Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

la's" '«A ."'S ?4

V

A „Rejtelmes sziget44 — az ifjúság nagy filmje

mostani bonyolult ntnutfkö *1 helvzftbsm ncpünhnrh UiilönöPtn

Összefarrattnak, keménynek és feszül ten ébernek kell lennie, hogy szocialista országunk felkészülten fogad hasson minden váratlan eseményt, mtxkden esetlegességet. Ezt kell szem előtt tartania minden társadalmi szervezetnek, az irodalomnak, a mű vészelnek, a filmnek, a színháznak, Mb. Ezzel teljesítjük elvtársaim a párt akaratát, az adott történelmi pillanatban Sztálin elvtárs űtmutatá sát és Leninnek a kommunista nevelésre vonatkozó rendelkezését.4' (M. I. Kalinyin, 1940)

Kalinyin elv-társ a moszkvai városa pártszervezet aktívájának gyűlésén, 1940 október másodikén a kommu. nista nevelésről beszélt. Ebben a beszédben lefektette azokat az alapokat, melyek szerint a kommunista nevelésnek folynia kell. öt pontban határozta meg a szovjet ifjúság és a szovjet dolgozók nagy ismerője és barátja azokat S pontokat, illetőleg területeket, melyeiknél elsősorban érvényesülnie kell a kommunista nevelésnek. Ezek a következők: a' termelékenység emelésére takarékosság ra hazaszeretetre kollektív érzésre, végül pedig művelődésre nevelni a szovjet emberek — öregek és fiatalok — tömegeit.

Miért éppen most soroljuk fel eze. két a téziseket mikor egy szovjet filmet ismertetünk? A válasz erre a kérdésre igen egyszerű: azért,

mert ez a film iskolapéldája annak, hogyan kell nekünk a Kalinyin elv- társ által meghatározott célok felé irányítanunk ifjúságunkat, a művésze; eszközeivel is.

A ..Rejtelmes sziget“ Verne Gyű. la francig író regényéből íródott filmre. így. filmen is megőrizte a regény minden érdekfeszítő izgalmát, kalandos/aágáíl. . csapongó, színéé képzeletvilágát, eseményeinek, tör. téneieinek fűtöttségét de ezen túlmenően iqazi szovjet film lett belőle mely

nemcsak a szórakoztatás kedvéért született,

hanem nevelői szerepét is nagyszerűen betölti.

1865-be, az amerikai polgárháború korába vezet vissza bennünket a „Rejtelmes sziget" miséje. Verne Gyula, a múlt század haladó francia írója tétovázás nélkül a rabszolgák felszabadításáért harcoló északiak. Lincoln elnök katonái mellett áll. Innen a polgárháború izzó levegőjéből sodorja el a szél .egy Csendes-óceáni szigetre azt a léggömböt melyen eg„ északi mérnök-önkéntes, egv haditudósító, egy meglincseléstői menekült néger és egy Penkrov nevű tenge, rész, valamint egy kisfiú foglalnak helyei. A léggömb a kalandop szigetére száll. A puszta szigeten látszólag nem él ember. Legfeljebb titokzatos jelek utalnak eszes, gondolkodó élőlények jelenlétére, de ezek a «.ejtések csak később érnek bízó. nyossággá. Addig azonban sok kalandot vészéinél,- áf hőseink. Meghódítják a szigetet. A technika segítségével birtokba veszik annak rejtett kincseit. Tüzet gyújtanak vasat olvasztanak malmot és felvonó; szerkesztenek maguknak,, háziállato. kát nevelnek és egyetlen szem rozéból hatalmas területeket' vetnek be, Megküzdenek a kalózokkal és. végül békességben, épségben visszavitorláz naik hazájukba.

De mindaddig, míg tengerre bocsátják faját készttményű (hajójukat. sop mindent meg kell tanulniok. Az első, ami már természetükből adódik:

összefognak életük fenntartásáért,

a sziget meghódításáért. Természetükből adódik ez hiszen a rrvermek kivételével valamennyien haladó érzésű harcosok min; Smith mérnök, vagy faji üldözöttek, mint Neb, a néger fiú. A vasnál erősebbé forr össze a kis kollektíva és az összefogás. a közös munka csodálatosan szép gyümölcsöket érlel;

Az élőbbjeiében mar felsoroltuk a szigetlakó léghajótöröttek eredményeit. Joggal sóhajt fel ezek láttán Smith’ mérnök: „Ha ilyen;, eredményt értünk el hatan, milyen tettekre lenne k^pss egy nagyobb közösség, mi. lyen paradicsomot varázsolna ebből a lakatlan szigetből!“ Megismeri a kollektív élet, a közös munka erejét az, aki megnézi ezt a filmet!

De ugyanígy megismeri a takarékosság jelentőségét is. melyre Kalinyin elvtárs szava figyelmeztet bennünket. Előttünk számolják, ki utasaink hogy egyetlen egy szem rozs. bői, vagy dohánymagvacskából egy, kél, három, négv év alatt hány hektár földet ;ehet bevetni, hány embernek lehet kenyeret sütni. vagy illatos szívnivalót gyártani..

Megmutatja a film hogy érdemes dolgozni és jó] dolgozni, Bizonyítja ezt azokkal az eredményekkel, melyeket a szigetlakok aránylag oly rövid idő alatt értek el, s amelyek megszépítették megkönnyítették éle. tűket. Elég it)- az állatok megszelídítésére vagy a szélmalomra, vízierővel működő, felvonóra gondolnunk. Az emberi múnka. a szorgalmas munka termelte ezeket és ugyanezek a tárgyak eszközök azután hatalmas mértéltben megkönnyítették a szigetlakéig további munkáját, • életéi.

A pénz az asztalban hever, az anyák a napközi otthonra várnak

A magyarteleki tanácslrodában.

, már közel egy hónapja az asztal- flókhan porosodik a napköziotthon létrehozására kiutalt ,'íl ezer forint. Glávics György tanácselnök elvtárs ■ semmit sem lett annak érdekében, hogy a napköziotthon május elsejével az anyák és gyermekek rendelkezésére álljon.

Pedig a községi tanács súlyos mulasztást kÖTel cl azzal, hogy húzcn-halasztja a napköziotthon üzembehelyezését, hátráltatja a csoportot, az egyénileg dolgozókat a növény ápolási munkák végzésében.

A községben 22 olyan anya van, íkik éppen a gyermekük miatt vem vehetnek részt a munkában, mert naponta 15—4 órát azok gon dorásával kell tölteniük. Tehát 22 anya vár arra, hogy a napköziotthon létrrjöjjön és dolgozni mehess cnek,

A csoportban pedig fid hold napraforgó és egy nagy tábla kukorica vár a kapálásra.

A néhány nappal ar.olött megjelent minisztertanácsi határozat is kimondja, hogy: „A női munkaerő fokozott bevonása érdekében azokban a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban, ahol állandó jellegű napközioUlion nines, idcnybölcsödckct és nápküziotllio- nokat állítsanak fel.1'

A minisztertanácsi határozat Magyartelek községre is vonalközük. A határozatokat először is Glávics elvtársnak kell következetesen végrehajtani. Glávics elvtárs ne az asztala fiókjában tartsa a 31 ezer forintot, liánéin sürgősen Intézkedjen, hogy a napközi megkezdhesse munkáját és a soronlévő feladatok ne várjanak tovább a dolgos kezekre.

A munkások pénzén gazdagodnak a tilóisla vállalatok igazgatói

A

tu“.

.,Za Szocijaliszticsku Jugoszlávi. a Jugoszláv Hazafiak Szövetséginél; Moszkvában megjelenő lapja írja:

Közismert tény. hogv a jugoszláv vállalótok igazgatói a fasiszta rendszer ncpellcnes gazdasági intézkedé. scine.k készséges végrehajtói. Tildék a minél nagyobb prolit kisajlolása ér dekában szobád kezet adlak n vállalatok igazgatóinak a munkások ki. zsákmányolásához.

A ti lóista igazgatói,-, a vállalatok te’ihatalmú urai, különböző címeken óriási összegeket vágTiak zsebre a vállalat pénzéből. Az OTPAD nevű vállalat igazgatója például a múlt évben nyolc hónap alatt huszonöt iiillin dinár úgynevezett ..béralap ■'lesiéget" holott ■ -..- uj egy«-? ú'i- ~-'<ek áránál; feli átéléséből és a

munkások Hzctéséböl eszközölt levonásokból. Az úgynevezett ..felesle. get'' az igazgató és „legközelebbi munkatársai“ cgymá.s között osztottál; fel. Mint a „Gtasz, Hada“ című tilóisla lap írja. az igazgató amúgyis magas fizetésén kívül 145.564 dinárt, a pénztáros 69.790 dinárt, a raktárnak pedig 72.795 dinárt kapott az úgynevezett .,béralap feleslegből.“

Hasonló eset történt, a ..Prchrama“ nevű tilóisla vállalatnál is. A vállaló./ igazgatója és társai egymilliókét- százezer dinárt raboltak el a mun. kasok pénzéből.

Amíg a Htóista igazgatók és barátaik állandóan gazdagodnak, a. ,jugo. szláv munkások plvan l.evés bért kap nak hogy abból még a ley szüksége- ■Mikkel sem tudják ellátni család- lukit.

De arra is megtanít bemnMet és

gyermekeinket a film. hogy érdemes elért eredményeinkért harcolnunk.

Érdemes megvédenünk minden tál. palatityi földet, minden házat minden észiközt, mely a miénk, a közösségé végső soron P népé. És ha gyűlöletre ébred szívünk a film aljas, rombolásra gyűlt kalózai ellen, lehetetlen hogy ne ébredjen gyűlöletre azokkal szemben. aki,v a mi házainkat szeretnék feldúlni; a mi- gabona, vetéseinket szeretnék tűzlbeborítani. a mi gyárainkat malmainkat, kohóin kát szeretnék rommázúzmi. Nincs olyan fiattal és nincs olyan felnőtt, alti a film hősei helyett hagyná magát a kalózok által rabláncra fűzni és bizonyos hogy nincs olyan nézőié a filmnek, aki ne qondolna arra. hogv más kalózok ellen is megvédenék hazájukat, ha azok fenyegetni merészelnének bennünket.

A hazaszeretetet példázza a „Rejtelmes sziget“ akkor is. mikor utasai búcsút vesznek partjaitól és elindul* na,), tág.abb igazibb hazájuk felé. — Megtanulhatjuk az igaz; hazaszereteteit. mely arra int a csodálatos körülmények között előbukkant Nemo kapitány .szavaival, hogy kőki saját hazájában harcoljon az„ igazi em.be- riesség, a szabadság a boldog élet tpegvalósí t ásáér t.

Ä „Rejtelmes szöget" a fiatalok filmje. Hozzájuk szól hozzájuk beszél. De velük együtt .hozzán^ is szól mondanivalója, hiszen mi, a fiatal haza építői valamennyien fiatalok tettrekészele, harcosak vagyunk. Mj hasonló műnk át végeztünk, minit a film hősei. Puszta sziget helyett porrázúzott hazában építettünk új életei, létesítettünk pompás virágoktól ékes kerteket, emeltünk soha nem látott gyárakat. Biztasson ben. nünke) a film még. jobb munkára, nevelje a most következő héten is látogatóit a termelékenység, emelésé, re, takarékosságra művelődésre, kollektiv érzésre és hazafiasságra! Legyen nézője a filmnek miinél több fiatal ég ifjúi szívve-1 élő felnőtt!

Garami László

Rákóczi ünnepségek Pécsett

Június 14-én lesz 250 éve annak,

llOgV II. lük Óüli íWfte. Lengyel- országból hazatérve átlépte a magyar határt,, hogy megindítsa Magyar ország felszabadításáért vívott küzdelmét.Az évforduló alkalmából ünnepségek lesznek városunkban is.

A Rákóczi emlék ünnepaé-geK' corezalál Pécsett a Sf20*T megyei titkársága nyitja meg 2tí-án este fé! 7 órakor a November 7 kultúrotthonban. A megnyitó ünnepséget a pécsi ifjúság kultúresoportjaina.k szórakoztató műsora követi.

.KULÁK EGYSEM ‘

Már gyermekéveimben megismerked. lem M cselédeskedéssel. 1949. ig Tóth Mihály negyvenholdas háláknál voltam cseléd Gátéron, Cselédeskedtem Kiss Jánosné loiskunfélegyházi hu. Iáknál is. 0 t gyűlöltem meg a küld- kokat igazán. Olyan ételt fett naponta elém, hogy még a kutyája sem etette meg.

1951-ben elhatároztam, hogy szakitok ezzel az élettel. Megtudtam, hogy munkásokat keresnek a vasast bányában és eljöttem. Azóta üt dolgozom. Boldog voltam, remikor ide. kerültem, hogy végre nem baséskod- nak feledtem a kidákok. Annyira gyűlöltem már őket, hogy látni se szerettem egyet sem. Mégis, itt is összetalálkoztam, egy osztáhmkbcli- vei. Lukács Ferencnek hívják, Mar. torifáról jött Petőfi-aknára dolgozni. Egy darabig — Így adódott a be. oszlásból — együtt csilléztünk. Be sem velem, sem <i többi, csilléssel nem fért össze, fia nézeteltérés volt — azt (biztos a Lukács okozta. Lusta volt. nem szeretett dolgozni. Nem szoktatta azt az apja w munkához, urat akart neveim belőle. Köztünk is ,ehhez tartotta magát. Amikor a bányában nagy termelési napra készültünk és előre tervezgettük: a zni csapatunk mennyivel termel majd több szenet az előirányzottnál, Lur kacs csak fanyalgatott. Először csak hangul-atrontónak hittük, de később már lázitmi kezdett: minek kell annyit dolgozni — mondtn — csináljatok úgy, mint én. Én bizony soha nem veszek részt nagytermelési mű. szakban! — Ezt .tudtuk, hiszen rákkor már volt tapasztalatunk arról, hogy bontja a csapat kollektíváját

időelőtti kiszállásával. Szóltam is Árvái, elvtársnak, n csapat vezetőjének: nem közénk való ez a Lukács- Kulák egyse jó. Akkor Árvái eiv. társ is figyelmesebben vizsgákéi a kulák munkáját és elhatároztuk, kiközösítjük. Egyesek talán ellene voltak, de valamennyien végső elhatározásra jutottunk, amikor megtudtuk, hogy Tóth István elvtárs, a helyettes csapatvezetőnk azért, kapott tüdőgyulladást, mert Lukács és néhány hasonszőrű fársa nagyfernuN-ési napon előbb hagyták cl a munkahelyet, kifolyatták a fürdőben az ösz~ szcs forróvizet és hideg vízben kellett fürödnünk. Lukács Ferencnek azóta nincs helye a csapatunkban, de nekem az a véleményem, hogy nem szabad megtűrni az altva területéi', sem! Aki nem vesz részt a munkában, lazítja <a többieket és minden eszközzel gátolja a tervteljesítési, aki arra vetemedik, hogy a. dolgozók egészségében kárt tegyen, nem érdemli■ meg, hogy a bánya kenyeret adjon neki! Tudom, hogy Lukácson ltivül is dolgozna!c még kuláliok• volt csendőrök és besúgók a bányában. Azokat is szemmel tartjuk. Mihelyt észrevesszük, hogy a becsületes dolgozók ellen vétenek, nekik ■ sem lesz helyük a bányában!

Én egyetértek azzal, hogy a fejté, sünjéből elzavartuk Lukácsot, és helyesnek tartanám, ha az illetékesek olyan döntést, hoznának, hogy clbo- csátjik Petőfi-aknáról. Eggyel csökkenő azoknak a száma., akik akadályozzák nálunk a iervteljcsítést!

Elmondta:

SÁRKÁNY IMRE csillés.

BÁNYÁSZBECSÜLET

(Elbeszélés)

Az akna felolvasótermében bánvászlámpák vMszIk-sárgián pislákoltak, a terem cigaretták halványkék füstérjában úszott. A bányászok egy része töröködén ült a cementpadlón. Mások a karzatra könyököltek. — Várták a röpgyűlés kezdetét.

Amikor Szekeres Ferenc, a szakszervezeti bizottság elnöke felment az emelvényre, a méhkashoz' hasonló beszéd-zsongást mintha elvágták volna.

— Elv tár sah! Munkatársak! Köze. Icáik május lire, az országgyűlési képviselőválasztások napja — kezdte beszédét. Dolgozó népünk békever- scnnyel készül erre a napra mert nemcsak szavazólappal, hanem többtermeléssel is akar szavazni a népfrontra. A választási békeversenyben nekünk, bányászoknak kell élenjárnunk ...

Még vagy tíz percig beszólt de olyan, szívből jövő őszinte lelkesedéssel, olyan meggyőző erővel, hogy mindenkit magával ragadott.

Egymásután születtek meg a felajánlások. Elsőnek Somogyi Péter szólalt fel. Brigádja nevében vállalta, hogy május 17-ikc tiszteletére 143.7 százailéikra teljesítik tervüket. A felajánlást bátran tehette, hiszen brigádjában olyanok dolgoztak mini Pataki Kálmán, aki sohasem vett részt a kollektív étkezésben, a 480 percet mindig munkára használta fel. *

Május 16-án estp a felöl vasót ere,m előtti előcsarnokban, a versenytáblán győzelmi jelentések sorakoztak egymás alatt.

A felajánlásukat nem teljesítők között ott szerepelt a Somogyi-brigád is.

— Ezt Patakinak köszönhetjük — jegyezte meg elkeseredett hangon a brigád legidősebb tagja, Hamar

Vince.

— Pontosan 10 csille szón hiányzott ahhoz, hogy felajánlásunkat teljesíthessük — mondotta Kovács La. jós,

— Egyetlen ember müszakkiesése miatt maradtunk szégyenben — szól* a brigád másik tagja.

— Még hozzá igazolatlan műszak miatt — fakadt ki Somogyi brigád, vezető, — mert még most sem tudjuk, hogy Pataki egynapi műszakmulasztásának mi az oka.

— Ki leéli zárni a brigádunkból! M unkoí egy cl emja? it áltat nem tűrhetünk meg sorainkban! — mondotta Hunyadvári Béla, a legfiatalabb brigád-tag.

Egy percig tanácstalanul, mélyen lesújtva néztek egymásra.

— írjunk levelet a feleségének — javasolta Hamar Vince.

Megfogalmazták a levelet,

*

Pataki otthon munkaruhában, sáros gumicsizmában feküdt a sezlo- non. Feje zúgott, gyomra kavargott. Bambán bámulta a meny-czetet. Filmszerűen próbálta visszaforgatni agyában mindazt, ami május 15-én tör tént vele. Árra emlékezeti, hogy Herczkuvai bement a Népbüffébe. — Mikor és hogyan került haza azt már nem tudta.

Csak azt tudta., hogy másnap műszakra kellett volna mennie s most, „másnapos“ állapotban fekszik a sez- lonon. Mélységes undort érzet) minden iránt.

Azon töprengett, mit csináljon, hogy felesége ne tudja meg műszak- mulasztását.

A szoba ajtó hirtelen becsapódott. Pataikimé jött haza munkából. A nap. kőziotthonból magával hozta kislányát, írónkét. Nyakában piros úttörő nyakkendő volt, kezében egy szál gyönyörű fehér orgonát szorongatott.

Odaszaladt apjához:

— Édesapám — mondotta örömtől csillogó szemmel — az úttörő paj. tásokkal ma én Is voltam a bányánál. Virággal, énekkel, szavalattal köszöntöttük a jól dolgozó bányászokat, amikor, feljöttek a töld alól.

Pataki foga között unottan mór mogoít_ valamit.

— Téged is kerestelek édesapám — folytatta a kislány, —- de nem találtalak közöttük. Ezért hazahoztam neked a virágot. Itthon köszöntelek, mert ugye édesapám, te is jól dolgo zó bányász vagy?

— A „legjobbak“ közül való — mondotta gúnyosan Patakiné. — Add oda apádnak ezt a díszoklevelet is. Jó munkájáért küldték.

A kislány boldogan szaladt édesanyjához, aki felbontott borítékot adott kezébe. Odavitte apjának.

— Itt a díszoklevél is, édesapám — mondta „ koromfeketp kis szeme mint a gyémánt, úgv csillogott az örömtől.

Pataki oldali fordult. Morcosán kivette a borítékból ■ a papiros) és olva-sn; kezdte: „Ertesitjüp hogy férje május 15-én igazolatlanul műszakot mulasztott. Ezért májusi 17-i fel. ajánlásunkat nem tudtuk teljesíteni. A választási békeversenyben miatta valamennyien szégyenben maradiunk. A Somogyvári-brigád tagjai."

Patakit elöntötte a méreg. Földhözvágta „ levelet és befordult, a. , fai felé.

— Talán nem is tetszik? — kérdezte a felesége Tsörtölődő hangon.

Nem válaszolt, csak összeszorította a fogét.

— Mór nemcsak magadra, hanem rám cs gyermekeidre, egész családodra is szégyent hoztál. Nek^d a családodnál többet ér az a lump fráter, nyugatos katonatiszt: Herczku, a „kedves“ barátod! — fakadt ki Pa- tahimé.

— Most már elég legyen! — kiáltott Pataki.

— Az ivászatból. a műsZakmulajz- tásból legyen elég! — csattogott az asszony.

Hangja a sírástól elcsuklott. Letörölte könnyeit. Folytatni akarta a szót, amikor belépet) Garcsárné, a szomszédasszony, üzenetet hozott a bányából!: kedden, műszak előtt Szekeres szakszervezeti elnök kéreti Pa. lakit az irodába.

Garcsárné ezzel el is ment.

— Vájjon mit akarhat Szekeres?

— kérdezte Patakiné. Nem férjétől kérdezte, csak hangosan gondolkozott s a szó kicsúszott az ajkán.

— Ha sokat piszkálódriak, otthagyom a bányát. Nagy János többször bumlizott, mint én. mégsem fújták fel a dolgot. En jobb munkás vagyak, mint ő, de ha én bumlizok egyszer- akkor mindjárt levelet firkálnak, üzen getnek, piszkálódnak —■ duzzogott Pataki.

— Éppen azért csinálják — szála1' meg újra felesége, — mert jó mun kás vagy. Tőled többet várnak, min' egy iszákos, notórius bumlizótót. amilyen Herczku. Azt egy ideig próbái ják mcgncvelni s ha nem sikerül, elbocsátják.

— Ha elbocsátanak, hát elbocsátanak. Visszamegyek a falumba — mérgelődött Pataki.

Az asszony félrehúzta a vacsorát a tűzhelyről. Odaáilt férje mellé. Megfogta a kezét és szemébe nézett:

— De te szereted a bányát, Kálmán!

— mondotta. — Nem vagy te rossz bányász. Nem vagy te rossz ember sem. Csak rossz a barátod. A rossz barát és a jó bor, rossz tanácsadó.

Olyan légy. hangon beszélt, mini ha már nem is haragudna erre a hatalmas termetű emberre.

— Elég volt már a sok szóbeszédből, inkább vacsorát adjál! — mondotta Pataki « kihúzta kezét az asz. sz.o-ny meleg kezéből.

Felkelt. Bizonytalan léptekkel az asztalhoz mint. Már az ötödiiu pohár vizet itta. A gyomra rettenetesen égett. Benézett a tükörbe. Most látta csak hogv milyen nyúzott az arca.

Kedden amikor a szakszervezeti bizottság irodája elő érkezeti, a szí-