Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-11 / 135. szám

2 NAPLÓ 1953 JÜNIUS 11 A Béke-Világtanács budapesti ülése előtt LONDON Mint a „Daily Worker“ jelenti, az Essek grófságban lévő Woodford békebizottsága népszavazást rende­zett a koreai tűzszünetre vonatkozó megállapodás haladéktalan megkö­tése kérdésében. Valamennyi sza­vazó a haladéktalan tűzszünet mel­lett foglalt állást. A szavazás ered­ményét a békebizottság megküldte Churchill miniszterelnöknek. BUKAREST A Rómán Népköztársaságban lel­kesen készülnek a dolgozók a Béke Világtanács budapesti ülésére. Ora­dea városban több mint kétszáz szí­nész, zeneszerző, író, szobrász és festő elhatározta, hogy kulturális rendezvényeket, hangversenyeket, kiállításokat rendez ,.A művészek és írók a békéért“ jelszóval. BUDAPESTRE ÉRKEZETT RŐT GORE, AZ ANGOL BÉKE­MOZGALOM EGYIK KIVÁLÓ TAGJA A Béke Világtanács ülésszakára szerdán reggel Budapestre érkezett Roy Gore tanító, az angol békemoz­galom egyik kiváló tagja, akit a Ke­leti pályaudvaron, Nánási László, az Országos Béketanács alelnöke, Hor­váth Vince, a Budapesti Békebizott­ság titkára és Lutter Tibor, az Eöt­vös Loránd tudományegyetem angol intézetének vezetője fogadott. ELINDULT BUDAPESTRE A BÉKE VILAGTANÄCS ÜLÉSSZAKÁN RÉSZTVEVŐ KÍNAI KÜLDÖTTSÉG Peking (Uj Kína) Kedden repülő­gépen a következő nyolc kínai kül­dött indult Budapestre, hogy részt- vegyen a Béke Világtanács június 15-én megnyíló ülésszakán. Kuo Mo-zso, a Béke Világtanács alelnöke, Mao Tun, a Béke Világ­tanács irodájának tagja, Caj Ting- Kaj, Liu Ning-Ji, Vu Jao-Cung és Kuo Fang, a Béke Világtanács tag­jai, valamint Liu Kuan-Ji, a Hszu Pao-Csu külön meghívott küldöttek. További nyolc kínai küldött, aki már ezidöszerint is külföldön tar­tózkodik, ugyancsak résztvesz a Bé­ke Világtanács budapesti üléssza­kán. Ezek: Li Toe-Csuan, Emi Siao és Li Ji-Meng, a Béke Világtanács tagjai: Ulan (mongol), Csezsennamu (tibeti), Lah. Sida (tatár), valamint Cseng Sen-Ju és Csen Ting-Min kü­lön meghívott küldöttek. Külföldi vélemények a hadilogolyegyezmény megkötéséről Az angol sajtó a hadifogolyegyezmény utáni új helyzetről London (MTI): Az angol sajtó ve' eetó helyen foglalkozik a hadifog­lyokról szóló egyezmény megköté­sével beállott- új helyzettel. A lapok kommentárjaiban a népi Kína fog* latja el a központi helyet s a kom* mentárokból kiérzödik. hogy ebbep a kérdésben az angol—amerikai el­lentétek további éleződéSp várható.^ Az erősen jobboldali Daily Mail diplomáciai tudósítója valószínűnek tartja hogy „a koreai fegyverszünet eltiltása idővel a sokkal nagyobb hi­degháború tekintetében is fegyver- színéthez vezethet és békésebb kor­szakot nyithat meg.“ Ugyanez a lap vezércikkében többek között „ kö­vetkező megállapítást teszi: ,.A béke Koreában azt bizonyítaná, hogy le- keteéges a megegyezés a Kelet és a kiforgat között.“ A konzervatív Observer hongkon­gi tudósítója szerint a fegyverszünet valószínűleg az európai kereskedel" mi korlátozások enyhítéséhez tog vezetni, Amerikp minden ellenveté­sével szemben is. Ez valószínűleg egyszersmind súrlódást idéz majd elő Anglia és az Egyesült Államok között. ,,A fegyverszünet — írja a továbbiakban a tudósitó. — tartósan kényes helyzetbe hozza majd diplo" máciai téren az Egyesült Államokat, mert a koreai háború összetartó ere­je nélkül ki íognalc bomlani a Kína körüli ellentétek, egyrészről Anglia és a nyugateurópai nemzetek, más­részről az Egyesült Államok között.“ A konzervatív Evening Standard így ír: „Angliában mindenki azt reméli, hogy a koreai béke csak elő­játék lesz a tágabbkörü békéhez.“ Churchill nyilatkozata az alsóházban Koreáról ' London (TASZSZ): Sajtójelentés Rosrint Churchill angol miniszterel­nök június 9-én több kérdésre vá­laszolva hivatalos nyilatkozatot tett alsóházban a koreai helyzetről. Nyilatkozata az első angol kommen' tár a Panmindzsonban június 8-án a hadifoglyok hazatelepítéséről aláírt egyezményhez. Churchill ezt mondotta: „Meggyő­ződésünk, hogy a most elért egyez­mény biztosítja, hogy egyetlen hadi­Kopenhága (TASZSZ) Június 9-én a nők világkongresszusának délelőt­ti teljes ülésén folytatták a vitát Eugenie Cotton beszámolója felett. Ugyanakkor a napirend első és má­sodik pontjának beszámolóit vitatták meg az albizottságokban. A küldöttek lelkesen üdvözölték Isabelle Blumet, a Béke Világtanács tagját és M. M. Rossit, az Olasz demokratikus, nők képviselőjét. Asa Davud, a Délafrikai Unió küldötte beszámolt a délafrikai né­pek szabadságtörekvéseiről, függet­lenségi harcukról. Ezután Ruia Kukulu, Görögor­szág képviselője szólalt fel. „Né­pünk — mondotta — mindenkinél foglyot sem fognak erőszakosan ha­zatelepíteni.“ Megállapította hogy a június 8-án Panmindzsonban alá­irt egyezmény hamarosan követte az Egyesült Nemzet^ parancsnoksága által május 25'én előterjesztett mó­dosító javaslatokat, amelyeket Ang- 'ia támogatott. Churchill kijelentette: semmi sem akadályozhatja már a íegyverszünel megkötésé/ — kivéve a szükséges adminisztratív egyezmé­nyeket, amelyeket remélem, hogyha marosan megköthetnek.“ inkább szenved a nyomortól és a háborús politikától. Országunkban éhínség dúl, olyan, mint a hitlerista megszállás idején.“ A görög nők képviselője felolvasta a fogoly görög hazafiak nő hozzá­tartozóinak a kongresszushoz inté­zett levelét. Cola Dragojcseva (Bulgária) a bol­gár nőknek a szocializmus építésé­ben való részvételéről beszélt. Ezután a 72 ország több. mint öt­millió diákját egyesítő Nemzetközi Diákszövetség képviselője üdvözölte a kongresszust és beszámolt a diá­koknak a IV. Világifjúsági Találko­zóval kapcsolatos előkészületeiről. Készülődés a Világifjúsági Találkozóra BUKAREST Romániában tevékeny előkészüle­tek folynak a IV. Világifjúsági Ta­lálkozóra, amely augusztusban lesz Bukarestben. Az országban minde­nütt előkészítő bizottságokat alakí­tanak. Nagy lelkesedéssel választják a találkozó küldötteit. Ebben a meg­tiszteltetésben a román ifjúság leg­jobb képviselői részesülnek. A ro­mán ifjúság körében hatalmas ter­melési fellendülést eredményezett, hogy a világ ifjúságának nagy ün­nepét a Román Népköztársaság fő­városában tartják. A román zeneszerzők már körül­belül kétszáz dalt írtak a IV. Világ­ifjúsági Találkozóra. Mátéi Socor államdíjas érdemes művész himnuszt írt, „A fesztivál himnusza“ címmel. Sabin Dragoiu állami-díjas zeneszer­ző új dalainak címe: „A diákok da­la“, „Ifjúsági induló”, „Üdvözlünk benneteket”. A zeneszerzők szimfóniákat is ír­nak a VIT-re. A Világifjúsági Ta­lálkozónak szentelik új műveiket a román festők- és szobrászművészek is. UJ DELHI Az indiai ifjúság az indiai orszá­gos béketanács támogatásával elő­készületeket tesz a Bukarestben megrendezésre kerülő IV. Vilégifjú- sági. Találkozóra. Uj Delhiben május 22-én a kü­lönböző ifjúsági és diákszervezetek képviselőiből előkészítő bizottság alakult. BEIRUT A libanoni ifjúság készül a buka­resti Világifjúsági Találkozóra. A li­banoni sajtó jelentése szerint Bei- rutban 25 tanintézmény diákjainak gyűlésén előkészítő bizottságot vá­lasztottak. 1 Előkészítő bizottságot választottak gyűlésükön a nyomdászok, a gépé­szek. a kikötőmunkások, a textil­munkások, a vasutasok, és az építő- munkások szakszervezetének képvi­selői. Ifjúsági és diákgyűlések voltak Libanon több városában. A nők világkongresszusa A Tito-klikk tönkreteszi a jugoszláv munkásosztályt Irta: N. GENCSAROV A jugoszláv munkások között ka­tasztrofálisan megnövekedett a bal­esetek, halálesetek, s megbetegedé­sek szárny. Szarajevóban, a vasútépítési vál­lalatnál a múlt év első hat hónapja alalé 588 munkást ért baleset és 122Ö-an betegedtek meg. A sziszeki vasműben 1952-ben 742 balpset tör­tént, közülük négy halálos kimene­telű volt. A szlovéniai „Store“ vas­gyárban 1952 első negyedében a mar tinkemencék mellett dolgozók 88 százalékát érte baleset: ugyanennek a gyárnak a mechanikai részlegében dolgozók 90 százaléka szenvedett balesetet. A szénbányákban az el­múlt évben 8500 dolgozó járt szeren csétlenül, vagyis a bányák összes dolgozójának 11 százaléka. Ismeretes az a szerencsétlenség, amely ez év januárjában történt az egyik kato­nai vállalatnál. Ez alkalommal a hatottak és sebesültek száma meg­haladta a száz főt. Ezek a példák és még sok más eset, mind azt bizonyítják, hogy a balesetek száma azoknál a vállala­toknál emelkedik, amelyek közvet­len kapcsolatban állanak a hadiipar­ral. Ezekben az üzemekben a dol­gozók kizsákmányolása a leginten­zívebb és legnyíltabb, mert a Tito- fasiszták és uraik sietnek biztosí­tani a fegyvereket és azokat az esz­közöket, amelyekre szükségük van a Szovjetunió és a népi demokrá­ciák elleni agresszív támadáshoz. Még az iparilag fejletlen Monte­negróban is állandóan emelkedik a balesetei« száma. A montenegrói titofasiszta „Pobjeda" című lap kénytelen volt beismerni, hogy 1952- ben az 1950-es évhez viszonyítva a halálos kimenetelű balesetek száma 244.4 százalékkal emelkedett, a sú­lyos sérülések száma pedig 154, a könnyebb sérülések száma pedig 387.7 százalékkal növekedett. Jugo­szláviában 1951-ben 90.434 baleset történt, míg 1952-ben (az 1952 de­cemberében a titoista szakszerveze­tek plénumán nyilvánosságra hozott adatok szerint) 25.000 baleset követ­kezett be, ami annyit jelent, hogy országos viszonylatban 176.6 száza­lékkal emelkedett a balesetek szá­ma. A balesetek számának ilyen nagy­arányú emelkedését a titofasiszták a munkások cinikus megrágalmazá- sával akarják megokolni, mégpedig azzal, hogy a munkások „művelet­lenek“, és „nem tudnak bánni a gé­pekkel.“ A vállalatok titoista igazgatói, akik a hírhedt „rentabilitás“ alap­ján vezetik az üzemeket, a rokkant és munkaképtelenné vált dolgozókat elbocsátják állásukból, Jugoszláviában ma — a titoista adatok szerint — 135.535 munkában megrokkant dolgozó él, vagyis 6.5- szer több, mint 1946-ban. jSZ a szám Jugoszlávia ipari munkásainak 8.4 százalékát teszi ki. A Tito-klikk a dolgozókat nieg- losztotta jogaiktól és a munkásosz­tályt pusztulásba kergeti. Jugoszlá­via munkásosztálya azonban nem nyugszik bele ebbe a helyzetbe, har­col jogaiért, megerősíti szövetségét a dolgozó parasztsággal és minden más dolgozóval. l<okozódik a titoista sajtó bojkottálása A jugoszláv dolgozó tömegek mind elszántabban bojkottálják a titoista sajtót. A belgrádi fasiszták egyre kevesebb példányban tudják eladni lapjaikat. Vukovácon egy hó­nap alatt 1650 titoista lappal keve­sebbet adtak el, mint az előző hó­napban. A durmitori járásban 850 hadirokkant közül egyetlen egy sem volt hajlandó megvásárolni a fa­siszta „Invalidszki Liszt“ (Hadirok­kant) című lapot. A pljevaljszki já­rás legtöbb falujában hónapok óta egyetlen lap sem fogyott. Herceg­ovinában a közelmúltban a titoista lapok árusítása 70 százalékkal visz- szaesett, A Béke-Viláulanács vezérkarából FRÉDÉRIC JOLIOT-CURIE Frédéric Joliot-Curic 1900. már­cius 19-cn született Parisban. Apja Henri Jolioi hősiesen harcolt a ver- saillési ellenforradalmárak ellen. Szülei már egészen kicsi korában beleplántálták Frédériebe, hogy „az életben a legfontosabb dolog har­colni az igazságtalanság ellen“. Ezt Frédéric Joliot-Curie -ohasem fe­lejtette cl. Frédéricet beíratták a lakanali lí­ceumba. Szorgalmasan tanult és so­kat foglalkozott a kémiával. A la kas kis fürdőszobáját valóságos ,,laboratóriummá“ alakította át, ahol merész kísérleteket végzett. „Feltétlenül vegyészmérnök leszek" — jelentette ki az ifjú „kémikus“, aki akkor myg alig volt 15 éves. Tanulmányainak befejezése után néhány hónapig mint gyakorló ve­gyészmérnök a luxemburgi Arbod- gyárban dolgozott. Frédéricnek itt közvetfleriiil alkalma nyílt n 't gis­merkedni a munkásokkal, életükkel és problémáikkal. A fiatal vegyész- mérnök az. elvont elméletek terüle­téről, a mindennapi gyakorlat terü­letére lepett. Világosan látta a kapi­talista társadalom ellentmondásait és hazugságait. Sokat foglalkozott például a javak elosztásúnak kér­désével. Frédéric Joliot huszonötéves ko­rában került Marie Curie laborató­riumába. Értékes segítőtársa lett a zseniális asszonynak, aki felfedezte a rádjumot. Az 1925. év döntő volt Joliot éle­tében. Megtalálta az utat. amelyet már régen keresett. Elhatározta, tu- dományos kutatásokat fog végezni. Ebben az évben találkozott Irene Curievel. A fiatal lány szintén tu­dományos kutatásokkal foglalko­zott. 1926. októberében Frédéric .Jo­liot és Iréné Curie házasságot kö­töttek. Joliot-Curie 1950-ban dolgozta ki doktori disszertációját, amolvben a rádióaktív elemek eléktrö-kéiniájá- nak kérdésével foglalkozott. Azután egész sor értékes felfedezést tett és (954-ben óriási tudományos győzel­met aratod: a feleségével egviitt végzett kísérletek alapján bebizo­nyította a mesterséges rű cfióak ti vi­tás lehetőségét. \ felfedezés révén világhírnévre lett szert. Joliot-Curie 1955-ben megkapta u Becsületrend Keresztjét és a Sor­bonne egyetemen tanszéket bíztak iá. Ekkor már aktív tagja volt az ant:lasiszta mozgalomnak. A második világháború előestéjén Joliot-Curie köze] volt az egvik leg­fontosabb tudományos 5-ü fedezés­hez. amelyet valaha is elért az em­beri elme. Szédítő távlatok tárultak fel előtte: megkezdődött az atom­energia meghódítása. ... És megtör­tént a zseniális felfedezés, amely az atomkorszak kezdetét jelentette. Joliot-Curie a tudomány rendel­tetését nem abban látta, hogv rom­boljon, hanem éppen ellenkezőleg abban, hogy életet adjon. Az volt a célja, hogy az atomenergiát az em­ber szolgálatába állítsa. Nagyjelen­tőségű munkáját félbeszakította a második világháború kitörése. 1941-ben Joliot-Curie Pierre Vil­lonnal együtt megalakította Fran­ciaország felszabadításának Nem­zeti Frontját. Nem sokkal ezután belépett a Francia Kommunista Pártba és aktivan résztvett az el­lenállási mozgalomban. 1944 áprili­sában sikerült kiszabadítania a ne­metek kezéből öreg tanítóját, Lan­ge vint. Franciaország felszabadulása után Joliot-Curiet hazafias tevékenysé­géért a Becsületrend Katonai Tiszti Keresztjével és a Hadikereszttel tün­tették ki. Joliot-Curic a háború után foly­tatta tudományos munkáját. 1946-ban az. atomenergia bizottság főbiztosává nevezték ki. Ezt a bi­zottságot Joliot-Curie sürgetésére szervezték. 1948 december 16-ún a „New York Herald Tribune“ című újság ezt ír­ta: „Tegnap 12 óra 12 perekor meg­szűnt az atomenergia angol-ameri­kai monopóliuma .. A nagyszerű és fáradhatatlan munka eredményeként a fenti új­ság által jelzett időpontban Joliot- Curie atomtelepe megkezdte műkö­dését, Frédéric Joliot-Curiet t949-bcn a béke hívei világkongresszusát elő­készítő bizottság elnökévé, majd pe­dig a kongresszus állandó bizott­ságának elnökévé választottak. A bizottság római ülésén felejthetet­len beszédet tartott, amelyben a többi között ezt mondta: „Szilár­dan elhatároztuk, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy gyermekeinknek ne kelljen elszen­vedniük az új háború szörnyűsé­geit. annak érdekében, hogv a tu­domány vívmányait no használják fel bűnös célokra.. “ A francia kormány persze nem nézte jó szemmel a nagy békehar-’ cos tevékenységét. És az Egyesült Államok uralkodó körei parancsá­nak engedéípieskedve, szégvenlete* cselekedetet sitt véghez, uiil'kor 1 rédéric Jpliot-Curiét elmozdította az atomenergia bizottság főbiztosá­nak tisztéből. Jolioturie azonban azok közé az emberek közé tartozik, akik so­hasem térnek le az általuk válasz­tott út ró? „Az életben a legfontosabb dolog harcolni az igazságtalanság ellen" — szüleinek ezt a tanítását a nagy tudós sohasem téveszti szem elől. A növények második kapálásul végzik a szentmártonpusztai állami gazdaságban Jól halad a növény ápolási munka a szentmártonpusztai állami gazda­ságban. Csatlakoztunk az • andrás- hidai állami gazdaság dolgozóinak versenyfelhívásához és vállalásunkat teljesítettük. Minden növényt már másodszor kapálunk. Állattenyésztésben is szép eredmé­nyek születnek. A baromfi nevelés­ben kiváló eredményt érnek cl Ru­dolf Józsefné, Gadanec Anna, Hor­váth Erzsébet, Nagy Júlia és Tóth Józsefné baromfigondozók* akiknek kacsa és baromfi keltetésében 91.2 százalékos a teljesítésük. Ugyancsak jó eredménnyel dicsekedhet gazda­ságunkban Konkolyi Ferencné ser- téshizlaió, aki eléri a napi 80 dokás hizlalás! súlyt. Györkös János, a gazdaság dolgozója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom