Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-24 / 120. szám

2 • f­M R Pld M53 MAJTTS 54 PÁR T ÉS PÁRTÉPITÉ S * A bányaüzemekben is biztosítsák a sikeres befejezését Az 1952—53-as pártoktatási év há­rom hét múlva befejeződik. A politi­kai iskolák hallgatói vizsgát tesznek beszámolnak arról, hogyan sajátítok. :álc el a marxizmusdeninizmust. meny nyire ériették meg és mennyire tel­jék munkájuk alapjává pártunk taní­tásait. Ezek a beszámolók tükörképét adják majd pártszervezeteink egész- évi propagandamunkájának is. Pártszervezeteink feladata, bogy a következő hetekben kellőképpen biztosítsák a vizsgákra való felkészülést, megkönnyítsék hallgatóink tanulását és megakadályozzák a lemorzsoló, dást. István-aknán a pártoktatás, jólle­het megközelítően sem kielégítő, a tavalyihoz viszonyítva jelentős fejlő­dést mutat. Decemberben még csak EO—60 e'.vtárs járt el rendszeresen oktatásra, ez a szám március végéig 112.re emílkedett. Mindenekelőtt ke­resztül vitték hogy maguk az alap- szer vezetek vezetői vegyenek részt pártoktatáson, azután a pártcsopor­tokat mozgósították. István-aknán az egy Benedek elvtárs kivételével az a.apszervezetek vezetőségi tagjai va­lamennyien tanulnak ugyanakkor Béke-aknán, amely pártszarveztetileg szintén Ieíván-aknához tartozik, csu­pán két elvtárs ,,találta érdemes­nek'1 résztvermi politikai oktatáson: Kertész és Szabó elvtársak. Az .eredmény“: maguk a párttagok sem jönnek ©U a földalattiak részére egy­általán nincs pártoktatás a külszí­nein pedig 70—80 párttagból csupán 18 vesz részt a politikai iskolán. — Ugyanakkor a pártszervezetek veze­tői nem fogynak ki a panaszból, hogy a párttagok passzívak és ma. gukról a tagoik ..öregségére" hárít­ják a felelősséget. A pártcsoportbizalmiak nem jöttek e. egyedül. Legtöbbjük magával ho­zott egy-két párttagot is, Kozárj Fe­renc kettőt, Drasikóczi József és Böröcz Emil négyet. A pártcsoporl. bizalmiak példája követőkre talált. De követték Hermész Mátyás (egyes alapszervezet) és Bodonvi Sándor (né gyes alapszervezet) példáját is. akik nem járnak oktatásra és így termé­szetesen pártcsoportjukból sem tanul senki. Ugyancsak jelentősen hozzájárult «7. oktatásban résztvevők tzámának növeléséhez az hogy a népnevelőket is bcvouttík a szervezésbe. A DISZ-brigádban például Tavasz Lajos frontmester. Varga Piroska és Parragi Mária népnevelők magukkal hozták az egész brigádot. A Dabszai csapatná) Schmidt Ede csillés, nép­nevelő egymaoa három elvtársat szervezett be páríoktatásba és a napokban újabb hat fiatalt DISZ. oktatásra. A fiatalok elmondták: — Amikor Schmidt elvtár8 hozzánk került a brigádba, szinte napok alatt minden megváltozott. Először feltűnt, hogy- 6 a műszay vége előtt néhány perccel is amikor mi már szedelöz" ködtünk mégiegyet fordult. Azután beszélni kezdett velünk Farkas elv­társ beszédéről, a közösségi szellem­ről éc) mindjárt gyakorlatban is meg. valósította, amit tanult. Úgy osztott be bennünket, hogy qyengébb és erő. sebb került össze, — teljesítményünk megnőtt és munkánk könnyebb lett. Most mi is tanulni akarunk.“ Nemcsak a népnevelőik járultak hozzá a pártoktatás sikeréhez, ha­nem fordítva is lassanként, a párt­oktatás vált a felvilágosító munka alapjává, a népnevelők Iskolájává. A választási agitációban a politikai iskoláknak már 180 hallgatója vett részt, akik elvi képzettségük segítsé­gével könnyűszerrel verték szét az ellenség híreszteléseit, suttogásait. A politikai iskolák feladata, hogy. növeljék hallgatóik kommunis. ta öntudatát, fokozzák éberségüket, helytállásra, az ellenség gyűlöletére neveljék őket. A második negyedévi terv teljesítése komoly erőpróbát jelent Szabolcs.kerület . dolgozóinak mert 0 havi tervük teljesítésében csu­pán 95,5 százalékra állnak. Az ellen­ség ismételten akciókat szervezett a tervteljesítés ellen. A politikai isko­lák hallgatóira a tanult, öntudatos kommunistákra vár a feladat, hogy a terv teljesítésének élharcosai le­gyenek, hogv leleplezzék könyörtele­nül szétzúzzák az ellenség, a volt tőkések, kulákok mesterkedéseit. — Komoly, nagy feladatok várnak tehát a politikai iskolák hallgatóira to­vábbra is és éppen ezért gátat keil vetni annak a nagyarányú lemor zsolódáénak amely hétfőn megindult. A korábbi 160 elvtársból hétfőn mindössze hatva nan jelenitek' meg Béke-aknán csupán nyolcán. Bátai elvtárs alapszervezetéből hatan vet. tele rész* az oktatáson, a vezetőség tagjai közül senki sem. Bien elvtárs, alapszervezetéből csupán a titkár jött el a politikai iskolára. E nagyfokú lemorzsolódásért első­sorban az aknai pártbizottság, sze- mélyszerint Dugóvic« elvtárs a fele­lős. Megpihentek, babéralkon, elvakították ókét a választási eredmények és né-m követelték meg. hogv a vá­rosi pártbizotfság utasításának meg. felelően az- alapszervezetek vezető, ségi ülésen foglalkozzanak az okta­tással hogy ugyancsak a városi párt bizottság utasításának megfelelően mozgósítsák a pártcsoportokat, a népnevelőket a lemorzsolódás meg­akadályozására. Mi tehát a teendő? Az, amit az elmúlt hónapokban megvalósítottak, aminek következtében a hallgatók száma megháromszorozódott: megkö­vetelni a vezetőségi tagok példamu. tatását, mozgósítani n pártcsoporto. kát, -ahogy ezt a Ney-csapatnál Fu- ezur elvtáson keresztül már megtet­ték. és feladatokkal ellátni a nép­nevelőket. A napokban bevezetett rendszer hogy tíz-tíz népnevelőért párloktafási év egy- Sy elvtár, felelős kitűnő lehe­tőséget nyújt ehhez. A politikai iskolákon húrom hét mulvp lesznek a vizsgák, és ezeken hallgatóiaknak alapos elméleti tudás­sal felfegyverezve kell megjelenniük, olyan tudással, amelyet mindennapi munkájukban qyümölcsöztotni tud­nak. Propagandistáinknak tehát az egyes témái, feldolgozásával a helyi feladatok jobb elvégzésére kell moz­gósítaniuk, arra kell törekednie, hogy a tanult anyagból minden hallgató helyes következtetést vonjon le sa­ját munkájára vonatkozóan. Párt­szervezeteinknek kell ehhez megfele­lő helyi érvekkel a propagandistákat ellátniuk. István-aknán azonban ez csak részben történik meg. A jövőheti foglalkozást a begyűjtésről tartják a politikai iskolák. E foglalkozásnak kettős célja van: egyrészt — mivel sop falusi dolgozó van az aknán érvekkel ellátni a dolgozókat, más. részit tisztázni és elmélyíteni dolgo­zóinkban a munkás-paraszt szövetség jelentőségét és belőle az akna a bányászok munkájára levonni „ kö­vetkeztetést. A pártbizottság igen helyesein — számolva a közellátásról feltett kér. désekre — megmagyarázta a propa. gandi«táknak mi a helyes válasz a leggyakrabban hangoztatott kérdé­sekre: miért van fehér és barna ke­nyér, miért kevesebb most-a 4.80*as liszt, miért 8 forint a burgonya, stb. HeLyes, hogy a pártbizottság a pro. pagandisták figyelmét felhívta, úgy irányítsák a kérdéseket, hogy az akna termelése vállalása, a verseny és a szombatonkénti 12 órás műszak okvetlenül szőbakerüljön és. mint az ő hozzájárulásukat a munkás-paraszt szövetség erősítéséhez megvitassák. Ugyanakkor azonban nem számolt a pártbizottság azzal, hogy bizonyára szóbakerül a kulá­kok szabotálása is. Feltétlenül fel kellett volna hívni a propagandisták figyelmét arra. hogy a kulákok sza- boitálását a bányában is leleplezzék hallgatóik előtt. Szombaton például, amikor a 12 órás műszakról volt szó, a kulákok, a volt nyilasok és volt tőkések hagyták ott elsőnek a mun­kahelyet és búj lógatták fel a többié, két is. Névszerint kellett volna meg. adni a propagandistáit számára, kik a kulákok az aknán és fokozottabb éberségre felhívni a hallgatókat, — Ehelyett azonban a pártbizottságon egyetlen egy nevet mondtak csupán a propagandistáknak: Biró Lajosnét, volt autótulajdonost, aki azt mondta: „Nem jön a szén, mert csak 28 fo­rintot keresünk“ és így próbált el­keseredést kelteni munkatársai kö­zött holott éppen a terv nemteljesí. tése miatt kevesebb a kereset. Azt a visszaesést, amely a muH héten a politikai iskolán István-ak" dán megmutatkozott kJ lehet javí­tani és ki fogják javítani, ha ugyan­olyan energiával fognak hozzá, miint a választásokat megelőző hetekben. Ünnepélyes szénabegyíijtés Dunaszekcsőn Jözó, a prímás izzadó áiiához szorította a hege­dűt és míg balkezével, a húrokon babrált, jobbkezé. vei rábocsátotta a vonót a hangszerre. A „Sződd a selymet elvtárs,..“ kezdetű dal első néhány hangjegyébe belekapcsolódtak a Jó- tanulás* úttörő raj gyer­mekhangjai, majd. a duna szckcsől terményforgalmi telep dolgozóinak férfias basszusai. A zenekar meg­indult, utána vörös sász. lóval az úttörők — a dunaszekcsői általános is­kola hatodik B) osztályos leányai — majd pedig nagy nyikorgással a szár násszekerek. Hosszú sor szekér vo­nult a daloló fiatalok után. A lovak kantárján, szerszámján színes pánt­likákat lobogtatott a szél. Az első szekéren Kleno. vies Pál és idős MihiUka Lajos nagy vörös és nem. zétissínü zászlókat tartot­ta}:, a szénában nyeles tábla volt tűzve, rajta a felírás: Petőfi tszcs, Bír n-asssekcsi). Amerre ment a kocsisor, mindenütt ki­nyíltak az ablakok, nz óvódások kilódidtak a kis kapuba, hogy lássák, mi- ként Indul szálastakar, mdny beadási kötelezett­ségének teljesítésére a Petőfi tszcs. A szénatelepen diadal­kapu várta az első széna- beadókat. Alatta vonultak be a virágos szénásszeke­rek. amelyekhez már újabb kocsik csatlakoz, tale. Ott volt már a sze­kérsorban Husii János, a begyűjtési állandóbizott. súg tagja, hogy beadást kötelezettségének az elsők közti teljesítésével bizo­nyítsa, hogy mennyire szí­vén viseli községe jóhír­nevét. Demeter elvtárs, u tar- meny forgalmi telep reze- tője és Dér elvtárs ta. nácselnök üdvözlő szavai után Orosz Károly sza­valta cl alkalmi versét, ragyogó arccal biztatva a hallgatóságot: „Meg is lehet nézni, aki csak akar­ja, hogy nemcsak nagy mennyiség, de jó is ez a széna\ A szekerek egyenként gördültek a hídmérlegre, és utána villáról-villára kerülve a széna beleépült a mind nagyobbá váló kazalba. Kékes Bálim, a Petőfi tsz elnöke, mikor az első megürült kocsit visszamér. te, odaszólt Demeter elv- társnak. — ügy számítsatok, logy még egyszer forda_ lünk és az idén nem sók közünk lesz egymáshoz. — Aztán miért? — tá­gult kerekre Demeter elv­társ szeme. — Mert. akkor már bent lesz mind a 88 mázsa szé­na, ami az egész évi be­adási kötelezettségünk. — Szóval most egyszer­re teljesítitek az egészet? — Legalább le lesz a gond erről is — igazítja meg sapkáját Kékes Bá­lint és máris indul a sze­kerek után, hogy mielőbb visszatérhessen és kezében a vételi jeggyel igazolhas­sa, hogy a dunaszekcsői Petőfi tszcs Baranya me­gyében elsőnek teljesítet- te szálastakarmány beculá. si tervét. A csoport kocsijai már 'assan mind lerakódnak és átadják a helyet a nyomukba léptető egyéni gazdáknak. 11 üst. i József nevetve mondja: — Hát érdemes vele várni? f.n bizony elsőnek ide hozom. Egyenest a kaszálóról. Minek rakod- jak kétszer, minek fogjak be kétszer, minek tördel­jem össze ezt a drága ta­karmányt? így csinálok majd a gabonánál is. Ahogy nézem, az sem fog nagy gondot okozni, lesz bőven miből beadni, — és azzal tovább dobál­ja azt a „drága takar­mányt*. De nemcsak Husii Jó. zsefnek ez a véleménye. Gyurién Lajos. — aki az első napon 180 százalékra teljesítette beadását — szintén ezt vallja. De Bä­der János is hű akar ma­radni a hazához és amikor kocsija, most már üresen, ismét a hídmérlegre goi­dul, hunyorogva nézi a súlyt. — 280 kiló a kocsi, te­hát alikor .. . 130 száza­lékra teljesítettem a szé­nabeadást. így megy ez egész nap. Még egifmás mellett áll. nah a kocsik a telepen, amikor a bari tszcs ko­csijai érkeznek. Amott egy nagy tragacson Frie- bert József tolja 86 kiló- nyi beadásához a szénát. Közben Jozó, a prímás gyantúzotl és most újabb és újabb nótákkal üdvöz- lik az első szénabeadókat. A vidám úttörő lányok nagy körben ,,zakatolnak“ Sámli Jolán, Lantos Zsu­zsa, Bán Ilona nevető ar ca tűnik elő a pörgő-for­gó sokadolomban, öröm. mel táncolják körűi azo. kát, akik ma elsőkként tel­jesítették szálastakarmány beadásukat. Legdrágább kincsünk: a gyermek Május 24-én szectp a* országban megkezdődik a gyermekhét amely május 31.én, a Nemzetközi Gyer­meknappal zárul. I,1 zen a héten mindenki mosoly" gás arcú gyermekeink felé for­dul. akiknek építjük hazánkat. Ma méltán elmondhatjuk, hogy legdrá­gább kincsünk a gyermyk, mert or. szágépítő tetteink mind amellett ta. nuskodnak hogy pártunk vezetésé­vel egész dolgozó népünk gyerme­keink egyre szépülő jövőjének alap­jait építi. A szülőül büszkék gyer­mekeikre. akik bölcsődékben a leg­gondosabb egészségügyi ápolásban nevelődnek vagy napközi otthonaink ban, óvodáinkban kezdik megismerni az életet, mely számukra a legnagy­szerűbb lehetőséget biztosítja. Álta­lános iskoláink és középiskoláink padjaiban ülő diákov már komoly terveket szőnek arról, hogy épülő ha­zánk, mely munkaterületén fejtik majd ki eredményeink továbbfejle6z_ tése és védelme érdekében tehetné, güket, A mosolygó gyemiekarcok ar ról beszélnek hogy a Szovjctuinió- vezette ibékeiábor felszabadult or­szágai a hatalmas iramban fejlődő népi demokráciák lehetővé tették az ifjúság számára, hogy éljenek azok­kal a lehetőségekkel amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom előtt csak álmot, vágyat jelent­hettek. Bármerre nézünr., az országban, mindenütt hatalmas alkotások hirde­tik dolgozó népünk legyőzhetetlen erejét. Azok a gyermekek, akik ma a bölcsődéinkben, naoköziotthonaiuk ban iskoláiul, padjaiban, szabad ha­zánk napfényes, derűs gyermekéveit boldogan élik, néhány év ruüiv,, e hatalmas alkotások lelkes munkásai, továbbfejlesztői lesznek. Nem gond ma már a szülőiknek a gyermekek felnevelése, hiszen párturn. és kor­mányzatunk minden intézkedésével közvetlenül és közvetve overmeke. ink boldog életét építi! Akár Sztálin" város. Inota. Kazincbarcika Komló hatalmas építkezéseit akár egyre fejlődő mezőgazdaságunk eredmé­nyeit, a szocialista tudomány és mű­vészet ragyogó alkotásait nézzük, akár az ebben az évben megjelent minisztertanácsi határozatot tekint­jük, minden arról beszél ebben az országban hogy nálunk a gyermek, védelem élő valóság. IT oeszú utat kellett megjárnunk *"*’ addig, amíg a H0 rthy'rendszer átkos emlékű éveitő; idáig eljutot­tunk, A példák százait és ezreit le­het idézni arról, hogy milyen volt a mai idősebb nemzedék gyermekélete, A magaláztatásnak a kínnak és szén. védésnek, a mérhetetlen nyomornak apró áldozatai sínylődtek százezrével abban az orezágban, amely paradi­csom volt néhány tízezer gyermek­nek. Az elhagyatott árva gyermekek minden elképzelést felülmúló nyomo­rúságát rajzolta meg Móricz Zsig- mond az Árvácska című művében. A sokat szenvedett kis árvalány nyomorúságból kivezető útját Móricz Zsigmond sem találta meg. Nem ol. dódott meg a probléma azzal, hogy Árvácska kizsákmányoló gazdáira gyújtotta a házat, de megoldódott akkor, amikor a Szovjetunió dicső, séges hadserege meghozta számunk­ra lg a szabadságot, azt a lehetősé­get, hogy gyermekeink boldog jövő- jének feltételeit megteremtsük, hogy hadat üzenjünk a nedves falu vjtyil. lók és külvárosi nyomor-tanyák 6ia. pora csecsemőhalál<t lehellő átkos örökségének és véglegesen felszámol juk azt. Eddig elért gazdasági és politika: eredményeinkkel párhuzamosan egvt re szépül gyermekeink élete its egy* re mosoiygósabbak lesznek a gyer­mekarcok és egyre inkább el tűnnek a gond mély barázdái a dolgozó szu. lók homlokáról. A Horthy-rendszeibem az óvoda igen ritka jelenség volt. Ezzel, szem­ben Baranya megyében a most fo­lyó oktatási évben 5400 gyermek jár óvodába. 4.200 pedig idényszerű nap köziotthonba. Az édesanyák nyugod­tan. gondtalanul kapcsolódhatnak a termelőmunkába mert gyermekeikre féltő gonddal ügyel a dolgozó nép állama. A mi büszikeségeinkrc, a gyermekekre, milliókat fordítunk. Az idei költségvetési évben a tan. köteleskor előtti gyermekei: neveié, sére a számukra biztosított egészség­ügy! költségeken kívül 15 millió fo­rintot fordítunk megyénkben. IV yoinorúságos múltúnkat sokkal ^ ” könnyebben feledhetnénk ha nem volna még mindig tele a világ könnyes szemű gyermekekkeL vérző szívű édesanyákkal. Az imperialis­ták millióikat úgy ls szerzik, hogy megrabolják a gyermekek milliói­nak ifjú életét. A dolgozók verejté­kével, könnyével és vérével ázta­tott milliókból lángtengert zúdítanak Korea ártatlan gyermekeire, bilincset kovácsolnak a gyarmati népekre. — Amit mi már feledni kezdünk, az. az Imperialisták embertelen világában még élő valóság, A közeljövőben Budapesten ülése­ző Béke Világtanács ülésén a világ dolgozóinak legjobbjai harcolnak azért, hogy ne tudjanak az imperia­listák lángcsóvát dobni bölcsődéink., re, iskoláinkra óvodáinkra és azért hogv minden gyermeknek szabad em­berhez méltó derűs, mosolygós ifjú­sága legyen. \ gyermekűét alkalmával am ­*•* kor ragvogószemü gyermeke­ink boldog mosolvú édesanyák arcát simogatja dolgozó népünk szeretete. ne feledkezzünk meg arról, hogy ké. mény köteleEségiteljeshés vár még ránk, hogy egyre szebbé váljon éle. tünk. Terveink teljesítése során gyermekeinv jobb jövőjj mozgósít­son bennünket, hogy több legyen a szén, a gép, a kenyér, még ragyogób­ban világítson a tudomány és művé­szet tiszta fénye. Különösen pedagó. gubáinktól várunk sokat. Eddigi jó munkáik szép eredményét ünnepel­jük a gyermekhéten. A jövőben is mindent el kell követniük pártunk irányításával és segítségével. a tö­megszervezetek, különösen a Peda­gógus Szakszervezet, az MNDSZ és DISZ támogatásával, hogy minél több gyerek járjon óvodába, napköziotthon ba minél több gyermek vegye igény be az étkeztetést, hogy változatos táplálkozással és jó nevelő munká­val formáljuk a kommunista igények nek megfelelő testben erős művelt, ségben gazdag, sokoldalú, szilárd jel­lemű ifjúságot. Tanácsaink feladat., pedig az legyen, hogy minden ren­delkezésükre álló eszközzel előmoz­dítsák gyermekeink egészséges fejlő, dósét. Martonossy József megyei tanács, oktatási ősz. tály vezetője. Gyorsítsuk meg a növényápolási munkákat A járások versenyállása a növényápolás! munkák végzésében A cukorrépa sarabolása. és érve­lésében első a sellyei járás, második a villányi, harmadik siklósi, negye­dik a pécsi, ötödik a szigetvári, ha­todik a péesváradi, hetedik a mohá. esi. nyolcadik a sáedi járás. Kukorica cgyelésben és kapálás­ban 1. a pécsi járás, 2. mohácsi, 3. péesváradi, 4. siklósi, 5. sásdi, 6. sellyei, 7. szigetvári, 8. a vil­lányi járás, mert a kukorica egye­zése és kapálása a 20-i jelentés sze. rint meg sem kezdődött. A járási mezőgazdasági osztály elhanyagolta a jelentöszolgálat megszervezését. A burgonya kapálásában első a villányi járás, második a pécsi járás, harmadik a sellyei, negyedik a sik­lósi, ötödik a szigetvári, hatodik a mohácsi, 7. a sásdi, 8. a péesváradi járás. Gépállomásaink haladéktalanul kezdjék mejr a növényápolási munkákat A bőséges termés elérésének igen döntő feltétele a növényápolási mun­kák minőségi elvégzése. Ebben igen nagy feladatok hárulnak a gépállo­másokra. A múlt évhez viszonyítva sokkal nagyobb segítséget kell adni a termelőszövetkezeteknek. ezért minden rendelkezésre álló erőt fel kell használni a növényápolási mun­kák elvégzéséhez. Eddig a megye gépállomásai nem sokat tettek a növényápolás terén, amit mutat az. utolsó jelentés is. Má­jus 20-ig csak 502 hold növényápo­lást végeztek el. Szentlőrinc, Szigetvár. Moháosszi- get, Boly, Mágocs, Ocsűrd, Sá«d, Szentlászló. Ujpetre, Vajszló és Vil­lány gépállomásai eddig egyetlen holdon sem végeztek növényápolást. A gépek azért vannak, hogy a ter­melőszövetkezetek munkáját meg- lcönnyitsék és minőségi munkával a terméseredmény emelését biztosítsák. Ne mindig különböző kifogásokkal éljenek és különböző 'nehézségekre hivatkozzanak, hanem tettekkel, a gépek azonnali munkábaáliitásáva! segítsék elő a nővényápolási mun. kik sikeres elvégzését a gépállomá­sok. A gépállomás politikai helyettese a pártszervezeten keresztül mozgó­sítsa a dolgozókat, hogy a növény­ápoló gépek kora reggeltől, késő es. tig dolgozzanak, lehetőség szerint éjjel is. Jó politikai felvilágosító munkával biztosítsák a növényápoló gépek maximális kihasználását.' Nép­szerűsítse a jó! dolgozókat, bírálja a hanyagokat, lustákat. Értsék meg: végre a gépállomás vezetői, dolgozói- hogy felelősek a termelőszövetkeze­tekben folyó munkákért. Éppen ezért minden erővel segítsék elő a terme- lőízövefkezetekben a termésátlag növekedését, hogy ezen keresztül több kenyér jusson dolgozó népünk asztalára. Volk Károly pofi. o«m*. v©*,

Next

/
Oldalképek
Tartalom