Dunántúli Napló, 1953. május (10. évfolyam, 102-126. szám)

1953-05-01 / 102. szám

Éljen népünk bölcs vezére, a béke első magyar harcosa, Rákosi Mátyás f M R1 ÉS PÁ RT ÉPÍTÉS * Mit kellene tenniük a pécsbányatelepi pártcsoportoknak? , . : ' Amikor Rákosi és Farkas eivtár* f^at képvisejőinikineik jelöltük, meg" fogadtuk, hogy április 21-től naponta Nősítjük tervünket. 26-tól pedig csille szénául adunk többet az főirányra tnál. Pécs VI. kerület akkor 90 száza­don állt és több, mint 1800 tonna szemtől voltunk adósai államunknak. Tudtuk, hogy na9Y dologira vállal' “°zunk. A műszaki feltételek azon- jä,n.biztosítva voltak' elegendő front leités állt rendelkezésünkre. Az adott szó valóraváliása Platán rajtunk, az embereken mú­Párttagjaink szinte kivétel nélkül e,fek felajánlásokat és már az első ftapof; eredményei mutatták, hogy Köményen harcolnak vállalásai». tel­ítéséért. Weintraut János 156.2. Örs József 141, Schleicher József “2. Halibich Adolf 181 százalékra Nősítette tervét. a munkaiendüiet azonban nem 'dt tömegmozgalommá. nem tudta “fogával ragadni a pártonkívüli dől* por-ókat, Pécs VI. kerület nem telje- J'ette vállalását. Enn-Jk okát pedig _sós°_rban pártcsoportjaink gyenge “'Uakájában kell keresni. A párt,bizalmi feladata, összefogni, Kfívizáinl hely(állás-ra nevelni a tagokat. Munka közben egyre f óban megismeri és a pártonbelüli omokrácia, kritika önkritika he- Je® alkalmazásával kommunistává A®|i a pártcsoport tagjait. A pá-rt- ttalmi megiszervezi,, hogy vala* ennyi párttag teljesítse és túltel. shse tervét és a példás helytállá- (.n keresztül is mozgósítsa a melle1- dolgozó pártowkívülieket, felada* teljesítésére. .Nálunk ez nem történik meg. — j. Tjbizalm.iaiimk maguk példásan tel- j.'f-ik tervük©1.: Szilágyi István pél- i l,f 23-án 143 százalékot ért el. 27" v főár 199 százalékot teljesített. — [£,, rcz Mihály 24-éjj még 117 száza* urj ól tartott, 27"én 143 százalékot 'l ek Nem mondhatjuk azt sem. Pórtbizalmiainik eddig nem ér- Weg el eredményeket a dolgo- Mp ütozigósításában nevelésében. 6].^ürítették a közök reggelizést és ián í aí1, h°9Y a csapatok mind- (, 1 i eszál'I ás után megkezdik a fa" “dast. A hiba ott van hogy fabe- a as után a pártbizalmiak neki ál Inak k Ajénfalnak és továbbra már sen­nej.0 ós semmi mással nem törőd­A választási békeverseny nagy fel“ adatokat ró ránk. Éppen ezért, ed­digi tapasztalataink alapján sürgő­sen hozzá kell fogni pártcsoportja- ink munkájának megjavításához. A párlcscporiok jó munkádnak feliébe, hogy rendszeresen tartsanak megbe" szé'éseket, ahol megvitatják az ered­ményeket és hibákat, ahol megbeszé­lik, miért értek el jó vagy rossz eredményeket és ah0l konkrét fel­adatokkal bízza meg a pártcsoport tagjait a pártbizalmi. Hónapok óta szüntelenül magyarázzuk pártcso" portbizalmiaiiniknak. miért van szük­ségük a pártcsoport megbeszélések­re, miért van szükség arra, hogy a pártcsoport minden egyes , tagjának párt,megbízatást adjanak. Ennek el­lenére nincs egyetlen pártcsoportunk ahol ezt megvalósították volna rend" szeresen, pedig volna mivel megbíz­ni a pártcsoportok tagjait. Mindenekelőtt állandó jellegű párt- megbízatásokat keh adni. Egyik dol­gozó feleljen az olajért a másik azért, hogy a gépeket rendszeresen javítsák, a harmadik, hogy az anya* got ne hagyják az öreg,fejtésben. a negyedik a tömlőkre ügyel és így tovább. Mosf a választások előtti békever­senyben különleges pártmegbizatáso- kat ,js kell adni. Még igen nagy a száz százalékon alul teljesítők szá­ma. Meg kell bízni egykét jói lelje- sítő dolgozót, foglalkozzanak vala­melyik gyengébbel. A múlt héten a műszaki középkáderefckel tartottam értekezletet. Az e'vtársak rámutal- tak, h„ csak az aknászok és front­mesterek egy héten át minden nap csupán tfz'tizenöt percet foglalkoz­nának egy-egy gyengén teljesítővel és a másik héten a másikkal kél- három hónapon belül nem volna száz százalékon alul teljesítő a fejtések­ben. Miért nem adják ezt pártmeg" bizatásnak pártbizaimiaínk a front- mestereknek, aknászoknak és egyes jó] teljesítő dolgozóknak?! Szilágyi elvtám 199 százalékra teljesíti ter­vét ugyanakkor csapata, a Parragi csapat. 92.5 százaléknál ragadt meg. Mercz Mihály elvtárs 143 százalék" nál tart. csapata a Glook-fejtés, 101.4 százaléknál megállt. Ezek a számok világosan mutatják, hogy sürgősen tenni kell valamit ezen a téren: fel kell ébreszteni párttagjaink felelős­ségérzetét csapatuk valamennyi dol­gozója munkájáért és ez pártmegbiza fáson keresztül történjék. A Tóth fejtést pénteken éjjel el* öntötte a víz. Előtte való nap még 154 százalékra teljesítették tervü­ket, 140 csille volt az előirányzatuk és ök 145-öt vállaltak. A víz mintha dézsából öntenék úgy ömlött. Félő volt, hogy elmossa a talpat és a fejtés összemegy, il!-íve elzárja a légjáratot. Nyolc órán át csuromvi­zesen emberfeletti módon dolgoztak itt PrégJ elvtárs. a körletaknász. Díszt! elvtárs. a lőmester, a fronímes" ter és a vájárok, hogy fejtésüket biz­tosítsák azután hozzáfogtak a szén- fal kiemeléséhez. A szén, mint a «ár odatapad a csúszdához, méterről’mé. terre kell arrébb tolni. Az emberek csüggedtek csökkent a termelés, ne­hezen megy a munka és a víz a nya kukba csöpög. Most keltene közbe­lépnie a pártosoporínak, Széni elv" társnak é,s mozgósítani a kommu­nistákon, Pinczel, Szanlner, Báréit, Patkó elvtársakon keresztül a töb­bieket is helytállásra, hisz ha két pasztát kifejtenek — száraz lesz a szén. Itt nem elég a példamuta­tás. Minden dolgozót külön'kü’ön meg kell győzni és ezért kell a párt: megbízatás. Dg nem helyes csak a párttagokra korlátozni a oártaegibifeatásokat. Pécs VI. kerület ben az utolsó két taggyűlésen mind­össze 14 tagjelöltet vettünk fel. Ez is azit mutatja, nem foglalkozunk kellően a pártotíkívüli-ekkel nem bízzuk meg eket konkrét feladatok­kal, nem támaszkodunk rájuk pe* dig Sztálin elvtárs arra tanít, hogy a párt nő és erősödik, ha nő és erő­södik, a párt körül a pártonkívüli aktíva széles rétege. A pártrrugibi- zatásofc növelik n pártorakívüliek bi­zalmát pártunk iránt, növelik áldó" zatkészségüket és harckésziségüket a párt ügVe iránt, a szociallzmu« iránt. Minél aktívabbak a kommunisták, mimé! szélesebb aktívahálózat öleli körül az alap,szervezeteket minél fejlettebb a kommunisták felelősség- tudata, a párt iránti kötelesSégérzie- -te, annál sikeresebb munkát, végez az alap-szervezet és az egésiz párt. Ennek egyik feltétele a páxtmegbiza- tások helyes kiosztása és lelküs-me" retes teljesítése. Elmondta: Bcck Ferenc Pécs VI. kerületi pártbizott­ság titkára. SZAVA KÖZSÉG MÚLTJÁRÓL—JELENÉRŐL S> n'Jka község lakosságá­ig. az°ciális összetétele óta alig váltó, lakosság zömét blT,n őslakosok, rész- 'hin ■költözött' volt ura<. hriJí cselédekből törpc- < 0ss« vált dolgozó ipátok, munkások, öt k^scsalád, akik ma már hojJ"1 mezőgazdasági ier- né0,Ss!?l foglalkoznak, khtiyl értelmiségi és 18 ^család képezi. ív»,í? Vaskapu-puszta kvJ 1200 holdas terüle- oszögi Nagy (Grósz) '! j, °r kezében volt, aki hci. Jjkot konvenciós cse- munkáltatta. yj ‘oi íe.kkel htpii11 átadta a Föld- 0 hn^enak a birtokot, hlpg-k pedig 1931-ben lll/p; rc-cllázta és pestme. r<iitn sietve bácskai ver adta el. ’-iffi~ Uradalom feloszlása A konvencióé cseléd- %<ji beköltözött, a faluba, tehetősebbek kis l'áie, és cg.g-két hold IférJ. vásároltak, avagy ■^®ol-i' a többiek bérla- ,ia költöztek és nap . >a fúrtak. ««kapu-pusztára t,e- ,Je [ pestmegyeiek, illet_ hilf .cskaiak tizennyolc %éirp. helyezkedtek el, helyzetük vagyon "%.ögő voR. Voltak, *o£5 eVekig szükségletká- szorongtuk, míg n> tudtak, voltak, 1,1 első években épí­Sándor 152 hold- nu^cr» ötszobás, fiir- lr‘htl &°s kastélyt érft­«melynek tornyos, kiképzései igen 11 közelében meg- ps j. egyszoba és kli- Nop0rt9hás, nyolc csa. «^fogadó istálló* szerű cselédháztól. Szabó Sándor hatalmas földes- úrnak tartotta magái. Ne­vét, noha főiskolai végzett ségével szédítette az em­bereket, csak nagy üggyel bajjal tudta leírni. A tii- kári teendőket inkább vő- je végezte el. Elválhatat. lan barátja volt, a görbe botnak, amely konvenció- sai, hónapos munkásai és napszámosai életét keserí­tette meg. — Ez volt Szabó Sán­dor a felszabadulásig és azután is még néhány évig, amíg ügyes lavi.ro- zással sikerült port hinte­nie i hatóság szemébe. Végül is börtönbe került, eltűnt családjával együtt a vidékről, A volt Szabó birtokon ma az állami gazdaság traktorosai, dolgozói épí­tik a szocialista jövőt. Halbich István, Ameri­kát járt, volt bádogos. 70 katasztrális hold földet vett a pusztából, amelyen feleségével 'és a magyar­ságot szívből gyűlölő, magyarul nem is igen be­szélő fláttat kezdte meg a harácsolást. Cselédei sű­rűn váltakoztak, mert, a nagyságosasszonynak igen nehezen lehetett ele­get és elég jól dolgozni. Voltak azonban ^benn­szülött" kulákiaink is. Ezek közül leghirhedtcbb a Gellei família. Az öreg Gellei János, a boszniai hadjáratban (t_ császári sereg után járt, mint markotányos. Ez jó üzlet lehetett, mert renge­teg pénzzel jött be a fa­luba. Pénzével jól gaz­dálkodottmert rövid néhány év alatt, zsebében volt csaknem az egész falu. Uzsorakamatra adta ki pénzét és a fizetéskép­telenek pénzecskéi, egyik hold a másik után vándo­rolt át a tulajdonába. Harminc év alatt a leg­gazdagabb kulákja lett a falunak. 1936-ban halt meg és zsugoriságban, példanél­küli fösvénységben még őrajta is túltevö feleségé­re és lányára több, mint egy katasztrális hold nagyságú, a falu legszebb helyére épített ötszobás, parkettás, mindenféle gaz­dasági épülettel felszerelt kúriát, mintegy néqy hold szőlőt, több, mint 100 hold szántót, azon­felül rétet, erdőt és még két, házat hagyott. Hogy milyen /nádon, milyen eszközöméi szerezte ezt a vagyont, arról regényt le­hetne írni. Azt mondják, hogy naponta egy.kél órát ha aludt, de másokat se, engedett, • pihenni. Cseléd­jeit már hajnali kél órai­kor zavarta a munkára és éjjel 11—12 óráig dol­goztatta őket. Ha valaki enni kért, felküldte az eperfám, hogy lakjék jól eperrel. Megszólta, hä va­laki kétszer rágott a ke­nyérből az asztalnál. Még halálában is fukar volt. Temetése után felesége el­vűdé a papnak, kántornak a temetési stólát, 14 pen­gő lelt \oln.,i a hivatalos stóla, de az öreg Gellei er­re csak tíz pengőt irány­zott e.J és az özvegy nem is fizetett ki többet. Ha meggondoljuk, hogy ennek a volt markotányos- nah a birtoka a felszaba­dulás utáni földbirtokre­form aktái szerint mint­egy 28 parcellában volt szerteszóródva a határban, úgy szintén szőlőlé is a kegym, — rádöbbenünk arra, hogy az öreg Gellei- ről közszájon forgó fúr csaságok a legszörnyűbb kizsákmányolás dokumen­tumai. Az öreg Gellei a kizsákmányolás nagymes­tere volt. A felszabadulás után a földbirtokát felosztották, a kúriába beköltözött a tanács, a másik két ház állami birtok lett. Hasonló eszközökkel szerezték, gyarapították, hizlalták vagyonukat a többi kulákok is. Az övék volt .az erő és a hatalom a nfp fölött. Káta Sán­dor, Berták Lajos és Sándor, Révész József, Gál József, Dózsa Sándor, Janka Sándor kidákok gazdaságai, parkettás, zsa­lum blakcs, n égy-öiszobás kúriájukkal, 40—60 hol­das földbirtokukkal,, kép három holdas szőlőjükkel uralkodtak a kicsik fölött. Ök voltak a község veze­tői, szóvivői. Jegyző, szol­gabíró az ő szekerüket tolta, a szegény embert, asszonyt legelni küldték, lm segélyt kért nyomorú­ságában. A felszabadulás utáni éveidben gyökeres változá­son men! át a község. Szava telefont kapott és kigyulladt a villany. A kultúrház beépített szín­padán J;>diúr cső portjaink szórakoztatják a dolgozó­kat. Van népkönyvtárunk és körzeti mozink. A mi községünkben is megalakult a tszcs és ma már saját fonataikon haj­lanak ki a dolgozó narasz tok azokból az udvarok­ból, ahová azelőtt csak. mini cselédek tehették be lábukat. ARATÓ DEZSŐ sza,u:ui tanító, A palotabozsoki gépállomás hasznosítja a szovjet elvtársak tanácsait Nincs még két éve sem, hogy a palotabozsoki gépállomásra vendégek érkeztek. Olyan vendégek voltak ezek, akiket szívesen látnának a. pn_ totab-ozsokiak akár minden nap, me-rt ezek a vendégek igen nagy segítsé­geit adtak a gépállomásnak. Szovjet elvíársak vo-ltak. Igen nagy gondos­sággal vizsgálták a gépállomás mun­káját, munkaszervezetét, megnézték milyen kapcsolatot tartanak a tsz növénytermesztési brigádjával, ho­gyan segítik a termelöe-soportokat. Ezután értekezletet tartottak, ahol a szovjet _ elv társak elmondták az ész­lelt hiányosságokat és sok, nagyon sok hasznos tapasztalattal segítették a gépállomás dolgozóit és vezetőit a hibák kiijavíiásában. _ Szó volt a brigádszervezet kialakí­tásáról. Ebben az időben úgyszólván még nem is voltak brigádok a palo. tabozsoki gépállomáson. Legalább is nem lehetett brigádnak nevezni azt, hogy kialakult' egy csoport, akiket a gépállomás vezetősége egyik napról a másikra ide-oda dobált, A trakto-’ risták munkaideje jórészt azzal ment el hogy jártak egyik darab földről a másikra. Mikor a szovjet elvtársik elmentek, hét brigádot alakítottak Palotabozso- kon.^ Azóta meg is vannak ezek a brigádok. Nem dobálták az embere­ket egyik brigádból a másikba, mert ezzel csak 'akadályozták volna a munkák menetét, így ma már erős brigádszervezet alakult ki. Olyan, mint a Korea-brigád, amely még minden évben teljesítette tervét és a brigád vezetőjét — Pápista István elvtársat — tavaly tüntették ki munkaérdemrenddel. Az ő brigádja legjobb a gépállo­máson, de még a megyében is. Igé-. retet tettek, hogy május 17.ig 500 normállboldfa emelik az egy gépre eső teljesítményt. Vállalásukat becsü­lettel teljesítették. Nem május 17-re, hanem május 1-re az egy gépre eső teljesítmény túlhaladta az 500 nor- málh oldat. A brigád valamennyi tagja terme- lőcsoporitag és saját csoportjában dolgozik. Fok-in elvtár», a látogatás­kor beszámolójában azt mondta: ,,A traktoros-brigád és nővényfér illesztési' brigád. „ legnagyobb egyet­értésben együtt dolgozik. A magas terméseredmény elérésében egyfor­mán érdekelt a traktoros és növény­termesztési brigád. Mindkét brigád mindig pontosan tudja feladatát, lúd- ja, hogy másnap mi az elvégzendő munka, tudja, hogy mik az alkalma­zandó agrotechnikai eljárások... Fokin elvtárs ezeket az ő kolho­zuk 2. számú brigádjáról mondta el. de a paíotabozsokiakra is el lehel már mondani ugyanezt. Neinc-sak tudják a brigád tagjai, hogy mik az alkalmazandó agrotechnikai eljárá­sok, hanem igyekeznek meggyőzni a tsz tagjait is az új módszerek al­kalmazásának helyességéről. A szovjet elvtársak tanácsai nyo­mán. ahogy javult a munka, a kör­nyékbeli (ermelőosoportok úgy sze­rették meg a gépállomást. Az elmúlt évben még igen idegenkedtek a gépi munkától. A palotabozsoki Petőfi tszcs vezetői is azt mondták, ők ugyan nem engedik a gépet a kuko­ricára. A gépállomás vezetősége azonban ennek ellenére rotációs ka. pávai - megművelte a tsz kukoricájá­nak egv részét. Ezen a területen 37 mázsa kukorica átlagtermést ért-e e! a csoport, ahol pedig nem do’gozott a rotációskapa, kic-serepcscdett a föld, ott fonnyadt a kukorica, 5—6 mázsa lett a termésátlag. Nagyon sok példát lehetne felso­rolni, hogy a brigád tagjai és Pá­pista elvtárs. munkaérdem rendes bri­gádvezető hogyan küzdenek a maga­sabb termésért, hogyan segítik ebben a. munkában a termelöosoportokat. Az agronómusok télen kiselőadásokat is tartotiak a tszcs kbeu az új ter­mésfokozó módszerek alkalma zásá­ról. Ennek nyomán a palotabozsoki Petőfi tsz 1-10" hold ösziárpát kereszt- sorosán vetett el és a gépállomáshoz tartozó tszc-s-k valamennyien vetettek négyzetes kukoricát. Most, a növényápolási munkák be­indulásakor i-s igyekezzenek a pa-lo- tabozsoki gépállomás dolgozói még jobban elmélyíteni a gépállomás és ■ termelőcsoportok közötti kapcsolatot, | végezzenek még jobb munkát. A* ötéves terv alkotásai városiunkban ^-J MEGYERI ÚJ v n 11« " „ 1II Öli „1/ n 11 n 11 " " n 11 mi 11IIII IIII II" MU 1111 13 OB.1QÓ IAK.A5ÖS BER.UÄZ [f DEÁK UCCA ín a PB 32 LAKATOS SZOV-HAgJ \MeCYFfi.! ÜT I AiAGYÉR./ ÚT k cs— —*0) l-H l'MI l”»l 1**1L. | 20 PB 2SZOBA'S CS.HAZj Hová menjünk szórakozni a háromnapos munkaszünet alatt? Május 1 2 A három munkaszüneti napon a szórakozás széles lehetősége nyílik meg a pécsi dolgozók előtt. 1-ÉN Reggel hét órakor zenés ébresztő kelti dolgozóinkat. A koradélelőtt pe­dig a város különböző helyein, tere­ken hangulatbrigádok megkezdik a [elvonuló dolgozók szórakoztatását. 10 órakor felvonulás és ünnepély a Széchenyi-téren. Itt a Honvéd-zene­kar adja majd a hangulatos műsorát a felvonulóknak. Délután a kővetkező helyeken ma­jálisok lesznek: Balokány.iigelben fél 5 órai kezdet­tel az üzemi, és iskolai kultúrcsopor- tok szerepelnek a színház művészei közreműködésével. (Rossz idő esetén ugyanebben az időpontban a SZOT- kultűrotthonban lesz a műsor.) A Tettyén és a Mandulásban ugyan így kultúrműsor. A Mandulásba kü­lön autóbuszjárat viszi fd a dolgo­zókat. (Rossz Idő esetén a Doktor Sándor kultúroílhonban tartják meg a műsort.) A bányászkerületekben délután és este — Pécsbányatelepen és Mecsek- szabolcson — szabadtéri műsor lesz. (Rossz idő esetén a Uultűrházban). Este a kultiírházakbau és kultúr. otthonokbun tánc. 3-a műsora Este fél béltől a MÁV tánczene­kar közreműködésével utcabál a Szé­chenyi-téren éjfélig. 2-AN: llangoshiradón keresztül indulókat közvetítenek a délelőtt folyamán. Ugyanekkor a hangulatbrigádo-k Is járják a várost és utcai szereplésük­kel szórakoztatják a sétáló, pihenő dolgoz,ókat. Fél 12 órától a népi zenekar tér­zenét ad a Széchenyi téren. Délután 4 órakor a Doktor Sándor kultúrott- honban lévő állandó bábszínház helyi­ségben műsor a gyermekeknek. Az előadást a Porcelángyár bábjátszó brigádja adja. A színház délután és este a ,,Lu­xemburg grófja* című operettet ját- sza. 5-AN: Délelőtt lérzenét ad a Honvéd-zene. kar a Sétatéren. Délelőtt 10 órakor a pécsi Nemzeti Színházban a belügy­minisztérium népi együttese ad ntű. sort a péesi dolgozóknak. Mindhárom nap az Ifjúsági 'Szín­házban a Janus Pannonius gimná. ziuin Shakespeare ,,Vízkereszt“ című darabját mutatja be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom