Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-16 / 139. szám

DUNÁNTÚLI Vuio PPOLET&fíJA! EGYESÜLJETEK! í 1 ÉLJEN A BÉKE VILÁGTANÁCS! AZ MDP BÁRÁNY f A M EGYE 1 PÁRTBI 2 OTT JÁVÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM ARA SO FILLER KEDD, 1953 JŰN1US 16 Gépállomásaink felelőssége a növényápolási munkákért A gépállomások tavaszi tervidő­szaka június 10-én lejárt. A megye minden gépállomása túlteljesítette tavaszi tervét. Jelentős mennyiségű olyan területet is megműveltek a tavaszi tervidőszak alatt, ami már több éve parlagon hevert. Ezeket a területeket a termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok minő­ségileg igaerővel megművelni kép­telenek lettek volna. A felszabadulási hét, majd a vá­lasztási békeverseny nagyban hozzá­segítette a gépállomásokat a tervek túlteljesítéséhez. Számos kiváló trak torvezető és traktoroslány tűnt k1 jó teljesítményével. Olyanok, mint Tihanyi Ferenc kozármislenyi, Papp Mária az újpetrei, vagy Grüníelúer József, a mohácsszigeti gépállomás traktorosa és még sokan mások. A mezőgazdaságban jelenleg leg­fontosabb tennivaló a növényápolá­si munka jó és gyors elvégzése. Arra van szükség, hogy minden per­cet kihasználjunk a növényápolás elvégzésére. Ebben a munkában a gépállomásoknak komoly segítségét kell adniok a termelőszövetkezetek­nek. Segítséget kell adni egyrészt a meglévő növényápoló gépek jő ki­használásával, másrészt a munka megszervezésével a termelö-zúvxt- kezetekben. „A terméshozam állan­dó növelése érdekében teljes gépi- erejükkel és agrotechnikai felké­szültségükkel biztosítaniok kell a termelőszövetkezeti termelés nagy­arányú gépesítését, valamint az élen járó mezőgazdasági tudomány és gyakorlat eredményeinek a terme lésben való széleskörű alkalmazá­sát1' — írja elő a minisztertanács határozata. Ezen a téren még van bőven ja­vítani való. A tavaszi szántás-veté­si munkák befejezésével a gépállo­mások lassan kezdték el a növény­ápolási munkák végzését. A nö- vényápológépek kihasználási foka igen alacsony. A tavaszi tervek tel­jesítése a legtöbb gépállomáson el- bizakodottá tette a vezetőket és mi­kor a felelősség kérdése vetődik fel, a növényápolásban mutatkozó lema­radásért, különböző „objektív okok" felsorolása következik: „esik az eső, görbék a sorok," stb. A villányi gép állomáson Ludwig elvtárs, a gépál­lomás igazgatója és Bálint elvtárs, a politikai helyettes, még május 20- án is kórusban bizonygatták: „Ki­csik a növények, nem lehet kapálni, most a gyapotot vetjük újra." A valóság ezzel szemben az, hogy nem készültek fel kellően a növény ápolási munkákra. Az esős idő előtt 12—13 nap jó idő volt, amikor a növényápolást a villányi gépállomás körzetében is lehetett volna és kel­lett volna is végezni. Ezzel szem­ben a gépállomás június 10-ig csak annyi növényápolási munkát vég­zett, hogy azt meglévő növényápoló gépeivel négy nap alatt könnyen el­láthatta volna. Jobban mutatja a gé­pek rossz kihasználását az, hogy a 13 növényápolásra alkalmas gép összteljesítményének több, mint egy- harmadát Szabó Károly ifi traktor- vezető egyedül végezte el. A szentlőrinci, mágocsi, kétujfa- lusi és szentlászlói gépállomások ed­dig végzett növényápolási munkája a gépállomás növényápoló gépeinek egy napi munkáját sem teszi ki. Mindezek azt mutatják, hogy a gép­állomásokon lebecsülik a növény­ápolás fontosságát, nem tekintik olyan harci feladatnak, amelyet bár­milyen ..objektív'1 körülmények kö­zött is feltétlen teljesíteni kell. Sok traktorvezető már hoav a gépeket ki lehet jól hasznai ni,Slchet nagy teljesítmenyeke eler­ni Ilyen Szabó Károlyra villanyi gépállomás traktorvezetője, aki ed dig 514 hold növényápolást végzett óragrafikonos módszerrel. Paff' Er zsébet, a bólyi gépállomás traktorve- zetője, G—35. traktorával 34 holdat kapál meg egy nap alatt. De vájjon hol vannak azok a trak toristák, akikkel mint kiváló elje­sítőkkel a felszabadulási hét es va lasztási békeverseny során mégis merkedtünk? A növényapolasi mun­kánkban ezekről alig lehet valamit hallani. Vájjon mi az oka énnél . Talán rosszabbak lettek ezek a trak torosok? — Nem! A hiba, a^Jí°tYt a választási békeverseny lendületét a gépállomások politikai helyette.- és pártszervezetei nem hasznosítot­ták a növényápolási munkáknál. Ke­vés traktoros csatlakozott Szabó Ká­roly, a villányi gépállomás traktoro­sának felhívásához, aki vallalta, hogy a Béke Világtanács^ ulesenek tiszteletére 1000 hold növényápolást elvégez. A növényápolást végző trak torosok tájékozatlanok egymas ered ményeiről, a verseny nincs megfelelő széles körben ismertetve, az ered ménveket nem értékelik megfelel - en. Több gépállomáson mar a pok háló belepte a versenytavát, a ta­vaszi szántás-vetesi munkák ered nténveivel együtt. Ezeken a hibákon sürgősen javita ni kell. Elsősorban fel kell számol­ni a meglévő önelégültséget, elbiza­kodottságot. A gépáU0^5 ’Saj­tóinak, politikai helyetteseinek es minden vezetőjének érezme kell a felelősséget a növényápolási munkák nál lévő lemaradásért. Legyen min­den növényápolást v®gz? ®®ve a előre elkészített menetiranyterve, a traktorvezető tudja ahandoan hogy a következő napokon melyik tabla ra kell mennie növényápolást ve gezni A gépállomások agronomu- sai és brigádvezetői nyújtsanak se- eítséget a termelőszövetkezeteknek, hogy”a tsz minden tagja családtagon ka? együtt részt vegyen a növény­ápolásban, biztosítsak a S^fVká ka összehangolását a gépi munka val. A gépállomások politikai he Ivettesei adjanak segítséget a gép­állomás pártszervezetének, hogy a növényápolási verseny fellendüljön a gépállomásokon. A jól teljesítő traktorosokat nap, mint nap népsze­rűsítsék és gondoskodjanak a no, hogy az élenjárók tapasztalatai gyengébbek is átvehessek, mennyi gépállomáson a legjobbnak toristáknál be kell vezetni az ora- grafikon szerinti munkát. Ezzel a- élenjáró szovjet módszerrel ket-ha- romszorosára növekedik a teljesít­mény. A politikai helyettesek nyújtsanak nagyobb segítséget a gépállomás pártszervezetén keresztül a termelő­szövetkezetek pártszervezetenek. hogy a növényápolásban a kommu­nisták példamutatásával harcba tud ják vinni a termelőszövetkezet ösz- szes tagját. A növényápolási munkát időben elvégezni: több termést jelent és ezért több jövedelemmel is jár. Ar­ra van szükség, hogy fellendüljön i verseny a gépállomásokon a Bé­ke Világtanács tiszteletére. A gép­állomások dolgozói mutassák meg. hogy nemcsak szavakkal, de tettek­kel is harcolnak a béke megvédésé­ért. Hegedűs Vince pol. oszt. propagandista. Befejeződtek a ni agyar-francia árucsereforsralmi és pénzügyi tárgyalások A Budapesten lefolytatott ma­gyar—francia árucsercforgalmi és pénzügyi tárgyalások befejeződtek. A tárgyalások eredményeként f. hó Jű-cn aláirt árucsereforgalmi és pénzügyi megállapodás 1953 június 1— 1S54 június 1. közötti időtartam­ra szabályozza a két ország közötti áruforgalmat. Franciaország nehéz és könnyű­ipari anyagokat, valamint gyarmati eredeti árukat szállít Magyarország­nak, Magyarország pedig mezőgaz­dasági és ipari termékeket ad Fran­ciaországnak, Megkezdődött a Béke-Yilágtanács budapesti ülésszaka Dudapest télé irányú; most a világ tekintete. Napok óta feldíszített vonatok külön repülőgépek hoz- ták hazánkba a béke ügyének kiváló harcosait, akik itt gyűltek össze, hogy megtárgyalják a vi. tág népeinek leglo-ntosabb feladatait, a békéért vívott harcban. A tanácskozások színhelyének az építölc „Rózsa Ferenc“ kultúrotthonának homlokzatán francianyelvű felirat, hirdeti: „A Béke Világtanács ülésszaka 1953 június 15- 20.“ A hatalmas ülésterem ünnepi díszbe ö’- tözött, A nemzetközi békemozgalom színe: égszínkék drapéria díszíti a falakat, sok színes virág jelképezi a békés élet szépségét az elnöki emelvény felett kibontott szárnyú fehér békegalamb körülötte a világ külön­böző népeinek nyelvén a drága szó: „Béke“. Egymás után érkeznek az újabb és újabb küldöttségek. Lassan meglelik a hatalmas terem. Örömmel üdvözlik egymást n régi ismerősök, harcostársak. Az első sorokban ott vannak a Szovjetunió békeharcosainak kiváló képviselői. Mellettük sokszínű nemzeti vise­letbe öltözött indiaj delegátusok. Az erkélyen elfoglalják helyüket a magyar nép küldöttei is. Kiváló dolgozók, sztahanovisták, tudósok, élenjáró mezőgazdasági dolgozók várják feszült figyelemmel a tanácskozásom kezdetét, hogy beszámoljanak majd egész népünknek a Béke Világtanács munkájáról. öt óra van. Feldübörög a taps. Az emelvényen megjelennek „ nemzetközi békemozgalom vezetői. A Béke Világtanács budapesti ülésszaka megkezdődött. Erdey-Gruz Tibor felsőoktatási miniszter, Kossuth-díjas akadémikus üdvözlő beszéde — HöVyeiim és Uraim! Kedves, vendégek! — A Magyar Népköztársaság kor mánya és az egész magyar nép ne­vében szeretettel köszöntőm a Béke Világtanácsot — kezdte beszédét. — Az Önök nemes testületé ko­runk legnagyobb mozgalmának irá­nyító szerve. E mozgalom résztve­vői, ugyanúgy, mint az önök taná­csának tagjai, különböző nemzetek­hez tartoznak, különböző nyelveken beszélnek, különböző gazdasági és politikai rendszerekben élnek, kü­lönböző — és részben ellentétes — nézeteket vallanak, de közös az a megingathatatlan véleményük, hogy a háború minden jóakaratú dolgos ember számára — bármilyen részén él is « világnak — szörnyű csapást jelent. Sziklaszilárd az a meggyő­ződésük, hogy e csapás a világ mai viszonyai között nem elkerülhetet­len, hogy a béke megóvható és meg is kell óvni. — A népek békekongresszusán alakított nemzetközi bizottság az összes kormányok támogatását kér­te ahhoz, hogy létrejöjjön az öt nagy hatalom közvetlen tárgyalása az ellentétek eszmecsere útján való kiküszöbölésére, a világ egyes ré­szein dúló háborúk megszüntetésére — A Magyar Népköztársaság kor­mánya egyetértését fejezte ki e fel­hívással, mert alkalmasnak tartja a békés megegyezés útjának egyenge- tésére. A magyar nép és kormánya teljes erejével támogat minden kez­deményezést, melynek célja a nem­zetközi feszültség enyhítése. A nemzelközi békemozgalom ered­ményei nyomán tudomásul kellett venni a háborús uszítóknak is, hogv az emberek százmilliói szilárdan el­tökéltek a béke megvédésére és határozottan követelik a nemzetközi feszültségnek tárgyalások, valamint kölcsönös méltányos engedmények útján való megoldását. A panmind- zsoni tárgyalások eredményeit és a nemzetközi élet számos egyéb meg­nyilvánulását a magyar nép — a békeszerető emberek százmillióival összhangban — úgy értékeli, hogy a nemzetközi ellentéteknek tárgyaló- asztal melletti megbeszéléséhez ma közelebb vagyunk, mint az utóbbi években bármikor. Ez nagy remény­ségekkel tölti el. Ez az eredmény jelentékeny mértékben a nemzetközi békemozgalomnak köszönhető és ar­ra készteti a béke minden hívét, hogy fokozza erőfeszítéseit, a nagy- jelentőségű sikerek kiterebélyesíté- sére. A magyär nép különös együtt­érzéssel kíséri a békevilágmozgalorn nak az egységes, demokratikus Né­metország létrehozására irányuló erőfeszítéseit. — Hazánkban is nap, mint nap úiabb tömegek csatlakoznak a béke­táborhoz. Nemcsak a békebizottsá- gok száma nő folytonosan, hanem állandóan erősödik népünk békeaka­ratának alkotó tettekben való meg­nyilvánulása is. — A magvar nép és kormánya meg van győződve arról, hogy kü­lönböző társadalmi rendszerek béké­sen élhetnek egymás mellett, ha megvan a szándék a kölcsönös együttműködésre. A magyar nép és kormánya jól tudja, hogy alkotó­munkáját — melynek eredményeit önök is saját szemeikkel láthatják — csak békében végezheti. Ezért mindent elkövet a béke védelmében — A kormány e békepolitikája fe­lett a magyar nép a májusi válasz­tásokon mondott ítéletet. amikor egységesen szavazott a békére. — Népünk keserű tapasztalatból ismeri a háború szenvedéseit és meg tudja becsülni a termékeny békét. — A felszabadulás utáni fejlődé­sünkben a magyar nép közvetlenül tapasztalta, milyen hatalmas segít­séget jelent a békeszerető népek ba­ráti együttműködése. — A magyar népben elmélyült a nemzetközi szolidaritás érzése, mind magasabbra lobban benne a békeakarat lángja és ezért lelkese­déssel tölti el a Béke Világtanács budapesti ülésszaka. Népünk ég a vágytól, hogy tettekkel fejezze ki békeakaratát és szeretetét a világot átfogó békemozgalom vezérkara iránt, akiket legkedvesebb vendé­geiként most országunk fővárosában üdvözölhetjük. A Magyar Népköz- társaság kormánya és az egész ma­gyar nép nevében szívből kívánom, hogy tanácskozásaik az eddigieknél is nagyobb eredményekre vezesse­nek. — Kívánom, hogy a Béke Világ­tanács budapesti ülésszaka segítse megsokszorozni a népek erőfeszíté­seit a nemzetközi feszültség enyhíté­sére. Segítse diadalra vinni a józan­ész és emberiesség politikáját. Se­gítse elűzni a veszélyt, amellyel a háború minden otthont fenyeget. — Nagy célkitűzéseikben, nemes munkájukban most és a jövőbe?, mindig számíthatnak a magyar nép áldozatkész közreműködésére. Jean Laffitte beszéde a napirendi és ügyrendi indítványokról A Béke Világtanács Irodája teg­nap összeült, hogy megvizsgálja a napirendi indítványokat, valamint az ülésszak általános ügyrendjére vonatkozó intézkedéseket. A napirendi indítványok — ame­lyek két fő kérdésre vonatkoznak. — a következők: 1. Tárgyalások cs a nemzetközi feszültség enyhülése, 2. A Béke Világtanács szerepe és összetétele. Ezek az indítványok bizonyos ma­gyarázatot igényelnek, különösen az első pontot illetően. Az iroda helyesnek tartaná, ha az első pont keretében vizsgálnák meg mindazokat a fontos kérdése­ket, amelyeket eredetileg munkánk folyamán kívántunk megvitatni. Valóban, mindezek a kérdések — akár a koreai fegyverszünetről, vagy a jelenleg még folyó háborúk be­fejezéséről, akár a német, vagy a japán kérdés békés megoldásáról, akár a nemzetközi gazdasági és kul­turális kapcsolatokról, akár pedig a függetlenség és a biztonság kérdésé­ről van szó, azzal a népek előtt mindinkább nyilvánvaló szükséges­séggel függnek össze, hogy a békés tárgyalások szelleme mindenütt és minden kérdésben, ahol erre újabb lehetőségek kínálkoznak, győzedel­meskedjék az erőszakos megoldások fölött. E kérdések kapcsolódnak egy lehetséges nemzetközi enyhülés je­lenleg nyitvaálló távlataihoz is. A napirend elfogadása után Jean Laffitte ismertette a Béke Világ­tanács üléseinek rendjét és körvo­nalazta a megalakítandó bizottságok működésének ügyrendjét. Hangsú­lyozta, hogv mind a bizottságokban, mind az üléseken mindenki felszó­lalhat és kifejtheti véleményét. Emanuel d'datier de la Vigerie megnyitó beszéde Hölgyeim és Uraim, Kedves Ba­rátaim! Mindannyiunk nevében köszöntőm a békemczgalom magyar tagjait és megköszönöm nekik azt a meleg és lelkes fogadtatást, melyben a Béke Világtanács jelenlegi budapesti ülé­sének résztvevőit részesítették. Végtelenül sajnáljuk mindannyian, hogy egészségi okok távoltartják az üléstől elnökünket, Joliot-Curiet, a Világtanács tagjai, akik tudják, hogy a békemozgalom mennyit köszönhet az ő fáradhatatlan tevékenységé­nek, kitartó munkájának, önfeláldo­zásának, és tekintélyének, innen küldik szeretetteljes jókívánságaikat felgyógyulásához. Alelnökünk, Pietro Nenni, aki a választások és a politikai helyzet miatt nem tudott eljönni Olaszor­szágból, kimentette magát távolma­radásáért. Nem kívánunk felvetni olyan problémát, mely kizárólag az olaszokra tartozik. De elmondhat­juk, hogy azok a nagy eredmények, amelyeket ftietro Nenni és barátai — akik a bélee problémáit mindig is döntő fontosságúnak tekintették, — elértek, olyan természetűek, amelyek ugyancsak hozzá fognak járulni a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. Még valaki hiányzik közülünk, aki mindannyiunk számára annyira kedves volt: Yves Farge. 1952 júliusában Berlinben tartott legutóbbi ülésünk nagy fontosságot tulajdonított a német problémáknak és a folyamatban lévő konfliktusok megszüntetésének, majd a népek kongresszusának előkészítésére és az azon való részvételre hívta fel a figyelmet. A kongresszus előkészítése kivé­telesen nagy méreteket öltött. Ezt a kongresszust olyan időpontban tar­tottuk meg, amikor a nemzetközi feszültség különösképpen súlyossá vált. Hatalmas volt a visszhangja is. Uj reményeket ébresztett és új erőt öntött a népekbe. Feleletet adott a legtöbb olyan kérdésre, amely a közvéleményt világszerte foglalkoz­tatta. így a kongresszus egv egyetemes akarat kifejezője lett. És ez az erő­sen megnyilvánuló akarat lehetővé tette, hogy felvegyük a már-már reménytelennek tetsző tárgyalás fo­nalát és hogy újra megnyissuk a hosszú hónapok óta megakasztott tárgyalások útját. Amint Önök is tudják, a népek kongresszusa bizottságot jelölt ki, hogy valóra váltsa az öt nagyhata­lom kormányához intézendő felhí­vásra vonatkozó elhatározását. Ez a bizottság abban a pillanatban vé­gezte el feladatát, amikor két nagy­fontosságú esemény új irányt sza-> (Folytatás a 2, oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom