Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-26 / 148. szám

1953 JUNIUS 29 3 HARCBAN A FÉLÉVI TERV TELJESÍTÉSÉÉRT! A dolgozók javaslatainak segítségével, a hibák kijavításával, a jogos panaszok orvoslásával legyőztük a nehézségeket Az én körletem június első felé­ben nem teljesítette a tervét. Június első napjaiban vízbetörés keletkezett egyik fejtésünkben. Közel tíz napig küzködtünk a vízzel, közben a kör­let teljesítménye 68 százalékra visz- szaesett. Veszélyben volt vállalásunk, amely szerint júniusi tervünket 103 százalékra kell teljesítenünk. Feszült izgalom lett úrrá a körlet dolgozóin. Egy volt valamennyiünk célja: el­gátolni a vizet és a Tóth-fejtésben újból megkezdeni a termelést. Ez tíz nap után sikerült. Az alapvágat- ról és a keresztvágatról is kiszivaty- tyúztuk a vizet, újból telepítettük a Tóth-fejtést. De alig hat-nyolc mű­szak eltelte után újabb vízbetörést kaptunk. Percenként nyolcszáz liter víz zuhogott keresztül fejtésünk­ben. A valóságos áradat kiszorított bennünket egészen a harmadik ke­leti keresztvágatig. A negyedik ke­leti keresztvágaton is egy napig szünetelt a munka a vízbetörés miatt. Másodszor is sikerült megfé­kezni a vizet, de a Tóth-fejtést le kellett zárnunk, tehát körletünk on­nan nem kapott már egy csille sze­net sem. Igen komoly feladat állt előttünk. A hónap közepéig esedékes tervnek csak kétharmadát teljesítettük. Se­gítséget kértünk. A Tóth csapatot áthelyezték egy másik körletbe, mi pedig megkezdtük az adósság törlesz tését, Az első napokban ez igen nehezen ment. A dolgozók úgy, ahogy kidol­gozták a munkaidőt, szavakban el is ismerték, hogy pótolni kell az el­maradást, de nagytermelő műszak­ról egyikük sem akart hallani. Vál­toztatni kellett ezen a helyzeten. Azt akartam elérni, hogy körletem minden dolgozója érezze a felelőssé­get az elmaradásért, értse meg, hogy a tervet teljesíteni kell. Igyekeztem megmagyarázni, hogy a terv min­denütt egyénekre van meghatározva. Ha az én körletemben akár csalc egy dolgozó nem teljesíti a tervét, annak a rossz munkája már kihatással van egy vasöntödéi munkás teljesít­ményére. Ugyanakkor, amikor ezt magyaráztam nekik, érdeklődtem: nincs-e valami problémájuk, miben lehetnék a segítségükre. Jól ismer­nek a körletben, hiszen két évvel ezelőtt vájárból lettem aknász. Bizalommal fordultak hozzám, különösen az új munkások. Felke­restek ügyes-bajos dolgaikkal, el­mondták, egyéni sérelmeiket, kéré­seiket Minden dolgozót meghallgat­tam, eldöntöttem, hogy igazságos-e a kérése és ha annak tartottam, fel­tétlenül segítettem. Van a körletem­ben egy csillés, mióta a bányánál van, mindig becsületesen járt mun­kára, szorgalmasan dolgozott. Egy alkalommal rossz társaságba kevere­dett, többet ivott a kelleténél és nem jött el műszakra. Másnap fel­keresett, elmondta őszintén: mi tör­tént és kérte, segítsek abban, hogy pótolhassa a kiesést. Nagyon szégyel né magát, ha igazolatlan mulasztása lenne. Érdeklődtem, hogy viselkedik az otthonban. Ott is csak jót mond­tak róla. Megengedtem, hogy pó­tolja a műszakját, de megigértettem vele: soha többé nem mulaszt mű­szakot. Azóta is szorgalmasan dolgo­zik, nem mulasztott műszkot. Több dolgozó kért tőlem tanácsot: kihez kell fordulni különböző ügyek elin­tézéséért. Nemrég egy új bányász ke­resett fel, aki az én körletemben dol­gozott és kérte: intézzem el, hogy hazautazhasson, mivel távol lakik. Segítettem neki. Amikor a dolgozók látták, hogy nemcsak a tervteljesí­tést követelem tőlük, hanem mint emberekkel is törődöm velük, meg­változott a hangulat. A frontmesterekkel időnként meg­beszéljük, hány csille szenet kell kiadniok a körlet tervéhez viszonyít­va, ugyanakkor a fejtés vezetését is megbeszéljük. — Minden meglesz! — Ígérik mostanában a frontmes­terek és ígéretüket valóra is váltják. Sok esetben jó tanácsokat adnak, javaslatokat tesznek munkánk to­vábbi javítására. Amikor a vízbe­törés volt. azt javasolták, hogy a fejtés alsó részét hozzák előrébb, hogy a víz ne az új, hanem az öreg pásztába folyjon. Én is ott voltam azok között, akik résztvettek ebben a munkában, egy „kényes homlok“ felfogását kellett ott elvégeznem. De a dolgozók nemcsak javaslatokat tesznek. Bírálnak is. Mogyorósi munkatárs megbírált, mert a csillések elhagyták a munká­jukat és nekik tíz tele csillén át­kúszva kellett beadni a fejtésbe a fát. Ilyen esetekben megkeresem a felelősöket és megbüntetem őket. Elsőrendű kötelességemnek tartom, hogy biztosítsam a körlet dolgozói számára a megfelelő műszaki felté­teleket. Még jól emlékszem Horváth Márton elvtárs beszédére, amelyben hangsúlyozta, hogy a műszaki veze­tők nemcsak a terv teljesítését kö­veteljék meg a dolgozóktól, hanem tegyenek meg mindent annak érde­kében, hogy a terv teljesíthető le­gyen. Arra kérem mindig a dolgo­zókat, mondják meg nyíltan ha ezen a téren hiányosságot találnak a munkámban. Ha nem szólnak idő­ben, saját munkájukat nehezítik meg, a körlet eredménye pedig visszaesik. A napokban dorgáltam meg egy csillést, mert későn jelen­tette, hogy elromlott az egyik szál­lítóvágaton a vasút. A hibát termé­szetesen azonnal kijavítottuk. Ezeknek alkalmazásával értük cl, hogy körletünk most első a versenyben 108 százalékra teljesíti esedékes' ha­vi tervét. Ezt az eredményt a hó­nap végéig még tovább akarjuk fo­kozni, elsőként akarunk kikerülni a Pécs VI. kerületi körletek versenyé­ből! Tervünk túlteljesítése jó alapja lesz a második félévi terv elindítá­sának is. Elmondta: Fenyvesi Károly körletaknász, Széchenyi-akna Petőfi-akna bányászai befejezték félévi tervüket István-akna és Pécs VI. kerület bányászai húzzák vissza a vállalat tervteljesítését A pécsvidéki bányászok nem ma­radnak adósai az országnak. Régi jó hírnevükhöz méltóan keményen harcolnak az első félévi terv sike­réért. A Petőfi-aknai bányászok június 25-én, délelőtt fél tízkor büsz­kén jelentették pártunknak: be­fejeztük első félévi tervünket! Petőfi-akna bányászai jelenleg is élenjárnak a széncsatában. Júniusra esedékes tervüket 100.1 százalékra teljesítik. A Béke-aknai bányászok június közepéig nem teljesítették tervüket. Az akna átlagteljesítménye 13-án csak 93.04 százalék volt. Június 21- én az akna dolgozói elhatározták, hogy a hónap végén békeőrséget állnak. Vállalták a, lemaradás be­hozását. A békeőrség eredménye szépen megmutatkozik az egyfőre eső teljesítmény emelkedésében. A június 21-i értékelés szerint két mázsával emelkedett — a fejtésekben — a fejteljesít­mény. Béke-akna havi átlageredménye 102.36 százalék. Ugylátszik az István-aknai bá­nyászok nem éreznek elég felelős­séget az első félévi terv maradékta­lan teljesítése iránt. Nem követik a Béke-aknai bányászok példáját. — István-akna júniusban még egyszer sem teljesítette száz százalékra ter­vét és jelenleg is 91.3 százalékon áll napi teljesítményével. Ne elégedjenek meg az István- aknai dolgozók a 98.21 százalé­kos havi átlageredményükkel, mert éppen miattuk nem tel­jesíti Szabolcs-kerület tervét! Pécs VI. kerület bányászainak munkalendülete, akarata nem ki­elégítő. A pécsbányatelepi bányá­szok júniusra esedékes tervüket ed­dig 94.4 százalékra teljesítették, vagyis a sereghajtó szerepét töltik be a pécsvidéki bányászok versenyé­ben. öt nap múlva vége az első félévnek. A terv teljesítése Pécsbányate- lepen is — éppúgy, mint másutt, — törvény! Éppen ezért na­gyobb összefogásra, áldozatkész­ségre van szükség. A következő napokban használja­nak ki minden percet a termelés fo­kozására, ne hozzanak szégyent a pécsvidéki bányászokra. Kizárólag rajtuk é% az István-aknai bányászo­kon múlik, hogy a Pécsi Szénbánya Vállalat teljesítse első félévi tervét! A Pécsi Bőrgyár is teljesítette lélévi tervét Pécs do'gczói a mai békenagygyűlésen is hitet tesznek békeakaratukról A Pécsi Bőrgyár dolgozói nevé­ben Gungl János párttitkár, Harnik István igazgatóhelyettes és Buko- vecz Lajos ÜB-elnök elvtársak je­lentették, hogy üzemük 1953 június 22-én befejezte első félévi tervét. — Egyben ígéretet tettek, hogy az el­ső félévi exporttervet is maradékta­lanul teljesítik. „Büszkék az üzem dolgozói a si­kerre, mert tervünk túlteljesítésével bebizonyíthatták a Béke Világtanács tagjainak, hogy tettekkel is harcol­nak a békéért" — írták a gyár Ve­zetői levelükben. Lázas izgalommal várják a pécsi dolgozók a Béke Világtanács küldőt teit, akik ma délután öt órakor sor­ra kerülő békenagygyülésen felszó­lalnak. A borbálatelepi bányászasz- szonyok díszpárnát és horgolt térí­tőt készítenek, a pécsújhegyi MN- DSZ-asszonyok hímzett térítőt, a gyárvárosi, pécsszabolcstelepi és még több MNDSZ-szervezet tagjai díszes női kézitáskát készítenék, amelynek egyik felén az Üdülőszál­ló, a másik felén kiterjesztett szár­nyú békegalamb lesz látható. — Kimagasló jelentőségű esemé­nye lesz ez a város dolgozóinak — mondja Rátkai Béla. a Sopiana Gépgyár szerszámkészítője, — Pécs viszonylag kis város és abban a megtiszteltetésben részesül, hogy eljönnek a világ legkiválóbb béke­harcosai. a Béke Világtanács kül­döttei. Itt a Sopianában rendkívül nagy a dolgozók között az érdek­lődés. Mindenki azt mondja, hogy feltétlenül ott lesz a Kossuth-téren. — Kíváncsian várjuk a Béke Vi­lágtanács küldötteit — mondja An­tal György elvtárs, a Zeneművészeti Szakiskola igazgatója, a Megyei Kulturális Bizottság titkára. — örü­lünk, hogy elmondhatjuk nekik ze­nei életünk fejlődését és kíváncsian várjuk az ő tájékoztatásukat hazá­juk zenei életéről. A zenének soha nem volt szebb társadalmi funkció­in, mint most, amikor az emberek­ben élő legszentebb, legnemesebb vágyat, a békét szolgálja. Kétszere­sen örülünk annak, hogy a béke­harcban közvetlenül is résztvehe- tünk, a megyei békebizottság mun­kásai lehetünk. Nem lehet elmon­dani, milyen nagy örömet és meg­tiszteltetést jelent ez számomra ma, amikor a békenagygyülésen a Por­celángyár énekkarát vezényelhetem a Béke Világtanács küldöttei előtt. Dolgozó parasztok is eljönnek a békenagygyűlésre Nagvkozárból és több más községből. — Bo­kádról 40 színpompás népviseletbe öltözött dolgozó parasztasszony vesz részt a békenagvgvűlésen. Kukoricából 40 mázsás átlagtermést várunk A Béke Világtanács ülésének tisz­teletére vállaltuk, hogy a kukori­cát, napraforgót kétszer kapáljuk, a cukorrépa és gyapot kapálását négy szer elvégezzük az aratás megkez­déséig. Vállalásunkat teljesítettük, a kukorica és napraforgó kapálását háromszor elvégeztük. A többtermés érdekében ezévben igen nagy jelentőséget tulajdonítunk a kapásnövények pótbeporzásának. 80 hold kukoricán és tíz hold nap­raforgón végezzük el a pótbepor­zást. A gondos növényápolás és az új módszerek alkalmazása azt ered­ményezi szövetkezetünknek, hogy számításunk szerint 40 mázsás át­lagtermés lesz kukoricából. így a 149 hold területről közel 57 vagon kukoricát takarítunk be. Az árpa aratását szerdán befejez­tük, amiből ugyancsak szép termés várható, egymást érik a keresztek a táblán. Úgy számítunk, hogy hol­danként 16—17 mázsa a termés. Jö­vő héten szerdán megkezdjük a bú­za aratását, ahol ugyancsak 13—14 mázsás átlagtermést várunk. A növényápolási munkánk jó el­végzését és az aratás gyors és szem- veszteség nélküli befejezését azzal biztosítottuk, hogy az elmúlt év hi­báiból tanulva, ebben az évben min len családtagot bevontunk a mun­kába. Hozzájárult ehhez még az is, hogv jelentősen megjavult csopor­tunkban a munkafegyelem A tagok nap mint nap, hiánytalanul i—gael 4—5 órakor a munkahelyen '"an­nak. Kaszapovics András a kátolyi December 21 tsz Kossuth-dijas elnöke. Néhány megjegyzés a Kákóczi-uti villany-forgalomirányítóról Mi, pécsi gép'kocsivezetőU nagyon örültünk, amikor a Rákóczi-út és Bajcsy Zsilinszky-út kereszteződésé­nél felállították Pécsett az első vil­lany-forgalomirányítót. Az első. rész ben társadalmi munkával jött tétre, házilag készült, a lelkesedés szü­lötte volt. Valljuk be őszintén, nem is a legtökéletesebben sikerült. Ezt ki is cserélték egy gyári készítésű­re. ez már jobban be is vált. de csak borús időben és esti órákban. Amikor a nap teljes fényében ra­gyog és rávetíti sugarait a színes üvegekre, azóta mi. pécsi cs az ide járó gépkocsivezetők egyáltalán nem áldjuk ezt az egyébként nagyon jó szolgálatot teljesítő készüléket, mert a színeket nagyon szépen lát­juk. csak art nem. hoey melyik >s van üzemben mert a benne szuny- ovadó kicsi fényt elnyeli a vakítóan fénylő nap. Bizony csak a forgalom irányából tud a gépjármű vezetője tájékozódást nyerni. Arra kérnénk a közlekedési rendőrséget, hogy erő­sebb égőket szereltessenek be. bog? az teljes biztonságéi nv»i>*»ö« a gépjárművezetőknek és gyalogosok­nak minden időben Pécs legforgal­masabb útkereszteződésénél. PERAK FERENC gépkocsivezető. Meg-ycnk dolgozóinak küldöttei voltak a Kéke-Vila«tanács ülésén, akik most kiiI«löUI»esxáim»I«»ikat tartják Pfeiffer Alajos, komlói vájár, két­szeres sztahanovista. Most elövá- jásban dolgozik, 135 százalékot tel­jesít. Czimmermann József, az ócsardi gépállomás traktorosa. Brigádjával vállalta, hogy az előirányzott 150 normálhold helyett 250-et arat le aratógéppel, tarlóbántásban pedig az előirányzott 180 normálhold he­lyett 200-at teljesít. Vajda József, a sásdi járási békebi­zottság titkára. Nagy része van ab­ban, hogy a sásdi járásban a bé- kcmozgalom fellendült cs a „gyom- lálási mozgalom" a növényápolás- 1 ban az egész járásban elterjedt. Életszínvonalunk fokozott emelkedéséről tanúskodik a pécsi Állami Aruház növekvő forgalma. A legjobb, legdivatosabb textilanyagok tö­mege várja a napról-napra növekedő vásárlók seregét. Az Idén június 1-ig az áruháznak 114.500 vevővel volt több vásárlója, mint tavaly az első félévben. —•

Next

/
Oldalképek
Tartalom