Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-30 / 151. szám

DUNÁNTÚLI VIIÁQ PROLETÁRJA! ECtESÜUZTZUl r , > Doloozó parasztok ! Termelőszövetkezetiek, állami gazdaságok és gépállomátiok dolgozói! Előre a betakarítási és (begyűjtési békeverseny győzelméért! V__________________________ _______________________________/ I AZ M PP B iAR Al 'JVAI VtEC' ÓÉI PÁRTBI ZOTTJÁCAN AK X. ÉVFOLYAM. 151. SZÁM .......... ■mOHBEBEBB 1 AHA gp FILLER KEDD, ,1953 JtJNIUS 30 Egyetlen szem gabona se menjen veszendőbe MUNKÁBAN A BŐ TERMÉSÉRT A lázát aratok a harkányi termelőszövetkezeiben (Tudósítónktól) Már a kora reggeli órákban csu­pa mozgás a harkányi határ -— kom bájnnal aratja búzáját az „Első me­gyei tanácskozás" termelőszövetke­zet. A viaszsárga búzatáblák mellett harmadszor kapálják a gyapotot és a kukoricát. Ezt is gép végzi. Távo­labb pedig a bíborherét csépelik. „Géppel végzünk mi mindent elvtárs, — mondják a tsz-tagok. — gép aratta le árpánkat, kombájn csépeli búzánkat, a növényápolást is gép végzi. Gazdag a termésünk, sok a munkánk, máskép talán nem is boldogulnánk vele." 63 hold árpát arattak és az árpa jól fizetett. 12 mázsa termett hol­danként. Beadásukat — ahogy a rendelet előírja, — mindjárt a gép­től teljesítették és most elhatároz­ták, hogy július 3-ra teljesítik búza­beadási kötelezettségüket is. Még ezen a héten öt vagon búzát visz­nek a begyüjtőhelyre, hogy minél előbb jusson új kenyér dolgozóink asztalára és hogy megkapják a gyorsbeadási prémiumot. ' Jól fizet a búza Is. Számításuk szerint az idén kétszerié több ter­mény kerül a tsz-tagok asztalára, mint az elmúlt esztendőben. A be­adási kötelezettség teljesítése után nyolc vagon árpa és 10 vagon bú­za marad a tsz-tagoknak. Horváth József 14 holdas kóvágószö llősi dolgozó paraszt példát mutat dolgozó társainak. Gondosan műveli földjét, ápolja a növényt. Sürgős a munka, mert a bő esőzés nemcsak a kukoricát, de a gyomot is fej­leszti. Ezért hárman is dolgoznak — apósával és fiával ekekapázzáka földet. Mindenki bő termést akar elérni — mondja Horváth József, de ez nem megy magától. Nem szabad hagyni, hogy elgyomosodjon a ku­korica. Ez a szépen megművelt kukoricatá bla Balázs Ferenc szentlőrinci dol­gozó paraszté. A föld is mutatja, hogy háromszor kapálták. Eredménye már most meglátszik. A szárak már is túlhaladták az egy métert, színük haragoszöld. Lesz is jó termés rajta. A kuláknak, legyen az növényápol ás, aratás vagy más, — nem ízlik a munka, szabotálja a törvényben elő írt kötelezettségek végrehajtását. A képen Dezse Gizella szentlőrinci ku lákasszony gazföldje látható, ame­lyet eredetileg kukoricaföldnek hív tak. Csaknem embermagasságú a gaz a kulák földjén, a kukoricaszár akat valósággal keresni kell. A ku- lák, hogy meg se büntessék, a föld is meg legyen művelve, harmadába kiadta a kukoricát Szabó Jánosncna k, aki úgy gondolta, hogy egy többé kevébbé rendben lévő területet váll al. Amikor meglátta a földet, meg­győződött arról, hogy kulákkal nem érdemes egyezséget kölni, mert az soha nem szolgálja a dolgozó javát. A görcsönyi Augusztus 20 tszcs 300 mázsa árpát szállított a begyüjtőhelyre Egy hete kezdte meg a munkát á görcsönyi Augusztus 20 tszcs árpa­tábláján az ócsárdi gépállomás kom bájnja. A tagság ekkor elhatározta: a pécsi járásban elsőnek teszünk eleget állam iránti kötelezettségünk nek. A hazafias elhatározás megva­lósítása elé azonban akadály gör­dült, mert szárogatni kellett a gabo­nát. Lelkes munkával ezt is meg­csinálták és elérték mégis céljukat. Szombaton 300 mázsa gabonát szál­lítottak a begyüjtőhelyre. Ezzel eleget tettek takarmánygabona be­adási kötelezettségüknek és ezen kívül kiegyenlítették a gépállomás iárandóságát, a 120 mázsa gabonát is. Mezőgazdaságunk dolgozói előtt az év legnagyobb feladata, az ország gabonatermésének betakarítása áll. A minisztertanács határozata ki­mondja: „A tsz-ek tagjai, az állami gazdaságok és gépállom-' tk dolgo­zói, valamint az egv termelők úgy készüljenek fi__ az aratás, csép- lés végrehajtására, hogy azt legmeg- félelőbb időben, gyorsan, a legki­sebb szemveszteséggei hajtsák vég­re.“ Az idén az aratás és cséplés gyors elvégzése nagyobb feladat elé állítja tanácsainkat, a mezőgazdaság dolgozóit, mint a felszabadulás óta eddig bármikor. A gépek százait ál­lítottuk munkába, minden eddiginél nagyobb mennyiségben használtunk műtrágyát, szélesebb körben alkal­maztuk a fejlett agrotechnikai mód­szereket is. Ennek, valamint a ked­vező májusi időjárás következtében, gabonaféléink jól fejlődtek, gazdag termést ígérnek. Most az kell, hogy a gazdag ter­més betakarítását a lehető legkisebb szemveszteséggel végezzék el mező- gazdaságunk dolgozói, egyetlen szem gabona se menjen veszendőbe. A tavalyi egyébként gyengetermésű esztendőben többezer mázsa gabona veszett kárba, többezer mázsával ke­vesebb jutott az állami magtárakba, a dolgozó parasztok kamráiba, A pergés legfőbb oka az aratás halo­gatása. lassúsága, és a gépek helyte­len. gondtalan használata volt. Ebben az évben nem ismétlődhet meg a múltévá nagy szempergés. Tanácsaink, tsz-eink, gépállomásaink és dolgozó parasztjaink jobb felké­szültséggel várják az aratást. A gé­pek nagyobb mértékben segítik szo­cialista szektorainkat. Több kom­bájn dolgozik megyénkben, növeke­dett a kévekötő, marokrakó, arató­gépek száma is. A gépek, a velük szakszerűen, jól bánó gépkezelők, a jól szervezett, jól előkészített aratás biztosítsák arra, hogy ebben az esz­tendőben veszteség nélkül, gyorsan betakaríthassuk takarmányainkat. Minden gabonaszemet be kell ta­karítanunk. Ha négyzetméterenként csak egyetlen kalász törik 'e, ez holdanként öt kiló gabona elveszté­sét jelenti. Vagyis az ebből szár­mazó kár megyénkben 8500 mázsa szemveszteséget jelent. Ez a menv- nyiség pedig Komló város dolgozói­nak egynegyedévi kenyérgabona ál­lását biztosítja. Ha holdanként csak egy kiló gabona szóródik el, az me­gyénkben 1700 mázsa gabonaves/re- séget okoz. Az aratás megkezdődött. Felső- szentmárton, Drávátok, Markóc, Siklósnagyfalu, Adorjás és még jó egynéhány község tszcs-i, dolgozó parasztjai már befejezték az őszi­árpa aratását. Itt az ideje tehát, hogy tanácsaink mindenütt felszá­molják hiányosságaikat, a leghatá­rozottabban. a legtervszerűbben fel­készüljenek az aratásra és az aratás teljes beindulása előtt biztosítsák a gépállomások segítségével a kukori­ca. cukorrépa, gyapot háromszori kapálását, a burgonya kétszeri t.öltö- getését. Azonnal meg kell szervezni a fi­gyelőszolgálatot és a mezőgazdasági áílandóbizottsáRok aktíváira, mező­őrökre támaszkodva, minden nap be kell járni a határt és ahol az ősziárpa sárgaérésben van, azonnal szólítsák fel tulajdonosát az aratás megkezdésére és sürgős befejezésé­re. Tudatosítsák dolgozó parasztsá­gunkkal, hogy az ősziárpa aratását, amint sárgaérésben van, öt napon belül, a búza aratását viaszérésben nyolc napon belül el kell végezni. Ezekben a napokban, amikor jö­vő évi kenyérért folyik a harc, nem állhat tétlenül a mezőgazdaság egyetlen dolgozója sem. Tudnia kell minden tanácselnöknek, de minden tsz-nek és dolgozó parasztnak is, hogy az aratástól számított nyolc na­pon belül el kell végezni a behor- dási munkákat és egy-egy tábla le- aratása után hat napon belül a má­sodnövények vetését. Most kell már tanácsainknak meg­szervezniük a közös szérűn való cséplést, hogy a cséplés meggyorsul­hasson és minél előbb tudja teljesí­teni minden tsz és dolgozó paraszt már a cséplőgépnél beadási kötele­zettségét, és ezáltal minél előbb sza­baduljanak fel a községek a gabona- forgalom korlátozása alól és így minél nagyobb számban és minél előbb tudják terményeiket szabad­piacon értékesíteni. Szervezzék meg tanácsaink, tsz-eink, a két műszak­ban való cséplést, hogy minél gyor­sabban. minél előbb tudjunk eleget tenni vállalt kötelezettségünknek és minél előbb tudjuk biztosítani dol­gozó népünk új kenyérrel való ellá­tását. Az aratás, cséplés, behordás. be­gyűjtés, tarlóhántás, másodvetés igen nehéz harci feladat. Éppen ez­ért ne feledkezzenek meg az ellen­ségről egy pillanatig sem, mert min­dent elkövet e feladatok végrehajtá­sának megakadályozására, illetve hátráltatására. Különböző rémhírek terjesztésével igyekeznek majd a kulákok hátráltatni az aratási, csép- lési, begyűjtési munkák sikeres vég­rehajtását, hogy ezzel közellátási zavarokat okozzanak dolgozó né­pünknek. Fekete csépléseket szer­veznek, mint Kóros községben Szűr József, Sósvertikén Topos Gyula, de fekete cséplés volt Németi község­ben is. Ezek a jelenségek arra figyelmez­tetnek bennünket, hogy az ellensé­ges elemeket, a kulákokat leplezzük le és mutassuk meg szándékukat. Az ősziárpa aratásánál már azt ta­pasztaljuk, hogy lemaradás van, ép­pen ezért azonnal teljes erővel hozzá kell fogni és még e hét közeliéig be kell fejezni a már megérett őszi- árpák learatását. Adjanak meg gép­állomásaink minden támogatást a tsz-eknek az ősziárpa aratásában, az üzemanyag tároló edényeket azonnal töltsék fel, cséplőgépeiket azonnal vontassák ki a területre, hogy ne legyen akadálya az aratásnak, csép- lésnek. A jó felkészülés előfeltétele an­nak, hogy amikor elérkezett a leg­kedvezőbb érési állapot, a mezőgaz­daság minden dolgozója egyemoer- ként fogjon hozzá a békearatás nagy munkájának elvégzéséhez. Novics János a megyei tanács vb. elnök­helyettese. A felsöszentnräirtoniak lettel a békéltyerftsítlk (Tudósítónktól) ! Felsőszentmárto® délszláv község dolgozó parasztjai) kemény harcot vívnak a béke nnegvédéséért; né- hányszáz méterre itőlük Tito Jugo­szláviájától. Ez a ttlrdat még nagyobb felelősségre, harcosabb helytállásra szóltíja őket. Dolgozó népűnk \ tudja kötelessé­gét. A szavak helyett most a tettek beszélnek — ez árttája el a helytál­lást. Helytállni pedig annyit jelent, mint megvédeni a mákét. Ezt te­szik a felsöszentmártoniak is. A' Dráva őre tszcs tagjai 25-én elcsé­pelték az ősziárpát ás ezen a napon eleget tettek állam iránti kötelezett ségüknek is. A község dolgozói el­végezték a kétszeri kapálást, a har- modszori kapálással teo százaléknál tartanak. Kerti Henrik, Sárvári Vep, del dolgozó parasztok példáját is sokan követik: megkezdték a rozs aratását. Szerdán pedSfe a falu dol­gozói megkezdik a büfza aratását bA béke megvédésének nálunk mindenki közvetlenül «harcosa, aki jól végzi munkáját" —) mondta Rá­kosi elvtárs. A község i békeharcosat közül válasszunk ki egyet és ismer­jük meg érzéseit, munkáját A» egyik békeharcos, Bencze Jtaseí, délszláv anyanyelvű, hatholdas dol­gozó paraszt. Neki is 'szent fi gye a béke, erről beszélnék tettet A 830 négyszögöl földjérffl 12 máam két kiló ősziárpát aratott ée csé­pelt. Gondos munka eredménye e*, ősszel jól előkészítette a talajt —» Tarlóhántást, mélyszántást végzett. A vetőmagot szelektorozta, csávázta szeptember etső napjaiban elvetett, Tavasszal a felfagyott talajt lehen­gerelte, fgv érte el a Jó eredményt» A cséplést még nem fejezte be. de máris befogta lovait és tódult a begyüjtőhelyre, hogy teljesítse kö­telezettségét. A termésből 118 kilóé kellett beadni, de 124 kilót vitt he­lyette, Bencze József, a tahi defc gozói közül elsőnek teljesítette csépi tógéptől az állam iránti kötelezett­ségét. Az árpa helyén másodnflvényt — kölest vetett Dolgozó társainak: sokat beszél arról, hogy minél több másodveteménvt vessenek, mert er sok előnnyel jár, több termést hoz. Elmondja azt is, hogy a másodnövé­nyekből nem kell beadást teljesí­teni. Bencze József, egy a sok békehaa*» cos közül Felsőszentmártonban, aki tetteivel, cselekedeteivel, a béke egyik őrszemének szerepét tölti be déli határunkon. A csányoszréi termelőszövetkezeti»*« A csányoszréi termelőszövetkezel dolgozói örömmel fogadták, hogy a vajszlói gépállomás aratógépet kül­dött „Legalább amíg arat, megl pálhatjuk a gyapotot és a répát“ mondogatták a tagok. Az arató? már egy hete van a tsz-ben, de a aratott le 800 négyszögöl árpát. Uj Március tsz tagjai maguk ke: ték el az aratást és hétfő estére n be is fejezték. A gépállomással 150 hold gal learatására kötöttek szerződést jogosan követelik, hogy a vaja. gépállomás teljesítse a szerződésbe vállalt kötelezettségét, valóban segi tője és ne kerékkötője legyen az aratás és növényápolási munkák befejezésének. A gyapot és takarmányrépa gá­zosán csúfítja a határt. Ennek o' az is, hogy egyes tsz tagok több < ben önkényesen távolmaradnak murikából, nem kapálják meg kim< területüket. Maga Bolgalyi Jiv munkacsapatvezető is szívese jár a háztájiba dolgozni, pedig azt sem tudják, ho'1^ Ilyenkor a munkacsapat tudják, hol kezdjék End- gyeljen fel erre a sz^* vonják felelősségre a nil. **

Next

/
Oldalképek
Tartalom