Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-09 / 133. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ AZ M D P BARANYA M EG VEI PA' RTBI 2 O TT J ÁGÁN A K LAPJA X. ÉVFOLYAM, 133. SZÁM ______________________________________________ARA 5Q FILLÉR__________________________________________________________KEDD, 1953 JÜNIUS 9 A MAI SZÁMBAN: Panmindzsonban hétfőn aláírták a hadifoglyok haza- telepítésére vonatkozó egyezményt (2. o.) — Mcgye- szertc lelkesen ünnepelték a pedagógusokat (2. o.) — Műszaki feltételek biztosításával, kommunista példamutatással, munkaversennyel teljesíteni kell a félévi tervet (3. o.) — Biztosítsuk az aprómagvak aratását és cséplését (4. o.) — Tájékozatlanság, bürokratizmus fékezi az újítási mozgalmat a Pécsi Finommechanikai Javító Vállalatnál (4. o.) V_________________________________________________________y A jugoszláv fiatalok és dolgozók nyomora Jugoszláviában most olyan, sőt mtég rosszabb az ipari tanulók élete, mint nálunk a múlt rendszerben volt. Jugoszláviában több mint 300 ezer a munkanélküliek száma és ezek között sok a fiatal. Belgrádban például, az alkalmazotti munkanélküliek egyhatoda fiatal. Horvátországban több mint 26.000 azoknak az ifjaknak és lányoknak a száma, akik szakmát szeretnének tanulni, munkát szeretnének kapni. A jugoszláv fiatalok tekintélyes része, nemcsak bogy szakmát nem tud tanulni. hanem még munkát sem kap. De nem könnyű azoknak sem, akik szakmát „tanulnak", vagy munkát kapnak. Az „állami vállalatok igazgatói, a magánvállalatok kegyetlenül kizsákmányolják a fiatalokat. A serdülő fiúkat és lányokat napi 14—16 órát, sőt még többet dolgoztatják, a legnehezebb munkákban. A fiatalokat verik íme az egyik titoista lap jellemző beismerése: „A zágrábi motorkerékpárgyár •munkavezetője .fegyelmi büntetésként* ütlegeli a fiatalokat Rúzsa Razanela, egy varroda tulajdonosnő. je veri tanítványát, Ruzsica Valisa- jeket. Számos üzem túlórázásra kényszeríti a tanulókat. Ilyen esetek fordulnak elő Vilim Noveszel javítóműhelyében, Dragutin Tem- sze.tyics műhelyében, a „Zse.eznicsa" cipőműhelyben, stb.“ És ez a beismerés csak kis .része a valóságos helyzetnek! Amikor többévi izzasztó munka, verés és cselédeskedés után kijönnek a jugoszláv ipari tanulók, akkor egy részük, nem tud elhelyezkedni. Csupán Szerbiában mintegy 2000 ipariskolát végzett serdülőnek nincs munkáid. Az „Omladina" című belgrádi lap. hogy legalább valamennyire csillapítsa az ifjúság elégedetlenségét, idézi Mészáros Tibor fiatal munkás elbeszélését. Mészáros Tibor Szabadkán végezte a vasutasiskolát, s inár hatodik hónapja nem talál munkát. „Nem vagyok egyedül — mondta — Velem együtt körülbelül 13‘0-cn végezték el a tan- folyamot. Bejártuk az ország sok- városát — Zágrábot, Pólát, Nist, Zrenjanint. Mindenütt egy volt a válasz: „szakképzett munkaerőkre nincs szükség." A munkanélküliségbe taszított fiatalokat a titoista vezetők koldusbotra kényszerítik, katonai építkezésekre hajtják. Munkanélküli, ha jléktalan lányok ődöngenek tömegesen nemcsak Belgrádban, hanem az ország más városaiban is. Szarajevó városát elárasztották a fiatalkorú koldusok, akik megállítják a járókelőket és könnyes szemmel könyö. rögnek alamizsnáért, A katonai építkezéseken 1951-ben több mint 45.000 fiatal munkás vált rokkanttá, szenvedett súlyos sérüléseket azért, mert a munkahelyeken hiányzik mindennemű biztonsági berendezés. A „Szocialista Jugoszláviáért" című emigráns lap a következőket írja: „A jugoszláv ifjak és leányok a legkezdetlegesebb szerszámokkal dolgoznak, ugyanúgy, ahogy valamikor az egyiptomi rabszolgák végezték munkájukat a piramisok építésénél. Barakkokban laknak, amelyek tetőzete állandóan átázik, bakancs és munkaruha nélkül dolgoznak. Ragályos betegségek terjednek közöttük, táplálkozásuk nem felel meg a higiénia legelemibb követelményeinek sem." De a jugoszláv ifjúság nem hajt térdet a titofasiszta gyilkosok előtt. A jugoszláv fiatalok tízezrével szöknek meg a katonai építkezésekről. Az ifjak és leányok megtagadjak a kényszermunkát. Jellemző esete ennek Sztara Szubotszka falu, ahol a fiatalok, a titoista vezetők demagóg ígéretei, hazugságai és fenyegetései •dienert is határozottá n megt agadták azt, hogv katonai építkezésen kényszermunkát végezzenek. A jugoszláv nép. de különösen a jugoszláv munkásság soha azelőtt nem élt olyan rettenetes lakásviszonyok között, mint ma. Hivatalos titoista adatok szerint a jelenleg több mint 400.000 lakosú Belgrádban körülbelül 42.000 lakóház van, mintegy 104 ezer lakással. A lakásoknak csaknem fele, vagyis pontosan 20.783, régi épület és anv- nvira tönkrementek, hogv nagvré- sziik szinte már lakatlan Elrettentő példaképet nyújt Szkoplje Topana nevű munkásnegyede, ahol 850 elhal.vágóit roskatag vii-őluui több mint hatezren laknak. A ..Szloboda Dalmaeija" című tito. ista lap Szplit lakásviszonyairól írva kénytelen volt beismerni, hogy ..a munkáscsaládok emberhez nem méltó körülmények között é'nek“ Őszijükén a rettenetes lakúsviszo- nvok következtében a legkülönbözőbb fertőzőbetegségek terjedtek el. 1951-ben 6.212 ember, vagyis minden nyolcadik tüdőbajos volt., Az ENSZ gazdasági és szociális bizottságának az európai lakás- ügvekkel fog'alkozó albizottsága egyik kiadott közleményében megalapította, hogy Görögország kivételével egyetlen európai országban sincsenek olyan szörnve lakásviszo. nyok, mint Jugoszláviában. Ilyen szörnyű körülmények között élnek a jugoszláv dolgozók a tito- isták háborús politikáia, népellones politikája miatt. A dolgozók azonban jól tudják, hogv Tito rendszerének is vége szakad és azért küzdenek, hogy ez a vég mielőbb bekövetkezzen. KITÜNTETETT PEDAGÓGUSOK HAJNALKA, felügyelő, a kiváló dolgozója“. LEMLE GÉZA. iskolai csoportvezető, a »Közoktatás kiváló dolgozója". MUNKÁBAN A BŐ TERMÉSÉRT, AZ ARATÁSÉRT A szigetvári járás az elsők közé akar kerülni Á szigetvári járás területén a termelőszövetkezeteink nagyrésze a kukorica és burgonya fogasolását elvégezte. Vannak azonban a járásnak olyan termelőszövetkezeti csoportjai is, amelyek a cukorrépa cgyelését későn végezték el. Ilyenek például a nagyvátyi Béke, a mozs- gói József Attila, a somogvapáti Győzelem és a basali Zrínyi tszcs-k. Ezeknél a termelőszövetkezeti csoportoknál a mulasztás oka, hogy nem osztották tel a területet egyénekre és a termelőszövetkezet tagjai nem ismerték feladatukat. Ezek" ben a termelőszövetkezeti csoportokban feltétlenül szükséges, hogy a jövőben valamennyi munkafolyamatot egyénekre bontsanak fel és azt valamennvi taggal ismertessék. A szigetvári és a szentlászlói gépállomások eddig keveset törődtek azzal, hogy termelőcsoport iáinknál géppel végezzék el a különböző növényápolási munkákat. A járás egyénileg dolgozó parasztjai is eredményesen végzik a növényápolási munkákat. Jó ered- rnénvt ért el Zsibót, Szulimán. Szí nt- lászló, Somogyhatvan község. Ezek a községek a növényápolási munkák legnagyobb részét befejezték. Vannak azonban a járásnak rossz községei is, ahol a növényápolási munkákkal súlyosan lemaradtak. Igv például Nagydobsza, Nagypeterd, Boldogasszonyfa községek. Ezekben a községekben a legfőbb hiba, hogy a községi tanácsok nem A mezőgazdasági osztály növény- teimesztési csoportjának riogozói ki. szállásaik alkalmával segítségei nyújtanak, hogv a sorpnkóvetkező munkálatokat járásunk mielőbb befejezze. A kimenő aktívák leginkább a termelőcsopor:ikn»k nyújtanak segítséget, míg a községi gazdasági előadók és az állanJóhi/oÜsá- gok tagjai az egyéni gazdákat -a\gí- tik szakmailag és politikailag. A növényápolási munkákat hátráltatja, hogy járásunkban a gyapotnak nagyrészét újból kellett vetni. Az agrotechnikai munkákat (n/s nótbeporzása) úgy az egyéni gazdák. mint a termelőszövetkezetek nagyobbrészt elvégezték A mohácsszigeti Vörös Fény. köl.kedi Ui Élet, lintódi Alkotmány, az esős idő ellenére i« két-háromszor elvégezte a rozs pótbeporzását. Ezeken kívül a legtöbb tszcs a rozsteriiletén egv- szer elvégezte ezt a többtermést erpdménvező <munkát. Azoknak a csoportoknak, ahol a munkaerő kevésnek bizonyult a nö- vénvápo'ási munkák elvégzésére, a gépálomás adott segítséget így tszcs-ink a növényápolási munkálatokat 90 százalékra teljesítették Járásunk minden termelőcsoportja, A növényápolási munkában Igen nagy segítséget ad a bólyi gépállomás a babarci Béke termelőszövetkezetnek. Szabó és Lécz elvtárs traktorosok akadályt nem ismerve végzik a növényápolást. Bevezették az óragrafikont a növényápolási munkák idejére. A két traktoros egymással vetélkedik, hogy ki tud több földet gyomtalanitani. A pá- rosversenyben fej-fej mellett halad a két traktoros. népszerűsítik az élenjáró dolgozó parasztokat. A járási tanács sem adott kellő segítséget a községi tanácsoknak, mert csak a mezőgazdasági osztály dolgozói foglalkoztak a növényápolás során a községi tanácsok mozgósításával. Az elmúlt héten a járási tanácsülésen tárgyaltuk a mezőgazdasági állandóbizottság elnökének beszámolóját a tavaszi növényápolási munkákról. A mezőgazdasági állandóbizottságok részére járási tapasztalatcserét hívtunk össze, amelyen sok helyes módszer jött fel. színre, amit hasznosítani tudnak az összes községekben az állandóbizottságok. A járási végrehajtóbizottság meg- tárgvalta az aratás, cséplésre való felkészülés munkatervét is. Ennek során a tavalyi évben jól bevált két községfelelősi rendszert szerveztünk meg, akiknek munkáját egv öttagú ellenőrzési csoport fjgji össze. Ezt az "ellenőrzési módszert, már most alkalmazzuk a növényápolási munkák .szorgalmazására. Feladatunknak tekintjük, hogv az életrehívott állandóbizottságokra támaszkodva sürgősen felvegyük a harcot a maradi gondolkodás, a kulákagitáció és a „ráérünk még" állásponttal szemben. A jársi tanáeuiiésen elhangzott felszólalások azt bizony írjál', hogy járásunk dolgozó parasztjai elhatározták, hogy jó munkával feizúvkóz. nak az élenjáró járások köze. Ferenezi Lajos végreha jtóbizottság elnöke Szigetvár ahol cukorrépavetés van, — elvégezte a cukorrépa sarabolását, egyelé- sét és első kapálását. Vannak azonban olyan csoportok is, ahol a munkaszervezés hiányos. Ilyen a nagynyárádi Dózsa és a töt- tös,i Szabadság tszcs, ahol a növényápolás eddigi eredménye gyenge. Előfordul, hogy ilyen sürgős munkák idején a kocsisok 8 órakor fognak be Ezeknek a csoportoknak most fokozottabb segítséget adunk, hogy kijavítsák a munkaszervezés, a munkafegyelem hibáit. A gépállomás kevés segítséget nyújtott a növényápolási munkákhoz, nem állított minden gépet erre a munkára. Jórészt ez az oka annak, hogy járásunk a június 5-én érkezett jelentések alapján a kukoricakapálását 35 százalékra, napraforgót T8. burgonyatöltögetést 19 százalékra végezte el A gépállomási tanácsüléseken foglalkozni kell az eddigi hibák kijavításával és meg kell javítani a munkát, az eddiginél sokkal jobban kell segíteni a mohács- szigeti gépállomásnak is a növényápolási munkákat Fortily Antal főagronómus. mohácsi járási tanács. Pénteken annak ellenére, hogy nedves volt a föld. Szabó és Lécz elvtársak folytatták a növényápolást. A párosverseny eredménye, hogy 10 percenként egy-egy hold földet kapálnak. Pénteken délután a két géppel 50 hold növényápolást végeztek el. Szervezetten halad a munka a csoportban is, minden tagot és családtagot a növényápolásra mozgósítottak. A traktorosok jó munkája §s a családtagok bevonása eredményezte, hogy minden növényt másodszor kapálnak a Béke termelő- szövetkezetben. Jól halad a növényápolási munka a kaposszekcsői Táncsics és a gil- vánfai Alkotmány termelőcsoportoknál is. A két csoport vezetői és tagjai vállalást tettek, hogy a Béke Világtanács ülésének tiszteletére minden kapásnövényt kétszer megkapálnak. A két csoport tagjai a válallásukat ezen a héten teljesítik. A cukorrépát is háromszor kapálták, háromszor töltögették a burgonyájukat is. A szép eredmény elérésének az a „titka", hogy mindkét csoportban bevonták a családtagokat a növényápolási munkák elvégzésére. A szél kavarta bale vagy hanyag munka ? Néhány hét van vissza az aratás megkezdéséig. Gépállomásaink nak május 31-ig kt kellett javítani mindek aratógépet ‘kombájnt. A traktorosoknak:, akik az aratás/ végzik a csoportoknál, megbeszélést kellett tnrtaniok a termelőszövetkezetek és csoportok brigádve. zetőivel, hogy hol kezdik meg az aratást, tel kellett mérni a területet hogy az üresjáratot a minimumra csökkentsék. A kétujtalusi gépállomáson a feladatok végrehajtása érdekében keveset tettek. A traktorosok, akik majd az aratási munkát végzik, nem tudják, hogy melyik géppel dolgoznak. Azt sem tudják, hogy mennyj területük é, melyig csoportban van. Nem tudják azt sem, hogy hol kezdik meg az aratást. Kustra elvtárs és a főgépész elv társ szerint minden készen várja a munka megkezdését. Szerintük minden erő- és munkagépet kijavítottak. Valóban ha valaki megnézi a gépparkot, azt gondolja, hogy a kétujtalusi gépállomás vezetői dolgozói lelkiismeretesen ké szültek az aratásra és a cséplésre. Ez azonban csak látszat. Aki belül i, megnézi a kijavított cséplőgépeket. az mást is észrevesz. A cséplőgépeket kívülről szépen megtisztították, olajozták, zsírozták, de a szekrénv belsejében megtalálható az elmúlt évről maradt mag, ami kicsirázott a felvonókban. A madarak a télen a gépeket használták szállásként és most is benne van a szemét, amit egész télen át behordtak. A tőgépész elvtárs szerint >-azt a szél kavarta bele.“ Az igazság az hogy felületesen végezték a javító brigádok munkájukat. mert a vezetőség nem ellenőrizte meglelelően őket. Kustra elvtársnak .és a íőgépész elvtársnak a legsürgősebben . tel kell számolniok ezt a megnyugvást. A gazdászok és a traktoráé, ták menjenek ki a termelőcsopor tokhoz és a helyszíne„ mérjék jel a területet. A súlyos mulasztást a legsürgősebben helyre kell hozni, a cséplőgépeken, a még szükséges javítástv tisztítást el kell végezni. A gépállomás nagyobb segítségére, jobb munkaszervezésre van szükség a mohácsi járásban Párosverseny a traktorosok, a termelőcsoportok között Á tcmkönyvbegyüjtés minden szülő és diák érdeke Az egész országban, így Pécsett is az iskolákban folyik a tankönyvbe- gyüjtés előkészítése. Fontos takarékossági és papírgazdálkodási érdekből szükséges, hogy diákjaink a jókarban lévő használt könyvet az Iskolai év végén leadják. Az iskolai könyvek begyűjtése már az előző évben is folyt. Eredményei a megtakarítás szempontjából igen jelentősek, ezért az idén ezt a mozgalmat tovább kívánjuk fejleszteni. A mozgalom lényege az, hogy minden tanuló a használható állapotban lévő, számára már szükségtelen könyvét minél előbb adja át az iskolának. A beadott tankönyvekért minden tanuló megkapja a teljes ár 40 százalékát, s ezzel lehetővé válik, hogy a következő évhez szükséges tankönyveket az iskolában ugyancsak 40 százalékos áron megvásárolja. A mozgalom célja kettős: egyrészt diákjaink olcsóbban jutnak tankönyvhöz, másrészt nem szükséges fölös számú új tankönyvet készíteni. Meggyőződésünk, hogy a szülők és a diákok megértve felhívásunkat, saját érdekükben beadják a használt tankönyveket, amelynek ellenértékéből — kevés hozzáadással —< be tudják szerezni a jövőévi továbbtanuláshoz szükséges könyveket. Erdős István a pécsi iskolák számadó ____ igazgatója, 1
