Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-07 / 132. szám

W SPIO 1053 JÚNIUS 7 MEGJUTALMAZTÁK AZ ÉLENJÁRÓ NEVELŐKET A szemerkélő eső nem rontotta a hangulatot. Éppen olyan vidáman, éppen olyan lelkesen dalolva vonul­lak ^ az egyenruhás úttörő küldöttsé­gé;', mint ragyogó napsütésben. A Széehenyi-téren a katonazenekar indulót játszott, így üdvözölte a. pe­dagógus napra. igyekvő csapatokat. A járókelők megálltak a járdaszélen, s a kíváncsiskodó nagy tömegben égyíháe fölött igyekeztek megnézni felvonuló egyenruhás gyerekeket, fia egy-egv sz-iLü észrevette a .sorban gyermekét, jókedvűen intett utána. A Színház-téren, akárcsak előbb a S/.éclzenvi-téren, zenekar fogadta az úttörőkéi. Itt azonban már teljesen az úttörőké volt a rendezés joga. mert a zenekar a vasad általános iskolából jött. Az érkező gyerekek a zászlókat tísztelgétésre tartva be­felé .igyekeztek az ünnepség színhe­lyére, a 'színházba. Bent a színházban, ahol máskor a péosi- színészek . komoly munkával szórakoztatják a dolgozókat, most a pedagógusok ti kék. Akárcsak elő. adóékor, most is. ünnepélyes volt a hangulat. Talán még ünnepélyesebb. Marionossy József elvtárs, a megyei tanács oktatási osztálya vezetőjének megnyitó szavai után feizendültek a magyar és a szovjet Himnusz hang­jai, « a második pedagógus napot ünneplő tanítók és tanárok üdvözlé­sére bevonultak a színházba az óvo­dások. úttörők, .ipari tanulók, isko­lai ULSZ-szervezetek küldöttségei, akik virággal, rigmussal és énekszó vai köszöntötték szeretett nevelőiket. A fiatalok után a .Szülői Munka- közösség, majd az MSDSZ nyújtotta át. ajándékát, az ünnepelt pedagógu­soknak". Az üdvözlések után Nagy Gyula elvtár-, a megyei tanács elnökhelyet­tese ünnepi beszédben méltatta a pedagógus nap jelentőségét, e továb­bi- még jobb munkára, még nagyobb odaadásra ker.to a megye legkiválóbb pedagógusé; akik megjelentek ezen a ~zép és feiejWietétlen ünnepségen. Az ünnepi szónoklat után kjosz- tották megyénk élenjáró nevelőinek a jól megérdemelt jutalmakat. Egy­más után menték fel a kitüntetett oktatási dolgozók, tanítók és,tanárok az elnökség elé. hogy átvegyék a ,,Közoktatás kiváló dolgozójav kitün­tetést '-*> vele járó pénzjutalmat. Ti­zenöt kiváló pedagógus — Lernte Géza, Rittner Hajnalka, Kapitány Sándor, Szegő Józsefné, Enge János, Gyulavári László. V educates Uragu- thitté, Beszik Lajos. Marón György, Nagy Béla. Pápa Margit, Sárái Má­ria, Hegedűs Gyula, Szabó Judit és Kutas Antal — kapta meg a szombati pécsi ünnepségen ezt- a szép kitünte­tést, s a mai nap folyamán a vidéki városokban és falvakban megyénk még negyven tanítója és tanára kap oklevelet és pénzjutalmat az egész évben kifejtett jé munkájáért. A gyűlés az internaeionálé hangjai­vá! zárult. Utána a pedagógusok nagy csoportja körülvette a kitün­tetett tanítókat, tanárokat és grattr iálás mellett további jó munkát kí­vántak nekik a szocialista ember ne vetésében, amely a lélek mérnökeire, a megbecsült és közszeretetnek örven dő nevelőkre vár. A munkafegyelem megszilárdításával harcoljanak a komlói építkezéseken az elmaradások behozásáért, a tervek teljesítéséért ■ Mongold Lajos héttagú sztahano­vista kubikoshrigádja a komlói Be­rek-utcai lakásépítkezéstől pfemrégi- be-n kerülit a Béta-akna üzemi épít­kezéséhez. Évek óta dolgozik együtt a brigád, nevüket mint az építkezés legjobbjait emlegetik; kétszáz szá­zalékon felül: átlagos teljesítmé­nyükkel. fegyelmezett munkájukká! valamennyi dolgozótársuk bizalmát élvezik.' Májusban egvik fizetés utáni na­pon azonban szokatlan dolog történt ti brigádban Dudás János nem jelent meg reggel munkahelyén. Napközben sem került elő. társai nem tudták mi az oka távolmaradá­sának. De azon a napon kettőzött erővel, hiányzó társuk helyett is dolgoztak. Másnap Dudás János mintha mi i-sem történt volna, kezdett munkájá­hoz. Társai feleiősségrevonó kérdé­sére csak annyit mondott: egy nap nem a világ, majd behozom, úgy tervezte, minden nap egv-egv fél­órával tovább dolgozik, ? így nem lesz akadálya, hogy igazolják a mii iasztott napot, A brigád másképpen döntött. Nem engedte meg, hogy Dudás János utó­lag dolgozza le a mulasztott órákat. Úgy határoztak, a fegyelem megsér. fáséért vállalnia kell a büntetést is. > Kiszámolták és elmondták társuk­nak, milyem következményekkel jár egyetlen igazolatlan műszakja: egy napi keresete, az egy hónapra járó tíz százalékos pótlék elvonásával, a szabadság és betegség esetére vo­natkozó büntető rendelkezések kö­vetkeztében 404 forinttal rövidítette meg Dudás János — a termelés ki­esésén kívül — saját magát és csa­ládját. A Mougold-brigád „népszerűtle­nill“ döntött’ igazolatlanul távolma­radó társuk fölött. Az eredmény azonban nem maradt el Dudás Já­nos megértette társai döntését és megérdemelt büntetése mellett lelki- ismeretére hallgatva naponta fél­fél órai többletmunkával behozta a mulasztott napot. ígéretet tett to­vábbá brigádjának, liogv többé nem lesz igazolatlan műszakja. A Bóke-Világtanács budapesti ülé­sének tiszteletére indított verseny­ben méltóképpen veszi ki részét a Mongold-brigád mind a hét tagja. A Béta-aknai építkezésnél május végé­től ezidcig elért 370 százalékos tel­jesítésükkel igazolták, hogv a hi­bák leküzdésével eredményeiket is tovább fokozhatják. Komlón az elmúlt hónapban igen nagy számban akadtak dudásjáno- sok. Az új szocialista bányavárost építő három vállalatnál több, mint 13.000 volt az igazolatlanul mulasz­tott órák száma. Amilyen nagy ez a szám. olvan alacsony azoknak az építésvezetőségeknek vagy Mongold í-ajoséklioz hasonló brigádoknak a száma, amelv számonkérte volna a mulasztóktól tetteiket. Felelősség terheli ezért a sokezer termelésből kieső óláért a szakszervezetet is, amelv nem indított harcot a bumlizók isi­ién. A szakszervezeti bizalmiak nem foglalkoztak a hozzájuk tartozó munkatársaikkal, nem ismertették előttük tetteik káros következmé­nyeit. Egyetlen faliújságot, vagv az építkezéseken lévő hangoshíradót nem használták fel arra. hogv a munkahelyek dolgozóit nevelték, ta­nították volna. Ahogy nem foglalkozóit a szak- szervezet a dolgozók nevelésével, úgv mulasztották el a felelősségre- vonást a munkavezetőktől kezdve a műszaki, illetve vállalati vezetők. Az igazolatlanul mulasztók arány­talanul magas száma mellett -szinte elenyésző azoknak a száma, akikre kiszabták a bumlizásukért járó bün­tetést. A/ egyes vállalatok a tervek nem teljesítésénél felhozott indokoknál leginkább csak az. anyagszállítás zavaraira, az esős időjárásra hivat koznak. Csak a legritkább esetben emlékeznek meg az igazolatlan mu­lasztásokról, az ebből származó'ter­meléskiesésről. Hatalmas és szép feladatok állnak áj. szocialista bányavárosunk, Komló építyi előtt ötéves tervünk negyedik esztendejében; Az év vé­géig a terv szerint közel másfélezer dolgozó család részére kell kényel­mes. Szép otthont biztosítani. Mind­ennek megvalósításához a bumlizók el eni harc mellel! a jövőben arra törekedjen a válla latok vezetősége, a szakszervezet, liogv az eddiginél sokkal nagyobb törődés, nevelés, fokozottabb gon- doskodús révén szerettessék meg munkahelyüket, munkájukat. Kom­lót az új dolgozókkal. Azok ellen pedig, akik ennek ellenére is fe­gyelmezetlenségükkel gátolják vá­rosunk építését, a legteljesebb szi­gorral járjanak el. „Okos Kata“ a kultúra fegyverével harcot Komlón a magasabb széntermelésért, a békéért 'A hosszvhetényi és környékbeli falvak népviseletében a bá­nyászokat látogató „Okos Kata'' és kuL túrbrigádja nagy nép­szerűségnek örvend a komlói aknákon. Ami­kor ajkán dallal, ked­ves szóval, karján alán dákokkal leli kosarával rigmusbrigádja kísére­tében megjelenik n Kossulh-akua felolvasó- termében, szénporos arcú bányászok évűdéi serege veszi körül. De „Okos Kata'' sem mu­rád adós a válasszal. Hu a felszálló harmad néni teljesíti tervét, ugyancsak szántónkért tőlük. Nem fukarkodik a dicsérő szóval sem ,.Okos Kata“. Hosszú listáján fel van tűn. tetve azoknak a neve, akik megálltak helyü­ket. napi munkájukban Kedvesen szólongatin őket ás kosárkájából is hamar előkerülnek az apró ajándéktárgyuk — könyv, cigaretta, likőr. A családosoknak csokoládé is kerül az a iá ndckcsomagba, — vigye haza fiának és mondja el neki miért küldi ezt részére ..Okos Kata“ — fűzi hozzá. De nemcsak g jól dolgozókat, a tervüket nem teljesítőkéi is ,.ju­talmazza1'. Ítészükre is előkerül kosarából egy egy szép szalaggal át. kötött csomag. — Elég nehéz — mondogatja tréfásan — nem tudom mi lehet benne. A jtr tn'mázott nem is igen akarja a helyszínen ki­bontani, társai azonban hangos szóval biztat­ják. Végül is enged kí­váncsiságának. A cso­mag kibontásakor azon ban „ körülötte csopor tosuló bányásztársai hangos kacagásától kí­séri kellemetlen csaló­dás éri. a reménykedői. A dobozban egy darab szén és mellette levél­ke, van. Ttidja-c mit példáz az a kicsiny darab széné — szól közbe „Okos Kata'' — azt, hogy maga csak ennyit termelt. Olvassa el a levélkét és ha meg­fogadja az abban adott jó tanácsokat, maga is méltó lesz dolgozótár­sai megbecsülésére. A rigmusbrigád tag­jai közben a felolvasó- terem többi részeiben „lere-fereinek'' a bá­nyászokkal. P elhívják figyelmüket a kontlúi kultúrotthon műsor ár a, előadásaira, elbeszélget nek velük a terv telje­sítéséről, arról, hogy minden na pl mun ká juk hogyan függ össze bc- ke harcunkkal. De csak­hamar csoportba gyü­lekeznek és az egyik bányásznak ajánlott dalba kezdenek. Felig sem éneklik, amikor „Okos Kata“ közbe­szól.: hagyjátok abba. Méltatlankodó hangok hallatszanak, miért w1 énekeljen a rigmus- brigád? Azért, elvtársali — válaszolja „Okos Kata“ — mert az a bányász, akinek ezt a dalt ajánlották, tervét is csak félig teljesítet­te, amiért csak fél dalt érdemel. így harcolnak ,,Okos Kata'' és kultúrbrigád- ja felvilágosító sza­vaikkal, rigmusaikká l Komlón a terv teljesí­téséért, a béketábor erő sitéséén. Holdanként 260 mázsa cukorrépa termést A seJlyei járásból kiinduló 200 mázsás cukorrépa mozgalom sikeré­ért a sei Ivei járás mezőgazdasági osztálva tapasztalatcsere értekez­letre hívta össze a 200 mázsás cu­korrépa termelési mozgalomhoz csatlakozó termelőszövetkezetek el­nökeit és brigádvezetőit. A termelőszövetkezetek elnökei látták a lehetőséget.• liogv nemcsak 200 mázsa terméseredményt tudnak biztosítani. hanem a/t túl is szárnyalhatják és ennek nyomán egv újabb vállalást tettek. Mi. a 200 mázsás vallatásunkat nemcsak teljesíteni, de túl is akar­juk teljesíteni. Elhatározlak i IJé- ke-\ ilágtanúcs ülésére, hogv meg­gyorsítjuk a nüvényápolási munká­kat és vállalásunk biztosítására a következő felajánlási tesszük: t. A második kézikapálást egv hé­ten belül befejezzük és a kapálás e.ö'.t 80 kiló pétisó kiszórásával el' végezzük a második fejtrág»ázást. 2. Még ebben a hónapban ez ara­tási munkák nagy csatája elüti el­végezzük a cukorrépa harmadik ka­pálását. 3. Aratás után. de. legkésőbb jú­lius 20-ig elvégezzük a cukorrépá­nak negyedik gazoló kapálását. 4. A sorközöket állandóan tisztán, gyommentesen tartjuk. Vállaljuk, liogv nem 200, hanem holdanként 200 mázsás termcsered mónyt érünk el. A magyarteleki Gerő Ernő második brigádjából Nagy Gyula inunkaérdenirendes cn. korrápatermelő 8Ö0 négyszögöles parcellájáról 500 mázsás lépaíer- mcs elérését vállalta. A péc^i Nemi éli s’zínhúz í’esztiváldarabja: .Zrínyi riadója“ u A pác-; Nemzeti Színház a nyári szünet e.ö'.t mutatta be Lippenszky István és Futaki Hajira háromfelvo- násos történe,mi színművét: a ,.Zr- nyí riadója''-1. Két héten át előadás rói előadásra zsúfolt ház gyönyörkö­dött a két fiatal pécsi író aikotá" Sábán, hozzávetőleges számítás sze­rin; is tízezernél több dolgozó tekin­tette mag Zrínyiről. a költő-hadve" •zérről írt színművet, A ..Dunántúli Nsnló“ hasábjain ntár e’őzőleg napvilágot látott Gaí- sai Pongrác érték:lése, igy a darab én üz e'őudá« rés-zieíe., ismertetésére •lem kívánunk visszatérni. A közön­ség. ádandó érdeklődése, a színház: pénztár állandó ostroma és az elő­adás végén feldübörgő perceken á! '.ártó vaslap, amúgy is megmutatta, rogy színházlátogatóink megértették uegszerelték „ darabot, hogy magá- valragadla vai-amennyiőjüket az előadás sodra, hogy szívesen tanúi a ma dolgozója a múl* hőseinek tet­teiből. hazaszeretetéből haladó . ha­gyományainkból. A közölt kritika azonban .-jelentő­segéhez mérten igen keveset fogia1- kozo!)- a rendező és a színművészek munkájával. így szükségesnek (árt­juk. hogy erre n részre ismét kitel­jünk. A rendező, díszlet' és kosz- tümtervezők, alakítómüvészek mun­kája ugyanis nem kis mértékben já­rult hozzá a pécsi ősbemutató régen nem látott sikeréh;/., A rendező, Szilágyi Albert érdeme elsősorban az, hogy — az első felvonás első te­lének kivételével — az előadás te. szüksége, üteme egyre emelkedett, hogy valóban történelmünk husi alak jai elevenedtek meg elöltünk. A rendező érdeme, hogy a történelmi miliő és a múlt hagyományainak gon dós tanulmányozásává', vadban az 1664‘es évek levegőjét varázsolta a színpadra és itt illeti dicséret Bús- thy Istvánt, Vincié Győzőt a díszle­tekért, Majoros Terézt és Gáspár Józsefei a gyönyörű, korhű ruhákért, kosztümükért. A rendező érdeme továbbá az is. hogy az epizódszerep­lők néhánvszavas szerrpéböi is. fon­tos mondanivalót elm ondóikból je­lentős alakokat formált. Mi yz. amin még javítani, igazí­tani kellene? Elsősorban a Sztanyi- szlavszktj-módszer még következe­tesebb alkalmazása! Sztanyíszlav- szkijnak, a nagy szovjet színész-ren dezönei- iránytmutatása nyomán épült fel eddig is fi rondezői és szí tiészi munka a ..Zrínyi riadója*' elő­adásán. A módszer alkalmazása azonban méq korántsem tök.é'etes, A szereplők nemegyszer cél nélkül lép­nek színpadra, szinte csak azért, hogv szerepüket elmondják. Az aiko tó munka, az átélt színészi alakítás sokízben éppen ezért csak a szín­relépés után néhány perccei kezdő­dik. Az indokolatlan kitörések — mint az első felvonásban Morue- cuccoüé — gondolkodásra és joggal csodálkozásra késztetik a. nézőt: az. miért történt? Az első felvonás el. ső felének vontatottságát is sokban enyhíthetné egy kisebb rendezői át­dolgozás és a harmadik felvonás túl­ságosan teátrális befejezése is ren dezőj áífésülésre szorul. De nézzük a színész; munkát. A szereplők élén Zrínyi Miklós alakí­tójának Kormos Lajosnak nevét ol­vashatjuk. Megérdemli a művész hogy kritikánkban i, első helyen foglalkozzunk vele. Megérdemli, meri valóraváltoíta az író elképzeléseit, igazi hőst. igaz; hadvezér; mutatóit be. Alakítása nem nélkülözte a pá- thoszt mégsem vál; Zrínyije -oha* sem fellengzőssé, nagy szavakkal dobálódzó emberré. A Szávák, a gesztusok a tettek a megalkotott jellemből eredtek. A hős céitudak:- san küzd a színpadon eszményéért. vágyáért: a nemzef függetlenségé­ért a nép nyomorának enyhítéséért Nem hallgathatjuk el azonban az; sem. hogy a kitörő érzelmek, a nagy indulatok hangja n;m mindig a har­sogás. A szavak érzelmi tűiöttsé- gét Kormom Lajosnak sokká' széle­sebb skálán kell játszania. Tánczos Tibor Zrínyi Pétere kissé elszürkül: Zrínyi Miklós alakjá mellett. mint ahogyan a való életben is másod­rendű szerepet játszott. Ez nem jelenti azt. hogy Tánczos Tibornak ragasz1 koclnia kell túlzott merevségéhez. Zrínyi Péter célja: Miklós feltétlen támogatása, isőt minél előbb szembe akarj., cselekvőén is fordíta­ni Miklóst a hazug ígérgető, magyar gyűlölő császárral. Ez* a törekvést az eddigieknél élesebben megrajzol­va szeretnénk látni. A két asszony: Zrínyi Miklósné és Zrínyi Péterné szinrehozói Miklós Klára és Kerpely Judit kétféle világ­nézetet képviselnek. Az előbbi a harcos, ezabadságvágyó asszonyt, a másik az urát féltő a mindenáron békés családi életre vágyó asszonyt testcsílettp meg. Éppen ezért Miklós Klárától több szenvedélyt, az érzé­sek é* cselekvések színesebb ská­láját vártuk. Vártuk, de nem kap- tűk. Zrínyi Pé.errié a színpadon kis­sé sokat szavalt, de szava; néni gyűlj tottak; Nem éréztük, hogy törekvé­seié:; éini-haíni' tudó asszony igazi szabadsághős jelent meg előttünk. A harmadik felvoná-ban belépő diszrua- gyaios.. nyugodt, könnyedén cseve­gő hölgyről csak. szavai, de ,nem át­élt játéka és alakításának feszi'úsé- ge nyomán tudtuk meg. hogyorszá­gos ügyekben eljáró kémén,.. fárad­sággal, megpróbáltatással járó kö­vetségből lért haza. A Bárány,, Istvánt alakító Somló Ferencnek, és a népet, a szabadná" gért felkelt’ hajdúkat megszejnéi-ye-í ló Buis Gyulának szöveg szerint ki­csiny szerep jutott. Hogy szerepük még;s súlyos, jelentős volt. az aki- Vitásuknak köszönhető. Bakos László Dömötörére fontos feladat várt. A feladattal azonban nem tudott meg­birkózni a művész. Nagy-jelenetéből nem tudott a fiát .-Írató a nemzet sorsát féltő, a bosszúra állító ' aoa és; harcos magasságáig emelkedni, f- ■usztrált és a szavai., hamis csen­gését megérezte a közönség is. . Ezért nem fogadta -úgy szivébe Dömötör alakját, mint például Vida Farka­sét. Zrínyi udvarának minden Ipgjá; nem említhetjük itt meg. részletezve alakításukat. Ugyancsak ncm térhe­tünk ki részletesen a velencei kö­vetség tagjaira. Azt azonban mag­érdemlik e kisebb jelentőségű sze. rep.-k tíielrehívói is. hogv nevüket feljegyezzük. Szakái! Dénes, Kc- rándv Dénes, Kovács István, Szalma Sándor. Monori Ferenc. Major Pál. Fesztoráczi Kató. Hajdú Hona, Tó­műnek Nándor. Pécskai Márton, Rabt> József. Vörös Tibor és Szalma Fajos — valamennyién képességeilíhcz mérten tevékenyen hozzájárultak <i .Zrínyi riadója” előadásainak síké* -éhez. A?, ellentábor vezéralakja kétség­kívül első Lipőt császár. Kálmán György a kezdeti panontikun-TLru ra helyeit a későbbi előadások so­rán már élő alakot hozott színpadra akinek szoros kapcsolata volt s színpad többi szereplőjével js. Az áruló magyar főárral. Erdődv Im­rével való találkozásakor példái!’ a császár meg tudta mutatni., meny; nyíre gyülölL utálja a magyarokat,’ mennyire n--m bízik még a rene’gá tokban a császárhűekben sem. Egv pillantás elég volt arra, hogy a né- <ő tisztában legyen a két’ ember vi- szonyával. Ugyanilyen fejlődést ta­pasztaltunk Orbók Endre Portia her­cegénél is: Itt különösen Lobkowitz Vendel rendőrminiszterrel való kap­csolata volt igen jó! és plasztikusan érezhető. Hogy ez a kapcsolat egy­oldalú maradt, azt a Lobkowitzoi alakító Kovács Gyulának tudhatjuk be, aki átélés helyett inkább a kö­zönség feló játszott. Montecuc'col; tábornokot alakító Hegyi Péter bizonytalankodott, Va' ’ószinűleg nem tisztázta céljait, tö­rekvéseit és ezért felfokozott gesztu­saival cgyekezett kipótolni amit nem tudott átélni. Nem egy ravasz, kiszámított olaszt, hanem egy pi- perkőc, komolytalan udvaroncot lát­tunk benne. Ennek ellenére íe első felvonásbeli jelenete egyik fegfeázül íebb rész© az előadásnak. Ez keli. hogy bíztatást nyújtson a továbbiak­ban a még kiforrottabb figura szin- padrahozatalához. Kritikánk során többízben emlí­tést tettünk arról, hogy egyee ala­kítások értékét tovább lebe; és to­vább is. kell fokozni. Olvasóink így joggá] következtethetnek arra. hpgv még találkozunk Pécsett „Zrínyi rhr dójá“-vai. Ez így igaz. A pécsi Nemzeti Színház más megyében és a fesztiválon' Budapesten is bemu­tatja a két pécsi szerző müvét és azt az- elkövetkező színiévadban is­mét ’ műsorra tűzi városunkban is. Természetesen ez az idő alkalmas lesz a^tra, hogy mind a szerzői, mind a . rendezői é-: színész.; csiszo'ásoknt elvégezzék a darabon és az e'.öadá son. Itt kel; megemlítenünk, hog,, a pécsi Németi Sz’nház — az eddigi gyakorlattól eltérően — ntm zár;« 'c szezonját. A tájszínházi részleg lovább látogatja Baranya. Somogy és a környező megyék talvait városait és színészeinket a pécsi szabadtéri színpadon. ;fi viszontlátjuk a nyár folyamán. Az idényjellegű műso1 megszűntét mutatja az1 is. hogy u tizenkettedik bérletszeivényt a szín­ház az őszi nyitódarab bemutatása­kor váltja be, így továbbra is fenn­tartja kapcsolatait a bérlőkkel. Bizonyára igen sok do'gozóbol vált ki örömet az a hír, hogy nem keil elbúcsúznunk hosszabb időre színházunktól és örömtt okoz az a műsorterv, mely az elkövetkező hó­napok során ismét műsorra tűzi Pé­csett az- évad legsikeresebb legsze- rotettebb darabját; „Zrínyi riadó­G. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom