Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-28 / 150. szám

napló 1953 JŰNIÜS » 5 TÁNCSICS MIHÁLY Az író és politikus halálának 69. évfordulójára Ma van hafTankilenc esztendeje annak, bugs h magyar jobbágyfel­szabadítás. a sajtószabadság és a munkásmozgalom hősi harcosa: Táncsics Mihály. 184-8 június 28-ún. nyolcvanötévé* korában meghalt Táncsics 1S4«-ban Petőfi Sándor és Kossuth l^ajos mellett, a magyar forradalom harmadik nagv alakja, a népi Magyarország előfutára, a népjogok egyik eszmei magvetője volt. Az első magyar paraszt képviselő A magvar parlamentbe, a legelső mágvar nép képviselőt a magvar parasztság forradalmi hangú szó szólóját I áre«ie- Mihálvt. Baranya megve siklósi választókerületének dolgozó népe és Ivalailósze.llemű ér- tclTniségp küldte Antikor I «48-ba ti Baranya déli községeiben futótűzként terjedt el az örömhír. Itogv a főváros népe Táncsics Mihálvt budai börtönének ráesni mögül kiszabadította, a siklósi kertilet igen «ok választópolgára le vele» irt "lánc«ic« Mihálynak, akit arra kért lutfv legven az ő kerüle­tük or«/nggvűlé«i képviselője. k'ii'ört küldöttséget i« menesztet­tek Pestre Tnnc«:es Mihályhoz. A V'ildöttség tagjai Tarnóczav Dániel N nagvhnrsánvi bíró és Kölgveiy s'klóst b'kosok voltak, akik Tárt rsirsoi bizalmiikról biztosították és jnogválaszoísát biztosra ígérték Kö­zölték vele, Itogv más jelölt nem lesz. tehát közakarattal fogják majd megválasztani. A/'ellenrég akcióba lép... Azonban, mire a küldöttség Pest­ről visszaérkezett Baranvába, a sik lósj választőkerillcfben május végén már tnvábmi folvt 3 választási kor- fe-hadiáral A reakció a nép széles rétegei között azt a hír* terjesztette el boffv Táncsics Mihálvt nem lehet kenriselönek megválasztani, mert Tr'nesfn birtoka pedig a választási íörvőnv ezt előírja Tarnóczav Dániel N nagvharsó- nvi bíró ekkor felvette a harcot a reakció ellen és a választópolgárok mására hozta, hogv egész te'kes földbirtokának felét hajlandó Tán­csics Mihály nevére örökségül át­íratni. A reakció ekkor egv újabb kortes- fogáshoz folyamodott A dolgozók félrevezetése érdekében most már azt hiresztclto a választópolgárok között, hogy Táncsics Mihályi már csak azért sem lehet megválasztani, mert büntetett előéletű ember. Bu­dán börtönben ült. A nagvharsányi bíró és Táncsics hívei a/onlran tudomására hozták a választóknak, hogv a választási rém­hír sem felel meg a valóságnak, mert Kossuth Lajos is börtönben iilt. és mégis éppen Pest belvárosa vá­lasztotta meg képviselőjévé Közöl1 'ék a néppel, hogv éppen ezért kell Táncsics Mihálvt a siklósi vájasz.tó- kerülef képviselőjévé választani. kövesjelölő gyűlés 184« május 2?-én azután Táncsics Mihálv politikai hívei a következő felhívást körözték Szaporca, Tésen- fa. Drávacsehi. Drávapalkonva, Dravaszaboles, fpacsfa. Knvácshida, Drávaszerdahelv. Drávacsepely köz­ségekben : ..Atvámfiai, l’olgártá-sak! Közeled az idő mellvben az ország gvü'é« öszvo gvül. Ezer' ország gyű­léstől függ hazánk jövő boldogsága. Érdekében all a' szerént minden igaz magvarnak, hogv a haza javát szívesen akaró követek küldessenek az ország gyűlésre. A' Siklósi kerü­let is küld egv ilven követet Hogy ió követet küldhes«Unk szükség, hogv egyet eresünk. Erre nézve hol­nap az az május 28-án portban dél­ben Csenelyben Nép gyűlés fog tar­tatni Válasszon tehát minden hely­ség oda 3—4 képviselőt, kikben az egész Népnek bizodalma /an, kik ott egviitt tanácskoznak, hogv kit szeretnénk ország gvii’ési követ­nek" ... Siklós kerület népe Táncsics Mi hálvt megválasztotta országgyűlési képviselővé. Táncsics az országházban Amikor a királv 18-48. július első napiaiban meghirdette -íz ország­gyűlés egybehívasát, Táncsics Mi­hály már mint a siklósi választóke­rület parlamenti képviselője jelent meg az Országházban, Nem volt szónoki tehetsége, de a siklósi választókerület dolgozóinak, parasztjainak problémáit egyszerű paraszti szavakkal is felvetette a parlamentben. Bátran harcolt a I0. törvénycikk eHen, amelynek 1. §-a kimondotta. hogv ..olyan helyeken, ahol a földesúr és volt jobbágyai köziiit a legelő-efkülönö/jés, illető­leg úrbéri rendezés, akár rendezés, akár egyesség, akár úrbéri per út­ján valóságosan és tettlegesen mar végrehajtatottr az akként megtör­tént összesítés, illetőleg elkülönülés többé fel nem bontathatik. Miután a siklósi választókerület­ből óO község részéről — ahol e köz­ségek lakói majdnem kivétel nélkül Batthány Kázmér grófnak voltak a jobbágyai — panasz és kérvény ér­kezett be hozzá a megtörtént tago sítás ellen. Táncsics Mihály a kép­viselőháziján törvényjavaslatot ter­jesztett be. hogv a tagosítást és a legelő-eliküUjnözést vagy töröljék el. vagv módosítsák, inert az a jobbá­gyokra nézve súlyos igazságtalan­ságot és hátránvt jelent A parla­menti képviselők azonban javasla­tát — amint azt maga Táncsics le­írja — „mesterségesen szervezett kacagással fogadták, kiabálva, hogy most nincs ennek ideie, mert a ha­zát kell megmenteni!“ Többek között az egykor Pécsett diákoskodott Vas Gereben is „kiok­tatta" Táncsicsot: „Soha balgatagabb tan néni lehet, mint a hazaszeretete* a hold földek számától feltételezni“ Még Kossuth Lajos is letorkolta, hogv: „ne a legelőkről vitatkozzunk, amikor a haza van veszedelemben" „Pedig a „legelő" és „a hold föl­dek száma” volt 1848-ban az a kér­dés, amelven eldőlt, vájjon sikerül-e meggyőzni a magyar dolgozó nép zömét, a parasztságot arról, hogy a magyar szabadságharc ügye az ő iigve, mert a haza — ha nem is csak az övé — de az övé is" — írta ezzel kapcsolatlvan Révai József elvtárs a ..Szabad Nép“ 1948. március t4-i szá­mában megielent „Kossuth, Petőfi, Táncsics öröksége" című vezércikké­ben. Táncsics Mihály halálának 69. év­fordulóján Baranya déli községei­nek dolgozói szeretettel emlékeznek meg Táncsics Mihályról. P. J. I KÉPEK MÓRICZ ZSIGMOND ÉLETÉBŐL Az iró születésének 74-ik évfordulójára Június 29-én. hetvennégy eszten­deié lesz annak, hogy Szatmár-me- gve egyik kis községében, a tisza- menti Csécsén, zsindelyborította, egvszerű paraszti vályogházban meg született Móricz Zsigmond. a ma­gvar realista prózairodalom legna­gyobb mestere. Szülőházára a felszabadult ma­gvar nép az elmúlt év szeptember 7-én — az iró halálának 10 éves évfordulója alkalmából, — helyezett el emléktáblát, amelyen a követke­ző felírás áll: „itt született 1879-ben Móricz Zsigmond. a nagy magyar író. Meghalt Budapesten, 1942-ben." S kétsoros idézet mellette Ady egyik verséből: „Ezer kimondatlan magyar bánat, titok, szénség várja vágyón: Móricz beszelni fog." Móricz Zsigmond halálának 74. évfordulóin alkalmával néhány mo­zaikot közlünk a nagy író életéből, munkásságából. 1. Móricz Zsigmond ellentéte volt Gárdonyi Gézának. Nem a költő magányban, csendben, hanem az élet zajában, lüktetésben szeretett dol­gozni. írni. alkotni. A Székelyföldön egyik erdélyi írónál volt vendégségben. Az ablak alatt, az út túlsó oldalán ácsok fűrészeltek. Szenvedélyes vitájuk, kiabálásuk. fejszéjük kopácsoiása behnllafszott a nyitott ablakon, amelv mellett „Zsiga bácsi" az író- génnél ült és írt. Az erdélyi író «iprpf becsukni az ablakot. hogv a zai ne zavarta, de Móricz Zsig­mond '“intette; — Hagyd csak. én nyitottam ki — morjdta. — nagvon lói érzem ma gam Azt szeretem, ha munka köz­ben magam körül érzem az életet.- A kopácsolásuk. a beszédlük olyan iól di'rpzsol.a fülembe. S ha kipil­lantok látom őket Ugv érzem ma­gam. min* gyermekkoromban Apám ács vnlt i’hnpn ígv s» fát sokszor Mindig ott felül állt. ahol az a fiú. és húzta fölfelé a fű­részt. Móricz Zsigmond délben abba­hagyta a gépelést, kiment a kapu elé, sörösüvegeket szorongatott a ka­bátja alatt. Megvendégelte az ácso­kat a déli pihenőjük alatt és hosz- szasan elbeszélgetett velük. Elmond­ta, hogy az apja is ács volt. Erre a székely ácsok nyelve megoldódott ős néhány perc múlva már úgy be­szélgettek vele, mintha maguk kö­zül való lenne és nem is lett volna Magyarország legnagyobb írója. 2. Móricz Zsigmond jellegzetes vo­nása mindenkor a szerénység volt. Nem szerette a föltűnést, a reklá­mot. az ünnepeltetést. Amikor Erdélyben járt és az is­kolaigazgatók tiszteletére kivezényel fék a diákokat. így szólt: — Mit ünnepeltek engem? Nem vagyok miniszter! Éppen ezért jöt­tem ide. 3. Móricz Zsigmond diákélete egye­temi hallgató korában nem volt ró­zsásnak mondható. Sőt. Ezt bizonyít­ja az a levele, amit leányának, Mó­ricz Virágnak írt 1930-ban. amikor az szintén egyetemi hallgató volt. A következőket írta: ..Egyetlen hóna­pom sem volt. hogv a lakásbér a 'egkínosabh szenvedéseket ne okoz­ta volna. Nem reggeliztem, kenye­ret, szalonnát vacsoráztam, s ebéd­re 30 krajcáros ebéd. Egyetlen fur­csa büszkeségem az volt. hogy rém volt adósságom. Ezt talán túl is be­csültem életemben, bár az igaz. hogy sok álmatlan éitszakától menekül­öm meg. Az adósság rontia el leg- 'obban a tisztességes embernek az életét. Vannak, akik hnzzáedződnek ahhoz, hogy másnak fájjon a feje azért, mert nem remélhetik, hogy tőlük visszakapják a pénzüket. De nem az. volt a legnagyobb ba- iom. hogy szegény voltam, s ez az egész vonalon érvényesítette bénító hatását, nem mehettem színházba bálba, kávéházba soha, csak az utca volt az enyém, meg a szobám, meg íz egyetemi könyvtár olvasója," 4. Móricz Zsigmond a proletárdikta­túra idején nemcsak » szövetkezeti gazdálkodásnak volt propagandistá­ja, hanem arra is biztatta a dolgozó népet, politikai hatalmát azzal őriz­ze meg, hogy szerezze meg a tudás hatalmát is. „Gondolja meg azt min­den szegény — írta, — hogy a gaz­dagok ezer és ezer esztendeig ural­kodtak rajtuk a tudomány segítsé­gével. Most tehát, ha elvettük tőlük a gazdagságot, el kell venni a tu­dományt is ... A régi tudomány fe­kete volt, az új tudomány vörös. A fekete tudomány, fekete zsarnoki ha­talom volt. A vörös tudomány vörös felszabadító hatalom lesz. Gondolja­tok róla, hogy azok is részesüljenek belőle, akiket a régi zsarnokok ír- ni-olvasni se, tanítottak meg." • Ha ma még közöttünk élne Mó­ricz Zsigmond, 74 esztendős lenne. Bizonyára ott ülne ódon írógépe méllett és ontaná elbeszéléseit, re­gényeit, színdarabjait megváltozott, új életünkről. Megírná, hogy ötéves tervünk folyamán sorra valósultak meg álmai: a kultúrforradalom, a mezőgazdaság korszerűsítése, gépe­sítése, az új termelési módszerek bevezetése, az öntözéses területek növelésére vonatkozó elképzelései, s napról-napra több dolgozó paraszt családra'- biztosítja a megelégedett, boldog, új paraszti életét, a mi egy­re dúsabban virágzó termelőszövet­kezeti mozgalmunk, amelynek 1919- ben, 34 évvel ezelőtt ő volt egyik 'eglelkesebb híve. A 74 éves Móricz Zsigmond bizo­nyára fellapozná 1919 áprilisában a somogyi termelőszövetkezetekről megjelent írásait s megállapíthatná, hogy 34 évvel ezelőtti meglátását az 'dő igazolná, mert: A kommunizmus 'melytől naiv képzelődök azért fél­tek, mert a falanszter tömlöcét lát­ták benne, meg fogja hozni az in- dividumok valódi kivirágzásának nagyszerű korszakát Magyarorszá­gon nemcsak hogv nem hal éhen senki, hanem most kezdődik az gazi, boldog és emberi élet." demokratikus orszdsrokból * 1 * \ tuiyiK uciigyeiurszaguan I\OYVC Tychv szocialista vá* mintePaterua A* fI?,‘k.ezfs1eken a bet on és a cement felhasználását, vala­mint a földmunkákat teljesen gépesítették. A képen Nowc Tycliy szo­cialista város építkezésének részlet képe. Romániában nagy lendülettel építkeznek, hogy az augusztusban sorra kerülő IV. VIT résztvevőinek elhelyezése, a versenyek lebonyolítása tökéletes legyen. A képen: a bukaresti sporttelep építkezése. 1875-től 1878-ig épí­tették fel Manfred Semper vezetésével, apja Gottfried Sem­per tervei alapján a drezdai Operaházat, amelyet 1945-ben an­gol-amerikai bomba­támadás ért. Most újjáépítik az Opera­házat. 1953-ban elké­szül az építkezés első része, a színpad tető­zete, a külső homlok­zat ihclyreállítása, a szobrok restaurálása és a belső termek rendbehozása. A* építkezést külső tor­májában meghagy­ják, de tervezik a színpad kiszélesítését, új, modern szempon­tok szerint. A képen az újjáépítés egyik részlete látható. Jobb ra Schilling szobra, háttérben a katolikus templom, volt udvari templom. Az észak-csehországi Kuklény faluban, nem messze Hradetz Kralovátol. van Középcurópa egyik legnagyobb melegházi üzeme. Az új melegház nagyban hozzájárul a terméshozam emeléséhez. A melegházak 6.000 négyzetméter területen fekszenek, a munka teljesen gépesítve van. A kuklenyi melegliázüzcm abban különbözik a hasonló Ilyennemű vállal­kozástól, hogy a rendelkezésre álló helyet kétszeresen kihasználják, mert a talajon elhelyezett melegágyakon kívül függő melegágyakkal is rendelkezik. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom