nek, továbbá anyagi, szőriéi •kulturális szükségletei ma: ■•íielégitésének, A kormány e: alja és végre is fogja hajtani •észt arra kötelezi a munkáso: Az országgyűlés szombati ülése Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnökének beszéde hogy a munkafegyelem megszilárdításával határidőre biztosítsa a termelési tervek végrehajtását. Ezt iparig munkásságunknak kell vállal- ma fs betartania. Meg vagyok róla győződve, hogy meg is fogja tenni oecsulettel, odaadással. Tisztelt Országgyűlés! — Népgazdaságunk másik fő ága, amelynek terén a kormány előtt új feladatok allanak, a mezőgazdaság. A mar említett alacsony és az ösz- szes beruházásokhoz képest az utób- bi eveliben viszonylag csökkent be- ruhazüsok miatt, az egyéni gazdálkodók megsegítésének elhanyagolása miatt a tsz-ek sem gazdaságilag, sem politikailag eléggé alá nem támasztott, túlgyors fejlesztése miatt, ami a parasztság gazdálkodását bizonytalanná tette, a mezőgaz- aasagi termelés fejlődése megakadt s az utóbbi években lényegében egyhelyben állt. Ebben nagy része volt a gyakori és nagyarányú tagosításoknak is, amelyek során sok visz- szaeles, erőszakoskodás fordult elő ami joggal sértette parasztságunk igazsagerzetét, amellett, hogy komoly gazdasági károkat is okozott neki. Ismeretes, hogy mezőgazdasági termelésünk döntően az egyéni gaz- dasagokon nyugszik, melyeknek termelését az ország nemcsak. hoev nem nélkülözheti, ellenkezőleg: orúevS°aS te,rmelésük fejlesztése úgy a földművelés, mint az állatte- nyesztes terén. A kormány elsőrendű feladatának tekinti az egyéni gazdasagok termelésének felkarolását, termelési és munkaeszközökkel felszereléssel, műtrágyával, neme- sitett vetőmaggal és az agrotechnika más eszközeivel való megsegítését. A kormány minden eszközzel meg kívánja szilárdítani a paraszti termelés és tulajdon biztonságát. En- nek erdekeben már az idén meg_ dt^f-SZOkaS°S ószi fagoshást, mely az önkényes foldbirtokcserével aka- da rzta a föId gondos művelését és kedvét”161^ 3 gazdák termelési ~ A mezőgazdasági termelés ked- I““t!e,n alakulásához kétségtelenül hozzájárult a túlhajtott termelőszö- etkezeti mozgalom, a termelőszöeit efof, ,• ,számszcrű fejlesztésének üteme, ami odavezetett, ‘>ogy a megalakult termelőszövetke- fíe,k ,egy része- a szükséges feltételek hianya miatt, nem tudott gaz- dasagilag es szervezetileg megerő- sodm. A termelőszövetkezeti moz- galom elsietett kifejlesztésének legsúlyosabb következménye azonban ,h°Py a dolg°zó Parasztság koreben különösen az előfordult túl- kapasok, az önkéntesség elvének megse tése komoly nyugtalanít mt.nWáV z?varta a nyugodt termelő- 1 eiS 3 gazdálkodás fejleszté-SZUk;seges ^fektetések nagy- aianyu csökkenéséhez vezetett. A kulákok ellen általánossá vált túlzó rendszabályok is elősegítették, ^ ifu a amnak évről-évre mind nagyobb gondot okozott az úgyneve- •ett tartalékföldek hasznosítása, me- ,yek a gazdálkodás bizonytalansága f* a n®hez termelési viszonyok következteben műveletlenül maradtak — Mindezek alapján a kormány elsőrendű es sürgős feladatának tekinti a mezőgazdasági termelés biz- tonsaganali megteremtését. Annak érdekében, hogy dolgozó parasztsá- „unk szamara biztosítsa a nyugodt munka minden lehetőségét, hogy” elsoknat3 ,kéteIyeit..a Parasztgazdaságoknak termelőszövetkezetekbe való Kényszerítése tekintetében, a kormány helyesnek és szükségesnek tartja a termelőszövetkezeti mozga- °m, lassítását és az önkéntesség szí- goru betartása érdekében lehetővé h?gy ,azok a tcrmelőszö- etkezeti tagok, akik vissza akarnak mer/ ,fZ .,e,gyéni gazdálkodáshoz. mert ott vélik megtalálni boldogulásukat .a gazdasági év végén kilép'4enel/eif a- termelőszövetkezetből-zen túlmenően engedélyezni fogja alyan termelőszövetkezetek feloszlását, ahol a tagság többsége azt kí- -anja. Ugyanakkor a kormány to- hee 5 IS , messzemenő támogatásban részesíti a termelőszövetkezete- hozzá • CS,°nÓkke! és beruházásokkal sihezJ Í gazdálkodásuk fejleszté- mprf '.v. fagiamak boldogulásához, ^áertfeUmg^Z^éf ’ hogy a paraszt- hatóbb Sk6dé8ének ez a legiár, ™ko.rmány engedélyezni kívánja hp °^k szabad bérbeadását és bei- oevetelet is^ Azok pedig akik aj államnak korábban felajánlott ^st. tartatekföidkéia kezelt ingab lana.kat művelésre saját kezelésbe k vanjak venni, földjüké; '’isszakao latjak es megműveléséhez vetömaa- Kolcsont és gép, munkát ,s biztesl, telriP, a,m'-AZDknak' akik 'arialék- földel kívánnak bérelni ' edveztné nyes feltételek mellett a motten, egy év helyett ötévi időtartamra adja haszonbérbe az állam. A kormány tervezett intézkedései alkalmasak arra, hogy sikeresen megvalósítsuk gazdaságpolitikánk egyik legfontosabb célkitűzését, mezőgazdasági termelésünk felvirágoztatását. Meggyőződésem, hogy őszinte törekvésünk a parasztság legmesz szebbmenő helyeslésével és támogatásával találkozik. A kormány, amely nem habozik levonni a múlt hibáinak tanulságait és bátran felszámolja azokat, messzemenően felkarolva parasztságunk ügyét, erre joggal számít is. Gazdasági életünk más területén is szüksége mutatkozik annak, hogy a kormány változtasson az eddigi gazdaságpolitikán. Az utóbbi évek során az állam olyan területekre is kiterjesztette a maga gazdasági tevékenységét, ahol a magánkezdeményezésnek és vállalkozásnak még komoly szerepe lehet és elősegítheti a lakosság szükségleteinek fokozottabb kielégítését. Ez a terület a kiskereskedelem és a kisipar. Bár a kisipari szövetkezetek komoly fejlődésről tesznek tanúságot, mégsem tudja pótolni a kisipari termelés terén mutatkozó hiányt. Ez arra készteti a kormányt, hogy helyt adjon a magánvállalkozásnak és lehetővé tegye az arra jogosultaknak a törvényes előírások alapján iparengedélyek kiadását, ugyanakkor biztosítsa számukra az iparűzéshez szükséges feltételeket, az áruellátást, hitelt, stb. Feltétlenül fejleszteni, élén kíteni kell a falu és a város közötti áruforgalmat, amihez egyrészt nagy- mennyiségű iparcikk, másrészt a bő termés következtében jelentékeny terményfeleslegek állnak majd rendelkezésre. Tisztelt Országgyűlés! Uj gazdaságpolitikánk alapelve: a lakosság életszínvonalának állandó emelése. Népgazdaságunk fejlesztésének, terveink teljesítésének ez, a legfőbb, a legmagasztosabb célja. A szocializmus építésének egyetlen helyes, a dolgozó nép számára elfogadható és járható útja, — a lakosság, elsősorban az ipari munkásság életszínvonalának emelése, anyagi, kulturális és szociális helyzetének állandó javítása. Ezt kell tennünk egész nép- gazdasági tervezésünk és fejlesztésé- sünk központi kérdésévé. E téren komoly mulasztásokat kell pótolni, elsősorban az ipari munkásság tekintetében. Ezt célozzák a tervezett rendszabályok, amelyek a kormány számára biztosítják azokat az eszközöket, amelyek segítségével gondoskodni lehet arról, hogy a munkásosztály és a lakosság fogyasztása elsőrendű élelmiszerekben és iparcikkekben emelkedjék. A bő termés nagyszerű kilátásai messzemenően elősegítik ezt és a kormány számára ^ megkönnyítik a feladat megvalósítását, a bőségesebb élelmiszerellátást és rajta keresztül a munkások és alkalmazottak, általában a bérből és fizetésből élők reálbérének emelését. — A kormány elhatározott szándéka. hogy leküzdi a drágaságot. A gazdag termés betakarításával, az ipari termelési tervek maradéktalan teljesítése révén, az árukészletek növekedésével, lehetősége nyílik majd az egyes élelmezési és iparcikkek ma még magas árai csökkentésének. E téren a kormányzat nem késlekedik. Számos idénycikk árát máris az 1951 évi árszint alá szorítottuk. Biztosítottuk, hogy a legfontosabb élelmiszerekből, lisztből, cukorból, húsból, zsírból az uj termés betakarításáig is nagyobb mennyisegek kerüljenek forgalomba. A nagyobbmérvű javulás és árcsökkenés a termés betakarítása nyomán az őszi hónapokban fog bekövetkezni. De számos iparcikk árát, mint ismeretes, már július 1-ével 15—30 százalékkal csökkentettük és gondos kodtunk róla, hogy nagy választékban, bőségesen álljanak a lakosság rendelkezésére. — Ezek és hasonló intézkedések mutatják, hogy a kormány a lakosság ellátásának megjavítására határozta ei magát és hogy nem áll meg az ígéretnél, hisz máris hozzáfogott azok megvalósításához. Fokozni fogjuk a lakosság fogyasztását szolgáló ipari termékek és élelnr- szerek gyártását is. Az év hátralévő részében 60 millió forinttal fogjuk növelni az üzemi élelmezési, valamint egészségügyi feltételek megjavítására fordított összeget. Felül fogjuk vizsgálni a munka törvény- könyvének egyes intézkedéseit, el kell törölni a pénzbüntetést, mint a munkásokkal és alkalmazottakkal szemben használ! fegyelmezési eszközt. — Feltétlenül érvényt szerzünk 0 munka törvénykönyv munkavédelemre vonatkozó előírásainak, a törvényesen előirt védőberendezések biztosításának és a védőételek, védőruházat feltétlen kiszolgáltatásának. Felelősségre kell vonni és szigorúan büntetni kell azokat, akik a dolgozók egészségvédelmére előirányzott összegeket nem a rendeltetésüknek megfelelően hasz nálják fel. A dolgozók munkaerejének fokozottabb megóvása érdekében csökkenteni fogjuk az indokolatlan és helytelen túlóráztatást, valamint a vasárnapi munkát. A rendszeres heti pihenőnap mellett megfelelő, intézkedéssekkel biztosítani fogjuk a dolgozók számára munka utáni szabadidejük kihasználását. Jelentékeny beruházásokkal lényegesen javítani kívánjuk a városok és falvak kommunális szolgáltatását. Jelentős állami eszközökkel, részben állami támogatással 1954- ben az 1953. évi 23.000 új lakással szemben 40.000 új lakást fogunk építeni. Állami támogatással fejleszteni fogjuk a bányász sajátház és a kis- lakásépítési akciót. Budapesten, elsősorban a munkáskerületekben, két év alatt ki kell tatarozni valamennyi közületi lakóházat és gondoskodni kell a házak folyamatos karbantartásáról. A lakó házak és lakások tatarozásának meggyorsítása érdekében a lakbérekből befolyt összegnek 40 százalékát kell felhasználni! ami kétszerannyi, mint 1952-ben volt. — Folytathatnám a megvalósítandó intézkedések hosszú sorát, amik a városi lakosság, elsősorban az ipari munkásság élet- és munkaviszonyainak megjavítását eredményezik. A falusi lakosság életviszonyain is messzemenően könnyíteni fogunk. A már említett nagyarányú termelési segítségen túlmenően az állat- egészségügy megjavítására ingyenessé tesszük az állatorvosi szolgáltatást, ami a jelentékeny anyagi megtakarítás mellett —, amit ez a parasztságnak jelent, — az állat- tenyésztés fejlesztésére is serkentőleg hat. Nem is kétséges, hogy ezt az intézkedést parasztságunk örömmel üdvözli. Megszüntetjük a szerződéses termeltetés kötelező vagy kényszer jellegét és jelentős kedvezményekkel, nagyobb mennyiségű ipari termék juttatásával olyan feltételeket állapítunk meg, amelyek parasztságunk számára vonzóvá és előnyössé teszik a szerződéses termeltetést. A falu áruellátásának, a növekvő szükségletek minél jobb kielégítésének biztosítása érdekében a SZÖVOSZ-nak jelentősen növelni kell a földművesszövetkezetek áruellátását, a parasztság ízlésének és igényeinek megfelelő választékban és minőségben. — Felül fogjuk vizsgálni a termelőszövetkezeteknek az állammal szemben fennálló lejárt tartozását és annak jelentős részét, valamint a beadási kötelezettség nemteljesítése miatt az egyéni gazdálkodókra és termelőszövetkezetekre nem mindig igazságosan kivetett kártérítés ösz- szegét, együttesen mintegy hatszáz millió forintot el fogjuk engedni. A begyűjtési rendszert egyszerűsíteni fogjuk. Amit a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása megígért, valóra váltjuk. Az új begyűjtési rendszerben, amely a jövő évtől lép majd hatályba, a kivetéseket több évre állapítjuk meg, hogy a dolgozó parasztság biztonságosan gazdálkodhasson, pontosan és jó előre ismerje kötelezettségét, feleslegét pedig szabadon értékesíthesse. Egyéni parasztságunk és termelő- szövetkezeteink hathatós megsegítése, valamint a tavalyi súlyos aszály okozta nehézségek mielőbbi sikeres leküzdése érdekében a kormány törölni fogja azoknak a begyűjtési hátralékát, akik folyó évi kcnj’ór- és takarmánygabona beadási kötelezettségüknek határidőre eleget tesznek. *- Tisztelt Országgyűlés! Az említett intézkedések világosan bizonyítják, hogy a kormány nem szűkkeblű, hogy segi tőkészsége a legmesszebbmenőbb. Ahhoz sem fér kétség, hogy mindez nem marad üres szó, hanem az ország színe előtt vállalt feladatokat pontosan és maradéktalanul végrehajtjuk. ígéreteinket valóra váltjuk, amiről a magyar nép az elmúlt évek során annyiszor meggyőződhetett. Ez a tiszta lelkiismeret jogosítja fel a kormányt arra. hogy a parasztságtól, egyéni és szövekezeti termelőktől egyaránt elvárja, sőt megkövetelje, hogy az allammal szemben fennálló begyűjtési és adókötelezettségeiknek pontosan és teljes mértékben eleget tegyenek Ennek tudatában kell egyéni gazdáknak és termelőszövetkezeteknek állampolgári kötelességüket teljesíteni. Erre kötelezi ókét a törvény u, amelynek betartásán 1 kormány őrködni fog. Magára vés sen az, aki a kormány jóakaratára és messzemenő segítségére az állam, az ország érdekének semmibevevé- sevel, a törvények megszegésével válaszolna. A törvényesség betartása, amire a kormány hatékony intézkedéseket foganatosít, nemcsak azt jelenti, hogy az állam éberen őrködjön azon, hogy csorba ne essen a parasztság jogain, hanem azt is, hogy a parasztság is teljesítse az állammal szemben fennálló kötelezettségeit úgy a begyűjtés, mint az adófizetés terén. Aki viszont beadási kötelezettségének becsülettel eleget tett, semmiféle pótkivetéssel nem terhelhető. Ez törvény és aki ez ellen vét, aki a parasztságra törvényes kötelezettségein túlmenő, terheket ró, a legszigorúbban büntetni fogjuk. Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk két fő termelési ága, az ipar és a mezőgazdaság mellé, amely az ország két nagy. egymással szorosan együttműködő osztályának, a munkásságnak és a parasztságnak tevékenységi területe, csatlakozik értelmiségünk, az ország szellemi és kulturális életében betöltött nagy szerepével. Sajnos még mindig előfordul, de a kormány elhatározása ezen gyökeresen változtatni, hogy a szellemi munka és általában az értelmiség, különösen a régi értelmiség nem részesül kellő megbecsülésben. Gyakran a bizalmat lanság légköre veszi körül, aminek azután mellőzés a vége ugyanakkor, amikor gazdasági, kulturális és tudományos életünk majd minden területén hiány van tapasztalt, felkészül értelmiségiekben. Népgazdaságunk szocialista fejlődése tevékenységünknek rendkívül széles lehetőségeit teremtette meg. Ennek ellenére bizalmatlanság alapján, vagy indokolatlan tisztogatások során, nem egyszer a népi demokráciához méltatlan módon bánnak -jószándékú értelmiségiekkel, megfosztják őket annak le- hetőségéípl, hogy tudásukat a maguk szakterületén hasznosítsák az ország javára. A kormány erős kéz- zef véget vet az ilyenfajta helytelen és megengedhetetlen eljárásnak és eltökélt szándéka a jogos sérelmeket orvosolni. Az értelmiségieknek népi demokráciánk megbecsült tagjainak kell lenniök és kell foglalniok képességeiknek megfelelő megtisztelő helyüket tevékenységük területén, — legyenek tanárok, mérnökök, jogászok, orvosok, agronómusok, vagy mások. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a népi demokráciában a képzettségnek, a tudásnak nagyobb megbecsülés jár ki, mint bármikor a régi úri világban. Ennek a megbecsülésnek széles munkalehetőségben és anyagi elismerésben is kifejezésre kell jutni.# A fiatal, új értelmiség képzése terén oktatási rendszerünkben is megtalálható a túlzás. Óriási áldozatokkal valósággal erőszakoltuk a főiskolai oktatást. Most ezen a téren is sokkal szerényebbeknek kell lennünk. Ne építsünk légvárakat. Ugyanakkor az eddiginél jóval nagyobb gondot kell fordítani a népiskolákra, fokozni kell beruházásaikat, szaporítani kell az iskolák, tantermek és tanerők számát, hogy minél jobb feltételeket biztosítsunk a jövő reménysége, a kis magyarok elemi oktatásának, amit eddig, — meg kell mondani — a főiskolai oktatás eltúlzása miatt, nagyon elhanyagoltunk. Több figyeLmet, több gondot és több anyagi eszközt a tanyai, falusi, a munkásnegyedek iskoláinak Ez sokkal demokratikusabb iskolapolitika les/ Nagyobb türelmességet kell tanúsítani vallási kérdésekben. Megengedhetetlen e téren adminisztratív eszközök alkalmazása, ami eddig bizony néha előfordult. A kormány ebben a kérdésben a türelmessé* alapján áll, melynek a felvilágosítás és h meggyőzés az eszköze. Adminisztratív vagy más kényszerítő eszközök alkalmazását a kormány elítéli és nem fogja tűrni. Tisztelt Országgyűlés! A kormánv egesz tevékenységében az alkotmányban lerögzített jogrend és törvényesség alapján all. Népi demokratikus állami oe- rendezkedésiink, gazdasági és társadalmi életünk alaoja a szocialista törvényessé*, az alkotmányban lefektetett állampolgári jogoknak és kötelességeknek, népköztársaságunk törvényeinek szigorú betartása. A kormányra a múltban elkövetett sú- nos hibák helyrehozása, a jogrend megszilárdítása és a törvénvesség biztosítása terén is nagv és leleló*- seg-íeijes feladatok várnak Állam- hatalmi szerveink feladata és kötelessége őrködni dolgozó népünk jogainak biztosításán és sérthetetlenségén F.’/<*kre a szervekre nemcsak az a feladat hárul, hogv biztosítsák a dolgozó nép kötelezettségeinek teljesítését hanem i . hogv a hazy minden polgára szabadon él (Folytatás a 4. oldaton.)
