Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-20 / 143. szám

A bébe megvédésének ná'unk mindenki közvetlenül harcosi, aki jól végzi makiját! István-aknán a szakszervezet nemtörődömsége és egy kiagyalt „elmélet“ miatt nem terjed a péntek-mozgalom Egy hónappal ezelőtt nagyszerű kezdeményezést indítottak el a tata bányai bányász DISZ-fiatalok. Vál­lalták, hogy minden héten péntekig teljesítik heti tervelőirányzatukat, szombaton pedig már terven felül termelnek. Az új kezdeményezés István-aknán is termékeny talajra talált. 'Azonnal csatlakoztak ehhez a Jamb- ricsek-csapat tagjai, akiknek akkor 317 csille szén adósságuk volt. Né­hány nappal később a Mehlmann- fejtés dolgozói követték Jambricsek elvtárs csapatának példáját. Ök is megfogadták, hogy minden héten péntekig teljesítik heti tervüket. A Jambricsek- és a Mehlmann- csapat azelőtt is versenyzett egy­mással. De a péntek-mozgalomhoz való csatlakozás új lendületet adott a párosversenynek. A Jambri- csek-csapat egy hét alatt pótolta lemaradását és ugyanazon a hé­ten — hosszú idő után először — péntek estig befejezték heti tervüket is! A Mehlmann-csapat tagjai sem ma­radtak tétlenül. Éppen úgy törtek előre, mint versenytársaik. Ök is már pénteken teljesítették a heti tervet. Mióta a két csapat csatla­kozott a péntek-mozgalomhoz, egyet­len hét sem múlt el, hogy ne telje­sítették volna péntekig, vagy még ennél is előbb heti tervüket. Jelen- leg 160.3 százalékra teljesíti a Jamb­ricsek csapat az előirányzatát, a Mehlmann-csapat 118.5 százalékon áll. A péntek-mozgalom megindulá­sa óta mindkét csapat tagjai több­száz csille szenet termeltek terven felül. MI kell ahhoz, hogy egy csapat, vagy egy egyén péntek estig tel­jesítse heti tervét? Az, hogy minden nap 120 százalékot érjen el. Azok, akik résztvesznek a mozgalomban és ezt az eredményt elérik, műszakonként 86.80 forintot keresnek. A Jambricsek- és á Mehl­mann-csapat tagjai túlszárnyalták a 120 százalékot is, természetes ennek arányában nőtt a keresetük is. Felvetődik a kérdés: miért csak két csapat csatlako­zott eddig István-aknán a pén­tek-mozgalomhoz, amikor nagy serkentő hatása van a termelésre és a dolgozók részére ha­talmas anyagi előnyökkel is jár? Az István-aknai szakszervezeti bi­zottság függetlenített funkcionáriusa, Németh Lajos elvtárs még csak azt sem tudja, melyek azok a csapatok amelyek a péntek-mozgalomhoz csat lakoztak. „Nem tudom fejből meg­mondani“ — védekezett. „Az emele­ti irodában van a papír, majd arról megmondom“ — mondta. Az emeleti irodában sem sikerült előhalászni i papírt és így a versenyirodán mon dották: sajnos a Jambricsek- és a Mehlmann-csapaton kívül nem tör tént csatlakozás a péntek-mozgalom­hoz. Maderspach Béla, üzemvezető főmérnök lelkesen beszél a péntek mozgalom jelentőségéről, de nyom­ban egész sor objektiv nehézségre hivatkozik, melyek „áttörhetetlen gát“-ként emelkednek a mozgalom terjedése elé. „Sok az áramszünet“. „Kevés a sűrített levegő.” „Kevés a műszak­szám.“ „A műszaknormák olyan ma­gasak, hogy a legtöbb csapat még a száz százalékot sem tudja teljesíte­ni.“ „Nem megy máról-holnapra a műszaki hibák kijavítása sem.” Igaz, vannak nehézségek. A hibá­kat nem lehet máról-holnapra kija­vítani, de a hibák kijavítását meg lehet gyorsítani. Azok a nehézségek, amelyeket a fő­mérnök elvtárs felsorol, megvannak a Jambricsek- és Mehlmann-csapat- nál is. Ennek ellenére nemcsak tel­jesítik, de túl is szárnyalják a pén­tek-mozgalom követelményeit. „Ma­gasak a műszaknormák“ — mondja Maderspach Béla főmérnök. Műszak normával dolgozik a Jambricsek- és Mehlmann-csapat is, műszaknormá­val dolgozik Lukács János vájár, aki 161, Inhoff János vájár, aki 132 Lea Gyula vájár, aki 132, Böröcz János (9) vájár, aki 129, és Graics János vájár, aki 129 százalékra tel­jesíti tervét. A hibák tehát, — amelyek a péntek-mozgalom terjedését aka­dályozzák — nem az áramszünet­ben, a sűrített levegőhiányban és a műszaknormákban kere­sendők, hanem az István-aknai szakszervezeti és műszaki veze­tők káros „elméletében“, amely szerint csak azok a csapatok vehetnek részt a péntek-mozgalom­ban, amelyek amúgyis túlteljesítik tervüket. István-aknán több csapat tagjai, így a Tavasz-, a Dobszai-, a Ney-fejtések dolgozói önként je­lentkeztek a műszaki vezetőknél, hogy ők is résztvesznek a péntek­mozgalomban. De őket a fenti káros elmélettel valósággal kizárják a munkaversenyből, pedig a péntek­mozgalomnak éppen az az egyik legfontosabb célja, hogy azokat is mozgósítsa a terv túlteljesítésére, akik eddig különböző okok miatt el­maradtak. Honnan született az István­aknai szakszervezeti és műszaki vezetők káros elmélete? Onnan, hogy azoknak a csapatok­nak a dolgozói, akik részt akarnak venni a péntek-mozgalomban — a műszaki feltételek biztosításában nagyobb követelményeket állítanak a műszaki vezetők elé. A Tavasz­csapat dolgozói például azt kérték, hozassák rendbe a légvágatot, köny- nyítsék meg az alsó vágaton a csil- lézést. A műszaki vezető elvtársak egyetértettek a javaslatokkal, de a megvalósításukra csak a jövőben ke­rül sor. Addig pedig „bölcsen“ azt javasolták a csapatok tagjainak: vár ják meg még elérik a száz százalé­kot és azután csatlakozzanak a moz­galomhoz, vagyis majd ráérnek ver­senyezni akkor, amikor a műszaki feltételek körüli hibákat már kija­vítják. A péntek-mozgalom elhanyago­lásáért felelős az István-aknai szakszervezet, de súlyos mulasz­tás terheli a pártbizottságot is. A pártszervezetek népnevelői keve­set tesznek annak érdekében, hogy a mozgalom kiszélesedjen. A párt- bizottság nem ellenőrzi a szakszer­vezet ezirányú munkáját sem. Bele­nyugszik abba, hogy a mozgalom szélesedik. Mit kell tenni a hibák sürgős kijavítása érdekében ? Fokozott harcot kell indítani a mű­szaki vezetőknek a műszaki felté­telek biztosításáért, a szakszervezet­nek pedig állandó feladataként kell kezelni a csapatokkal való foglal­kozást, a Jambricsek- és a Mehl mann-csapatok elért eredményeinek nyilvántartását és tudatosítását. A szakszervezet funkcionáriusainak ál­landóan szervezni kell a versenyt és lehetőleg minden csapatot és egyént be kell vonniok a péntek-mozga­lomba — munkahelyre való te­kintet nélkül. Nemcsak óhajtani kell István-ak­nán a tervteljesítést. A péntek-moz­galom kiszélesítésével, a fizikai és műszaki dolgozók összefogásával el kell érni az első félévi tei’V telje­sítését és meg kell teremteni a má­sodik félévi terv sikeres elindításá nak alapjait is. BARANYA DOLGOZÓI KÖSZÖNTIK A BÉKE-VILÁGTANÁCS ÜLÉSÉT Munkabőstettekkel köszöntik a Béke-Vi lattanáé» ülését a beremendi Cementgyár békeőrséfiet álló dolgozói Negyedik napja tárgyalnak ha­zánkban a Béke Világtanács ülé­sein a világ legkiválóbb békehar­cosai. Negyedik napja figyelik egy­re növekvő érdeklődéssel — a vi­lág valamennyi dolgozójához ha­sonlóan — rádión és sajtón keresz­tül a beremendi Cementgyár dol­gozói is azt a hatalmas méretű küzdelmet, amely az egész világ békéjének kivívásáért folyik. S ez a hatalmas erő, amely milliókat hív harcra, mind lelkesebb munkára serkenti a határmenti, beremendi Cementgyár dolgozóit is. Az elmúlt napokban bőven volt alkalmuk a Cementgyár dolgozóinak arra. hogy hősies munkájukkal is­mételten hitet tegyenek a béke mel­lett. A nagy esőzések és a gyakori áramfeszültségesés egymásután idéz­te elő az üzemzavarokat. — Veszélyben a tervteljesítés és vállalások megvalósítása. Ez a har­ci jelszó járt szájról-szájra az üzem dolgozói között. — Ha még valami baj jön. minden hiába — mondogat­ták egyesek. És a baj jött. Az elmúlt hét szombatján a 111-as klinkerégető kemence iszapbefolyó­csöve beszakadt a másfélezer hölo- kos kemencébe. A kemencét le kell állítani, kihűlni hagyni, aztán a ja­vítást elvégezni — ez a sorrendje az ilyen munkának. Csauth István. Ve­res Lajos és Kalmár Imre lakato­sok azonban megbontották ezt a sorrendet. A kemencét leállították ugyan, de aztán egy percet sem vesztegettek. Az izzó kemencéből horoggal húzták ki a beesett csö­vet, s a javítást a kemencén kívül­ről végezték el. Tizenkét küzdelmes óra után így ismét megindulhatott a TII-as nagyforgókemence. Hétfőn — hamarosan a békém ű- szak beindulása után — leállt a li­es cementmalom. Hasonló hiba ki­javítása ezelőtt egy hetet vett igény be. Az üzemben hosszú évek óta dolgozó idős Molnár János üzemla­katos kapta feladatul a gépegység megjavítását, — Tőlem függ, mikor indul meg a malom — ez a gondolat fűtötte és szinte égett a munka a keze alatt Az egy hétből három nap lett: szer­dán este 7 órakor már megindult a cementmalom. A klinkerégetök és cementmalom dolgozói békeműszakon elért jó eredményeikkel köszönik meg tár­saik lelkes, akadályokat leküzdő munkáját. Az egymással párosversenyben ál­ló klinkerégetök 101.6 százalékra teljesítő Krix Nándor brigádjával az élen töretlenül küzdenek a 700 órás mozgalom sikeréért, eredmé­nyeik növeléséért, a lemaradás be­hozásáért, a féléves terv teljesíté­séért. A cementüzem dolgozói örömmel adnak számot arról, hogy eddig esedékes félévi tervükön felül több mint 253 tonna cement termelésével 'öszönthetik a Béke Világtanács ülé­sét. Most tovább harcolnak eredmé­nyeik megtartásáért, féléves tervük határidő előtti teljesítéséért. A beremendi Cementgyár dolgo­zói a békeverseny lendületében -a !emaradás behozásán, a tervtúltel- ’esítésen túlmenően lázasan dolgoz­nak a második félévi sikeres mun­kájuk biztosításán. A nagymáoyoUi brikettgyár befejezte első félévi tervét Á Béke Világtanács budapesti ülésére vállalták a nagymányoki brikettgyár dolgozói, hogy első fél­évi tervüket június 20-ra befeje­zik. Az egyre szélesebb körben ki­bontakozó versenymozgalom és a Nagymányoki Szénbányák liaszüze- meinek példamutatása azonban ;; brikettgyáriakat is a vállalt határ­idő lerövidítésére serkentette. En nek eredményeként már június 18 ún büszkén jelenthették: első fél­évi felajánlásukat két nappal előbb teljesítették A nagymányoki brikettavár dol­gozói elhatározták, hogy 1900 tonna kiváló minőségű szénbrikettet gyár­tanak a hónap végéig félévi tervü­kön felül. Újabb vállalásuk teljesí­téséhez a békeverseny eddigi len­dületével kezdtek: június 18-án 108 5 százalékra teljesítették tervüket, fi harmadok közötti versenyben Lind rer Ádám brigádja ért el ezen a ■' pon a legjobb. 121.6 százalékos ményt. DRAG A KINCSÜNK A GYERMEK A Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség folyóirata, a „Világ Ifjúsága“ című lap az áprilisi számában töb­bek között egy képet közöl Franco-Spanyol- országból. A kép eg.v kis csavargó gyereket ábrázol, aki rongyosan, borzasán, mezítláb baktat egy sivár or­szágúton. A gyerme­ken meglátszik a ret­tenetes nyomor, az éhség, az elhanyagolt­ság. S ilyen gyermek tíz- és tízezrével van nemcsak Spanyolor­szágban, hanem Olasz országban, Franciaor­szágban, Jugoszláviá­ban, s a többi tőkés és fasiszta országban. Valamikor, a Hor- thy-rendszerben ná­lunk sem volt szokat­lan az ilyen jelenség. Ma azonban nálunk is­meretlen a csavargó, apátlan-hazátlan ron­gyos gyermek. Álla­munk a törvények, rendeletek, és intézke­dések egész sorával biztosítja a gvermekek fokozódó jólétét, az anya- és csecsemő, va­lamint a családvédel­met. Nálunk ma ter­mészetes. hogy minden jövőnkért. a gyermek­ért van. Szinte naonn- ta létesítünk új böl­csődéket, naoköziott- honokat, óvodákat, is­kolákat, játszótereket, s mindent, ami hozzá­tartozik, drága kin­csünk, a boldog fia­ink és leányaink gond tálán, nyűgöd’ - vdám életéhez. Pécsett is sorozato­san écül. s épül ma’d a jövőben is több gyér mek játszótér, vidám­park. meseüzlet, s még cgv sor új. kedves lát­szó és szórakozóhely. Az egyik igen szép és ötletes létesítmény, már hetek óta a gye­rekek érdeklődésének központiéban áll. Ez a létesítmény. ahogy a képeink is mutatják, az alsósétatéri mese­bódé. Szívet derítő látvány, amikor alig totyogó apróságok. 8 már „komo'v“ ó1-óriá­sok körüiállják a kis meseházat, s kedves gyereki okoskodással találgat iák, hogy me­lyik kép mit ábrázol, melyik mesének az il- lusztrációía. N»mr,"in állította fel a Vend“g- 'átó VáUa'at ezt a k’S ftavillont. de máris i sétatéri gyermekek fő állomásozó és pihenő helye lett. szinte az egész sétatél- gyermek világának központiévá vált. Hát még ezután mi­iven érdeklődésnek örül majd a kis mese­ház? Újabb meglepe­tés készül ugyanis a gyermekeknek. A vá­rosi tanács népműve­lési osztálya ötletes és dicséretreméltó módon megszervezte a séta­téri játszó és szórako­zó apróságok részére a délutánonkénti mese felolvasást. Képzett hozzáértő felolvasók szórakoztatják majd itt a kicsinyeket, de az itt pihenő felnőtteket, dolgozókat, fiatal ma­mákat is. Az új szóra­koztatás már csupán technikai kérdés, s rö­vid időn belül megva­lósul. így élnek a mi gyer­mekeink. Bátran össze hasonlíthatjuk a nyu­gati kapitalista orszá­gok gyermekei életé­vel a mi kisfiáink és kislányaink életét. Ég és föld különbség van köztük, s ez a különö­séé napról-napra mé­lyül és szélesedik, mert a mi politikánk következtében a ma­gyarországi gyermekek élete egyre szépül, míg Nyugaton egyre rom­lik. Nincs nagyobb bol­dogság egy szülő szá­mára, mint az, ha gyet mekét egészségesnek, vidámnak, boldognak látja. A magyar szü­lők pedig ilyennek lát­ják kicsinyeiket, s töb­bek között azért i.1 dolgoznak olyan lelke­sen a szocializmus fel­építéséért, a békéért, hogy utódjaiknak, ki­csinyeiknek még jobb, még szebb legyen «a élete. tliniuH Hsgytasányiiól 3? első koMösiiliitúy a Sztálin Vasmű számára A Pécsf Bőrgyárban a blankosműhely dolgozóinak kez­deményezésére békeőrséget állnak a dolgozók a Béke Világtanács buda­pesti ülésének tiszteletére. A békeőrségen versenyeznek egy­mással. Ebben a versenyben kiváló eredményeket érnek el a békeőrség kezdeményezői. a blankosműhely dolgozói. ,A blankosműhely ezévi legmagasabb napi eredménye 1G6 százalék volt. Június 15-én; hétfőn — a békeőrség első napján — 176 százalékot értek el! Jó eredményü­ket azóta is tartják. Június 18-án Bárdosi Lajos munkaérdemrendes sztahánovista, képviselő —, aki a blankosműheíyben dolgozik, — 180 százalékra teljesítette napi tervelő­irányzatát. Kibédi Béla még az ő eredményét is túlszárnyalta —, 224 százalékot ért el. A Varga—Horváth —Harvan „hármas” 219 százalékra teljesítette tervét. Győrvári István és Faust Arnold 214 százalékot él­tek el. Az élenjáró dolgozók segítettek a gyengébbeknek. Mióta békeőrségei állnak a blankosműhely dolgozói, száz százalékon alul teljesítő nincs a műhelyben! „ . Jlyan a kőbánya területe, mint megbolygatott méhkas, de azért m áll meg a munka s még talán agyobb lendülettel folyik, mint más napokon. Miért ez a lázas készülődés? A választ maguk a dolgozók adják meg. Ma indul az első kohóköszál- ’ttmány Sztálinvárosnak. Az első szerelvény útnak indítá- :;i előkészületei már két hétté! ezelőtt megkezdődtek. Üzemi érte­kezleten ismertették a dolgozókkal a szállítás jelentőségét. A dolgozók­ból az a hír, hogy a Sztálin Vas­műnek szállítanak, igen lelkes han­gulatot váltott ki. Békeműszakot in­dítottak. hogv a kitűzött időpont­ban június 17-én elindulhasson az lsei szerelvény hazánk első szocia­lista városa, Sztálinváros felé. A mozdony két oldalán elhelyezett táblán „Sztálinvárosnak küldik Nagyhursány kőbánya dolgozói" fel­irat volt olvasható. A 375.648-as sz. mozdony után 30 megrakott, fel­díszített vagon várta az indulást, körülbelül 5—600 tonna gördült e napon Sztálinváros felé. Sokan gyű lekeztek, hogy a szállítmány ünne­pélyes elindításánál jelen legyenek. Megjelentek a községi pártszervezet, valamint a tanács részéről is elv­társak. a jelenlévők közt volt a me­gyei tanács közlekedési osztály ve­zetője is. Június 17-én délután 17 óta 46 perckor gördült ki az első szerelvény az állomásról. Ahogy el­haladt a hurrázó. kézlengető dolgo­zó!; előtt, láthatóvá váltak a vago­nokon a kis cédulák, amelyek arról beszéltek: Nagyharsány június 17- '■'m közelebb került Sztálinvároshoz. A szerelvényt Albrecht Ádám. a nagvharsányi kőbánya kétszeres sztahanovistája kísérte útján, ő ad­ta át Sztálinváros dolgozóinak az első kőszállítmányt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom