Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-28 / 150. szám

2 HR PL O 1953 JtjNÍUS' 28 HARCBAN A FÉLÉVI TERV TELJÉS!IÉSÉÉR1 As aknát: versenyében Béke*uknu tiirt as étre Pécsi Szénbánya Vállalat üzemei Béke-akna kivételével nem teljesítik júniust tervüket Béke-akna 101 százalékkal első az üzentek verse­nyében, Petőfi-akna dolgozói 99 25 százalékos eredményükkel második helyre szorultak Béke-ikm dolgozóit az utóbbi másfél hét ju munkájáért dicséret illeti Egyes csapatok munkáján különösen meg­látszik a lelkes versenv.- amellve! lemaradásukat pótolták és tartják az üzemek közötti elsőséget. Török István csapot- — amelv részt vesz a péntek-mozgalomban — 112.2 száza lókra teljesíti tervét, Varró Latos csapata 106 6 százalékot ért el a jú­niusi terv lel iesítésében De vannak az aknán plvun .csapatok is, amelvek gátol iák a iobb eredménvek eléré­sét Szabó Tánc <6. csapata szégven szemre csak 75 százalékra teljesíti a tervét, mert a csapat vezetője és a csapat ervpi tagjai ..teljesíthefet !en"-nek tartják az előirányzott ter­vet. Amíg erről beszélnek, tétlenke P7 i TTnpr1rt1'S encc'7 eredménvt érnek el Forál József rannafában is. Ez a esannt 70 száza­lékos eredménvével a sereghajtók közé tartozik. Petőfi-aknán Széni Tózspf elvtárs csapata »íár élen a nőntek-mozgalom keretén be- Mil 133 6 százalékos eredménvéve] Peronc lános elvtárs csapatával fei fei mellett küzdenek az elsőségért, Ferenc elvtárs csapata is részben a péntek-mozgalomban 1112 «z>W»!ék- ra teliesíti júniusi tervét Petőfi-ak­nán díeséretet é-demelnek ió mnn kőinkért Naev Ferenc ÍS1 vájár és Pz.ipr T-*nos ffi vú'ár elvtárs ik akik iéniiis Os-án 217. illetve (65 o száza lókra jesítették tervüket. Köves­sék példájukat azok, u.kik tervük teljesítésével elmaradtak. Islván-abna dolgozóinak az eddiginél sokkal har cosabban kell dolgozni. Most csu­pán rajtuk múlik, hogy Szabolcs-ke- rület teljesíti-e első félévi tervét vagv sem! A lemaradás pótlásában nagy feladat vár az István-aknai dolgozókra, de különösen Bitter Ig- nác elvtárs csapatára, amely 60 szá­zalékra teljesíti tervét Van mit pó­tolnia Jakab János elvtárs csapatá­nak is, umelv eddig csak 68 száza­lékban teljesítette esedékes júniusi tervét Az elmaradó csapatok vegye­nek példát Jumbricsek József és Mehlmann János elvtársak csapa­tainak munkájáról, amelyek élen­járnak a pétitek-mozgalomban és vállalati viszonylatban is első helyre törtek fel a versenyben. Pécsbnnva telepen legnagyobb a lemaradás. A kerület csupán 95 százalékra teljesíti (érvét. Súlvo« h lemaradás Brindza János Ívtárs esapafánál A hónap eeie óta már 755 csille adósságuk van. Az »«-.oroHá -s í—--— rttfájr a ’'•őrület rt'dtnénvét Ha ők is úgy teljesíte­nék tervüket, mint « oér.tek-mozga- otnbao résztvevő Pánczél Ferenc, vagv Parragi Ferenc el-táisak csa­-y^frví^ aiDPlvok 1 Éld? jllotyfa 1 csille szenet tecueltek ebben a hó­napban terven felül — nem kellene szégvenkezniök a pécsbánvatelepi: eV-"].- a lemaradás miatt! Fsak néhnnv nap választ már el július elspiétnl A v!szalévő néhánv naoban pótolni kell minőén kerii- 'etben elmaradást A Pécsi Szén­bánya Válla’nt dolgozóinak méltóvá kell válni újból "régi hírnevükhöz, nem szabad adósaivá válniok a ha. zónák! Második negyedévi tervünket 102 ssásalékra teljesítjük A Béke Vilógtanács ülésszakának tiszteletére üzemünk kéthetes béke- műszakot tartott. Kiváló eredmé­nyek születtek a kél hét alatt üze­münkben úgy a minőségi, mint a mennyiségi termelés terén. Üzemünk dolgozói közül a legjobb munkát mégis Weich György. Mayer, Berta, Jergler és Kutnyák elvtársak vé­gezték. akik előirányzatukat min­den nap 100 százalékra teljesítették. A második negyedév első két hó­dottá bennünket, sőt ösztönzőleg ha­tott a munkánkra. Mi vállalást tet­tünk arra, hogy a második negyed­éves tervünket 102 százalékra telje­sítjük. és ennek a vállalásunknak eáeget is teszünk. Zámbó Mária Asztalos és Hangszerárugyár 4 Beremendi Cementgyár és n Porcelángyár befejezte tervét A Beremendi Cement- és Mészmű­vek dolgozói az alábbiakat jelentet­tek: Üzemünk dolgozói júniusi mész- égetési tervüket 101.6, klinkerégefési tervüket 100.9. cementgyártási ter­vüket 105.3 százalékra teljesítették 1953. június 27-én reggel hat óráig. A jó eredménvek tették lehetővé, hogy másoüit; o-->vpriévi mészégetési tervünk teljesítésére! jelenleg 105.7 százalékon állunk, Klinkerégetési tervünket június 29-én teljesítjük. Cementgyártási tervünket á máso­dik negyedévi előirányzathoz képest eddig 104.9 százalékra teljesítettük. Most az első félévi terv túlteljesí­téséért harcolunk. Első félévi mész- égutési tervünket már június tt-én befejeztük, és július egyig 700 tonna •->*-( a f f ovmolnnlr +©rVf‘TV:- Első félévi kl.inkerégetés; tervünket nem mdiuk teljesíteni, mert r második félévben még nagy erőfeszítések árán =Qm tudtuk eic<5 pocv"d°vi el maradásunkat pótolni. Első félévre előirányzóit cementgyártási tervün­ket június 29-én felezzük be. Első félévi tervünk időelőtti befejezésé­vel akarjuk lerakni következő fél­évi tervünk teljesítésének alapját. A forgóeszköz csökkentés© fontos népgazdasága érdek A Pécsi Porcelángyár dolgozóitól is jelentés érkezett: Június 27-én délelőtt tt órakor teljesítette n gyár első félévi tervét és ugyanezen a napon már (62 ezer forinttal teljesí­tették túl az első félévi előirányza­tot. A félévi terv határidő előtti tel­jesítése azért is dícséretremélió. mert a Porcelángyár dolgozói az év első hónapjaiban nem teljesítették tervüket, s most pótolták az akkori elmaradást is és új lendülettel in­napját 102 százalékra teljesítettük, j dúltak harcba az első félévi terv Ez az eredmény nem tett elbizako- túlteljesítéséért. MÉG A SZÉLTŐL IS ŐWJt/K . . . Sanyikén már születése után néhány héttel össze­kaptak szülei. A veszeke­dés ott kezdődött, hogy édesanyja egyik szép nyári délután kivitte a napra. „Hogy valami szint szedjen magára a drága . ..“ — indokolta magának a merész lépést az asszony. T- Megőrültél?! — för- r üt feleségére Vonós Sándor. — Még utóbb napszúrást kap az édes! Apukának Prüntyőkéje. madárkája. drága kis rnmdenséee! (ez utóbbi fölötte értelmes szavakat természetesen már ifjabb Vonós Sándorhoz intézte). — Te őrültél meg! — nyelvelt vissza neje az asszonyok szenvedélyes­ségével. — Hát nem lá­tod. hogy benn megfázik a*drága?! Uncili, smunci- li, price, pracc! (Ezt i~- mét a drága kis minden- séghez címezte) Mondom, így kezdődött a dolog és a kis Sanyi rohamosan nőtt, növeke­dett. De a viták később se szűntek meg, sőt éle­ződtek. Egyik éjjel például a másféléves Sanyika hatal masat tüsszentett. Egy párnából kikíváncsiskodó toll csiklandozta meg pi­sze orrocskáját. A sötét­ben egyszerre egyenese­dett fel az ágyban idősb Vonós Sándor és felesége. — Hallottad? Vagy húsz másodperc is beletelt, mire az ember levegőhöz jutott a bor- zadálytól és kinyögte: — Még él? — Gyorsan a belgyó­gyászhoz! — vezényelt az asszony és máris öltöz­ködni kezdett. — Dehogy a belgyó­gyászhoz. a sebészetre! — üvöltötte az atya. . Természetesen a belkli­nikán kötöttek ki az álmából felvert, üvöltő íüvölvénnyel. Dicsőségük­re legyen mondva, nem nyugodtak addig, míg egy álmából felvert orvos meg nem röntgenezte.- ki nem kopogtatta a gyere­ket. Azután vérvizsgála­tot csináltattak, próbareg­gelit vetettek, EKG és Krough-vizsgálatot végez­tettek a szerencsétlen ál­dozaton. aki három hétig nyögte a sok vizsgálatot. Óvodába természetesen nem engedték, mert ott ..mindenféle betegséget összeszed az édes kis mindenség.“ Igv az asz- szonv kimaradt az iro­dából. átvedlett főzőkanál lovaggá. Azután már ven­déglőből hozatták a ..kos’ tot“. De hogyan is iutot» volna ideje másra, mint a gyerekre, mikor az ka nyaróbó! sárgaságba, sár gaségból bárányhimlőbe bárány himlőből vörhenv- be, maid vesegvuUadásK­esett és a sarki patikr, gyógyszerkészlete lassar Vonósékhoz vándorolt. — Pedig még a szél tő’ is óvtuk! — sopánkodott most már teljes egyetér­tésben a házaspár a láto­gatóba érkező nagybácsi­nak és egvmást túllici­tálva ugrottak fel. mikor a drága kis mipHejvsóo odavásta a spenóttal teli tányért. — Ncci kell ez a csú­nya é^ei I — Es eev kis befőttet eszik az én drágám? — selypítette a mama. — Inkább egy picur'-'n l“kvároskenyeret az én édes kis bogárkámnak — így az atya. — Hát... Én már jól­laktam és megyek! — így a nagybácsi és a szülőkre tett viss’aadhatatlan ki­jelentések közben gyor­san elpárolgott. Még szerencse, hogy az icireláhan ió kezekbe ke­rült mo=t már ifiú Vonós sséndnrrá nőtt SamükínV, Hiába szörnvülködtek szülei, szerette a tornát, óh. szörnyűség, de elfért kirándulásokra is és Ver­zálom. de a szomszédok szavahihető t-muvaitomá- sa szerint egvíz.ben fut­ballozott is az édes, a Tettyénü! — Esküdj meg. hogy többé nem teszed! — ri- mánkodott neki összetett kezekkel az anyja. — Tönkreteszed magad, gyermekem! — óvta aty­ja és félrefordulva egy könnycseppet morzsolt el balszeme sarkában. De az igazi szörnyűsé­gek csak aztán következ­tek. A gyerek egyik na­pon, a vizsgák előtt így állított be: — Az egész osztály el­megy ... — Hova? — kérdezte •■osszat sejtve az anyja. — Állami gazdaságba, 'övényápolási munkára, in is megyek! Idősb Vonós .Sándor), bólyaszínűvé lett. felesé­gének csak céklavöröt- szint sikerült elérnie. — Lefogysz, tündérbo­garam! — Úgyis gyenge a tü- Uíd elpusztulsz! — Agyonnyom egy traktor! — Golyvát kapsz! — Felöklel égy bika. drágaságom! Igv és ehhez hasonlóan - ecsetelték előtte a nyári munka szépségeit, de mindhiába. A gyerek ki­tartott álláspontja mellett. Mit, volt mit tenni, sűrű könnyhullatások közepet7 te elengedték. Igaz, apja búcsúzásul ráerőltette a házigyógvszertárt. anyja pedig két hátizsákot cső; magolt be az éléskamra legfinomabb falatjaiból. Az is igaz, hogy ifjabb Sándor mindezeket az e’o szobában felejtette és vi­dáman. fiitvörészve mimt a többiekkel. Apja búskomorrá vál- tan sóhajtozott: — Még a széltől is óv­tuk és most itt van rí! Legszebb ifjúkorában ra­gadja el tőlünk a végzet! Négy hét múlva ifjabb Sándor hazatért. Alig is­mertek rá. 0t kilót hí­zott és barna volt, mint egy néger. — Nincs semmi bajod, picikém? — próbálkozott meg a régi nótával Vo- nósné. de férje letorkol­ta: — Hát hogy lenne ba­ja?! A ml nevelésünk! Edzett ez a gyerek, mint a vas! Nemhiába, a szél­től is ... Szóval... Izé... Nahát! Azóta rendbejött a Vo­nós család élete. Az csak segítette a dolgot, hogy meglátogatta az öregeket, a fiú osztályfőnöke is és elmagyarázta, hogy hiá­ba óvják a széltől a gye­reket, a szél azért csak tovább fuj. így történt meg, hogy idén, a vizs­gák táján idősb Vonós Sándor maga elé hívta fiát és ezekkel a. megfon­tolt szavakkal szólt hoz­zá: — No. mi az? Lesz vagy nem lesz? Mész vagy nem mész? — Hova? — Hát nyári gyakorlat­ra. drágaságom! — vágott közbe az anyja és szigo­rúan összevonta szemöl­dökét. — ügy látom is­mét rádfér egy kis falusi levegő .... 7— Persze, jó lenne itt­hon, az anyád szoknyája mellett mi? — így az apja. — De ebből nem lesz semmi! Semmi, ér­ted?! A fiúnak a füléig húzó­dott a szája. — Hát akkor rendben van! — harsogta. — Hat hétre akarok menni, csak nem szóltam még ... Fél­tem, hogy megint vaca­koltok. m'i út "tavaly! Idősb 'Vonós " Sándor előbb á ' mennyezetre, maid a feleségére nézett, végül a fiára. Csak nagy­sokára jutott szóhoz — a felháborodástól: — Hogy mi? Hogy mi nem engedünk?! Ki mond ta’ Volt már erre példa?! — Nem. még soha! So­ha! — kacagott a fiú és mégegyszer megismételte oagykomolvan: — Nem. Erre még t°nv- leg nem volt példa! G. L. Népgazdaságunkban ha csak egyet­len nappal gyorsítjuk meg a forgó­eszközök forgási sebességét. 230 mil­lió forint értékű készletet szabadí­tunk fel. Ha jól gazdálkodunk, ebben az cyben mintegy egy milliárd fo- • rint értékű anyag és félkészáru felszabadítását tesszük lehetővé. Az egy milliárd forint felszabadí­tásáért a kőbányai üzemek indítot­tam mozgalmat. Felhívásukhoz me­gyénk csaknem valamennyi üzeme csatlakozott. A pécsi Bőrgyár vezetői értekezletet tart-*tak. Az értekezlet megbeszélése tóján intézkedési terveket- készítettek, megjelölték azokat a területeket, amelyeken a forgóeszköz-csökkentést végre kell hajtani. Az intézkedési tervek végre­hajtását egy brigád ellenőrzi, amely minden hónapban értékeli az ered­ményt. A vezetők 4.000.000 forint ér­tékű forgóeszközcsökkentést vállal­tak. Eddig 1,093.000 forint forgóesz­közcsökkentést értek el. Csatlako­zott a mozgalomhoz a Sorvana Gén­gyár is. Az első negyedévre előírt forgóeszközcsökkentési tervet 164.000 forint helyett 972.000 forintra telje­sítették. A Pécsi Szénbánva Vállalatnál a szállítási szerződések ellenőr­zésén- keresztül csökkentik a forgóeszközt. Így péllául a megrendelt 20.000 da: rab gyutacsból csupán 12.000-et vet­tek át. A megmaradt 8000 darabot más bánva részére adták át. A Dél­dunántúli Áramszolgáltató' Vállalat a forgóeszközcsökkentés érdekében L400.000 forint megtakarítást vállalt Ezt úgy akariák elérni, hogy felku­tatják -a raktáron lévő »nvagokat A szekszárdi telepükön néldául 8000 darab égőt találták raktáron, ezt a készletet azonnal átadták más me­gyében lévő hasonló vállalatnak. A beremendi Cement- és Mészművek dolgozói megvizsgálták papírzsák készletüket és 60.000-re kevesebb p.a- pírzsákot igényeltek. A mellőzött 00.000 darab zsákot a már meglévők­kel helyettesítik. Ezzel 116.000 fo­rintot takarítanak meg és lehetővé teszik, hogv a papírzsákokat más ce­mentgyár használhassa fel. A 73-as számú Építőipari Trösztnél az anya­gok forgási sebességét gyorsították meg. A Tröszt vállalatainál az anyag forgási sebessége azelőtt 70—80 nap volt. Rájöttek, ha ezt az időt 5—10 nappal csökkentik, máris egy-két millió forintot takarítanak meg nemeztgazdaságunk számára. A ha­talmas megtakarítás elérése érdeké­ben a Tröszt vállalatainak dolgozói most mindent megtesznek az anya­gok forgási sebességének meggyor­sításáért. Megyénk dolgozói a pénz forgási sebességének meggyorsítására is vállalásokat tettek. A Pécsi Sörgyár dolgozói 700.000 forint hitelről mondtak le. Ugyan­csak lemondtak 893.000 forint vesz­teség megtérítéséről is. A Pécs Szén­bánva Vál'alat üzemei a rendelke­zésükre álló inkasszóh'telnek csak 60 százalékát vették igénybe. A felsorolt eredmények azt mutat­ták, hogy megyénkben is megvan a ’ehetőség arra, hogy a forgóeszköz csökkentésében vállalt kötelezettsé­geknek maradéktalanul eleget te­gyünk. Sürgősen ki kell javítanunk azokat a hibákat, amelyek a vállalások teljesítésének útjában állnak. A Sopiana Gépgyárban a földműve­lésügyi minisztérium, valamint az erdő és mezőgazdaságok miniszté­riuma számára gyűrűshengereket gyártanak. A gyűrüsherígereket csak' akkor veszik át, amikor már na­gyobb mennyiség áll rendelkezésre. Ez annyit jelent, hogy a hónap első dekádjában gyártott iparcikk csak ü hónap utolsó napjaiban gyártott cik­kekkel kerül átvételre. De olyan eset is van, mint májusban történt, hogy a májusban gyártott gyüríishcn- gerekeí csak június elsején vet­te át az illetékes minisztérium • képviselője. Ez súlyos hiba, mert mintegy fél­millió értékű iparcikk hosszú ideig kihasználatlanul hever. Az Anyagellátó Vállalatnál Is hi­bák vannak a forgóeszközcsökkentés terén. A vállalat a második negyed­évben 300 köbméter rúdfát rendéit'. A harmadik negyedévben hasonló rendelést eszközöltek, holott a szá­mítások és az előirányzott tervék szerint erre nem is lesz szükség. Rajtái Gyula revizor elvtárs szerint már jelentették az illetékesek­nek. hogy vállalatuknál sok ér-' tékes anyag fekszik felhaszná­latlanul. de sehonnan sem tör­tént intézkedés az anyagok el­szállításával kapcsolatban. Az üzemeknél meglévő hiányossá­gokért az illetékes minisztériumok -s felelősek. Sok esetben módosítják az előirányzott tervet, de ugyanak­kor a forgóeszközcsökkentési válla­lást nem veszik figyelembe. A Pi­si Bőrgyár számára például a har­madik negyedévre emelték a tervet. Ugyanakkor figyelmen kívül hagy­ták a gyár forgóeszközcsökkentési vállalását. Az ilyenirányú intézkedés nem segíti elő a mozgalom kiszéle­sítését. Kornolv hiányosság, hogy üzemi bizottságaink többsége nem fog­lalkozik az egy milliárd forint felszabadításáért indult mozga­lommal. Ezl tapasztalhatjuk a Porcelángyár­ban. Hiba mutatkozik abban is, hogy egyes helyeken, ahol különben ió eredményeket érnek el. mint a Sopiana Gépgyárban, az üzemi bi­zottság nem magyarázza meg a dol­gozóknak eléggé e mozgalom hatal­mas jelentőségét. Flügl József elv­társsal, a Sopiana Gépgyár dolgozó­iával, csak igen alapos magyarázat után sikerült megértetni, hogy e mozgalomnak az a jelentősége, hogy a különböző munkafolyamatokat mennviségileg és minőségileg meg­gyorsítsa. Az a célja, hogy minél rövidebb időn belül, minél több és iobb. egyben olcsóbb gép álljon nem zetgazdaságunk rendelkezésére. -A forgóeszközök csökkentéséért üzemi bizottságainknak fokozottabb harcot kell indítani a jövőben a szakszer­vezeti bizalmiakon keresztül. A terü­leti bizottságoknak ebben segíteniök kell. Értékeljék állandóan a hozzé- ■uk tartozó üzemek vállalt kötele­zettségeinek teljesítését, biztosítsák, hogy az üzemi bizottságok rendsze­resen tájékoztassák a dolgozókat az elért eredményekről és a meglévő hiányosságokról. Ne tűrjék meg sehol sem. hogy a mozgalmat csupán műszaki fel­adatnak tekintsék. Dolgozóink fogjanak össze a műsza-' ki vezetőkkel és együttesen indul­janak harcba a vállalt kötelezettsé­gek végrehajtásáért. Járuljanak hoz­zá minél nagyobb összeggel az egy­milliárdos terv teljesítéséhez, illetve 'űlteljesítéséhez._ Máy József SZMT bér- és termelési felelős. Az MSZT orosz nvoMiofohíimoV közös záróiiiiiiepélye és bizoJiyítváiiyo-iítúsn Június végén befejeződnek az MSZT orosz nyelvtanfolyamainak vizsgái. A vizsgáztatás ünnepélyes keretek között folyik, legtöbbször a hallgatók üzemében vagy hivata­lában, feldíszített kultúrteremben. A vizsgáztatást maga a nyelvoktató végzi, a megyei tanács oktatási osz­tályának képviselője jelenlétében. A bizonyítványt a közoktatásügyi mi­nisztérium megbízottja írja alá és ez az MSZT orosz nyelvvizsgáinak állami jelleget ad. Az állami jelle­gű bizonyítvány tanúbizonysága an­nak, hogy az orosz nyelvet tanuló dolgozók megbecsülést nyernek és, hogy a szocializmus nyelve tanulá­sának tömegmozgalommá tétele kul­turális és termelő munkánk emelé­sének fontos eszközévé vált. Váro­sunk fizikai és értelmiségi dolgozói nagy számban jelentkeztek a vizs­gára. A vizsgákon jelen vannak a tanfolyamhallgatók üzemeinek párt- titkárai, vállalatvezetői, igazgatói, és az üzem kultúrgárdja műsorral ked­veskedik azoknak a dolgozó társaik­nak, akik üzemi jó munkájuk elvég­zése mellett egész tanéven át lelki­ismeretes látogatói voltak az orosz óráknak és a szocialista tudo­mány, társadalomismeret, kultúra és leghaladóbb irodalom nyelvének megismerésével még képzettebb. — még hasznosabb dolgozóivá váltak üzemeiknek és üzemeiken kereszt^ tül országunk szocialista építésé­nek. A vizsgák sikeres letétele után dolgozóink a tanfolyamok közös zá- róünepélyén kapják meg bizonyít­ványukat és a legjobbak jutalmukat. A műsoros záróünnepélyt július li­án, csütörtökön este 6 órakor tart­juk a Magyar-Szovjet Társaság szék házának dísztermében (Janus Pan­nonius utca 11 sz., a Sétatérnél). A műsoron hallgatóink szerepelnek orosz és magyar nyelvű szavalatok­kal, tánccal, zeneszámmal, orosz beszéddel én énekkel. A nívós műsorra és az utána kö­vetkező bizonyítvány- és jutalomki­osztásra szeretettel meghívjuk vég­zett és még vizsga előtt álló hallga­tóinkat, előadóinkat és az üzemek, vállalatok és hivatalok vezetőit, hogy tanúi legyenek dolgozóik bi- zonyitványkiósztásának. MSZT Pécs városi titkárság orosz tanfolyamok vizsga- bizottsága.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom