Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-21 / 117. szám

4 Kano' 1953 MÁJUS 81 Ás úszósport helyzete megyénkben A 48-as hagyományok örökösei, végrehajtói és folytatói vagyunk Kossulb-kiállítás a pécsi Állami Levéltárban Az 1848.as forradalom és szabad- sáí;uarc úgy é; minden magyar ha­zafiban. mint a magyarság egyik legszebb. legnemesebb megmozduiá. sa a haladásért, nemzeti, független" Ságért. Több mint egy évszázada a 48- is nagy tettek példaként állanak a magyar ifjúság előtt. Innen látták meg már a múlt század fiataljai is, .hogv mí a hazafiasság, a hősiesség, az önfeláldozás. 1848 példája lelkesítő, mo/g« sító ma is. Sőt ma inkább lelkesítőek és mozgó­sítóba. mrnt bármikor. Népünk ve­zetői többszőr frihívták az írók. köl­tők és művész tk figvemét. hogy az új magyar ifjúság helyes nevelésé, hez járuljanak hozzá a magyar tör­ténelem ha-adó hagyományainak fel- tá-ásával. művészi bemutatásával. 3’oben a szelemben készült a „Föl- t imádott a tenger" című hatalmas filmalkotásunk is. amelyet a pécsi dogozók ezjrei néznek meg estérő- estére. S ennek a gondolatnak s^e-'- ,1r.T\ében szervezték meg Pécseit is c Koaeuth-k’áliítfyn, omefy jelentősé­gében szintén nagy -s az elmúlt hó. napok során tarlóit kiállítások kö­tött egyedülálló alaposságú. Több intézmény szoros összefogásából szü­letett meg ez a kiállítás. Kossuth éle- 'éré vonatkozó lér.vkéodokumentu- r1 okát az Országos Levéltár, a bara­nyai és pécsi vonatkozású esetné' hűekről szóló adatokat pedig a Pé­csi Állami Levéltár adta Á tabló- rendszerű képanyagot a Dózsa Tiszt­képző Intézet bocsátotta a kiállítás rendelkezésére. A k'rikáljg reakció tevékenységének néhány jellemző dokumentumával pedig az. Egyetemi Könvvtár járult hozzá a kiállítás si­keréhez. A kiállítás képei, eredeti doku" Tnaotujmi, festményei Ián esze mik émt kapcsolódva egymáshoz mutatják be a dicső emlékű 1848-46-3« forrada. lom és szabadságharc történetét, kü­lönös ttkiiatettel a. baranyamegyei, illetve délvidéki eseményekre. Ahogv a kiállítási, véqlgnázziik szinte kéz- -afogbatóan érzékelhetjük az ese. menyeket. Az 1843 őszéig terjedő ese­mények iraígyüjteménve főként a baranyamegyei nemzetőri szervezke­déssel foglalkozik. Ugyanitt Hátha* tunk adatokat az 1848 májusában Siklóson lezajlott emlékezetes Tán­csics melletti tüntetésről is, amely tüntetést az akkori hivatalos jelen­tés „communisficus“ jellegűnek tar­tott. A kiállítás más részeiben anya. got találunk arról a nagy erőfeszí­tésről. amelyet a forradalom vezetői vívtak a nemzetőrség létrehozásáért. Majd későbbiekben arról kapunk felvilágosítási az 1349-es év első fe. lének dokumentumaiból, hogy Pécs város osztrák mrgtszáKás alá kerüli1.. Itt láthatjuk az eredeti s egyetlen fogalmazási példányát : június 15-i pécsi csatái követő kiáltványnak, amelyben a blizottmánvi gyűlés néo- telenné válj város lakosait visszaté­résre kéri. E szomorú napokból vi­gasztaló eseményként hat az ugyan, csak itt található két okmány mely a pécsi nemzetőrség hadisákereiről. Eszék várának elfoglalásáról számol be. Ugyancsak itt van Kossuth néhány levele Is, többek között az. amelyet Pécs városához irt, amikor a pécsiek or. arággyfilés; képviselőnek választot­ták. Anyagot űriünk a Duna—Tisza- közében akkor lezajlott események* ről ig. a kiállítás tanulmányozása 60. rán. Ezt P részt 'jelentőssé teszi, hogy beszámol Battvhátry Kázmér bara­nyai kormánybiztos és a Duna—Ti­sza köze teljhatalmú megbízottá több jelentős győzelméről. Mindent összevetve a kiállítás mű. vészi rendezésű ‘.adórendszerével be­mutatja az 1848—49.es forradalom és "zabadsáoharc legem ekezr tesebb és egtdrámaibb fejezeteit. Külön foglal, kozák a dé'.szr óvókkal kaposo1 atban a nemzetiség*! kérdéssel is a kiállítás, A fiatal forradalmi kormány fő jel. szava „Nép a népnek nem ellensége“ volt. A pécsi Kossuth kiállítás termei­ben járva a 48—4S-ís forradalmi szedem hatása alá kerülve önkénrle- lenüt eszünkbe jut. hogy milyen mér. heteden különbség van népünk ak­kori és mostani eredményei között. A forradalmi “ szabadságharc alatt a magyar nép legjobb fainak vére hűl. :ott a nemzeti függetlenség kivívásá­ért. ahogy Kossuth mondja: „Állami liiggctimség a hazának s önkor­mányzat, szabad nép a független ha­zában“ gondolatának megvalósításá­ért, a nemzeti e.gvség megvalósításá­ért ez iparosításért, az erős jólsz-er. vezeti hadseregért. Ehhez legfonto. gaÓb kérdésként a dolgozó parasattö. megek, elnyomott, kizsákmányolt jobbágyok föódkövrielése is hozzá­járult. Mí. a szocializmust éoítő magyar" ság, a felszabadulás után 48 see’l®. méhen oldottuk meg a legfontosabb feladatokat. Több, mint nyolc évi harcunk eredményeképpen elmond­hatjuk hogy nemcsak megvalósítót* tüv 48—49 követaléseilt, célkitűzéseit hanem továbbfejlesztettük és diadal, ra vittük azokat. Ma büszkén mond­hatjuk e-1- hogy megvalósult a Szov. jetunió baráti támogatása révén an­nak ellenére, hogy kis nép. vagyunk a teljes' nemzeti önállóságunk és nemzeti függetlenségünk. Szabad hazában, szabadon építhetjük jövőnket. Három" és ötéves tervünk során Magyarországon eddig még nem lá­tott mértékben valósítottuk meg az ország iparosítását is. de ezt még' ezután következő ötéves terveinkben még nagyobb mértékben növeljük. Közvetlen a fel-szabadulás uiáin vál­tottuk valóra a magyar parasztság évszázados álmát, -s földosztást is. Ez nagymértékben hozzájárult ah­hoz. hogy későbbi eredményeinkkel együtt megvalósuljon a magyarság' nemzeti egysége amely Kossuthék idejében oly égető kérdés volt. Ered. menyeinket és vívmányainkat vé­delmező népi hadsereggel s az ezt vezető népi tisztikarral is diioseked. hetünk. így került Magyarország a Szov­jetunió támogatásával újra az álfa" lános nemzetközi haladás élvonalába a világ ieghaladottabb nemzetei sző­ve te égéséként. így mondhatjuk el ma, az 1848-rs 49-es forradalom és szabadságharc történetével foglalkoz. va Rákosi elvtárs saavaít, amelyek 1948 március 15-én hangzottak el: i A magyar demokrácia büszkén és joggal hirdetheti tehát magáról, hogy örököse, végrehajtója s továbbiejlesz. tője a nagy 48-as hagyományojenak.“ Szoktatás az emberekhez, avagy: kulyaltarapás a sétaléren, — magánügy A «íme ennek az írásnak kétség­telenül bonyolult, de maga a tör­ténél is felettébb szokatlan. Az édesanyja sétáltatta a sétaté­ren K. Gs. három és féléves kis­fiúi, amikor az egyik pádtól, a gazdája mellől odaugrott egy far­kaskutya és úgy beleharapott a kisfiú lábába, hogy rögtön orvos­hoz kellett vinni. A kutya gazdája, Horváth György né. Alkotmány utca 42 alatti lakos kijelentette, hogy a kutyával azért volt a sétatéren, mert most szok­tatja az emberekhez, hiszen nem- régiben is megharapott egy kisgye­reket. Még le sem telt a 14 napos fel­ügyelet, amit ezért a kutya kapott és máris szájkosár nélkül szoktatta az emberekhez a lelkes kutya- mama ‘ a kutyuskáját azon az áron, hogy ismét gyerekekben tesz kárt. Az eset csattanója még most kö­vetkezik, A körzeti orvos figyelme* tette a megharapott kisfiú szüleit, hogy az esetet jelentsék a tiszti­orvosnak, ez meg is lörtént, de Hal tisztiorvos kijelentette: „A kutya­harapás a sétatéren, magánügy.“ Nosza 'kutyák, csak harapjatok. Magánügy“ az ilyesmi. Vélemé­nyünk szerint nem masán, hanem közösségi érdekből meg kcjl példá­san büntetni a gondtalan kutya- tulajdonost. A Magyar Rádió Bécsi süidiójának mai műsora Prózai rész: Élen já<ró d »1$oZ'óún,k ' ízperce. Egy bányászik ö.rilte'i ve i e»tö elmondja, hogyan biztosi ja a kör- '•Gt-e elsőségét niie^zjlárcjíió műszaki ellő l'e líéteiék e L Hírek Irama 11 y á bó I. ,, S z o.k ta l áis“ az cin b we'kbe z, avagy kutyaib araipás a sé la téren. A DumVntú'li Napló írja. Körséta a pé­csi oukrá.v.rl'álMmi. Részletek a „Iri­nyi riadója“ című szí nulla Irakból. Zenei műsor: Vásárhelyi: Vidicm nóta. Niigg: Bónyáíszoik dal!ia (a párisii n-épi kórus énekel). Erkd.: Ária a »,íIunvadi I«ászló4‘ cí*míí operálwVI. Horváth: Ró'onidozé. Kérdik es: Dal a módiról], részlet a ..Déryné“ című filmből. Hre.'ii.yikov: Élőzene és fel- köyzüwtö az ,,Aranyc.S'illa-g tljvaigja“ című f 'Imiből. Toki Tlnirváibb Gyula és népi zruaknra múzsákéi: Lassú és fri ss cs'á rdiósok. Délszlávnyelvű mífcor. Amiről azelőtt csak beszéltek, ma már élő \ aióság; az úszás tömegsport lelt. Azzá tette partunk és kormányzatunk megértő gonJöskodása, az egész dolgozó uép erőtel­jes bekapcsolódása, s az élenjáró szovjet szervezési és oktatási módszerek átvétele, lia baranyai és pécsi viszonylatban vizs­gáljuk az liszóspqrt helyzetet, meg kell álla­pítanunk, hogy az ország többi részéhez hasonlítva lemaradás mutatkozik, jóllehet, Baranya megye a maga 14 uszodájával az ország legjobban ellátott megyéje. AZ 195--IÍS esztendő a pécsi uszósport új­raindításának éve volt,. A fejlődés magja adva van. Tömegsportról azonban még távol­ra! sem beszélhetünk. A Pécsi Dózsa, Hala­dás. Pécsi Petőfi mellett számos más olyan pécsi egyesület van, ahol az úszásnak, mint ' súlyponti sportnak helye lenne, s megfelelő szervezési munkával virágzó úszószakosztá­lyokat lehetne felállítani. A bányász sport­körök, a Lokomotiv, a Vörös Meteor és a többi pécsi egyesület csak akkor végez a sport terén teljes értékű munkát, ha a honvédelem szempontjából is oly fontos sportágnak, az úszásnak is helyet ad. Bár az MHK vonalán az úszás terén Pécsett az el­múlt élben haladás mutatkozik, még mindig kevesen vannak aránylag a próbázók közül, akik az úszásból is próbáznak. A társadalmi úszószövetség idei fő feladatának kell len­nie, hogy a megkezdett minőségi úszásuak megteremtse az MHK-án keresztül azt a íömegbázwst, amely a komoly minőségi úszósportnak egyik legfontosabb feltétele. Ezt a célt szolgálja a középiskolák közötti úszó- és vízilabda bajnokság, amelyet a verseny évad elejére vették tervbe. Áz idei évad több vasárnapjára elosztott postaver­senyek, az újonc és minősítő versenyek. Az elmúlt évben ezekről a versenyekről hiá­nyoztak az. üzemek, intézmények, iskolák ifjúsági, és felnőit sportolói. Az MHK és postaversenyeknek nem elsődleges célja a verseny, hanem a főhangsúly a népes me­zőnyökön van. Az öntudatos dolgozónak meg kell értenie, hogy a maga 25 vagy 50 méteres távjának leúszásával is hozzájárul a magyar tömegúszósport felépítéséhez. Ebben a törekvésben a társadalmi úszó szövetségnek legyenek segítői az iskolák testnevelési tanórai, az MHK és üzemi sportfelelősök, a DISZ. s mindazok, akik­nek a szervező munkája elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy tömegeket le­hessen az úszósport részére megmozgatni. Megyei vonatkozásban az idei év a megindulás éve. A szervezési munkálatok egész télen át folytak. A legfontosabb fel­adat az volt, hogy az indításhoz megfelelő káderek álljanak rendelkezésre. Tavasszal n legtöbb járási TSB mellett megalakult a járási társadalmi úszó szövetség, amely ki­jelölte az uszodákkal rendelkező községek helyi megbízottját is. Április hónapban pe­dig az MTSB a társadalmi úszó szövetséggel együtt háromnapos társadalmi edző lanfo- lyamof. rendezett 14 résztvevővel, ahol a hallgatók megkapták mindazokat a szakis­mereteket, melyek szükségesek az úszószak­osztály megindításóliozl felállításához és ve­zetéséhez. Ez évben Bpremend és Siklós után Mohácson, Szigetváron, PécSváradon, Hosszú he tény ben, Mec«eknádasdon és Szon- tegáton indul meg az úszóélet. Az előjelek azt mutatják, hogy ezévhen a fejlesztési terv teljesítésében nemcsak Pécs és Komló veszi ki részét, hanem a vidék is. Ehhez a mun­kához az MTSB a társadalmi úszószövetség­gel együtt minden munkát megad. Nemcsak a szervezési munkához kvPdi ki szakembe­reit. de az edzéshez a helyszínen ad =c- gítség'T, s megfelelő hírverő versenyekkel rendelkezésre, áll a falusi sportköröknek. Az épülő szocialista város, Komló csodá­latra méltó lendülete és akarása az úszó- sportban is megmutatkozik. A Komlói Bá­nyász Sportkör nemcsak számottevő úszók­kal és komolv játékerőt jelentő vízilabda csapaital rende1kezik. de hatalmas úttörő­éi ifjúsági gárdával is, amelynek tagjai a jövő nagy ígéretét hordják magukban.^ A komVd verőtök nemcsak anyagi, de személyi vonatkozásban is mindent elkövetnek, hogy a Szocialista város nemcsak a termelésben, de az úszósportban is élenjáró város legyen. A MEGYEI TÁRSADALMI úszószövetség a Hol művelődjünk. SZÍNHÁZ Zinmv!; ria-dóia. Ifjúsáai etSadás ..Pefőfi bérlet“ délükül fél! 4 órakor. Szelvényhériet ,.K“ esi« fél 8 órakor. MOZI: Ko&suth; Fölltém a dort a tenser. Színes, magyar, történelmi játékfilm. (5 és 8 óraikor) Fark: Hurrá tavasz, (6, fél 9 óra­kor) Petőfi: Rejtelmes sziget (féC 5, fél 7, 9 órakor). VIDÁM, ZENÉS, ÉNEKES MŰSOR A Pécsi Nemzeti Színházban má­jus 25-én, hétfőm délutáni 5 és este 8 óraj kezdietiel aiz Országos Tűzirító Egyesültet helyi tagozata rendezéséiben 1« 1K K U CsSÜTÖRTOK, MÁJUS 21 ÜGYELETES GYÓGYSZEKTÁNAK: 10/3, sz, gyógyszertár, Széclienyi’tér 5. Telefon: 29-81. 10/8. sz. gyógyszer, tár, Kossuth Lajos u. 81. Telefon: 23-94, 10/12 sz. gvógvszé-rtár, Doktor S. u. 17. Telefon: 13-53. — NÉVNAP: András. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — V^nlvaitó (időjárás c/sütiörtök estig: vál'ozó felhőzet, Több h*eűyem eső, v agy ziivaitar, niérs'éke'lt légió ram'Lás. A nveílcg idő tovább tart. Vórha.tó hőmérsiétklliehi értékeHí az ország terü­letére: os*ütörtök reggel 12—15, dél­ben 23—26 főik között. — Tanácstagok fogadóórái. A Nagy Jenő utca 36, számú kerüilieTi irodá­ban 2'2-én, pénteken délután 6—7 óráig Szűcs Kájroüy, a Budaii II. MDP alaipszerv-eziet heljlsiégélben dél— uitián 6—7 óráig Dam>i Sándor, a Bu- diaii I. M.DP alapsz er vezet hélyi »égé­ben cMI’Jijtáin 5-t-6 óráiig Ju/hász István tanácsi’a$o(k fogiadló^iirát tartanak. — Találtak egv szemüvegicit és egy kerékpárt. Igazolt tulajdonosa a pé- Cksi ‘kaipiitá-nyság házi-póniztára ban El­veheti. ELADÓ egy Trubmmer gyártmányú sze. uiélyrocrle.g Cím a kiadóban 759 számon. tél folyamán mindent elkövetett, hogy * fejlődés nyári feltételeit már eleve bizto­sítsa. Soha ilyen komoly edzés még Pécsett nem folyt. A Pedagógiai Főiskola fedett- uszodáját a Dózsa, Petőfi, Haladás és « Komlói Bányász edzésein többszáz úszó H' togatta. Nem lehetett idő és hely hiánya miatt azonban foglalkoztatni a teljesen kez­dő ifjakat, felállítani a pécsi női úszóspor’ tot, s sokszáz fiatalt kellett elküldeni azért, mert nem volt lehetőség az oktatásukra. Mi­vel országos vonatkozásban is úgy lát­szik, hogy komoly fejlődés mennyiségi ép különösen minőségi vonalon ott nnjtatkozik, ahol a téli edzést megnyugtatóan és teljes egészében meg lehetett oldani, égető szűk« segként áll a pécsi fedettuszoda kérdése, amely ki tudná elégíteni a ma már csak* nem százezer lakosú város ilyen irányú kí­vánalmait. De ez lesz a helyzet a múlt év tapasztalata alapján a nyár folyamán 's- Nem vitás, hogy a meglévő két uszodának elsősorban a dolgozók igényeit kell kielégí­teni, hogy azok munka után magukat fel­ijei íthesisék. A fürdő vezetőségének azonban feltétlenül megoldást kell találni arra, hogy az úszósport igényeit is kielégítse, m^rt ez nemcsak sportköri cr-iek, de a városi vonat­kozáson túl országos sportérdek is. Nem vitás, hogy a balokányj uszoda nagy me­dencéje a dolgozók igényei kielégítése mel­lett a tömegúszás megteremtését, az után­pótlás nevelését és a minőségi úszók szak­szerű edzését nem bírja ki. Sürgős fedndát , lenne a kismcdencc és a Nagy Lajos gim­názium használaton kívül álló medencéjének üzeni heh élvezésé, mivel tudomásunk szerint az előkészítő munkálatok már meg is in­dultak. Addig is azonban megfelelő villany­világítás mellett, a minőségi úszók esti edzés lehetőségét kell megteremteni. A fejlődésnek az edzésen kívül a kom ejv verseny lehetőség is fő feltétele. A MTSB és VTwSB a társadalmi úszószövetséggel min­dent elkövet, hogy7, ezt is biztosítsa. Júniu3 30-ra Kádas Géza olimpiai helyezettünk ve­zetésével az Egri Fáklya legfőbb férfi és nő úszói szerepelnek a tervek szerint Pé­csett, akikhez a társadabui úszószövetség ? budapesti élgárda legjobbjait is szeretné le­lt ozatni. LÁTHATJUK, hogy a megyei és a péc?> úszósportnak nemcsak üiunkaterve, de meg­oldandó kérdései is vannak. Ezek azonban nem mcpoldhaíatlanok, s ha elhárulnak aZ akadályok, úgy mindkét vonalon megindul­hat az a fejlődés, amelynek segítségével élenjáró város és rhegye lehetünk az úszó- sportban is. * Jóslataink a vasárnapi totóra. Bp. Honvéd —Győri Vasas; 1, t. — Bp. Postás—Dorogi Bányász; 1, x. — Szegedi Honvéd—Bp. Bás­tya: x, 1. — Győri lokomotív—Pécsi Loko­motiv; x. 2. — Szombathelyi Honvéd—Pécs­éi jh egy i Bányász: 1, x. — Vasas Dinamó-" Vasas Izzó: 2. x. — Kecskeméti Kinizsi"" j.éirierők: 2, 2. — Békéscsabai Építők —-bP; More: 1. 1. — Ceglédi Lokomotiv—Szegedi Lokomotiv; I. x. — Makói Vasas--Bn. Sz&; la: 1. 2. — Gyöncyösi Építők—Bp. Lököm0' fív: 2. 1. — Debreceni Honvéd—Mískok1 Honvéd: t. 2. — A pótmérkőzéseken az esC' ívesek az elől álló csapatok. A ma délután 5 órai kezdettel a Verseny- utcai sportpályán lejátszásra kerülő Haladj —Építők megyebajnoki labda rúgómérknze‘5' nek igen nnay jelentősége van a bajnokság szempontjából. A vesztes csapat kiesik a bajnokságért folvó küzdelemből. A papiT' forma döntetlenhez közelálló eredményi ígér. Természetjáró Társadalmi Szövetség hívin a sportköri cg-yeni bajnokságon meg­felelő helyezést elért, versenyzőket, hogy a bajnokság első fordulójának megrende­zése ügyében május 2t-én, csütörtökön est*’ £ órakor az MTSB helyiségében megbeszé­lést tart. A versenyt vasárnap rended'* meg. Csütörtökön kérik az alábbi sp^rttár- ‘•ok megjelenését. Csillag Gyula (Előzék MesterimH Jenő, Lukáfs Bé’a (Haladás); Dome Sándor. Horváth Ferenc. Baff^1 Gvörry (Lendület), Laffertón Henrik. Doh.!** Dezső, Pál Tmre (Lokomotív), Kávé T Lovrenc'ic* Tsfván. Pető Vince (VörÖ« bogó). Karádi Károly, Oppo Béla (Vöt# Meteor). hol szórakozzunk ? .,Xr játsz n tűzz?!“ címmé1! ridá®' zeriiés, ónelkeí mgswr lesz két ["fez­ben,. FeMéjnnek: Tolinní Klá'gi 'tét' szeres Kossu1'h-díjas, a Magyar Nép' köztárs.a.ság érdemes művésze, Mészá­ra". Ági Korsuíb-diíjas, a Magyar Nép' k öz’bársas'áis» érdiem es művésze és tö'b*’ fűvárasli művész. ELŐADÁS: Pénteken este 7 órai kezde'Vfel 3 Megyei Könyvtár olvasótermeiben * Magyar Írók Szövetségié pécsi c*'9’ portja a Móricz Zsigtnottd irod®)SI’1 tanifollyam szem'iniá.riuimát tartja. * tort a tómról) és ,a formáról. Min'd®11 óvdckliőd'őit szívesen Hálnak. A B ARANT AMEGVEI Bánya és ÉPf,f' anyagipari ES. azonnali hatállyal fcHeL kcipőtkocsis vontaló vezetőt, Jelentke'g lehet: Pécs, Bajcsy Zs.-ut 42. sä. alatt. JOGOSÍTVÁNNYAL rendelkezőt ániszálL^ triciklire felvesz a Pécsi Vcndégláió 1 a 1 at. W, A DRÁVA SZ E R D A H FL YI Ormánysági \ó' fős Csillag termelőszövetkezet egy jókáj ban lévő fogatos fűkaszálót kert;« rvef*%e leire. Ármegjelölést kérünk Cbm: OrnáT’''' sági Vörös Csillag tsz. Dr.ivaszerdöhoL; up. Kovácshida. SALAKOT ingyen adunk. Rakleheto?^ iparvágányon biztosítva. Pécsi Bőrgyár. Á PÉCSI Állami Gazdaság megvételre ^ rés 800 literen felüli tartálykocsit. Fel^;. szakképzett kovácsot és a növénytCrusóD be répaegyelőket. Jelentkezés a Pécsi A* lami Gazdaságnál, Mcgyori-út 42. sz.. ELVESZETT pénztárcám fizetéssel és jelentővel együtt. Becsületes megtaláló.^ jutalom ellenében adja le Doktor Sándor- ’ 40-be. ^ DUNANT0U NAPIÓ • Magyar Dolgozók Pártja Baranyamegyei Pártbizottságának lapj^ Szerkeszti n szerkesztőbizottság Feledő? kiadó: EGRI GYU1 A Szerkesztősós: és k'adóbivatal: ij Páca. Perc/.el-ü. 2 — Telefon; i^2 és ^ Előfizetési díj; havi M.**- forint Baranvamegyej Szikra Nvomda Pécs. Munkácsy Míhálv.ufea !ö Telefon: 20-27 M A nyumdééri (elei: MELLES RM& haIlgízóró egyt eU*g A ptcA Ai altiak az oka min. deimek! — és ezt a tit­kot — magas költőnk , szavaiból szólva — vi­lággá kiállóin. Az ablakom ugyanis a Színház térre nyűik. S'jkmirtden bejön raj­ta: a napsugár, a légy< v huzat és mindezeket megelőzve az a zenei közlés, hogy az ..asz. szón;/ ingalag .. Tárára rát át á ... Felemelem a fejem. félrelolom a munkát cs dúdolni kezdeni a dallamot. EgyszercsaJ: n másik ablak felöl borízű hang szólal meg: „Egy kis kirándulás...“ Ezt, a zeneszámot is nagyon szeretem, de meg sém kísérelhetem a dudálását, mert a mélyből most, egy sely­pítő néni mondja: fel­hívjuk Pécs város dol­gozóinak figyelmét. hogy ma este hé1 órai kezdettel rendkívüli ál­talános össztáncot tar tunk ... Éppen csak átvillan az agyamon, miként is tudná <t pécsi városi tanács erre, a köriil- ményre hangszórón ke. resztül, felhívni a kis- k"nfélegyháziak figyel. mé\ amikor a harso­gás nem hoUatszik odáig, ha meg nem hal latszik, akkor miért kell külön bemondani, hogy Pécs város dol­gozóihoz szólnak{ hi­szen másutt, úgy sem hallják. Becsületükre váljék az a tény, hogy a lehetetlent is meg­próbálják és ügy böm­böl a hangszóró, mint­ha valóban a kiskun- főlegyháziaklial közöl­nék: őket nem hívják, jöjjenek csak a pé­csiek. Az ablak nyitva: jön n napsugár, <r- légy, a huzat, némi kis por és a következő, szabadal­mazott egyveleg. - „. kis kirándulás .. . vá­ros dolgozóinak figyel­mét felhívjuk... az asszony ingatag ... szebb mint bármi más... Itt a városi tanács hangos híradója.,, az nem vitás ... Az osz- szony csalfa lény... hét. órai kezdettel... a November 7 kultúrott­hon hangos híradója... Erm 1,-is kirándulás.... I1t a. Mokép közönségszol­gálata .. Na — mondom mir gamban — beiratko­zom a zene halig arás útja című tanfolyamra, mert ezt nem ér­tein. Bolfülem van. vi­szont a. zajcgyvAertben a fogam sem fűlik a, munkára. Vigaszomra szólná1. hat. hogy az aludtunk lévő hivatal lisztes ve­zetője is. botfülii lehrt, mert felhívta „ Mohé- pel, telefonon, azt kér- 1”. hogy kevesebbszer koptassák a -dós ki­rándulásmert nem tudnak dolgozni és már éjiéi, álmukban is azt. hallják. A Mokép iroda vezé- tőir nagyon közvetle­nül olyan goromba volt, mint a lópokróc. — Micsoda?!!! — or- dUoiln a telefonba úgy, hogy három szom szád állomás mással beszéltet kezdett jelez­ni. ettől a hangtól. — maguk f any (dognak?! Majd jelentést teszek róla. illetékes helyen. Hogy leit-e azt nem tudom, a telefont min. denesatre letette, le­csapta és a másik ke­zével rátette a ..kis ki­rándulásiN a lemezját­szóra. Közben a Zetkin ut­ca sarkán, — hogy sen. ki sem maradjon ki a zenekarból — megszó­lalt. a Doktor Sándor , kultúrotthon hangos- híradója. A Kazinczy utca felől is hangfosz­lányok érkeztek, ugyan is a Kossuth mozi. homlokzatán néhány nap óta, minden ok, minden értelem 'nélkül egy hangszóró áll és az előadásokat az ut­cára közvetítik. Hír­adó!. filmet, mindent. Fd chctölcq csak azért, hogy ne legyen olyan nagy csend. Csend. Mit is jelent ez a szó:’ Bizonyára azt az állapotot, ami­kor csak cgu hangszó­ró szól. De olyan nincs! Az aluliunk tévő hi­vatal vezetője nem elé­gedd!. meg rí te’ptnimn történ' l.eqorombUás. síd Megkapta hát sze­mélyesen is a Mokép közonséaszer vpzö iro­dában. Amikor kéréssel ment oda, „ vezető jó hangosan súgta a mun­katársnőnek: „Ez a pasas ma már a ható- dikP Le is vették a- „Kis kirándulás“ lemezét, és a távozó panasztevő it'nn harsogtattúk az . Apu hód med be az a nad elefánt...“ cí­mű ,,szimfonikus költe­mény! Mondom, hogy az ablakokkal n hiba. Be kell falaz látni vala­mennyit, hogy a hang­szórók zavartalanul harsoghassanak. Vagy (alán másként kellene ezt n, kérdést megolda. ni? Igen! Úgy. hogy g hangszóró is szóljon és az ablaJt is megmarad­jon. y^eeiN

Next

/
Oldalképek
Tartalom